Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-17 / 62. (215.) szám
4* Szombat, március 17. A berlini msguarság igic. ■ Berlin, március 16. (Saját tudósítónk tói.) A berlini egyetem múltkori fényes sikerű Petöfi-ünnepe, amely hosszú idő után a magyar kultúra jegyében ismét összeterelte a német főváros magyarjainak színe-javát, némi optimizmust öntött azokba, akik Berlin magyarságának tömörüléséért küzdenek. Nagy alkalmak mégis csak összefonó'lag hatnak és tüntetőén utalnak arra, hogy a berlini magyaroknak kultúránk szolgálatában hivatásuk van. De az ilyen rövid öröm kelyhébe sok keserű tapasztalat ürme is vegyül. A berlini magyarság kérdése a magyar összesség és jövő szempontjába? nem kevéssé fontos. Hadd álljon itt erről a problémáról néhány őszinte szó. Most, hogy a Föld vagy tizenkét millió magyarjának legalább egyharmad része az anyaországon kívül tartózkodik, a külföldi kolóniák egysége és életrevalósága az eddiginél nagyobb mértékben lesz szerves kiegészítő részévé a magyar fejlődésnek. Az utódállamok területén élő magyarságnak saját kultúrája védelmében többé-kevésbé súlyos akadályokkal kell megküzdenie. Amerika messze esik tőlünk és a kivándorolt nemzetiségeket erős technikai kultúrájával kegyetlenül asszimilálja, úgy hogy a második generáció már nyelvében és szokásaiban elyan- keesedik. Maradnak a többi európai államoknak, elsősorban Németországnak és Ausztriának tekintélyes számú magyar gyarmatai. Ezek a tömegek ma uj feladatok előtt állnak. Háború előtt megtette néhány bál, majális, ■vagy alkalmi ünnepség. Ma a magyar nyelv és műveltség beható ápolásának szolgálatában álló szervezetekre égető szükség van. Ha szemlét tartunk a magyarok lakta ilyen külföldi gócpontok felett, úgy menten szemünkbe ötlik Berlin kiemelkedő jelentősége. Bécsben kétségtelenül több magyar lakik. De ide átcsapnak az otthoni politika hullámai és nem engedik azok megértő találkozását, akik még röviddel ezelőtt otthon esküdt ellenségek voltak. Amerika — úgy mondottuk — túlságosan távol esik, itt meg a diszancia tulkicsi. Berlin van olyan mesz- sze Budapesttől, hogy itt a hazai események higgadtabban és tárgyilagosaibbaii ítélhetők meg, de nincs olyan messze, hogy a mi nagy bajainkat innem már nem érezhetnök és nem próbálhatnánk meg rajtuk segíteni. A német kultúra nevelő hatása kell, hogy a végleteket csiszolja és tompítsa és békítőieg hasson az ellentétes érzelmű magyarokra is, ha életbe vágó érdekeinkről van szó. Berlin végül központi helyzeténél fogva hivatott arra. hogy kapcsot teremtsen a németországi százezret jóval meghaladó magyarság között. Néhány évvel ezelőtt bizonyos berlini körök meg is kísérelték egy ilyen központnak létesítését ,-Bund dér Ungarn in Deutschland" címmel, de sokat Ígérő kezdet után ez a próbálkozás a szervezés hiányossága folytán összeomlott. A berlini magyarok száma felöl fantasztikus adatok keringenek, Számontartásuk különösen ma, mikor különböző államok polgáraiként szerepelnek, alig lehetséges. Sc^kan már évtizedek óta itt laknak, fölvették á német állampolgárságot, gyermekeik einéme- ■tesedtek, de azért még mindig többféle kapcsolatban állnak a magyarsággal és tapintatos bozzáférkőzés által meg volnának nyerhetők a mi közös ügyünknek. A német társadalmi. szellemi és gazdasági élet terén egyaránt találkozunk kiváló tehetségű magyarok nevével. Nincs Berlinben valamire való szak, nincs a vállalkozásnak, irodalomnak, vagy művészetnek olyan ága, amelynek vezetői között magyar ne akadna. Önkéntelenül fölvetődik a kérdés: mi történt és förtémk ezen legkevesebb tizenötezer lélekből álló sereg tudatos egybetoborzásának érdekében? Első pillanatra úgy tetszik, hogy túlságosan sok. A Berlinbe kivándorló magyarnak nem esik könnyen a választás, melyik csoporthoz csatlakozzék. Berlinben nem kevesebb, mint öt magyar egyesület áll fenn. Ezek közül a „Berlini Magyar Egyesület" mar 77 éve létezik és tagjai sorában hajdan történelmi jelentőségű férfiak szerepeltek. Ma ez a nagy múlttal bíró intézmény néhány gazdaságilag jól fúnái rozo-tt személyiségnek a vezetése alatt, egy egészen kis körnek a találkozó Helye, idönkínti gyűlések alkalmává!. De jótékonyság terén ez az egylet egy lelkes hölgyosztag belevonásával igen dicséretes tevékenységet fejt ki, a reprezentáció terén évente egy-két bál rendezése által igyekszik hagyományaihoz hii maradni, — a berlini kolónia kulturális megszervezésére azonban nincs Kjmmxrxmum írnT i i mi »■ ii11 i—m i nmi w 11 iii iw i"> i in— ........................ > r ■ elegend ő befolyása és organizáló ereje. A „Magyar Kereskedők és iparosok Egylete" a kisebb méretű gazdasági exisztenciáknak gyülekező helye. Mig a „Berlini Magyar Egyesület"-nek saját otthona van, addig ez a csapat kávéházban ülésezik. — gyakrabban kedélyesebben, de hasonló célok érdekében s a konkurrenciánaik nem minden célzata nélkül. Akad azután egy „Duna" nevű sorsjegyegyesület, egy „Hungária" nevű sportklub, amely a háború előtt szép reményekkel indult meg, de ma nagy részvétlenséggel és belső ellentétekkel küzd és végül a magyar munkásság „Petőfi-egylete", amely azonban a szélső és mérsékeltebb munkáselemek torzsalkodása folytán szintén válságos helyzetbe jutott. Egészen más területeken érvényesül a „Berlini Magyar Intézet" működése. Ez az 1917-ben Gragger professzor szellemi vezetése alatt alakult tudományos intézmény, amely a magyar kultúrának német földön való kiterjesztéséért olyan sokat tett és szervezetében egyre fejlődik, természetesen, mint a berlini egyetem egy fiókja, nem tarthat fenn kapcsolatot a berlini magyar kolóniával. Csupán egyszer évenkint, mikor egy-egy magyar tárgyú kulturestélyt rendez, mint két év előtt a magyar népdal, tavaly a magyai népművészet és most Petőfi jegyében egyesíti néhány órára azokat, akik a szó pártpolitikai jelentésén tol is magyarok tudnak es akarnak tenni. magyarság különböző rendű képviselőin kívül az egyletek elnökei is helyet foglaltak. A magyar iskola a múlt ősszel a porosz közoktatásügyi tanács támogatása mellett megnyitotta kapuit. A tanulók száma azóta fokozatosan .nő. Hogy heti két órában, alig négy hónapi tanítás után, tömérdek nehézség mellett (a gyermekek túlterhelése a német iskolában, kölcsönbe kapott helyiségek stb) fogékony fiatal telkekbe mennyi magyar tudást és érzést lehet csepegtetni, arról egy Petőíi- ünnepséggel kapcsolatos kis vizsgálat telkes közönségének a minap számolt be. Itt magyar versek, magyar dalok hangzottak el és gyermekek, akik röviddel ezelőtt még egy szét sem .tudtak magyarul, a mi nyelvünkön társalogtak, számoltak, felelték földrajzi és történeti kérdésekre. A tamáskodó egyleti elnökök azonban erről a sikerről nem győződhettek meg, mert egy kivételével nem jelentek meg az ünnepélyen. Az egyletek vezetőinek a taktikája a magyar iskolával szemben egyáltalán magán viseli a „passzív rezisztencia" minden tünetét. Az iskola híveiül vallják magukat, de eddig még minden alkalommal diszkrétül fél- rehuzódtak, ha az iskoláért tenni keltett valamit. Az iskolaszéknek most, hogy az első hónapok keresztpróbáját kiáltotta, kötelező feladatává vált, hogy alapszabályokat létesi-- sen és minél több tag szerzéséről gondoskodjék. Mi sem természetesebb ennél. Minden intézmény csakis hatósági, vagy társasági alapon állhat fenn. Már pedig a berlini magyai' iskola mögött nem áll semmiféle hatóság. Egyes-egyedül a berlini magyarságra támaszkodhatok, anyagi és erkölcsi értelemben neki tartozik felelősséggel. Hogyan történjék ez statútumok, tagok és közgyűlés nélkül? Ám az egyik berlini magyar egyesület elnöksége nem átallotta a berlini magyar iskola ellen harci riadót fújni azzal a jelszóval, hogy itt a fennálló egyesületek ellen uj egyesület készül. Mintha egy „iskola" és „társadalmi egyesület" között bárminemű konkurrencia állhatna fönn. Ezek az ellentétek remélhetőleg parlamentáris utón el fognak simulni. De azt, akinek a nagy, közös magyar ügy lebeg szeme előtt és aki a fiatal iskola továbbfejlesztéséért szóval, tettel vesződik, csaknem sírásra hangolja, hogy ilyen ellentét egy által ánbatr lehetséges és hogy a németek hazájában, hol nemzeti létkérdésekre mindig egységes front a válasz, a magyarok még a legégetőbb kuiI turkérdés- esetén sem tudnak széthúzás és személyi taktika nélkül megtenni. E, G. licfitj nemzeti Konzervatív pártot alaKit Ezekhez a szervezetekhez járul egy ma- j gyár iskolaszék, amely alig féléves fennállása i óta a város 'különböző részeiben már is több j tanfolyamot létesített, plakátokon szólítja fel i ■a magyar szülőket, hogy járassák gyermekeiket magyar iskolába és azon van, hogy az clnémetesedés veszedelmével szemben fölvegye a kulturális küzdelmet. Mi már most az egysiiletek álláspontja az ő bevonásukkal, de kebelükön kívül vajúdó kulturális törekvésekkel, elsősorban pedig a berlini magyar iskolával szemben? Közelről nézve ezek az egyletek holmi kis gazdasági érdekcsoportok benyomását keltik, amelyek minden kívülről támadó magyar tömörülési jelszóra a „veszélyeztetett üzletemberek" hallatlan idegességével reagálnak. Szélcsendes időben az egyes egyletek egymás között konluirrálnak, olykor hajba j.s kapnak, elnök alelnö'kkel hadakozik a „két dudás nem fér meg egy csárdában" elve ■alapján. H azután neutrális, helyről megpendítik azt a gondolatot, hogy a berlini magyarok ezreinek összetartozása érdekében valami összefogó, egyes személyek hiúságán tulemelkedő organizációra volna szükség, akkor ezek a széthúzó érdekű egyletek óvszerre ösztönszerüleg trösztöt képeznek, mintha valamennyiök élete ellen törnének. Ez a taktika élénken emlékeztet a francia politikusok rémületére, melyet a német újjáéledésnek csupán a gondolata kelt. Hol van még az újjáéledő Németország? És hol tartunk a berlini magyar egység megvalósításától? De ha az egyletek urad mindamellett úgy látják, hogy az idő és a kényszer fokozatosan ilyen kulturális egység megszervezésének kedvez, nem volna-e észszerű, ha idején megbarátkoznának ezzel az eszmével, amely az ő társas összejöveteleik lehetőségét és elnökségük szereplési ambícióját végeredményében nem érinti? Szinte maga-magától vetődik fel annak a gondolatnak szükségessége, hogy az egyes rétegek érdekeit szolgáló egyletek a berlini magyar társadalom többi, egyletekbe nem tartozó elemeinek bevonásával egy kultur- szövetséget képeznének, amely irodalmi esték létesítésével, a magyar iskola és könyvtárügy felkarolása által gondoskodnék a kulturális egység megteremtéséről. Széles adminisztráció, körültekintő munkafel osztás és az elnökök gyakori változtatása által el volna kerülhető, hogy egy ilyen szövetség egyoldalú személyi befolyás alá jusson. Csodálatosképpen ilyen és hasonló tömörülési ideák ahányszor csak felszínre vetődtek, rnighiu- sultak az egyletek vezetőinek ellenállásán, akik arra az álláspontra helyezkednek, hogy a kulturális érdekek ébrentartása az ő feladatuk. Hogy ezt a feladatukat ugyancsak lágyítón teljesítik, azt persze nem ismerik be. Miután a kulíurszöveiség terve ellená1- lásra talált, a magyar kultorfejlődés hívei egy olyan terv megvalósítását tűzték ki céljukul, amely minden magyar odaadó támogatására bizton számíthatott: egy berlini magyar iskola létesítését. Ennek a programnak már évtizedek óta akadtak Berlinben lelkes szószólói — az egyes egyleteken kívül is. Itt persze „házi alapításra" gondoltak. Most, ezekben a magyar nemzetre oly válságos időkben, amikor minden elnémeícsedő gyermek magyar szellemű kiképzése elsőrangú érdekünk, ez a terv végre egységes akarattal tető alá jutott. Iskolaszék alakult, amelyben a berlini A pártot Wmdischgratz herceg kezdeményezte. A kereskedelmi miniszter fedezi Kelety Dénes eljárását. Budapest, március 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Zichy- párt alakításáról szóló hírekkel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a tanácskozások holnap fognak befejeződni, úgy hogy a helyzet csak holnap fog kialakulni. Zichy János az újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy mióta újra a politikai tevékenység terére lépett, célja a nemzetgyűlésen szétszórt ama homogén gondolkodású elemek egyesítése, akik a nemzeti szellem és a tradíciók tiszte- letbentartásával a polgári és haladó politika arany középutján járnak. Zichy pártja ebből kitünően konzervatív polgári párt lesz. amelyben Andrássy személyes hívei, valamint a konzervál ivek és pártonkivüliek foglalnának'helyet. Az uj párt éles harcot indítana a szélsőségek ellen. Az uj párt alakulásának. gondolatát, amint- már jelentettük, Wmdisdigrátz Lajos herceg kezdeményezte és először Szilágyi Lajossal és Baross Já- , nossal tanácskozott róla. Hús vét után fejeződik be az uj pártcsoportosulás Budapest, március 16. (Budapesti szerkesztőségünk táviratozza.) Zichy János gróf politikai elvbarátaival tegnap egész napon át tárgyalt. Az Andrássy-pártból Friedrich István, Haller István, Haller József, Csik József, Szabó József és Homonay Tivadar kiválik és Wolífékhoz csatlakozik. A megmaradó négy Andrássy-párti képviselő a pártonkivüli csoportba lép be s ezzel a csoport konzervatív szárnyát erősiti. Szilágyi Lajos hajlandó a vezetést Zichy János grófnak átengedni. Ezzel az uj csoportosulással a parlament konzervatív elemei közelebb kerülnek egymáshoz, a szélső baloldaliak és a radikálisok pedig j mindjobban elszigetelődnek. A végleges meg- j alakulást husvét utánra várják. Az 1922—23, évi költségvetés j a bizottság előtt j Budapest, március 16. (Budapesti szer-j kész tőségünk totefoujeteirtése.) A nemzet- j gyűlés pénzügyi bizottsága tanácskozni fog az 1922—23. évi költségvetésről- A kormány terve, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával meghallgassa a jobb- és- baloldali pártok véleménynyilvánítását arról, hogy milyen megtakarításokat kellene eszközölni. Az így leszűrt tapasztalatok alapján fogják ! összeállítani az 1923—24. évi költségvetést. Keleti körleveléhez a kereskedelmi miniszter is hozzájárult Budapest, március 16. (Budapesti szerkesztö- j ségünk telefonielentése.) A Közalkalmazottak i Nemzeti Szövetség elnökének. Kelety Dénesnek ismert körlevelévé! kapcsolatban tasnádi Szűcs András kereskedelemügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a levél a keresekedelemügyi miniszter és a minisztérium intenciói értelmében készült. Az egyes községekben ugyanis olyan magas lakbéreket kellett fizetniük a hajléktalan tisztviselőknek, amelyek messze fölüíhaladják a búza és az aranyparitást. Rassay a polgárság- szervezkedéséről Budapest, március Ki. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az Erzsébetvárosi Körben a Rassay-párt tegnap pártvacsorát rendezeti, amelyen Rassay kijelentette, hogy a márciusi gondolatok megvalósítása a polgárság cliadafra- jutásától függ. Ennek első feltétele a polgárság megszervezése, mert addig nincs elegendő szervezett ereje. A munkássággal bizonyos kérdésekben együtthaladhat a polgárság, arnig annak érdekei azonosak a polgárság érdekeivel. A gyárosok megkezdték a tárgyalást a munkásokkal Budapest, március 16. (Budapesti szerkesztőségünk tefefonjetentése.) Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter közbenjárására ma megkezdődtek a vas- és fémmunkások szervezeteinek és a munkaadók tárgyalásai. Azt remélik, hogy a tárgyalások kedvező eredménnyel fognak végződni. „a Komáromi ftsszeesMiiésl Komárom, március 16. (Saját tudósítónktól.) Komáromban a városi rendőrség pincéjében két gépfegyvert, töltényeket s kézi bombákat találtak, melynek nyomára névtelen feljelentés vezette az áílamrendőrséget. Roppant nagy apparátussal indult meg a nyomozás, a minisztérium és a pozsonyi rendőrigazgatóság tisztviselői egész detektív dandárral szálltak ki Komáromba a nyomozás irányítására, hogy az „összeesküvés" , szálait kibogozzák. Rémes közlések jelentek meg a cseh és szlovák kormánypárti lapokban és méltó társukban: a Reggelben is a komáromi fegyverarzenálról és messze elágazó „összeesküvésről", mely természetesen irredenta munka és a nagy izgalmat fokozta az államrendőrségnek fellépése is, amely két letartóztatást eszközölt és vagy ötven házkutatást tartott középületekben és magánlakásokban. Most már nyugodtan megállapítható, I hogy kár volt a nagy izgulásért. mert az összeesküvés nem fedezhető fel a legnagyobb erőfeszítéssel sem és az arzenál sincs sehol. A járási főnök felhívást bocsátott ki, amely szerint a március 15-ig beszolgáltatott lőfegyverek tulajdonosai a büntető következmények alól mentesek. A házkutatások eredménye összesen két katonafegyver az önkéntes beszolgáltatásé pedig 1 három Flóbert puska ás két revolver olt. Ebből áll a komáromi arzenál, mely A Reggel feltalálásában naponta megjelent. A rendőrségnél talált géppuskák minden való- szinüség szerint 1918. év utolsó forradalmi hónapjaiban kerültek oda, amikor a rend fen- tartását a rendőrségen kívül álló alakulatok végezték, melyek a cseh megszállás előtt a várost elhagyták. A letartóztatott reijdőrörniester és városi tanácsnok ügye a bíróság előtt kétségtele nül tisztázódni fog. A nagy port felvert ügyről ma megállapítható, hogy szándékosan fújták fel nagy szenzációvá és a város ellen akarják politikailag kijátszani. Ez a törekvés azonban kudarccal végződik. A rendtör vényhez azonban okvetlenül szállítani kellett egy kis irredentát.
