Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-17 / 62. (215.) szám

femnfrat, márchw !7. NAPOS ÍREM Tavasz a dalmát tengerparton. Raguza, március közepe. El kell képzelni egy impozánsan merész ívben a hegyről lekanyarodó remek országutat, amelyet sudár pálmá'k és méteres levelii, vadon nőtt kak­tuszbokrok szegnek be. Jobbról, alant, néhány száz méternyi függőleges mélységben, vadul bömböl és fehér tajtékot köp a fekete sziklamon- strumokra az ultramarin mélykékjében tomboló tenger. Az utat balról vadon növő, hat-hétféle kaktuszok, sudáregyenes, nyárfaszerii fekete cip­rusok, különös fenyők, törpe olajfák, hűbéreset- jék ás combnyi vastagságú oleánderek környezik. Es különféle pálmák: sudarasok, törpék, legyezö- sek. A pálmák éppen most állanak virágdíszük pompájában s a* sárga, szolöszerü, óriási füstjeik mellett talán csak a narancsfák — a pompás gyü- mölcsterhüktől roskadozó narancsfák — azok, amelyek látványnak vonzóbbak és teljesebbek. Elragadó, hamisittatlan. paradicsomian pom­pás délolasz táj. A mélykék tenger v izébe a part egész hosszában gigászi, kopasz sziklák szakad­nak. A part magaslata meredek hegylánc oldalába vész el, amelyen fekete ciprusok ágaskodnak és beláthatatlan terjedelmű oiajfaerdök nyúlnak cl. A kék égben, amely oly megtévesztőié? hasonlít Ge- nua ultramarin égboltjához, tündöklőn ragyog az öröktüzü napkorong cs pacsirták harsány trillá­zása cseng a sivár kősivatag fölött. Oly fenséges nyugalom vonul, végig az ember lelkén, ahogy ezt a pazar kezekkel összezsúfolt rengeteg természeti szépséget nézi-nézdeli s úgy érezzük, hogyha va­lahol ideális és patriárkálisan egyszerű életet le­hetne — és érdemes lenne — élni, az a hely csak Raguza lehet... Az olajfaligetek labirintjéből úgy nyul'k be a raguzai apró félsziget a sötéten kékelő tengerbe, mint a mappán a olasz csizma a nagy tengerbe. A kis félszigeten csodamód összezsúfolt délolasz vá­ros: a terméskövekből épített, sokemeletü ó-palo- tákból álló hajdani Epidaurusz, a mai Dubrovnik. Komor, felhobehasitó, ósdi bástyatornyok és félel­metes erődtömbök fogják körül a vénhedt várost amelynek harmonikus fekvése sz.ivet-lelkef egy­aránt megörvendeztet. Velencés hangulat telepszik a szivemre, ahogy a régi város régi főutcáján járok. A kövezet ősi kockái a Piazzette pompás kövezetét juttatják eszembe, az ölnyi széles, száz meg száz lépcsőjü sikátorok pedig Genua régi vicolóit hozzák vissza a múltak messzi-messzijéből, ahol évtizeddel ez­előtt nyomorbaíüladtan éltem szabad és fenséges életet. Ó-kutak, régi, dohosöblii. boltozatos kapuk fölött megfeketedett cimertáblák; a sokemeletes, vakolatlan, eresznélküli ódon paloták úgy állanak egymáshoz szorosan összecsinálva, mint. a meg­ijesztett, birkanyáj. A .pár arasznyi szélességű olasz sikátorokban nyüzsgő, olaszos élet folyik, amelyet az utcán élnek le. zajosan, lármásan, sok vidámsággal, zenével, dallal, nótával. Az utca járdában, a kövezet tengerfencki kavics. A zajló utcáról a pici kapun keresztül mindjárt a lakásba jut az ember, mialatt a fejünk fölött zászlómódra kiaggatott fehérnemüekkel' játszadozik a tengerről futó szellő. Ez Raguza. A falakon kivi'.’ azonban már újabb, modernebb élet található. Pompás villák, gyönyörű nyaralók sorakoznak a tengerparti utak mellett és pálmák, narancsfák és díszcserjék é- gióia övezi a jómódúik ezeket a tanyáit. A mély­ségben pedig susogva zug a szeszélyes, örök tenger. A kősivatagot — amelyet itt hegynek nevez­nek — a város fölött buján lepi be • a különféle fajtájú kaktuszbokor, a nyárfás ciprus, a világos- zöld, apró levelű fenyő, a széles lombozata pinia s más, haragoszöld fenyők, amelyek közül hala- ványan zölde-l ki a rengeteg olajliget fáinak tom­pa zöldje. De a feihőkbeütköző hegyeknél, a pompás li­geteknél, a kecses pirostetejü villáknál, a félszige­ten álló csúfolt városnál és minden más egyébnél százszorta szebb, művészibb, vonzóbb és elbüvö- iöbb látvány a tenger. Egyhangú morajlással hul­lámzik és fehér függönyök gyanánt libbennék meg hatalmas tajtékjai, amint megtörve fölugornak a kormos-mocskos parti sziklákra. A tenger néhol mélykék, szinte fekete, mint az antracéníinta az üvegben, mindjárt mellette sötétzöld, aztán odébb zöldbe tetsző kék, mint a föl nem oldott gálickö kékje, a szemhatár legvégén pedig acélszürke. Ka- céran játszanak tükrén a nap villogó aranyszipor­kái. Döbbenetesen, komoran emelkedik ki a Vég­telen kékségből — az ég és az Adria kékségéből — Lacroma-sziget gigászi szárazföld-tömbje. A sziklás, fenyvesek és olajfák zöldjétől élénk szi­get ormán pazar épület sárgája villan elő a fekete ciprusok közül. Miksa mexikói császár és Rudolf trónörökös egykori nyaralópalotája. A sziget mészkőszikláin, amelyeken idáig elhallatszó sus­torgással és susogással töriiek meg a soha meg nem nyugvó hullámok, szép hófehér fényű a hab- fodor megcsillanó türcmlése. A vízben azonban — és ez nagyon különös! — sem a part olajfái, sem a világoszöld fenyves, sem a parti sziklagi­gászok nem tükröződnek. Tavaszi langyos ózont fú felém a kék vizek felöl a szellő s a hullámok susogása mint a legim­pozánsabb, legmüvésziesébb és legösszhangzóbb szimfónia hallatszik föl hozzám. Nyíló virágok szí­nesednek az olajfák tövében, erős illatuk terhesen fekszik el a játszva iramló szellő szárnyain. A na­rancsok sötét sárgája csalogatóan csfllámlik át a súlyosan sötét örökzöld vegetáción. S lenn az eleven kékségen lassan, enyhén ringatózva halad dél felé egy hatalmas, fehér hajó. ■ ni — ■ — H UN! mu Széles füstlobogó zudul ki a kéményéből és mint valami drága, gigászi estélyi uszály, engedemeseu ereszkedik le a sötétkék, morajló vizekre. A nap aranyport szitál a fehér hajóra és megvillogtatja az ultramarin vizet. Napfény aranyiéban fürdik minden: a tenger, a hajó, a füstlobogó, az olajfák, a part mészkősziklái, a pompás országutszalag, a pirostetejü nyaralók s a délszaki növényzet buja rengetegei. S elindulunk lassan, lefelé a hegyről, a ter­mészet paradicsomából az élet savanyu prózája felé. Péchy-Horvá<h Rezső. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Időjőslás: Nyugaton derült, keleten változóan fel­hős időjárás várható. Napközben enyhe hőmér­séklettel. gyenge szelekkel. * — (Budapesti szerkesztő a köztársasági e> nöknél.) A köztársaság elnöke csütörtökön este hét órakor fogadta Pályi Ede dr.-t, a Budapesti Hirlap egyik szerkesztőjét. — (Hevesben pusziit a kiütéses tífusz.) Gyöngyösről táviratozzak, hogy Heves kör­nyékén a kiütéses tífusz riapról-napra több áldozatot szed. Tegnap Nagy István földbir­tokos halt meg, szintén kiütéses tífuszban. A csendőrség a cigánytelepet, ahol a járvány keletkezett, elkülönítette. — (Rövid válasz egy íörmedvényre.) A Rég­gé) című érsekujvári konnúnylap „Milyen eszkö­zökkel dolgozik a Prágai Magyar Hirlap14 elmen kvalilikálhaíatían hangú támadást intéz . lapunk ellen. Noha ízlésünkké!. ellenkezik, hogy a Reggel­hez hasonló sajtőhültökkíd polemizáljunk, mégis ebben az esetben le kell szögezni egy pár fényt, mert a Reggel ráfegásai bizonyos körökben félre­értést kelthetnének. Kijelentjük, hogy mi semmi­féle kapcsolatban nem állunk a Szózat című bu­dapesti lappal. Kijelentjük, hogy a kormánys'ajtö és az emigránsok által fölfujt Giessv/ein-esetbéu mi csak egy mondattal regisztráltuk azt a tényt, hogy a prelátus képviselő prágai előadását- a Wahrheit című lap rendezte, amelynek szerkesz­tője a Jövő cimrii emigráns lapnak is szerkesztő­je. A kassái szociáldemokratákra vonatkozó hír: a. kassai „Nép44 című lapra hivatkozva közöltük es ebben az ügyben semmiféle birói tárgyalás nem volt. Ha egy budapesti lap netalán azt állította, hogy a prágai parlament a rendtörvényt Borov- szky, Mayer és Wittich kezdeményezésére csi­nálja meg, ezért bizonyosan nem lehet felelősségre vonni bennünket, akik a rendtörvéoy miatt sóba nem támadtuk, mert nem is támadhattuk az emlí­tett képviselőket és akik soha nem vállalkoztunk, mert óriási elfoglaltságunk miatt nem is vállal­kozhattunk semminemű budapesti lap. tudósításá­ra, Az enyickéi gazdák jegyzőkönyvét Enyickéről kaptuk és -amikor Borovszky képviselő telefonó:? közölte velünk, hogy ő életében nem járt Enyhé­kén, azonnal lojálisán helyreigazító nyilatkozató: tettünk közzé. A Reggelnek Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselőre szórt rágalmait nem mi, hanem a képviselő fogja megcáfolni. Sá­pién ti sat! — (A párisi magyar követ átadta megbízóle­velét.) Parisból jelentik: Korányi Frigyes' báró, az uj párisi magyar követ, tegnap adta át meg­bízólevelét a francia köztársaság elnökének a megszokott szertartások között. A követség va­lamennyi tagja diszmagyar ruhába öltözött. Az első kocsiban Korányi követ ült Miilerand titká­rával, a többi kocsiban pedig a követség tagjai foglaltak helyet. A kocsisort lovasszázad követte, A Champs Elyssén a kiváncsi emberek százai állottak. — (A budapesti egyetemi ifjúság Petöfi­ütmepe.) Budapesti szerkesztőségünk távira- tozza, hogy az egyetemi és főiskolai ifjúság tegnap folytatta Petőfi ünneplését s a Nem­zeti Múzeumnál szónoklattal, költemények szavalásával, hazafias dalok eléneldésével áldozott Petőfi emlékének. Az ifjúság később Petőfi szobrához vonult és ott ünnepelt. — (Beehyne is Rómába utazik.) Egy morvaországi cseh lap jelenti, hogy Bechyne •iskolaíigyi miniszter Olaszországba utazik, .ahol ő, valamint a kormány több más tagja is meg fogja látogatni Svehiát. — (Bethlen beteg.) Bethlen István gróf ma­gyar miniszterelnök könnyebben megbetegedett és lakásán volt kénytelen maradni. Remélik, hogy .a holnapi nap folyamán már fölkeresheti hivatalát. — (Szegettet és környékéi elöntötte a Tisza, Makót pedig a Maros.) Szegedről je­lenti tudósitónk, hogy a kiáradt Tisza a vá­rosnál elérte a szeged-budapesti országút szélét s annak oldalán állandóan emelkedik. Újszeged egyes részein és Szőreg környé­kén az egész határ víz alatt van. A szegedi külvárosok mélyebben fekvő részein a viz erősen emelkedik és a gyengébb falazatú házak oldalai repedeznek. A kép, amit a vá­ros nyújt, nagyon szomorú, A Kormányos-, a Hajnal-, a Móri-, a Nemes takács- és a Re­mény-utcában, sőt a Kolozsvári-tér egész környékén félméternyi magasságban áll a viz. A Móri-utca 38. számú ház összeomlott és két gyermeket eltemetett- Makón a Ma­ros nyolc utcát elöntött, tíz ház összedőlt és sok házat az összedölés veszedelme fenye­get. A hajléktalanok szárna óráról-órára gyarapodik. — (£gy tanító nyugdíjügye.) Körtncndy-Ekes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselőnek az iskola­ügyi miniszterhez intézett közérdekű kérdésére a miniszter a következő választ adta* Berencsy Antal nagymi'hályi tanító az iskola- és nemzehnü- velésügyi minisztérium pozsonyi referátusánaK 1921 jnlius 4-iki 38,570. sz. végzésével az 1921 október 1 -töl kezdődő hatállyal nyugdíj,aztatoü. Nyugdijilletményei szorosan az addig érvényben volt törvények értelmében állapíttattak meg s nagyobb illetményeknek megállapítása minden tör­vényes alapot nélkülöz. Minthogy azonban a kor­mány a szlovenszkói nyugdíjazott tanítók és csa­ládjaik segélyéről szóló törvényjavaslatát a nem­zetgyűlésnek már beterjesztette s amint köztudo­mású, ezen javaslat a nemzetgyűlés képviselő- házának cs szenátusának hozzájárulása folytán törvényerőre emelkedett, elvárható, hogy ezen segély a nevezett tanítónak is rövid időn belül folyósittatik. — Körmendy-Ékes képviselő erre a következőket irta a miniszternek: “...szabad le­gyen megkérnem a Miiszter urat arra', méltóztas- sék intézkedni, hogy a nyugdíjas tanítók cs csa­ládjaik segélyéről szóló, a nemzetgyűlés képvise- lőbázának és szenátusának hozzájárulása áltat már törvényerőre emekedett törvény végrehaj­tásáról a végrehajtási utasítás azonnal kiadassák és méltóztassék intézkedni aziránt is, hogy minden ily szegény nyugdíjas és csalárdja tudomást sze­re zzh essen arról is, hogyan bír majd ahhoz a se­gélyhez hozzájutni, meri hiába van meg a tör­vény. ha a végrehajtási utasítás nem lesz 3Z ér­dekeltekkel közölve, a szegény gyámoltalan nyug­díjasok éhezése és rettenetes szenvedése nem fog megszűnni és sem Berencsy Antal, sem mások a segélyhez hozzájutni nem fognak. Méltóztassék kl- hirdettetni azt. hegy a cseh-szlovák köztársaság e szánandó alakjai hogyan juthatnak a megszava­zott segélyhez, mert a szerencsétlenek nap-nap mellett jelentkeznek. Így Vargovits Mihály nyu­galmazott római katolikus kántörtanító harminc- nyolc évi zsalobinai és udvai működése után het­ven éves korában négytagú családjával évi 840 korona nyugdijat kap, akinek minden ingósága és ruhaneműje az 1914. évi kárpáti harcokban tönk­rement. Kun József nagygéresi nyugalmazott re­formátus tanitó pedig évi 700 korona nyugdijat kan. Miniszter Ur! Itt gyors intézkedésekre van szükség, mert a szerencsétlen öreg emberek a szó valódi értelmében éheznek.44 _ (Zetíing Klára Prágába jön.) A Pravo Lidu szerint Zetting Klára híres német kommunista nő Prágába jön és itt beszénli fog egy kommunista gyűlésen. — (Magyar—jugoszláv határincidens?) A Národni Listy belgrádi tudósítója jelenti, hogy a napokban négy fölfegyverzett emberből álló ma­gyar csapat átlépte a határt. Lövöldözésre ke­rült a sor, mely négy. óra' hosszat tartott és köz­ben egy: magyar, ember elesett. Az. elesettnél ma­gyar katonai fegyvert és éles töltényeket talál­tak. A Národni Listy szerint a határátlépés ösz- szeíüggésben áll ,a Szabadkán és más városok­ban terjesztett. röpiratokkal, .amelyek azt hirde­tik, hogy a várost adott alkatommal Vissza fog­ják csatolni Magyarországhoz. — (Kinevezések.) Az iskolaügyi miniszter Kodl Ottokár pnibrami tanítóképzői tanárt végle­gesítette és a körmöcbányai állami reálgimná­ziumhoz osztotta be. — A pozsonyi vezérpétiz- ügyigázgatőság Kozák Ferenc vámügyi gyakor­nokot a XI. lizetési osztályba beosztott vámügyi segédtisztté nevezte ki. —Az iskolaügyi minisz­ter jóváhagyta a pozsonyi egyetem bölcsészeti karának azt a határozatát, amellyel Wollmarm Frank dr.-t a szláv hagyománoyk és irodalom magántanárává hívta meg. _(Seipcl Rómába utazik.) Becsből jelentik: Sc ipel dr. kancellár a kereskedelmi szerződés megkötésével kapcsolatban Rómába szándékszik utazni. — (A rolnickárok gálszécsi gyűlése.) A rolniok árok lábai alatt a talaj mindjobban sülyed. Jancsó titkár ott repked a vízözön felett, mint egykor a Noé galambja, de tört szárnyakkal és keresi, hol van még egy kis száraz hely. Ilyen száraz helynek tartotta Zemplén egyes községeit s közöttük a gál- szécsi járást. Azért március 13-ára rolnicka párti gyűlést hirdettek Gálszécsre is. Dobszó utján hívták föl a falvak közönségét, hogy az adóügyek tárgyalása lesz, azért jöjjenek Gál­szécsre. Azt gondolták ugyanis, hogy óriási néptömeg jön majd össze, mikor ilyen érzé- keuy téma van napirenden. Valahogy azon­ban híre futott, hogy ez csak trükk és ezért az egész járásból csak körülbelül hatvan em­ber gyűlt össze, leginkább berendelt bírák. Mikor a vezetők látták, hogy ilyen csekély az érdeklődés, hogy a helybeliek közül is alig néhány ember jelent meg. — kipirult arccal verbuválni kezdtek — de siker nélkül. A főszónok Jancsó párttitkár volt. Tarisz­nyájából kiszedte az ismeretes klarinétot és elfujta a rolnickárok nótáit. Beszéli a föld­osztásról, a keresztény szocialista és Hlinka- párt átkos voltról. Mikor igy összehordott tücsköt-bogarat, valaki közbekiáltott, hogy beszéljen már kicsikét az adókról is. Lett er­re nagy kavarodás. A főtitkár a pódiumról leszabott és olyan fájdalmas arcot vágott, mintha a tyúkszemére léptek volna. A ku­darccal teljes gyűlés után megválasztották a rolnickárok elnökévé a szintén nem rolnic- kár gálszécsi bírót, jegyzővé a helybeli jegy­zőt, sib. l>«St«ag€iia»B» A török ellenjavaslatok részletei. Paris, március 16. A Petii Párisién a török, ellenjavaslatokkal kapcsolatban ama aggodalmá­nak ad kifejezést, hogy az cllenjavsKok ngy ne­hézségeket támasztanak. Az antant szakértők a következő kérdéseket veszik vizsgálat tárgyává: 1. A törökök követelik Castella Vito szigetet, amely jelenleg Olaszországhoz tartozik. 2. A jog! klauzáléra nézve a törökök a külföldiek részére csak azt a jogot akarják biztosítani, hogy cl Ítélé­sek esetén panasszal élhetnek. 3. Vonakodnak azo­kat az ítéleteket, amelyeket :.z antant megszállás alatt Konstantinápolyban hoztak, elismerni. 4. Kö­vetelik azt a jogot, hogy bizonyos foglalkozásod üzését külföldiek számára megtilthassák. 5. Köve­telik azt a' jogot, hogy bizonyos török ipart a* adó alól mentesítsenek 6. Bizonyos vámrendsza­bályok utján Törökország különleges ellenőrzést akar gyakorolni. 7. Törökország visszakövetelt annak az összegnek egy részét, amelyet az 1912- es balkánháboru alatt adott ki. 8. Törökország kö­veteli a gazdasági záradékot. Németország tizennégy napon belül tárgyalást kezd. Paris, március 16. A Newyork Héráid értesü­lése szerint Németország tizennégy napon behtl lépéseket fog tenni a tárgyalások megkezdésére. Párásban az a benyomás, hogy Olaszország inkább Anglia, mint Franciaország oldalán áll. Nagy botrány a budapesti egyetemen. Biíclapesü szerkesztőségünk jelenti lapzárás­kor, hogy a központi egyetemen ma a délutáni órákban nagy botrányok játszódtak le. Az egye­temi ifjúságnak értekezlete volt, amelyen elhatá­rozták, hogy mindaddig nem engednek be zsidó hallgatót az egyetemre, amig a tegnapi rendőr? esetért elégtételt nem kapnak. Az értekezlet után a zsidó hallgatókat kikergették az udvarra és ott ütlegelni kezdték. Egyik zsidó ember megszorult- ságában revolvert húzott elő s háromszor a le­vegőbe lőtt. Körül akarták fogni, de sikerült el­menekülnie s a főkapitányságra sietett. Nádossy országos főkapitány még a délután folyamán a kormányzónál megjelent és jelentést tett az eset­ről. Vasárnap kezdenek tárgyalni Londonban a török ellenjavaslatok fölött. Paris, március 15. (Havas.) A török el- lenjavaslatok megérkeztek. Az ellen jav ástá­tok egyes szakaszok föl oldás ára, más sza­kaszok hozzákapcsolására, továbbá a Lau- sarmeban kidolgozott javaslat szerkesztést részének módosítására vonatkoznak. Egyes pontokra nézve uj tárgyalás lesz szükséges- A francia szakértők vizsgálat tárgyává te­szik az eHenjavaslatokat s való szőriül eg va­sárnap utaznak Londonba, hogy lord Cur- zonnal és az angol szakértőkkel tanácskoz­zanak- Az angol külügyi hivatal valószínű­leg meghívja Olaszországot is, hogy vegyen részt a török ellen ja vasiatokra adandó vá­laszt tartalmazó közös jegyzék fölötti esz­mecserében. A törökök nem egyeznek bele abba hogy Cseh-Szlovákia is aláírja a szerződést. Paris, március 16. (Havas.) Az Echo de Paris szerint a török ellenjavaslatok nem egyeznek bele abba, hogy Belgium, Cseh- Szlovákia, Portugália és Lengyelország is aláírják a békeszerződést. W3R—HMBgjiMwiBRRBBWWBMmHmiiiiM m i miiiiiiHiiiiRiniiinmii _________________________________________________________________________________$ Ai égési életre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom