Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-17 / 62. (215.) szám

Szombat, márcfns !7. ffiÜGAlJAAGMx7fÍRI*P 3 Halogató politikát flineh HosilRSzkOban. Az ellenzéki ruszin pártok nagy kongresz- szusa Munkácson. Ungvár, március Ifi­(Saját tudósítónktól-) A prágai kor­mánykörök gondoskodnak arról, hogy min­dig újabb témákat dobhassanak a politikai porondra. Igen jó politikai fogás ez, noha nem uj, mert a folytonos halogatással az autonómia, valamint a szojmi és nemzet­gyűlési választások kiírása mindig háttérbe szorul. Régen felismerték már ezt a ruszinsz- kói magyar pártok vezetői és éppen ezért a kormány akcióit nagyon hűvösen fogadják és föl tétlen bizalmatlansággal vannak azok­kal szemben. • A kormá.nyblokk, az ellenzéki ruszin blokk, a Frankemberger-fóle Országos Gaz­dasági Tanács terve csak arra voltak jók, hogy a pártok és lapok disputálhassanak rajta és megfeledkezzenek arról, hogy a kormánynak már régen kötelessége lett vol­na Ruszinszkó autonómiaiját végrehajtani és a szojmi, valamint a nemzetgyűlési válasz­tásokat kiirnL, végül a közigazgatást a ru- szinszkóiak kezébe helyezni. A kormány uj lapot is alapított „Ru­szin" cimm-el. A lap szerkesztőségébe be­ültette a legkülönbözőbb pártállásu embere­ket, felelős szerkesztő pedig olyan ember lett, akinek múltja nem alkalmas a közbéke fenntartására. A Ruszin megindulása óta cikket cikk után ereszt meg. Üti a zsidókat és izgat a magyarság ellen. A kormány ex­ponensei is megsokalják ezt a buzgóságot és a szerkesztőséget leintik. A lap szerkesztő- bizottságában máris megindul a bomlási fo­lyamat. A lap felelős szerkesztője, Grend­zsa-Donszki volt levélhordó, a saját lapjá­ban nem nyilafkozhatik, mivel ezt nem en­gedik meg neki és ezért mondanivalóival a Szvoboda hasábjaira hurcolkodik- A lap szerkesztőbizottságából Petrigalla Péter dr. munkácsi orvos kilép, de otthagyja a lapot Beszkid Antal dr. és Balog György is. A cseh agrárpárt Petrigalla kiválását hivatalo­san is bejelentette. Grendzsa-Donszki a Szvobodában Ka- minszkyt svájci frankok falszedésével vá­dolta. Kaminszky a bizonyítást kérte és ki­jelentette, hogy hajlandó a következménye­ket levonni, ha Grendzsa valamit is bizonyí­tani tud, de követelte, hogy ha a bizonyítás nem sikerülne, úgy Grendzsa kötelezze ma­gát arra, hogy visszamegy Ökörmezőre le­vélhordónak. A politikai életnek ezen részletei az ut­cának szólnak. A kulisszák mögött komo­lyabb küzdelem folyik. Itt már az ezerarcú Volosin páter alakja tűnik fel, mint a Ka- minszky legelkeseredettebb ellenfele. A ru­szin pártok helyzete ugyanis forrponton van. Az egyesült ellenzéki ruszin pártok (a ru­szin nép 90 százalékának nevében) március 22-én Munkácson általános kongresszust tartanak- A kongresszus célja a ruszinok sé­relmeinek és követeléseinek összefoglalása és az- amerikai és eperjesi kongresszusok határozatainak elfogadása. Ezen a kongresz- szuson az Orosz nemzeti párt, a Kárpátalji földmüvesszövétség, a Kárpátorosz dolgo­zók pártja és az Orosz föktmüves*$autonóm párt vesznek részt. A kongresszus nagy- fontosságú lesz, mivel a ruszin ellenzéki po­litikusok megtudták, hogy a kormánynak eszeágában sincsen még a nemzetgyűlési, vagy a szojmi választáso­kat elrendelni. Ha nagyon körmére fog égni a rusztnszkói politikai helyzet, a ke­délyek lecsirapitására elegendőnek tartja, ha ősz körül a községi választásokat ren­deli e!. Az időt igen könnyű lesz addig kihúzni; hiszen itt van a nagy port fölvert Franken- berger-akció, amely abban a pillanatban maradt félbe, amikor a megvalósulásnak akadályai elhárultak. Erankenbcrger igen hamar tető alá akarta hozni ezt a gazdasági intézményt, amelyet pedig — a jelek után ítélve — a kormány csakis témának szánt hogy az idő, a drága jó idő, minél jobban teljék. A halogatás politikája tehát nyilván­való. Igen jól bevált módszernek bizonyult. A ruszin politikusok nagy része nem veszi észre ezt a machinációt, a magyar politiku­sok azonban tisztán látnak és aszerint cse­lekszenek. A kormányruszinok prágai útja. Ma érkezik F/ágába a ruszinszkói kor­mánytámogató pártok többtagú küldöttsége. A küldöttség személyesen akarja átadná a kormánynak a pártok koalíciójának memo­randumát, mely válaszol az ellenzék ismék követeléseire- A küldöttségben Volosin és Brascsaikó is résztvesznek. Kaminszky nyilatkozata Grendzsa gyanúsítására. Kaminszky József, a ruszin föl dm íves - szövetség elnöke, a Karpato Ruszkij Víszt- nikben részletesebben nyilatkozik azokról a gyanúsításokról, amelyekkel Grendzsa- Donszki Vaszili, a Ruszin cimíi ungvári kor- mánylapnak szerkesztője, egy volt levél­hordó, a Szvoboda cimü lapban, Volosin Ágoston szócsövében illette. Kamlnszki, Grendzsa különböző nyilatkozataiból meg­állapítja, hogy az utóbbi 1918-ban az olasz fronton harcolt a cseh-szlovák légiók ellen, majd felcsapott bolseVikinek és munkatársa lett a Népszava és a Szegedi Napló cimü lapoknak. Később kémkedési szolgálatokra vállalkozott, most pedig a Ruszin cimíi kor- rnányiap szerkesztője lett Kaminszky köve­teli Grondzsától, hogy pontosan bizonyítsa be: 1. Mikor és milyen utón tartott fenn1 Besztercebánya, március 16. (Saját tudósítónk jelentése.) A március 5-én lefolyt szenzációs esküdtszéki tárgya­lásról az emberek sokat beszélnek úgy Sel­mecbányán, mint Besztercebányán, úgy tart­ják, hogy uj esküdtszéki tárgyalás lesz. Az ügy rejtelmeire éles fényt vetnek Maurer Selmecbányái rendőrkapitány állításai. Mau­rer harminc év óta szolgálja Selmecbánya várost és általános közbecsülésnek örvend. Egy esetleges esküdtszéki tárgyaláson az’ő vallomása valószínűen sokat fog nyomni a latban. Maurer rendőrkapitány kijelentette, hogy számtalan tanú bizonyítani tudja, hogy Brza és társai vádlottak vagy húsz rendőr előtt egyöntetűen vallották, hogy ők a gyil­kosok, sőt a tett színhelyén, sok száz ki­váncsi jelentlétében, megmutatták azt a he­lyet is, ahol a gyilkosság történt. Maurer rendőrkapitány kijelentései szerint Bencsai József, aki halálos ágyán az ismeretes leve­let irta, előrehaladott gégesorvadásban szen­vedett. Nyolc nappal a gyilkosság után, mint összeköttetést Kaminszky a magyarokkal? 2. hogy tudott és értett egyet Kaminszky a cseheíienes propagandával0 3. mennyi pénzt vett fel, mikor és milyen utón? Kaminszky kijelenti, hogy 1919 január óta a magyar politikai körökkel semmiféle politikai össze­köttetésben nem állott, Kutkafalvymak pedig ellenfele volt, mert Ruszkakrajna területi autonómiája ellen foglalt állást. A bolseviz- mus alatt egyik vezére volt a kommunista­ellenes közvéleménynek, hozzájárult ennek a rezsimnek bukásához és eltávolította Sté- fán Ágost népbiztost. A cseh-szlovák kor­mány azután zsupánná nevezte ki. Kamin­szky kijelenti, hogy 1898 óta az újságokban dolgozott a rusziinség érdekében, a háború alatt orosz fogságban volt, miközben gyá­rakban dolgozott és leckéket adóit- Mikor 1918 decemberében hazakerült a fogságból, a Volosdn-féle ruszin rada ajánlotta öt a ruszka-krajnai minisztériumnál. gyanúsítottat, le is tartóztatták, de feddhe- etlen előéletű emberekkel és Selmecbányái állami tisztviselőkkel tökéletes alibit igazolt. A rendőrkapitány teljesen meg van győződve Jankóvics Ferenc káplán jóhiszeműségéről és arról is, hogy a haldokló gyóntatójának toll- bamondta a levelet, de úgy véli, hogy vannak olyan körülmények, amelyek rendkívül bo­nyolulttá és ellentmondásokkal teljessé te­szik az ügyet. Maurer rendőrkapitány kije­lentette, hogy a levelet január 19-én kapta kézhez és február 10-én egy rendőrrel a besztercebányai államügyészséghez küldte, ahol utasítást kért arra, hogy meginditsa-e a nyomozást. Az államügyészség arról értesí­tette, hogy e levél nem bizonyít semmit. Pe­dig emlékezetes, hogy éppen ez a levél dön­tötte el az esküdtek verdiktjét. Maurer rend­őrkapitány elmondotta, hogy egy másik gyil­kosságban is gyanúsították a vádlottak egyi­két. Mivel az áldozat agonizált s nem ismert rá a gyilkosára, erre az utóbbi ügyre nem tr.déák fényt deríteni. i€ii€S mutatkozott a Jávorinál kérdésről A tisztviselői fizetések leszállítása. — Folyosói Mr Benes lemondásáról. A szenátus ülése. Prága, március 16. A szenátus plénuma ma a kiadói jogról és a kisajátításokról szóló törvényjavasla­tokról tanácskozott. A plénum ülését meg­előzően klubelnöki értekezlet volt, amelyen a pénzügyminiszter nyilatkozott a tisztvise­lői fizetéseknek április 1-én bekövetkező le­szállításáról. A klubelnöki értekezletnek leg­érdekesebb pontja volt Benes fölszólalása az ismét aktuálissá vált javorinai kérdésről. Ta­lán ez a kérdés okozta azt, hogy a szenátus folyosóin olyan hírek terjedtek el, hogy Be­nes külügyminiszter lemond. Ezek a hírek azonban csak pillanatokig tartották magukat, mert nemsokára rá különböző oldalról meg­cáfolták őket. Klubelnöki értekezlet A szenátusi klubok elnökei a plénum ülé­sét megelőzően értekezletet tartottak, ame­lyen a keddi értekezlet határozata értelmé­ben Becska Bogdán pénzügyminiszter is megjelent, hogy beszámoljon a tisztviselői fizetéseknek tervezett leszállításáról. A pénzügyminiszter kijelentette, bogi'' a kormány semmieselre sem tekinthet el a fizetések redukálásától, mert ez a költség- vetés megrázkódtatását idézné elő. A tisztviselői fizetések kérdésében Naegle német nemzeti és Pollach német szo­ciáldemokrata szenátorok intéztek kérdést. Fzutám Benes Eduárd külügyminiszter nyilatkozott a javorinai kérdés jelenlegi állá­sáról. A külügyminiszter kijelentette, hogy ezt a vitás ügyet rövidesen el fogják in­tézni Lengyelországgal. A miniszter sze­rint nem felel meg a valóságnak, hogy a legfelsőbb tanács Lengyelország mellett döntött volna, mert a helyzet ma is úgy áll, mint 1921 decemberében. A teljes ülés A szenátus plénuma mai ülésén először a kiadói jogról szóló törvényjavaslattal fog- j lalkozott. Az alkotmányjogi bizottság jelen- J lését Procházka szenátor terjesztette elő. Az j előadó szerint a javaslat az 1901. évi német | törvény alapján készült, teljesen modern j szellemben. Mayern-Hjarting német keresztényszo- i ciális szenátor szerint a legfőbb ideje, hogy a j kiadók és szerzők jogviszonyát szabályoz- | zák, miivel a magánjog eddigi rendelkezései ! nem feleltek meg a követelményeknek. Ki- í fejezte abbeli örömét, hogy ezt a törvényja­vaslatot nemzeti különbség nélkül készítették elő az érdekeltekkel. Ezután a javaslatot első olvasásban egy­hangúan elfogadták. A tárgysorozat következő pontja a gyámügyi eljárásban kitűzött batáridők szá­mításáról szóló kormányjavaslat volt. Dax- ner alkotmányjogi bizottsági előadó szerint a javaslatra azért volt szükség, mert a ma­gyar jog eddigi szabályai értelmében a gyámügyi eljárásban a postai szállítás idejét is beszámították a határidőbe. A javaslat azonkívül behozza azt az ujitást is, hogy a feleket távirat, vagy telefon utján meg le­hessen hivnii. A javaslatot vita nélkül elfo­gadták első olvasásában. A következő ülés holnap délután három órakor lesz. Napirenden szerepel a rendtör­vény, valamint az állami törvényszék létesí­téséről szóló javaslat, végre a ma elfogadott javaslatok második olvasása. Rucfiics ös*a:el*ivfas Ratöcs István a vasárnapi választások után össze akarja hívni a borvát országgyűlést. A bel­grádi kormány kíméletlenül meg akarja akadályozni ezt a tervet és ha annak végrehajtására sor kerül, a katonai diktatúrát proklamáltatja. Latba chi lapok jelentése szerint a horvát országgyű­lésen ki akarják kiáltani a független horvát köztársaságot. Az első ülésen bizottságot fognak vá­lasztani, amely tárgyalni fog Belgrádijai. A Selmecbányái szenzációs gyilkosság! ügy ujübb fejleményei. A budapesti PefOii-ílnnepségck szomorú epilógusa. Budapest, március 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Tegnap este, miután lezajlottak a Petőfi-ünnepségek, az egyetemi hallgatóknak néhányszázfőnyi csoportja a Szózat és a Nép rózsa-utcai szerkesztősége elé vonult, hogy rokonérzésével tüntessen e lapok szer­kesztőségei mellett. Amikor a csoport a Ma­gyarország és a Pesti Napló Erzsébet-köruti kiadóhivatala elé ért, az ott fölállított rend­őri készültség fölszólította a tömeget, hogy oszoljon szét. Amikor az egyetemi hallgatók nem engedelmeskedtek c fölszólitásnak, a rendőrök kardlappal megtámadták az ifjúsá­got. A csoportban számos egyetemi hallga­tónő is részt vett és ezek a rendőri attakra futva elmenekültek. A kardlapozásnak az lett a következménye, hogy többen megsebesül­tek. Egy diák a nyakán, a másik pedig a mel­lén súlyosabban megsebesült. A tömeg fel­oszlatása után annak tagjai csoportokba oszolva vonultak a Szózat szerkesztősége elé, amelynek ablakából Zsilinszky Endre dr., a lap főszerkesztője beszélt. Közben a rendőrség az utcán három egyetemi hallga­tót letartóztatott. Ezeknek az eseményeknek lezajlása után többezer diák összegyűlt a tudományegye­tem aulájában és izzó hangulatban követelte, hogy a belügyminiszter legteljesebb elégté­telt szolgáltasson a rendőrség beavatkozásá­ért. A Pátria-klub márciusi ünnepén a szóno­kok fölháborodással beszéltek az egyetemi ifjúságot ért inzultusról. Marinovich főkapitányhelyettes a lapok­ban nyilatkozott az esetről. A fökapitányhe- lyettes szerint Kalmár Antal rendőrtanácsos és az ügyeletes rendőrtisztviselő fölszólítot­ták a tömeget, hogy oszoljon szét és pedig annál inkább, mert a gyülekezésre a rendőr­ség nem adott engedelmet. Szép szóval igye­keztek őket rábírni a föloszlásra, ennek el­lenére azonban az egyetemi hallgatók bottal támadták meg a rendőrséget. A főkapitány­helyettes megcáfolja azt a hirt, hogy sebesü­lés, vagy. letartóztatás történt volna. Mivel egyes lapok a valósággal ellenkező híreket közölnek a tegnapi eseményekről, a főkapi­tányság a legszigorúbb vizsgálatot fogja el­rendelni a való tényállás megállapítása cél­jából. Az Erzsébet-Egyetemben Pékár Mihály dékán ma beszüntette az előadásait, mert a keresztény és zsidó hallgatóság között ál­landóan incidensek fordultak elő. Kijelentet­te, hogy ha a rend helyre nem áll, a hallga­tóság elveszti a félévet. A hallgatóság egy része kijelentette, hogy mindaddig nem en­gedi be a zsidókat, amíg a tegnapi esemé­nyekért nem kap elégtételt. A diákság veze­tői az aulában tartott ülésükön azt követel­ték, hogy a tegnapi incidenst okozó rendőr- tisztviselőket mozdítsák el helyükről és in­dítsák meg ellenük a bűnvádi eljárást- Mind­addig, amig ez meg nem történik, a diákság nem hajlandó tanulni­ASáirták a lengyel-orősz-litván itatárrenáezés jegyzőkönyvét. , Páris, március 15. (Havas.) Poincaré miniszterelnök, továbbá Olaszországnak, Ja­pánnak, Angliának és Lengyelországnak képviselői ma aláírták a Lengyelország, Oroszország és Litvánia közötti liatárren- dezés ügyében fölvett jegyzőkönyvet. (A nagyköveti konferencia Keletgaliciát Lengyelországnak ítélte oda.) Páris, március 16. (Havas.) Skrzynski lengyel külügyminiszter a Havas-ügynökség tudósítója előtt kijelentette, hogy március 14-ike történelmi jelentőségű nap Lengyel- ország életében és sikert jelent mindazok számára, akik az európai béke helyreállítá­sát kívánják- Európa ma két tborban van- Az egyik nyugtalanságot és rendetlenséget akar kelteni, hogy keresztülvigye a béke- szerződések revízióját. A másik a békeszer­ződések keresztülvitelét követeli. Lengyel - ország a második csoporthoz tartozik és ezért követelte határainak elismerését, mert ez a probléma Európa békéje szempontjából fontos. Kijelentette, hogy meg van győződ­ve arról, hogy Litvánia meg fog hajolni a hatalmak döntése előtt Lengyelország, melynek közös érdekei vannak Litvániával és Memellel, kereskedelmi szerződést szán­dékszik kötni a két országgal. A javorinai kérdésre nézve kijelentet­te, hogy Lengyelország Cseh-Szlovákiá- val szemben a megértés politikáját követ­te. Ö személyesen annak érdekében dolgo­zott Bukarestben, hogy közeledést hozzon létre a kisantauthoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom