Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-01 / 25. (178.) szám

Csütörtök, február í. 5 a szenátus külügyi kizottsagáRak illése. Prága, január 31. (Saját tudósítónktól.) A szenátus külügyi bi­zottsága ma délután Svecseny szenátor elnöklete alatt ülést tartott. Benes külügyminiszter, kijelen­tette, hogy expozéját m^r tegnap eítnondota, azt az újságokból el leheett olvasni, tehát fölösleges, hogy még egyszer megtartsa. Azután áttértek a részletes vitára. Az első szónok N a e g 1 e német nemzeti csodálkozását fejezi ki, hogy a külügyminiszter nem tartotta szüksé­gesnek, hogy a pl'émim e'lött beszéljen. Kéri a minisztert és a bizottság elnökét, hogy a jövőben a német szenátorokkal az expozét legalább kivo­natban előre közöljék. Az expozé maga éppen olyan dolgokat hallgat el, amelyek elmondásáért nagyon hálás lett volna’. A miniszter a világkor- ílíkiusról csak általánosságban beszélt, ő azon- han arra lett volna kiváncsi, hogy ilyen esetben a köztársaság milyen álláspontot foglal el. Han- gaztátjáik, hogy a kormány a béke mellett van, de ezt csak abban az esetben látná ,a közvéle­mény világosan, ha a miniszter az állam semle­gességét nemcsak itthon, hanem Párisban is ki­fejtené. A franciák föllépése a nemzetközi hely­zetet fölforgatja. Ez ellen nem volt Benesnek til­takozó szarva. A francia politika végcélja Német­ország tönkretétele és ennek következménye, hogy Európában ujre fölfordul a rend. A francia politikát sok angol vezej^politikus is elitéli. Eme szerencsétlen politika nemcsak Németország, ha­nem a oséh-szlovák köztársaság jólété is veszé­lyezteti. KoValiik szlovák néppárti: Kérdezi Bé­rcestől, van-e tudomása a Daily Telegraph ama jelentéséről, hogy Magyarország és Szovjei- oroszország katonai tárgyalásokat folytatott egy­mással. Szlovenszkó békét akar. Kéri, hogy szün­tessék be a szlovensakói munkásoknak a Rulir- vidékre való szállítását Ni e s n er német szociáldemokrata intézett azután kérdést a külügyminiszterhez. Lapunk zárásakor az ülés tart BaasBflBBBZSBBBBBnasflBB&BBBBflaHBSiB A. berlüisi wjsá{ÉftsIr«ílii;a»l€. I Berlin, január vége. (Saját levelezőnktől.) A Berliner Tage- blatt palotájának katasztrófája a világ figyel­mét egy pillanatra a berlini ujságkirályok felé fordította. Három nagyhatalom uralja a berlini és a vele a német közvéleményt. Mosse, Ulstein és Scherl és jelképük: három hatalmas, egyre növekedő, egekbe törő pa­lota hirdeti Berlin közepén a német sajtó vi­rágkorát. Vájjon a véletlen, vagy a nemes versengés helyezte-e őket egymás mellé, ki sem tudja, tény az, hogy Berlinben valóságos ujságnegyed alakult, amelynek szava mérv­adó az egész birodalomban- A berlini forra­dalmárok és kommunisták is jól tudják ezt. Amikor a nagy összeomlás után kezükbe akarták keríteni Berlin uralmát, harcuk első­sorban az ujságnegyed palotái ellen irányult. És Liebknecht is a forradalom első pillanatai­ban sietett híveivel a Lokalanzeiger házát megszállani és a Vörös Újság számára rek- virálni. Az újságpaloták természetesen néni a pillanat szülöttjei. Csodálatosképpen nem is a nagytőke teremtette őket, hanem önere­jükből nőttek a magasba és szereztek ma­guknak súlyt, hatalmat és tekintélyt. Az ut. amelyen jártak, más és más volt és már csak azért is érdemes velük foglalkozni. Az első berlini ujságkirály kétségtelen Scherl volt. ö teremtette a Lokalanzeigert a semmiből. Újságja kezdetben csak két olda­las volt és ingyen osztogatták. Scherl a hir­detésekből akarta lapja költségeit fedezni. Úgy okoskodott, hogy a hirdetők száma na­gyon meg fog sokasodni, ha az újságot száz meg száz példányban ingyen juttatják az ér­deklődők kezébe. Persze akkor a Lokalanzci- ger a nagyvilág híreiből még vajmi keveset közölt, a berlini újdonságokat ellenben ügye­sen, elevenen irta meg. úgy hogy nap-nap után nőtt az ingyenes érdeklődők köre. Egy esztendővel később már egy félmárkába ke­rült Scherl újságja, naponta kétszer jeient meg és lassan agy belelopta magát az előfi­zetők szivébe, hogy szívesen áldoztak érette hónaponként egy-két hatossal többet. Még a háború kezdetén is a Lokalanzeiger havonta csak másfélmárkába került és ezért a pénz­ért naponta kétszer a házhoz hozták, még pedig külön regény melléklettel. És a Lokal­anzeiger regényei híresek voltak, oly érzel­gős, oly szívhez szóló, oly bonyadalmas, oly kalandokkal teljes történeteket csak Scherl emberei tudtak írni. .Még egy nevezetessége volt az akkori Lokalanzeigernek. Nem űzött politikát, csak krónikása volt a napi esemé- uyenkek minden komentár nélkül. Százezrek olvasták a lapot és ki sem tudta, hogy hogy és mint vélekedik az újság a történtekről. A tétel tehát, hogy az újság csinálja a közvéle­ményt, ebben az egy esetben nem felélt meg a valóságnak. De mert a Lokalanzeiger nem csinált politikát, olvasói sem törődtek sokat vele és Scherl újságja sem nevelte a közön­séget a politikával való foglalkozásra. A köz­véleményt igy lassan el is lehet altatni és ez okból a volt császári kormányok nagyon is támogatták Scherl vállalatát, bár az maga nem foglalt soha állást sem a kormány mel­lett, sem ellene. Ma persze más időket élünk és a Lokalanzeiger erős oszlopa a német nemzeti pártoknak. Közben Scherl eltűnt végleg a porond­ról. Kár érette, mert minden tekintetben nagyszabású ember volt. Újságja mellett foglalkozott sok ezer más dologgal és még a teknikusok is megcsodálták, amikor vagy egy évtizeddel ezelőtt megszerkesztette az egysinü wasutat, amelyet Berlin egyik kiál­lítási csarnokában be is mutatott a nagykö­zönségnek. Nagy volt a diadala, amikor egyik szép mecklenburgi hercegnő körbe kocsiká- zott az egysinü vasúton és nem ártott meg az egészségének a nem mindennapos utazás, még a felfedezése előtt Scherl egy nagysza­bású tervvel lepte meg a világot, osztály- sorsjátékot akart rendezni, még pedig ügy, hogy a játszók egy fillért se veszítsenek be­tétükből. Egy óriási takarékpénztárt terve­zett sok millió betevővel, kamatfizetés nél­kül, de a kamatokból sok milliós nyereséget fizetett voina annak, akinek számát a szeren­csekerékből kihúzzák. Az eszme jó volt, meg is valósította — Erzberger az utolsó nyere- ményköícsön kibocsátásakor, de akkor a pénzvilág ellene fordult és a kormány kény­telen volt a már megadott engedelíuet visz- szavonni. Scherlt a kudarc nem kedvetlení­tette el, tovább élt kedvenc ideáinak és las- san-lassan elszigetelte magát embertársai elől. Nehezebb volt hozzája jutni, mint egy váíóságos uralkodóhoz. Házában külön lép­cső vezetett dolgozó szobájához, a szolgák kit sem engedtek közelébe és telefonon elér­hetetlen volt. De azért a közélet minden ap­róbb jelensége éles figyelőre talált benne és ha utóbb kénytelen is volt vállalatainak ve­zetését szerencsésebb kezekre bízni, meg­maradt a Ilire, mint egy ügyes és lelemé­nyes kereskedőé. Mosse is 4 hirdetésekből küzdötte fel magát a magasba. A kereskedelmi reklám szervezése volt az eleme, vállalata e téren még ma is útmutatója minden ilyen berende­zésnek. Mosse sohasem próbált más utakon is járni, mint Scherl, csak egy pontban ha­sonlítottak egymáshoz, egyik sem szeretett a közéletben, mint szellemi vezér szerepelni. Mosse volt a vállalat lelke minden tekintet­ben, de a felelősséget lapjai politikájáért min­dig mások viselték. De azért nevét mindenki ismerte, palotája híres volt műkincseiről és Berlin határán egy pompás épület, amelyben pár száz szegény gyermeket nevelnek naggyá, hirdeti ma is szive jóságát. Mosse megérte vállalata felvirágzását, élvezte ha­talmát és befolyását és mint Berlin egyik leggazdagabb férfia hunyta le szemeit örök nyugalomra. Az Ullstein vállalat hatalma újabb keletű. Uilsteinék amerikai módszerre dolgoznak, ők nem a hirdetésekből lettek naggyá,, hanem előfizetőik számából. Ez pedig sokat mond. Első újságjuknak, a Morgenpostnak volt a háború előtt a legtöbb előfizetője. A Mittags- zeitung pedig közkézen forog. Persze a Vor- wárts megtizedelte a Morgenpost táborát, de csak egy időre. Mert most újból virágzik mint a legolcsóbb lap, mint a középosztály újságja. Hogy változnak az idők. A háború előtt a Morgenpost a kisember lapja volt, ma a munkás u radikális lapokat olvassa és a középosztály kénytelen az olcsóbb, heti elő­fizetést is elfogadó Ullstein lapokat járatni. Különben meg kell adni, hogy a Morgenpost alkalmazkodik előfizetői Ízléséhez és ma is azt a társadalmi osztályt szolgálja, mely ol­vassa. Már ebből is következik, hogy Ulls- teinék nagy szellemi hatalmat képviselnek, a Morgenpost a középosztály, a Vossische Zei­tung a müveit körök és a Mittagszeitung a tömeg lapja. Ez a tény biztosítja az Ullstein vállalat jövendőjét. Hogy közben reá tette kezét a nagy berlini orosz kolóniára és külön orosz újságot is ad ki, csak élelmességét bi­zonyítja. Végre is mindenhol, mindenfelé, még az újságok életében is a pénz a fő. Azt különben él kell ismerni, hogy Ullsteinék csak úgy, mint a többi ujságvállalat, politi­kailag lehetőleg — semlegesek. Amit úgy ■keKl érteni, hogy ők maguk csak mint kiadók szerepelnek és a politikai irányítást reábiz- zák független szerkesztőkre. így történik, hogy kebelükben sokszor két-vagy három­féle irányt is megtűrnek, háborús párti és pacifista, kontineutális politikát űző és angol­barát egymás mellett dolgoznak és működ­nek, úgyszólván kiegészitik egymást és mert egy vállalathoz tartoznak, nem árthatnak egymásnak. így élnek, virágoznak a berlini ujságvál- Ialaíok. Az ujságkirályok sírba dőlhetnek, mun­kájuk gyümölcse megmarad. A Mosse-palota félig összeomlott, helyreállítása el fog nyelni — egy milliárdot, maga a vállalat azonban érintetlen mardt. A hetedik nagyhatalmat csak az erőszak hallgattathatná el. De a jleányzó akkor is csak aludna, hog3' uj életre kelve rendületlenül folytassa munkásságát... V. ( Tülepilsiiit szölli! | • • i AJlaudó jó termés leghamarabb érhető el amo- • • rikai (Bi'paria Portalis) alanyra ojtott kétéves * • gyökeres vesszővel. — Egy és kétéves gyökeres ; • ojtványofe, különböző csemege- és borfajták • % * kaphatók őszi ültetésre : Luczenbacher Pál szöllészetében • • - • : Köböikuton, zupa Komarno : A világ legelső márkája a RiniNGION $tfca£i€l«sr€l különféle modellekben teljesen szabadon látható írással. Különlegesség: SZHÍÍIOÍQ írógépek Cseh-Szlovák Központ: PRAHA I. CELETNÁ 35- — TELEFON 2871 ó8ó Flokok: Pilsen. Reichenberg, Brünn-Herrengasse 12/14. A itópszüvetsegi tanács ülése. (Havas). Paris, január 30. A népszövetségi tanács ülésén Balfour lord azt a javaslatot ter­jesztette elő, hogy a tanács foglalkozzék Török­országnak Irakkal szemben megállapítandó határ­kérdésével. Kifejtette, hogy a Mosul-kérdés a békére nézve nagy veszedelmet jelent és azt mondotta, hogy a tanácsnak a népszövetség tag­jai közötti konfliktus esetén közbe kell lépnie. Az esetben, ha Törökország ezt a közbelépést nem akceptálná, a népszövetségi szerződés 11. sza­kasza értelmében külön ülést kell összehívni, amely a világbéke védelme érdekében szükséges intézkedésekkel foglalkozik. Ezután Viviani tar­tott expozét az egészségügyi bizottság tevékeny­ségéről s bejelentette, hogy Summings amerikai sebészt meghívta, hogy az egészségügyi bizott­ság munkájában részt vegyen. Ezután tudomásul vette a tanács azt az egyezményt, amely Páris­ban Danzig szabad város nemzetközi képvisele­tére nézve létre jött. (Havas). Páris, január 30. A népszövetségi tanács elhatározta, hogy október 16-ára nemzet­közi konferenciát hiv össze a vámrendszerek te­rén mutatkozó ellentétek kiegyenlítése és a vám­rendszer lehető egyszerűsítése céljából. Cseh- Szlovákia és Magyarország közötti vitás határ- megállapitás kérdése a népszövetségi tanács ma délután] ülésén nem kerülhetett szóba, mert egy magyar delegátus hiányzott az ülésből. Holnap délután veszi tárgyalás alá a tanács ezt a kér­dést. S&Ei«lrfr«acÍ€4e.r Jcmos ifltffrdtai Udvaros Ferenc. NovézömbQ-írsehnjvar ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmányú kolbászárnit Alapítva ISdO-óen. JVivánaíra aitonnaf feíild árjeűv*éfteí. Üele/onszám. lOO. NAP1HIREK Pesti rajzok. Homályos délelőtt a Pelöfi-Társaságban. Rég elkallódott elemi-iskolai olvasókönyvem jut eszembe. Ennek a táblájára vettem le egyszer egy olyan matricát, amilyen most néz be az abla­kon. Tejes matricának hívtuk. S valóban, ellen­tétben a rikító, éles szintiekkel, csupa tej, csupa köd volt. Az Akadémia kistermének ablakán néz be most Budáról egy tejes matrica. A Várnak a téli reggeltől tejbe és ködbe festett része. A székeken, bőrpadokou áhitatos csendben iii a hallgatóság. Látszik rajtuk, hogy az irodalom tisztelete, a nagyok iránti rajongás hozta őket ide. Úgy sejtem, többnyire vidékiek. Pesti ember­ről nem tudnék feltételezni ekkora idealizmust, hogy ezen a nyirkos, fojtó levegőjű, esti árnyak­kal játszadozó vasárnap reggelen ott tudná hagyni késön érintett ágyát. A pesti ember a múlt éjjel a kabaréiban volt, hogy ott igya magába a hig szellemi limonádét s az erotikának szellemte­len fröccseit. A pesti ember záróráig shimmyt táncolt a bárban, pezsgőt ivott egy zenés kávé- házban vagy a gőzfürdőben masszíroztatja drága pénzen vásárolt csömörét. Aki itt van, ha véletlenül pesti is, csak vidéki lelkű lehet. Vidéki lelkű, aki nem fanyalog, ha magyar író nevét hallja. Aki nem harmadrangú francia és ötödrangu német regényeken élőskö- dik. Aki nem kever idegen szavakat beszédébe s akinek felragyog a szeme, mikor magyar akkor­dot ütnek meg előtte. Végignézem őket Alig egy pár férfi. Csak­nem kizárólag asszony cs leány. A kalapjukat nem Párisból hozatták s a ruhájuk nem belvárosi szalónban készült A boájukat még a nagymamá­juk vette a Károly-köruti szűcsnél, akinek üzlete benaftalinozta az egész környéket a Deák-tértől a Nemzeti Színházig. Nem is egymás toalettjét fi­gyelik. Csak a felolvasásokat jöttek, a felolvasó­kért. Megtapsolni a hazafias verset, együtt égni a lírikus rímeivel s beleolvadni a novella hangu­latába. A világ legjobb közönsége. Minden iró magá­hoz tudja őket forrasztani. Mikor a szakállas költő zárt szonettjeit hallják, látszik rajtuk, hogy lelkűk is szonett-formába zárkózik. A borotvált, modern poéta riraes beszéde szabad lobogásba rántja ér­zelmeik fodrait. Az essay-iróval a mélybe fúrják gondolataikat s a novellista kissé fáradt s fá­rasztó írása sem képes figyelmüket ellankasztani. Pedig a novella vontatott, történelmi tárgya s témájánál fogva a felolvasó asztal mellől nem is lehet lebilincselő. Inkább a magányban való olva­sásra született. — Mit szólsz hozzá? — súgja egy petőfisia. — Novellának inkább regény, — súgom vissza. — És regénynek? — Regénynek pedig nem kellett volna meg­írni. Mert mi ilyenek vagyunk. Nem olyan jók és megértők, mint a kényelmes székek lelkes tapso­ló!. Az ülés végén ők szépen, zajtalanul felállnak, megvárják, amíg költőik eltűnnek a szárnyas aj­tók mögött s megindulnak hazafelé. Egyiket setn várja autó vagy fiáker. Gyalog szélednek el. vagy legfeljebb villamosra ülnek. Egymásba karolva vagy magánosán. S odahaza sietve akasztják szekrényükbe ünneplő ruhájukat, hogy költői álmokba burkolózva dohosodjék a legközelebbi felolvasásig. Falu Tamás. — (A prágai meteorologiai intézet jelentése.) Idöjósíás: ovábbra is felhős, csapadékos időjárás várható, köddel, mérsékelt nyugati szelekkel, va­lamivel melegebb hőmérséklettel * — (Szombaton tárgyalja a tizes bizottság a köztársaság védelméről szóló törvényt.) A köz­társaság védelméről szóló törvény — értesülésünk szerint — szombatra teljesen elkészül és a tizes bizottság tárgyalás alá veszi — (Igazságügyi kinevezések). A köztársaság elnöke a hivatalos lap csütörtöki számának köz­lése szerint Vince Aurél dr. tanácselnököt űz V. fizetési osztályban a komáromi törvényszék elnö­kévé nevezte ki. Riedler Gyula lőcsei vezető já- rásbirót a VI. fizetési osztályban táblabiróvá ne­vezte ki a pozsonyi törvényszékhez. Ordódy Ala­dár táblabirót a nagybereznai járásbíróságtól át-, helyezte a beregszászi járásbírósághoz a VI. fi­zetési osztályba. Majtán Arnold dr. táblabirót a besztercebányai törvényszékhez a VI. fizetési osztályba táblabiróvá nevezte ki. Breckovi Fe­renc trencséni államügyész a főállamügyészi cí­met kapta Kinevezte továbbá Zahradku Alfréd zólyomi járásbirót és Pojtka Alajos miavai ve­zető iárásbirót a VI. fizetési osztályba táblabír­ává és Havlem György pozsonyi törvényszéki bírót, továbbá Mikulka János dr. vezető járásbi­rót, Gromesov Leó dr. trencséni törvényszéki bírót és Sedlák Alajos dr. törvényszéki briót táb­labiróvá — (Magyar istentisztelet Prágában.) Hol­nap, csütörtökön érdekes és nem mindennapi esemény színhelye lesz a prágai Marték-tem- plom. Este hat órakor Benkő Viktor jároroszi ref. lelkész, amerikai misszionárus a párgai magyar katonák részére istentiszteletet tart magyar nyelven. — (Venízelos Prágába jön.) A Náradni Poli­tika Belgrádból azt a hirt kapja, hogy Venizelos föl alkarja1 keresni Prágát, Bukarestet és Bel- grádot.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom