Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-01 / 25. (178.) szám

Csütörtök, február í.

5

a szenátus

külügyi kizottsagáRak illése.

Prága, január 31.

(Saját tudósítónktól.) A szenátus külügyi bizottsága ma délután Svecseny szenátor elnöklete alatt ülést tartott. Benes külügyminiszter, kijelentette, hogy expozéját m^r tegnap eítnondota, azt az újságokból el leheett olvasni, tehát fölösleges, hogy még egyszer megtartsa.

Azután áttértek a részletes vitára. Az első szónok

N a e g 1 e német nemzeti csodálkozását fejezi ki, hogy a külügyminiszter nem tartotta szükségesnek, hogy a pl'émim e'lött beszéljen. Kéri a minisztert és a bizottság elnökét, hogy a jövőben a német szenátorokkal az expozét legalább kivonatban előre közöljék. Az expozé maga éppen olyan dolgokat hallgat el, amelyek elmondásáért nagyon hálás lett volna’. A miniszter a világkor- ílíkiusról csak általánosságban beszélt, ő azon- han arra lett volna kiváncsi, hogy ilyen esetben a köztársaság milyen álláspontot foglal el. Han- gaztátjáik, hogy a kormány a béke mellett van, de ezt csak abban az esetben látná ,a közvélemény világosan, ha a miniszter az állam semlegességét nemcsak itthon, hanem Párisban is kifejtené. A franciák föllépése a nemzetközi helyzetet fölforgatja. Ez ellen nem volt Benesnek tiltakozó szarva. A francia politika végcélja Németország tönkretétele és ennek következménye, hogy Európában ujre fölfordul a rend. A francia politikát sok angol vezej^politikus is elitéli. Eme szerencsétlen politika nemcsak Németország, hanem a oséh-szlovák köztársaság jólété is veszélyezteti.

KoValiik szlovák néppárti: Kérdezi Bércestől, van-e tudomása a Daily Telegraph ama jelentéséről, hogy Magyarország és Szovjei- oroszország katonai tárgyalásokat folytatott egymással. Szlovenszkó békét akar. Kéri, hogy szüntessék be a szlovensakói munkásoknak a Rulir- vidékre való szállítását

Ni e s n er német szociáldemokrata intézett azután kérdést a külügyminiszterhez.

Lapunk zárásakor az ülés tart BaasBflBBBZSBBBBBnasflBB&BBBBflaHBSiB

A. berlüisi wjsá{ÉftsIr«ílii;a»l€.

I Berlin, január vége.

(Saját levelezőnktől.) A Berliner Tage- blatt palotájának katasztrófája a világ figyelmét egy pillanatra a berlini ujságkirályok felé fordította. Három nagyhatalom uralja a berlini és a vele a német közvéleményt. Mosse, Ulstein és Scherl és jelképük: három hatalmas, egyre növekedő, egekbe törő palota hirdeti Berlin közepén a német sajtó virágkorát. Vájjon a véletlen, vagy a nemes versengés helyezte-e őket egymás mellé, ki sem tudja, tény az, hogy Berlinben valóságos ujságnegyed alakult, amelynek szava mérvadó az egész birodalomban- A berlini forradalmárok és kommunisták is jól tudják ezt. Amikor a nagy összeomlás után kezükbe akarták keríteni Berlin uralmát, harcuk elsősorban az ujságnegyed palotái ellen irányult. És Liebknecht is a forradalom első pillanataiban sietett híveivel a Lokalanzeiger házát megszállani és a Vörös Újság számára rek- virálni.

Az újságpaloták természetesen néni a pillanat szülöttjei. Csodálatosképpen nem is a nagytőke teremtette őket, hanem önerejükből nőttek a magasba és szereztek maguknak súlyt, hatalmat és tekintélyt. Az ut. amelyen jártak, más és más volt és már csak azért is érdemes velük foglalkozni.

Az első berlini ujságkirály kétségtelen Scherl volt. ö teremtette a Lokalanzeigert a semmiből. Újságja kezdetben csak két oldalas volt és ingyen osztogatták. Scherl a hirdetésekből akarta lapja költségeit fedezni. Úgy okoskodott, hogy a hirdetők száma nagyon meg fog sokasodni, ha az újságot száz meg száz példányban ingyen juttatják az érdeklődők kezébe. Persze akkor a Lokalanzci- ger a nagyvilág híreiből még vajmi keveset közölt, a berlini újdonságokat ellenben ügyesen, elevenen irta meg. úgy hogy nap-nap után nőtt az ingyenes érdeklődők köre. Egy esztendővel később már egy félmárkába került Scherl újságja, naponta kétszer jeient meg és lassan agy belelopta magát az előfizetők szivébe, hogy szívesen áldoztak érette hónaponként egy-két hatossal többet. Még a háború kezdetén is a Lokalanzeiger havonta csak másfélmárkába került és ezért a pénzért naponta kétszer a házhoz hozták, még pedig külön regény melléklettel. És a Lokalanzeiger regényei híresek voltak, oly érzelgős, oly szívhez szóló, oly bonyadalmas, oly kalandokkal teljes történeteket csak Scherl emberei tudtak írni. .Még egy nevezetessége volt az akkori Lokalanzeigernek. Nem űzött politikát, csak krónikása volt a napi esemé- uyenkek minden komentár nélkül. Százezrek olvasták a lapot és ki sem tudta, hogy hogy és mint vélekedik az újság a történtekről. A tétel tehát, hogy az újság csinálja a közvéleményt, ebben az egy esetben nem felélt meg a valóságnak. De mert a Lokalanzeiger nem csinált politikát, olvasói sem törődtek sokat vele és Scherl újságja sem nevelte a közönséget a politikával való foglalkozásra. A közvéleményt igy lassan el is lehet altatni és ez okból a volt császári kormányok nagyon is támogatták Scherl vállalatát, bár az maga nem foglalt soha állást sem a kormány mellett, sem ellene. Ma persze más időket élünk és a Lokalanzeiger erős oszlopa a német nemzeti pártoknak.

Közben Scherl eltűnt végleg a porondról. Kár érette, mert minden tekintetben nagyszabású ember volt. Újságja mellett foglalkozott sok ezer más dologgal és még a teknikusok is megcsodálták, amikor vagy egy évtizeddel ezelőtt megszerkesztette az egysinü wasutat, amelyet Berlin egyik kiállítási csarnokában be is mutatott a nagyközönségnek. Nagy volt a diadala, amikor egyik szép mecklenburgi hercegnő körbe kocsiká- zott az egysinü vasúton és nem ártott meg az egészségének a nem mindennapos utazás, még a felfedezése előtt Scherl egy nagyszabású tervvel lepte meg a világot, osztály- sorsjátékot akart rendezni, még pedig ügy, hogy a játszók egy fillért se veszítsenek betétükből. Egy óriási takarékpénztárt tervezett sok millió betevővel, kamatfizetés nélkül, de a kamatokból sok milliós nyereséget fizetett voina annak, akinek számát a szerencsekerékből kihúzzák. Az eszme jó volt, meg is valósította — Erzberger az utolsó nyere- ményköícsön kibocsátásakor, de akkor a pénzvilág ellene fordult és a kormány kénytelen volt a már megadott engedelíuet visz- szavonni. Scherlt a kudarc nem kedvetlenítette el, tovább élt kedvenc ideáinak és las- san-lassan elszigetelte magát embertársai elől. Nehezebb volt hozzája jutni, mint egy váíóságos uralkodóhoz. Házában külön lépcső vezetett dolgozó szobájához, a szolgák kit sem engedtek közelébe és telefonon elérhetetlen volt. De azért a közélet minden apróbb jelensége éles figyelőre talált benne és ha utóbb kénytelen is volt vállalatainak vezetését szerencsésebb kezekre bízni, megmaradt a Ilire, mint egy ügyes és leleményes kereskedőé.

Mosse is 4 hirdetésekből küzdötte fel magát a magasba. A kereskedelmi reklám szervezése volt az eleme, vállalata e téren még ma is útmutatója minden ilyen berendezésnek. Mosse sohasem próbált más utakon is járni, mint Scherl, csak egy pontban hasonlítottak egymáshoz, egyik sem szeretett a közéletben, mint szellemi vezér szerepelni. Mosse volt a vállalat lelke minden tekintetben, de a felelősséget lapjai politikájáért mindig mások viselték. De azért nevét mindenki ismerte, palotája híres volt műkincseiről és Berlin határán egy pompás épület, amelyben pár száz szegény gyermeket nevelnek naggyá, hirdeti ma is szive jóságát. Mosse megérte vállalata felvirágzását, élvezte hatalmát és befolyását és mint Berlin egyik leggazdagabb férfia hunyta le szemeit örök nyugalomra.

Az Ullstein vállalat hatalma újabb keletű. Uilsteinék amerikai módszerre dolgoznak, ők nem a hirdetésekből lettek naggyá,, hanem előfizetőik számából. Ez pedig sokat mond. Első újságjuknak, a Morgenpostnak volt a háború előtt a legtöbb előfizetője. A Mittags- zeitung pedig közkézen forog. Persze a Vor- wárts megtizedelte a Morgenpost táborát, de csak egy időre. Mert most újból virágzik mint a legolcsóbb lap, mint a középosztály újságja. Hogy változnak az idők. A háború előtt a Morgenpost a kisember lapja volt, ma

a munkás u radikális lapokat olvassa és a középosztály kénytelen az olcsóbb, heti előfizetést is elfogadó Ullstein lapokat járatni. Különben meg kell adni, hogy a Morgenpost alkalmazkodik előfizetői Ízléséhez és ma is azt a társadalmi osztályt szolgálja, mely olvassa. Már ebből is következik, hogy Ulls- teinék nagy szellemi hatalmat képviselnek, a Morgenpost a középosztály, a Vossische Zeitung a müveit körök és a Mittagszeitung a tömeg lapja. Ez a tény biztosítja az Ullstein vállalat jövendőjét. Hogy közben reá tette kezét a nagy berlini orosz kolóniára és külön orosz újságot is ad ki, csak élelmességét bizonyítja. Végre is mindenhol, mindenfelé, még az újságok életében is a pénz a fő. Azt különben él kell ismerni, hogy Ullsteinék csak úgy, mint a többi ujságvállalat, politikailag lehetőleg — semlegesek. Amit úgy ■keKl érteni, hogy ők maguk csak mint kiadók szerepelnek és a politikai irányítást reábiz- zák független szerkesztőkre. így történik, hogy kebelükben sokszor két-vagy háromféle irányt is megtűrnek, háborús párti és pacifista, kontineutális politikát űző és angolbarát egymás mellett dolgoznak és működnek, úgyszólván kiegészitik egymást és mert egy vállalathoz tartoznak, nem árthatnak egymásnak.

így élnek, virágoznak a berlini ujságvál- Ialaíok. Az ujságkirályok sírba dőlhetnek, munkájuk gyümölcse megmarad. A Mosse-palota félig összeomlott, helyreállítása el fog nyelni — egy milliárdot, maga a vállalat azonban érintetlen mardt. A hetedik nagyhatalmat csak az erőszak hallgattathatná el. De a jleányzó akkor is csak aludna, hog3' uj életre kelve rendületlenül folytassa munkásságát...

V.

( Tülepilsiiit szölli! |

• •

i AJlaudó jó termés leghamarabb érhető el amo- •

• rikai (Bi'paria Portalis) alanyra ojtott kétéves *

• gyökeres vesszővel. — Egy és kétéves gyökeres ;

• ojtványofe, különböző csemege- és borfajták •

% * kaphatók őszi ültetésre

: Luczenbacher Pál szöllészetében •

• - •

: Köböikuton, zupa Komarno :

A világ legelső márkája a

RiniNGION

$tfca£i€l«sr€l

különféle modellekben teljesen szabadon látható írással. Különlegesség: SZHÍÍIOÍQ írógépek Cseh-Szlovák Központ:

PRAHA I. CELETNÁ 35- — TELEFON 2871

ó8ó Flokok:

Pilsen. Reichenberg, Brünn-Herrengasse 12/14.

A itópszüvetsegi tanács ülése.

(Havas). Paris, január 30. A népszövetségi tanács ülésén Balfour lord azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a tanács foglalkozzék Törökországnak Irakkal szemben megállapítandó határkérdésével. Kifejtette, hogy a Mosul-kérdés a békére nézve nagy veszedelmet jelent és azt mondotta, hogy a tanácsnak a népszövetség tagjai közötti konfliktus esetén közbe kell lépnie. Az esetben, ha Törökország ezt a közbelépést nem akceptálná, a népszövetségi szerződés 11. szakasza értelmében külön ülést kell összehívni, amely a világbéke védelme érdekében szükséges intézkedésekkel foglalkozik. Ezután Viviani tartott expozét az egészségügyi bizottság tevékenységéről s bejelentette, hogy Summings amerikai sebészt meghívta, hogy az egészségügyi bizottság munkájában részt vegyen. Ezután tudomásul vette a tanács azt az egyezményt, amely Párisban Danzig szabad város nemzetközi képviseletére nézve létre jött.

(Havas). Páris, január 30. A népszövetségi tanács elhatározta, hogy október 16-ára nemzetközi konferenciát hiv össze a vámrendszerek terén mutatkozó ellentétek kiegyenlítése és a vámrendszer lehető egyszerűsítése céljából. Cseh- Szlovákia és Magyarország közötti vitás határ- megállapitás kérdése a népszövetségi tanács ma délután] ülésén nem kerülhetett szóba, mert egy magyar delegátus hiányzott az ülésből. Holnap délután veszi tárgyalás alá a tanács ezt a kérdést.

S&Ei«lrfr«acÍ€4e.r Jcmos ifltffrdtai

Udvaros Ferenc. NovézömbQ-írsehnjvar

ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmányú kolbászárnit

Alapítva ISdO-óen. JVivánaíra aitonnaf feíild árjeűv*éfteí. Üele/onszám. lOO.

NAP1HIREK

Pesti rajzok.

Homályos délelőtt a Pelöfi-Társaságban.

Rég elkallódott elemi-iskolai olvasókönyvem jut eszembe. Ennek a táblájára vettem le egyszer egy olyan matricát, amilyen most néz be az ablakon. Tejes matricának hívtuk. S valóban, ellentétben a rikító, éles szintiekkel, csupa tej, csupa köd volt.

Az Akadémia kistermének ablakán néz be most Budáról egy tejes matrica. A Várnak a téli reggeltől tejbe és ködbe festett része.

A székeken, bőrpadokou áhitatos csendben iii a hallgatóság. Látszik rajtuk, hogy az irodalom tisztelete, a nagyok iránti rajongás hozta őket ide. Úgy sejtem, többnyire vidékiek. Pesti emberről nem tudnék feltételezni ekkora idealizmust, hogy ezen a nyirkos, fojtó levegőjű, esti árnyakkal játszadozó vasárnap reggelen ott tudná hagyni késön érintett ágyát. A pesti ember a múlt éjjel a kabaréiban volt, hogy ott igya magába a hig szellemi limonádét s az erotikának szellemtelen fröccseit. A pesti ember záróráig shimmyt táncolt a bárban, pezsgőt ivott egy zenés kávé- házban vagy a gőzfürdőben masszíroztatja drága pénzen vásárolt csömörét.

Aki itt van, ha véletlenül pesti is, csak vidéki lelkű lehet. Vidéki lelkű, aki nem fanyalog, ha magyar író nevét hallja. Aki nem harmadrangú francia és ötödrangu német regényeken élőskö- dik. Aki nem kever idegen szavakat beszédébe s akinek felragyog a szeme, mikor magyar akkordot ütnek meg előtte.

Végignézem őket Alig egy pár férfi. Csaknem kizárólag asszony cs leány. A kalapjukat nem Párisból hozatták s a ruhájuk nem belvárosi szalónban készült A boájukat még a nagymamájuk vette a Károly-köruti szűcsnél, akinek üzlete benaftalinozta az egész környéket a Deák-tértől a Nemzeti Színházig. Nem is egymás toalettjét figyelik. Csak a felolvasásokat jöttek, a felolvasókért. Megtapsolni a hazafias verset, együtt égni a lírikus rímeivel s beleolvadni a novella hangulatába.

A világ legjobb közönsége. Minden iró magához tudja őket forrasztani. Mikor a szakállas költő zárt szonettjeit hallják, látszik rajtuk, hogy lelkűk is szonett-formába zárkózik. A borotvált, modern poéta riraes beszéde szabad lobogásba rántja érzelmeik fodrait. Az essay-iróval a mélybe fúrják gondolataikat s a novellista kissé fáradt s fárasztó írása sem képes figyelmüket ellankasztani.

Pedig a novella vontatott, történelmi tárgya s témájánál fogva a felolvasó asztal mellől nem is lehet lebilincselő. Inkább a magányban való olvasásra született.

— Mit szólsz hozzá? — súgja egy petőfisia.

— Novellának inkább regény, — súgom vissza.

— És regénynek?

— Regénynek pedig nem kellett volna megírni.

Mert mi ilyenek vagyunk. Nem olyan jók és megértők, mint a kényelmes székek lelkes tapsoló!.

Az ülés végén ők szépen, zajtalanul felállnak, megvárják, amíg költőik eltűnnek a szárnyas ajtók mögött s megindulnak hazafelé.

Egyiket setn várja autó vagy fiáker. Gyalog szélednek el. vagy legfeljebb villamosra ülnek. Egymásba karolva vagy magánosán. S odahaza sietve akasztják szekrényükbe ünneplő ruhájukat, hogy költői álmokba burkolózva dohosodjék a legközelebbi felolvasásig.

Falu Tamás.

— (A prágai meteorologiai intézet jelentése.) Idöjósíás: ovábbra is felhős, csapadékos időjárás várható, köddel, mérsékelt nyugati szelekkel, valamivel melegebb hőmérséklettel

*

— (Szombaton tárgyalja a tizes bizottság a köztársaság védelméről szóló törvényt.) A köztársaság védelméről szóló törvény — értesülésünk szerint — szombatra teljesen elkészül és a tizes bizottság tárgyalás alá veszi

— (Igazságügyi kinevezések). A köztársaság elnöke a hivatalos lap csütörtöki számának közlése szerint Vince Aurél dr. tanácselnököt űz V. fizetési osztályban a komáromi törvényszék elnökévé nevezte ki. Riedler Gyula lőcsei vezető já- rásbirót a VI. fizetési osztályban táblabiróvá nevezte ki a pozsonyi törvényszékhez. Ordódy Aladár táblabirót a nagybereznai járásbíróságtól át-, helyezte a beregszászi járásbírósághoz a VI. fizetési osztályba. Majtán Arnold dr. táblabirót a besztercebányai törvényszékhez a VI. fizetési osztályba táblabiróvá nevezte ki. Breckovi Ferenc trencséni államügyész a főállamügyészi címet kapta Kinevezte továbbá Zahradku Alfréd zólyomi járásbirót és Pojtka Alajos miavai vezető iárásbirót a VI. fizetési osztályba táblabírává és Havlem György pozsonyi törvényszéki bírót, továbbá Mikulka János dr. vezető járásbirót, Gromesov Leó dr. trencséni törvényszéki bírót és Sedlák Alajos dr. törvényszéki briót táblabiróvá

— (Magyar istentisztelet Prágában.) Holnap, csütörtökön érdekes és nem mindennapi esemény színhelye lesz a prágai Marték-tem- plom. Este hat órakor Benkő Viktor jároroszi ref. lelkész, amerikai misszionárus a párgai magyar katonák részére istentiszteletet tart magyar nyelven.

— (Venízelos Prágába jön.) A Náradni Politika Belgrádból azt a hirt kapja, hogy Venizelos föl alkarja1 keresni Prágát, Bukarestet és Bel- grádot.-