Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-23 / 43. (196.) szám

-sLwC*. > 1 törvlogfavasfofok. A Jakokat védő törvény módosítása* Az ujj távirótörvny. Prága, február 22. I. A koalíciós pártok parlamenti ötös-bizottsága, ■amelyet az uj iakbéríeti törvény kidolgozásával megbíztak, egyelőre még nem készült el a javas­lattal, de az uj törvény . alapelveiben nagyjában már megállapodott Eszerint az otyan személyek, akiknek más­félmillió cseh-szlovák korona vagyonuk van, a felmondás, valamint a lakbér felemelése elleni felszólalás alól ki vannak zárva. Az ezidőszerint érvényben levő törvény ebben a tekintetben két­millió koronát ir elő. Olyan személyek, akik hat­vanezer korona évi jö/edelmet mutatnak ki, nin­csenek kivéve a felmondás ellen való védelem alól, de ki vannak véve a lakbér felemelése el-1 leni védelem alól. Azonkívül megegyezett a bi­zottság abban, hogy a régi törvényben csak de­monstratíve felsorolt felmondási okokat kiter­jeszti, még pedig oly módon, hogy ezeknek az okoknak taxatíve való felsorolására figyelemmel lehessenek. Üzemi műhelyek és üzlethelyiségek nem lesznek kivéve a lakók védelmi törvénye alól, de elismerik a további lakbéremelés lehető­ségéi. E tekintetben még nincsenek tüzetesebben meghatározott megállapodások. Minden valószí­nűség szerint a lakbéremelés fokozatos elvét fog­ják érvényesíteni. De a lakbéremelés, még ha el­fogadják is, nem lesz más, mint a bérlők és ház­tulajdonosok uj kompromisszuma, amely csak a nagyobb lakások százalékos béremelésben fog ki­feleződni. A tárgyalásokat folytatják. lí. A nemzetgyűlés tavaszi ülésszakában tár­gyalásra kerül az uj távíró-törvény javaslat is. Tudvalévőén eddig Csehországban, Morvaország­ban és Sziléziában nem volt egységes távirótör- vény. Csupán rendeletek voltak büntető rendel­kezések nélkül, mig Szlovenszkóbau és Rusziti- szkóban eddig a magyar tóvirótörvény volt ér­vényben. Az uj távirótörvény különösen két célt tart szem előtt: Mindenekelőtt egységesíteni akarják a távirójog alapjait a cseh-szlovák köztársaságban és ugyanebben a törvényben, szabályozni akar­ják a táviróögyi és különösen a radiö-táviró ügyét a köztársaságban. A törvényjavaslat, mint ahogy ez a többi ál­lamokban is be van vezetve, a táviróbenende- zések kizárólagossági jogát rendszeresítik. Esze­rint a cseh-szlovák köztársaság területén csak az államnak van joga táviróberendezéseket főn tar­tani és üzembehelyezni. Emellett figyelemmel vannak a hajók és légüárómüveik rádió-telegra- fikus berendezéseire is. Ennek a jognak a gya­korlását ■ az állam koncessziók utján másokra is rnháztaíja, még pedig kormányrendelettel szabá­lyozott feltételek alatt. Ez a rendelet felöleli azo­kat az irányelveket is, amelyeknek alapján a rá­dió-telgrafikus állomásokat létesítik és emellett figyelemmel lesznek a rádió-telegráfia terén való tudományos kutatások szükségleteire is. A törvényjavaslattal megállapítják a posta-, kereskedelemügyi-, vasutügyi-, nemzetvédeimi- és közmunkaügyi minisztériumoknak a táviró- ügyekben való illetékességét is. A táviróforgalini rendelkezések kizárják az olyan táviratok (íono- gramok) továbbítását, amelyek az állam biztossá­gát veszélyeztetik és a törvényekkel, a közrend­del, valamint az erkölccsel össze nem egyeztet­hetők. E tekintetben a cseh-szlovák köztársaság csatlakozott a Pétervárott elfogadott nemzetközi világtáviró-szerződéshez. Ezen a szerződésen alapulnak a táviróigazgatás felelősségére vonat­kozó egyes rendelkezések is. Az uj távíró törvényjavaslat szabályozza a táviró” és telefontitok védelmét is és szigorú büntetésekkel sújtja e rendelkezések áthágóit. Az 1920 júliusában Parisban tartott európai nemzet­közi konferencia határozatához képest a törvény- javaslat a táviróvezetékek berendezési módját is szabályozza, figyelemmel a vasúti-, hadseregbeli- és olyan távlróvoualakra, amelyek a viziszolgálat és a légiforgalom céljait szolgálják. A táviróberendezések gyártását, eladását, megőrzését és behozatalát ennek az anyagnak szigorú nyilvántartására való tekintettel, külön törvényben fogják szabályozni. Atörvényiavas’at 21. szakasza megengedi a ma- gántáviróberendezéseknek rekvirálását háború esetén, vagy ha az állam belsejében, vagy ha a határain olyan események állanak be, amelyek az állam egységét, köztársasági formáját, vagy a közrendet és köznyugalmat nagy mértékben ve­szélyeztetik. Ezt a rendelkezést részben az osz­trák és a magyar hadi szol gá Hatásról szóló tör­vényből merítették. Az uj távirótörvény folytán elvesztik érvé­nyüket az eddig érvényben levő ha t ár ozmán y ok: Az 1847-ből való udvari kancellári dekrétum és kabineti leirat, valamint az 1888. évi magyar táv­irótörvény. A imilicla. A képviselőház véderőbizott­sága ma délelőtt kilenc órakor ülést tartott, amelyen a milícia kérdését tárgyalták. Vani- cek dr. a nemzetvédelmi minisztérium kép­viseletében hosszabb előadást tartott. Ki­jelentette, hogy a nemzetvédelmi miniszté­riumban külön ügyosztály foglalkozik a mi­lícia kérdésével. Olyan miliciarendszert, mint amilyen Svájcban van, a cseh-szlovák köztársaságban nem lehet bevezetni, mert a svájci rendszer a lakosság életmódjához és az ottani állami élethez igazodik. A milíciát a cseh-szlovák köztársaságba n a lakosság politikai megbízhatóságának hiánya miatt nem lehet bevezetni Bevezetésének további .akadálya az, hogy előbb az ifjúságot kell az iskolákban a testnevelésben kiképezni. Ha az erre vonatkozó törvény még ebben az évben életbe lépne, akkor 1931-ben vagy legkésőbb 1938-ban lehetne arról beszélni, hogy a katonai szolgálati időt megrövidítsék. A miliciarendszer bevezetésének harmadik föltétele az, hogy a tartalékosoknak fegyve-i reket adjanak. Azonban minálunk ez politi­kai okokból nem vihető keresztül. Encsik miniszteri tanácsos kijelentette, •hogy a milícia rendszere semmivel sem ol­csóbb a rendes hadseregnél. Bebizonyult, hogy a svájci milícia aránylag drágább a francia hadseregnél. Á bizottság ezután elhatározta, hogy a vitát a bizottság legközelebbi ülésén kezdi i meg. el, akiket Koszó István belügyi államtitkár és Nádossy Imre országos főkapitány kísérnek el. Eszterglyos János és Kétli Anna szociál­demokrata képviselőik nem várták be a bi­zottság elutazását, hanem ma reggel elindul­tak. Daruváry külügyminiszter Magyarország békés szándékairól Budapest, február 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A Le Journal terjedelmes cikkben közli tudósítójának Da­ruváry Géza külügyminiszterrel folytatott beszélgetését. A cikk a következőkben is­merteti a külügyminiszter nyilatkozatát: — Megelégedéssel állapítom meg, — mon­dotta’ a külügyminiszter, —- hogy a francia sajtó pontosan értesült a legutóbbi események­ről. Két vádat emeltek ellenünk. Az egyik az volt, hogy csapatokat koncentráltunk a román határon, .a másik vád pedig úgy szólt, hogy szándékosan sértettük meg a határt. A szövet­ségközi katonai ellenőrző-bizottság hivatalosan hivatalosan megállapította, hogy a mi részünk­ről csapatösszevon ás nem trötént. Javasoltuk azt is, hogy nemzetközi vizsgálóbizottságot küldjenek ki. Eme javaslatunkat azonban azok, akik a vádakat emelték ellenünk, nem fogad­ták el. — Azért emlékeztetem Önt eme tényekre, mert éppen annyira nagy jelentőséget tulajdo­nítunk annak, hogy a francia: közvélemény el­ismerje őszinte és föl tétlen békeszerető szán­dékunkat, amenyire fontosnak tartjuk, hogy a magyar-francia szimpátiákat hamis hírek és tendenciózus információk ne zavarják meg. — Békés szándékainknak sokszor tanúbi­zonyságát adtuk azzal, hogy szomszédainkkal gazdasási viszonyaink rendezése érdekében tárgyalásokat kezdtünk. Eme tárgyalások már sikerrel .is jártak, ami ama szilárd elhatározá­sunknak bizonyítékát jelenti, hogy a békeszer­ződés keretein belül helyre akarjuk állitair. nemzetközi kapcsolatainkat. Gazdasági. egyez­séget kötöttünk Ausztriával, hasonló tárgyalá­sokat folytatunk Cseh-szlovákiával. Tárgyalá­sainkból máris egyetértés itat létre egy ált.dá­nos kereskedelmi egyezség stopéi vei felé. Re­méljük, hogy rövidesen . Jugoszláviával is föl­vehet jtifc -a hason’ó célú előzetes megbeszélé­seket. Nagy sajnálattal állapítom meg, hegy Románia az egyetlen állam, amellyel a tárgya­lások még nem kezdődtek meg — Azt hisszük, hogy a normális gazdaság! kapcsolatoknak: gazdasági téren va’ó reorgani­zációja szükséges föltétele a közéceuróp m béke konszolidálódásának. ,Az elruoudotDkrn fö'hív­tuk • az .antant-államok kormányainak íigve'méi és kértük őket, hogy támogassanak bennünket Közéipeuröpá általános" nyúgahuánák fönntartá­sára irány Tő munkánkban. 00000(XXX^3000CXXXX5C3000S50000aCCCCS A föld népéit eh lsem MS a szodáMemaEfrácia. Kassa, február 22. (Saját tudósítónktól.) A kassai szociál­demokraták egy idő óta a Kassa környékén fekvő falvakban is igyekeznek híveket tobo­rozni a pártjuknak, A falu azonban kemény dió a számukra, különösen azért, mert Bo- rovszky Géza képviselő agiíációs beszédei főképpen a Magyarország ellen való izgatá­sokban merülnek ki. Hogy a falu népe meny­nyire irtózik a szociáldemokrata népboldo- gi toktól, arra elsőrangú bizonyíték az a le­vél, amelyet a Kassa melletti Enyicke köz­ség kisgazdái küldtek be hozzánk. A levél igy szól: Igen tisztelt. Szerkesztő Ur! Az elmúlt vasárnap a cseh szociáldemok­raták Enyiczkén gyűlést tartottak. A gyűlésen, amely csendőrszuronyok védelme alatt folyt te, ml is megjelentünk, hogy azokra a nagy hazug­ságokra, amit ott a szónok urak elmondtak, igazságokkal válaszoljunk, de ezt a hatósági közegek nem engedték meg s azért kénytele­nek vagyunk a lapok utján válaszolni. Borovszky képviselő elvtársnak a figyel­mébe ajánljuk, hogy máskor a programot job­ban állitsa össze és valami olyan uj dolgot ve­gyen bele, ami hasznos és jó a mai emberiség­nek. De ez mind kimaradt. Az elvtárs ur azt hiszi, hogy minket boldo­gít, ha a régi magyar uralmat gyalázza, pedig ezzel csak elősegíti köztünk a pártoskodást. Nem mondjuk, voltak hibái a régi rezsimnek is. de kérdezzük az elvtárstól, hogy mi különbség van a reakciósnak feltüntetett magyar rezsim és az uj cseh-szlovák rezsim között? Ml igen iói látjuk a különbséget, mert egyre szaporod­nak az adók, hogy ma-holnap a tönk szélére in­tünk. A szabad iskoláztatásról is beszélt Borov­szky. Azt mondotta, hogy a respublikában min­denki szabad tetszése szerint iskoláztatja gyer­mekeit. Nagyon szépen köszönjük neki ezt a maszlagot is. Hiába volt a sok küldöttségjárás Ponciustó! Pilátusig, a zsupán ur ígérete csak ígéret maradt és az iskolánkat mégsem kaptuk vissza. Így fest az itteni demokrácia. Ajánljuk e;t az elvtárs ur figyelmébe, hátha ő is okul belőle valamit. Maradtunk teljes tisztelettel .az enylczkei kisgazdák. Péntek, február 23. SZŰtOVSIlíQ lál€li!#ff i Hlőgpi* piHüIMÍ tekintélynek megóvásain Bamltic m AKadrássg-párg, - A tegnapi altér felleniéwi. Prága, február 22. A meghiúsult bombamerényietek még mindig élénken foglalkoztatják a magyar po­litikai életet, de az az izgalom, amellyel még tegnap kezelték a kérdést, mára úgyszólván teljesen elült. A magyar közvélemény a bel­ügyminiszter ama nyilatkozatát, amely a tet­tesek kézrekeritésére vonatkozott, megnyug­vássá! vette tudomásul. Annál nagyobb iz­galmat kelt a képviselők között az a sajná­latos affér, amely tegnap játszódott le a par­lament folyosóin és amely az egész magyar politikai közvélemény osztatlan megbotrán­kozását vonta maga után, Szcitovszky Béla házelnök ma napirend előtti felszólalással for­dult a képviselőkhöz és a nemzetgyűlés mél­tóságának megóvása céljából nyugalomra in­tette őket Budapesti szerkesztőségünktől ma az alábbi telefonjelentéseket kaptuk: Szcitovszky házelnők intése a képviselőkhöz Budapest, február 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyű­lés folyosói ma délelőtt tizenegy órakor telve voltak képviselőkkel. Az érdeklődés azért volt olyan általános, mert úgy tudták, hogy Bogya János a tegnapi kinos incidens után napirend előtt személyes kérdésben szólásra fog jelentkezni és megköveti a házat a tegna­pi eseményekért. Az incidenset élénken tár­gyalták. Bogya meg is jelent a folyosókon és bejelentette Szcitovszky Béla házelnöknek, hogy napirend előtti felszólalásra kér enge­délyt. Beszédében saját magát akarja iga­zolni és a házat óhajt ja megkövetni a tegnapi incidensért* Szcitovszky Béta házelnök azon­ban felesleges izgalmak elkerülése céljából le­beszélte Bogyát szándékáról. Bogya deferált az elnök kérése előtt. Az ülést szokatlanul nagy érdeklődés mellett pontban féltizenkét órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elíibk. Bejelentette, hogy Peidl Gyula szociáldemokrata képviselő napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt, majd a következőket mondotta: — Egy kéréssel kell ma nem először, de remélhetőleg utoljára fordulnom a nem­zetgyűlés valamennyi tagjához. Az a hang és az a modor, amely a nemzetgyűlés tár­gyaló termében a legutóbbi időben lábra kapott, a tárgyalás nívójának olyan sülye- dését jelenti, amely méltán kelthet aggodal­mat a nemzet minden hazafiasán érző pol­gárában. A tegnapi közbeszólások, a sze­mélyi viták, amelyek a sajnálatos folyosói incidensre vezettek, a nemzetgyűlés minden tagjának kötelességévé teszik, hogy teljes erejével igyekezzék a hasonló incidensek megismétlődésének elejét venni, mert ezek csak arra alkalmasak, hogy a nemzet tör­vényhozó testületének tekintélyét aláás­sák. Kötelességemnek tartom e helyről nyomatékosan fölhívni a nemzetgyűlés minden tagját arra, hogy legyenek segít­ségemre ama munkámban, hogy a nemzet törvényhozó testületéinek tradícióihoz ké­pest láthassam el kötelességemet. Peidl Gyula: Zsirkay János 'képviselő- társam a nemzetgyűlés január 27-iíki ülésén úgy állított be engem a nemzetgyüés és az ország közvéleménye előtt, mint aki őt tuda- ülésert Peidl kommunistának mondotta Zsir- kayt, mire Zsirkay Peidlt hazugnak nevezte. Szerk.) Kijelentem, hogy Zsirkayra vonatko­zó adataimat Kelemen Bélának a szegedi el­lenforradalom cimii könyvéből merítettem. Azután felolvassa Zsirkay Jánosnak a Tűz című szegedi lapban megjelent ötcikkét, a melyben a proletár eszmékért szállt sikra és amelyben különösen Garamit és Buchingert dicsőítette. (Nagy zaj.) Zsirkay János (a szocialisták gúnyos nevetése közben emelkedik szólásra): Kije­lenti, hogy ő annak idején terror alatt állott, ö. mint a területvédő liga megbízottja tartóz­kodott Szegeden. A kommunisták és a szocia­listák terrorral kényszeritették a cikkek megírására. £n hajlandó vagyok --- folytatta — Peidílai is kezet fogni, ha ő is a nemzett gondolat alapjára helyezkedik­B á r c z y István (közbeszól): Konjunk- ■ túr aló vág! Horváth Zoltán: Fél év múlva azt is le­tagadja, hogy a Népbe irt. A szocialisták nagy zajt csapnak, majd gúnyos kacagás közepette kivonulnak a te­remből. miközben Zsirkay felé kiáltják: Az a kérdés, hogy maga irta-e a cikkeket, vagy sem, Zsirkay: A szegedi becsületügyi bíró­ság is igazolt engem ebben az ügyben. Peidl: Nem erkölcsös, ha valaki meg­győződése ellen ir valamit. A Ház ezután áttért a napirend értelmé­ben a mérnöki kamaráik fölállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első szónok P e y e r Károly szociáldemokrata kép­viselő. Lapunk zárásakor :az ülés tart. A Rogya-Drózdy affér a mentelmi bizottság előtt Budapest, február 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Bogya János nemzetgyűlési képviselő ma délelőtt Gömbös Gyula és Zsirkay Endre utján provokáltatta Drózdy Győzőt- Hasonlóképpen provokáltat­ta Nagy Ernőt és Huszár Károlyt is. A re­formpárt tegnap esti értekezletén foglalko­zott ezzel az üggyel és megállapította, hogy Bogya inzultusa után lovaglás eljárásnak nem lehet helye és az ügyet a büntetőbíró­ság elé viszik. Drózdynak megtiltották, hogy elégtételt adjon Bogyónak. Giesswein Sándor a párt elnöke a Ház egyik legközelebbi ülé­sén fölszólal és a mentelmi eljárás letárgya- lását sürgeti. A ház mentelmi bizottsága úgy Bogya János, mint Drózdy ellen meginditta a mentelmi eljárást. Korányit párisi követté nevezték ki Budapest, február 22. (Budapesti szer- J kesztőségünk telefonielentése.) A kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére Korányi Frigyes báró volt pénzügyminisztert rendkí­vüli követté s meghatalmazott miniszterré nevezte ki és megbizta a párisi s az ezzel kapcsolatos spanyolországi magyar királyi követség vezetésével. A sajtóban már jelen­tették, hogy Koránját fogják párisi követté kinevezni. A kinevezés most már a hivatalos lapban is megjeleni Az Andrássy-párt bomlása Budapest, február 22. (Budapesti szer- kesztőségünk telefonjelentése.) Az Andrássy- párt bomlásának előjelei mindinkább kezde­nek mutatkozni- A párt tagjai már csak oly­kor, olykor jelennek meg a nemzetgyűlés ülé­sein. Andrássy Gyula gróf és Haller .István napok óta alig érintkeznek egymással. Poli­tikai körökben bizonyosra veszik, hogy né­hány napon belül a nyilt szakadás is megtör­ténik a pártnak Andrássy Gyula és Haller István vezetése alatt álló tagjai között. A házszabályrevizió Budapest, február 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes­párt jogügyi bizottsága.ma délután ülést tart. amelyen a házszabályrevizió kérdését tár­gyalják. A párt egyik vezető tagjának kije­lentése szerint a jogügyi bizottság, tekintet­tel arra, hogy az egységespárt a házszabály- revíziót különösen a tegnapi események miatt sürgősen keresztül akarja vinni, albizottságot küld ki a javaslat kidolgozására. A képviselők zalaegerszegi útja Budapest, február 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A képviselők, akik a zalaegerszegi internálótábor megte­kintésére utaznak, ma este indulnak el a nyu­gati pályaudvarról. Ha semmi közbe nem jön, akkor holnap délelőtt félti/kor Zalaegerszegre érkeznek­Mintegy huszonkilenc képviselő utazik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom