Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-23 / 43. (196.) szám

Péntek, február 23. 5 A lengyel külügyminiszter jegyzéke a népszövetséghez. Varsó, február 22. A külügyminiszter jegyzéket intézett a népszövetséghez, amely­ben tiltakozik a litván kormánynak ama meg­állapításai ellen, melyek a semleges zónában történt eseményekre vonatkoznak, A jegyzék konstatálja^ hogy a semleges zónának Len­gyelország részére odaítélt részében a len­gyel akció a népszövetség intézkedésének megfelelően történt s bizonyítékokat nyújt arra nézve, hogy litván fölkelők és reguláris csapatok részéről történtek a támadások. Szombaton tárgyalja Angora az ántánt javaslatait. Angóra, február 22. (Havas.) A nemzet- gyűlés tegnap délután zárt ülést tartott, amelyen meghallgatta Isméd pasa jelentését és elhatározta, hogy a szövetségesek javas­latait, amelyek fölött szombaton fog tárgyal­ni, kinyomatja. Szabadon engedték a litvánok a letartóztatott angol tiszteket. Prága, február 22. Megírtuk tegnap, hogy a litvánok több lengyel tiszttel együtt egy angol tisztet is elfogtak. Londoni jelentés szerint a var­sói angol katonai misszió tagjairól van szó: (jár­ton de Wiart tábornokról és Qrant őrnagyról, akik a semleges zónát hivatalosan vizsgálták meg akkor, amikor litvánok letartóztatták. Az angol tiszteket a litván katonaság Kovnóba kí­sérte, ahol szabadon engedték őket. Az angol tisztek már visszatértek Varsóba. A munkás' és fng@aszf#i kamerák. Prága, február 22. A munkás- és fogyasztói kamarákról szóló törvényjavaslat már elkészült és hi­vatalos közlés szerint ez lesz a szövege: 1. §. Az olyan fogyasztók állandó vé­delme céljából, akik önállóan sem nem ter­melnek, sem pedig kereskedelmet nem űz­nek, valamint a munka értékelése, a terme­lés megkönnyítése, a mukás védelme és vé­gül a munka és a fogyasztás 'közötti össz­hang céljából létesülnek: a) megyei ka­marák a fogyasztás és munka számára; b) országos kamarák a fogyasztás és munka számára; c) birodalmi kama­ra k a fogyasztás és munka számára. Vala­mennyi kamara a fogyasztás és munka szá­mára két osztállyal. 2. §. Minden megye területére a megyék székhelyén a fogyasztás és munka számára kétosztályos kamarát állítanak föl: a) a fo­gyasztók érdekeinek védelmére, b) a munka és az értékelése számára. 3. §. Az egyes országok érdekeinek kü­lönbözőségére való tekintettel az országok fővárosaiban a fogyasztás és a munka szá­mára országos kamarákat álltának föl, még pedig a fogyasztás és a munka két osztá­lyával. 4. §. Az összáüami szempontból való összhang elérése céljából a fogyasztás és a munka ügyei számára, valamint a fogyasz­tók és a központi hivatalok érdekeinek vé­delmére és megóvására, megalakítják a fo­gyasztás és a munka birodalmi kamaráját, mint önálló intézményt, Prága székhellyel, amely csupán szervezeti szempontból lesz hozzácsatolva valamely minisztériumhoz. 5. §. A fogyasztói és munkáskamarák nyilvános autonóm igazgatású testületek, amelyeknek az a céljuk, hogy a fogyasztók és a bérmunkások szociális és anyagi érde­keit képviseljék és megvédjék. A törvény 6. szakaszában a fogyasztói kamarák föladatai vannak fölsorolva. Többek között a fogyasztói kamaráknak az a föl­adata, hgy szabályozzák a belföldi árakat, a világpiaci árakhoz való arányban, kikü­szöböljék a lánckereskedelmet, szembehe­lyezkedjenek a kartellekkel és szindikátu­sokkal, megszervezzék a közvetlen bevásár­lást, kiküldjék képviselőjüket azokba a ta­nácskozótestületekbe, amelyek a fogyasztód kérdéseket érintik, amelyeknek az a fölada­tuk, hogy mindazokban az intézkedésekben, amelyek a fogyasztók érdekében történnek, közreműködjenek és hogy végül kiegyenlít­sék és kiegyeztessék az ellentétes érdekeket (mint például a lakbérlőkét és az építési szö­vetkezetekét, a fogyasztási szövetkezetekét és a szakszervezetekét). A törvény 7. szakaszában a munkáska­marák föladatai vannak megállapítva, ezek­nek a kamaráknak a következő a teendőjük: 1. A jobb munkviszonyok sz c álpolitikai előföliételeinek megteremtése. 2. A munka-, bér-, gazdasági, kutítur- és lakásviszonyok szabályozása, 3. A bérmunka értékének meg­közérdekek veszélyeztetésének megelőzése, valamint az alkalmazottak és munkások egészségének és életének veszélyeztetését elhárító intézkedések. 12. Balesetek megvizs­gálása. 13. A szociális biztosításnál való köz­reműködés. 14. Kollektív szerződések létesí­tése. 15. Paritásos bizottságokban való rész­vétel. 16. A munkástörvényhozásra vonat­kozó ankéteknél való részvétel. 17. A kol- •laudáló bizottságokban való részvétel. 18. A termelő viszonyoknak uj gépi berendezkedé­sek és a külföld termelő rendszereinek kö­vetése utján való fejlesztése és megkönnyí­tése. 19. Az egyes üzemekben az egészség- ügyi és biztonsági intézkedéseknél való köz­reműködés. 20. Az iparfeliigyelőségekkel való összmüködés. feürsár elejei siercnfcfd Kötettel cl lenes ellen. A merényletei külföldre va!ö tekintettel elhallgatták. Egy régi merényleHerv. Prága, február 22. A Právo Lidu mai száma írja: A Rasin ellen elkövetett merénylet hetében Benes ellen is merényletet kíséreltek meg és az­zal a tervvel foglalkoztak, hogy Benes ko­porsója után az eziistfeiii fiabrman és más közéleti tényezők koporsója következik. A Prager Abendzeitung ezzel kapcsolatban a következőket jegyzi meg: December ha­vában az egyik prágai napilap szerkesztő­ségébe egy fiatalember jött, aki (áthatóan föl volt izgulva és azt mondotta, hogy a íascisíák le akarják rombolni a lap szer­kesztőségét Közölte azt is, hogy egy cso­port, amelynek élén egy Benes el­leni agiíációjáról ismert férfiú áll, merény­letet készít elő Benes ellen. A szerkesztő­ségben nem akartak hinni e hír komolysá­gában, de mégis jelentést tettek az esetről. Február elején az a hir terjedt el Prágá­ban, hogy egy Sia'aiember, áhitőiag kom­munista, a várnak egy folyosói"n kétszer rálött Benesre, amelyek azonban célt té­vesztettek. Ennek a merényletnek a híre azonban nem terjedt el a nyilvánosságban. mivel Rasin merénylete után tekintettel kellett lenni a külföldre is. A 28. Rijen a vezércikk helyén közli Vacslena Milos, országos bírósági tanácsnok egy nyilatkozatát, amely egyebek között a következőikét mondja: Vacslena 1919 novem­berében arról értesült, hogy Janousek Antal, az akkor Magyarországon működő cseh kom­munista és társai merényietet terveznek több cseh-szlovákiai vezető férfiú ellen, igy Rasin és Klofáe, sőt a köztársaság elnöke el­len is. A birö, aki akkor, mint a cseh-szlovák hadsereg igazságügyi tisztje azal volt meg­bízva. hogy a Mima-pörben vezesse a vizs­gálatot,' ezért a legnagyobb figyelmet fordi- totta erre a jelentésre- 1919 november 13-án azonban hivatalosan beidézték a nemzetvé­delmi minisztériumba, ahol Chalupa Vladimír legionista alezredes, aki polgári foglalkozá­sára nézve niró. kategorikusan és brüszk módon megtiltotta neki, hogy bármilyen nyo­mozó intézkedést elrendeljen, noha Vacsleva kérve-kérte, hogy ezt engedjék meg neki s noha rámutatott arra, hogy a legelőkelőbb közéleti tényezőkről van szó. OOCXXXXXXSOCXXX^OCXSOPPOOPOO 0OGOOíXmSOOCOO0CX3OOCXX3OO0C5OGO0OaO0OOOO fa íMeipMisssilt Előállítások a rendorfőkapitásiyságon. — Egy millió korcma jutalom a nyomravezetőnek. Budapest, február 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A rendőrség a meghiúsult kettős bombamerénylet ügyében tegnap délután kihallgatta Mik'ós Andort, az Est főszer­kesztőjét, este hét órakor pedig Rassay Ká­roly nemzetgyűlési képviselőt idézték be a rendőrségre. A kihallgatásoknak információk szerzése volt a célja. A hordároktól kapott szetmélyleirás alapján több letartóztatás történt. Az elfogottakat szembesítették a hordárokkal, akik azonban a letartóztatottak egyikében sem ismerték fel a csomag át­adóját. A személyleirást az összes rendőr­legénységek és detektívek megkapták. A rendőrség a nyomozás eddigi munká­ja alapján igen érdekes eredményeket vár, amelyeket a mai nap folyamán esetleg nyil­vánosságra is hozhat. A bombamerénylet ügyében tegnap egész délután és éjszaka folytak a kihallga­tások a rendőrfőkapitányságon. Ma délelőtt a hordárokat, akik a bombát tartalmazó cso­magot vitték, újból beidézték a rendő.- főkapitányságra. A detektívek előállították mindazokat a fiatalembereket, akik a Do­hány-utcai és egyéb merényleteknél gyanú­ba jöttek és szembesítették őket a hordárok­kal. Ezek azonban egyikükben sem ismerték föl azt az egyént, aki a bombát rájuk bízta. Tegnap este Marinovich Jenő főkapi­tány, Andrejka Károly főkapitányhelyettes és Horváth Antal rendőrfőtanácsos a rendőrfő­kapitányság épületében a bombamerénylet ügyében éjfélig tanácskoztak. A konferen­ciáról nem adtak ki kommünikét. Ma délelőtt előállították a rendőrségen Kertész József dr. volt jogi szeminárium­tulajdonost, aki már több Ízben mint elme­beteg megfigyelés alatt állott, sőt kétszer a Lipótmezön is volt. Azért állították elő, mert Rassay Károly bejelentette a rendőrségen, hogy Kertész néhány héttel ezelőtt fölkeres­te öt és közölte vele, hogy merényletet ter­veznek ellene. Ennek a merényletnek az el­követésére őt (Kertészt) akarják rábírni, mi- ve1 neki, mert elmebajosnak hiszik, nem tör­ténhet semmi bántódása. Rassay akkor azért nem tett az esetről jelentést, mert azt hitte, hogy tényleg elmebeteg emberrel van dolga. Kertész előállításakor mindent tagadott, még akkor is, mikor Rassayval szembesí­tették. Kijelentette, hogy soha életében nem látta Rassayt. Őrizetbe vették. A rendőrség azt hiszi, hogy ezen az alapon módjában lesz a nyomozásra vonatkozóan értékes adatokat szerezni. Rakovszky Iván belügy­miniszter ma délben ismét személyesen megjelent a rendőríőkapitányságon és hosz- szabb ideig tárgyalt a főkapitánnyal. A bel­ügyminiszter ismét szigorú utasítást adott a nyomozás sürgős lefolytatására. A bombamerénylet ügyében ma délután Az Est gondnokának vallomása alapján elő­állították Beumel Józsefet, aki két Ízben is járt Az Est szerkesztőségében könyöradomá- nyolc gyűjtése céljából. A rendőrség őrizetbe vette- Egyelőre bizonytalan, hogy kapcsolat­ba hozható-e a bolmbamerényiettel. vagy sem. Az Est m-a déli számában közli, hogy Miklós Andor főszerkesztő a belügyminisz­térium által kitűzött százezer korona jutal­mon kívül egy millió koronát ad annak, aki a rendőrséget a tettes nyomára vezeti. A késő délutáni órákban a nyomozást ve­zető Horváth rendőrfőtanácsos kihallgatta a délelőtt előállított Kertész József dr.-t, aki­nek tagadásával szemben megállapította, hogy nemrégiben fölkereste Rassay Károlyt és figyelmeztette arra, hogy merénylet ké­szül ellene. Kertész ' közölte a képviselővel, hogy hajlandó a merényletet fölfedni és bizo­nyos összegért meghiúsításában is kész köz­reműködni. Kertész vallomása egyre zava­rosabbá válik. A rendőrségen nem tulaidoni- tanak neki komolyabb jelentőséget. Ma délután Propper Sádor szociálde­mokrata képviselőt is beidézték a rendőr­ségre és kihallgatták- Properné megismételte vallomását a csomagküldés ismert részletei­ről. Az Est egyik munkatársa közölte a rend­őrséggel. hogy néhány nappal ezelőtt egy gyanús külsejű fiatalember kereste Miklós Andort, akit azonban nem engedtek be hozzá. Az újságíró véleménye szerint ennek a fiatal­embernek is szerepe lehet a merényletben. A rendőrség ebben az arányban is kiterjesztet­te a nyomozást üires iiraíHwésaclBá&l — A Prágai .Magyar Minap tudósítójától. — Budapest, február 22. Már nem a Stefánia-uti regényes villa- műteremben, hanem a gömbutcai gyárban ta­lálni Ligeti Miklóst, az egykor világhírű szobrászművészt, akinek crőstestii istennői, előkelő portréi olyan nagy feltűnést keltettek a régi Műcsarnok kiállításain. Hatalmas gépek a földszinten, titokzatos kemencék a belső épületekben, mellettük, mint a komoly szerecsen, a rütőmunkás őr­ködik. Fent az emeleten világos irodák, rak­tárak. az egyik kis szobában maga Ligeti Miklós telefonoz. Milliós összegek, megren­delések szavai röpködnek a levegőben s mi­kor a kagylót leteszi, készségesen és világ- fias udvariassággal mutogatja kész müveit a szekrényekben. Az ablaknál egy kisasszony ül komolyan, a debreceni pulykakakas fel­borzolt tollazatát festegeti művészi gonddal. — Voici — nevet a művész és vidáman földhöz csap egy kis nyuszit. Nem tört el, mint ijedten gondoltam, hát fölveszi és visz- szadobja helyére. — Nagyszerű matéria az engobe. eb­ből gyártóin ezeket a kis állatfigurákat és bögréket. Aztán agyagból dolgozom. Hihe­tetlen olcsó anyagra művészi festéssel jelene­teket tervezünk és olcsón eladjuk őket. Kis bögrék, gyertya tartók, vázák soka­sága tarkái a polcokon, piros-kék, zöld-barna, sárga-kék-vörös színezésük motívuma ma­gyaros. A nagy vázákon kedves történelmi, bibliai gyermekkori emlékek, népmesék, a Csodaszarvas regéje, Attila lakomája, Ádám és Éva a paradicsomban. Árpád-kulacs, a hűt Árpád-vitéz hat poháron, kun menyecske a szilaj kun legény karjában évődve, újonc ba­ka homlokába nyomott kalap alól hallgatja, hogyan kesereg az Ácsi-cigány hegedűje a kis plaketteken. A magyar -népiélek edényekre, dísztár­gyakra motiválva, festve és égetve. Lent a kemencék óriási keblében iélcl- niesen izzik a tűz, a Mester visszafojtott 16- lekzettel emeli fel a fedelet, a munkás össze­kotorja a porosz szenet. Az ablakok mentén hallgatag leányok vázákat festenek. — Hát ez volna az én gyáram, mely már négy millióimat emésztette fel és híremet megalapította Magyarországon túl is. Ott is vannak megrendelőim, ahol száz, százötven év óta fennálló üzemek virágoznak. A ma­gyar ipart hihetetlen könnyű megkedvelteim a külfölddel; cstak meg kell mutatni, hódit az mindjárt. Egy szobában kiterített vászon, rajta félig kész alakok rajzai. Szoborvázlatok a sa­rokban. — Már nem vagyok szobrász, csak faze­kas — meséli nyájasan. — Gyermekkori vá­gyam beteljesült és nem a szalonok, hanem a konyhák számára dolgozom. Néha sokszoro­sítom nagy sikert aratott müveimet is az agyagedény számára, de annyi uj motívumot terveztem, hogy tiz évig is elég volna. Auguszta főhercegnő nevet az egyik vázlaton, Ligeti nézegeti: — Csak az enyém lenne, ami itt van! De másé és ez megzavar a munkában, mert nem érzem magamat otthon, nem merek újításo­kat csinálni a gépeken, a kemencéken, me­lyek a más házában vannak. Szeretném meg­vásárolni. Akkor talán még szebbek, még tar- tósabbak lennének ia kis olcsó agyagbögrék, tálak, gyertyatartók és vázák... A kis eu- gobe-teremtmények, melyekért elhagytam a cararai márványistennőt, a tanagra-pásztor- le anyóka t, a hercegi megrendeléseket... —y —ti. Omega óra oi c|c§i cicire állapítása. 4. A munkásokra és alkalmazot­takra vonatkozó védő- és egészségügyi jog­szabályok betartásával kapcsolatos fölügye­let. 5. Az éjjeli munka és a nők éjjeli mun­kájának tilalmáról szóló törvény betartására vonatkozó föKigyeieí. 6. Sztrájkoknál és ki­zárásoknál való közvetítés, valamint ezek­nek lehető elhárítása. 7. Sztrájkesetekben a munkás és munkaadók között való közvetí­tés. 8. Az egyes szakmák ellentétes érdekei­nek a kiegyenlítése. 9. Az üzemekben a nyu­galom és a munka fönntartása. 10. A törvé­nyes óvóintézkedések teljesítésének íöliigye- lete. .(Á gépek biztonsági intézkedései, a, ve­szélyes munkamódok kiküszöbölése, a karos nyersanyagok és veszélyes nyersanyagok földolgozásával kapcsolatos fölügyelet.) 11. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom