Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-15 / 36. (189.) szám
Ai M interparlamentáris mié Kise»§éái bizottsága. A magyar és német kisebbségek képviselői. Páris, február 13. (Saját tudósítónk távirata.) Parisban ma iíl össze az Interparlamentáris Unió kisebbségi bizottsága, melynek tagjai a kővetkezőik: Adelsward báró (Svédország) e'nők, az államok (többségek) képviseletében: Usteri (Svájc) és Uhiiir (Gseh-SzSov.) és a kisebbségek képviseletében: Medinger Vilmos (a cseh-szlovák iái német kisebbségek részéről) és Jósika Sámuel báró (Románia magyar kisebbségeinek részéről). Ennek a bizottságnak az előkészítő munkálatai alapján a főbizottságot egy későbbi időpontban fogják összehívni. A főbizottságnak ezek a tagjai: Heüe (Németország), Temiple (Amerika). Mol- loí (Bulgária), Andersen (Dánia), Lord Newton (Anglia), Lukács (Magyarország), Witter! vau Hoogland (Hollandia), Adelsward (Svédország), Usteri (Svájc), Uhlir (Csehszlovákja). A kisebbségek számára: Jósika, Medinger és egy harmadik, az elnök által kijelölendő képviselőből áll a főbizottság. Az els# népszámlálás ereám&tye Csed-Szlováhiában. Prága, február 14, Az Országos statisztikai hivatal tegnap adta ki első jelentését az 1921. évi népszámlálásról. Az adatokból a fontosabbak a következők: 1921 február 1-én 13.611,349 lakosa volt a cseh-szlovák köztársaságnak, ebbő! 6,558,5S6 a férfi és 7.052,763 a nő. A cseh-szlovák állampolgár 13,372.406, idegen 238,943. A cseh-szl. állampolgárok közül 8.760,957-et írtak be csehnek vagy szlováknak, 3.123.44S-aí németnek, 747,096-ot magyarnak, 461,466-ot ruszinnak, 180ő35-öt zsidó- ttak, 75,852-őt lengyelnek és 23,052-őt egyéb nemzetiségűnek. Vallás szerint 1 0.384,860 a rom. katolikusok száma, 992,083 a protestánsoké, 724,503 a ieleke- zetnélkülieké, 525.3S2-en vannak a cseh-szlovák egyház hívei, 353,925 a zsidó, 532,608 a gör. és Örm. katolikus, 72,696 a gör. keleti s 25342-én tartoztak egyéb egyházakhoz. Az 1910. évi népszámlálás adataival szemben a fontosabb arányszámok ezek: 1910-ben 1000 férfira jutott 1056 nő, 1921-ben pedig 1075. Ezé: állampolgár közül cseh és szlovák anyanyelven szerepek 1910-ben 589.8, 1921-ben 655.Í személy, német anyanyelven 1910-ben 275.2, 1921-ben 233.6, magyar anyanyelven 1910-ben 79.7, 1921ben 55.9, a ru titánén (oroszon) 1910-ben 32.9, 1921 -ben 34.5, zsidónyelven 1910-ben senki, 1921- ben 1315, lengyel árnyányelven 1910-ben senki, 1921-ben 5-7. Szlov-ensz kőbán 1921 február 15-én 3.000.-870 volt a lakosok száma. 1.459,540 férfi és 1.541,330 nő. Ebből a csehnek és szlováknak be- irottak száma 2 013,784, a magyaroké 637,173, a németeké 139,902, az oroszoké S5.642, a zsidóké 70,546, lengyeleké 2534 és 8954 az egyéb nemzetí- ségueké. Vallás szerint volt 2-128,377 rom katolikus, 530.528 protestáns, 193,552 gör. kát. ás örm., 135,819 zsidó, 6821 felekezetnélkiib, 2877 ortodox. 1910-en tartoztak a cseh-szlovák egyházhoz és 986-an egyéb fel ékezethez. R u s z i n s z k ó >b a n az utolsó néoszámlálás szerint a lakosság leekszáma 604,745. Ebbő! 297,423 a férfi és 307,322 a nő. Orosznak (nagyorosznak, ukránnak vagy ruszinnak) beírtak 372,503 lakost, magyarnak 103,819-et, zsidónak 79,722-őt, csehnek és szlováknak 19,766-ot, népétnek 10.337-et, legyeinek 298-at, egyéb nemzetiségűnek pedig 11,427-et. Az idegenek száma 6873. Vallás szerint volt 329749 gör. katolikus és örmény, 93,023 zsidó, 64,703 protestáns, 60,599 ortodox, 55,019 rom. katolikus, 1167 íelekezetmu- •küli és 485 olyan, ai egyéb te!ékezethez tartozik vagy ismeretlen a vallása1. Románia válaszúton. A kolozsvári Keleti Uiság ilyen ciinii vezércikkében arról ir, hogy az államok életében fét fölfogás küzd egymással. Az egyik az államot elsz'geteli a többi államtól, mert a saját nemzeti felsőségét igyekszik ráerőszakolni a világra, a másik háttérbe szőrit nemzeti szempontokat, mert azt hiszi magáról, hogy célra testvériségre hangolni a világ összes népeit. A világháború győzelme Németország és Franciaország között világnézetet cseréltetett. Ma Franciaország a hatalmi elméletek fő- hordozója, Németország hirdeti az Európán keresztül haladó szolidaritást. Az egyik igazsága a nyers fizikai erő, a másik igazsága a szellemiség anyagtalan hatalmassága. Románia most érkezett el a válaszúira. A hatalmi világnézet elvakitotta Romániát is, de érdekes tünet az, hogy a „megállj“ és a „netovább" parancsát most éppen az a férfi tárja a román közvélemény elé, aki a múltban a román nemzeti életet, öntudatra ébresztette. Jorga megérezte, hogy a győzelem kihasználásának is vannak határai és hogy győzni és elbukni csak egy hajszálon függ. Meg merte mondani, hogy jogAgyenU'ég nélkül Románia arra a polcra fog jutni, amelyre Oroszország Jutott. —MMI——I——IJI—1—WI ■fiiam—— iiiiMiuin- iwuunnnii n»—nnm m—'" rifiT • oPWWHlJlWBBWtfHHWHWBBiBBMWMBBMBBW üifpi nemMucii n megszállási ic nem Iliiéit — Grey a népszövetség közbelépését követeli. — Letartóztattak német bankárokat. — Le Troqiseur Londonba utazik. — Prága, február 14. Tegnapi vezetőcikkünkben ismertettük az angol politikai életnek megnyilatkozott állásfoglalását a Ruhr-kérdésben. Az a megállapításunk, hogy az angol parlament megnyitása után Bonar Law kormánya he- 'vés és erőteljes küzdelem koncentrált tizébe kerülhet, a bekövetkező eseményeknek, úgy látszik, helyes prognózisa volt. Az angol írónöeszéd. Az angol parlamenti ülésszak tegnap megkezdődött és az ülészakot megnyitó trónbeszéd a jóvátétel! és a Ruhr-kérdéssel is foglalkozott. Az angol király kijelentette, hogy kormánya a jóvátételi fizetések kérdésének teljes megoldását kivánja keresztülvinni és a szövetséges kormányoknak mész- szemenő koncessziókat ajánlott föl az Angliával szemben fönnálló szövetséges adósságok kérdésében. Végtelenül sajnálja, hogy általános megegyezést nem sikerült létrehozni. Ennek következtében a francia és belga kormány egy álía’uk alkalmasnak tartott terv keresztülvitelére határozták el magukat s akciójukban az olasz kormány támogatja őket. Az én kormányom — mondotta az angol király — ehhez az operációhoz nem járulhat hozzá s nem is vehet részt benne, de oly módon jár el, hogy a szövetségesek nehézségeit ne nagyobbitsa. — A trónbe- i széd, ha nem is nyilt, de teljesen átlátszó el-j Ítélését jelenti Poinca^é politikájának. Az angol király' beszédéből aláhuzotfcan tűnik elő az a megállapítás, hogy a ruhrvidéki akciót csak a francia és a belga kormány tekinti a j jóvátételi kérdés megoldására alkalmas esz- | köznek s hogy ettől az akciótól Anglia távol akarja tartani magát. Vita a trónbeszéd SÖ'ött Délután három órakor megkezdődött az alsóházban a trónbeszéd fölötti vita. Robers unionista képviselő kijelentette, hogy Anglia történetében nem volt időpont, amikor » külügyi kérdések fontosabb szerepet játszottak volna, mint ma. A Ruhr-akeiőra nézve azt mondotta Robers, hogy áz angolok szive a szövetségesek mellett dobog s hogy sikert kívánnak Franciaországnak akciójához, mely véleményük szerint nem fog eredménnyel járni. Reméli, hogy eme nézetükben csalódni fognak. Collins Good Hughes unionista képviselő a francia—-angol barátságos szellem fönntartása mellett beszélt. Ezután Ramsay M^cdonald, a független munkáspárt vezetőbe szólalt föl s kijelentette, hogy a Ruhrvidék megszállása nem fogja a kívánt eredmérme- ket elérni Macdonald beszédének résziekéit a cseh-szlnvák sajtóiroda nem tartotta érdemesnek bővebben ismertetni, Bonar Law beszéde. Ezután Bonar Law mondott beszédet. A jóvátételi problémáról szólva, kijelentette, hogy Anglia a Németország által fizetendő összeget 2500 millió font sterlingben kívánta megállapítani. Az angol kormánynak ezt a tárgyalási alapját a párisi konferencia nem fogadta el. A Ruhrvidék megszállása-ól j szólva, kijelentette, hogy a francia közvélemény nem barátkozik meg add:g a helyzettel, amíg a Ruhrvidék okkupáció-kisérletét keresztül nem viszik. Nos, a Ljsérietet most megtették. Azt hittem, hogy Európa rekonstrukcióiát Franciaországgal együtt vihetjük keresztül. Mindjárt a kezdetén bizonyosnak láttam, hogy Franciaország, amikor erre az útra lép, nemcsak Európa, hanem a maga számára is bizonytalan vállalkozásba kezd. A mi nézetünk szerint ez az e'járás veszedelmes Európa gazdaság? éleiére. És ennek bizonyult is. Amitől féltem, heköve kezeit, de ez még nem minden. A Ruhrvidék az európai ipari é'et főére és Franciaország többet ártott önmagának, mint bárki másnak. Ki- jelen'eke továbbá, l’ogy ma még nem látja bizonyosnak, vájjon az angol megczálíó- csapatok még hosszú ide'g maradhatnak e a Rajna vidékén, mert Néme'ország, vagy Franciaország a megszállott terű eton való tartózkodásukat lehcefemié tehe ik. Az angol csapatok vlsszah’vása szerencsétlenség fenne, mert az antant végéi je’entené. Bonar Law egy ífyfajta eshetőséget a közel jövőben nem 'arthat megengedhetőnek. Nincs kizárva az — mondta a miniszterelnök —, hogy egypár hónap múlva az angol csapatok visszahívását lehetségesnek fogja tartani és akkor a visszahívás keresztülvihető is lesz. Ma azonban nem áll igy a helyzet. Még mindig remélem, hogy oly körülmények fognak beállani, amelyek lehetővé teszik nekünk, hogy sikeresen interveniáljunk. Az angol felsőház ülése. A délelőtt folyamán az alsóház ülésének lefolyásáról nem érkezett hozzánk jelentés, de megkaptuk a Havas-ügynökség értesítését az angol felsőház tegnapi üléséről. A Ruhrvidék kérdésére vonatkozóan Curzon lord tett jelentős kijelentéseket. Rámutatott arra, hogy Franciaország óriási nehézségek előtt áll s hogy Franciaország részére a megszállott terület uj organizációja nehéz föladatot képez. Attól tart, hogy ez a francia operáció, amelynek kezdetben jogos gazdasági mozgató erői voltak, végeredményében komoly horderejű politikai mozgalommá fog átváltozni. Tanúi vagyunk — mondotta a külügyminiszter — két ellenfél megterhelés] próbájának. Anglia elutasította a francia operációkban való részvételt, mert meggyőződése, hogy az nem fog hasznoJiozó eredménnyel végződni és mert ha a veszedelmes szélsőségig viszik keresztül, az eredmény szerencsétlenséget je’entheí fontosabb áliamcsoporíok számára is, mint Franciaország és Németország. Beszéde végén kijelentette, hogy közve'ütésről nem lehet szó. Olaszország minden eredmény nélkül megkísérelte a közvetítést s valószínű, hogy ha ezt meg’sméte’né, Németország a Ruhrvidék kiürítését köve ebié, Franciaország pedig, ha nem kapna kellő elégtételt, elutasítaná azt. Ezután Grey beszélt, aki kijelentette, hogy Franciaországgal Angliának föltétlenül szívélyes viszonyt kell fönntartania. Francia- ország és Anglia közötti ellentétek szerencsétlenséget jelentenek Európa érdekei szempontjából. Grey helyesli, hogy Anglia elutasította a Ruhrvidék megszállásában, való részvételt, mert az a meggyőződése, hogy emez okkupáció Németország fizetőképességét le fogja szállítani. Mégis gondolni kell arra, hogy nehézségek származnak abból, hogy Franciaországnak biztonsága kérdésében kételyei vannak. Ha az angol—-amerikai garanciaszerződés fönnmaradt volna, akkor Frncraország éppen úgy, mint Anglia, a jóvátételi kérdést kizáróan gazdasági szempontból vehette volna mérlegelés alá. Vessük fö! a következő kérdést — mondotta Grey —: Tegyük föl, hogy Franciaország 1871-ben a Németország által megszabott hadikárpótlást nem fizette volna ki. Akad valaki, aki elbihetné, hogy a németek másként jártak volna el, mint ahogy most a franciák? Akad valaki, aki azt állítja, hogy Németország a versaillesi békeszerződés aláírása óta mindent megtett, hogy a jóvátételi kérdést elintézze, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy pénzét az összeomlástól megóvja. hogy megakadályozza, hogy állampolgárai tőkéjüket külföldi bankoknál helyezhessék el? Franciaország pénzügyi helyzete sokkal nehezebb, mint Angliáé. Eddig Franciaország egyedül fizette az elpusztított területek jóvátételét. Nos — mondotta Grey —, ha ezeket a kérdéseket vetjük föl és tisztességesen meg akarjuk válaszolni, úgy meg- állapithatjuk-e azt, hogy Franciaország ruhr- vidéki akciója érthetetlen motívumok által inspirált cselekedet? A továbbiakban kifejtette Grey amaz aggodalmát, hogy a Ruhrvidék megszállása Franciaország részére csak időleges biztonságot jelent s hogy a megszállás elejétől kezdve Németországot a bolsevik! Oroszországgal kapcsolta össze. Követeli, hogy a kérdést terjesszék a népszövetség elé, hogy az hozzon és találjon megoldást. Az angol trónbeszéd párisi jelentés szerint Párisban barátságos hangulatot váltott ki és meg vannak győződve arról, hogy Anglia továbbra is a jóakarata semlegesség utján lesz. Német tiltakozó jegyzék. A párisi német ügyvivő a tegnapi nap folyamán Jegyzéket nyújtott át a francia kormánynak, amelyben tiltakozott a francia és belga kormánynak amaz intézkedései el- leiv-amelyek a íéimpairi termékeknek és más gyártmányoknak a Ralirvidőkről való ki- száüitását megakadályozzák. Csütörtök, febrt?ár 15. Darmstadt megszállása előtt. Berlini jelentések arról számolnak be, hogy Essenben a lakosság és a megszá ló csapatok közötti konfliktusok óráról órára élesebbek. A csapatok, mint jelentettük, lefoglalták a Bánde1 sfoof-sizdiódat, erre a városi viLamosmüvek beszüntették a szálloda részére az áramszolgáltatást. A megszálló csapatok erre azt a fenyegetést közölték a városi hatósággal, hogy az egész város v>ií- lamosvilágitását beszüntetik. A gelsenkir- chera összeütközés következményeként a városra százmillió márka sarcot vetettek ki a megszállók. Gelsenk:rchenben letartóztatták a főpolgármestert, a polgármestert, a rendőr igazgatót, több rendőrség! tisztviselőt és .a Birodalmi Bank igazgatóját. Az Echo de Paris jelentése szerint a franciák valószínűleg megszállják Danmstadtot is, A Vosisiistíhe Zeitung jelentése szerint a Riuhrvidélk hatóságainak, az iparnak és kereskedelemnek képviselői Ham-rriban megbeszélést tartottak s a megbeszélés résztvevői a jelenlegi küzdelem kimenetelét1 optímiszti- kusan ítélték meg. Brüsszeli jelentés szerint a belga király szerdán Párisba utazik, hogy ott Poincaré- val és a francia kormánnyal a RuhrvUéken bevezetendő uj pénznem ügyében tárgyalást folytasson. Lengyelország cáfo'ja a ir-Ticia dóm ars hírét. Varsó, február 13. Lap jelenté sok- szerint ! Sikorsky miniszterelnök kijelentette a sajtó 1 képviselői előtt, hogy a lembengi ukrán sajtó I által terjesztett ama hírek, melyek szerint ■ Pcincané Lengyelországot Ke’etgaliciában | francia represisiz-áSiákkal fenyegette az eset- í re, ha Lengyel ország a ruhrvidéki szankciókban nem vesz aktív rés-zt, teljesen alaptalanok. Egyidejűleg a külügyminiszter is kije’©ntette, hogy a Berliner S-Uhr-Ahend- bliattnak ama hűre, hogy ebben az ügyben a francia követ demarsot adott át a lengyel kormánynak, minden alapot nélkülöz. A közeli napokban súlyos össxelitköséseket várnak Bérűn,.február 14. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Ruhrvidék helyzetének tartós kiélesedése nagy gondokat okoz a birodalmi kormánynak. A közeli napokban súlyos'. összeütközéseket várnak és mindenre eí vannak készülve. Ennek dacára arról, hegy a néme- | ■ íek engednének, szó sem lehet, igaz ugyan, hogy a német kormány, ha nem is közvetlen megkeresés formájában, de előrelátó szöndirozással, az angol kormányhoz fordult s fölvetette azt a kérdést, hogy Anglia tényleg végig akarja-e nézni azt, mint teszik tönkre a német birodalmat. Direkt választ erre a puhatolózásra Németország nem kapott, de az angol trónbeszéd és az angol miniszterelnök beszéde, de különösen Curzon lordnak kijelentései arra engednek következtetni, hogy e pillanatban angol intervencióról szó sem lehet. Megjegyzésre érdemes, hogy amig Anglia minden intervenciói visz- szántásit, bizonyos francia körök Berlinben tapogatóznak aziránt, nem lehetne-e a tárgyalásra alapot és módot találni. A francia nagyiparról van szó, amely Közeledik Reciiberg Arnold német nagyiparos gondolatmenetéhez, aki a Franciaország és Németország közötti megegyezés alapjául a jóvátételi összeg negyven milliárd arany márkás megállapítását véli célravezetőnek. Tehát francia nemhivatalos tényezők keresnek érintkezést a német nemhivatalos tényezőkkel, de eddigi kísérletezésük semmi kézzelfogható eredménnyel sem végződött. Kormánykörökben nem tartják jelentősnek ezt a tárgyalást. Úgy vélik, hogy a kísérlet mögött a francia radikális szocialista párt áll, amely egyre világosabban kinyilatkoztatja ama szándékát hogy a Ruhr-knl ndot likvidálni kell anélkül, hogy az edd:gi francia politika megváltoztatását vinnék keresztül. Kísért a ra’anai köztársaság terve Párss, február 14, (Saját tudósítónktól.) A Petit Parislen írja, hogy a Riihrvidéken bevezetett rendszer kétségle’enül a rajnai pénznem, a rajnai rendőrség és a rajnai közigazgatás létesítéséhez fog vezetni. A rajnai katolikus lakosság, amely a protestánsok uralmát nem szívesen viseli, szívesen belemenne egy Franciaország ól és Németországtól független állam 'étos’tc sebe, amely körülbelül olyan nagy ?en-’e. mint Belgium és tiz millió lakost számlálna.
