Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-13 / 34. (187.) szám

6 Kedtf február Í3. — uncllőzík a szlovák intelligenciát). Losonci tudósítónk jelenti: A cseh-szlovák vasutügyi mi­niszter Okruczky György diplomás mérnököt, aki tizenhat évig működött mint magánmérnök s legutóbb a Tátrabank losonci fiókjának volt az igazgatója, műszaki gyakornokká nevezte ki egy vasúti javító műhelybe. A Losoncon megjelenő Národna Jednota éles hangú cikkekben bírálta a kormányt, hogy a gyakorlattal bíró szlovák diplomás gépészmérnököket kezdő, gya­kornoki állásokba nevezi ki, mig a „történelmi országok" kezdő ifjoncait vezető pozíciókba ül­teti. A Národna Jednota legutóbbi számát erős kitételei miatt .a losonci járási főnök elkoboztatta. — (Megállt a vasúti forgalom Romániá­ban.) Bukarestből jelenti tudósítónk, hogy a régi Romániában hófúvás miatt az utóbbi há­rom napon szinte egészen megakadt a vasúti közlekedés. A kormány tegnapelőtt katona­ságot és Szakrnunkáscsapo.tokat küldött ki a vonalakra a pályák helyreállítása céljából. Bukarestből tegnapelőtt egyetlen vonatot sem indítottak el. A hófúvás különösen a Ploesti—Canaglian-vonaion okozott nagy ká­rokat. Constanza és Ploesti között hat vonat hollétéről mitsem tudnak. Nem tudják azt sem, hogy merre van a keleti expressz. — (Telefonösszeköttetés Budapest és Lipcse között.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Bu­dapest és Lipcse között tegnap Berlinen át meg­nyílt a távbe szélo - fór gal orn. — (Losoncon szünetel az iparostanonc okta­tás). Losonci tudósítónk jelenti: Losoncon az ipa-1 ros tanonciskola magyar osztályaiban megdöb­bentően szomorú állapotok uralkodnak. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy a hatósá­gok túlságos befolyást engedtek a losonci kom­munista vezetőknek, akik az iparos tanulók er­kölcsi nevelését teljesen destruálták és az ifjúsá­got politikai céljaik szolgálatába igyekszenek be­sorozni. Ez az irányzat hamarosan meg is ter­metté gyümölcsét, mert a tanulók rakoncátlanko­dása nem ismer határt. Legutóbb az történt, hogy a köztársasági elnök arcképét egy tanuló bemázolta, mire a gimnázium igazgatója kitiltotta őket az Intézetből. Ma a tanonciskola hajléktalan s az oktatás szünetel. A losonci ipartestiiletnelc kellene fellépnie, hogy a magyar iparos tanulók nevelése és oktatása helyes mederbe tereitessék. — (Romániában külföldiek nem vásárolhatnak házakat.) Bukarestből jelentik: A kamara elé tör­vényjavaslatot terjesztettek, amely szerint kül­földiek vagy külföldi társaságok Romániában nem szerezhetnek házat. Telket ugjran vásárol­hatnak, de azzal a kötelezettséggel, hogy azon legkésőbb léét éven 'belül házat vágj- gyári üze­met építenek. — (Francia humor.) — Nagy titkot bizek rád. Nincs semmi pénzem és sürgősen ötven frankra lenne szükségem. — Számíthatsz a titoktartásomra. Senkinek sem mondom el. — (Uj bankejegyek, uj váltópénz.) Fél­hivatalosan közlük: A pénzügyi kormány a legközelebbi években néhány bankiegyfajtát ki fog vonni a forgalomból, hogy azokat újaik­kal pótolja. Elsősorban kicserélik az 50, a 20 és 10 koronás bankjegyeket, amelyeket 1923, Í924 és 1925-ben fokozatosan ki fognak vonni a forgalomból. Az uj 50 koronások, 162 milli­méter hosszúak és 81 milliméter szélesek lesznek. A nyomatást körülbelül három hónap múlva megkezdik, úgy hogy az uj bankjegy ínár ez év végén vagy a jövő év elején forga­lomba fog kerülni. Az uj 20 koronás bankjegy az egyik oldalán Palacky fejrajzát, a másik oldalán egy idealizált nőd fejet fog ábrázol­ni és 150 miliméter hosszú, valamint 72 milli­méter széles lesz. Valószínű, hogy ez & bank­jegy az 50 koronásokkal egyidőben, vagy legkésőbb a jövő év elején fog forgalomba kerülni. Ez a bankjegy 135 milliméter hosszú és 66 miliméter széles lesz és legkorábban 1.924 év végén, vagy 1925 év elején kerül a közönség kezbe, Mindhárom uj bankjegy rajzát Kysela K. tanár készíti. Ezenkívül Sva- binsky tanár ezidőszerint az 500 koronás bankjegy rajzán dolgozik. A még forgalom­ban lévő 1 koronás bankjegyeket lassanként áivonják a forgalomból, hogy érckoron árok­kal pótolják. Uj egy koronás bankjegyeiket egyáltalán nem fognak készíteni többé. Az uj 10 filléresek veretese már annyira előreha­ladt, hogy legközelebb forgalomba kerülnek. Egyelőre az osztrák-magyar 10 filléresek is érvényben maradnak, de később az állam­pénztárak olyan formán fogják bevonni 'azo­kat, hogy fizetés fejében még elfogadják, de újból többé ki nem adják a közönségnek. A 10 filléresek 'tizmmillió cseh korona legma­gasabb összegben kerülnek forgalomba. Az uj 10 filléres mellső oldalán a köztársaság kis címere van, köröskörül ezzel a felírással. „Republika Ceskoslovenská“. — (Plakát-pályázat) A cseh-szlovák köztár­saságban működő, nemi betegségek ellen küzdő nőmet társaság egy plakát-tervezetre hirdet pá­lyázatot, amelyet a tárgyalási ■termekben, egye­sületi szobákban, gyáraikban, főiskoláikban és egyéb helyeken nyilvánosan közszemlére' akar­nak tenni. A plakát-tervezeteket hátsó o'dalukcn a szerző címével ke1!l ellátni és március l-ig a prágai német bőrklinikára kell elküldeni. A be­küldött tervezetek közül a társaság a:z egyiket ezer cseh koronáért és kettőt négyszáz-négyszáz cseh koronáért megveszi s a többieket a szerzők­nek visszaadja. — Cseh-szlovák állampolgárok külföldi tar­tozásai. A prágai kereskedelmi bíróság Cg IV a 129-2M0. szúrna ítéletével, melyet a prágai fő- törvényszék mint íelebbezési bíróság Be IV 293- 21-10. számú ítéletével jóváhagyott, megállapí­totta', hogy a cseh-szlovák adósok külföldi köte­lezettségeik kifizetésénél Hitelezőiknek csupán 1921 január 10-től számított késedelmi kamatot kell, hogy fizessék. — (Másfél mllíiárdot vesztett bakkaráíon.) Becsből jelentik: Schober rend önigazgató magá­hoz hivatta a Jockey-klub, a Wiener Cercle és a Wiener Club elnökeit és kötelező ígéretet kért tőlük arra nézve, hogy klubjukban nem engednek többé bakkaratót játszani. A rendőri,gaapuuót erre a lépésre az a körülmény vezette, hogy a bécsi társaséletnek egyik elismert egyéne, Groedel báró egy éjszakán bakkaráton másfél milliárd koronát veszített el. Egyes hírek szerint másnap kilenc- száz milliót visszanyert. Azt hiszik, hogy Qroe- der felesége tette meg a följelentést a rendőr­ségen. — (Sajtószabadság.) Tavaly decemberben a cseh-szlovák demokratikus köztársaságban az ügyészségek nem kevesebb, mint 343 lapeikobzást foganatosítottak. Van-e még egy állam a világon, amely ilyen szép eredményt tudna1 felmutatni. — (A jövendő gyermeke.) Doktor Kinn ints, c londoni iskolák felügyelője, arról számol be, hogy a mai nevelés mennyire kártékonyán be­folyásolja a gyermekek szellemi fejlődését. Az is­kolákban együvé kerülnek az egészen kitűnő képességű gyermekek a .közepesekkel és azokkal, kik a közepes színvonalon is alul maradnak. En­nek következtében egymást gátolják az, előha-la- dúsban, mert .a kiválók nem vehetnek lendületet, az alsóbbrendüek pedig baktatnak a közepesek után. Több kísérletezés volt most Londonban, hogy a tehetséges gyermekeket külön neveljék. Ez pe­dig meglepő eredménnyel zárult. Minden növen­dék az iskolai hónap kezdetén aláír egy szerző­dést, amelyben bizonyos munkára kötelezi ma­gát. Munkaideje félkilenctől egy óráig tart. A gyermekek úgy dolgoznak, mint a tudósok a könyvtárban, vagy egy laboratóriumban. Minden tantárgy számára van egy terem vagy laborató­rium, hol a növendékek megtalálják könyveiket, irkáikat, stb. Ha nincs kedve ma töténe,lemmel vagy számtannal foglalkozni, akkor mást dolgo­zik. De azért nem hanyagolja el természetesen sem a történelmet, sem a számtant, mert tudja, hogy el kell végezni egy bizonyos anyagot, ami növeli felelősségi érzékét. A tanár közöttük él, mint a társuk és pajtásuk s a fegyelem magától oldódik meg. Ebben a mintaiskolában tanulnak a jövendő gyermekei, — a jövendő tudósai. — (Szícvenszkói munkások kivándorlása Ar­gentinjába). A csinobányai magnezitbánya üzemé­nek beszüntetése folytán számtalan munkás mun- kanélkiil maradt. Ezek közül körülbelül hatvanan mentek családjaikkal Argentiniába munkát ke­resni. A Národni Listy ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a hatóságoknak figyelmeztetni kellene a munkásokat arra, hogy Argentiniában az utolsó jelentések szerint, az odaköltözött munkások rettenetes helyzetbe kerültek. — (A cseh-szlovák szociális gondoskodás.) Az ifjúság gondozására alakított országos bizott­ság, mint a „Cech“ közli, az elmúlt évben nyilvá­nos gyűjtések utján 619,383 koronát szedett össze. Ezzel szemben a kezelési kiadások 605,505 koro­nát tesznek ki, minek folytán az ifjúság gondozá­sára mindössze 13,000 korona maradt. Az orszá­gos bizottság prágai központjában 53 hivatalno­kot foglalkoztatnak, amiből könnyen érthetővé válik, hogy mire fogyott el a félmillión felüli ösz- szeg. Az l9204k évben azonban a bevételek nem fedezték még a kiadásokat sem. így fest a cseh­szlovák kormány szociális gondoskodása. — (Ahol drótnélküli telefon zenéjére táncol­nak.) Mióta Londonban a „broadesting", a drót­nélküli telefon-előfizetési rendszer divatba jött, szokássá lett, hogy előkelőbb kisebb társaságok­ban a telefon meghatározott időben leadott tánc- zenére apró táncmulatságot rendeztek. Most azonban azt tervezik, hogy a csütörtökön tar­tandó nagy álarcosbálnak, melyet a Savoy-szál- lóban a szinészszövetség rendez, .a zenéjét rész­ben szintén a Mancort-társaság szolgáltassa. — (Aradon seregestöl válnak a házaspárok.) Aradi tudósítónk jelenti, hogy az ottani bíróság előtt napról-napra úgy szaporodnak a válópörök, hogy a tárgyalások zömét ezek teszik. Nap-nap után hosszú listák jelennek mega tárgyalótermek ajtajain, amelyek az aznapi tárgyalások sorrend­jét közük és ezekben még mindig túlnyomó szám­ban szerepelnek a válóperek. A törvényszékhez érkező beadványok között is szinte mindennap található több beadvány, amely házasságok fel­bontására irányul. Ez nem kizárólagosan aradi jelenség, hanem az erdélyi törvényszékek nagy részénél igy van, sőt egyes helyeken még talán fokozottabb mértékben. Az aradi válóperek kü­lönlegessége az, hogy azok mindig és mindkét félnek sürgősek s a felek minden igyekezettel azon vannak, hogy mielőbb befejeződjenek. Sok érdekes név szerepel a felek között, olyan ne­vek, melyeket Aradon mindenki ismer s olyanok, akikről talán senki sem sejti, hogy közöttük a házas élet liarmóniája meg van bontva s csak ak­kor kerül nyilvánosságra a dolog, ha egy uj há­zasságkötés által hívják fel a közfigyelmet. xx (Mautner Frigyes dr.) ügyvéd, törvény­széki hites magyar tolmács, Prága 1 Mikuláska tfidn 28. Telefon 46—08 Vállal fordPAni-mt a ma­gyar nyelvből német és cseh r- 1 megfor­dítja. xx Fogorvos dr. Mikule, Hybernskft ul. 24., a pályaudvarnál. Művészi foga* szájpad­lás nélkül Is, wrifm—11 nnmi i nmm i ....ivíttpi nrlpi'.iaB Le hár premier Bécsben, „A sárga kabát/4 Bécs, február 10. Lehár Ferenc, a nagy bécsi operettszei- zők között a legrátartósabb, a legutóbbi években legszívesebben problémákat komponál: olyan konfliktusokat és miliőket, amelyeket még nem hoztak operettezinpadna, amelyek uj feladatok elé állítják a szerzőt. Egy kinai-bécsi operettet — mert ilyen „A sárga kabát", amelyet a Theater an dér Wienben tegnap bemutattak, — bizonyára nem irtaik még. Az ugyancsak kísérletezésekre hajló L é o n Viktor szövegíró ebben a darabban azt a nem egészen kifogás nélkül való kísérletet teszi, hogy összekeveri a német és. sárga fajt. Lea egy kereskedelmi tanácsos kánya' beleszeret Sou-Ghongba, a kínai követség egyik tagjába. Talán csak az ekzótikum iránt érzett perverz ra­jongásról van szó, de a második felvonásban Leát, mint a közben miniszterré előlépett kínai feleségét latijuk viszont Pekingiben. .Mégis nagyon boldogtalan, mert hazavágylk Béesbe. A rokonok íöl’bujtatják Sou-Ghongot, aki felesége honvágyá­ban elihidegülést, hűtlenséget lát és a férj mo­solygó gyengédsége barbár féltékenységgé vál­tozik át. A mandarin sárga kabátjában szimboli­zált magas rangjának megfelelően még négy kínai menyasszonyt vesz feleségül és bécsi fele­ségének kiadja az útját. De az utolsó felvonásban, mint követ visszatér Béesbe, egy elsőrendű európai szabó ruhájában és ezzel a kettős szinü házassági .konfliktus és fajprobléma operettszerít derültséggé Változik, ami tetszenék ugyan, ha a tárgyat drámai tekintetben meggyőzőbben ala- kitották volttá, ha a kulturkontraszfból több hu­mort és szatírát mentettek volna. Sokkal érde­kesebben oldotta meg Lehár a! zenei problémát. Zenéje úgy a melódia, mint a ritmus tekintetében sajátságos, kinai eredeti motívumokban gyökerező stílust mutat, amely különösen egy miélabus és egyúttal bájos lírában jut érvényre. Az ebben <t komolyabb és művészi munkában ritkábban elő­forduló könnyebb táncszámok is sajátosan illesz­kednek az egész darab stílusához. A bécsi ér­zelmes nótához alkalmazkodik a hangulatos Prá­ter-dal is és egy nagy, temperamentumos kerln- gő-duett. A zenekari előjátékok és a finálé fel­építésének rafinált hangszerelésében Lehár rá­tartás nagy operettudásámik legnagyobb tech­nikai magaslatain mozog. Lényegesen alátámasztja, sőt helyenként tel­isen viszi a darabot Haas-Heyes tanár tarkán antasztikus dlszletezése, amely a második föi- vcnásban épp oly művészien eredeti, mint káp- ázatosan költséges képet varázsol a színre, ami- yet operettszinpadon még nem láttak. A darab iiszLetezése több arünt egy milliárdba került, te­hát meglehetősen drága „sárga kabát". Marischka í ur és Kartousdh kisasszony tökéletes alakítása és ! König József drasztikus komikuma erősen emel­ték a külső hatásokat Nagyijában mégis csak a szerző iránt érzett tisztelet- és kiállítási sikerről van szó. * A magyar-francia irodaim! társaság össze­jövetele. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A magyar-francia irodalmi társaság teg­nap este tartotta meg a Tudományos Akadémiá­ban második összejövetelét. Pékár Gyula üdvö­zölte az estélyen megjelent Doulce budapesti francia követet és meghatalmazott minisztert és köszönetét mondott neki ama fáradozásért, ame­lyet Parisban a Petőfi-ünnepség érdekében kifej­tett. A nívós műsor kiemelkedő pontja volt Pau- loy Erzsi fellépése, aki Petőfi két költeményét szavalta el hibátlan francia nyelven és Anmand Manteau francia író kitűnő felolvasása' Petőfiről. * (Magyar képzőművészeti kiállítás New- yorkbait.) Magyar festők és szobrászok nagy kol­lekciót küldtek a háború kitörését megelőzően a’ Sün Franciscóban rendezett világkiáHitásra. A műtárgyak egy részét eí is adták a kiállításon, a többire azonban rátette a kezét, Amerikának a bábomba avatkozásra után, az idegen vagyonok zár alá helyezésével megbízott hatóság. Kormá­nyunk nyomban a békeszerződés aláírása után kérte a lefoglalt műtárgyak és az egyéb lefoglalt magyar tulajdonok fölszabadítását, ami azóta meg is történt. Hogy a kiállításon megmaradt ma­gyar festményeket és szobrokat ne kelljen vlsz- szaküldeni, elhatározta a Newyorkiban levő Ma­gyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara, hogy New- yorkban kiállítást rendez és lehetőén mindent el­ad. A kamara vezetősége érintkezést keresett az érdekelt művészekkel és budapesti megbízottja most fog tárgyalni velük az eladás föltételeiről. Minthogy a kamara tisztán a magyar propaganda előmozdításáért rendezi a kiállítást, a művészek­től semmiféle áldozatot sem kíván, tehát egészen bizonyos, hogy a megállapodás hamarosan létre­jön. Ebben az esetben rövid idő múlva megnyit­lak Nevvyorkban a' magyar képzőművészeti cki- 'állitást. * A budapesti Műcsarnok tavaszi kiállítása.) A Magyar Képzőművészeti Társulat most küldte szét tagjainak a tavaszi kiállításra szóló meghívó­kat. A művészek március első hetében küldik be a műtárgyakat s mivel a kiállítók száma előre­láthatóan kevesebb 'esz, mint az őszi kiállításon volt, a1 művészek több műtárgyat küldhetnek be, intett akkor. A kiállítás, amelyet április elején, va­lószínűen husvót vasárnapján nyitnak meg, május közepéig lesz nyitva, SZÍNHÁZ ÉS l^li MMULimii niwm> p w«——«•—wn-r rrtb—mpbbbbb (*) A cárnö kegyence. (Nagy operett három felvonásban. Zenéje Winterberg Róberttől. Szö­vegkönyvet írták: Keszler Richárcl és Feiner Hermann. Bemutató 'előadás . ,a prágai Német Színházban 1923 február 10-éiJ|. II. Katalin orosz cárnő udvara. Fény, ragyogás, hajporos parókák az asszonyok fején, tarba orosz egyenruhák, a Katalin cárnő asszonyez$edéböl fess őrnagynő és stramm ezredesnő, selyem brokátban a mind­ható kegyenc: Potemkin, szerelem, oroszos tisz­telgés, szerelem, udvari táncestély, szerelem, in­trikák apró machinációi és újra és ipindig szere­lem. Ebben a levegőben kezd . kibontakozni a színjáték. Krímből agyonsanyargatott parasztok jönnek küldöttségbe a cárnőhöz. Potemkin útju­kat állja. A panasz, felzúdulás vádoló szavát ajkukra fagyasztja Szibéria emlegetésével s a küldöttséget színpadi ruhákba bujtatja s boldog­ságot és hódolatot beszéltek velük a cárnő előtt A hazugságos udvari levegőbe beszökik egy fiú- Egy krimi forradalmárleány fiúnak öltözve. Szép. fiatal, ártatlannak látszó, szereleméhes őrnagy- nők és más asszonytisztek számára inyencfalat. Az egyik hadnaggyá nevezi ki, a másik főhad­naggyá avanzsáltatja s személyes adjutánsává teszi — a cárnő mindezen keresztülhúz, kapitányt csinál belőle s a hálószobája előtti őrséget ruház­za rá, — Csak sok kaviárt enni és tizennégy napig kitartani s tábornok lesz belőled — biz­tatja a fiút egy vén udvari róka. Potemkin tudja, hogy ki lappang a fiú álarca alatt, s mikor négy- szemközt beszélnek, fogadást kötnek. A fiú har­cot kezd Potemkin hazájának és testvéreinek el­nyomója ellen s ha elesik, akkor a Potemkiné lesz . . . neki adja magát — Ha van Isten, én győzök — mondja a fiú. — Én az ördöggel dm- borálok — válaszol Potemkin. A harc megkez­dődik. A fiú elmondja a cárnőnek Krím borzal­mas helyzetét és hívja, menjen oda és nézze meg. A cárnő elmegy. A második felvonás eleiéit Potemkin színpadi díszletekkel kulturált, fényes városokkal ragyogó vidéket varázsol Krímből. Jön a cárnő és boldog, hogy Krím elégedett, vi­rágzó ország, melyben langyos, holdvilágos az éjszaka és jól esne a szerelem. Készül rá — a fiúból már őrnagy lett. Az első csók után a fiú elmondja, hogy Potemkin mint csapta be a cár­nőt. Potemkin kegyvesztett lett s bár kiderül, hogy a fiú valójában leány, aki közben belesze­retett egy hadnagyba, a cárnő otthagyja Krímben Potemkint, hogy dolgozzon azért, hogy a szín­padi díszletek helvén valóságos boldogság te­remjen. Ezt a törféSelmi anekdotát, a történelmi hűséget kissé átöltöztetve tálalja föl a „nagy operett" bőséges garnirozással. A téma nehezen szabható az operett divatos modelljére s a szer­zők érezték ezt, mikor operett helyett nagy ope­rettnek nevezték el a darabot Az opera és az operett között vibráló műfajnak gondolták s száműzték a partitúrából a fület csiklandozó slá­gereket, a divatos táncmuzsikát s a szöveg­könyvből az operettes szerelmet és a humor gro­teszk figuráit. Ebből a szempontból újat adtak és szépet adtak. A muzsika finom, meleg és túlnő az operett nívóján, a szöveg kissé szürke, cico- mátlan és elevenségnélküli. Az előadás pazar volt, Lálber rendező a szcenirozás remekművét adta. Katalin cárnőt Götzl Jicha operetténekesnő játszotta, hatalmas és értékes alakítást adva. Po­temkint Illing kreálta elegánsan, szépen. A fíuru- hába bujt krimi leányt Siklósy játszotta kedve­sen. Igen jó volt Ferry Lotta, Gabel és Kramer- né. A balett nagyszerűen illeszkedett be a szép. hangulatos keretbe. A 'közönség lelkesen fogadta a darabot. glin. (*) Bariók Béla miivel Berlinben. Berlini tu­dósítónk Írja: A „Melos" zenetársulat intim ha­tású termében Berlin zeneértő közönségének há­rom estén át volt alkalma Bartók muzsikájának újszerű míélységében gyönjtárködnie. Előadásra kerültek a mester régebbi nagyhatású vonósné­gyesei, az utolsó évek szonátái és a harmadik estén a magyar népdalok variációi és a szerző kisebb müvei. A vonósnégyesek előadásának mű­vészi nívójáról a budapesti Waldibauer-Quartett gondoskodott, az énekszámokban Gutámonn Vil­mos működött közre, mig a zongoránál maga Bartók ült. A programúi minden számát a közön­ség lelkes tetszésnyilvánítása követte és a ber­lini kritika osztatlan elismeréssel szól az uj ma­gyar zenei kultúrának erről a nagystílű repre­zentánsáról. Bartók és Waldbauerék ezen a hé­ten két hangversenyt adnak Lipcsében is.. E. (*) A berlini Intim-színház Prágában. Szom­baton éjjel (féltizenkettőtől félkettőig) a prágai Német Színházban vendégjátékot rendezett a ber­lini Intimes Theater. Zsúfolt ház nézte és tap­solta végig az éjjeli előadást. Négy egyfelvoná- sost adtak elő. A szerzők: André Monery-Eon. Georges Feydean, Claudius Benjámin és Louis Verneuil. A francia morálból kinőtt irodalmi sze­métdomb négy rikoltozó kakasa. A elmek: Gusz­táv, villánilik!, Miért jársz mindig meztelenül ?- A korbács és . . ., Látogatás az ágyban. A cí­mekből következtetni lehet a tartalomra, melyet ismertetni merénylet lenne a jóizléssel szemben. Ágy, ing, meztelenség, szadizmus, beteges őrülete a szerelmi szenzációnak, újra ágy, újra meztelen­ség és keringés egy pont körül . . . egy pikáns, kényes pont körül. A berlini színészek megnevet­tették a prágai német publikumot, de elszomorí­tották a — jóizlést és a morált. g. (*) Capek vigjátéka Berlinben. Berlini szer­kesztőségünk jelenti, hogy a Königr’itzer-stras- sei Színház szombaton mulatja be Capek fan­tasztikus vigjá tékát, amelynek elme „A rovarok életéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom