Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-13 / 34. (187.) szám

« Kedd, febrnár 13. IeIüHfi«p«lcedlKfteK a IsÁborasiiárileBlfi. Milánó, február 12. (Saját tudósítónktól.) A Starnpa jelenti Konstantinápolyból: Az angórai nemzetgyűlés utolsó ülése igen viharos volt. A képviselők között Igen erős franciaellenes biok alakult, amelyet az oroszok is támogatnak s amely az ellenségeskedéseket meg akarja kez­deni. A nemzetgyűlés rendkívül izgatott hangu­latban ért véget. Az angórai politikusok nem hisz­nek abban, hog ya szmirnai kérdést békésen le­hessen elintézni. — London, február 12. (Havas.) Angorából érkező hírek szerint a helyzet rend­kívül komoly, inért a baloldali elemek a raudá- niai egyezmény fölbontását követelik. Harrington tábornok megkísérelte Isméd pasát a békeszer- zödéstervezet aláírására rábírni, de sikertelenül. í Arai konstantinápolyi szovjetdelegátusnak Au­rórába való utazását a lehető legrosszabb jelnek tekintik. A bulgáriai helyzetet is nyugtalansággal fogad’ák, mert Stambolinsky követőinek fele a reakciós elemekkel és a macedónokkal szövet­kezett. Törökország mozgásit, Athén, február 12. (Saját tudósifónlkitól.) A szmirnai török katonai parancsnok fegy­verbe hivta 18-tól 45 évig a Léváidéban é!ö* összes férfiakat. Aűg-ol csapatok Konstaninápoly felé London, február 12. A Havas-ügynökség je- j lenti Gibraltárból: Egy angol ezred parancsot ka­pott arra, hogy álljon készen Konstantinápolyim való utnaklndulásra. Asigol hajók kerülik Szmirnát London, február 12. Az angol kormány azt a tanácsot adta a hajózási társaságoknak, hogy \ Szmirnába ne irányítsák hajóikat, nehogy azok a Szolimát körülzáró aknákba ütközzenek. Isméd a különbébe ellesi Befgrád, február 12. Isméd pasa Szerbián átutazva kijelentette a Pravda tudósítója előtt, ■hogy ellene van minden különbekének. Lehetsé­ges és valószínű, — mondotta — hogy második delegátusunk nyilatkozatot tett, amelyet úgy is lehet fölfogná, amint azt Garzon lord tette, ez a nyilatkozat azonban tudtomou kívül történt és nem köt bennünket. Azt hiszem, hogy eljárásom­mal nem követtem el hibát, mert semmivel sem lett volna jobb a. helyzet, ha én aláírom a szer­ződést s ha annak megtörténte után az angórai nemzetgyűlés megtagadta volna a ratifikálást. Kellemetlenül érintett az a körülmény, hogy az antant nem válaszolt utolsó írásbeli javaslatomra, amelyben kértem, hogy a békeszerződést válasz­szák ketté és a gazdasági kérdésekről későbbi időpoyntban tárgyaljanak. Torok ultimátum három napi' határidővel London, február 12. (Reuter). A törökök újabb ultimátumot nyújtottak át, amelyben a szövetsé­geseknek három napi határidőt szabnak arra. hogy hajóik Szrairnát elhagyják. A törökök nem engednek Páris, február 12. (Havas.) Konstantiná­polyból érkező hírek szerint a törökök elha­tározták, hogy Szmirnának és Ismidnek ide­gen hadihajók elől való elzárására irányuló intézkedéseket íöntartják. Párisban remélik hogy a nagyhatalmak egysége a békés meg­egyezést biztosítani fogja. Német és osztrák tisztek Kemal hadseregében Athén, február 12. (Havas.) Lapjelenté­sek szerint számos német és osztrák tiszt utazott Szófián keresztül, akik Angórába mentek, hogy Kemaí hadseregében belép­jenek. Kemal és Isméd találkozója Konstantinápoly, február 12. (Havas.) Musztafa Kemal pasa és Isméd pasa holnap Izmidben találkoznak. Angórában a mérsé­keltek és ex'trémisták között heves a küzde­lem. A törökországi szovjetdelegáció erőtel­jesen dolgozik. Mindazonáltal remélik, hogy a szmirnai kérdést békésen fogják megoldani. Meghiúsult az októbrista-pártalakulás. Rassay nem hajlandó az októbristákkal tárgyalni. ganlzálása ujtán a Ruhr-vidéket hermetikusan el­zárják Németországtól. Degouette hosszabb ideiig akar a Ruhrvidéken működni Páris, február 12. (Saját tudósítónktól.) Degouttie tábornok elutazásakor tárgyait Fodh jmiarsai!.l)2il, Milleramid elnökkel és Poim- caréval. Kijelentette, hogy a tárgyalásénak eredményével nagyon meg van elégedve. Hozzátette, hogy működése a Rióit vidéken hosszú időt fog igény bevenni, die nem kétel­kedik annak sikerében, Erősbödik a német ellenállás Páris, február 12. (Saját tudósítónktól.) A Temps és a Journal de Débats egyet- értőleg azt írják, hogy a német ellenállás a Ruhrvidéken nem kisebbedéit, de erösbödött. ®®®$©®®®®©©®»®©®@©®®®&®®9®@f0©®©© A €seli-szlöváfí renűIOrvéisy ' eAMmttse esti Prága, február 12. A1 köztársaság védelemről szóló törvény- javasalatról ma tanácskozott a cseh koalíciós pártok kuszonöt tagból álló végrehajtóbizott­sága és azt elfogadta. A javaslatot még min­dig titokban tartják és a belügyminiszter csak a cseh újságírókat fogja róla tájékoztatni. Holnapra azonban leleplezik a mumust, amelynek igazi ábrázatát csak akkor ismer­hetjük meg. Addig csak következtetésekre vagyunk utalva. Február 23 után tárgyalja a piámon a lex Dérért. A Národni Listy jelenti, hogy a köztársa­ság védelméről szóló törvénynek az eredeti tervek szerint három részből kellett volna állania. Ettől a tervtől azonban elállottak s a képviselőházban kedden csak egy javasla­tot fognak előterjeszteni, amely nem hatvan, hanem csak negyvenkét szakaszból fog álla- ni. A képviselőház a javaslatot kiadja az al­kotmányjogi bizottságnak, amely annak tár­gyalásával február 23-ig elkészül. Unifikáció, vagy uj intézkedések? Több cseh lap az utóbbi időben azt állí­totta, hogy a készülő törvény csak rendszer­be akarja foglalni az állam elleni büntetendő cselekményeket és az osztrák és magyar btintetőtörvénykönyv idevonatkozó rendel­kezéseit. A Ceské Slovo, nyilván valamelyik nemzeti szocialista miniszter sugalmazás.ára ugyanazt szögezte le. Hogy azonban .nem unifikációról, hanem uj drákói rendelkezés­ről van szó, abból a Národni Listy híradásá­ból lehet következtetni: A Národni Listynek rémeket látó pozso­nyi tudósítója ugyanis azt jelenti, hogy a ma­gyar kereszfényszociálisták az utóbbi időben újból intenzív államellenes (?) propagandát fejtenek ki Szlovenszkóban. A párt különösen a határszéli községekben hiv össze titkos (?) üléseket, ahová a rendőrség nem mehet el. Az üléseken a kormány és a csehek ellen uszitják a népet (?). A főagitátorok a magyar papok, az akciót pedig a magyar nagybirto­kosok támogatják pénzzel. Legfőbb ideje — írja a tudósitó — hogy az uj törvény életbe lépjen. Ha az uj törvény csak az unifikációt szolgálná, akor a Národni Listy nem várná oly epedve. Az olasz kamara ratifikálta a rappallói szerződést. Belgrád, február 11. A küliigymmiszté­rium értesülése szerint az olasz parlament a rapallói szerződést 225 szavazattal 20 elle­nében elfogadta. Vrabec uj pártot alakit. A Slovenské Noviny, Vrabec lapja bejelenti, hogy a Vra- bec-csoport zsolnai tanácskozásain a szlovák néppárt hatvanöt vidéki szervezete a nép­párt keresztényszociálista szárnyához (Vra- bechez) való csatlakozását bejelentette. A ta­nácskozáson különösen Trcncsén- és Árva­megye volt erősen képviselve. Az ülés azt a határozatot hozta, hogy a néppárt keresz- tényszociialista szárnya a legrövidebb időn belül önálló párttá alakuljon át. Az uj párt keresztény, szlovák és szociális akar lenni, amelynek nem fognak sem a magyarok cs zsidók, sem pedig a nagybirtokosok paran­csolni. A párt szervezetei mind az iparosok és munkások, mind pedig a kisgazdák érde­kében fognak dolgozni. A csoport belátta, hogy semmi sem ártott jobban a katolikus elvnek, mint Hlinka, Juriga és Tóműnek munkája s a. szlovák katolicizmusnak semmi közössége sincsen Tukáékkal. A köztársaság „államalkotó" pártja akar lenni. Lojális pol­gárok akarnak maradni, akik nem csak sa­ját jogaik kivívásáért fognak dolgozni, ha­nem a köztársasággal szemben is teljesíteni fogiák a kötelességüket. A mi üMg&xcfmUntk a te érdeftedf Prága, február 12. . Az októbrista pártáikkuijáis, amelynek Ölére Glesswein Sándort óhajtották' ámítani,, meghiúsult. Mikor a párt alakításáról szóló hír először került forgalomba, már alkkpr sem jósoltunk neki magy jövőt. A következ­mények igazolták feltevésünket. Az alaku­lást Rassay Károly parentálta el olyan sza­vakkal, amelyek erősebb formában ugyan­azt mondják, ahogyan mi néhány nappal ez­előtt kommentáltuk az uj ellenzéki csoporto­sulásra irányuló kísérletet Mai féliefonijelentéseink: Rassay elparentálja / az aj pártalakulást Budapest, február 12. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése). Tegnap váratlanul vilá­gossá vált, hogy a szélső baloldali liberális párt megalapulása, amelynek szellemi vezére Rassay és elnöke pedig Giesswein lett volna, meghiú­sultnak tekinthető. Nagy Vince, a Károlyi kor­mány volt belügyminisztere ugyanis nyillatkoza- zatot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy az uj páralakitásban neki volt döntő szerepe. Az uj párt az október 31-ikl program meg­valósítását tűzte ki céljául Kijelentette, hogy öt Rassaytól mély szakadékok választják el mert Rassay a háboruelőfti állapotok restaurá­lására törekszik, mig ök egy teljesen megujhó- dott demokratikus Magyarországot akarnak. E nyilatkozat után nyilvánvalóvá lett, hogy a pártái,aikuiás néni jöhet létre. Rassay kijelen­tette, hogy részére nóvum az, hogy Nagy Vin­cétől indult volna ki a mozgalom és ha ezt tudta volna, akkor le sem ült volna tárgyalni — Én ugyanis — folytatta — nem tárgyal­hatok olyan politikusokkal, akik megmutatták- hogy a hatalomhoz csak ragaszkodnak, de élni nem tudnak vele s akik tehetetlenségükben a munkásságot és a polgárságot néhány véres- kezű kalandor kezére játszották át. Olyan párt­ba, ahol az októbrizmus szereept játszik, soha­sem léí>ek be. Ilyen körülmények mellett az ui pártalokulás nem sikerülhet és már előre is megbukott. Cáfolnak a párionkiviiliek. A pártonkivüliek ellenzéki csoportjának egyik vezető tagja kijelentette, hogy mindama liirek- amelyek a csoportnak politikai párttá való átala­kulásáról szóltak, alapnélküli koholmányok. Apponyi Amerikába utazik. Apponyi Albert gróf Bucbly amerikai lapki­adó társaságában áprilisban Amerikába utazik- Slgray Antal gróf, aki ismeri Apponyi utazásának célját, a következőket mondotta; — Apponyi utjának nem pénz vagy köl- csőnszerzés a célja, hanem az amerikai angol és magyar közvéleményt föl akarja világosí­tani a békeszerződés igazságtalanságairól. Friedrlch Olaszországban és Angórában. Friedrich István újságíróiknak kijelentette, hogy a hét végén már nem lesz Budapesten- Előbb Olaszországba, azután pedig Angórába uta­zik és két-három hónapig marad távol a magyar fővárostól. Tanulni és tájékozódni kíván és re­méli, hogy az olasz és török politikusokkal létesí­tendő összeköttetései hasznára lesznek az or­szágnak. Csökkentik a deficitet. Kállay Tibor pénzügyminiszter február vé­gén terjeszti be a költségvetést. Főtörekvése arra irányul, hogy a deficitet csökkentse. Ebből a cél­ból tárgyalásokat folytatott az egyes szakminisz­terekkel, amelyeknek eredménye az lett, hogy több reszortban lényeges kiadáscsökkentést ért el. Benes a Ruhr-megszállásról. A Manchester Guardian közli tudósítójának Benes külügymi­niszterrel folytatott beszélgetését. Arra a kérdés­re, hogy a jóvrt>'Mi kérdést másképpen is lehe­tett-e volna rém mint ahogy a franciák tet­ték,, azt felelte Ben,.., hogy a szövetségesek po­litikáját nem akarja megbírálni. Nagy szerencsét­lenséget jelent, hogj7 a szövetségesek nem tudtak egységes és állandó elvet követni a jóvátételt kérdésben. A békekonferencián fogalmunk sem volt — mondja —, hogy mit teljesíthet Németor­szág. Az igaz, hogy Németország hat hónappal ezelőtt többet fizethetett volna, mint ma. Ezek éppen Németország jóvátételi politikájának hibái s ezek vezették Franciaországot arra, hogy a Ruhr-vidéket megszállja. Ezért nem is volna sza­bad Franciaországot oly erősen megróni. Ma egyetlen kérdés van s ez Észak-Franciaország felépítése. Ennek szükségességt elismeri minden­ki, még Németország is. Észak-Franciaország felépítése európai kérdés. Ha Németország a vi­lág bizalmát Ismét vissza akarja nyerni, úgy nem szabad állandóan ezt mondania: Nem tudunk fi­zetni, hanem készítsen elfogadható tervet arról. hog.v miképpen gondolja Észak-Franciaország felépitését. Arra a kérdésre, hogy egy harmadik állam tudna-e még ebben a kérdésben közvetí­teni, azt felelte Benes: — Netn. ez már késő! — A New-York Héráid párisi szerkesztőségének fel­kérésére Benes külügyminiszter a Ruhr megszál­lása ügyében állítólag tervezett cseh-szlovák közvetítő akcióról eképpen nyilatkozott: — A klsantant államai ugyan sohasem vonakodtak volna befolyásukat ott érvényesíteni ,ahol véle­ményeltéréseket kell enyhíteni, vagy ahol a meg- pontot azonban nem találja alkalmasnak egy ilyen lépésre. A kormány azon a véleményen, értéshez vezető kiül mutatkozik. A jelenlegi idő­van, hogy minden körülmény között csak az a feladata, hogy Középeurópában eleve elfojtson minden kísérletet, amely a rend megbontására irányul. Anglia és ci siöwelsééeseSc adósságai. London, február eleje. (Saját tudósitónktól.) Amikor az angol kabinet megvitatta Bonar Lawnak a jóváté­tel! kérdés és a népszövetségközi adósságok rendezésére vonatkozó tervét, amelyet a pá­risi konferencia elé akartak terjeszteni, egy- ! ik-másik résztvevője az értekezletnek azt állította, hogy az angol javaslat az adóssá­gok iörlésére vonatkozó határozatok homá­lyossága miatt fog meghiúsulni. A miniszter- elnök, a kincstári kancellár helyett megjeleni kereskedelemügyi miniszter és az elismeri iranciabará* Lord Derby hadügyminiszter a javaslat határozatlanabb szövegezése mellett foglaltak állást, ami aztán az angol jóvátételi tervezetben k'fejezésre is jutott. Az angol ál­lamférfiakat akkor az az elgondolás vezette, hogy Anglia csak akkor törölhetné az adós­ságnak Jia a jóvátétel szabályozásának oly módját sikerülne keresztül vinnie, amely sa­ját pénzügyi és gazdaságpolitikai szükségle­teinek is megfelel. Figyelembe kellett venni azt is, hogy akkor — közvetlenül a párisi konferencia előtt — angol részen még néni tudták, hogy Amerika milyen magatartást fog tanúsítani az angol-amerikai adósságok rendezésénél Franciaország magatartása és a párisi konferencia egész lefolyása igazolták az angolok tartózkodó politikáját. Szembeötlő ez különösen akkor, ha az angol sajtónak és Anglia vezető közgazdá­szainak az angd-amerikai adósságegyezmény tekintetében elfoglalt álláspontját vizsgáljuk, Baldwin kincstári kancellárnak nagy érdemé­ül tudják be, hogy az adósság kamatlábát, me?yet tiz amerikai állandó államadóssági törvény 4 és fél százalékkal állapított meg 3, illetve 3 és fél százalékra leszállítani, a visz- szafizetési határidőt pedig tizenöt évvel meg­hosszabbítania sikerült. Az angol-amerikai adóssiágegyezményre vonatkozó sajtóvéle­mények hangsúlyozzák, hogy az angol kor- -‘mány szerzett erkölcsi joga alapján — mint­hogy saját háborús adósságait elismerte és teljesiti — hasonló kötelezettségeket kell kö­vetelnie valamennyi európai szövetséges tár­sától. I Azt a mozgalmat, amely arra irányul, hogy a kormány a jóvátételi kérdésben nem a német részről történő fizetésekre való te­kintettel hanem abból a szempontból foglal­jon állást, hogy mivel tartoznak a többi szö­vetségesek Angliának, úgy az ellenzék, mint a ezidőszerint mértékadó unionisták támogat­ják. A Daily News, amely a mérsékelt füg­getlen liberálisok szócsöve és amely tudvalé­vőén Greyhez áll közel, azt követeli, hogy politikai nyomást kell gyakoroni a kormány­ra olyan irányban, hogy szövetségeseivel szemben élesen körvonalazott adósságpoliti- kájárói tegyen ünnepélyes nyilatkozatot az Aísóházban. Az ellenzéknek ezt a követelését, amelyben a munkáspárt legszélsőbb balszár­nyával is találkozik, most meglepetésszerűen Sir Állam Smith is nyomatékosan támogatja;. Smith, aki mint az angol gépgyárosok szö­vetségének vezetője, Anglia vállalkozói kö­zött elsőrendű helyet foglal el és aki az angol alsóházban nemcsak mint közgazdászt, hanem mint elsőrangú szónokot is becsülnek, a hoz­zá közel álló Tibesban és Glasgow Héráid­ban azt követelte, hogy Anglia kérdezze meg határozottan európai szövetségeseit, mikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom