Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-04 / 27. (180.) szám
Vasárnap, február 4. 3 A városparancsnok teljesítette kérésüket. Bo- humban a vasúti üzem teljes. A katonai vonatok és élelmiszerszáilitó vonatok normálisan közlekednék. Francia automobilok Wcsterholdba és Brök 1 itighausenba tejet szállítanak a gyermekeknek. Witten vendéglősei megszüntették a franciák és belgák elleni bojkottot. Essemben a postahiva- talnokok ismét dolgoznak, *A heidesheimi vasúti elöljárót szabotázs miatt haditörvényszék elé ál- litottáüc. Németország' tiltakozott a moratórium elutasítása miatt Párls, február 3. (Havas.) A német kormány jegyzéket intézett a jóvátéíeli bizottsághoz, amelyben tiltakozik a bizottság ama határozata ellen, amely a moratóriumot elutasítja és a londoni fizetési tervet lépteti életbe. A német kormány jegyzékében kívánja, hogy a jóvátétel! bizottság Németország fizetőképességét becsülje fölül. Ez a jegyzék az első kísérlet a Rubrmegszállás óta a megszakított diplomáciai érintkezés fölvételére. A Wuppervolgy megszállás előtt Essen, február 3. A Vochwinkel megszállása csak kezdete a Wuppervolgy megszállásának, amely akció során Elberferdet, Barment, Unát, Hagent és Haimot is megszállják a franciák. ElberfeSdet üs megszállják Paris, február 3. (Saját tudósitónktól). A Petit Párisién londoni tudósítója közli, hogy megbízható londoni forrásból arról értesül, hogy a német kormány hajlandó megváltoztatni álláspontját és engedni fog a francia nyomásnak. Németország enged? Berlin, február 3. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése). A megszállott területről az a hir érkezik, hogy a franciák Eíberfeidet Is megszállják. __________________> Átszerve zik az olasz diplomáciát? Róma, február 3. A Síefani-ügynökség jelentése szerint a Popolo dTtalia munkatársa beszélgetést folytatott az olasz külügy- miniszérium kabinetfőnökével, aki kijelentette, hogy az olasz diplomáciában jelentős reorganizálást visznek véghez. Az olasz minisztertanács elhatározta, hogy előterjesztést tesz a királynak, hogy Turin grófját a hadsereg tábornokává és Dellolio tábornokot a nemzetvédelmi bizottság elnökévé nevezze ki. A minisztertanácsban a gyarmatügyi miniszter jelentést tett az újonnan szerzett területek védelmi intézkedéseiről. A tripoliszi kormány január 21-én elhatározta, hogy három csapat katonaságot küld a fölkeiők ellen, ezek eredményesen harcoltak és a fölkelők háromszáznyolcvan halottat vesztettek. A népszövetségi tanács ülése. Párls, február 2. (Havas.) A népszövetségi tanács vizsgálat tárgyává tette Lengyelország emlékiratát a Vilnaá kerületből kiutasított német gazdák ügyében és elhatározta, hogy a döntést holnapra halasztja. Elhatározta' a tanács, hogy Észtországnak és Letországnak a nemzeti kisebbségnek tárgyában való nyilatkozatát a' nép- szövetség teljes ülése elé utalja. A teljes ülésen Da Gaimma brazíliai követ lesz az ügy előadója1. Aztán lassacskán beletörődött a sorsába. Csak sokkal szomorúbb lett, mint azelőtt. Igaz, hogy most már Józsi bácsi sem hitta aranyos kis leányának, mint azelőtt. Azonkívül a mamája is gyakran kiküldte a gyerekszobába. Elmúlt a nyár. újra megjött esős időszakával a hideg ősz és a néni, aki már hosszabb idő óta torzsalkodásban élt a mindig rosszkedvű Józsi bácsival, egy este a kelletlen csöndben elköltött vacsora után (mert mi vacsorázunk!) egyszer csak váratlanul ezt mondta a mellettem majszoló Piroskának: — Piroska! Mától fogva megint az én ágyamba fekszel. Tudod, lábhoz! — Fázik a néni? Pedig fütenek! — gondolkoztam én hangosan, de hirtelen Piroskára gondoltam, aki most megint kiejtette szálacskájából a falatot, mint tavaly; csakhogy most nem ijedtében, hanem örömében. Ránézett előbb a mamájára, azután én reám s mialatt Józsi bácsi öregesen és bosszúsan kö- hintett, a néni pedig olyan hidegen fújt egyet a bácsi felé, akár a csipős őszi szél, mind a két kezecskéjét a kicsi szivére szorítva, a hatéves kisleány boldogan felpisszent: — Anyukám! Hát mégis ... újra!. téglagyerek leszek! (Vagyis Piroskát visszahelyezték a hivatalába,. Nagyon helyesen!) «BBBK«xfÉw$ar 4eI«&t©sr<éS®«ii Kállay pénzügyminiszter beszámoló beszédet mondott. Prága, február 3. A magyar nemzetgyűlés sem tegnap, sem ma nem tartott ülést és csak kedden ül újból össze, amikor is több kereskedelmi, földmi- veléstigyi és pénzügyi javaslat tárgyalásába fog bele. A nemzetgyűlés ülései iránt a képviselők körében az utóbbi napokban nem mutatkozik nagy érdeklődés. A beterjesztett javaslatok nagy részét — előreláthatóan — vita nélkül fogják a közeli napokban elfogadni és izgalmasságra csak a költségvetés benyújtásakor kerül a sor. A rendtörvény, mint ezt már többször említettük, belátható időn belül nem kerül a nemzetgyűlés elé, mert még az egységes párt jogügyi bizottsága sem foglalkozott vele. Az egységes párt vezetősége igen erélyes rendszabáhrnkat akar életbeléptetni ama képviselők ellen, akik nem látogatják rendesen a nemzetgyűlés üléseit és ezzel a kormányt a leszavazás veszélyének is kiteszik. Nagyobb érdeklődést kelt még a házszabályrevizió kérdése. A kormánypártban hangoztatják, hogy a revízió nem irányul az ellenzék ellen, csupán a nemzetgyűlés zavartalan munkáját akarja biztosítani. Az ellenzék mindazonáltal úgy fogja föl a kérdést, mint amelyik a parlamenti szólásszabadságot akarja korlátozni és ezért mindenáron küzdeni akar ellene. Hivatalos nyilatkozatok ugyan még nem hangzottak el ebben az ügyben és eddig csak a pártonkivüli képviselők ellenzéki csoportja dobta oda & keztyüt a kormánynak, mégis politikai körökben úgy cudják, hogy az ellenzék és a kormányzó párt között ebben a kérdésben heves harcokra kerül sor. Az egységes párt minden várható ellenzéki támadással szemben el van tökélve arra, hogy a házszabályreviziót keresztülviszi. A külpolitikai kérdésekről1 még mindig igen sok szó esik. Általánosan hiszik, hogy sikerülni fog barátságos együttműködést létesíteni a szomszédállamokkal és a kormány ebben az irányban mindent meg is fog tenni, ha az utódállamok kormányai elfogadják a feléjük nyújtott békejobbot. Megállapítható, hogy erre eddig a kisantant kormányai részéről nem történt kísérlet. Jóleső érzéssel kommentálják Mussolini olasz miniszterelnök expozéjának azt a részét, amelyben kijelentette, hogy az olasz kormány a kisantant és Magyarország között való viszálykodásában jónak látta, hogy fölvilágositó lépéseket tegyen. Ebben a La Voce Republica cimü olasz lap ama jelentésének megerősítését látják, hogy az olasz kormány ellenezte a kisantantnak azt a követelését, hog3^ francia mintára a jóvá- tételi követelések biztosítása céljából magyar területeket szálljon meg. A mai nap folyamán budapesti szerkesztőségünktől az alábbi telefonjelentéseket kaptuk: Á pénzügyminiszter programbeszéde Budapest, február 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kállay Tibor pénzügyminiszter tegnap választókerületének székhelyén, Nagykanizsán beszámoló beszédet tartott, amelyben kitért az összes időszerű politikai kérdésekre. Foglalkozott a lemondásáról terjesztett hírekkel is, amelyeket különben hivatalos helyen már megcáfoltak. Kijelentette, hogy nem mond le és hogy az erre vonatkozó híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. — Én olyan alkotásokat igyekszem létrehozni — mondotta —, amelyek nincsenek személyhez kötve, hanem az ország érdekeit képviselik. Ilyenek elsősorban az adózási rendszer kiépítésének kérdése és az állam pénzügyi helyzetének rendbehozatala. A devizaközpont ama eseményeknek a hatása alatt létesült, amelyeknek nyáron tanúi voltunk és amelyekkel szemben elhárító intézkedésekre volt szükség. Rámutatok a német márkának hihetetlen elértéktelenedésére is. Kijelentem, hogy a márka leromlása nem volt nagyobb befolyással a korona külföldi értékének alakulására. A korona stabilizálását mesterséges eszközökkel állandóan nem tudjuk fönntartani. Az ország érdeke azonban, hogy a korona stabil maradjon és éppen ezért minden társadalmi, faji és politikai ellentéteket félretéve, mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy ezt a célt elérjük. Fokozott és egyesített munkára van szükség. — Szükséges, hogy mentesek legyünk mindenféle emócióktól, azoktól is, amelyet tág lelkiismeretű és azoktól is, amelyeket jóhiszemű emberek forszíroznak. Nemrégen irtuk alá a békeszerződést, amely megcsonkította az országot, nem csodálkozhatunk azon, ha sok rajongó és ábrándozó található szerteszét az országban. Uj állami kialakulás korát éljük és a mai kor a legalkalmasabb idő a társadalom uj berendezkedésére vonatkozó szelekciós programok fölállítására. — Nekünk, magyaroknak, az a legnagyobb hibánk, hogy nálunk minden dijnok azt hiszi, hogy neki kötelessége megmenteni ezt az országot. Fölhivom az ország lakosságát, hogy becsülettel dolgozzon az ország újjáépítésén és a felelőtlen programmal szemben kellő eréllyel lépjen föl, mert ezeknek semmiféle erkölcsi tartalmuk nincsen. Lehet valami hangulatos, talán kivánatos is egyes csoportoknak, azért még nem szükséges, hogy ezek az ábrándok egy ország célkitűzésévé váljanak. A pénzügymniiszter beszámolóját a választóközönség lekesen fogadta. Prága, február 2. A Prágai Magyar Hírlap olvasói, a lap révén, ■már ismerik valamelyest a mostani Prágát, a hazájuktól jó messzire fekvő fővárost. Hiszen egyébként nem igen járnak errefelé. Cikkben, riportban, nap illírben gyakran mutatnak be egy-egy darab prágai életet vagy olyan esetet, amely belevilágított a város Leikébe, esetleg éppen közelebbről is érintette, mert magyar vonatkozásuk volt, mert itten élő testvéreik, magyarok szerepelnek benne. Prágában meglehetősen so.k magyar él. Az életkörülményei hozták ide. a kenyér tartja Prágában, vagy parancsra, katonai parancsra van itt. Szolgálja az államot, katonamun- dérlban, egykedvűen ekzerciroz végig a városon, amelyik, valahányszor a menetelő sorból jobbra, vágj'- balra kitekint, még mindig idegen neki. A lakóit nem érti, azok sem őt. A lelkűktől nem melegszik, meleggel nem várja itt senki... A nagy város házai között csak a kaszárnya ád neki otthont. Pajtása, a kenyeres katona pajtás, a faluija, íöldijebeli, akivel együtt jött ide, a leányismeretsége pedig az, amelyet otthon hagyott. A prágai magyarok között, a magyar katonának csillan fel a1 szem a legjobban, ha magyar szót hall az utcán. Hárman, négyen, ahogyan egybeverődve kirándulnak a városba’, ilyenkor meg is állnak, vissza is néznek. Egyszerre hegyes a fülük, egyszerre ragyog a szemük: — Hallottátok? Az ottan é, abban a barna kabátban... Magyar volt. Es majdnem annyit éreznek, mintha Levelet kaptak volna hazulról. Majdnem annyit? Többet. Mintha élő üzenetük érkézett volna hazulról Prágába. Csak éppen megszólítani nem merik, mert hogy ágy katonaruhában vannak, meg hát dolga lehet annak az urnák, aki mellettük elsietett. De az nem tesz semmit. Csak magyar volt. Csak üzenet volt. Vendégük jött a katonáknak. Csütörtökön, az ünnep előtti estén igazi, hazai vendégük jött a magyar katonáknak. Olyan, aki nem sietett el mellettük az utcán, hanem aki egyenest hozzájuk jött és fölkereste őket. Benkő Viktor sárosoroszi református lelkész, akinek a nevét jól ismerjük a régi magyar keresztény ifjúsági életből, aki ifjúsági missziót végzett és sok szépet végzett, néhány napra Prágába jött. Most is missziós ügyben. Es fölkereste a magyar fiukat a kaszárnyában s péntekre templomba invitálta őket. Itt majd egyszerre szólhat valamennyihez, aki eljön. A magyar istentiszteletnek katonai formasága is volt, amin túl kellett esni s nem volt semmi akadálya annak, hogy a magyar katonák magyar igét hallhassa nk a huszita Márton-templomban. A katonák templomában. Elmúlt évszázadok között, a sarkon. A Már ion-templom sok száz éves templom, nehéz, nagy kövekből megépítve. Az öregváros, vagyis a belváros egyik kis utcájának a sarkán áll. Aki sietősebben megy arrafelé, észre sem veszi, mert az egész környéken ilyen MatuzsaA pártonkivüliek csoportja a házszabályrevizió ellen Budapest, február 3. (Budapesti szerkesztőségünk Jelefon jelentése.) A pártonkivüli ellenzéki képviselők csoportja, amelynek eddig még nincsen párthelyisége, hétről-hétre más vendéglőben tartja értekezletét. A legközelebbi értekezletet kedden tartják meg és azon valamennyi kül- és belpolitikai kérdéssel foglalkozni fognak. Szőnyegre kerül a házszabályrevizió kérdése is. Értesülésünk szerint a biok állást fog foglalni a házszabályrevizió keresztüiviíele ellen, nemcsak azért, mert azt niegokolat- lannak tartja, hanem azért is, mert a házszabályrevizió fölvetése az ellenzék és a kormánypárt között oly atmoszférát teremtene, amely a sokat hangoztatott egységes belső front kiépítése elé súlyos akadályokat gördítene. Olaszország cáfolja a magyarországi mumciószállitás hírét Prága, február 3. A cseh-szlovák sajtóiroda jelenti: Az Agenzia Stampa Italiana közli: Fö! vagyunk hatalmazva annak kijelentésére, hogy a Narodni Listyben közölt jelentés, mely szerint Magyarország egész vagonokban kapott felszerelést és muníciót Olaszországtól és ezek a vagonok, mint délvidéki gyümölcs szerepeltek, teljesen valótlan. Lem-épületek gubbasztanak. Elmúlt évszázadokat, régi hagyom anyókát, ősi erkölcsöket és művészetet hirdetnek azoknak, akik a világháborúból megmaradtak, rövid öt-hat esztendők alatt szintén századokat éltek át, de még sem értik őket Alig áll meg valaki előttük, alig figyel valaki rájuk. Este hat órára jöttek a magyar fiuk a templomhoz. Szakaszotok int. Hol az egyik, hol a másik mellékutcából hangzott fel a csapatos lépés, a cseh vezényszó és amikor odaértek a templom elé, a magyar istentisztelet előtt elhangzott még a magyar szakaszvezető szájából rövid időcskérc az utolsó vezényszó, ,a: — Sztoj! Vagyis állj. A gyülekezés előtt érkezett meg a tábori lelkész is, aki Benkő Viktor nagy tisztelete* után átveszi majd a szót s az összegyülekezett nem magyar katonáknak ismeretterjesztő előadást tart és tanulságos, meg mulattató mozgóképeket mutat be. Bólogathat az öregíemploni. A tábori lelkész udvariasan, kollegiálisán jegyezte meg a magyar pap előtt, hogy hát prédikációt ebben a templomban nem mondanak. Igazi istentisztelet se Lehetséges, mert hogy más vallása katonák is járnak az előadásokra. Egy ilyen előadáson mint vendégszónok szerepelhet Benkő nagytiszteletü ur s egyszerűen majd üdvözletét hoz a magyar fiuknak a szőkébb hazájukból. A magyar pap kissé csodálkozva hallgatta a jóakarata tájékoztatást, de beleilleszkedett a helyzetbe, hogy a magyar fiukkal összekerülhessen. A katonák már mentek be a templomba s a bét pap között azt hiszem, azzal fejeződött be a beszélgetés, hogy Benkő nagytiszteletü uram biztonság kedvéért megkérdi a tábori kollégát: — De az üdvözlés végén, ugy-e bár, mondhatom, hogy: ámen? — No igen... Azt lehet mondani. Das kön- nen Sie sagen. Vájjon mit szólhatott a sokszáz éves istenháza erre a párbeszédre? Kissé lengett a szél az utcán s nekem úgy rémlett, hogy a Márton-tem- plom is bólogatott. Vagy talán nem is bólogatott, csak úgy rémlett.. Hallott ő már talán másat is. Az oltár helyén, a mozivászon előtt. Bent a kistérfogatu templomban az évszázadok még jobban kiütköznek a kőből, a falak formájából, a cella-rács formájú kis erkélyhall Igátokból és a teljes benyomásból. Már mindenki ül a helyén. A két pap is, az első sorban. A tábori lelkész katonaruhában. Körülnézek a templomban, végig a1 padsorokon. Lehettünk vagy háromszázan. Csupa Komárom- és nyitravidéki, barsi, sárosi, gömöri, beregi fiú. Úgy várták, hogy mikor kezdődik már. Mikor jön ki a magyar nagytiszteletü. Az egyik katonának a'z első sorban kétségei lehettek Benkő Viktor azonosságáról. Talán nem ez lesz az mégsem... — Alkalmasint csak ezután jön s reá várakozunk. A muskátlis ablakból harmadszorra már bal lett volna... Magyar istentisztelet magyar katonáknak, Prágában. 1 r r 1 m a 1 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg $CBiraiDTRIit!!EIM6!e 1 WTm 8 VíTíl f $ Sí' IC 11 ¥*(3 le Ott iH OH ■ keserüviz, mert szükség esetén reüÜ€lÜZé$ CláSI S£lpoMrr&l liaSZ* ». a ^ ílélw, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélküi a gyomorban és belekben lWllimniwm.nniiilHillllinilHimuill!lllllimKnilllllllUlliniimuill!lilllliiiiil rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. 1019 Az nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel