Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-04 / 27. (180.) szám

Vasárnap, február 4. 3 A városparancsnok teljesítette kérésüket. Bo- humban a vasúti üzem teljes. A katonai vonatok és élelmiszerszáilitó vonatok normálisan közle­kednék. Francia automobilok Wcsterholdba és Brök 1 itighausenba tejet szállítanak a gyermekek­nek. Witten vendéglősei megszüntették a franciák és belgák elleni bojkottot. Essemben a postahiva- talnokok ismét dolgoznak, *A heidesheimi vasúti elöljárót szabotázs miatt haditörvényszék elé ál- litottáüc. Németország' tiltakozott a moratórium elutasítása miatt Párls, február 3. (Havas.) A német kormány jegyzéket intézett a jóvátéíeli bizottsághoz, amelyben tiltakozik a bizottság ama határozata ellen, amely a moratóriumot elutasítja és a londoni fizetési tervet lépteti életbe. A német kormány jegyzékében kívánja, hogy a jóvátétel! bizottság Németország fizetőképességét becsülje fölül. Ez a jegyzék az első kísérlet a Rubrmegszállás óta a megszakított diplomáciai érintkezés fölvételére. A Wuppervolgy megszállás előtt Essen, február 3. A Vochwinkel meg­szállása csak kezdete a Wuppervolgy meg­szállásának, amely akció során Elberferdet, Barment, Unát, Hagent és Haimot is meg­szállják a franciák. ElberfeSdet üs megszállják Paris, február 3. (Saját tudósitónktól). A Pe­tit Párisién londoni tudósítója közli, hogy meg­bízható londoni forrásból arról értesül, hogy a német kormány hajlandó megváltoztatni állás­pontját és engedni fog a francia nyomásnak. Németország enged? Berlin, február 3. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése). A megszállott területről az a hir érkezik, hogy a franciák Eíberfeidet Is megszáll­ják. __________________> Átszerve zik az olasz diplomáciát? Róma, február 3. A Síefani-ügynökség jelentése szerint a Popolo dTtalia munkatár­sa beszélgetést folytatott az olasz külügy- miniszérium kabinetfőnökével, aki kijelen­tette, hogy az olasz diplomáciában jelentős reorganizálást visznek véghez. Az olasz minisztertanács elhatározta, hogy előterjesz­tést tesz a királynak, hogy Turin grófját a hadsereg tábornokává és Dellolio tábornokot a nemzetvédelmi bizottság elnökévé nevezze ki. A minisztertanácsban a gyarmatügyi mi­niszter jelentést tett az újonnan szerzett te­rületek védelmi intézkedéseiről. A tripoliszi kormány január 21-én elhatározta, hogy há­rom csapat katonaságot küld a fölkeiők ellen, ezek eredményesen harcoltak és a fölkelők háromszáznyolcvan halottat vesztettek. A népszövetségi tanács ülése. Párls, február 2. (Havas.) A népszövetségi tanács vizsgálat tárgyává tette Lengyelország emlékiratát a Vilnaá kerületből kiutasított német gazdák ügyében és elhatározta, hogy a döntést holnapra halasztja. Elhatározta' a tanács, hogy Észtországnak és Letországnak a nemzeti ki­sebbségnek tárgyában való nyilatkozatát a' nép- szövetség teljes ülése elé utalja. A teljes ülésen Da Gaimma brazíliai követ lesz az ügy előadója1. Aztán lassacskán beletörődött a sorsába. Csak sokkal szomorúbb lett, mint azelőtt. Igaz, hogy most már Józsi bácsi sem hitta aranyos kis leányának, mint azelőtt. Azon­kívül a mamája is gyakran kiküldte a gye­rekszobába. Elmúlt a nyár. újra megjött esős idősza­kával a hideg ősz és a néni, aki már hosszabb idő óta torzsalkodásban élt a mindig rossz­kedvű Józsi bácsival, egy este a kelletlen csöndben elköltött vacsora után (mert mi va­csorázunk!) egyszer csak váratlanul ezt mondta a mellettem majszoló Piroskának: — Piroska! Mától fogva megint az én ágyamba fekszel. Tudod, lábhoz! — Fázik a néni? Pedig fütenek! — gon­dolkoztam én hangosan, de hirtelen Piroská­ra gondoltam, aki most megint kiejtette szá­lacskájából a falatot, mint tavaly; csakhogy most nem ijedtében, hanem örömében. Ráné­zett előbb a mamájára, azután én reám s mi­alatt Józsi bácsi öregesen és bosszúsan kö- hintett, a néni pedig olyan hidegen fújt egyet a bácsi felé, akár a csipős őszi szél, mind a két kezecskéjét a kicsi szivére szorítva, a hatéves kisleány boldogan felpisszent: — Anyukám! Hát mégis ... újra!. tégla­gyerek leszek! (Vagyis Piroskát visszahelyezték a hiva­talába,. Nagyon helyesen!) «BBBK«xfÉw$ar 4eI«&t©sr<éS®«ii Kállay pénzügyminiszter beszámoló beszédet mondott. Prága, február 3. A magyar nemzetgyűlés sem tegnap, sem ma nem tartott ülést és csak kedden ül újból össze, amikor is több kereskedelmi, földmi- veléstigyi és pénzügyi javaslat tárgyalásába fog bele. A nemzetgyűlés ülései iránt a kép­viselők körében az utóbbi napokban nem mu­tatkozik nagy érdeklődés. A beterjesztett ja­vaslatok nagy részét — előreláthatóan — vita nélkül fogják a közeli napokban elfo­gadni és izgalmasságra csak a költségvetés benyújtásakor kerül a sor. A rendtörvény, mint ezt már többször említettük, belátható időn belül nem kerül a nemzetgyűlés elé, mert még az egységes párt jogügyi bizottsága sem foglalkozott vele. Az egységes párt ve­zetősége igen erélyes rendszabáhrnkat akar életbeléptetni ama képviselők ellen, akik nem látogatják rendesen a nemzetgyűlés üléseit és ezzel a kormányt a leszavazás veszélyének is kiteszik. Nagyobb érdeklődést kelt még a házsza­bályrevizió kérdése. A kormánypártban han­goztatják, hogy a revízió nem irányul az el­lenzék ellen, csupán a nemzetgyűlés zavarta­lan munkáját akarja biztosítani. Az ellenzék mindazonáltal úgy fogja föl a kérdést, mint amelyik a parlamenti szólásszabadságot akarja korlátozni és ezért mindenáron küz­deni akar ellene. Hivatalos nyilatkozatok ugyan még nem hangzottak el ebben az ügy­ben és eddig csak a pártonkivüli képviselők ellenzéki csoportja dobta oda & keztyüt a kormánynak, mégis politikai körökben úgy cudják, hogy az ellenzék és a kormányzó párt között ebben a kérdésben heves harcokra kerül sor. Az egységes párt minden várható ellenzéki támadással szemben el van tökélve arra, hogy a házszabályreviziót keresztül­viszi. A külpolitikai kérdésekről1 még mindig igen sok szó esik. Általánosan hiszik, hogy si­kerülni fog barátságos együttműködést létesí­teni a szomszédállamokkal és a kormány eb­ben az irányban mindent meg is fog tenni, ha az utódállamok kormányai elfogadják a felé­jük nyújtott békejobbot. Megállapítható, hogy erre eddig a kisantant kormányai részéről nem történt kísérlet. Jóleső érzéssel kommen­tálják Mussolini olasz miniszterelnök expozé­jának azt a részét, amelyben kijelentette, hogy az olasz kormány a kisantant és Ma­gyarország között való viszálykodásában jó­nak látta, hogy fölvilágositó lépéseket tegyen. Ebben a La Voce Republica cimü olasz lap ama jelentésének megerősítését látják, hogy az olasz kormány ellenezte a kisantantnak azt a követelését, hog3^ francia mintára a jóvá- tételi követelések biztosítása céljából ma­gyar területeket szálljon meg. A mai nap folyamán budapesti szerkesz­tőségünktől az alábbi telefonjelentéseket kaptuk: Á pénzügyminiszter programbeszéde Budapest, február 3. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Kállay Tibor pénzügyminiszter tegnap választókerületének székhelyén, Nagykanizsán beszámoló beszé­det tartott, amelyben kitért az összes idő­szerű politikai kérdésekre. Foglalkozott a le­mondásáról terjesztett hírekkel is, amelyeket különben hivatalos helyen már megcáfoltak. Kijelentette, hogy nem mond le és hogy az erre vonatkozó híresztelések nem felelnek meg a valóságnak. — Én olyan alkotásokat igyekszem létre­hozni — mondotta —, amelyek nincsenek sze­mélyhez kötve, hanem az ország érdekeit képviselik. Ilyenek elsősorban az adózási rendszer kiépítésének kérdése és az állam pénzügyi helyzetének rendbehozatala. A de­vizaközpont ama eseményeknek a hatása alatt létesült, amelyeknek nyáron tanúi vol­tunk és amelyekkel szemben elhárító intézke­désekre volt szükség. Rámutatok a német márkának hihetetlen elértéktelenedésére is. Kijelentem, hogy a márka leromlása nem volt nagyobb befolyással a korona külföldi érté­kének alakulására. A korona stabilizálását mesterséges eszközökkel állandóan nem tudjuk fönntar­tani. Az ország érdeke azonban, hogy a korona stabil maradjon és éppen ezért min­den társadalmi, faji és politikai ellentéteket félretéve, mindannyiunknak azon kell dol­goznunk, hogy ezt a célt elérjük. Fokozott és egyesített munkára van szükség. — Szükséges, hogy mentesek legyünk mindenféle emócióktól, azoktól is, amelyet tág lelkiismeretű és azoktól is, amelyeket jó­hiszemű emberek forszíroznak. Nemrégen irtuk alá a békeszerződést, amely megcsonkí­totta az országot, nem csodálkozhatunk azon, ha sok rajongó és ábrándozó található szerte­szét az országban. Uj állami kialakulás korát éljük és a mai kor a legalkalmasabb idő a tár­sadalom uj berendezkedésére vonatkozó sze­lekciós programok fölállítására. — Nekünk, magyaroknak, az a legna­gyobb hibánk, hogy nálunk minden dijnok azt hiszi, hogy neki kötelessége megmenteni ezt az országot. Fölhivom az ország lakosságát, hogy becsülettel dolgozzon az ország újjáépí­tésén és a felelőtlen programmal szemben kellő eréllyel lépjen föl, mert ezeknek semmi­féle erkölcsi tartalmuk nincsen. Lehet valami hangulatos, talán kivánatos is egyes csopor­toknak, azért még nem szükséges, hogy ezek az ábrándok egy ország célkitűzésévé vál­janak. A pénzügymniiszter beszámolóját a vá­lasztóközönség lekesen fogadta. Prága, február 2. A Prágai Magyar Hírlap olvasói, a lap révén, ■már ismerik valamelyest a mostani Prágát, a ha­zájuktól jó messzire fekvő fővárost. Hiszen egyéb­ként nem igen járnak errefelé. Cikkben, riport­ban, nap illírben gyakran mutatnak be egy-egy darab prágai életet vagy olyan esetet, amely belevilágított a város Leikébe, esetleg éppen kö­zelebbről is érintette, mert magyar vonatkozásuk volt, mert itten élő testvéreik, magyarok szere­pelnek benne. Prágában meglehetősen so.k ma­gyar él. Az életkörülményei hozták ide. a kenyér tartja Prágában, vagy parancsra, katonai pa­rancsra van itt. Szolgálja az államot, katonamun- dérlban, egykedvűen ekzerciroz végig a városon, amelyik, valahányszor a menetelő sorból jobbra, vágj'- balra kitekint, még mindig idegen neki. A lakóit nem érti, azok sem őt. A lelkűktől nem melegszik, meleggel nem várja itt senki... A nagy város házai között csak a kaszárnya ád neki otthont. Pajtása, a kenyeres katona pajtás, a faluija, íöldijebeli, akivel együtt jött ide, a leányismeretsége pedig az, amelyet otthon ha­gyott. A prágai magyarok között, a magyar kato­nának csillan fel a1 szem a legjobban, ha magyar szót hall az utcán. Hárman, négyen, ahogyan egybeverődve kirándulnak a városba’, ilyenkor meg is állnak, vissza is néznek. Egyszerre he­gyes a fülük, egyszerre ragyog a szemük: — Hallottátok? Az ottan é, abban a barna kabátban... Magyar volt. Es majdnem annyit éreznek, mintha Levelet kaptak volna hazulról. Majdnem annyit? Többet. Mintha élő üzenetük érkézett volna hazulról Prá­gába. Csak éppen megszólítani nem merik, mert hogy ágy katonaruhában vannak, meg hát dolga lehet annak az urnák, aki mellettük elsietett. De az nem tesz semmit. Csak magyar volt. Csak üzenet volt. Vendégük jött a katonáknak. Csütörtökön, az ünnep előtti estén igazi, ha­zai vendégük jött a magyar katonáknak. Olyan, aki nem sietett el mellettük az utcán, hanem aki egyenest hozzájuk jött és fölkereste őket. Benkő Viktor sárosoroszi református lelkész, akinek a nevét jól ismerjük a régi magyar keresztény ifjú­sági életből, aki ifjúsági missziót végzett és sok szépet végzett, néhány napra Prágába jött. Most is missziós ügyben. Es fölkereste a magyar fiukat a kaszárnyában s péntekre templomba invitálta őket. Itt majd egyszerre szólhat valamennyihez, aki eljön. A magyar istentiszteletnek katonai for­masága is volt, amin túl kellett esni s nem volt semmi akadálya annak, hogy a magyar katonák magyar igét hallhassa nk a huszita Márton-tem­plomban. A katonák templomában. Elmúlt évszázadok között, a sarkon. A Már ion-templom sok száz éves templom, nehéz, nagy kövekből megépítve. Az öregváros, vagyis a belváros egyik kis utcájának a sarkán áll. Aki sietősebben megy arrafelé, észre sem veszi, mert az egész környéken ilyen Matuzsa­A pártonkivüliek csoportja a házszabályrevizió ellen Budapest, február 3. (Budapesti szer­kesztőségünk Jelefon jelentése.) A pártonkivüli ellenzéki képviselők csoportja, amelynek ed­dig még nincsen párthelyisége, hétről-hétre más vendéglőben tartja értekezletét. A legkö­zelebbi értekezletet kedden tartják meg és azon valamennyi kül- és belpolitikai kérdés­sel foglalkozni fognak. Szőnyegre kerül a házszabályrevizió kérdése is. Értesülésünk szerint a biok állást fog foglalni a házszabályrevizió keresztüiviíele ellen, nemcsak azért, mert azt niegokolat- lannak tartja, hanem azért is, mert a ház­szabályrevizió fölvetése az ellenzék és a kormánypárt között oly atmoszférát te­remtene, amely a sokat hangoztatott egysé­ges belső front kiépítése elé súlyos akadá­lyokat gördítene. Olaszország cáfolja a magyarországi mumciószállitás hírét Prága, február 3. A cseh-szlovák sajtó­iroda jelenti: Az Agenzia Stampa Italiana közli: Fö! vagyunk hatalmazva annak kije­lentésére, hogy a Narodni Listyben közölt jelentés, mely szerint Magyarország egész vagonokban kapott felszerelést és muníciót Olaszországtól és ezek a vagonok, mint dél­vidéki gyümölcs szerepeltek, teljesen va­lótlan. Lem-épületek gubbasztanak. Elmúlt évszázadokat, régi hagyom anyókát, ősi erkölcsöket és művésze­tet hirdetnek azoknak, akik a világháborúból meg­maradtak, rövid öt-hat esztendők alatt szintén századokat éltek át, de még sem értik őket Alig áll meg valaki előttük, alig figyel valaki rájuk. Este hat órára jöttek a magyar fiuk a tem­plomhoz. Szakaszotok int. Hol az egyik, hol a má­sik mellékutcából hangzott fel a csapatos lépés, a cseh vezényszó és amikor odaértek a templom elé, a magyar istentisztelet előtt elhangzott még a magyar szakaszvezető szájából rövid időcskérc az utolsó vezényszó, ,a: — Sztoj! Vagyis állj. A gyülekezés előtt érkezett meg a tábori lelkész is, aki Benkő Viktor nagy tisztelete* után átveszi majd a szót s az összegyülekezett nem magyar katonáknak ismeretterjesztő előadást tart és tanulságos, meg mulattató mozgóképeket mu­tat be. Bólogathat az öregíemploni. A tábori lelkész udvariasan, kollegiálisán je­gyezte meg a magyar pap előtt, hogy hát pré­dikációt ebben a templomban nem mondanak. Igazi istentisztelet se Lehetséges, mert hogy más vallása katonák is járnak az előadásokra. Egy ilyen előadáson mint vendégszónok szerepelhet Benkő nagytiszteletü ur s egyszerűen majd üd­vözletét hoz a magyar fiuknak a szőkébb hazá­jukból. A magyar pap kissé csodálkozva hall­gatta a jóakarata tájékoztatást, de beleilleszkedett a helyzetbe, hogy a magyar fiukkal összekerül­hessen. A katonák már mentek be a templomba s a bét pap között azt hiszem, azzal fejeződött be a beszélgetés, hogy Benkő nagytiszteletü uram biztonság kedvéért megkérdi a tábori kol­légát: — De az üdvözlés végén, ugy-e bár, mond­hatom, hogy: ámen? — No igen... Azt lehet mondani. Das kön- nen Sie sagen. Vájjon mit szólhatott a sokszáz éves isten­háza erre a párbeszédre? Kissé lengett a szél az utcán s nekem úgy rémlett, hogy a Márton-tem- plom is bólogatott. Vagy talán nem is bólogatott, csak úgy rémlett.. Hallott ő már talán másat is. Az oltár helyén, a mozivászon előtt. Bent a kistérfogatu templomban az évszáza­dok még jobban kiütköznek a kőből, a falak for­májából, a cella-rács formájú kis erkélyhall Igátok­ból és a teljes benyomásból. Már mindenki ül a helyén. A két pap is, az első sorban. A tábori lelkész katonaruhában. Kö­rülnézek a templomban, végig a1 padsorokon. Le­hettünk vagy háromszázan. Csupa Komárom- és nyitravidéki, barsi, sárosi, gömöri, beregi fiú. Úgy várták, hogy mikor kezdődik már. Mikor jön ki a magyar nagytiszteletü. Az egyik katonának a'z első sorban kétségei lehettek Benkő Viktor azonosságáról. Talán nem ez lesz az mégsem... — Alkalmasint csak ezután jön s reá vára­kozunk. A muskátlis ablakból harmadszorra már bal lett volna... Magyar istentisztelet magyar katonáknak, Prágában. 1 r r 1 m a 1 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg $CBiraiDTRIit!!EIM6!e 1 WTm 8 VíTíl f $ Sí' IC 11 ¥*(3 le Ott iH OH ■ keserüviz, mert szükség esetén reüÜ€lÜZé$ CláSI S£lpoMrr&l liaSZ* ». a ^ ílélw, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélküi a gyomorban és belekben lWllimniwm.nniiilHillllinilHimuill!lllllimKnilllllllUlliniimuill!lilllliiiiil rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. 1019 Az nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom