Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-04 / 27. (180.) szám
2 Vasárnap, február 4. <^ówA&(tyw7fmMP nyíltan fölhívják a kormánypártokat, hogy egyesült erővel vegyék föl a versenyt a Hlinka pártjával és tegyék azt lehetetlenné. Erre a lépésre szólítja föl a koalíciós pártokat elsősorban a félhivatalos Ceskoslovenská Republika, amely azt írja, hogy az Eperjesről beérkezett jelentések komoly gondolkodásra bírják az államalkotó pártokat. A szlovák nép még mindig a magyaron katolikus papok befolyása alatt áll és semmiféle politikai nevelésben nem részesül. A Venkov Hlinka politikai céljaival foglalkozik s azt Írja, hogy Hlinka, aki a csehek ellen izgatott, mint a nép szeretett-■ hadvezére tért vissza otthonába. A Slovák — írja a Venkov — ebben a kérdésben folytatja struccpolitikáját s azt javasolja a cseheknek, hogy óvakodjanak az argalusok politikájától. Itt azonban nemcsak az eperjesi csehek kivetéséről van szó, hanem arról, hogy Hlinka politikájának végcélja a cseheket egész Szlovenszkóból kiverni. A szlovák néppárt politikájának másik célja — a Venkov szerint.— a cseheknek elkedvetlenítése a szlovenszkói munkától. Hlinka azonban nem fogja ezt elérni, mert a nép javarésze elítéli Hlinka politikáját s látja, hogy ahová egy cseh jön, minden lépését áldás ki- séri(?). „El a csehekkel!“ ez csupán agitáeiós jelszó. A Venkov kassai tudósítója cikkét a cseh-szlovák egység iránti rajongásával fejezi be s csak crne kereten belül látja. lehetségesnek a szlovák nép fejlődését. ffogy fül a köztársaság véáikérit szélé törvényjavaslat I íretis Isss kivételes — jftttami tBrvJi&yszéket állítanak f31. Prága, február 3. A parlamenti előkészítő bizottság a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat munkájával már a befejezés felé közeledik. A javaslat fontosabb határozatait a Lidové No- viny ismerteti. Ebből megállapítható, hogy a köztársaság, az elnök, a miniszterek és a nemzetgyűlési tagok védelmére a kormány nem fog kivételes törvényt hozni, hanem csupán a régi osztrák büntetőtörvény egyes politikai részeit módosítja és szigorítja. A köztársaságban — irja a Lidové No- viny — szükségtelen az állam védelmére kivételes törvény. Itt csak arról van szó, hogy a fegyelmezetlái lakosságot egyes törvény- ellenes cselekedetek büntethetőségére és a cselekedet súlyos következményeire figyelmeztessék. A törvény nem lesz átmeneti, hanem egyszersmindenkorra szól s csak az osztrák és magyar büntető perrendtartás általános módosításakor változtatják meg. A törvényjavaslatban egy uj intézményt terveznek s ez az állami törvényszék fölállítása. Eme törvényszék három hivatásos bíróból (a legfelsőbb biróság tagjai) s három laikus bíróból fog állani. Ezt az intézkedést azért tartják szükségesnek, mert az esküdtbirőság illetékességét megváltoztatni nem lehet s viszont az esküdtbiróságnak politikai deliktu- mokat átengedni szintén nem lehetséges. Az állami törvényszék tagjait valószínűen a nemzetgyűlés fogja választani. A törvényjavaslat legfontosabb pontjai a következők: A törvény határozatainak első része a régi büntető perrendtartás ama paragrafusaira vonatkozik, amelyek a kémkedést foglalják magukban. Ilyenek az állam területi egysége, a köztársaság formája és a demokratikus alkotmány ellen elkövetett büntettek. A törvény a régi osztrák büntetőtörvény 58. paragrafusához hasonlóan üldözi a föntjelzett bűntettekre vonatkozó előkészületeket, a fegyverek és hadianyagok gyűjtését és az ilyen irányban való agitálást is. Büntetendő cselekmény még a háborúra való uszítás, idegen államokkal való egyesülési törekvés is. A javaslat szerint a törvény kiterjed még a katonai vétségekre is, mint például a köztársaság megvédése szempontjából való intézkedések elárulása, katonai kémkedés, valamint a köztársaság elleni összeesküvés följelentésének szándékos mellőzése. Az uj törvény másik része » köztársaság elnökének és a kormány, valamint a nemzet- gyűlés tagjainak védelméről szól. Halálbüntetéssel sújtják a köztársasági elnök és a kormány tagjainak élete ellen elkövetett bűntetteket. A törvény 12. és 13-ik paragrafusai az összeesküvésekre, (komplottra) vonatkoznak, Eme paragrafusokat a régi törvényből vették át a büntetési fokozatok szigorításával. A törvény további részei olyan fegyveres alakulatokra vonatkoznak, amelyeknek célja lázadás, a népnek a törvények és a hivatalos hatalom ellen való fölbujtása, a köztársaság elnöke ellen való gyűlölet és megvetés szitása, az állami egység, valamint a köztársasági államforma fölbontása, továbbá hamis hírek terjesztése s végül valamely nemzetiség tagja, vagy vallás hívői ellen való izgatás és a büntetendő cselekmények föl dicsérése. A 31-ik paragrafus a Iiabsburg-Lotharin- giai dinasztia tagjainak a köztársaságban való tartózkodási tilalmára vonatkozik. Az uj törvény értelmében büntetendő cselekmények még a következők: Az állami címer és zászló eltávolítása, a köztársaság, az elnök, a kormány és a nemzetgyűlés tagúi, Ruszinszkó kormányzója és a hatóságok képviselőivel szemben tanúsított durva és illetlen magatartás. A törvény utolsó paragrafusai a katonai szállításoknál a katonai fegyelmi megbontásával és az áruló szökevények által keletkező állami károkra vonatkozik, Eme büntettek a rendes bírói ítélettel kapcsolatban még a vagyon elkobzásával, a választójog elvesztésével és száműzetéssel járhatnak. A törvényt elfogadása után az egész államban oly formában fogiák kihirdetni, hogy annak tartalmáról a lakosság legszélesebb rétege is tudomást szerezhessen. * Piroskát visszahelyezték a hivatalába. Iskolai feladat. Irta: Zsoldos László, Nagyszerű. Alig fakadtak ki az első tavaszi rügyek, a magyar tanár ur máris téli feladványt adott föl Írásbelinek. És most mindenkinek valami olyan feladatot kell írnia, amit maga-maga tapasztalt a télen. Tegnap egész nap nem tudtam semmit sem Írni, semmi téli feladványt írni, de, nagyszerű, most eszembe jutott a téglagyerek, igaz, hogy az már a múlt iskolaévben kezdődött és azt fogom megírni. A tégla-gyerek. A tégla-gyerek az nem olyan gyerek, mint a többi gyerekek, hanem külön magyarázatra szorul. Ugyanis én majdnem menekült fiú vagyok, amennyiben nagyszülcim Erdélyben laknak és Józsi bácsi, aki a nagymama testvére és akinél már második éve itt Budapesten lakom a Váci-utcában, felhozott magával hazánk fővárosába, hogy, amint mondta, egészen biztosan magyar gyerek maradhassak, mert nagyszülcim semmiképp sem akartak megválni szép szülőföldjüktől. Ennélfogva én már azóta itt járok iskolába (II/B) s szabad időmben benső barátságba léptem Gyomay néni Piroskájával mindjárt mellettünk, ajtó 10. Piroska ugyan tavaly mindössze még csak ötesztendős volt, minek folytán tulajdonképp nem is hozzám való, de én tudtam a szentirásbói, hogy: „Bocsássátok hozzám a kisdedeket, mert övék mennyeknek országa" s ebben a mennyország! minőségben éri is magamhoz bocsátottam a szép kisdedet, ami elvégre is derék jellemre vall. Nem? Piroskának a mamája özvegy asszony, többnyire, vagyis inkább csak az volt egy darabig, mert az asszonyok nem bírják sokáig néz^.i, hogy meghaljon a férjük és föltámasztják.' mihelyt csak lehet. Tudniillik nem az embert, csupán a férjet, aki természetesen te tő töl-talpig másik ember, mint a megboldogult. No és Piroska mamája úgy is, mint özvegy, úgy is. mint szomszéd, gyakran be szokott kopogtatni Józsi bácsihoz, akitől többféle tanácsokat szokott kérni. Nevezetesen jogi tanácsokat, valamint városi tanácsokat, minthogy Józsi bácsi egy nagy alföldi városunk nyugalmazott tanácsnoka. Az elmúlt iskolaév elején, amikor beköszöntött esős időszakával a hideg ősz, majd a még hidegebb tél és mikor Józsi bácsi agglegényi lakásában úgy fűtött az öreg gazdasszony, mint valami kazánban, mondom, a hideg évszak beköszöntővel Gyomay néni délutánonként, vagy olykor este is egyre sűrűbben jároga.tott át hozzánk az ötéves kisded. Piroskával melegedni. Gyomay néniék ugyanis csupán a konyhát fűtötték; de mivel az éj leplét mégsem húzhatták magukra a konyhában, mint valami cseléd, ennek folytán alvás céljából kénytelenek voltak visszavonulni hálószobájukba.,, amelyben Gyomay néni és Piroska egybehangzó állítása szerint minden egyes éjtszaka kivétel nélkül mindketten rettentőn fáztak. A néni is a maga fa-ágyában és Piroska is a fehér vaságyában. Édes tanácsos ur — kérdezte meg a bácsit egy forró teázás közben akkor novemberben Gyomay néni — lássa,, maga olyan okos ember. Hát adjon nekem valami jó tanácsot, mit csináljak, hogy izé, ne vegyen meg az isten hidege, mikor abban a farkasorditóMa délután három órakor ülést tartott a koalíciós pártok képviselőházának tizes bizottsága s az ülésen résztvett az a különbizottság is, amely a köztársaság védelméről szóló törvény előkészítésével van megbízva. A konferencia elé terjesztett tervezetnek több tanácskozáson kell még keresztülmennie, mielőtt a parlament elé kerül. Úgy értesülünk, hogy a parlamentben csak február 13-ika után kezdik tárgyalni a törvényjavaslatot. HBBBfflBBBBBMHBHHBBBBBlIBBaBBMBBBBBBBBBBMMMBMMmMr. ■■■■■■■■■■■■■ l Wuppcnföifty megszállása előtt A vámsorompó kínai fala életbelépett. Cuno erősebb ellenállásról beszél. A franciák engedékenységben Mznak. Prága, február 3. A Ruhr-vidék gazdasági elválasztása Németországtól bekövetkezett. A franneiák minden szénszállítmányt visszatartanak s tegnaptól kezdve egy vagon szén sem mehet ki Németország számára. Brechten községben tegnap este Haumarm bányászt a francia őrség ayöntötte. Az esseni közúti vasúton két katona, akiktől a kalauz a viteldijat követelte, a kalauz fölszólitására lövöldözéssel felelt s az egyik golyó agyonlőtte az egyik utast, a másik pedig súlyosan megsebesítette a kalauzt. Tegnap este Ehrenfeld behurni városrészben véres összeütközésre került a sor. Francia katonák hatoltak be egy vendéglőbe és szeszt kértek. Amikor a szesz kiszolgáltatását megtagadták, a katonák revolvert rántottak. A vendégek elhagyták a vendéglőt és a katonák követték az utcára is a német vendégeket. Ott lövöldözésre került a sor és két német polgárt agyonlőttek, A berlini lapok jelentik Koblenzből, hogy a Rajna-vidék kormánybiztosát, Fuchs dr.-t, tegnap este kiuta- i sitották és autón elvitték. A Wolfí-ügynök- ség jelentése szerint a vasúti forgalom megakadása a Ruhr-vidé'ken rendkívül kritikussá teszi az élelmezési helyzetet. Tegnap Voh- | winkei várost francia lovasság és gyalogság megszállotta. Tegnap az Eclio de Paris azt a hirt közölte.. hogy Cuno kormánya visszalép. Ezt a hirt berlini szerkesztőségünk illetékes helyről nyert információ alapján megcáfolta. Mussolini csütörtökön a minisztertanácsban ismertette a külügyi helyzetet és kijelentette, hogy Olaszország távol tartja mamát a francia és belga rendszabályoktól. Hangoztatta, hogy Oroszország szolidaritása a német proletariátussal csak platonikus Mai jelentéseink: A &hnr-|£.tszma első osztását Németország nyerte meg* Paris, február 3. (Saját tudósítónktól.) Tegnap este érdeklődtem a Quai d‘Orsayhoz közel álló helyen a Franciaország és Németország közötti kiegyezési tárgyalások lehetőségéről. Azt a határozott felvilágosítást kaptam, hogy ily tárgyalásokról jelenleg szó sincs, bár vanyiö'r bizonyos szhnptómák, amelyek arra engednek következtetni, hogy a tárgyalások iránt némi hajlandóság mutatkozik. Francia hivatalos körökben ma erősen hangoztatják azt, hogy az angol kormány kénytelen lesz a közvélemény és az angol ipar hatása folytán a szénkivitelt Németországba beszüntetni- Alkalmam volt oly politikussal beszélgetni, aki nem tartozik a Ruhr- megszállás ellenzői közé és akinek nyilatkozatából azt vehettem ki, hogy a Ruhr'megszállással nincsenek teljesen megelégedve. Ennek nyomát látom egyes cikkekben is s nagy meglepetést keltett Milletnek — akit komoly francia politikusnak tartanak — az ia kijelentése, hogy a Ruhr-játszmánál az első osztást Németország nyerte meg. .4 vámsor©mpé kínai fala Essen, február 3. (Saját tudósítónktól.) A Ruhr-vidéket tegnap körülzárták a vám- sorompó kinai falával. A vasúti forgalom is teljesen megszakadt Németországgal. Azokra ia, vonatokra, amelyek át akarják törni a vámsorompót, a francia katonaság sortüzet ad. Az országutakat is elzárták. A német vasutasok tegnap uj taktikához folyamodtak- Nem követik többé a közlekedésügyi minisztérium utasításait, de saját felelősségükre cselekszenek. Nem hagyják el szolgálati helyüket, hogy ezzel a franciáknak szabad kezet adjanak, de ott maradnak és a franciáktól kapott parancsokat nem teljesítik. Csak ott, ahol fenyegetéssel lépnek föl a franciák, ott csatolják le a Németországba irányított vonatokról a szenes vagonokat. Cuno nyilatkozata Berlin, február 3. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Cuno birodalmi kancellár tanácskozást folytatott a pártok vezéreivel s kijelentette, hogy a Ruhrvidék elvágása Németországtól nem fog a ruhrvidéki lakosság körében élelmezési nehézségeket okozni. Kijelentette, hogy a helyzet úgy alakul, hogy a német kormány még erősebb és határozottabb ellenállást fog tanúsíthatni. Mavas szerint rend van a Ruhrvidéken Páris, február 2. (Havas.) A megszállott területről beérkezett jelentés: A Ruihrvidék elzárása tegnap rendben funkcionált. Az összes kelet felé közlekedő vonatok be vannak szüntetve. Düsseldorfból jelentik, hogy a helyzet lényegesen javult. A városi tisztviselők kijelentették, hogy ismét dolgozni alkarnak. A Düsseldorfer Neuesten Nachrichten megjelentek a város parancsnoka előtt és kérték, hogy a laip betiltását függessze föl, mert föl akarják venni a munkát. nxkn.z2xxMBnt'~23&nii? .< bán belefekszem az ágyba. Hiszen az borzasztó, hogy milyen hideg az a paplan és az a lepedő! Józsi bácsi hamisat hunyorított erre a beszédre a szemével és így felelt: — Tudja, mit tegyen, kedves nagyságos asszony? Azt, amit az én nővérem szokott csinálni hideg ellen; ennek a gyereknek a nagyanyja — és rám mutatott. — Mit? — Hát azt, kérem alásan, hogy az én nővérem minden áldott este téglát melegittet magának a kályhán a cseléddel, aztán amikor lefekszik, azt a forró téglát téteti be az ágyába a lábához. És azt mondja, az úgy át- melegiti a talpán keresztül az egész testét, hogy egyszeriben elalszik tőle. Ezt tessék megpróbálni! Gyomay néni ellátottá a száját Nem nagyon, mert kicsi szája van, csak éppen any- n-yira, hogy beférjen rajta keresztül a borzasztó csodálkozás. Aztán hamar összecsukta megint a száját s újra kinyitotta: — Téglát melegítsek, tanácsnok ur? De... de, az Isten áldja meg, hol szerezzek én a mai világban téglát, ez egy és másodszor hol melegítsem majdan forróvá, amikor lefekvésig már a tűzhely is rég kihűlt a konyhában? Én a terített asztal végén épp egy narancson osztozkodtam Piroskával, amikor is Józsi bácsi elnevette magát és fütykös mutatóujjával Piroska felé bökött. — Nincs meleg téglája, nagyságos asz- szony? Hehehe, hát fektesse az ágyba lábhoz tégla helyett ezt az aranyos kis lányát, hehehe! Csakhogy természetesen legalább egy félórával előbb, mint ahogy maga le 1 akar feküdni, hehehe! Majd meglássa, micsoda pompás melegség lesz a takarója alatt, amire maga is odabujik melléje, hehehe, hehehe! Piroskának kifordult a szájából a narancs. — Anyukám — szepegte elpityeredve — bizony Isten mindig jó leszek, csak ne tessék téglát tüzesiteni belőlem a kályhán, jéhihihi! Mire a bácsi is, meg a néni is nagyon nevetett és a néni odahuzta magához Piroskát: — Gyere ide anyukához, kis csacsikám! — és össze-vissza csókolta. Másnap azután, amikor délelőtt bementem Gyomay néniékhez a konyhára, Piroska boldogan súgta a fülembe: — Jóska, nem tüzesitett meg ám az anyuka! És azért mégis tégla-gyerek voltam. És olyan jól betakart a lábvánkossal! Hát ez a tégla-gyerek ... Azóta tavaly egész télen Piroskával melegítette a talpát Gyomay néni. Minden este belefektette már egy órával előbb a saját ágyába lábhoz és mire ö utána feküdt, kész volt a téglagyerek. Aztán kitavaszodott és mire meleg lett, Józsi bácsi — hogy-hogy nem — egyszerre csak feleségül vette Gyomay nénit. A nénivel együtt Piroska is átköltözött a mi lakásunkba és amikor első este (mialatt Józsi bácsiék még lakodalmon voltak a Hungáriában) a szobaleány bevezette hozzám a gyerekszobába, hogy: — Na, kis asszonyka., lássa, áthoztuk i fehér vaságyat is, most feküdjön le szépen ... no, ne sírjon, Piroska, majd hazajön a mama — mondom, Piroska ezen az első estén elkezdett keservesen bőgni: ■ Én tcgla-gyerek akarok maradni, brü- lnihuhu!...
