Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-02 / 26. (179.) szám

Péntek, február 2.

3

„Nem Sopiiiiü éiü ecetemben ‘

Ferdinandy volt belügyminiszter rágalmazás? pőre.

Budapest, február 1.

(Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Érdekes rágalmazást port kezdett ma tárgyalni a budapesti büntető járásbíróság. A port Ferdinandy Gyula volt igazságügy-, illetve belügyminiszter indította meg Farkas Géza volt huszáralezredes, abaujme- gyei nagybirtokos elleti. Az ügy előzményei az újságolvasó közönség előtt meglehetősen ismertek.

Farkas Géza már hosszabb idő óta politikai ellenfele .volt Ferdinandynak. akivel szemben a képviselőválasztásnál meg is bukott* Politikai bosszúból cgyre-másra igyekezett adatokat gyűjteni azT*akkori igazságügy- miniszter ellen és ennek a célnak az elérésére valóságos njmmozóirodát tartott fönn. Történt az, hogy Ferdinandsmak a cséh-szlovák- magyar határ mentén lévő birtokáról a csehszlovák katonaság még a vörös uralom ideje alatt több lovat hajtott el. Ferdinandy később a cseh-szlovák hatóságoktól egy lovat visz- szakapott, amelyről azonban megállapították, hogy nem az ő, hanem egy Ambrus Sándor nevű hidasnémeti gazdaember tulajdona. Fzí úgy állapították meg, hogy a lovat szabadjára engedték és az nem Ferdinandy, hanem Ambrus istállójába,tért.

Az esetből Farkas Géza politikai tőkét kovácsolt Ferdinandy ellen és nyilvánosan lókötéssel vádolta meg. Sokan emlékeznek arra a hidasnémetii beszámolóra is. amelyet Ferdinándy 1921 júniusában tartott meg és amelyet Farkas Géza igen érdekesen zavart meg. Fölbérelte a környék cigányait, akik éppen akkor, mikor Ferdinandy beszámoíó- beszédének legérdekesebb részénél tartott, rázendítettek arra a nótára, hogy: „Nem loptam én életemben, csak egy csikót Debrecenben ...“ A hallgatóság, amelyik ekkor már a hírlapokból ismerte az egész ügyet, kacagásban tört ki és igy a beszámoló további megtartása lehetetlenné vált.

Ettől a perctől kezdve Ferdinandy és Farkas között még jobban kiéleződött az ellentét. Az ügyet Teleki Pál gróf, akkori miniszterelnöknek is tudomására hozták, aki hivatalos vizsgálatot rendelt el. Hogy a vizsgálatnak mi volt az eredménye, senki sem tudja:, ellenben tény az, hogy Ferdinandy röviddel a vizsgálat befejezése után kilépett a kormányból. Azóta a politikában nem igen szerepel, sőt a legutóbbi nemzetgyűlési választások alkalmával föl sem lépett.

Farkas Géza a mai tárgyaláson kérte a bizonyítási eljárás lefolytatását és Teleki Pál gróf volt miniszterelnök tanúként való kihallgatását. A bizonyítás lefolytatását Ferdinandy sem ellenezte. Teleki Pál gróf azonban azzal a megokolással, hogy ebben az ügyben a hivatali titoktartás, alól nincsen föloldva, kijelentette, hogy nem tehet vallomást. A járás- biróság úgy döntött, hogy fölirattal fordul a miniszterelnökséghez, amelyben kéri. hogy Teleki Pál grófot oldják föl a hivatali titoktartás kötelezettsége alól.

($ch-SMMa

és a vflftgfeonsiihtns.

Benes válasza a szenátus külügyi bizottságában.

Prága, február 1.

A szenátus külügyi bizottságának tegnapi ülésén Benes a késő esti órákban vála- j szolt a hozzáintézett kérdésekre. Náegle dr. j szenátornak arra a kijelentésére, hogy a Benes expozéja sok szóval keveset mondott, kijelentette a miniszter, hogy ezt az ellenvetést azok teszik, akik nem találják a beszédében azt, amit szeretnének benne föltalálni. Ledebur és Naegle szenátorok fölemlítették, fiogy Benes aláhuzottan használta a „pillanatnyi" szót,amikor kijelentette, hogy pillanatnyilag nem fenyeget világkonfliktus. A miniszter elismerte, hogy ezt szándékosan tette rgy. A mi törekvésünk az volt mondotta —, hogy az egyetértés Franciaország és Anglia között fönnmaradjon, főleg azért, mert azt hittük, hogy ez lehetővé teszi Francia- ország és Németország egyetértését és a mi előnyünkre szolgál. Világosan állt előttünk, hogy ha Anglia és Amerika együtt lépnek föl, j sikerülni fog a jóvátételi kérdést minden kim Iönösebb nehézség nélkül megoldani. Ha azt J mondottam volna, hogy konfliktus lesz. ezt ’ bizonyos idő múlva kihasználták volna ellenem. Noha egész helyesen mondják azt, hogy a politikában semmit sem lehet előre megmondani, mégis a kormányzás másrészről az előre megmondást jelenti, mert el kell lennünk készülve arra, ami történni fog.

Tényleg nem gondoltam azt, hogy belátható időn belül nagy konfliktus előállhat s azért jelentettem ki, hogy pillanatnyilag nem fenyeget bennünket világkonfliktus. Naegle

ama kérdésére, miképpen viselkedne Csehszlovákja, ha ilyen konfliktus kitör, nem tudok válaszolni — mondotta —. mert ilyen dolgokról csak alkalmas pT'tinatbrn és az adott körülmények figyelembe vétele mellett lehét határozni. Nieszner szenátor kifogásolta, hogy a jóvátételi kérdést nem tárgyalta Benes objektívért. Ezzel szemben konstatálja, hogy föladatát „képezte azoknak az indokoknak mérlegelése, amelyek a Rulirvidék megszállásához vezettek. Ha ezeket az argumentumokat mérlegeljük, akkor politikailag megalkothatjuk magunkban az igazságot. Nem hiszi, hogy elfogultan Ítélte volna meg a helyzetet. Ugyanez a szenátor kifogásolta, hogy Benes nem terjeszkedett ki arra, mit tett a jóvátételi kérdés érdekében Németország.

Ezzel szemben konstatálja, hogy szívesen elismeri mindazt, amit eddig Németország teljesített és el kell ismernie a német politikusok erejét, akik ebben a nehéz szituációban legalább azt keresztül tudták vinni, amit már teljesítettek. Sajnos, ez nem volt elegendő. Nem osztja Nieszner szenátornak azt a nézetét, hogy a francia jóvátételi politika alapelveibcn igazságtalan, de teljesen egyetért Nieszner ama kijelentésével, hogy a cseh-szlovák államnak életbevágó érdeke, hogy Franciaország megegyezzen Németországgal s konstatálja, hogy a köztársaság négy teljes esztendőn keresztül ebben az értelemben irányította külső politikáját. Cseh-Szlovákia mindent megtesz ennek az érdekében, de másnak is meg kell tennie, mindenekelőtt Németországnak. Igen fontos probléma az, amit Ledebur említett föl és ez a világ gazdasági kiegyezése. Ö olyan politikát folytat, amely a gazdasági érdekekkel hozzánk fűzött államokkal gazdasági közeledést keres. Nagy érdekeink vannak Németországgal, de viszont ellenkező gazdasági érdekek is mutatkoznak. Mindig készen kel! lennünk — mondotta —, hogy a gazdasági összeköttetéseket ápoljuk, de másrészről kulturális és szociális összekötteté- einknek tudatában kel! lennünk és gazdasági érdekeinket nem szabad politikai érdekekért •eladni.

írek

Tatárjárás.

F. G.-nak.

Mért e sok leiki tatárjárás?

Miért vagyok magyar?

Ne átkozzatok, ez ha fáj.

Ne hátasatok a szivemet,

Hogy vérzik. És akar.

Nagy áldás, szép sors, — mondom én. Átok, — mondhatja más. .

Egy jogon mondjuk. Egy jogon.

Mert átkos-áldás százszor ez:

A magyar Hivatás.

Én tudom: vallom: hirdetem.

Ezért nyúzom eszem.

Ezért hagyom kínozni szivem.

És százszor áldott a Dalom,

Azért, hogy ezt teszem.

Csak ritka pere, csak gyáva bu,

Hogy néha eltakar

Egy kétségbeesett sikolyként

Faljajduló önátkozásom:

Miért is vagyok magyar.

Wallentiny Dezső.-- (A prágai raeteoroíogiai intézet jelentése.) fdojósíás: Változó, enyhe, borús, szeles időjárás várható.

*

— (Minisztertanács). A minisztertanács ma délelőtt ülést tartott és adminisztratív jellegű ügyeket intézett el. Ezek között elinézés alá került a diplomáciai karban tervbevett változtatások kérdése is.

— (Cseh-szlovák rádiumot szállítottak Hollandiába.) A „Tribuna" jelentése szerint a minap 3 műiig ram ioachimstaihli rádiumot adtak el Hollandiának 420 dollárért. Ez az ár a világpiaci áron felül van.

— (Katonai kérvények bélyegmentességc.) A

pénzügyminisztérium egyik rendelete értelmében a védtörVeny végrehajtására; vonatkozó valamennyi kérvény (hadseregbe valló önkéntes belépés, tényleges szolgálat elhalasztása, házasodási engedély', fegyvergyákorlat alól való kimentés, vagy halasztás, a tényleges szolgálat id évelőt t va’lö megkezdése, stb.) bélyegímcníes. — (A cseh-szlovák államvasutak személyzeti létszáma.) A „Tribuna" jelentése szerint az államvasutak ná! ezidöszerint 151.4-52 személy van alkalmazva', a.mi a két év előtti 170,000 főnyi létszámmal szemben 18,548 főnyi csökkenést jel eh t.-- (Szabadlábra helyezték a banktisztviselő gyilkosát.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Eszláry Károlyt, a Wiener Commercial Bank volt tisztviselőjét, aki néhány nappal ezelőtt szóváltásból kifolyóan Friedvalszky András cégvezetőt agyonlőtte, átkisérték az államügyészségre. A vizsgálóbíró ma délelőtt azzal a megokolással, hogy fegyevrét önvédelemből használta, Eszláryt szabadlábra helyezte.

— (A lakók védelmének törvénye.) A koalíció pártjai a lakók védelméről szóló törvénymódosítása fölött eddig nem tudtak megegyezni. A törvény érvényességénél; meghosszabbítását minden párt szükségesnek tartja. A módosítások főképpen a háztulajdonosok előnyére készülnek. A törvény csakis a három szobáig terjedő lakásokra fog vonatkozni. A nagyobb lakásokat fényűzés! lakásoknak minősítik s a védelmi törvényből kizárják. A nagy lakások lakbérének bizonyos határát azonban megállapítják. A törvény alól kiesnek azok a vagyonosok, akik salát erejükből házat építhetnek. A népjóléti minisztérium február 12-re összehívott egy ankétet,, amelyen az érdekelt szervekkel meg akarja beszélni a lakó-védelmi törvény részleteit

— (Kevesebb idegen látogatja már Berlint).

Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése szerint az idegenforgalmi hivatal tegnap megállapította, hogy az idegenforgalom a legutóbbi napokban rendkívül megcsappant, aminek oka a magas idegenadóban és a politikai eseményekben, valamint a megrövidített zárórában található.

— (A szlovenszkói és ruszinszkói cseh-szlovák tisztek száma). A cseh-szlovák hadseregben 10.629 tiszt és 11.740 őrmester szolgál. Ebből 3130 tiszt és 3290 őrmester Szlovenszkóban, Rusziti- szkóban és a hultsini területen teljesít szolgálatot.

— (Uj angol nagykövet Berlinben.) Lord D, Abernon berlini angol követ ellen egy francia lap tíz elmúlt napokban rendkívül éles támadást intézett és panamákkal vádolta meg. A Daily Maii arról értesül, hogy TyreLl külügyminiszter: á!államtitkár fogja DIAbernont felváltani.

— (Salgótarján és Brazília.) A salgótarjáni magyar—cseh-szlovák határki igazítás ügyét a népszövetség Gam dr. brazíliai delegátusnak adta’ ki. A Veoer ezzel kapcsolatban a<zt írja, hogy a népszövetség valószínűleg azért adta át ezt az ügyet Gamnak, mert Brazíliát az európai kérdések közvetlenül nem érintik s igy'’ teljes semlegességgel fog lejárni. Kérdés azonban, hogy a braziljai, s iám iái vagy hondu.rasi kiküldött ilyen rövid időn belül megismerkedhetík-e az üggyel. Külö. nősen a magyarok agiitációja mellett tartja ezt a Vecer kérdésesnek.

— (Kinevezések.) A köztársasági elnök Bra- den Rezső kassai mérnököt és építési tanácsost a VI. fizetési osztályba építési főtanácsossá nevezte ki. A kormány az iskolaügyi minisztérium pozsonyi referátusához Valovies Sándort a VII. fizetési osztályba tisztviselőnek nevezte ki. A szlovenszkói állami építkezés szolgálatában levő Csepka József és Pokomi Vencel számellenőrö- ket a VIII. fizetési osztályba számtanácsosokká nevezte ki a kormány.

— (Kétszázkilencvennégy miniszter négy esztendő alatt). Reclatn Universutnja közli, hogy Németországban az utóbbi időben rendkívül gyors iramban változnak a miniszterek. Vége annak az időnek, amikor Bismarck harminc esztendeig ülhetett a miniszteri bársonyszékben. A némert köztársaság első négy esztendejében az egyes szövetséges államokban 294 miniszter kezében voltak a miniszteri tárcák. A miniszterek foglalkozás szerint igy oszlanak meg: hetven- bárom szerkesztő és iró, hatvankét szakszervezeti titkár, hatvankét jogász, huszonegy kereskedő, tizenhat fémmunkás, tizenhárom gazda, tizenegy tanár, hat tanító, hat famunkás, hat iparos, öt vendéglős, öt nyomdász.

— (A gyufa árának leszállítása). Az állandó fogyasztó-ankét mai ülésén elhatározták, hogy javasolni fogják a pénzügyi és kereskedelmi miniszternek, hogy a gyufa árát dobozonként 18 fillérre szállítsák le. Továbbá javasolják, hogy a gyufakartelt uzsora miatt jelentsék föl az állam- ügyészségnél, mert a bizottság a gyufakartel kalkulációjában az uzsora vétségét látja fönfo- rogni.

— (Uj ankétokról). A Národni Listyben egy J. V. nevű cikkíró érdekesen jellemzi a köztársaságban levő folytonos ankétokat. Az ankét a leggyakrabban használt eszköz, mellyel bármilyen ügyet a legbiztosabban lehet agyonütni. Nem mondható ugyan, hogy kellemesen és gyorsan, de annál biztosabban, mert az ankétok rendszerint lassan dolgoznak. „Ez ugyan kissé drága és hosszú temetés" — mondotta egy ankétről valamelyik osztályfőnök — de viszont az ankét biztosabb, mint a halotthamvasztás". A köztársaság még igen fiatal, az ankétek rendezésében azonban már nagy a gyakorlata. Az osztrák uralom alatt, még ankétokat sem igen lehetett tartani Az összeomlás után behozták ezt a visszamaradást. Az ankét lehet szakbeli és szakmabeli. A. szakbelin szakbeli dolgokról tárgyalnak nem szakemberek. A szakmabeli ankéton pedig a szakmabeli emberek olyan ügyekről tárgyalnak, amikhez nem értenek. Az ankéteon az ügyet részekre boncolják. A szétszedett dolgokat azonban sohasem sikerül összerakni. De hát ez nem is célja az ankétnak. Az ankét arra is jó, hogy a felelősség alól ki lehessen szabadulni Az ankétről búcsút, venni nagyon nehéz. A „nehéz ankét- szivarok" füstjében képződött kedves miliőből nehezen távoznak a résztvevők. Tévedésből néha szakembereket küldenek ki egy-egy ankétra, ez azonban igen veszélyes, mert az ügyet néhány órán belül el is intézhetik. Éppen ezért az ilyen kiküldés ritkán is fordul elő.

— (Női tengerésztiszt egy hajón). Liverpoolba — mint onnan írják — a napokban érkezett meg Ausztráliából az „Anchises" gőzös. A hajóra kíváncsiságból több újságíró látogatott fel s a tengerésztisztek között egy hölgyet is talált tenge- résztiszti egyenruhában és tiszti sapkával. A hölgy valóban tengerésztiszti szolgálatot is végez, Miss Drumondnak hívják s egy angol lord leánya.

— (Uj magyar követség! titkár Prágában.) A

prágai magyar követséghez galántai Nagy László dr.-t követség! titkárrá osztották be.

— (Alkotmánysértő törvény.) Bukaresti munkatársunk jelenti, hogy az ország összes városainak háztulajdonos-egyesületei kongresszust tartottak a készülő uj lakbérleti törvény elleni állásfoglalás céljából. Romániában ma egy tavaly egyévi hatállyal összeütött lakástörvény van érvényben. Ez a törvény olyan zavaros, oly értelmetlen, ellentmondó és szabatosság hijján tévő, hogy azt minden lakáshivatal, minden alsó- és felsőhb biróság más-másképpen értelmezi és alkalmazza. Sőt mi több, maga a törvényt készitő igazságügyminiszter is másként értelmezi, mint ahogyan a törvény szövege szól. A törvény szélsőséges magyarázata mellett ma minden jobb lakást biró egyén kényre-kedvre ki van szolgáltatva egy sereg hatóságnak és közegnek, akik hatáskörükben állónak vélik a lakások fölötti diktátori rendelkezést. Ezenföliil pedig a bérlakások bérösszegét a törvény az 1914. évi bér kétszeres számszerű összegében maximálta. Ez azt jelenti, hogy a háztulajdonos a lakásért az 19l4. évi bérnek csupán 4.30—5 százalékát kapja. Ráadásul lakásüresedés esetén kénytelen annak adnia át a helyiségeket, akit a hatóság lakójául kinevez. Hogy aztán ezek a kinevezett lakók milyen követelésekkel lépnek föl a háztulajdonosokkal szemben, mit rongálnak, pusztítanak, arról jobb ne mbeszélni. Igen sokan még a nevetségesen megállapított béreket sem fizetik.

A lakástörvény mai érvényében a házbirtok tulajdonjogának olyan korlátozása, mely az országos kongresszus megállapítása szerint egyenesen a román alkotmányba ütközik, minthogy ez a magántulajdon ér in tibetien szabadságát kifejezetten kimondja. A kongresz- szus az igazságügyminiszter azon terve ellen, hogy ezt a ma érvényes lehetetlen törvényt két évre kiterjessze, a legerélyesebben állást foglalt és messzemenő agitációt akar ellene indítani.

— (Pártülések a kópviselöházban-) A képviselőiház tegnap ismét nagyon élénk képet mutatott A nemzeti demokrata párt képviselői és szenátorai a délutáni órákban közös ülést tartottak.

A cseh szociáldemokrata, pártnak nemzetgyűlési tagjai a tkéső esti órákig tanácskoztak. A szociáldemokraták ülésén Meissner dr. képviselő jelentést tett a köztársaság védelmének törvényéről. Szóba került méig a szociális biztosítás ügye is. A cseh nemzeti szocialisták végrehajtóbizottsága elhatározta, hogy a Ceské S’lovo eddigi fő- szerkesztője, Borika helyébe Picihlt, a Weinberge volt polgármesterét nevezi ki. A párt miniszter- tagjait, különösen Stribrny minisztert - fölkérték, hogy a szerkesztőségben naponként jelenjen meg s tájékoztassa a szerkesztőket a politika napi eseményeiről Borka, a távozó főszerkesztő, a párt 'baloldali frakciójának volt a híve, mig Pjcbl a jobb oldalhoz tartozik. A baloldal vezetője V'rbensky, a jobboldalé pedig Stribrny.

— (Óriás: bányaszerencsétlenség Felsősziléziában.) Beuthenból jelenti a Wolff-ügy- nökség: Szerdán reggel a Heinitz-bányában óriási robbanás történt. Délután három óráig százötven bányamunkást hoztak elő a bányából s ezek közül hetvenet a kórházba kellett szállítani. A halottak és sebesültek száma még nem állapítható meg. A bányában körülbelül háromszáz munkás van még mindig. A délutáni órákig harmincöt halottat állapítottak meg. — Éjjel tizenegy órakor a halottak száma 60. Attól tartanak, hogy a szerencsétlenségnek 300 áldozata lesz.

— (A legsikerültebb jelmez a budapesti farsangon.) Jelmezbál volt az egyik nagy szállodában. A hallban frakkos rendezők veszik el a meghívókat, fogadják .a felülfizetéseket, mustrálják a hölgyeket Minden rendben megy: az urakon frakk, a hölgyeken estélyi ruha, azontúl jelmezek, hajózzék, oarmenek, lobén grinek, cow- boyok, apache-ok, ki tudná mind elszándálni?

Egyszerre egy középkorú ur jelenik meg a cenzori asztali előtt. Sima arc, hibátlan frizura, de a ruha körül baj van. Frakk, ialkkcipö, — de a frakk kissé fényesre kopott, a cipő lakkja is felpattogott, az ingmell sem feszül keményen a mellre, hanem puha ráncokat vet. Az ür megáll és átadja a meghívót.

A főrőendező szigorú szemekkel méri végig. Hibátlan. „Nagyságos X. Y. urnák, osztálytanácsos ebben és ebben a minisztériumban."

— Uraságodé ez a meghívó?

— Az enyém.

— Ha méltóztatnék valamivel igazolni a személyazonosságát ...

— Parancsoljon.

A tanácsos ur előveszi az arcképes igazolványát. Bizony, ez ö, kétségtelenül ö maga. A főrendező őrült zavarban van.

— Ezer bocsánat... szabad egy percre?

Azzal íéirevonja egy sarokba.

— Kérem, kedves tanácsos ur, ne vegye rossz néven, de méltóztatik tudni, szigorúan ellenőrizzük. hogy a meghívó figyelmeztetésének eleget tesznek-e a vendégek?

— alán nem tettem eleget?

— Ahogy vesszük, kérem. Vagy frakk, vagy jelmez...

— Kérem, ez frakk!

— Az igaz, csakhogy egy kissé, hogy is* •mondjam csafk... Ha ükább jelmezben tetszett volna jönni.

— De hiszen ez jelmez is!

— Jelmez? Hogy-hogy?

— Ez .a középosztály jelmezei