Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-18 / 39. (192.) szám
4 Károlyi Niliálg és Llptier Béla a Belgrádi BflKlgtfininlszlérfuirBan Belgrád, február 17. (Saját tudósítónktól.) Károlyi Mihály és Lilidé r Bála tegnap kihallgatáson jele ni eb meg a k ü 1 ügy m i ni szté r tűm bán, ahol Nesics Ljuba külügyi osztályfőnök fogadta őket. Hír szerimft Károlyi és Lirade-r a kisantant Bukarestben megtartandó konferenciájával kapcsolatban egy memorandumot nyújtottak át a jugoszláv külügy minisztériuminak, melyben felsorolják mindazokat az okokat, amelyek alapján szükségessé vált, hogy a kis- antant esetleg Magyarország balügyeibe is beleavatkozzék. Nesics Ljuba osztályfőnök több mint egy óra hosszat tanácskozott Károlyival és Lmderrel és biztató kijelentéseket tett előttük. Károlyi Mihály Belgrádiból Raguzába utazott. * Ez a híradás nem kevesebbet jelent, hogy Károlyi Mihály és társa, Lindner Béla, a kisan- tantot a bukaresti konferencia alkalmával arra akarja ösztönözni, hogy (Magyarország belügyei- be avatkozzék és ami ennek közvetlen következménye, Magyarországot is megszállja. Károlyi Mihály politikai ügyefogyottságát eddig is ismertük.. Lindner Béla gyanús törekvéseit sokszor tapasztaltuk, azt azonban még róluk sem tudtuk föltételezni, hogy idegen hatalmakat saját hazáink megszállására akarják kihasználni. Úgy hisz- sztik, hogy Károlyiék rossz időben is hozakodtak elő tervükkel, mert a helyzet arra enged következtetni. hogy a kisantant és Magyarország közötti viszony pillanatnyilag enyhült. Nem valószínű, hogy a kisantant államai csak Károlyi szép szeméért a helyzetet ismét el akarnák mérgesíteni. «ee©©®9e®&©Geeeeeeeeee©eeeeeeeee A szabadságellenes javaslat. Prága, február 17. A belpolitikai érdeklődés középpontját állandóan a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat alkotja. A képviselőház alkotmányjogi bizottságában formális kérdések körül megtörtént az első összecsapás amelynek aránya (16:12) legjobban bizonyítja, hogy milyen erős ellenzék vonul fel a jog- tipró javaslat ellen. Élénk érdeklődéssel várják azt a javaslatot is, amely a már benyújtott javaslat kiegészítése gyanánt, az állami törvényszékek szervezetéről fog szólani. Az eredeti tervek szerint ezt a javaslatot a. képviselőház tegnapi ülésén kénéit volna előterjeszteni. A cseh 'koalíció .torvértyszerkesztő üzeme azonban nem tudott elkészülni a javaslattal és ezért ennek benyújtása pár nappal elhalasztódott. Jelentettük, hogy az eredeti tervek szerint négy törvényszéket óhajtottak létesíteni és pedig Prágában. Brünnben, Pozsonyban és Kassán. Tegnap úgy fordult a helyzet, hogy már csak egy tövényszéket akarnak felálktani és pedig némelyek szerint Brünn, mások szerint Prága székhellyel. Ezekkel a híresztelésekkel szemben tegnap este megint az a hir terjedt eh hogy kitartanak az eredeti hir mellett és négy törvényszéket terveznek. A koalició jogászainak tervszerütlenségét ez a huza-vona bizonyítja legjobban. Tiltakozó gyűlés Rózsahegyen. Rózsahegy, február 17. (Saját tudósítónk jelentése.) A kommunista párt végrehajtóbizottsága a köztársaság védelméről szóló javaslat ellen a munkásotthon előtt tiltakozó gyűlést hivott ösz- sze. A munkásság nagy számmal jelent meg. hogy tüntessen a drákói törvények ellen. Az első szónok Koreny ruttkai kiküldött volt. Ismertette a köztársaság védelméről szóló javaslatot és félórás beszédben kitartásra hívta feí a munkásságot. Minárik, a rózsahegyi kommunista párt titkára kifejtette, hogy ebben a viharos időben, midőn a munkásság élet-halál közt vergődik, a kormány egy uj fegyvert szegzett a munkásság mellének. A köztársaság védelméről szóló javaslat — mondotta — Dérer volt miniszternek a munkásság ellen irányuló fegyvere. Köztársaságunkban — folytatta — hetvenezer munka- nélküli tengődik, sokan kénytelenek a hazájukat elhagyni, mert semmi remény nincs arra, hogy mihamar munkát kapjanak és a kormány mégis egy utolsó kegyelemdöfést szánt o munkásság leikének. A hatalmon levő urak azonban tévedésben vannak, mert az uralmuk nem soká tart. Minden vállalkozásukkal maguk ássák a sírjukat. Elkésett vélemény. Brünnböl jelentik, hogy a legfelsőbb állami ügyészség (Főprokuratura) tegnapelőtt tanácskozott a köztársaság védelméről szólő javaslatról, amelyet az igazságügyminiszté- rium küldött le véleményadás céljából és elkészítette a vélcményes jelentését. Az a körülmény, hogy az igazságügyminiszténum csak a tizenharmadik órában hallgatja meg az állam legmagasabb rangú jogászainak a véleményét, a legjobban reávilágit a törvény- szer kesztés hiányaira. Még a cseh fasdsták is elitélik a javaslatot Hndec cseh képviselő, aki előbb az ellenzéki Modrácsek-féle haladó szocialista párt tagja volt és miután abból kilépett, a fascis- tákkal rokonszenvez, a fascisták szócsövében a 28 Rijenben „félelem a csendőrtől, avagy a köztársaságot védő törvény*1, cim alatt hosszabb cikkben foglalkozik a köztár- saságvédő törvénnyel és azt írja, hogy a cseh koalició semmiféle tárgyilagos kritikát nem tűr el, pedig szerinte nyilvánvaló, hogy ■BSS! a törvény védelmezői a csendörség szuronyaira támaszkodnak. A munkásság — irja Hudec -- nagy része joggal foglal állást a törvény szelleme és iránya ellen. A törvény- javaslat szellemét a legjobban mutatja az, hogy ezentúl egy beszüntetett lap kiadójának más néven sem szabad lesz uj lapot kiadni. Az, hogy más országokban is vannak hasonló törvények, Hudec szerint nem lehet ok arra, hogy nálunk ilyet hozzanak. A javaslat —- igy fejezi be cikkét — egy nagyon szűk körnek a tagjait védi, a lakosság nagy részét pedig ríregfosztja polgári jogaitól. Csodálatos, hogy a cseh sajtó annyira megfeledkezett a sajtószabadság gondolatiról' és támogatja a kormányt, különösen szomorú pedig, hogy akadnak szocialisták, akik ezt a törvényt védelmükbe veszik. ' Franciaország csak Németország kapitulációja után tárgyai. Le Trocqueur londom utjának eredménye. Német miniszterek a megszállott területen. Essen rendőrség nélkül. Prága, február 17. Le Trocqueur miniszternek az angol kormánnyal folytatott tárgyalásai tegnap délután véget értek. Le Trocqueur tegnap este Párásba visszautazott. A tárgyalások eredményét titokban tartják. Az angol kormány állítólag tegnap a francia javaslatokkal szemben ellenjavaslatokat tett, amelyeket Le Trocqueur magával vitt Parisba. A Temps jelentése szerint Londonban megegyezés nem történt, ezzel szemben az Intransigeant úgy tudja, hogy az angolok beleegyeztek ta Düsseldorf—Diiren—aacheni vasútvonal használatába. A New York Héráid Bonar Law és Poiticaré közeli találkozásáról ir. Erről a találkozásról Londonban-is sokat beszélnek, de Bonar Law környezetében határozottan kijelentik, hogy ez alkalommal az angol miniszterelnök nem fog 'közvetítő lépéseket tenni. Berlini jelentés szerint Breitscheid szociáldemokrata képviselő, aki Londonban tartózkodott, e napokban visszaérkezik. A képviselőnek jelentései rendkívül pesszimisztiku- sak és ama fáradozásai, hogy az angol intervenciót elősegítse, meghiúsultnak tekinthetők. A tegnapi: olasz lapok kimerítően foglalkoznak Le Trocqueur londoni tárgyalásaival. Az Idea- Nazioriale utal a tárgyalások negatív eredményeire, amelyek Franciaországot izolált helyzetbe hozták. Ez az izoláltság nem tarthat minden hatás nélkül sokáig. Sok jelből arra következtetni — irja a lap —, hogy a londoni külügyi hivatal alkalmat fog keresni arra, hogy a jelenlegi helyzetnek véget vessen. Az II Mondo Bonar Law beszédével foglalkozik s kifejti, hogy Anglia kellő pillanatban interveniálni fog s hogy ez a politika alapja lehet a jövő európai egyensúlynak. Az Epoca a nyírvidéki helyzetet a szövetséges hatalmak részére lehetetlennek tartja. A Giornale dTtalia párisi tudósítója jelenti, hogy mikor Franciaország megkezdte a Ruhr-ak- ciót, előre látta a német ellenállást, de meg volt győződve erről, hogy ezzel az akcióval egy oly helyzetet likvidálhat, amely legkésőbb ö’t é\en belül u.i háborút eredményezett volna. Egy londoni távirat arról számol be, hogy Poincaré rövidesen Londonba utazik. A Daily Mail kivételével az összes nagyobb angol lapok a francia kívánságokkal szemben a legélesebb ellenállást tanúsítják. A Wolff-ügynokség jelentése szerint Essenben a rendőrigazgatóság francia megszállása után, a rendőrigazgatóság utasítására, a rendőrség polgári ruhába öltözött és elhagyta szolgálatát. Ennek következtében tegnap délután óta rendőrség nélkül van. Boelitz dr. porosz művészeti tudományos és népoktatásügyi miniszter tegnap a Ruhrvi- déken volt, hogy személyesen gvőzödjék meg az iskolák rekvirálása által előidézett lehetetlen iskolaügyi helyzetről. Mai jelentéseink: Angol munkáspárti képviselők a Ruhr vidékeit London, február 17. (Hava.) Kirkeweed és Maxton az angol alsóház skót csoportjának képviselői, akik a független munkáspárthoz tartoznak, ma este a Ruhrvidékre utaztak. Anglia részben teljesíti a francia kívánságokat London, február 17. Le Trocqueur tegnap este Páriába érkezett és jelentést tett Polncarő- nak a londoni tárgyalásokról. Valószínű, hogy ma minisztertanács lesz Páriában. Az angol lapok tegnap közöltók a kormány hivatalos nyilatkozatát, amely kijelenti, hogy a francia követelések elfogadása azt jelentette volna, hogy Anglia támogatja a francia RuhrpollÜkáí és ez ellenkeznék Anglia semleges magatartásával. Noha irtokban tartják a lefolyt tárgyalások eredményét, ma arról értesülök, hogy Anglia a francia követelések első részét hajtandó teljesíteni, vagyis megengedi, hogy a francia vonatok a Düsseldorf-aacheni vonalon a francia zónán keresztül haladjanak. Sőt átlhöíag azt is elhatározták, hogy megváltoztatják az angol zóna határait úgy, hogy ez a vasútvonal ne érintse többé az angol zónát, de a francia zónán haladjon keresztül. A második kívánság, amely szerint Anglia engedje meg, hogy Kölnön keresztül francia élelmezési vonatok haladjanak át, el lett utasítva, de elfogadták azt a közvetítő javaslatot, amely szerint Franciaország Kölnön kérészül küldhet szállítmányokat a Rtthrvldékre. de ez nem történhetik nagyobb mértékben, mint a megszállás előtt történt. Az asiT0! alsóház ehretette a munkáspárt javaslatát London, február 17. (Saját tudósítónktól.) Az alsóház tegnap 217 szavazattal ISO szavazat ellenében elhatározta, hogy a trónbeszédre adandó válaszfeliratra vonatkozó munkáspárti javaslatot elutasítja. Egy hónapi fog-házra ítélték el a duishurgi polgármestert Aachen, február 17. (Wolíf.) Jarres dr. duisburgi polgármester ellen folytatott hadbi- rosági eljárás során Jarres dr.-t egy hónapi fogházra és az' összes Költségek viselésére1 Ítélték.. Ismét dolgozott a puskatus Essen, február 17. (Saját tudósítónktól). Az essen! polgármester ellen lefolytatott hadbirósági tárgyalással kapcsolatban tegnap tüntetések voltak, amelynél a francia katonaság fegyverét használta. Geísenkirchent ismét megszállották Bérűn, február 17. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A francia csapatok ma délelőtt ismét megszállották Geísenkirchent A megszálló csapatok parancsnoka hirdetményt tett közzé,, amelyben közölte, hogy a francia csapatok mindaddig megszállva tartják a várost, amig a németek azt a százmillió márkás bírságot, amelyet két francia csendőrtiszt megsértése miatt vetettek ki, meg nem fizetik. Este héttől reggel hét óráig a polgári lakosságnak nem szabad az utcán mutatkoznia. A megszálló csapatok parancsnoksága, elhatározta', hogy február 20-tól kezdve az összes német vámtisztviselőket elbocsátja és a vámellenőrzést franciákkal látja el — A német 'posta- ügyi miniszter, Síinkéi, tegnap Essenben járt és részt vett a postások és vasutasok tiltakozó gyűlésén. Páris nem kíván kozvetUést Berlin, február 17. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) Párisi jelentés szerint a francia kormány hivatalosan tudtára adta az angol kormánynak, hogy nem kivan közvetítést a Ruhr-kérdésben, mert az egyedüli kivezető útnak Németország kapitulációját tartja. A színes csapatok és a fehér faj civilizációja Berlin, február 17. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A megszállott terület viszonyaival alaposan ismerős helyről vett információ alapján jelentbe tóm, hogy a Ruhr vidéken lévő francia megszálló katonaság szánni megközelíti a kétszázezret. A megszálló csapatok (lágyrésze a színes katonaság köréből kerül ki. Ezek a színes katonák nem négerek, de a félig civilizált, vagy egyáltalán nem civilizált színes bőrűek, akik Marokkóból, Algírból, Szencgáliából, Madagaszkárból és, Tonkitigbó! származnak. Európában kétszáz zászlóalj, tehát körülbelül kétszáznegyvenezer színes katona van. Tekintettel ezek vad ösztöneire és mértéktelen élvezetvágyára, a tnegszAlló- osapatC'k minden megszállott városban német leányokkal nyilvános házakat állítottak fel. A sziir.es katonák exotikus vágyaikat vagy itt -elégjük ki, vagy pedig állati erőszakot alkalmaznak a német nőkkel szemben, sőt arra is vtan eset, hogy pénzze! vásárolják meg a német leányokat és asszonyokat Egy berlini egyetemi tanár kijelentése * szerint az európai civilizációra rendkívül káros hatású ez a íaikeveredés, m|rt tudvalevő dolog, hogy a fajke véredé sóéi mindig az. alacsonyabb-. rendű faj tulajdonságai öröklődnek.át' az utódokra. Hasonló a helyzet, mint a római császárság idejében Közép- és Alsóolaszországban volt. ahol még ma is meg van a nyoma annak, hogy a színes fajjal való keveredés folytán a fehér faj kultúrája mily káros mértékben befolyásolódott. Az igazságtalan gabonakontmgentálás. Prága, február 17. LelJey Jenő dr., keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselő és társai a közélelmezési és szlovenszkói miniszterhez az 1921 évi gabonakontingens ügyében interpellációt nyújtottak be. Az interpelláció utal arra, hogy az 1921. évi gabonatermésből beszolgáltatandó mennyisléget 1920 júliusában vetették ki és holdanként 30 kilogram kenyérmagra szólott. 1922 januárjában ezt a kontingenst 100— 130 kilogramra emleték föl. A fölemelés tehát olyan időben történt, amikor a gazdáknak már nem volt gabonájuk, mert feleslegeiket már régen eladták. Tehát a hatóságok hibája okozta azt, hogy lehetetlenné lett a szállítás. Amikor azután a gazdák le akarták szállítani alkontingenst, akkor a bizományosok a gabona átvételét megtagadták és csupán az árdife- renciákat akarták behajtani. Számtalan gazda íöiebbezéssel élt e kivetés ellen, ez azonban mindmáig nem nyert elintézést. Ennek dacára a gazdaközönség fizetési meghagyásokat kapott a métermázsánként ezer koronás birság lefizetéslére. E fizetési meghagyások között olyan abszurd dolgok találhatók, amelyek a* végrehajtásra hivatott hatóságoknál uralkodó óriási rendetlenséget árulják el. Néhány példát is fölhoznak az interpellálok: Ko- J-é.csányi Mihály alsógyőrődi gazdára 10.400 koronás bírságot vetettek ki a felebbezés lehetőségének kizárásával. Kolecsányi beigazolta, hogy ö kellő időben még több búzát szállítóit le, mint amennyit kellett volna. Hornyák Etel kisgyékényi íöldmüvesnő nyolc métermázsa búzát leszállított s a bírságot eme leszállított mennyiség után is kivetettek, ismét a felebbezés kizárásával. Igen sok olyan ;e.se.t is. van,, amikor., a gazdák a kont'ngenst utólag'be akarták szállítani, a bizományosok azonban ezt nem akarták átvenni, viszont számos olyan gazda is volt, aki a differenciáknak készpénzben történt kifizetésével megmenekült a bírság elöl. Nem kétséges, hogy az államhatalomnak jogában áll az ezen birság kivetése az érvényben álló jogszabályok szerint, de az államhatalom elvesztette azt a jogát, hogy ezeket a bírságokat követelje. Erre az interpelláló képviselők a következő okokat Ijiozták fel: a) mert a helytelen kirovással s a pótkirovásnak oly időben történ kihirdeésével, amikor a jóhiszemű gazdák készleteiket már eladták, az állam maga tette fizikailag lehetetetlenné a természetbeni leszállítást s ezzel a bírságolás jogalapját: a mulasztás szándékosságát éppen ő maga zárta ki, b) a pótleszáílitást az állam megbízottai visszautasították s ezzel ismét kizárták a mulasztás szándékosságát, c) mert a bizományosok számtalan esetben kiegyeztek az ár- difereuciában s ezzel elvették a bírságolás erkölcsi alapját, amely mindenkivel szemben egyenlő elbírálást követel, d) az ezerszámra benyújtott íelebbezések elbírálása nélkül pedig bírságot kiróni egymagába véve jogi lehetetlenség. — Miniszter Urak! — fejeződik be az interpelláció — amely állam akkor, amikor saját közegei követték el a hibát a kiszabás elkésett közzétételével, olyan bírságokat ró ki polgáraira, aki a szolgáltatást a fizikai lehetetlenség okából nem teljesítették, amely bíróságok az egyedek gazdasági romlását idézik elő, az az állam magára vonja annak indokolt gyanúját, hogy polgárait — nem tudni mi okból — tönkretenni akarja. De mi értelme vau vájjon a bíróságnak! Volt-e az álamnak ezer koronányi kara minden egyes be nem szolgáltatott métermázsánál? Nem volt! Ha pedig nem volt, nyerészkedni akarnak vájjon szegény emberek bőrén, akik elég becsületesek voltak a gabonabizományosok- kal nem paiktálri. Ezek az etikai motívumok késztetnek arra, hogy megkérdezzük: a) hajlandó-e a kormányzat a birságkirovások végrehajtását fölfüggeszteni? b) hajlandó-e a minden egyes megbírságolt egyénnek módot nyújtani arra, hogy a kirovás elleti megengedendő jogorvoslat kereten belül igazolhassa mulasztásának véletlen voltát, avagy a birságkirovás más okbóli alaptalan, vagy f*é- ves voltát? c) hajlandó-e a mulasztás megállapításának .eseteiben a legfeljebb köw T. tő. árdifferencia megfizetésére mérsékelni az gyéhként alaptalan 'bírságolásokat? Vasárnap, február 18.
