Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-18 / 39. (192.) szám
Vasárnap, ifefmiár 15. 5 Essen, február 17. M.'kor Poittcaré a francia kamara január 11-iki ülésén bejelentette, hogy „hősies csapataink ma reggel elfoglalták Essent, hogy Németországot a békeszerződés betartására szorítsák44, a szocialista Blum közbekiáltott: Ez tévedés. Erre Dalidét képviselő dühtől taj- tékozva kiabálta a baloldal felé: „Assez co- chon“. E sorok Írója az újságírók karzatáról hallgatta végig ezt az emlékezetes ülést és bizonyos, hogy rajta és néhány baloldali képviselőn kavii! csak nagyon kevesen voltak a teremben, akik Blumnak és nem Po'ncarénak adtak igazat. Ma már bizonyára többen vannak (ha nem is vallják be), akik belátják, hogy Franciaország igen nagyot tévedett. Egy nagy' szerepet játszó bányatulajdonos, kinek nevét érthető okokból nem közölhetem, a következő felvilágosítást volt szives adni a riihrvidéki helyzetről. „Évekig tartó küzde'etn." — A bányatulajdonosok nyugodtan és elszántan néznek a közeljövő nagy harcai elé. Mert nagy tévedés hinni, hogy ez a harc már megkezdődött volna. — Ami idáig történt, azt még csak előőrsi csatározásoknak is alig lehet mondani. Mi hosszú hónapokig, sőt évekig tartó küzdelemre számítunk. Mert hogy a franciák nem fogják olyan köny- nyen feladni a küzdelmet, az valószínű és hogy a németek sem fogják magukat megadni, az is egészen bizonyos. A megszállás előtt éjjel-nappal, minden huszorínvolc percben indult egy hosszú szénvonat Franciország részére és az alatt az egy hónap alatt, mióta a franciák itt vannak, összesen három vonat ment el. Teljesen kizárt dolog, hogy a franciák a németek segítsége nélkül számottevő mennyiségű szenet szállíthassanak ki, még akkor sem. ha a bányák telies erővel dolgoznak. Elsősorban a felrakodást idegen munkásokkal, vagy katonasággal elvégeztetni teljesen lehetetlen, mert a gépezet és a beosztás annvira komplikált, hogv azt csakis hosszú gvakorlattal b;ró munkások tudják intézni. Másrészt a munkásság sem dolgozik azokban az üzemekben, amelyeket a franciák megszál- lanak. Arról 'pedig szó sem Tehet, hogy a sztrájkoló sok tízezer német mérnököt és sok százezer szakmunkást helyettesíteni tudnák. Pedig az ifteni munkások, müielvt ezv Megon tona belép az üzem területére rögtön sztrájkba lépnek. A franciák most úgy próbálják megnyugtatni a nvugtalenkodó francia kö:/.vőWnp'i'r't hogv a Saar-vidéki szenet barnás jelzéssel látják el és mint ruhr-szeret küldik Franciaországba. Folyik a immka. de nem a Franci'knak. — A tárnákban, kohókban és gyárakban egyelőre teljes erővel folvik a munka. A franciák ugyan megfutották mm^enféle nyers- anvag behozatalát. a evárak azonban hosszú időre el varnak látva nyersanyaggal s így a mnnVanéTknilJsiég emelkedésére nincs semmi kilátás. Pedig a franciak ^ra számítottak, how me^t^rsé^ecen fogíá1^ fokozni a munkanélküliek számát és egy üven elkeseredett töm°get könnyen kihasználhatnak a maguk javára. A vasutasok e^nát’ása. — A másik és talán Iegna^mbb .nehézség a franciák részére a vasutasok nagyszerű ellenállása. A német vasutasok heroikus fenséges küzdelme példátlanul áll a világtörténelemben. A megértéihez szükséges tudni hogv a Ruhrvidék Eurónának. sőt a v:lágnak vasútvonalakban leggazdagabb vidékA. E<ry akkora területen, mint P^fmegve hússzor antivi vasutvone-1 van. mint egé^z Magyarországon. E^sen hét p^vaudvarából tizenkét irányban futnak a vonatok. — A megszálló csapatok itt sem fukarkodnak erőszakkal és fenyegetéssel, miután látták hogy nagyhangú igérete:k síiket üdékre találnak. Először letartóztatták a főbb hivatalnokokat, mert azt iűtték, hogv ezek organizálják a ma itt, holnap ott kitörő sztrájkot. A munkások erre sztrájkkal feleltek. Erre letartóztatták az egész üzemi tanácsot. Ez sem használt. A franciák végre mégis kénytelenek voPak belátni, hogy tehetetlenek a vasutasokkal szemben, visszavonták csapataikat az állomásokról és ma csupán két egész jelentéktelen vonalat tartanak megszállva. Itt pedig teljesen szünetel a forgalom. A „kulturiranciák“ és a német rendőrök. — A legborzalmasabb a helyzetük a megszállt terület német rendőreinek van. A franciák bosszuszomja, de egyszersmind félelme határtalan eme rendőrök iránt. Nap-riap után letartóztatják őket. Az ilyen letartóztatott szerencsétleneket balkán népeket megszégyenítő borzalommal kínozzák meg. Tegnap például Essenben letartóztattak egy rer.dörtörzsörmestert, mert egy francia tisztnek nem köszönt. A szerencsétlent, — kit Ernszt Z'mmermannak hívnak és három gyermek apja — o’yan borzalmasan Összeverték, hogy ájuí- tan rogyott össze, majd kidobták az utcára. Reggel találták meg öt a járókelők, miután a hideg és esős éjjelen már öt órán át feküdt ájultan az utcán. Az ütések annyira összerombolták arcát, hogy saját felesége sem ismerte fel. Mikor mégis 'bebizonyították, hogy az illető a férje, a szegény asszonyon kitört az őrültség és kénytelenek voltak őt elmegyógyintézetbe szállítani. A három kiskorú gyermekről a bányatulajdonosok egyesülete gondoskodik. Egy kis francia taktika. — Mikor a franciák Essenbe és környékére bevonultak, elrekvirálíák a nagyobb élelmiszerkészleteket. Miután ezen a vidéken semmiféle élelmiszert nem termelnek, a behozatalt pedig a folytonos vasutíorgalmi zavarok lehetetlenné tették, az élelmiszerek árai egyik napról a másikra hihetetlenül magasba szöktek. Most a franciák, hogy'’ megkedvel- tesséik magukat a munkásokkal, felajánlották ezeket a rekvirált élelmiszereket nagyon olcsó áron a munkások fogyasztási szövetkezetének. A munkások ezt az ajánlatot a leghatározottabban visszautasították. Erre néhány munkásvezér letartóztatása volt a franciák válasza. Az elrekvirált élelmiszereket most az esseni vásárcsarnokokban árusítják a franciák a napi ár egynegyed részéért. Rágalmak Thyssenröl. A munkásság, és- polgárság között a legtökéletesebb harmónia uralkodik. Mikor Fritz Thyssen a francia haditörvényszék tárgyalásáról visszajött, a polgárság képviselői mellett a legvadabb szocialista agitátorok is ott voltak a pályaudvaron és lelkesen üdvözölték a „nagy kapitalistát44: Fritz Thyssent, kinek nagy népszerűsége egyáltalán nem tetszik a franciáknak és ennek ellensúlyozására azt kürtölték világgá, hogy?’ Thyssen el akarja adni a gyárat egy amerikai pénzcsoportmak, hogy ezzel megmentse vagyonát. Ezt a hirt a legdletékesebb helyről nyert információm alapján megcáfolhatom. Sem erről, sem ehhez hasonló tervről szó sem lehet. — Az illetékes körök véleménye szerint az úgynevezett „Erfühlungspoíitik" megbukott. Ha a franciák Ruhr-akcióia sikerül, akkor nincs rá többet szükség, ha pedig nem sikerül, akkor annak lehetetlensége a napnál is világosabb. Mindezek dacára az itteni gyárosok ma is hajlandók jóvátételt fzetni. sőt ebben az értelemben hajlandók a francia nagyiparral is együtt működni. Ennek azonban az első feltétele a Ruhrvidék és a Rajna jobboldalán lévő területek kiürítése, egy uj világkonferencia egybehivása, amely hivatva lenne a jóvátétcli összeg méltányos megállapítására. Addig azonban, inig ez meg nem történik, a németek sem egy fillért, sem egy gram szenet narn hajlandók adni; Békés megszállás — statáriummal. — Jellemző az itteni helyzetre az is, hogy ■a „békés44 megszálló csapatok parancsnoksága elrendelte a statáriumot. A többi között parancsot adott az üzletek, vendéglők és kávéházak esti tiz órakor való bezárására. Esti tiz órától reggeli hat óráig a polgári lakosság nem mutatkozhatiik az utcán. Az első időben egyetlen üzlet, vagy kávéház sem zárt be és az utcák tömve voltak emberekkel jóval tiz óra után is. Százával történtek a letartóztatások, de hiába, az utca nem ürült ki. Másnap megjelent egy hirdetmény, amely szerint a tiz órai zárórát viszavonjájk „tekintettel az ipari vidék különleges helyzetére44, Holnap a Ruhr-vidéki harcok legnagyobb hőséhez: Fritz Thyssenhez vagyok hivatalos. Erről a látogatásomról a legközeíebi cikkemben fogok beszámolni. Ezry Sándor. MAPlfHigEK Lázadás. Egyszer aztán megunom ezt a harcot. A szélmalmokkal nem csatázom többé. Legyen a goiul a népemé. Legyen. Ha úgy akarja: mindörökké. Keserűn majd fordítok hátat, arcot Hadd egyék egymást közöny, tespedések. Nem hányom falra lelkemet. Nem értem vannak a szenttélevések. És elhívom minden testvéremet. Mit ösztökélik magukat halálig? A sorsuk úgy is régen egy: Ez. — Almostól, Mohácson át, a máig. Kiszórom, mint a magot, véremet. A rög legalább hálásan {ölissza. És mert előre nem lehet, Az induláshoz forduljak-e vissza? Megátkozom a sorsom és fajom, A hullarejtö, izzadó mezőket Letagadom, hogy voltam is. Megtagadom magamat. És meg őket. ... Sírásba csuklik gőgös, bús jajom. Egy átok ül Itt férfiakon, nőkön. Csak tűrnöm s áldanom szabad... És tűrünk, sírunk együtt a mezőkön. Wallentiuyi Dezső. A fekete asszony. Még győri diákkoromban sokat hallottam a bécsi Teré-ziánumról. Hogy miiyen. szép, előkelő intézet s hogy csupán gazdag, leginkább mágnás- családok gyermekei részesülhetnek abban a sze- réncséoen, hogy itt tanuljanak. Most, hogy magam is Becsben élek, a múlt hetekben felkerestem Támedty Mihály dr.-t, u jónevü műfordítót és írót s kértem, mutatná meg az intézetet, mely annyi kiváló s jeles tanulót nevelt. Támedly Mihá.y, aki hadapesti ember s másodmagával képviseli jelenleg a korábban idekerült magyar tanárokat, készséggel tett eleget kívánságomnak. Egy vasárnap délelőtt összejártuk vele a messze nyúló folyosókat, melyek végén egy-egy lámpavilág a téli homályban azt a hatást kelti bennünk, mintha bányában járnánk. Régi, százados falak, boíthaj- tásois szobák, csupa emlék és hagyomány, amik itt fogadnak; szinte érezzük az ódon levegőt, a történelmi időket, melyek annyi nyomot hagytak ezen az épületen. Az egyik teremben a felügyelő tanár ellenőrzése mellett gyermekek szórakoznak:, űzik- a. golyókat- a zöldposztós böliár-dasztalon. A másik felén az épületnek • valaki leckét tanuk amit teg-, nap rosszul talált felmondani s ma nem engedi a szigorú disciplina, hogy a többiek mulatságában részt vegyen. Pompás katonai fegyelem, elsőrendű ismeretnyujiás s a mai idők mellett is úri nevelés jellemzi a híres Teréziánumot, ahol majdnem mindenki jeles diák, mert a gyöngébbek ön maguktól kívánkoznak el. Mikor már mindent .megtekintettünk: hálót, ebédlőt, tanulószobát, lementünk a hatalmas kertbe, melyet bátran gondolhat az ember valami grófi parknak. A iiuk odalenn kor és iátéknemek szerint csoportosultak. Voltak tenniszezők és labdarugók; mások métáztak vagy egymást kergették, kinek amiben kedve tellett. Az óriási s magasba nyúló fák majdnem cl- f elejti ették velünk, hogy egy nagy világváros zajlik odakünn... vagy talán a csend volt az, mely optikai csalódásba1 ringatott s megnövesztette előttünk a tárgyakat... A hosszú kőfalak kirekesztőnek innét minden zajt; a gyermekek ott künn bajosan találnának ilyen teret, mely akár nyád vakációzásra is elegendő lenne. Támedly figyelmeztetett egy kis toronyiéle szobácskára, mely nyáron zölddel futtatott, de ma kopáran remegnek körülötte a gyér ágak. Ez a hely történelmi nevezetességű. A régi Habsburgok itt szokták tartani családi tanácskozásaikat. Van még a parkban egy óriási méretű fürdő- medence is, ahol nyáron uszodájukat találják a fiuk. Valamikor sok vízi ünnepség színhelye, sőt szomorú emlékű is: egyidöben halálát lelte .a medencében az együk szereplő vendég. Benn a zárdaszerü falak között is nem egy szobát találunk, mely históriai nevezetességű. Már majdnem elköszöntünk, amdőti szives k- sérőnk egy befalazott iolyosófeljáratra hívta fel figyelmünket. Ezen a helyen ugyanis egy betegszoba volt valaha. Sok-sok évvel ezelőtt egy fiúcskát ápoltak benne, akinek életében már az orvosok sem bíztak Egy éjjel aztán megjelent a kis növendék édesanyja, egy francia mágnás Magyarországból származott felesége, aki becézte, dédelgette a gyermeket s egy csókkal az ajkán eltűnt a sötét folyosókon, senki se tudta, merre, hova, aminthogy azt sem tudták, hogy ki volt s honnét jött, csak a hagyomány maradt fel róla, hogy egy? halavány nő, gyászos ruhában: A fekete asszony... A gyermek meghalt másnap virradóra s attól az időtől fogva irtóztak a növendékek az injfir- már,iától, ahogy intézeti Tatin nyelven a beteg s lábbadozó termeket szokták nevezni; de rémüldöztek az egészségesek, sőt a szolgák is meg- megremegtek. Mit volt mit tenni. Becsukták a’ betegszobát. Ez sem használt. Félénkebb növert- déekek akkor is megboztdtak, ha csak a lépcső- ház nyitott folyosójára keltett lépniök. Idők folyamán a hagyomány is megnőtt s a „fekete asz- szony" nem egy seomoru percet okozott az apróbb ifjúságnak, miért is az intézet vezetősége elhatározta, hogy befal az tatja a rossz emlékű folyosót. Vannak napok, hogv még igy is kisért a „fekete asszony44. Különösen szomorú őszi délutánokon, rideg téli estéken, kiváltképpen, ha betegség üti fel a fejét a növendékek között vagy ha valami más baj fenyeget: járvány vagy egyéb csapás szakad a városra Ilyenkor a befalazott feljáratot is kerülik, valami fájó sejtelem üli meg az emberek szivét s a szolgák ilyenkor mindig felemlegetik másnap, komoly vagy' tréfás pipaszó mellett; — Neit^ tudom bizony, tegnap nagyon rossz éjszakám volt... Lehet, hogy valami baj ér bennünket ... Talán megint itt járt a „fekete asz- szony44... Mátrai Ferenc Béla. — (A prágai nteteorologiai intézet jelentése.) Időjóslás: átmenetileg a csapadék és a felhőzet megszűnte várható hidegebb időjárással, gyenge északi szelekkel :•< — (Vas Gereben századik születésnapja.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szekszáídon április hetediken ünnepük Vas Gereben születésének századik évfordulóját. — (Becbyné miniszter szlovenszkói útja). Mint a Ceskoslov. Nov. jelenti, Bechyné közoktatásügyi miniszter nyolc napra Szloveuszkóba és Ruszinszkóba utazik, hogy az ottani iskola- ügyet személyesen tanulmányozza. Különösen azokról az ügyekről van szó, amelyek az uniti- kációs iskolatörvénnyel, valamint a zsupártságpk felállításával kapcsolatos iskolai igazgatással függnek össze. — (Apponyi Zitánál.) Madridból jelentik, hogy? Apponyi Albert gróf ma San Sebas- tianba érkezett és fölkereste Zita exkiráiy- nőt, aki már néhány nap óta San Sebastian- bán tartózkodik. Apponyi a volt királynővel hosszabb és behatóbb tanácskozásokat folytatott, amelyekből eddig semmi sem szivárgott ki. Apponyi gróf néhány napig San Sc- bantianbati rr. rád. — (A román belügyminiszter másodszor is betiltotta Az ember tragédiáját.) Kolozsvárról jelenti tudósítónk: Az Ember tragédiájának ismeretes betiltásával támadt botrány már elsimult és miután a betiltásról román résziről is elítélően nyilatkoztaik, Jano- vics színigazgató elhatározta, hogy újból kéri a játszási engedélyt Madách darabjához. Abban a meggyőződésben volt, hogy most már a belügyminiszternek is megváltozott a véleménye. Janovics táviratban fo-rdlúi... .Viá-Spianu belügyminiszterhez, aki tegnap úrból' betiltotta a darab szinrehozását s igy válaszolt az engedélyt kérő táviratra: „Az Ember tragédiája előadását nem engedélyezhetem, mert annak dacára, hogy a magyar színigazgatókat előzőleg figyelmeztették, az előadáson forradalmi dalokat énekeltettek és olyan jeleneteket játszottak, amelyek mozgalmaik felidézésére alkalmasak. Miután pedig a közrend fentartása a legfontosabb, az előadást nem engedélyezem.- — Vaitoiamu tábornok, belügyminiszter.14 — (Ki felelős Franciaország pénzügyi nehézségeiért?) Párisból jelentik: A képviselőház 512 szavazattal 71 ellen felhatalmazta a kormányt, hogy 13 milliárd frank értékben bocsásson ki rö- vidlejáratu kincstári utalványokat. Lasteyrie pénzügyminiszter a vita során kijelentette, hogy a javaslat a költségvetési rendszer szoros függeléke és semmiféle vonatkozásban nincsen a Ruhr- operációkkal. Franciaország 1920 óta azon van. hogy helyreállítsa az államháztartás pénzügyi egyensúlyát és az ország jelenlegi pénzügyi nehézségeiért a felelősség Németországra háramlik. — (A román király uj esküt tesz.) Buka- restbőí .jelentik a román lapok, hogy Románia uj aikotmáuytörvényeit megszavazásuk után azonnal a király elé terjesztik, aki majd esküt tesz a parlament előtt az uj alkotmányra is. Omega éra az egész esetre IBweMIg., i«ss*»«g* icllzdeleinre 9sdHnüft«sia«iSc m I€§i€iáfi«l«áásí snalc riiaortffci.
