Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-21 / 16. (169.) szám

Vasárnap, Január 21.

3

módja ellen levélben, majd mikor Imrét az Újépületben személyesen felkeresi, szóval keservesen kifakad.

— A szerencsétlen asszony még anyagi gondokkal is küzd. Ö, aki s akinek szülei sohasem törődtek a holnappal, kénytelen az anyós vezette háztartásban, megtanulni a kétszerkettőt.

— Ily lelkiállapotban nem sok kellett ahhoz, hogy egy-két előkelő lovag személyében meg ne jelenjen a kísértő, aiknek közelében Erzsiké lelke tulcsapong az anyós és a sok álszenteskedő kortárs és kortársnő állította korláton.

— De hogy <5 kicsapongó, feslett életre, vagy hazasságtörésre züllesztette volna el magát, azzal nem vádolja sem férje, sem a válóper, dse még legeikeseredetfebb ellenségei sem.

A dráma.

—• Erzsiké katasztrófája s vele a költőé is onnan ered, hogy vétett a látszat ellen. A látszat! Amely annyi előkelő, bár sokszor ártatlan férfiúnak vagy nőnek adta kezébe a fegyvert vagy a méregpoharat.

— A nagyúri feudális körökben nem az a lényeges, hogy vétettél, hanem, hogy elítéltettél. Erzsiké elfogadja előbb H a n z é 1 y Feri, majd a csiktarcsai M e s k ó Miklós szórakoztatását. Az, hogy a forradalom utáni nők egy része épp úgy flörtölt a betelepített osztrák tisztekkel vagy más gavallérokkal, mialatt a férj börtönt ült vagy emigrált, rég feledésbe ment. De hogy Madách Imre neje bemegy férje nélkül a losonci bálra (1854 farsangján) Meskó kíséretében, s hogy ott a nógrádi előkelőség tudomást nem vesz Erzsikéről és őt bojkottálja, ez a szőrszáihaso- gatásig puritán gondolkozása anyós s az ő befolyása következtében a férj előtt is annyi, mint a halálos ítélet megfeíebbezheteílensége,

— Ezért sir a költő, mint férj és ember, amikor Erzsiké, hivatkozva még megszületendő gyermekére is, odaborul lábai elé. de nem enged: — ezért marad válasz nélkül az anyóshoz intézett könyörgő levél: „Egyedüli Anyai lelke elejébe41 (1854 tavasz elején). Az expositió kész. A cselekmény be van állítva, a drámának le kell peregnie.

— Erzsikét tehát kiűzték a családi élet köréből.

— Hogy Imre azonban továbbra is szereti őt, mutatja az elválás! okirat, melyben a íeguribb módon gondoskodik elvált nejéről, kisleányát nála hagyja, ő maga szerelemre, házasságra többé sohasem gondol s fájdalmát belesírja a küzdő, szenvedő és bízó Ádámba s megeszményesifi nejének örök emléket emel Évában.

Egy különös epizód.

— De beszéljünk tovább Erzsikéről,

— Anélkül, hogy a költő anyja iránti kegyelet ellen legtávolabbról is szándékunk volna véteni. A szegény elvált nő hol levélben, hol üzenettel csőkot, ölelést küld a szíré- govai remetelakban elmélkedő költő családjának. S amikor a költő beteg szíve 1864-ben utolsót dobban, indíttatva érzi magát arra. hogy árva gyermekeit fölkeresse.

— Ócska bérkocsiján fölkocog. Gyarmat felől jőve, a Madách-kastély bejárójához. Csak annyit kér, hogy gyermekeit az üveges ajtón keresztül láthassa.

Az öreg házikisasszony, 111 e M í n a, tolmácsolja a nagyasszony előtt ebbelí kérelmét, hozzáfűzve, hogy az utasnak egy tányér meleg levest küld.

Hiába.

A megsértett anyós ítélete kérlelhetetlen.

— Megfordulni abban a pillanatban.

S mialatt a bérkocsis a falu korcsmáiéban abrakokat, Erzsikének az öreg Mali- cherné, egy öreg parasztasszony, visz ki kocsijára egy tányér rántott leyest.

Azokra a keserű kifakadásokra, amelyek sokáig éltek a sztregovai nép emlékében s amelyekkel Erzsiké búcsúzott egykori házától, még nv-gam is emlékszem.

— Kisfiakoromban, de később is, amikor Erzsiké tragédiájával gondolatban foglalkozni kezdtető, még igen sokan éltek Sztre- gován, akik Fráter Erzsébetet úgy ösmerték. mint rendkívül vidám, kedélyes, jószívű minőt, aki, ha tehette, be-beszökött a szrímafö- deles viskókba is, szavával, jó szivével, olykor süteménnyel, kenyérrel egy pár garassal örömet hozni a szegények körébe.

— Fzt ugyan megtette a tagadhat-(ianul nemesszivü méltóságos asszony is. de sohasem közvetlenül, hanem csak alárendeltjei utján.

íienriczy a költő anyjáról.

— De szóljunk tovább a méltóságos j matrónáról.

— Nem ítéletet, de történeti igazságot l keresek. Családja tagjainak szerelmi és há- j zasság: ügyeivel szentben kérlelhetetlen volt.

| „Sic való, sic itrbeo.“ Ennek az önkénynek lesett áldozatul a költő egyik leánya is. Ára, i .akit a múlt század 70-es éveiben, mint szel- j lemi és testi kiválóságokkal gazdagon fölrn- 1 házott hajadon, ugyancsak körülsereglett a

megye és a környék házasulandó úri fiatalsága. Ára, aki az én édesanyámnak, akkori fiatal asszonynak bizalmas barátnője volt. nagyon sokszor elkeseregte az ő nehéz helyzetét. Nap-nap után kapta a kosarat az egyik kérő a másik után, mert a nagymama helyeslését egyiknek sem tudta származása előkelősége elnyerni.

— így telt be a szegény Árinkó végzete is, ki mint élőhalott végezte Lipótmezőn egy pár esztendővel ezelőtt.

Még egy eset.

— De hátra volt még a költő szeme- ténye: egyetlen fia: az í908-ban elhunyt Aladár.

— Úgy áll előttünk, nógrádiak előtt, mint az igazi magyar ur eszményképe. Aki ismerte, kel!, hogy meghódoljon emléke előtt Ö szerencsésebb volt atyjánál és nővérénél, mert házasélete a legboldogabbnak mondható. Csakhogy Aladár érett férfi korában forradalmi utón vívta ezt ki a maga számára, j

— Miután 30 éves koráig egy urííeányt sem talált a nagymama arra méltónak, hogy menyének nevezze, Aladár egy szép napon, leugorva kocsijáról, röviden bejelentette:

— Nagymama, vőlegény vagyok!

— Egy hét múlva hozom imádott Mariskámat.

S a dolog ezzel ránézve el volt intézve.

De, haj, nem ,a méltóságos asszonyra nézve. Az akkor már 85 éves matróna lovas futárt meneszt Károly fiához Csesztvére:

•— Jöjjenek értem azonnal! Én tovább Szíregován nem maradok.

Úgy is történt.

— 1880 október havában Madách Pálnak. az akkori alispán, Imre, testvére, négyes fogata, elébe fogva az üveges nagy határnak, melyben párnák között méltóságos néhai idősebb Madách Imre özvegyét, szigeteit keseí- tpkői: Majthényi Annát Sztregováró! vitték, ugyancsak elakadt a sztregovai hidak előtt.

— Jól emlékszem rá. hogy négy ökörnek kellett iszonyú ostorpaítogás, lárma, biztatás, népcsődület mellett a.z értékes jármüvet kivontaink

így ment el a költő anyja Sztrégováról.

Aladár, ifjú nejével megérkezve, üresen találta a házat, talán csak azért, hogy boldog házasságának minden órája és minden napja annál jobban betöltse azt az előkelő úri helyet, amelynek néhai Madách Imre és neje úri házát megismerhettük.'1

Ezek a beállítások helyes világításba helyezik a dráma szereplőit, és a történteket,

Itt jegyzem még meg Fabriczy toldását, mely szerint Erzsiké a sztregovai látogatás alkalmával először Szakallban szállt meg Veressnénél, akit hasonló puritán és előkelő asszonynak ismertek. Ö fogadta Erzsiket s ezzel elismerte őt, sőt kérésével ő ment el az anyóshoz, aki visszautasította. Ekkor ment Erzsiké személyesen Sztregovára, hogy gyermekeit látni kieröszakoja.

Erzsiké a legnagyobb nyomorban halt el.

Fráter Lóránd apja testvérének a fia.

Mikor a százéves forduló alkalmával ezeket közreadom, teszem azzal az óhajjal, hogy az elmondottak helyezzék igaz világításba a sokat szenvedett két lélek egymástól elválásának körülményeit.

Amit az élők mondottak el a halottakról...

Wallentinyi Dezső.

Homo unius libri.

Prága, január 30.

\z cgykönyvü ember... Boldogok, akik a Bibliáiban, Homerdsban, Cervantesban, Fiaubert- óon vagy Dosziojervszkiiben megtalálják a kábító i zavaros elet nagy összefoglalását, akin az egyetlen könyvvel kezükben és tudatukban az egyetlennek hitt világképpel mennek át a roppant cragíHkoöitódiii színterén. Ebben u boldogságban nem lesz, nem lehet része sohasem annak, aki a kínnal kiharcolt magasságiból megint csak egyetlen világképet lát: az örök változatlan s az örök detemirnáltság kényszerű csigavonalát Milliók egyért vagy’ egy milliókért... hol itt a különbség? A számok, a realitás örök koefficiensei, megmaradtak s legfeljebb a kapcsolatok változtak valamit. Miltiajdes, Tankród, Kepler. Danton — micsoda tóméra kergeti hát az embereket, a nagyokat és javítani akarókat? Hol a n/évváltás, a szabadulás e jégmezővé hűié életpokolból?

Válasz nincs és nem ?s lehet. Többről, jóval többről van szó. ka Madásühot — s ami vele egy, az Ember tragédiáját — említjük, mint irodalomról, ,,filozofikus drámai költeményről*1 s az akadémikus kritika ma már ltá]‘ Istennek dfezforeditólt megállapításairól. Egy politStoMag letört, súlyos depresszió alatt nyögő időben valaki meg akarja találni a világ végső szerkezetét, az emberi élet alapvető kérdésfonmnláit, — valaki túl akar nőni az egymásra zuhogó hétköznapok efenserségébö! s meg akarja oldani a mindenkinek Öröktől fogva feladott kérdést: tét: A válasz, amelyet megtidált, leket hibás és helytelen. A mozdulat, amellyel a valóságba vetette, a megoldás gjgta»t!k»s víziója őrök marasd. $ akarhatunk-e többet?

Egykönyvii ember volt, ami megint speciálisan magyar sors. Katona József valószínűleg akkor sem ír több drámát, ha a Bárik-bán történetesen nem vész rí a postán. Egyetlen-egyszer kimondani az elet rfagy igazságát,' a tragédiái; közvetlen lendületén repülni & teli essége, htrm-i, hogy a megalkotott műbej? életűik minden rtl- mirsa, öröme, letörése és napié! vte bermfogteltatlk s azt nuxKÍaflfi: „ez jó ' mulatság, féri Lmunké volt11, az Európa felé vágyódó $ mégis örökké idegen magyar zsenit ez jellemzi A sors keserű iróniája, hogy a senesfcefcai vezéreik íipöábazt a leg- birsadalmibb mtifejatak, a drámának sovány és hálátlan terület jutott. Az Arany János szépen kiépített, harmonikus élete mellett ü Katona és Madách önmagjukba fulladó vüiárzúss: —, a chef d'oeuvre máidike tőnél egyetlen munka, amelynek nincsenek kísérői s önmagukban nincs kontinuitása. Ez a magánosság, az otthonban való gy5- kértelen&ég magyarázza meg Madách végsőkig fokozott művészi erőfeszítését. Mindent eknond- datii, felelni múltra, jelenre és jövőre —. egyetlen hossza piferfat vtllámfényében megSiámí e határokat. $ mindezen félül egy szemvédő, eb kurzort emberi élet, csalással, és csőlátássá! maga körül, .amely betegen és megtörve fe fejelni akiaz az univerzazm nagy kérdésre. Danűera ttíf-al mutogattak Ravenna utcáin az emberek: „ez- megjárta a poklot!1'

Ebben a pokolban,. amely műidén. földi hiúságot kiéget a% emberből, Madách te Járt *

Olcsó és terméketlen fííologázálás lenne a Faust és az Ember fragédíála között párhuzamokat keresni és találni Ugyanilyen fölösleges a gáncshordó megáHanitás is: a Faust űélkü! az Ember tragédiája, nem. születhetett volna meg. Mintha' a hatás lehetősége egyben megfosztaná a hatás eredményét a maga jelentékeny, mesrt halmozott értékétől! Madách nem akarta az individualista' nagy élettápusát, a fausti lelket iára felfedezni s a két mű között ugyanakkora a távolság, mint az alsó-sztregovai szenvedő és a márványmer érv olimípuszi élete között. Faust meg- dícsöül — Ádám dolgozik, mindig élőiről, mindig újrakezdőn. Faust a világot s az életet megismerni —- Ádám élni akarja. Faust elbukása az egyes ember tragédiája, — Ádám nem bukíhatik el, mert utána millió és millió Ádám támad s teszi meg az első útját. Az optimizmus, amely az Ember tragédiáját oly végtelenül jelentékennyé teszi, a legmélyebb gyökerekből indul el: az élet a biológiai-vegetatív élet nagy optimizmusa, amely bizonysággal érzi, hogy harc, halál, szerelem, diadal mégis az ö szolgálatában állanak az örök iölfeléihaladás határtalan vonalaiban. Az élet él, az élet ..szent okokból élni akar11 s hiába a szigorú falanszterve zők, korlátolt iskolamesterek parancsa1.

„...hogy ébren légy, borsón fogsz térdepelni!11 mi már tudjuk' — 1923-ban tudjuk...

„még a borsón is szépet álmodom11.

S a Plátó álma talán egyszer a nd • valóságunk lesz. Dnfcai Pál.

Legrinomabb eredeti angol

frakk, szmoking ás vesztül-köpenyek

élsőrángn nianfea, mértek után, raodera, előkelő bi- dolprozás, valamint az öes-.es toli-sport-öltözékek és mindenfajta bundák hölgyek és nrak részére.

om mm

•í7.i Landesbank palotájában

B, METZELES, húga. Ne&stotstes

Dri-és női divatszabóság- mérték után. ‘ Telefon 072. Magyar levelezés és kiszolgálás

Miért szüntették meg a szepesváraljai járást? Körttiteiidy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő és társai interpellációt intéztek Szkovenszkó teljhatalmai mijiiszjteré- bez a szepesváral'jai járásnak rráost utólag történt megszűntetiésérői és szétosztásáról. A n-agyzsuparendszer keresztülvitele kap- j csán a kormány a járások átszervezését is j elrendelte és pedig az érdekeltek meghallgassa, után a közigazgatási célszerűségi szem- ■ pontok figyelembe vétele mellett. A reformáíó törvényben sok egyéb járás megszüntetése mellett az egyes községek átcsatolása mellett szó sincs a szepesváraljai járás megszüntetéséről azonban december utolsó napjaiban a hivatalos lapban megjelentek az uj járások székhelyei! és a hozzácsatolt községek megnevezése s abból a legnagyobb meglepetésre Szepesváralja járásról szó nincs, hanem hogy annak 19 községe Váraljával együtt a lőcsei járáshoz csatoltatik, 11 községé Szepesolaszivaí együtt Iglóra. A sze- pesvár aljai járás rnár harminc esztendeje áll fenn, hozzátartozott 30 község, mely a várostól, három-négy községet kivéve, alig fél vagy egy órányi távolságra fekszik. A községek Bakosai nap-map mellett megfordulnak a városban, ez a piacuk, s he ti vásárjai a Szepességen a legnagyobbak. Minden irányban rendes országúton megközelíthető, úgy hogy bátran mondhatni, hogy gócpontja az egész vidék gazdasági életének, de még Sárosmegye nagyrészének is. Szepesvár- aiját leginkább a természeti fekvése predesztinálja járási székhelynek s abszuTéum- nak látszik, hogy valaki személyes indokból ennek megszüntetését keresztülforsziroztti a körülíekvő lakosság nagy elkeseredésére, mely most minden közigazgatási ügyben a négy-öt órányira fekvő Lőcsére, vagy a még távolabb fekvő Iglóra kénytelen menni $ emellett két napot imdaszt^ui. Az interpellációban a képviselők kérdik a minisztert: í. hajlandó-c azonnal intézkedni, hogy a kormánynak egy pártatlan kiküldöttje a helyszínen az ügyet megvizsgálja; 2. a vizsgálatod! ne csak a hivatalos hatóságokat és személyükéi hallgassa meg, de az érdekelt valamennyi község lakosságát is és 3. hajland.ó-e azonnal a likvidálás további menetét a vizsgálat bei evezéséig beszttotetni?

PcfrogoIN OsiKár lévai beszéde.

í.éva, január 30.

PetrogalM Oszkár dr. a szlovensrkói és ru srinszfeói ellenzéki pártok központi irodáján- igazgatója és laptmik főszerkesztője a fcisgar ' párt, lévai pártnapján a következő beszédet dotta;

— Már a komtányzat vezető eniberif ?|| tagadják, hogj^ a köztársaság leöz'éietr ‘

Okát azonban nem magukban keresiliiától és egyrészt a. gazdasági és a poiítíkrí háromévi ben, másrészt bennünk. Ez részben tr részben pedig vádaskodás. Nézzünk a, ennek a mosakodásnak és vádaskodástr - *■

— A háború eredménye nyomában ör teg- letett vágy megnőgyobbodotí államok lzt már megalaikuliskor eg>r sem volt kedvezők yiiéfr- zetben, mint a Gseh-szlovák köztársaság. 'Az á> lümot alkotó egész terület a háborúnak minden pusztításától és borzalmaitó! érintetlen maradt- Az a ttép, Etmely ebben az uj államban átvette a nemzeti hegemóniát, aránylag kevesebb vérveszteséget szenvedett Az állam megalakulása titán nem volt semmi akadálya' átírták, hogy nyoíttbat* ■megkezdődjék az építő, alkotó munka. Az állam területe gazdag a természet ajándsékaibán és én7- századok kulturális munkájának alkotásafoan. A köztársatságnak úgynevezett történelmi tartományaiban: Csehországban, Morvaországban és Sziléziában a hegyek bőven adnak ércet kőszenet. Itt volt az osztrák császárságnak — ez é.z egésznek 80 százaléka — legfejlettebb ipara. Ennek megfelelően a forgalom lébonyolitásáihoz szükséges vízi és szárazföldi utak, a vasúthálózatok gazdagon ki voltak építve. Sehol semmi rongálás nem igényelt helyreállítási műnk álatokat Mező- gazdasági művelés alatt álló területen fejlett és belterje munkálkodás folyt A nép szorgalmas •és müveit Az Ipar és mezőgazdaság minden szakmájában képzett, gyakorlott munkások bőven állottak rendelkezésre. A régi Magyarországból Idecsatolt területek, Szlovenszkó és Ru- szmszkö erdőségei és gazdag termőföldjei nagy nemzeti vagyont képviselnek. A volt Magyarország Iparának jelentékeny része, amely szépen fejlődött és izmosodott, ezen a területen volt elhelyezve. A népnek tehát a háború stagnálása után okvetlen várt ipari fellendülés mellett bőven volt munkaalkalma és emberi számítás szerint meg volt minden e!öfe!létei ahhoz, hogy itt egy gyorsan felpezsdülő, egészséges gazdasági fejlődés fog beállani.

— Eratek az alkotó munkának semaní sem állott ellen. A népek a háború szenvedéseitől kimerültén, eíbágyadtan, fásultan fogadták a változást, nem ellenkeztek, egyszerűen beletörődtek lemondóan mindenbe. Nem kívántak a népek egyebet, mint nyugalmat.

— Külpolitikailag som fenyegette a köztársaságot veszedelem. Határain három oldaliról legyőzött nemzetek megcsonkított és guzsbakötűzött országai fekűsznek. Ausztriának kezdettől fogva tengődés jutott osztályrészéül Nőmelor- •kl volt szolgáltatva nyugati nagy ellenségeinek, még csak annak a gondolata sem merülhetett fel.

TT-nn—ímiwiwiwmi biiihumíwim , , ----- . _ — . ------------CT

fw*j***aw>jc!FeaiÉoeiKv«wm«u«w*«ipnamiae—————g0

irwmmiiauv iiiaf i:i?| 1 / M _ * *1 _ „ íiiBíe!,Jláztartásí,a”áMásos-ha sammimiiai-Kic

O "Uj H Jnli I K || faK O C C P 011© ÍS*"® kescrüvfe’ mert szöksés «*tín eim !éSpo»árral !?asíl»yIlii mWIF: . . .. , gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben

...................... rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek 5 elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének s szervezetben

Ka

pható minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben. *w - V, Az SglDŐam nem tévesztendő össze másfejta keserüvizekkeí ^

.............................. ' \ . ~ - ............ ' -.................................................