Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-16 / 11. (164.) szám

Kedd, január 16. 3 tőlem, hogyan lehetne segítségemre? Én egy vízben fulladozó embert segítettem és most magam fogok a vízbe fulladni. Fogságba ke­rültem, ez minden. FI vagyok veszve, hall­gatnom kell. December 27-ere van kitűzve a főtárgyalás, de valószínű, hogy csak január 2-án tartják meg. Sorai jói estek. Könyvet eddig nem kaptam. Fz a levél ismét cenzúra nélkül megsv Iria meg, kérem, hogy ön, vagy mások akarnak-e segíteni rajtam. A kará­csonyt itt föltöm és még öt karácsonyt fogok itt tölteni. A szabadságot szeretem s most öt esztendeig itt kell maradnom. Ma könyveket tudna nekem küldeni, nagyon hálás lennék. Ezer köszönet. Baeran dr.“ (Égy december 9-én írott levél fölolv.asása kerül sorra.) “... a magyar nyelvtant visszatartotta a bí­róság. Kérek könyvet és cigarettát. Az ál­lam legnagyobb ellenségének tartanak engem s ezért kell ülnöm. Újságot négy nap óta nem olvashatok. Idegeim tönkre vannak téve. Ezt nem fogom kibírni. Éjszakáim nyugtalanok. Sehonnan semmi segítség. A mostani helyzetből'azt következtetem, hogy számomra minden el van veszve. Kézcsókkal Baeran dr.“ Elnök : ön bevallja azt, hogy a levelek öntől származnak. Mondja meg, hogyan nem mentek ezek a cenzúrán át? Baeran : Engedje meg, elnök ur, hogy! előbb megmagyarázhassam az:, hogy ki az a * Wallich kisasszony. Wallich kisasszony ör- ' venhárom éves. Ügyész: 1873-ban született. Elnök: Tehát csak negyvenkilenc j éves. Baeran: Ez hamis! Elnök: Maga a kisasszony vallotta ezt. Baeran : Mégis hamis, 1909-ben - a Lichtenstein-kcrtben gyermekmenhelyet iéte- sitettem, amelyben négyszáz gyermeket ápoltak és neveltek. Én akkor más nőt nem találtam, aki a cseh nyelvet is bírja és ezért Wallich kisasszonyt bíztam meg a vezetésé­vel. A cseh lapok azt Írják rólam, hogy vad német soviniszta vagyok. A menhelyben ápolt gyermekek egyharmadrésze azonban cseh volt. Két évvel később Brünnben az el­hanyagolt utcai gyermekek részére menedék­helyet rendeztem be. Wallich kisasszony ak­kor ennek a menhelynek a vezetését vette át. Az itt ápolt gyermekek kétharmadrésze cseh volt. Wallich kisasszony jól beszélt csehül és az összes törvényeket németre fordította ne­kem. Ezt akartam előrebocsátani. ®áwera©*er SefNüséri? Ezután Baeran dr. fölemelt hangon Így beszélt: Bevallom, hogy sokat jártam külföl­dön, német oldalról azonban irredentizmusról szó sincsen. Egy újságra kellett nekem kül­földről pénzt szereznem. 1913-ban ugyan már alapítottam egy lapot, a Brünner Montags- blattot, mikor azonban a háborúból vissza­tértem, az. újság szerkesztőjével nézeteltéré- i seim voltak. Ezért kellett pénz egy uj lapra. Németországban és Ausztriában jártam. Ettől a két államtól, mindaddig, inig valutá­juk le nem romlott, kaptam is pénzt. Gyak­ran jártam Ausztriába és Németországba. Én, kérem, már nyíltan beszélek. Nekem már minden mindegy. A brünni rendőrségen egy bizalmas emberünk volt, aki figyel­meztetett arra, hogy bennünket a rendőr­ség nemcsak ellenőriz, hanem csapdába is akar csalni. Ez az ember mindent közölt velünk és most Ausztriában él. Ezért ve­zettem félre leveleimmel a hatóságot. Ha j azt Írtam, hogy Zágrábba utazom, akkor biztos, hogy épp az ellenkező irányba: Né­metországba mentem. A büzbomba-iigy után, mikor Ausztriában voltam, értesültem arról, hogy egy, a háborúban megrokkant nyugalmazott tanítónak ötvenezer koronát Ígértek arra az esetre, ha engem agyonlő. Erről értesült a bécsi rendőrség is. Életem állandóan veszélyben forgott és ezért ír­tam Wallich kisasszonynak azt, hogy Ma­gyarországba utazom. Ezzel a levelemmel a rendőrséget csak félrevezetni akartam. Elnök: Mit jelent a „töltőtoll"? líjabb agent provokátor. Baeran: A fogságban összetört az arany töltőtollam és azt nem lehetett Prágá­ban megjavittatni, tehát Briinnbe küldtem. Ezt a töltőtollat kértem én a kisasszonytól. Fogságom alatt is csapdát készítettek nekem. Egy ember közeledett hozzám azzal, hogy összeköttetésben áll a fiammal. Én gyanút fogtam -és azt kérdeztem tőle, hogyan néz ki a fiam. Ö azt felelte, hogy nagyon jól. Ekkor már tudtam, hogy agent provokátorral van dolgom, mert értesülve voltam arról, hogy a fiam maláriás és rosszul néz ki. Megkértem, hogy irja le a fiamat. Erre ő azt felelte, hogy a fiam alacsony és kövér, holott magas és sovány. Elnök: A fogságból küldte el a töltő­tollat? Baeran: November 7-én. Elnök: Mellékelt hozzá levelet? B iá e r a n : Néhány sort. Elnök : Cenzúrán átesett? Baeran : Nem. A vizsgálóbíró ur néni volt jelen. Elnök: Mikor kapta vissza? Baeran: A főtárgyalás előtt néhány nappal. Levelem ama részéről, hogy öt évre fognak elítélni, őzt jegyzem meg, hogy ami­kor a képviselőházban magam kértem kiada­tásomat, megmondottam képviselőtársaim­nak, hogy ártatlan vagyok. A vizsgálóbíró urnák is megmondtam, hogy ártatlan va­gyok és hogy ha csak kis részem is lenne a kémkedési ügyben, akkor megszöktem volna. Amikor Vondracsek törvényszéki elnök és Cerny bíró ur meglátogatott fogságomban, előttük is hangoztattam ártatlanságomat. Képzeljék el az én lelkiállapotomat. Hónapok óta ülök. Én, -aki mindig dolgoztam, mindig mások érdekeiért fáradoztam, most itt ülök. Nem kérdezték tőlem, hogy ártatlan va­gyok-e, csak be akartak rántani engem és bizonyítékokat akartak gyűjteni ellenem. Erős Idegzetű ember vagyok, de a fogságom , alatt összetörtem. A vizsgálat reám retféne- ! íes hatással volt A vizsgálóbírótól mindig i azt kérdeztem, hogy mennyi büntetést kap- I hatok. Ö erre azt felelte, hogy nagyon hosz- j szu ideig fogok fogságban maradni. Láttam, i hogy el vagyok veszve. Több mondanivalóm nincsen. ^ Ügyész : Magyarázza meg, Baeran ur, hogy miért irta levelében azt, hogy Schwabet csak szeptember 9-ike óta ismeri? Baeran: Elnök ur, ez olyan titok, amelyet nem mondtatok meg. ítéljék el ! Schwabet, de ő ártatlan. Szeptember 9-ig csak futólagosán találkoztam vele egyszer- kétszer, csak szeptember 9-én beszéltem vele először Brünnben behatóan. Elnök : És ő arra kérte önt, hogy se­gítsen rajta. Baeran: Nem mondhatom meg. Scliwabe (idegesen): Amit Baeran doktor ur az előbb mondott, az igaz (igen ingerülten és fennhangon, szinte kiabálva:), de hogy a segítségét kértem volna, az nem •igaz. Én más emberért szenvedek, de amit megígértem, azt be is tartom. Tetteimért magam felelek. Nem szorulok másnak a se­gítségére. Fölhívás a német polgársághoz. Azután fölolvastak egy jegyzőkönyvet, amelyet a vizsgálóbíró vett föl és amely ar­ról szól, hogy Baeran Lodgmann dr.-hoz és fiához is levelet intézett fogságából. A Lodgm áruihoz intézett levélhez egy fölhívás volt .mellékelve, amely a német polgársághoz szólt és azt tartalmazta, hogy Baeran ártat­lanul van fogságban. A csehek tönkre akar­ják őt tenni, elítélik, elkobozzák vagyonát, megfosztják doktorátusától és koldusbotra juttatják. Ezért szükséges egy Baeran-alapit- ványt létesíteni. Jegyzőkönyvek íölolvasása. Az elnök szünetet rendelt el, majd fölol­vastak egy jegyzőkönyvet arról, hogy Schwabe Varsóban járt. • Schwabe : Elnök ur, becsületsza­vamra mondom, hogy soha Varsóban nem voltam. Elnök : Fölolvassa a lengyel követség ama átiratát, mely szerint Schwabenak 1921 január 1-től 1922 január 1-ig lengyel vízumot ; nem adtak. Szakértés vélemények a délutáni tárgyaláson. A délutáni tárgyalást félhatkór nyitotta j meg az elnök. Kihallgatták az írásszakértő­ket, akik a lengyel követségen lefoglalt ira­ton lévő Írást összehasonlították Schwabe kézírásával. Azt mondották, hogy a két írás egy kéztől származik. Elnök : Nem lehetséges; hogy a követ­ségen az iratot valaki lemásolta? Szakértők : Nem, mert ez eredeti kézirat. Stein védő: Szakértő urak, önök nem szoktak gyakran tévedni? Szakértők : Nem, különben nem len­nénk tizennégy év óta törvényszéki szak­értők. A biróság ezután © fényképészeti szak­értők kihallgatására tért át. Lapunk zárása­kor a tárgyalás tart. Ma este még a katonai szakértők mond­ják el véleményüket. Holnap zárt tárgyalás lesz, amelyen az ügyész és a védők az es­küdtekhez intézendő kérdések szövegét álla­pítják meg. Szerdán reggel megkezdődnek a vád- és védbeszédek és előreláthatóan még szerdán meg is hozzák az ítéletet. A nagy- és kisántánt együttes föllépése Budapesten. Politikai körökben nem keltett meglepetést az intervenció. A nemzet egységes állásfoglalása. A bécsi román követség nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére. A bukaresti magyar követ is nyilatkozott. Prága, január 15. A kisantant hetek óta beharangozott Magyarország elleni diplomáciai föllépése szombaton megtörtént. Nem ugyan de mars formájában, mint hirdették, csupán szóbeli közlés utján. Ugyanekkor a nagyantant bu­dapesti diplomáciai megbízottjai is jegyzé­ket nyújtottak át a magyar kormánynak. A nagyantant eme föllépése kétségkívül a kis- amtant befolyása alatt jött létre. Budapesten politikai körökben beszélnek arról, hogy a kisamfcant kormányai hetek óta tárgyalásokat folytatnak Rómával, Parissal és Londonnal és eme tárgyalások eredménye a szombaton átadott jegyzék. Megállapítható azonban, hogy a magyar kormány és a magyar köz­vélemény korántsem tulajdonit az együttes föllépésnek olyan jelentőséget, mint Prágá­ban, Bukarestben és Belgrádiban várták- A magyar kormány udvarias formában bár, de határozottan tudomására adta a diplomaták­nak, hogy mindeíi tőle telhetőt megtesz a szomszédokkal való jóviszony érdekében és biztosította őket Magyarország békés szán­dékairól. A külföldiről jövő beavatkozás bel­politikáikig azonban kedvező helyzetet te­remtett Magyarországon. Pillanatra leom­lottak az egyes politikai pártokat egymás­tól elválasztó kínai falak és a kormány, va­lamint: az ellenzék most először megértik egymást. Külpolitikai kérdésekben az egész nemzet mint egy ember áll. a kormány mö­gött és tiltakozik a kívülről jövő illetéktelen beavatkozás ellen. Napi politikáról 'senki sem beszél, belpolitikáikig igen csöndes a helyzet. A nemzetgyűlés ma nem tartott ülést. A holnapi ülés előreláthatóan igen iz­galmas lesz, mert terv szerint napirend előtti felszólalásban szóvá teszik a diplomá­ciai beavatkozás kérdését és nincs kizárva, hogy maga a miniszterelnök adja meg az in­terpellációra a választ. Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentései a legfrissebb eseményekről alább számoknak be: Diplomáciai intervenció a kafármcidens ügyében Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése) A kis- és nagyantant bu­dapesti megbízottai szombaton este megjelentek a magyar külügyminiszternél, hogy a magyar-ro­mán határinddens ügyében interveniáljanak. A kisantant nevében a budapesti román követ kije­lentette, hogy 3 kisantant értesülése szerint Ma­gyarországon hetek óta élénk agitádót űznek a szomszédállamok ellen. Eme agitációk a sajtóban, a parlamentben és a népgyiiíéseken is visszhang­ra találtak. A magyar lakosságot ilyen körülmé­nyek között gyűlöletre hecceiik a szomszédálla­mok ellen. Kifogásolta a román követ, hogy a ma­gyar kormány az agitáció eiíoiytására semmit sem tesz, sőt egyes hivatalos személyeknek a föl­lépése még élénkíti azt. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy határinciden­sek történnek. Végül kijelentette, hogy szükséges­nek tartja, hogy a magyar kormány ezeket az agltációkat beszüntesse, mert ellenesetben a kö­vetkezményekért a kisantant a magyar kormányt teszi felelőssé. Daruváry Géza külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar kormány minden tőle telhetői megtesz, hogy az ellenséges agitádót megakadá­lyozza. Megjegyezte azonban, hegy Magyaror­szágon nincsen sajtócenzura és teljes sajtósza­badság van. Emiatt a magyar kormány nem tud az agitáció ellen kellőképpen fellépni. Végül biz­tosította a kisantant követeit a magyar kormány békeszerető szándékairól. Ugyanekkor a nagyantant követei átnyújtot­tak a külügyminiszternek egy jegyzéket, amely­ben fölhívták a külügyminiszter figyelmét arra, hogy december 10-ike óta a román határ mentén egész sereg népgyülést tartottak. Itt irredenta ha­tározatokat fogadtak el és a gyűlésen megjelent közönséget a békeszerződés megsértésére szólí­tották fel. Az ilyesmi erősen fölizgatja a környék lakosságát az utódállamok ellen. A követek nem kételkednek abban, hogy a miniszterelnök ezeket az agitációkat meg fogja akadályozni és hivatalos nyilatkozatot ad ki arról, hogy zokat a nyugta- Jankodókat, akik Magyarország és az utódálla­mok jóviszonyát veszélyeztetik, elítéli. A jésyzé- ket Franciaország, Anglia és Olaszország képvi­selői Írták alá. Mi történt a magyar külügyminisztériumban? Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztő­ségünk teleifon jelentése.) El lem tétiben a cseh-szlo- válk sajtóiroda híreivel, illetékes helyen rámutat­nak arra, hogy a nagy- és kisantant budapesti képviselői szombaton a bülügyniirírszterkunban tett látogatásuk és intervenciójuk alkalmával egy szóval sem tettek említést olyan határ.incidenst öl, amelyet a magyarok kezdeményeztek volna. A jegyzékben magyar fegyverkezésről és mozgósí­tásról szó sincs és ebből látható, hogy áZ a sajtó- kampány, amely hetek óla Magyarországot a leg­sötétebb színekben igvekszüc föltüntetni, teljesen légből kapott koholmány. A jegyzék neon vonat­kozik fegyverkezésre, csupán arról van szó ben­ne, hogy Magyarországon a ha tára jen ti köasé - sekben és városokban népgyüiésefcet taráinak, amely gyűlések irredenta célzatnak. Castegnetio henceg, olasz követ szombaton délben járt a küi- iigyrrrmiszteriumíbtn és nyújtotta át Daruváry Géza külügyminiszterijeik Anglia; Francia és Olasz­ország Jegyzékét. A kisantant kormányai nevé­ben a román követ nem nyújtott át jegyzéket a külügyminiszternek, hanem csak szóbelileg ter­jesztette ciő a kisantant kormányainak kíván- s ágait. A magyar kormány nem válaszol a kisantant demarsára Budapest, január 15. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon-jelentése.) Politikai kö­rökben a klsamtiant és n ágyán tant jegyzékei, illetve együttes föllépése nem keltett na­gyobb meglepetést, mivel már hosszabb ideje számítottak rá ama román provoká­ciók után, amelyek az utóbbi időben meg­nyilatkoztak. A kísaiitaní sajtója már hetek óta világgá röpítette azt a hirt, hogy föl fog­nak lépni Magyarország ellen. A magyar kormány tehát tájékoztatva volt a bekövet­kező eseményekről. Az a hír, hogy a kor­mány a diplomáciai intervenció után minisz­tertanácsot tartott, nem felel meg a való­ságnak. A miniszterelnök tanácskozott ugyan a külügy- éis a pénzügyminiszterrel, ezenkívül azonban nem történt semmi. A kormányhoz közelálló politikai körök­ben úgy tudják, hogy a kisaníaní. inter­venciójára a magyar kormány írásbeli választ nem fog adni. A román követ szóbeli előterjesztésére Daruváry Géza külügyminiszter nyomban válaszolt és fölvilágosította a kisantant képviselőit a magyar kormány álláspontjáról. A kis­antant beavatkozásának kérdését ezzel eliníézettnek tartják. A nagy .'antant Írásbeli jegyzékére a ma­gyar kormány minden valószínűség szerint írásban fog válaszolni. A magyar, kormány néhány nappal ezelőtt utasította párisi, lon­doni és római követéit, hogy az angol, fran­cia és olasz kormánynál hangoztassák Ma­gyarország békés szándékait. Ha a nagy- antant jegyzékéinek elküldése eme fölvilá- gosírás után történt meg, akkor a kormány írásban küldi el válaszát, ha azonban a jegyzék elküldésekor a hatalmak kormányai még nem vették tudomásul a magyar követ nyilatkozatát, abban az esetben a magyar kormány szükségtelennek tartja, hogy kü­lön válaszoljon a jegyzékre. Egyöntetű föllépés Az eílenzék a kormánnyal együtt. Budapest, január 15. (Budapesti szer­kó sz tőségünk t el e fon jele riése.) Az ellenzék köréből nyert értesülé­sünk szerint az ellenzék ideiglenesen be­szünteti a kormány elleni támadásait, minthogy nem akarja a kormány helyze­tét súlyosbítani mindaddig, amíg a kül­ügyi kérdések nincsenek elintézve. Az el­lenzék Is azon az állásponton van, hogy külpolitikai kérdésekben az egész or­szágnak egyöntetűen kell föllépnie és meg kel! mutatni, hogy az ország egész köz­véleménye minden külföldről jövő illeték­telen beavatkozással megtagadja a kö­zösséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az el­lenzék azo-nosifiamá magát a kormány tény­kedésének csaknem valamennyi pontjával; ez a béke csupán külpolitikai ügyekre vonat­kozik. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága egyébként holnap délután ülést tart, ame­lyen a nagy- és kisantant diplomáciai inter­venciója kerül tárgyalás alá. A pártonkivüii ellenzék képviselők blokkja szintén holnap tart ülést és hasonlóképpen a külpolitikai Nincs jelentősége a nagy antant beavatkozásának Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztősé­günk teleifonjeleutése.) A magyar—román határ- tncSdens ügyében beavatott politikai helyen köz­ük. hogy á' múlt napokban a magyar határszéli községekben népgyii léseket tartottak, amelyen a a trianoni békeszerződés 46. és a következő pont­jainak értelmében az utódállamok területén élő ■magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartását követelték és fölszólították a kormányt, hogy a magyar kisebbségek elnyomása ellen a népszó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom