Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-16 / 11. (164.) szám

Kedd, január 16. vétségnél interveniáljon. Követelték ez^eíifelül a Miüer&nd-féte kísérőjegyzék értelmében a nép­szavazást. Ehhez jogunk volt. Magyarországon teljes sajtó- és gyülelkezási szabadság van és a komiótiynak nem állott módjában, hogy a törvé­nyes alapon álló gyűléseket megakadályozza. Ilyen körülmények között a nagyantant be­avatkozásának nincs nagy jelentősége. Megál­lapították, hogy a nagyantant a klsantani ^ sür­getésére intézte a magyar kormányhoz e- jegy­zéket. Casfagnetto herceg, olasz követ kijelen­tette, hogy a jegyzék pusztán tanácsoadás jel­leggel bír. Nyilatkozik a bécsi román követség. Becs, január 15. (Bécsi szerkesztőségünk te­lefon jelentése). Fölkerestük a bécsi román követ­séget és onnan a határincidenssel kapcsolatban megtett intézkedésekről a Prágai Magyar Hirlap részére a következő fölvilágositást kaptuk: — A román minisztertanács rendelete alap­ján a magyar határ mentén fekvő városokban kihirdették a szigorított hadiá'Mapotob .Ez azon­ban nem irányul a magyar lakosság ellen. A hadiállapotról szóló intézkedés főrendelkezése az, hogy a harangok megkondulása után a la­kosság köteles tizenöt percen belül az utcákat és nyilvános helyiségeket kiüríteni és lakására menni. Aki ennek a rendelkezésnek nem tesz eléget, azt haditörvényszék elé állítják. A bukaresti magyar követ nyilatkozata. Bukarest, január 15. (Saját tudósítónk táv­irata.) ki Tndrcplarea munkatársa fölkereste Zichy Ruíbidó gróf bukaresti magyar követet, aki következőképp .nyilatkoztt: — Nem rejthetem el árán latomat a szenzációs bár hallatára, hogy Magyar ország Románia meg­támadására készül, habár egyidő óta megszoktam az ilyen híreket, melyeket a külföldi sajtó egy része kürtő! világgá azzal a. szándékkal, hogy Magyarország körül gyanús atmoszférát teremt­sen. —• Csapat sűrítések a határon? Támadások? Kivel? Azzal a fegyvertelen harmincezer ember­rel? Még ha mind hősök volnának is! Megtámad- bainák-e Romániát, egy erős országot és hiza- fcodfaatnék valami sikerben? Lehetetlen háború­ról beszélni le fegyver zott hadsereggel s a béke megóvásának kifejezett szándékával! — Mi békét akarunk, segítséget akarunk ah­hoz, hogy szomszédaink között s uj határaink ke­retében békésen s velük harmonikusan fejlőd­hessünk. — Ám az irredenta szervezetek, — szakí­totta itt télibe a követet-az újságíró — melyeiket megtűrnek, sőt támogatnak, nem támaszhátnak bizalma és nem oszlathatja kel a gyanús atmosz­férát Magyarország körül. — A jelenlegi rp-zslni — mondotta Zichy; gróf — nehéz, viszonyok. között a- helyzet, urának- fel- zonyult. Nem .für,. el kuhhmsőfcat, de aent,-,fojthat el természé'jós szabadságokat: a gyülekezesd' jo­got, a véleménynyilvánítás szabadságát Magyar- ország a békeszerződés értelmében őszintén kí­vánja a béke fen tartását s ö lesz az utolsó az európai béke megzavarásában. Küzdj ülik csak a közeledésért, a megértésért Hagyjuk a gyűlölet politikáját s akkor idővel szertefoszlik a gyanús atmoszféra Magyarország körül. A cseh-szlovák sajtóiroda és a nagy antant jegyzéke Budapest, január 15. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése). Ma délben háromnegyed egy órakor a budapesti angol, olasz és cseh-szlo­vák követek megjelentek a külügyminisztérium­ban és fölkeresték Daruváry Géza külügyminisz­tert A tanácskozás egy órahosszat tartott és nem került belőle semmi nyilvánosságra. A 8 Órai Új­ság értesülése szerint arról volt szó, hogy a cseh. szlovák sajtóiroda már szombaton este tudott a jegyzék szövegéről és hogy a cseh szlovák sajtó­iroda honnan szerezte az értesülését. A román sajtóiroda is cáfol Bukarest, január 15. (Saját tudósítónk táv­irata). A román sajtóiroda a magyar cáfolatokkal szemben hivatalos kommünikét adott- ki, melyben utalt arra, hogy román határ mentén nagyszámú magyar katonaságot csoportosítottak és hogy ma­gyar katonai csapatok a határt huszonnégy óra alatt háromszor is átlépték. Első ízben a magyar csapatok visszavonultak, miután a román határ­őrséggel megütköztek. Csakis ezeknek az okok­nak a megszüntetésével és a bűnösöknek meg­büntetésével lehet azt, ami történt, enyhíteni. A budapesti ántántbizottság nem tud a magyar mozgósításról Paris, január 14. A cseh szlovák sajtó­iroda közli: A párisi magyar ügyvivő kor­mánya meg bizás áh ól tegnap este megjelent a külügyminisztériumban és kijelentette, hogy a magyar csapatok mozgósításáról szóió hírek teljesen alaptalanok. A kiilügy- miniszterimn politikai igazgatója, amint a Havas-ügynökség- megállapítja, kénytelen volt eismemi, hogy a budapesti szövetség­közi ellenőrző bizottság jelentése a leg­kisebb alapot sem szolgáltatta arra, hogy az antant Magyarország háborús készülődései­től tarthasson. Hogy vélekedned Belgrádban? Belgrád, január 15. (Saját tudósítónk táv­irata.) Belgrádi diplomáciai körökben Ma­gyarország magatartását nagyon hűvösen Ítélik meg. Az a vélemény alakult ki, hogy a kisantantta! szemben tanúsított támadások elsősorban belpolitikai okokra vezethetők vissza. Komolytalannak tartják, hogy egyes magyarországi elemek mindig az olasz fegy­verrel fenyegetőznek, amikor Mussolini min­den alakalmat megragad arra, hogy a jugo­szláv kormányt Olaszország barátságos szándékairól biztosítsa. Az sem tehető fel. belgrádi vélemény sezrint, hogy Olaszország Magyarországot fegyveresen támogassa. Francia lapok a kisasataní­ts M&gyaroa szág viszonyáról Párig, január 15. (Havas.) A Journal írja: A fascisták olasozrszági sikere Magyaror­szágon a reakciós elemek körében élénk te­vékenységet váltottak ki s ezek élére Frad­iid! állott. Másrészről Románia és Jugoszlá­via túlsók tiszta magyar elemet absoivált és igy nem bírja megakadályozni azt, hogy a rosszul asszimilált határ mentén ne találjon kifejezésre az irredenta gondolat. A Malin Magyarország helyeztével foglalkozik, amely a kiantarit és Ausztria közé van szorítva és ezt Írja: Hisszük és reméljük, hogy nem akad magyar kormány, amely azt az abszurd kísérletet tegye meg, hogy offenzív célokból mozgósítson. A kisálltáéinál keletkezett nyugtalanságra célozva megjegyzi a lap, hogy a minden alapot nélkülöző jelentésekkel kapcsolatban a legjobb eszköz — megnyu­godni. Nincs ok nyugtalanságra Prága, január 15. A kormány németnyelvű déli lapja ma illetékes prágai forrásból nyilatko­zatokat közöl a magyarországi állítólagos esemé­nyekkel kapcsolatos helyzetről. Kijelenti, hogy a szükséges intézkedések a kisantant részéről meg­történtek s hogy semmiféle nyugtalanságra nin­csen ok. ❖ Korányi Frigyes báró lesz a párisi magyar követ Budapest, január 15. (Budapesti szer­kesztőségünk jelentése.) Röviddel ezelőtt úgy volt, hogy a párisi magyar követség vezetésével Csáky Imre grófot fogják meg­bízni. Jól tájékozott helyről most arról érte­sülünk, hogy az előtérbe került jóvátétel! ügyre való tekintettel a kormány közgazda- sági szakembert küld Párfeba és pedig Ko­rányi Frigyes bárót. Memelt megszállottak a litvánok. Paris, január 14. (Havas.) • Két • francia torpedó-naszád, valamint: angol cirkálók Memel felé elindultak. Varsó, január 14. A lapok jelentése sze­rint a lengyel hadiflotta résztvesz a flotta- demonstrációban. A íengyel távirati ügy­nökség rigai jelentése szerint Memelt meg­szállották a litván felkelők. Königsberget elfoglalták a litvánok. Varsó, január 15. A lengyel távirati ügynök­ség jelenti Königsberéből: Ma délben 12 óra 15 perckor felkelő csapatok megszállották Könlgs- bergeí. A szövetséges flotta eddig nem hagyta el a memel! kikötőt Harc a felkelők és a franciák között Paris, január 15. (Saját tudósítónktól.) A Chikágó Tribüné jelenti, hogy Memel vidé­kén a németek a franciák oldalán küzdenek hogy a litván bandákat visszaszorítsák. A felkelők megtámadtáka ír'ancakat és nyolc "ronda katonát megöltek. Harc a memeíi kaszárnyáért. Memel, január 15. asárnap éjjel a város közvetlen közelében erős tűzharc volt. A felkelőknek a kaszárnya ellen iitézett ostro­mát könnyen visszaverték. A fascisták nagv tanácsának •* ír u ese. Róma, január 15. (Stefani.) Ma éjszaka ült össze a fascisták nagy tanácsa Mussolini elnöklete alatt, amelyen Debone tábornok je- ! leütést tett a nemzeti közbiztonsági szerve- j zet organizációjáról és céljairól. A tanács | elhatározta, hogy e hónap végén a kormány rendeletével egyetértőén feloszlatja az ösz- szes íascista osztagokat és a közbiztonsági nrlicia részeivé alakítja át azokat. A tanács ; zután tárgyalás alá vette a fascisták és a nacionalisták vezéreiből vegyes bizottságot álitson össze, amelynek feladatát képezi a két nemzeti szervezet viszonyát tanulmá­nyozni. Azután a munka organizációjával foglalkoztak és megállapították, hogy a fascizmus a káros osztályharc ellen irányul. Végül Mussolini javaslatára kijelentette a tanács, hogy a monarchiával széniben lojális magatartást tanúsít. Sikertelen merénylet. e russinszkói alkormányzó ellen. Uugrár, január 15 A cseh-szlovák sajtóiroda jelenti: Tegnap esté nyolc óra után a kormányzóság épületében ai alkormányzó hivatalos helyiségében fölrobbani egy bomba, amely széttörte az ablakokot és mái jelentős károkat okozott. Mivel vasárnap nincs hivatalos óra s Így a helyiségben senki sem tar­tózkodott,- nem történt senkinek sem baja. A vizsgálat megindult. A McUsiioveisiMl gazdasági szeneién § lagnontittsnui cicit. Kassa, január 15. Vasárnap, január 14-én délelőtt volt Kassán a keletszlovenszkói összes gazdasági szervezetek nagygyűlése, amely impozáns megnyilatkozás formájában zajlott le a Schalkiiáz szálló nagytermében. Az érdekelt helyi és vidéki adófizetők, százai, akik kö­zött ott voltak a nagybirtokosok, a kisgaz­dák, kereskedők és iparosok, gyárosok és háztulajdonosok, zsúfolásig megtöltötték a nagytermet, a szónokok zajos helyeslő köz­bekiáltásai melleit lelkesedéssel vegyes ke- serüséggel és egyhangúan foglaltak állást a tervbevett és kirovás előtt álló óriási adó­terhek ellen. Az elnöki asztalnál az összes szervezetek elnökei és vezető emberi helyet foglaltak. A gyűlést Ujházy László földbirto­kos nyitotta meg szlovák és magyar nyelven. Fleischmann Gyula beszéde. A gyűlés előadója Fleischmann Gyula dr. volt, aki ez alakalomra elkészített hatalmas gazdasági tanulmány keretében ismertette a mai gazdasági helyzet okait, a jelenlegi álla­potokat és a várható következményeket. Részletesen foglalkozott a mezőgazdaság és az ipar mai nehéz helyzetével, a kisiparosok tönkrejirtásával és a kisgazda társadalom ba­jaival. Ismertette továbbá’ a vagyondézsma és a vagyonszaponilati adó legfontosabb; pontjait és azon mozgalmakat, amelyeket a köztársaságban eddig ezen adók ellen indi­tattak a parlamentben és közgazdasági téren. Az állandó helyesléssel kísért és nagy tetszéssel fogadott beszéd után az egyes szervezetek vezetőemberei szólaltak fel: Ar- dó Alfréd a keletszlovenszkói gazdák szö­vetsége nevében, Siposs Aladár dr. a gyár­iparosok, Wéjtner József a kereskedők, Beríinyák Gusztáv á kér. ' szóci földmives szövetség, . Pásztor András a. szlovák kis­gazdák, Pintér János a kisiparosok és Polin-: szky Emil a háztulajdonosok nevében ismer- j tették saját szervezetük sérelmeit. Az elnök ezután szlovák és magyar nyelven javasolta a határozati javaslat elfogadását, amelyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott. Ardó Alfréd földbirtokos jvaslatára a nagygyűlés a pénz­ügyminiszterhez sürgönyileg fordul, hogy a vagyondézsma kivetések szüntettessenek be egész Szlovenszkón mindaddig, amig a pénz­ügyminiszter ur a gyűlés mai állásfoglalásá­ról nem értesül és a határozati javaslatot az érdekelt képviseletek bevonásával le nem tárgyalja. Határozati javaslat. Megállapítják, hogy köztársaságunk lakos­sága nemeztiségi és oszíálykülönbség nélkül súlyos gazdasági válságba jutott. Nincs a la­kosságnak egyetlen olyan rétege sem, amely­nek a körülbelül másfél év óta tartó gazda­sági krízis súlyos anyagi károkat ne okozott volna. Az állampolgárok túlnyomó része ina megélhetését csak nehéz küzdelem árán tud­ja biztosítani és teljes bizonytalanságban van. jövőjét illetőleg. Az ipari válság nemcsak a legerősebb adóalanyokat — az ipari köröket — gyengítette meg, hanem kihatással van a dolgozó munkásság nagy tömegeire, amelyek ma munkanélkül állanak s egyrészt nem jut­nak keresethez, ami számtalan szociális baj terhet jelentenek, amely munkanélküliség kutforrása lett, másrészt az államra nagy címén százmilliókat kénytelen a keresetnél- küli munkásságnak kiutalni. A gazdasági válság talán legsúlyosabb áldozata ma a kereskedővilág, amely a koro­na hirtelen áríolyarnemelkedése következté­ben a külföldön óriási veszteségeket szenve­dett s a belföldi piacon pedig a köztársaság lakosságának rohamos elszegényedése követ­lakosságának rohamos elszegényedése kö­vetkeztéből’ nem talál fogyasztókra és ve­vőkre. A kereskedelem katasztrofális hely­zete. súlyos kihatással van a pénzügyi vi­lágra is, amennyiben a nagytőke kénytelen tartalékaihoz nyúlni, hogy a' tömeges buká­sok folytán előálló veszteségeit fedezhesse. A mezőgazdaságot a kormánypolitika a védővámok megszüntetésével és a kötött gazdálkodásból a szabad versenybe való hirtelen átmenettel a legnehezebb helyzetbe jutatta. A nagy- és kisbirtok legnagyobb része ma súlyos bajokkal küzd, amennyiben egy magas- árnivó mellett megmunkált föld | terményeit a termelési költségeken alul kénytelen piacra dobni és a drága beruházá­sok és drága életstandard mellett teljesen pénztelenül állt. s életföltételeiben és életere­jében megtámadva kilátástalanul néz a jö­vőbe. A mezőgazdaság hanyatlása és a városi lakosság rohamos elszegényedése a tönk szélére jutatta a kisipart és vele a városok lakosságának értékes adófizető alanyait. Ennek az általános krízisnek és a lakos­ság ilyen mérvű elszegényedésének súlyos és beláthatatlan következményei lehetnek. Az elégedetlenség utat fog keresni magának mindenütt, a kormányt felelősségre fogják vonni gazdasági politikájáért s az elkesere­dést a kormány csak erőszakkal fogja el­nyomhatni, ami majd a köztársaság külföldi tekintélyének lesz ártalmára. Mindehhez azonban hozzá kell venni azt a letagadhatnian tényt, hogy Szlovenszkó íselyzete nehezebb és rosz- szabb, mint Csehországé és a szloven- szköi lakosság a csehországival szemben hátrányos helyzetben vau. Eltekintve ennek a parlamentben és a sajtóban való gyakori hangoztatásától, megállapítják; hogy a szlovenszkói lakosság panaszát a kormánynál nem igen találnak megértésre, a szlovenszkói vasúti hálózat rosszabb és drágább, a mezőgazdaság primi­tívebb, az ipar fejletlenebb, a lakosság sze­gényebb, mint Csehországban és igy nem bírja el oly könnyen a gazdasági válságot; mint a minden tekintetben fejlettebb, gazda­gabb, kulturáltabb s előnyösebb helyzetben levő Csehország. Ezért a keletszlovenszkói összes gazdasági szervezetek nevében a kassai gyűlés a következő kívánságokkal já­rul a cseh-szloyák kormány. és.'a pénzügy- raínisztér eíé. ; ; F . Követeli: 1. vagyóndézsma-torvény novellái-is utón való megváltoztatását; 2. vagyon szaporulati adó törlését; 3. a vagyondézsma-kivető bizottságnál * már megállapított vagyonérték revízióját. 4. Az értékpapírok, hadikölcsönk fizetési esz­közül való felhasználhatásá't. (Különösen a va- gyondézsmánál). 5. A vagyondézsma fizetési határi dejének kamatmentes 10—15 évi időtartamra való kive­tését . 6. A jelen keresetképességnek a vagyon- dézsmá fizetéseknél tekintetbe vételét 7. A vagyondézsma első 15 százalékos rész­letét tulmagasnak tartják és ennék 5 százalékra való leszállítását s annak értékpapírban, hadiköl- csönökben való fizethetését kívánják. Ennek a részletnek fizetése csak a felebbezések elintézése után történjék, késedelmi kamat nélkül. 8. Világos rendeleíekkei és utasításokkal te­remtsen rendet a pénzügyminiszter az adók töm­kelegében, mert ma az adófizetők legalább 00 százaléka nem ismeri ki magát a sokféle adókö­telezettség, azoknak nagysága és befizetési mó­dozatai között. Nagyon sok esetben maguk az adókivető tisztviselők sincsenek mindenütt tisz­tában az adókivetésekkel, ennélfogva az adófize­tők sok esetben aránytalanul magas és igazság­talan' adókkal lesznek megterhelve s az adóbe- hajtők sehol sincsenek tekintettel a lakosság élet­körülményeire, életviszonyaira. Utasi itassanak ezért haladéktalanul a pénzügyi hatóságok, hogy az adókivetéseknél méltányosan és pártatlanul járjanak el osztály és nemzetiségi különbség nél­kül. A memorandumot megküldték az összes politikai pártoknak, felelős minisztereknek és gazdasági szervezeteknek. Dúca Mussolininál. Róma, január 15. (Stesani.) Dúca román külügyminiszter Lausanneból ide érkezett, hogy tanácskozást folytasson Mussolinivel. Fogadta az olasz ujságnrókat s kijelentette előttük, hogy Románia barátságos érzéseket táplál Olaszországgal szemben. Romániának a kisantanthoz való viszonyáról kijelentette hogy a kisantant abszolút védelmi szövetség, amelynek célja a Balkán békéjét biztosítani. Ezért támogatja Románia a kisantantot és ezért lépett be annak kötelékébe. Kijelentette, hogy élénken érdeklődik az olasz fascizmus iránt, amelyet a jelen kor legérdekesebb ese­ményének tart. Azután tárgyalásokat foly­tatott Mussolinivel s ezek során főképpen két állam gazdasági viszonyairól volt szó. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom