Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-06 / 4. (157.) szám

Szombat, január 6, <7*RÁmMWR7&J*E nyelvre vezeti vissza, megfeledkezve arról, hogy a szláv népek is e szavak legnagyobb részét a latin nyelvből vették át, úgy hogy egyáltalában nem bizonyos az, hogy pél­dául a kereszt, tárnok stb. szavakat a ma­gyar nyelv — amint azt Mokrousow állítja — csakugyan a szláv nyelvek valamelyiké­ből vette ált De ha e szavak eredete szláv tőre vezethető vissza, még akkor is lehetsé­ges, hogy e szláv tő nem a cseh, vagy a szlovák nyelv talaján nőtt, hanem talán a délszláv, talán az ószláv vagy az orosz nyelv talaján. A szerző nem elégszik meg azzal, hogy a szerinte egytől-egyig szláv eredetű szavak egész légióját vonultassa föl, hanem elka­landoz a történelem birodalmába is. Meg­állapít ja például, hogy a magyar- nemesség legnagyobb része szláv, német vagy román eredetű. Megfeledkezik azonban arról, hogy ezzel nem a magyar nemzet ellen, de mel­lette bizonyít. Az, hogy a magyar nemzet nemességgel ruházta föl a nem magyar honpolgárok legkiválóbbjait, azt bizonyítja, hogy a magyar királyok nem tettek különb­séget magyar és nem magyar között, ami­kor a jogok megadásáról volt szó. De bizo­nyltja azt is, hogy a magyar nemzetnek és kultúrájának milyen nagy volt az asszimi­láló ereje, hogy a második vagy harmadik nemzedékben már nyelvükben is magyarok­ká tette azokat, akik egy más nemzet kitű­nő fiai voltak. Mokro'usow tanár megkockáztatja azt az állítást is, négy a 18. század közepéig nem volt számottevő magyar irodalom. El­felejti azonban, hogy Zrínyi, Gyöngyössy, Balassa, Mikes már jóval előbb magosra fejlesztették a magyar irodalom fáját, el­felejti, hogy Apácai Cseri János és Pázmány Péter már régebben a tökély igen magas fo­kára emelték a magyar bölcselet* nyelvét. Történelmi próbálkozása után a szerző a politika labirintusába is bemerészkedik. Miután azit állította, hogy a magyar nyelv azért vált hivatalos nyelvvé, mivel a nem magyarnyelvű nemesség beházasodott a gazdag magyarnyelvű nemesi családokba és igy az egész nemesség elmagyarosodott, bravúros fordulattal hirtelen megállapítja, hogy Magyarország mai függetlenségét a nemesség kiváltságainak megtartására hasz­nálja ki Mokrousow is kénytelen megálSapitani, hogy a szlovák nemesség nem fejtett ki el­lent állást a magyarosítás ellen, hanem csak az evangélikus papság, amelynek szerinte nemcsak a magyar, de az dnmgyarosodott szlovák nemességtől is sokat kellett szen­vednie. Munkája legvégén azzal hozakodik elő a szerző, hogy a magyar kultúrát olyan em­berek fejlesztették, akik származásra nézve nem voltak magyarok. Példaként említi Kossuthot, Petőfit, Madádhot, Munkácsyt és Lisztet. Etokmitve attól, hogy nem minden példája szerencsés, a magyarságot szívből gyűlölő professzor nem veszi észre azt, hogy azzal, amit óosárlásnak szánt, volta­képpen inkább bókot mondott a magyar nemzetnek. A nemzet hálával, tisztelettel és szeretettel adózik nagy-nagy cselekvéseik­nek, de kétségtelen az is, hogy az ő szelle­mük nem fejlődhetett volttá oly naggyá, ha az a kubaira, amelyben föteötfcek, nekik is sokat, igen sokat nem nyújtott volna. Mokrousow minden egyes során meg­látszik, hogy nem az igazság keresése, de a magyarság gyűlölete adta a tollat a kezébe. Tudományos igazságoktól nincs okunk fázni, de tiltakoznunk kell az elen, ha valaki ille­téktelenül magára ölti a tudomány tógáját, amelyet meg nem érdemel és tudomány gyanánt hirdeti a gyűlölet igéit. Ezért kell helytelenítenünk, hogy a tanügyi hatóságok a tanítók könyvtáraiba gyüiöletíd teljes és tudás nélkUl való iratokat csempésszenek. Tallózó. Paris, január eleje. (Saját tudósítónktól.) Már megemlékez­tem röviden arról, hogy Dúca román kül­ügyminiszter Lausanneból Parisba érkezett. Utazásának két célja volt. Az egyik, hogy a Romániára eső jóvátétel! összeget a leg­felsőbb tanács felemelje. A másik, hogy Ro­mánia részére Párisban száz millió aranyiéi kölcsönt szerezzen. Utazását széles, de meg­lehetősen felületes diplomáciai akció előzte meg. Aki Románia magatartását Lausanne- ban csal; kicsit is figyelemmel kísérte, annak okvetlenül észre kellett vennie, hogy milyen szolgai megadással tolja Románia Francia- ország szekerét, különösen a Bukarestre nézve olyan fontos dardanellai kérdésben. A figyelmes olvasóban rögtön az az érzés tá­madt, hogy Dúca ur valamit akar Francia- országtól. A román külügyminiszter ..tör­hetetlen hűségének4* az az eredménye, hogy a francia hivatalos körök és a sajtó elhal­mozzák jóindulatuk minden jelével, de ez minden. Idáig még alig jutott ahhoz, hogy jövetelének célját hivatalosan elmondhassa. A francia körök a román kívánságokkal, de különösen az elsővel szemben a leghatáro­zottabb elutasító magatartást is tanúsítják. A spaai konferencián, hol valamennyi szövetséges és társult hatalmak resztvettek, a jóvátétel! összeget százalékarányban egy- másközött felosztották. Franciaország ere­detileg 60 százalékot kért és végül 52 száza­lékot és elsőbbségi jogot kapott a központi hatalmak által fizetendő jóvátételből. (Igen erősen hangsúlyozom, hogy a központi ha­talmak és nem csak a Németország által fi­zetendő összegről volt szó.) Ha tehát Romániának most sikerülne az, hogy a rá eső részt felemeljék, ez csak Franciaország terhére mehetne. Erről pedig a Quai D‘Orsay-n hallani sem akarnak. Az­zal érvelnek, hogy mig Franciaország idáig még alig kapott jóvátételt, addig Románia a ■magyarországi zsákmányból már többhöz ju­tott, mint amennyi megilletné. A magyar- országi zsákmányról a román külügyminisz­ter igen bölcsen hallgatott. Műkor azután nyíltan kezdtek róla beszélni, akkor Dúca kijelentette, hogy ez a zsákmány nem tarto­zik a jóvátételhez és igy nem esik a jóvá- tételi bizottság hatáskörébe. Dúca urnák ezt a feltevését azonban igen erélyesen meg­cáfolták illetékes helyen. Különben is — igy érvelnek a Ouai D‘Orsayn — Franciaország­nak semmi joga nincs egyes jóvátétel! össze­gek felemeléséhez vagy leszállításához, mi­vel ezeket az összegeket Spaaban nem a legfelsőbb tarlíos, hanem a szövetségesek összeségc osztotta fel és igy az ottani meg­állapodásokban csakis az aláíró hatalmak összes égé változtathat. Ezt annak idején a Franciaországot képviselő MSlerand indít­ványára ki is mondották. Dúca nem kevesebb, mint tiz százalék­kal óhajtaná Románia részesedését felemel­tetni. Ez pedig olyan gyökeres megváltozta­tása volna a spaai megegyezésnek, hogy a Versailles! szerződés revízióját vonná maga után. Már pedig Franciaország irtózik a rt- r ©víziónak még a gondolatától is. Puca te­hát — mivel akciójának kdláiástaiauságát belátta — taktikát változtatott Az ö kez­deményezésére a kis antant demarsot inté­zett a szövetségesekhez, amelyben kérik a párisi konferenciára való meghívásukat. Poincaré eleinte — taktikai okokból — támo­gatta is ezt az akciót, íkésöbb azonban azt a választ adták a kisantantnak, hogy a párisi konferencia tulajdonképpen nean más, mint a londoni konferencia folytatása és igy most is csak azok szerepelhetnek benne, akik Lon­donban resztvettek. A kisantant meghívása ellen Bonar Law, de különösen Mussolini til­takoztak. Ez a visszautasítás a kisaniant egy be nem vallott, de nagyon erős diplomáciai veresége. Mivel a brüsszeli nagy 'konferencia aligha fog létrejönni, Románia kilátásai majdnem egysníőek a nullával. Dúca másik — a százmillió aranyaiéi köl­csönre vonatkozó — kívánságának csak va­lamivel van több kilátása. A francia pénz­ügyi körök első kérdése az volt, hogy mire kell Romániának a pénz. Dúca azt vála­szolta, hogy tekintettel az orosz veszede­Hiért lárt Diíca Párisban. A jővátételi részesedés fölemelése. Százmilliós kölcsön. Miért nem hívták meg a kisantaniot Párisba. namani faloa viszály. A belga kormány bukása előtt. Brüsszel, január 5. (Saját tudósitónktól.) Theunis belga mi­niszterelnök kormányának helyzete, mint azt a világsajtó berkeiben is suttogják, megren­dült. A válságra a genti egyetem adott okot. A flamandok ennek az egyetemnek flaman- dizálását követelték. Eddig a francia nyelv volt az egyetem tanítási nyelve. A parlament legutóbbi ülésszakában a genti egyetem miatt oly erővel csaptak össze a flamandok és valonok. mint talár, még soha azelőtt. A flamandok oldalán vol­tak a katolikus jobboldali képviselők és szá­mos szocialista képviselő Yandervelde veze­tésével. Hiába hivatkozott a katolikus valón Carton de Wiart, az egykori miniszterelnök, hogy a genti egyetem ílamandizálása ha­sonló volna ahhoz, amit a németek a lőweni egyetemen véghezvittek és hiába nevezte ezt a tervet a szellem elleni merényletnek. Hymans liberális miniszter és Max Adolf. Brüsszel polgármestere is hiába tiltakozott e terv ellen, hiába mondották az egyes szóno­ké k, hogy az ország egységét áruló módon szétszakítják, hogy a német hóhér által \ég- rehajtani kívánt müvet a belső ellenség végzi cl és hiába hivatkoztak arra is. hogy a fran cia kultúrát, amelyen Belgium szellemi élete föléptiít, lelkiismerctlenül földuliák. Azokaí a kompromisszumokat, amelyek továbbra is biztosítani akarták a francia nyelv befolyá­sát Gentben. a hevesvérüek mereven vissz*1 utasították. Amikor december 22-én szavazásra W rült a sor, nyolcvankilenc képviselő amellett szavazott, hogy a genti oktatás nyelve a íiamand legyen és csak nyolcvanötén sza­vaztak a javaslat ellen. Az izgalmak erre még inkább fölkavarodtak. Hymans megsér­tette a flamand érzelmű Franck gyarmat­ügyi minisztert. A miniszter provokáltattn Hymanst, párbajra azonban nem került a sor. Az egyetem valón diákjai tiltakozó sztrájkba léptek, fölvonultak Brüsszel utcáin, francia dalokat énekeltek és igy kiáltottak föl; Gand francais! Gand francais! Táblákat hordoztak, amelyen a következő fölirat volt: Berlin nevet, de Páris sir. A valonok haragja azonban szervbefor­dul a kormánnyal is, amely, mivel többsége nem volt, semleges álláspontra helyezkedett, annál is inkább, mivel egyes tagjai is ellen­kező álláspontot képviseltek. Mig Franck és van de Vyvere a flamandok mellett volt, ad­dig Jaspar, Masson. Devere és Neujan a valonok álláspontját védelmezte. Világos volt tehát, hogy a kormány nem soká tarthatja magát. Három aj Milgazgalást rcnUclel. i Cafí Continental j | Prága I, 8.6 Graben 17 { Telefon 51 é8 33V9a + b 1 8 5 ■ 5 Az előkelő magyar társaság találkozóhelye 3 ■ 3 PR fAaae&aaaaaaBBBBaaaaaaaaaaiaaaaaiaaiiöaoiaeaaaiBaa** COOOCXX>COOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXj fTREHCIAHSKÉ TEPLICE j ; (SLOVENSKO) : !l kiváló hatású, természetes forrósáén kénes- és y Y iszapfürdők köszvény, esuz, tschtas stb. ollen Y jl Téli kúrák május 1-ig k 2 a fürdőkkel egybeépített Sína-saaflóban \' Egész penzió, lakással, fttr- Y S> dőkfeel 44.- KC-töl íe'Jehb ji| OOCX^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOO Prága, január 5. A hivatalos lap mai száma rendeletet tesz közzé a szlovenszkói és ruszinszkö: gyámhatósági hivatalok létesítéséről, azután némely állami szakhivatal megszüntetéséről, végül az igazsági hivatalok megváltoztatásá­ról. A három rendeletet alább ismertetjük. L A pozsonyi ítélőtábla körzetében a kö vetkező járási székhelyeken tesznek árva- széki hivatalok: Pozsonyban, Dunaszerdabe- lyen, Galámtán, Malackán, Miaván, Bazilikán, Szeműén, Szakokén, Somorján, Nagyszom­baton, Besztercebányán, Újbányán, Korné­lián (u korponai és selmecbányi járás szá­mára), Turócszentmárionban (a turócszení- mártoni és sztnilbnyai járás számára), Zó­lyomban a zólyomi és körmöobányai járás számára), Komáromban (komáromi, ógyallai és párkányi járás számára), Léván, Ipolysá­gon, Nyitrán, Gál gócon, Pri vigyen, Nagyta- polcsányban, Érsekújvárt, Vágsellyén, Ara- nyösmaróton, Alsókubinban (az alsókubini és uárnesztói járás számára), Lipíószentmiklö- son (a liptószentmiklósi, rózsahegyi és liptó- ujvári járás számára), Trencsénben (a iren- cséni, iMavai és báni járás számára), Nagy- biccséii (a nagybaccsei és vágbesztercei já­rás számára), Vágujhelyen, Puhón és Zsol­nán. A kassai ítélőtábla körzetében a követ­kező járásokban: Kassán (a kassai és szepst járás részére), Gálszécsen, Nagymihályon, Homonnán. Varanón, íiirályhelmecen, Nagy- kapóson, Szobráncon, Lőcsén, Késmárkon, íglón, Szép e sszom haton, Szepesváralján, Szepes ófalván, Oölniebányán, Ólublón, Bártfán, Girálton, Eperjesen, Kiszzebenben, Feteövizkozön (a felsővizközi és sztropkói járás .részére), Rimaszombaton (a rimaszom­bati, tornaijai és feledi járás részére), Rozs­nyón, Negyrőcén, Ungvári (az ungvári és nagy bér eznai járás részére), Munkácson (a mnukácsi és nagyvereckei járás részére), Beregszászon (a beregszászi és izai járás részére), Nagyszőlősön, Huiszton. Técsőn és végül Kisökröiv Másodfokú gyámügyi hatóságok lesznek a pozsonyi tábla területén: Besztercebányán, Komáromiban, Nyitrán, Rózsahegyen és Tre: csénben, a kassai tábla területén pedig: Kassán, Lőcsén, Eperjesen, Rimaszombaton. Ungvári, Huszton és Beregszászon. Ezek a másodfokú gyámügyi hatóságok az illető vá­rosok törvényszékeinek kebelében fognak működni. Harmadfokú gyámügyi hatóságok lesznek Pozsonyban és Kassán. Az állami szakhivatalok Eloszlatása. Az állami építkezési, kultúrmérnöki és folyamépitkezési hivatalokat, valamint az állami erdőfelügyelőségeket és álami erdőhi­vatalokat, végül a kerületi ex dobivá tál okai mezőgazdasági felügyelőségeiket és az állami, megyei s járási állatorvosi hivatalait íötosz- 1 alják. A kultúrmérnöki hivatal hatáskörét átveszi a megyei hivatal. Az állami, járási érdőfelügyelöségeik és járási hatáskörét a já­rási hivatal, a többi feloszlott állami hivata­lok hatáskörét pedig a megye veszi át. A szükséges hivatalnokokat a megyei, vagy járási hivatalokhoz a belügyminiszter az il­lető szakminiszterekkel egyetértőleg helyezi át. A megyei, vágj- járási hivatalokhoz ki­rendelt hivatalnokokat szükséghez képest meg lehet bízni azzal is, hogy több megye: vagy járási hivatal ily iránya teendőit ellá- sák. Föloszlatják az állami építkezési felü­gyelőségeket is, továbbá az országos vízépí­tési igazgatóságokat, végül az állategészségi felügyelői hivatalt, amelynek hatásköre a minisztériumra száll át. A megyei hivatalok hatásköréből a já­rási hivatalokra szállnak át a következő fel­adatok: A közegészségügy igazgatásában a járványos betegségek eredetének és ^meg­szűnésének megállapítása, továbbá az ef,észr ségügyi vizsgálatok elrendelése az iskolák­ban, járásokban és községekben; az iskolák bezárása járványos betegségek esetén, fel­ügyelet az egészségügyi intézetek felett, hul­lák szállításának engedélyezése, oltások el­rendelése, felügyelet a járási egészségügyi személyzet felett, az orvosok és szülésznők ellenőrzése és nyilvántartása, végül a nemi —————ny^T-TrrnrgTii—rmnuniim mm ! í 1 A legújabb^ leszállított árakon már most ^ I 1 I • gtftO KCSől minden foftb órásnál Kopható | A legújabb leszállított árakon már most WC. töl minőén föhh órásnál Kopható delemre, a hadsereg fejlesztére kell a pénz. A francia bankárok erre még összébb húz­ták pénzeszsacskóik zsinórját és arra a szá­mos milliárd aranyfrankra gondoltak, ame­lyet annak idején Oroszországnál; kölcsö­nöztek ugyancsak hadseTegfejtesztési célra és amely össégből a mai napig még egy cen- timot sem láttak és belátható időin belül nem is fognak látni. A tárgyalások ez ügyben még folynak és a Ouai D‘Orsay barátságo­san közvetít, hogy legalább ezt nyújthassa a laussanei támogatásért. Egy, a francia állam részéről adandó kölcsönről szó sem lehet, mert a francia adófizetők tiltakoznának az ellen, hogy adófillereiket egy messze or­szágnak adják fegyverkezésre. A magán- pénzpiac pedig igen óvatos. Romániának je­lenleg 1 milliárd 400 millió aranylei külföldi adóssága van. A bankárokra azonkívül ha­tással van Románia zilált pénzügyi helyzete és korrupt közigazgatása is. Kereskedelme kapkodó, adórendszere pedig tarthatatlan. Dúca újabb adókat és kereskedelmi refor­mokat, valamint a külföldi adósságok rende­zését ígéri. Ezeket az Ígéreteket azonban a francia bankárok nem sokra értékelik. A tárgyalások még folynak, de ered­ményre nagyon kevés a kilátás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom