Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-06 / 4. (157.) szám

Szombat, január 6,

<7*RÁmMWR7&J*E

nyelvre vezeti vissza, megfeledkezve arról, hogy a szláv népek is e szavak legnagyobb részét a latin nyelvből vették át, úgy hogy egyáltalában nem bizonyos az, hogy például a kereszt, tárnok stb. szavakat a magyar nyelv — amint azt Mokrousow állítja — csakugyan a szláv nyelvek valamelyikéből vette ált De ha e szavak eredete szláv tőre vezethető vissza, még akkor is lehetséges, hogy e szláv tő nem a cseh, vagy a szlovák nyelv talaján nőtt, hanem talán a délszláv, talán az ószláv vagy az orosz nyelv talaján.

A szerző nem elégszik meg azzal, hogy a szerinte egytől-egyig szláv eredetű szavak egész légióját vonultassa föl, hanem elkalandoz a történelem birodalmába is. Megállapít ja például, hogy a magyar- nemesség legnagyobb része szláv, német vagy román eredetű. Megfeledkezik azonban arról, hogy ezzel nem a magyar nemzet ellen, de mellette bizonyít. Az, hogy a magyar nemzet nemességgel ruházta föl a nem magyar honpolgárok legkiválóbbjait, azt bizonyítja, hogy a magyar királyok nem tettek különbséget magyar és nem magyar között, amikor a jogok megadásáról volt szó. De bizonyltja azt is, hogy a magyar nemzetnek és kultúrájának milyen nagy volt az asszimiláló ereje, hogy a második vagy harmadik nemzedékben már nyelvükben is magyarokká tette azokat, akik egy más nemzet kitűnő fiai voltak.

Mokro'usow tanár megkockáztatja azt az állítást is, négy a 18. század közepéig nem volt számottevő magyar irodalom. Elfelejti azonban, hogy Zrínyi, Gyöngyössy, Balassa, Mikes már jóval előbb magosra fejlesztették a magyar irodalom fáját, elfelejti, hogy Apácai Cseri János és Pázmány Péter már régebben a tökély igen magas fokára emelték a magyar bölcselet* nyelvét.

Történelmi próbálkozása után a szerző a politika labirintusába is bemerészkedik. Miután azit állította, hogy a magyar nyelv azért vált hivatalos nyelvvé, mivel a nem magyarnyelvű nemesség beházasodott a gazdag magyarnyelvű nemesi családokba és igy az egész nemesség elmagyarosodott, bravúros fordulattal hirtelen megállapítja, hogy Magyarország mai függetlenségét a nemesség kiváltságainak megtartására használja ki

Mokrousow is kénytelen megálSapitani, hogy a szlovák nemesség nem fejtett ki ellent állást a magyarosítás ellen, hanem csak az evangélikus papság, amelynek szerinte nemcsak a magyar, de az dnmgyarosodott szlovák nemességtől is sokat kellett szenvednie.

Munkája legvégén azzal hozakodik elő a szerző, hogy a magyar kultúrát olyan emberek fejlesztették, akik származásra nézve nem voltak magyarok. Példaként említi Kossuthot, Petőfit, Madádhot, Munkácsyt és Lisztet. Etokmitve attól, hogy nem minden példája szerencsés, a magyarságot szívből gyűlölő professzor nem veszi észre azt, hogy azzal, amit óosárlásnak szánt, voltaképpen inkább bókot mondott a magyar nemzetnek. A nemzet hálával, tisztelettel és szeretettel adózik nagy-nagy cselekvéseiknek, de kétségtelen az is, hogy az ő szellemük nem fejlődhetett volttá oly naggyá, ha az a kubaira, amelyben föteötfcek, nekik is sokat, igen sokat nem nyújtott volna.

Mokrousow minden egyes során meglátszik, hogy nem az igazság keresése, de a magyarság gyűlölete adta a tollat a kezébe. Tudományos igazságoktól nincs okunk fázni, de tiltakoznunk kell az elen, ha valaki illetéktelenül magára ölti a tudomány tógáját, amelyet meg nem érdemel és tudomány gyanánt hirdeti a gyűlölet igéit. Ezért kell helytelenítenünk, hogy a tanügyi hatóságok a tanítók könyvtáraiba gyüiöletíd teljes és tudás nélkUl való iratokat csempésszenek.

Tallózó.

Paris, január eleje.

(Saját tudósítónktól.) Már megemlékeztem röviden arról, hogy Dúca román külügyminiszter Lausanneból Parisba érkezett. Utazásának két célja volt. Az egyik, hogy a Romániára eső jóvátétel! összeget a legfelsőbb tanács felemelje. A másik, hogy Románia részére Párisban száz millió aranyiéi kölcsönt szerezzen. Utazását széles, de meglehetősen felületes diplomáciai akció előzte meg.

Aki Románia magatartását Lausanne- ban csal; kicsit is figyelemmel kísérte, annak okvetlenül észre kellett vennie, hogy milyen szolgai megadással tolja Románia Francia- ország szekerét, különösen a Bukarestre nézve olyan fontos dardanellai kérdésben. A figyelmes olvasóban rögtön az az érzés támadt, hogy Dúca ur valamit akar Francia- országtól. A román külügyminiszter ..törhetetlen hűségének4* az az eredménye, hogy a francia hivatalos körök és a sajtó elhalmozzák jóindulatuk minden jelével, de ez minden. Idáig még alig jutott ahhoz, hogy jövetelének célját hivatalosan elmondhassa. A francia körök a román kívánságokkal, de különösen az elsővel szemben a leghatározottabb elutasító magatartást is tanúsítják.

A spaai konferencián, hol valamennyi szövetséges és társult hatalmak resztvettek, a jóvátétel! összeget százalékarányban egy- másközött felosztották. Franciaország eredetileg 60 százalékot kért és végül 52 százalékot és elsőbbségi jogot kapott a központi hatalmak által fizetendő jóvátételből. (Igen erősen hangsúlyozom, hogy a központi hatalmak és nem csak a Németország által fizetendő összegről volt szó.)

Ha tehát Romániának most sikerülne az, hogy a rá eső részt felemeljék, ez csak Franciaország terhére mehetne. Erről pedig a Quai D‘Orsay-n hallani sem akarnak. Azzal érvelnek, hogy mig Franciaország idáig még alig kapott jóvátételt, addig Románia a ■magyarországi zsákmányból már többhöz jutott, mint amennyi megilletné. A magyar- országi zsákmányról a román külügyminiszter igen bölcsen hallgatott. Műkor azután nyíltan kezdtek róla beszélni, akkor Dúca kijelentette, hogy ez a zsákmány nem tartozik a jóvátételhez és igy nem esik a jóvá- tételi bizottság hatáskörébe. Dúca urnák ezt a feltevését azonban igen erélyesen megcáfolták illetékes helyen. Különben is — igy érvelnek a Ouai D‘Orsayn — Franciaországnak semmi joga nincs egyes jóvátétel! összegek felemeléséhez vagy leszállításához, mivel ezeket az összegeket Spaaban nem a legfelsőbb tarlíos, hanem a szövetségesek összeségc osztotta fel és igy az ottani megállapodásokban csakis az aláíró hatalmak összes égé változtathat. Ezt annak idején a Franciaországot képviselő MSlerand indítványára ki is mondották.

Dúca nem kevesebb, mint tiz százalékkal óhajtaná Románia részesedését felemeltetni. Ez pedig olyan gyökeres megváltoztatása volna a spaai megegyezésnek, hogy a Versailles! szerződés revízióját vonná maga után. Már pedig Franciaország irtózik a rt- r ©víziónak még a gondolatától is. Puca tehát — mivel akciójának kdláiástaiauságát belátta — taktikát változtatott Az ö kezdeményezésére a kis antant demarsot intézett a szövetségesekhez, amelyben kérik a párisi konferenciára való meghívásukat. Poincaré eleinte — taktikai okokból — támogatta is ezt az akciót, íkésöbb azonban azt a választ adták a kisantantnak, hogy a párisi konferencia tulajdonképpen nean más, mint a londoni konferencia folytatása és igy most is csak azok szerepelhetnek benne, akik Londonban resztvettek. A kisantant meghívása ellen Bonar Law, de különösen Mussolini tiltakoztak. Ez a visszautasítás a kisaniant egy be nem vallott, de nagyon erős diplomáciai veresége. Mivel a brüsszeli nagy 'konferencia aligha fog létrejönni, Románia kilátásai majdnem egysníőek a nullával.

Dúca másik — a százmillió aranyaiéi kölcsönre vonatkozó — kívánságának csak valamivel van több kilátása. A francia pénzügyi körök első kérdése az volt, hogy mire kell Romániának a pénz. Dúca azt válaszolta, hogy tekintettel az orosz veszedeHiért lárt Diíca Párisban.

A jővátételi részesedés fölemelése. Százmilliós kölcsön. Miért nem hívták

meg a kisantaniot Párisba.

namani faloa viszály.

A belga kormány bukása előtt.

Brüsszel, január 5.

(Saját tudósitónktól.) Theunis belga miniszterelnök kormányának helyzete, mint azt a világsajtó berkeiben is suttogják, megrendült. A válságra a genti egyetem adott okot. A flamandok ennek az egyetemnek flaman- dizálását követelték. Eddig a francia nyelv volt az egyetem tanítási nyelve.

A parlament legutóbbi ülésszakában a genti egyetem miatt oly erővel csaptak

össze a flamandok és valonok. mint talár, még soha azelőtt. A flamandok oldalán voltak a katolikus jobboldali képviselők és számos szocialista képviselő Yandervelde vezetésével. Hiába hivatkozott a katolikus valón Carton de Wiart, az egykori miniszterelnök, hogy a genti egyetem ílamandizálása hasonló volna ahhoz, amit a németek a lőweni egyetemen véghezvittek és hiába nevezte ezt a tervet a szellem elleni merényletnek. Hymans liberális miniszter és Max Adolf. Brüsszel polgármestere is hiába tiltakozott e terv ellen, hiába mondották az egyes szónoké k, hogy az ország egységét áruló módon szétszakítják, hogy a német hóhér által \ég- rehajtani kívánt müvet a belső ellenség végzi cl és hiába hivatkoztak arra is. hogy a fran cia kultúrát, amelyen Belgium szellemi élete föléptiít, lelkiismerctlenül földuliák. Azokaí a kompromisszumokat, amelyek továbbra is biztosítani akarták a francia nyelv befolyását Gentben. a hevesvérüek mereven vissz*1 utasították.

Amikor december 22-én szavazásra W rült a sor, nyolcvankilenc képviselő amellett szavazott, hogy a genti oktatás nyelve a íiamand legyen és csak nyolcvanötén szavaztak a javaslat ellen. Az izgalmak erre még inkább fölkavarodtak. Hymans megsértette a flamand érzelmű Franck gyarmatügyi minisztert. A miniszter provokáltattn Hymanst, párbajra azonban nem került a sor.

Az egyetem valón diákjai tiltakozó sztrájkba léptek, fölvonultak Brüsszel utcáin, francia dalokat énekeltek és igy kiáltottak föl; Gand francais! Gand francais! Táblákat hordoztak, amelyen a következő fölirat volt: Berlin nevet, de Páris sir.

A valonok haragja azonban szervbefordul a kormánnyal is, amely, mivel többsége nem volt, semleges álláspontra helyezkedett, annál is inkább, mivel egyes tagjai is ellenkező álláspontot képviseltek. Mig Franck és van de Vyvere a flamandok mellett volt, addig Jaspar, Masson. Devere és Neujan a valonok álláspontját védelmezte. Világos volt tehát, hogy a kormány nem soká tarthatja magát.

Három aj Milgazgalást rcnUclel.

i Cafí Continental j

| Prága I, 8.6 Graben 17 {

Telefon 51 é8 33V9a + b

1 8

5 ■

5 Az előkelő magyar társaság találkozóhelye 3 ■ 3

PR

fAaae&aaaaaaBBBBaaaaaaaaaaiaaaaaiaaiiöaoiaeaaaiBaa**

COOOCXX>COOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXj

fTREHCIAHSKÉ TEPLICE j

; (SLOVENSKO) :

!l kiváló hatású, természetes forrósáén kénes- és y Y iszapfürdők köszvény, esuz, tschtas stb. ollen Y

jl Téli kúrák május 1-ig k

2 a fürdőkkel egybeépített Sína-saaflóban \'

Egész penzió, lakással, fttr- Y

S> dőkfeel 44.- KC-töl íe'Jehb ji|

OOCX^OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOO

Prága, január 5.

A hivatalos lap mai száma rendeletet tesz közzé a szlovenszkói és ruszinszkö: gyámhatósági hivatalok létesítéséről, azután némely állami szakhivatal megszüntetéséről, végül az igazsági hivatalok megváltoztatásáról. A három rendeletet alább ismertetjük.

L A pozsonyi ítélőtábla körzetében a kö vetkező járási székhelyeken tesznek árva- széki hivatalok: Pozsonyban, Dunaszerdabe- lyen, Galámtán, Malackán, Miaván, Bazilikán, Szeműén, Szakokén, Somorján, Nagyszombaton, Besztercebányán, Újbányán, Kornélián (u korponai és selmecbányi járás számára), Turócszentmárionban (a turócszení- mártoni és sztnilbnyai járás számára), Zólyomban a zólyomi és körmöobányai járás számára), Komáromban (komáromi, ógyallai és párkányi járás számára), Léván, Ipolyságon, Nyitrán, Gál gócon, Pri vigyen, Nagyta- polcsányban, Érsekújvárt, Vágsellyén, Ara- nyösmaróton, Alsókubinban (az alsókubini és uárnesztói járás számára), Lipíószentmiklö- son (a liptószentmiklósi, rózsahegyi és liptó- ujvári járás számára), Trencsénben (a iren- cséni, iMavai és báni járás számára), Nagy- biccséii (a nagybaccsei és vágbesztercei járás számára), Vágujhelyen, Puhón és Zsolnán. A kassai ítélőtábla körzetében a következő járásokban: Kassán (a kassai és szepst járás részére), Gálszécsen, Nagymihályon, Homonnán. Varanón, íiirályhelmecen, Nagy- kapóson, Szobráncon, Lőcsén, Késmárkon, íglón, Szép e sszom haton, Szepesváralján, Szepes ófalván, Oölniebányán, Ólublón, Bártfán, Girálton, Eperjesen, Kiszzebenben, Feteövizkozön (a felsővizközi és sztropkói járás .részére), Rimaszombaton (a rimaszombati, tornaijai és feledi járás részére), Rozsnyón, Negyrőcén, Ungvári (az ungvári és nagy bér eznai járás részére), Munkácson (a mnukácsi és nagyvereckei járás részére), Beregszászon (a beregszászi és izai járás részére), Nagyszőlősön, Huiszton. Técsőn és végül Kisökröiv

Másodfokú gyámügyi hatóságok lesznek a pozsonyi tábla területén: Besztercebányán,

Komáromiban, Nyitrán, Rózsahegyen és Tre: csénben, a kassai tábla területén pedig: Kassán, Lőcsén, Eperjesen, Rimaszombaton. Ungvári, Huszton és Beregszászon. Ezek a másodfokú gyámügyi hatóságok az illető városok törvényszékeinek kebelében fognak működni. Harmadfokú gyámügyi hatóságok lesznek Pozsonyban és Kassán.

Az állami szakhivatalok Eloszlatása.

Az állami építkezési, kultúrmérnöki és folyamépitkezési hivatalokat, valamint az állami erdőfelügyelőségeket és álami erdőhivatalokat, végül a kerületi ex dobivá tál okai mezőgazdasági felügyelőségeiket és az állami, megyei s járási állatorvosi hivatalait íötosz- 1 alják. A kultúrmérnöki hivatal hatáskörét átveszi a megyei hivatal. Az állami, járási érdőfelügyelöségeik és járási hatáskörét a járási hivatal, a többi feloszlott állami hivatalok hatáskörét pedig a megye veszi át. A szükséges hivatalnokokat a megyei, vagy járási hivatalokhoz a belügyminiszter az illető szakminiszterekkel egyetértőleg helyezi át. A megyei, vágj- járási hivatalokhoz kirendelt hivatalnokokat szükséghez képest meg lehet bízni azzal is, hogy több megye: vagy járási hivatal ily iránya teendőit ellá- sák. Föloszlatják az állami építkezési felügyelőségeket is, továbbá az országos vízépítési igazgatóságokat, végül az állategészségi felügyelői hivatalt, amelynek hatásköre a minisztériumra száll át.

A megyei hivatalok hatásköréből a járási hivatalokra szállnak át a következő feladatok: A közegészségügy igazgatásában a járványos betegségek eredetének és ^megszűnésének megállapítása, továbbá az ef,észr ségügyi vizsgálatok elrendelése az iskolákban, járásokban és községekben; az iskolák bezárása járványos betegségek esetén, felügyelet az egészségügyi intézetek felett, hullák szállításának engedélyezése, oltások elrendelése, felügyelet a járási egészségügyi személyzet felett, az orvosok és szülésznők ellenőrzése és nyilvántartása, végül a nemi

—————ny^T-TrrnrgTii—rmnuniim mm

! í 1 A legújabb^ leszállított árakon már most ^ I 1 I

• gtftO KCSől minden foftb órásnál Kopható |

A legújabb leszállított árakon már most

WC. töl minőén föhh órásnál Kopható

delemre, a hadsereg fejlesztére kell a pénz. A francia bankárok erre még összébb húzták pénzeszsacskóik zsinórját és arra a számos milliárd aranyfrankra gondoltak, amelyet annak idején Oroszországnál; kölcsönöztek ugyancsak hadseTegfejtesztési célra és amely össégből a mai napig még egy cen- timot sem láttak és belátható időin belül nem is fognak látni. A tárgyalások ez ügyben még folynak és a Ouai D‘Orsay barátságosan közvetít, hogy legalább ezt nyújthassa a laussanei támogatásért. Egy, a francia állam részéről adandó kölcsönről szó sem lehet, mert a francia adófizetők tiltakoznának az ellen, hogy adófillereiket egy messze országnak adják fegyverkezésre. A magán- pénzpiac pedig igen óvatos. Romániának jelenleg 1 milliárd 400 millió aranylei külföldi adóssága van. A bankárokra azonkívül hatással van Románia zilált pénzügyi helyzete és korrupt közigazgatása is. Kereskedelme kapkodó, adórendszere pedig tarthatatlan. Dúca újabb adókat és kereskedelmi reformokat, valamint a külföldi adósságok rendezését ígéri. Ezeket az Ígéreteket azonban a francia bankárok nem sokra értékelik.

A tárgyalások még folynak, de eredményre nagyon kevés a kilátás.