Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-06 / 4. (157.) szám

Szombat, Január 6. A párisi konferencia llicülfÍlISlll€SMI lllósi. Franciaország önálló akcióba kezd. Amerika közbelép? Prága, január 5. A párisi konferencia tegnap este, gyor­sabban, mint ahogy gondoltuk volna, fölosz­tott. A konferencia eredménytelen befejezé­sét az a mély szakadék idézte elő, amely egyfelől az angol, másfelől pedig a francia, olasz és belga delegátusok és kormányaik között tátong. A konferencia tegnapi harmadik teljes ülése, amely a késő esti órákban fejeződött be, szinte drámai gyorsasággal pergett le. Della Toretta fölolvasta az olasz javaslato­kat, amelyek a Havas-íigynökség jellemzése szerint ngyon közel állanak a francia javas­latokhoz. (Más jelentés szerint az olasz ja­vaslat közvetíteni óhajtott.) Poincaré Bonar Lawnak a szerdai ülésen kifejtett ellenveté­seit igyekezett cáfolni. A francia kormányel­nök polemikus beszéde után Bonar Law azt követelte, hogy a tanácskozás tárgyává azt a jegyzékét tegyék, amelyben Poincarénak az angol javaslatról ‘mondott bírálatára vá­laszt. Poincaré kereken kijelentette, hogy Ö nem járulhat hozzá Bonar Law jegyzékének megvitatásához. Az angol és a belga bizott­ság kívánságára ezután fölfüggesztették az ülést és módot nyújtottak az egyes delegá­cióknak arra, hogy az angol és az olasz ja­vaslatot külön-külön megtárgyalják. Kétórái tanácskozás után ismét megnyitották az ülést. Bonar Law erre kijelentette, hogy a francia javaslatok Európa gazdasági helyze­tére beláthatatlan következményekkel jár­hatnának és megállapította, hogy az angol és a francia javaslatokat át nem hidalható el­lentétek választják el. Erre Poincaré abbeli nézetének adott kifejezést, hogy az angol ja­vaslatok a Versailles! béke megváltoztatását jelentik, miért is a francia kormány a meg­oldást nem fogadhatja el. Mind Bonar Law, mind pedig Poincaré biztosították egymást arról, hogy kormányaik és népeik egymás­hoz való barátsága a jövőben is változatlan marad. Ez a kijelentés természetesen nem egyéb, mint udvariassági frázis. Az eddigi jelentések szerint az olasz de­legáció pénteken, a belga küldöttség pedig szombaton utazik el Párisból. A mai nap fo­lyamán Poincaré tanácskozni fog a szövetsé­ges államok miniszterelnökeivel. Amint azon­ban a párisi félhivatalos jelentés mondja, eze­ket a tanácskozásokat nem szabad a konfe­rencia folytatásának tekinteni. Egyes párisi jelentések szerint a francia, olasz és belga delegátusok egymás között Párásban foly­tatni fogják a tanácskozást. Ezek a hirek még megerősítésre szorulnak. Éppen úgy megerő­sítésre szorul az a hir is, hogy az utóbbi há­rom delegáció megfontolás tárgyává tette a kisantantnak a jóvátételi kérdésben való megkérdezését. Ismeretes, hogy a most be­fejezett párisi konferenciára a kisantantot gozott és nem egyszer ott is aludt. Semmi- esetre se minősített betöréses lopásról van szó. De az ostoba paraszt sohasem beszél, csak néz, néz, azzal az üres üvegszemével. Vállat vont s az emberekre gondolt, kik szenvednek, sírnak, jajgatnak és mindig bol­dogtalanok, bűnös, bolond, vérző, sápadt szörnyei ennek a földgolyónak. Most már nem is türelmetlenkedett. Szinte jólesett tétlenül ülni, ölhetett kézzet, fáradtnak érezte magát. Sokáig, nagyon so­káig ült igy, gondolat néikül, szomorúan és figyelte az idő lassú múlását. — öt év suttogta és a sötétben próbálta megnézni az óráját, de nem látott semmit. Mintha fekete zsákokból öntötték volna rá, a homály megnövekedett fölötte, össze­csapott rajta, ő pedig egy mozdulattal se árulta el magát, semmit se várt, semmit se akart. Arról is megfeledkezett, hogy éhes és fázik. Az éjszaka egészen eltemette. Félkilenc után megérkezett a szobalány, aki kinyitotta az ajtót. A szoba rabja átment •a másik szobába, ahol azonnal a nagy tülköl ©lé állt és megnézte az arcát. Halálosan fe­hér volt, unott, dúlt és püffedt. Mintha egy kicsit — egészségtelenül — meg is hízott volna. A felségének csak ennyit mondott: — Ma nagyon sokat dolgoztam — és korán lefeküdt, mert másnap reggel fötár- gyalás volt. Itt még tisztáztak néhány vitás kérdést, mire a bíróság az enyhítő körülmények fi­gyelembevételével csak három évi {egyházra .Hélte Vas Gábort. A vád képviselője meg- "‘.yngodott az Ítéletben. azért nem hívták meg, mivel azt a londoni tanácskozások folytatásának tekintették, amelyeken a kisantant államai szintén nem vettek részt. A tegnapi eseményeknek következmé­nyei teljesen beláthatatlanok. E pillanatban számolni kell azzal, hogy Anglia visszatér a splendid isolation politikájára, amely egy év­századon keresztül volt politikájának az irányelve. A világ közvéleményét elsősor­ban az érdekli, hogy vájjon Franciaország csakugyan elhatározza-e magát azokra a kü­lön utakra, amelyeket beharangozott és ame­lyek az európai béke megbontására vezet­hetnek. Nagyon sok függ természetesen at­tól is, hogy Olaszország és Belgium követik-e Franciaország erőszakos politikáját. Mai távirataink a következők: A német népnek hősiesen kell elviselnie az igazságtalanságot Berlin, január 5. (Wolff.) A párisi konfe­rencia megszakítása következtében beállott jogi helyeztet a lapok egybehangzóan a kő­vetkezőképpen jellemzik: Amig a vesaillesi békeszerződés érvényben van, addig Német­ország nem egyes hatalmakkal, hanem a jó­vátételi bizoLSággal tárgyal. Először ennek kell elutasítania a moratóriumot s ha Német­ország nem fizeti meg a január 15-én esedé­kes jóvátéteili részletet, ennek következtében meg kell állapítani Németország „szándé­kos mulasztását" s a szövetségeseknek meg kell egyezniölk az igénybeveendő rendsza­bályokban — a szerződés értelmében csak ezekután lehet szankcióikhoz nyúlni. Úgyne­vezett szankciók, amelyek a jóvátétel! bizott­ság döntése nélkül, vagy egyetlen hatalom részéről történnek meg, ellenkeznek a szerző­déssel és a nemzetközi jog értelmében „ellen­séges cselekedetnek" tekintendők. Ha tehát Franciaország egyedül vonul be Németor­szágba, úgy, mint az összes lapok hangsn- lyozzák, a versaillesi békeszerződést ő maga teszi papirronggyá. A fegyveres ellenállást a lapok, tekintettel Németország teljes védte- lenségére, őrültségnek jelentik ki. Ebben az órában a német népnek minden belső viszáfly háttérbeállitásával zárt egy­ségben és szilárdságban hősien kell viselnie az igazságtalanságot. A német kormány ünnepies óvása Berlin, január 5. (Wolff.) A párisi konfe­rencia félbeszakításáról szóló hivatalos je­lentés többek között a következőket mondja: A német kormány a közgazdaság számot­tevő tényezőivel részletesen megbeszélte a német teljesítőképesség kérdését s a megbe­szélések eredményét javaslatokban fektette le. A német kormány a konferenciához azt a kérést intézte, hogy a javaslatokat vegye fi­gyelembe s engedje meg, hogy a német kor­mány egyik képviselője azokat részletesen kifejthesse. Németországot nem hallgatták meg, jóllehet a békeszerződés értelmében er­re igénye lett volna. Tekintettel arra, hogy Parisban már az angol jóvátételi javaslatot is elutasították, a német kormány eltekint áttör, hogy javaslatait, amelyeknek ily körülmé­nyek között nincs reményük a figyelembe­vételre, felszólítás nélkül a konferencia tu­domására hozza. E csalódás ellenére a né­met kormány ragaszkodik ama meggyőző­déséhez, hogy Európát a különben elkerül­hetetlen romlástól csupán a jóvátételi kérdés­nek egy észszerű és Németország által is vi­selhető megoldása óvhat’a meg. A német kormány nem fogja elhagyni azt az utat, amelyet az 1922 november 14—S-iki jegyzék ;elöl meg s amelyet a birodalmi tanács is el­fogadott. Udvariassági megbeszélések Paris, január 5. (Havas.) Poincaré holnap udvariassági megbeszéléseket fog folytain* a szövetséges delegátusokkal. Ezeket a meg­beszéléseket nem szabad a konferencia foly­tatásának tekinteni. Poincaré kiakarj a használni a cselekvési szabadságát Páris, január 5. (Saját tudósítónktól.) Poincarénak szilárd szándéka, hogy a cse­lekvési szabadságot, amelyet Franciaor­szág a párisi konferencia meghiúsításává! ért el, a lehető leggyorsabban kihasználja, hogy ily módon gyakoroljon nyomást a ruhrvidéki nehéziparra. Amerika beavatkozik? New York, január 5. Harding elnök a párisi konferencia félbeszakításáról szóló íilr megérkezése után azonnal megbeszé­lést folytatott flarwegh londoni amerikai követtel és Hughes államtitkárral. A meg­beszélések állítólag egy Amerika részéről a jóvátételi kérdésben megteendő lépés körül forognak. S’ölIxc&mSiM m f®w®!tf étfeli foixotftfsrasi? Páris, január 5. (Salját tudósítónktól.) Francia körökből érkező értesülések szerint az angol delegációval együtt a jóvátételi bizottság angol tagjai Is elhagyják Párlst. Ha ez a hir igaznak bizonyul, úgy az a jóvátételi bizottság fölbomlását jelenti. Franciaország, Olaszország, Belgium feniartja cselekvési jogát Páris, január 5. (Havas.) Franciaország, Olaszország és Belgium fenfcaríja magának a szabad cselekvés jogát. A döntés jelenleg a jóvátételi bizottságtól függ, amely most Németországnak egyszerű szavazattöbbség­gel megadhatja a moratóriumot, mely való­színűen nem lesz több két esztendőnél. Miért fordult Olaszország az angol javaslatok ellen Róma, január 5. (Havas.) A miniszter­tanácsban Mussolinii kijelentette, hogy Olasz­ország azért nem fogadhatta el az angol ja­vaslatokat, mivel ezek elfogadása esetén le kellene mondania azokról a követelésekről, amelyekkel a volt ellenséges és némely szövetséges álltamnál (Románia és Jugoszlá­A világ legelső márkája a KCMIifSTOM ssfaxsndcBirca különféle modellekben teljesen szabadon látható irássaL Különlegesség’: ’AZálttOíÓ §J*ÓS©P©lC Cseh-Szlovák Központ: PRAHA L CELETNÁ 35. — TELEFON 2871 585 Ptokok: Pilsen. Relchenberg, Brünn-Herrengasse 12/14. Norvég si-öltözékek, ródli-kosztümök va­lamint; sport-, vadász- és városi bundák urak ás hölgyek rászóró sportszerűen, 111. célszerűen, mér- ték után mérsékelt Áron a legrövidebb idő alatt készíttetnek. OLD EmUkHD 470 Landesbank palotájában B. METZELES, m\m.NeMzamui 2 Url- és női divotszabósé g mérték után. Telefon 072. Mairyar levelezés és kiszolgálás vita) bír, anélkül, hogy biztosan számíthatna arra, hogy az Unió el fogja engedni Olasz­ország tartozásait. Az angolok és a jóvátételi bizottság London, január 5. (Havas.) a Daily Mail jelenti, hogy Bradbury hivatalosan közölte Barthouval, hogy nem vesz részt a jóváté­teli bizottság tanácskozásain, amennyiben ezeken arrófl lesz szó, hogy Németország nem tartotta be kötelezettségeit a szénszállítások tekintetében. A delegációk elutazása Párisból London, január 4. A Reuter-ügynökség arról értesül, hogy az olasz delegáció pénte­ken, a belga küldöttség pedig szombaton fog­ja elhagyni Parist. A Kassal Kommunista-párt UltaKozOgyOfése. Kassa, január 5. (Saját tudósítónk távirati Jelentése.) Jelen­tettem, hogy Klíma kassai rendőrigazgató intéz­kedésére a rendőrség föloszlatta a kassai kom­munista ifjúsági testedző egyesületet, a kassai Munkás szerkesztőségét és a Munkásotthon he­lyiségeit pedig lezáratta azzal a megokolással, hogy a kommunista-párt vezetősége összekötte­tésben állott az álarcos rablóbandával. A kassai kommunista-párt kedden este tilta­kozó gyűlést tartott emiatt a Schalkház nagyter­mében. A gyűlésen mintegy ezerötszáz munkás vett részt A rendőrség részvétele szintén Impo­náló volt. A Schalkház összes mellékhelyiségei tele voltak'rendörcsapatokkal, a környező utcák összes házlkapuibam csendőrökkel erősített kisebb rendőr-csapatok táboroztak, a város egész hely­őrsége pedig készenlétben volt. A gyűlés első szónoka Tauslk Hermán kép­viselő volt aki ismertette a köztársaságban uralkodó viszonyokat, majd rátért a kassai esemé­nyek, Illetve KHma rendörlramtó személyéneik ismertetésére. Megvilágította múltbeli szereplé­sét Több beszéd után felolvasták a keresztény- szociális pártnak a gyűléshez intézett következő átiratát: „Köztársaságunk alkotmány tör vénye minden egyes állampolgár részére biztosítja a gyüleke­zési-, sajtó- és szólásszabadságot A keresztényszociallsta párt minden olyan irányú megmozdulást, amely a politikai üldözé­seik ellen és a közszabadságok megvédése érde­kében történik, a legnagyobb megértéssel és ro- konszenwel fogad. Amennyiben mai gyűlésükön a munkásosz­tály és a szlovenszkói lakósság sérelmeit tárják fel a köztársaság véleménye előtt és pártjuk poli­tikai üldözése ellen emelik fel szavukat — a magunk részéről teljes mértékben hozzájárulunk a mai kormányzati rendszer ellen való állásfog­lalásukhoz és elítéljük a kormánynak a munkás­sággal szemben való ellenséges magatartását." A gyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el, amelyben a legnagyobb felháborodással Ítéli el azokat a sorozatosan ismétlődő támadásokat, amelyeket a hatóságok Kiima vezérlete alatt a legutóbbi időben a munkásság ellen elkövettek. Jg mcngtjtrrr éondfofaínaft a mi ía«s fkajv&GBal&Sal Optikai intézet Mindennemű szemüvegek, csíptetek Mindennemű TíiSS V I S2állttásot Ja­sCl * L3PJ vitások bár- // J mely recept F alapjáD azon ac nai és pouto­JunMmálaser san eszközöl- j ^ tetnek. Magyar kiszolgálás Magyar leveleaés Beiníiacket Samu Praiia 11., Porié 28 az SmperiaJ-száüó meltetl a®«Íeffl{Sfi6fc2£&**.,áaíS«&£Ésí4geB®íífiS«ajlS«®«B» Áltudomány. A tanítói könyvtárak legújabb büszkesége. Prága, január 5­Számos szíovemszkói német iskola taní­tói könyvtárában — amint nekünk pana­szosaik — az utóbbi időben felsőbb utasítás­ra helyet kapott Mokromisow E. tanár „Slo- wakisohe Sprache und magyar is eh e Kuáitour" aimfü kis brosúrája, amely a szerző kiadásá­ban jelent meg Bécsben. A kis füzet (harminckét oíidal) annak a bizonyítására törekszik, hogy a szlovák nép nélkül a magyarságnak nemcsak irodal­mi nyelve nem volna, de hiányzott volna számára az a lehetőség is, hogy az élet leg- kezdetöegesebb fogalmait megjelölje. Ennek a tételnek a bizonyítására a szerző nem mindig tárgyilagos módion törekszik és igen sokszor a gyűlölet nem pedig a tudományos igazság szavára hallgat. Csak ez a szempont okolhatja meg, hogy akkor, amikor a szerző azt a — külön­ben soha nem tagadott — tételt akarja bizo­nyítani, hogy a magyar nyelvkincs a hon­foglalás idején és az azután következő szá­za diókban számos szláv szót vett át, gyak­ran olyan hibákba esik, amilyeneket egy tudományosan képzett embernek elkövetnie nem voilna szabad. Ennek jellemzéséül állja­nak itt a következő példák, amelyeket talá­lomra ragadunk ki a szerző szógyűjteményé­ből: putnok—putnik—Wanderer rosznok—reznik—Fleischhauer gyanU*-—jantar—Bernstein ászát—őszét—Saat. Kacér—kocur—Kater íengellce—steglec—Stleglitz prücsök—vréek—Qrille csere—éerv—Wurm gerenda—hrada—Balken Ezeket a példákat tetszés szerint szapo­ríthatnák. A fölsoroltakból is kitűnik, hogy a szerző vagy valóban meglévő magyar. sza­vaknak a szláv nyelvben olyan értelmet tu­lajdonit, amilyennel azok sohasem bírtak, vagjr sohasem létezett magyar szavakat hoz fel, vagy pedig magyar szavakat vezet le erőszakosan egészen másforma szláv gyökerekből. A szerző eljárását nem menti az sem, hogy szógyűjteményét Vacovsky dr. (Ivánka Milán dr.) könyve és Zoneff előadá­sai alapján állította össze. Mou'krousow ki akarja mutatok hogy a magyar nemzet a házépítés, ruházkodás, evés, ivás és a föfldmívelés, állattenyésztés legelemibb fogalmait a szlávok tói vette át. így azt állítja, hogy a magyarok a paraszt- gazdaságra vonatkozó minden fogalmat a szliávoktói vettek át, ami ilyen formában legalább is túlzás. Az állami és egyházi élet fogalmait kifejező szavaik eredetét is a, szlá*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom