Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-06 / 4. (157.) szám

—g-l* '.■■■» ■ . —8—T"1! ■ I■ . I I . . in'""1 W—.■>!« "IT. HJl,P»r» .. 1 Szlovesiszkói szerkesztő: TELLÉRY GYULA A Szlovenszftói és Rnszlnszhól Szövethezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja A Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Jön a farsang. (g.) Prága, január 5. Jön a farsang.. Jön a víg hangulat, a hejehiujás vidámság maskarás időszaka, jön­nek a hajnalba virradó táncos éjszakáik sok muzsikával és farsangi szerelmek ébredésé­vel Jön a farsang s bennünk kiveszett han­gulatok emlékei hervadnak csupán s a vig- ság úgy elkerül bennünket, minit a csalódott árvaiegényt a jószerencse szokta. A farsang maskarás oécói nem csalnak mosolygást ba­rázdássá vált magyar arcunkra s az éjsza­kában felcsendülő nóták, vig muzsikák a fá­radt és vonszolódó lábakat nem mozgatják meg. Hiába diktál farsangot az évrőd-évre egyforma kalendárium s hiába rendezi be úgy, hogy a vig farsang után a hamvasko­dás böjtje következik, mikor az élet már esztendőik óta úgy akarja, hogy csak szürke böjtje legyen, örökös hamvazószerdája a valamikor farsangos kedvű magyarnak. Az élet erősebb, mint a kalendárium. A sorsunk tragédiája nagyobb és megrázóbb, mint a naptárcsiwáHók jámbor' és kedves szándéka s az ezerkiíe-üCSZ'á'Zihüszoéháriiria- dik év farsangjának első éjszakája és vig- ságra rendelt éjszakái elé sápadt és sápadó magyar arcok tekintenek. Ha van is tűz a szemünkben, azt nem a farsangi sosehaliunk- meg-hangulat gyújtja föl, inkább a fájdalom és önérzet megviMianása; ha gyorsabban lük­tet a vérünk, azt nem a játszi muzsika kor* bácsolja föl, de a lélek, a magyar lélek, amelyet pusztulásra ítéltek emberek, akik lelkek és nemzetek sorsa fölött mernek kar- neváiös komédiát rendezni. Ez a farsang nem a mi farsangunk. Ha fel is csendül egy-egy idegen nevűre paran­csolt szálában a magyar ropogós vagy a lágyan amda'gó muzsikája, ha össze is ve­rődnek fiatal bokák s ha fel is kurjant itt vagy ott egy jókedvű hejehuja, ez miég nem farsangja a magyarnak. Ez csak halovány reflexe annak az életnek, ami valamikor a miénk volt, ami körülölelt bennünket s ami­ben élve hittük a még jobb jövőt és vár búk az időt, mikor szőlő és lágy kenyér lesz az asztalunkon. És eljött a jövendő. Más szüre­telte le kertünk gondozott tőkéiről a szőlő bogyóját és más szelte meg a magyar föld erejétől duzzadó lágy cipót. Nekünk száraz, harapás kenyér is alig maradt- Elszaladt a múlt, a farsangos, jókedves, magyar múlt és bőjtös szürkeségbe temetkezett a jobbnak álmodott jövendő. így rendelte ezt ránk a történelem, melynek igazság szerint az igazsf'tevés a hivatása. Így rendelték azok, akik kioltották az igazság lámpafényét és amíg mi a sötét­ben kóvályogtunk, ők uj világosságot te­remtettek, uj igazságot diktáltak s az uj fény minidéin árnyéka a mi lelkünkre hullt, így rendelték azt azok, akik a győzelem diadalimámoráit végnélküli farsangi vigadás- ban akarják kitombolni s akikre a hamv-azó szerda mea culpás szánombánomja oly ne­hezen akar magvárradmi. így rendelték és ezzel elvették a mi farsangunkat. A szép, mindenkinek jókedvet és meleg hangulatot szánó farsangi muzsi­kánk vonója kettétörött s tépett hurokkal került sutba a kacagó hegedünk. így rendel­ték és mi mégis élünk. Élünk jókedv, mu­zsika és farsang nélkül is s osak ilyenkor, mikor a januári éjszakák mesterséges fé­nyességében idegen maskarák tuszkolnak félre bennünket, mikor a fejünkön és a tel­künkön ropják a vad táncot, sóhajtunk föl. A sóhajtásunk messze száll Messze oda, ahol a magyar lélek újra életre talál, ahol a jókedvünk újra pirossá teszi az arcunkat, ahol véget ér a sokesztendős böjtünk és a békés Európa megnyugodott életében újra békében és önmagáihoz méltóan élhet a ma­gyar. Jön a farsang s bennünket nem talál A békerevizió gondolata. Irta: Turáni. Szlovenszkó, január 5. Vannak szikrák, melyek elkezdenek iz­zani, majd parázsianak, égésük állandó, egy­szer majdnem lángralobbannak, hogy a kő­vetkező pillanatban megint csak kis szikra gyanánt világítanak, de eloltani nem lehet őket. Az ilyen szikrákból lesznek a történel­met alakitó világégések és a forradalmak, az ilyen szikrák államokat alkotnak és lerom­bolnak; az ilyen szikrák a történelemi tüz- csóvái, ha kellő időben lángralobbannak te­metnek és teremtenek. A párisi békeszerződés sötét leple boruí ma Európára. Nincsen kiút, nincsen világos­ság; mert ha valahol rés támad, azonnal sietnek, hogy a foltot láthatatlanná tegyék. Közben azonban valahol ismét kis szikrák támadtak, melyek itt-ott megint keresztül- égették a sötét leplet. Hiába siettek oda, hogy kijavítsák, a lepel megint másutt fogott tüzet. Itt is olyan szikrákra akadnak az d- togatók, melyeket majd nem tudnak kioltani. De ezt ma még nem szabad észrevenni. A sötét lepel csak ott terpeszkedik továbbra is az európai szárazföld fölött. Ez a lepel a győztesek véres tógája és a legyőzőitek szemfedöje. Á békeszrződés Európa népeit két osz­tályba sorozta: a győzök és legyőzőitek osztályába. A győzök akarata ma: a jog, az emberi kultúra, a szabadság, a haladás, a béke önhatalmú meghatározása. ítélkeztek a népek fölött s a legyőzőitekből szolgaságba vetették egy békeszerzödéssd, melyet az érdekelt szenvedő félnek alá kellett írni anélkül, hogy megszerkesztésébe beleavat­kozhatott volna. A szenvedőkkel szemben állottak a kegyeltek, a szövetségesek. Létre­hoztak egy népszövetségnek nevezett intéz­ményt, melynek rendőr módjára kellene ügyelni a békére, másszóval a békeszerző­déseik föltétlen és minden akadályon ke­resztül való végrehajtására. A párisi békeszerződés vasbűincs, me­lyet ott kell széjjeltömi, ahol megvasalták. Lehetelenségét felismerték még 1919-ben, mikor Amerika nem ratifikálta a párisi bé­két. Keynestől Nittiig számos elfogulatlan ál­lamférfi belátta, hogy Európát guzsbakötmi nem lehet. Ma, amikor a velncei egyezség és a húsaiméi konferencia után maguk az ak­tív államférfiak súlyos mea kulpát r eb égnék mi lehetne a közeljövő nagy programja más, mint a párisi békeszerződés gyökeres reví­ziója. Európa barométere nem áll kedvező­en. A háború óta mindenfelé lábrakapott & bizonytalanság érzete. A közbiztonság a nyugati nagy államokban is kezd eltűnni. Európa nagy része pedig Balkán, ahol a rab­lások, betörések a nap természetes esemé­nyei. Az anyagi romlás mindenfelé pusztít A nemes valuták állandóan morzsolódnak. Majd bal, majd jobboldali forradalmi mozgo­lódások napirenden vannak. Mindezekhez hozzájárul Oroszország, a nagy kérdőjel Európa keletén. Vájjon mindez a párisi bé­keszerződés jósoló tünet-e? Oroszország egy nagy gyermek módjára vájjon nem ábrándul-e ki a játékból, me­lyet már megunt és nem kezd-e bele egy újba? Megáll-e Varsó előtt. Pedig már Var­só is közel van Berlinhez . . . It van az elégedetlen Középeurópa a maga kisebbségi sérelmeivel és a felosztás Regit! áll a korona? Jan, 5-én fizettek 100 cseh-sziovák koronáért: Zürichben 15.70 svájci frankot Budapesten 7300.— magyar koronát Berlinben 25037.-— német márkát Bécsben —.— osztrák koronád ■■■■■■■BnoBBHBBMaBMnaBBaBMBaaBBMHMsnaiiMaaBnBiRrBansuHBaoa Meif éraglei Hasin ellen. A tettes biztositó intézet hivatalnoka. A miniszter súlyosan megsebesült. A merénylőt meg akarták lincselni. Hogy történt a merénylet. Prága, január 5. (Saját tudósitónktól.) Ma reggel kilenc óra tiz perckor merényletet követlek el Rasin Alajos pénzügyminiszter ellen. A merénylet­ről a Prágai Magyar Hiriap munkatársa egy szemtanú elbeszélése alapján a következőket jelenti: Rasin Alajos pénzügyminiszter ma reg­gel kilenc órakor autójával lakásáról a Zlína- utca 8. szám alatt levő ügyvédi irodájába ment. A gépkocsi a csendes utcán pontosan kilenc óra tiz perckor állott meg. A nép leien utcán alig volt egy-két ember. A gépkocsi ajtajából a pénzügyminiszter mlísem sejtve kiszállott, nyugodtságát leginkább az lelh mezíe, hogy megszokott szivarja is a szájá­ban volt. Abban a pillanatban, amidőn a mi­niszter a gépkocsi lépcsőjéről az utcára lé­pett, egy körülbelül busz éves borotvált arcú, diáknak látszó intelligens kinézésű fiatalem­ber ugrott melléje, nadrágja hátsó zsebéből kirántotta a revolverét és közvetlen közel­ből kétszer egymásután a miniszterre lőtt. Rasin nyomban véggzuhant az utca sáros földjén, kalapja elgurult, szivarja azonban a szájában maradt. A merénylő a lövések után a szomszé­dos Resnicka-utcába szaladt és az egyik ház kapualjában rejtőzött el. A lövések zaja föl­verte a népiden utca csöndjét és egy pilla­nat alatt rémült arcú emberek rohantak a merénylet színhelyére. A Káro!y-tér sarkán álló rendőr futólépésben sietett a he’yszinére, majd a merénylő üldözésére indult. A rend­őrnek a merénylőt néhány perc alatt sikerült is elfogni. Eközben Rasin miniszter eszméleten ál­lapotban hevert a főidőn. A revolvtrgelyék közül az egyik a miniszter mellébe fúródott, a másik pedig a kezét sértette meg. Az egyik revolvergolyó megsebesítette a miniszter soíförjét is. Az első segélyt a miniszternek sofiörje nyújtotta, aki vérző kézzel sietett gazdija segítségére. Rövid idő alatt ingujjban egy szomszédházban lakó orvos is a me­rénylet helyszínén termett, megvizsgálta a minisztert és azután lakására szállíttatta föl. Időközben éresiíették a merényletről Biennert dr. prágai rendőrfőnököt is, aki nagyszámú rendőrtiszt és detektív kíséreté­ben nyomban a helyszínre sietett. Egy tíz főből álló rendőri készültség is kiszállott és kordont vont a miniszter irodájának háza körül. Ekkorra már több száz főnyi tömeg gyü­lekezett a ZKna-utca 8-as számú háza előtt A rend fönntartása igen nagy nehézségbe üt­között. Féítiz óra után szállította be a rend­őrség az elfogott merénylőt a rendörlgazga- töság épületébe. A tömeg, mikor a merénylőt elvitték metíettö, meg akarta lincselni. A rendőrség közbelépése azonban ezt meg­akadályozta. Háromnegyed tízkor már egész sereg or­vos tartózkodott a miniszter mellett, akit még mind’g nem tudtak eezmé'etre téríteni. Háromnegyedtíz óra után öt perccel több mentőautó állott meg a ház előtt. A megse­besült minisztert hordágyra fektették ée mentőautón a podoll szanatóriumba szállí­tották. Rasin állapota Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Rasin pénzügyminisztert két golyó sebesi- tette meg, az első a miniszter hátába fúró­dott, mikor pedig e lövésre megfordult, a második golyó a gerincébe hatolt. A mi­niszter állapota rendkívül súlyos és komoly aggodalomra ad okot. A sérültet a podoli szanatóriumba szállították és Petrivalski egyetemi tanár műtőjében megoperálták. Délután négy órakor Rasin állapotában enyhülés állott be. A telefonközpont a ké­sőbbi órákban már nem kapcsolta a lapokat a podolii szanatóriummal A tettes Á tettest letartóztatása után a rendőr­ségre vezették, ahol az vallotta, hogy Soupaj Józsefnek hívják. 1903 március 1-én született Német-Bródban, ahol szüleinél lakik. Egy könággrátzi biztosítótársaságnak hivatalnoka. A merénylőt azután átvezették a rendőr­igazgatóság épületébe, ahol újból kihallgat­ták. Itt előadta, hogy már 1922 december 11-én is merényletet akart elkövetni Rasin ellen. Azon a napon a pénzügyminisztérium­ban kereste Rasint, majd a lakásán is, de mivel nem bocsátották be, visszautazott Kö- niggrátzbe. Tegnap Königgrátzből ismét Prágába utazott azzal a> szándékkal, hogy Rasin ellen merényletet kövessen el. Arra a kérdésre, hogy mi indította őt tettére, a me­rénylő kijelentette, hogy Rasin politikai mű­ködése vezette őt cselekményére. Ugyancsak kijelentette, hogy ő nem tagja egy politikád pártnak sem és hogy nem légionárius. Minisztertanács Ma a késő délutáni órákban összeült a minisztertanács, hogy a Rasin dr. pénzügy- miniszter ellen elkövetett merénylet ügyé­ben állást foglaljon. Lapunk zárásakor a mi­nisztertanács tart. A légioniáriusok tiltakozása A légionáriusok közössége ülést tartott, amelyen felháborodásának adott kifejezést a Rasim ellen, elkövetett merényiéit miatt. (Is­meretes, hogy az utóbbi napokban nagy karcban álltak Hasimmal. A szerk.) Tüntetések Prágában Ma délután három órakor a Vencel-szo- bornál nagy tiltakozó gyűlést tartottak, ame­lyen öt-batszáz nagyobbára fiatalember vett részt A tömeg nagy tüntetést rendezett a nemzeti szocialista párt lapjának szerkesz­tősége ellem, majd minden nagyobb rendza­varéi nélkül kisebb csoportokba oszolva a Rude Pravo szerkesztősége elé vonult. Este megismétlődtek a tüntetések. * A pénzügyminiszter merénylőjének val­lomásából kiderült, hogy a tettes politikai okokból ragadott fegyvert. Cselekménye egy láncszem azoknak a politikai merényletek­nek a sorozatában, amelyek Ferenc Ferdi- nándot, Tisza Istvánt, Rathenaut, Narutowi- ezot és még annyi kimagasló férfiú életét kioltották. Mi Rasin pénzügyi politikáját sok­szor ostoroztuk, nemzeti sovinizmusát el­ítéltük, nagyon természetes azonban, hogy mint érző és gondolkodó emberek, a Rasin elleni merényletben közönséges gonosztettet látunk. Minden politikai merénylet bűntett az emberiség ellen. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom