Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-25 / 19. (172.) szám

I

tit

— (Petöfí-íinnep Léván). Lévai tudósítónk jelenti: A lévai kaszinó január 21-én tartotta Pe- tőfi-ünnepélyét a zsúfolásig megtelt városháza nagytermében. Ott volt a város apraja-uagyja. Sok szép magyarruhás asszony és leány tarkította a tömeget. A műsor első száma Medveczky Sándor kaszinó-igazgató tartalmas felolvasása volt Petőfi életéről. Majd az ez alkalomra Czicz- ka Angéla álta.l biztos tudással betanult férfikar adott elő egy szép müdalt (Kuchner) Petőfitől. Azután Jókai—Liszt nagyhatású melódiáját adta elő Kessik Herold mesteri előadásban. A zon- gorakiséretet Szilassy Aladár látta el megértő finomsággal. Kálnay Károly református lelkész magasan szárnyaló értekezése után, melyet Petőfi költészetéről tartott, Dóka Vilmos énekelt Pe- tőfi-dalokaí; pompás hangja csengőn szárnyalt a legmagasabb régiókban is. Farkas Olga szavalata következett ezután. Petőfinek „Szülőföldem14 és „Jövendölés41 cimü örökszép költeményeit adta elő. Szivhezszóló előadása érvényre juttatta az örökbecsű alkotások minden szépségét. Végül a férfikar énekelt. Szűnni nem akaró taps volt jutalmuk a kifogástalanul előadott Petőíidalokért, melyeket Lányi Ernő-féle megzenésítésben énekeltek.

— (A lőcsei zsidó hitközség uj elnöke.) Lőcséről jelenti tudósítónk, hogy a zsidó hitközség a megüresedett hitközségi elnöki tisztségbe A b- rányi József dr.-t választotta meg. A választás általános megelégedést és tetszést keltet nemcsak a város zsidóságában, de a öb'bi polgárságban is, amely — Ábrányi jelölésére való tekintettel — szintén érdeklődéssel kísérte a választási küzdelmet. Ábrányi dr. ugyanis általános re- konszenvnek örvend Lőcsén s ő volt az. aki,.mikor a lőcsei katholikus népiskolát államosftan! akarták, ellene volt ennek s az ö közre műk ölesének is volt nagy részben köszönhető. ho!gy az iskola a kafholfkus egyház tulajdonában maradt.

—- (Háromnegyed rnslisó korona egy lóért)

Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon.: A debreceni vásáron ma egy petkamea i hétszázezer koronáért kelt el.

— (A Srobár-párf csufos kutisi-oa Lőcsén.)

Lőcsei tudósitónk jelenti: A cseh-szlc-vák rolnikárok január 21-ére nagy nép gyű lést hirdettek Lőcsére. Minden utcasarok tele volt ragasztva öles plakátokkal, melyek hízelgőén hívták a fökkn vés népet és sejtetni engedték vele, hogy rendkívüli ajándékot hoztak tiefoi. csak ki kell nyújtani a kezét érte- És iá nép gyülekezett. Jöttek a földimivesek és munkások. Aki látta ezeket a jámbor és egyébként csendes, békés embereket, megjegyezte: íriszen ezek ugyanazok, akik a nemrég tartott keres ztényszociá 1 is népigyülésen és a vár- megyementő nagy tüntető felvonulásban oly megható együttérzéssel és egyhangú lelkesedéssel, egy táborban tömörülve, vettek részt! A gyűlést Kőváry — neve után is ítélve tő zs gyök eres cselh-szlovák — akarta megnyitni. Az összegyűlt tömeg azonban nem engedte szóhoz jutni a szónokokul Óriási lárma keletkezett. A földimivesek kiáltozni kezdtek: „Ti konclesők, azoknak a bérencei vagytok, akik minket tonik re tettek! Hozzátok ide a runnmonopolítákat és a medveboncoló- kat!“ A munkások igy kiáltozatk: .Munkát és kenyeret adjatok! Ki veletek!“ Schafrer Márton kommuuistavezér igyekezett lecsillapítani a munkásokat, azonban eredménytelenül. A folytonos lármában az iglói „titkár44 tudomására hozta a népnek, hogy a rolnikárok „kieszközölték" a dézsmaadónak ötvenszáza'é- kos elengedését azok részére, akik a rolrdká- rok pártját támogatni fogják. Újból óriási lárma tört ki. A nép ezt kiáltotta: „Még az ötven százalékot sem fizetjük nektek.44 A .vezérkar" végül is kénytelen volt elmenekülni. Ez volt a Srobár-íéle pártnak csúfos futása Lőcséről. Hogy egyéb dolgok nem történtek, annak köszönhető, hogy a rendőrség megoltalmazta a menekülő pártvezéreket.

— (Adótartozások késedelmi kamatai). A pénzügyminisztérium közlése szerint az adótartozások késedelmi kamatait a nagy hátralékok és a drága bankhitelre való tekintettel még nem lehet leszállítani.

— (Hazahozták Oroszországtól a hátralevő magyar hadifoglyokat). Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Belitska honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a hadifoglyok hazaszállítása befejeződött, a túszokat kivétel nclkiil hazahozták s a kicserélő bizottság is feloszlott, gondoskodván róla, hogyha még akad jelentkező, az visszatérhessen. A később Fdoszkvában összeverődött 203 fogolyból csak 32 fő és 45 családtag érkezett haza. Ezek között voltak, akiket az orosz hatóságok az utolsó pillanatban leszedtek a vonatról: Tar Aladár főhadnagy, Lazics Pál főhadnagy, Kepess Jenő orvos. Gyülner Emil zászlós, Sándor József önkéntes, kiló Gusztáv hadnagy, Péczeli Antal hadapród és felesége, Duzs Samu önkéntes és felesége, Fazekas Máté .önkéntes és felesége, Drobnltz Károly zászlós, felesége és gyermeke, Rajkovits Ferenc hadnagy, felesége és gyermeke. Ezek érdekében a külügyminiszter közbelépett, de a szovietkormány még nem reagált.

— (Uj testnevelési törvény). A Právo Lidii értesülése szerint az egészségügyi minisztérium uj testnevelő törvényen dolgozik. Az ui törvényjavaslat szerint a testnevelés ügyének főiskolát is szerv eznének. Ugyancsak .szabályozni fogja az ui törvény a játék- és gyakorlóterek megszerzésének é'- modern kiépítésének kérdését is.

— (A földbirtokhivatal működéséről). Január 18-án a Föidbirtokhivatal közigazgatási választmánya Laubc nemzetgyűlési képviselő elnöklete

alatt ülést tartott, amelyen Viskovszky dr. elnök ennek a hatóságnak működéséről és különösen a Legfelsőbb közigazgatási bíróságnak a íölmon- dás és a lefoglalt birtokok átvételére vonatkozóan hozott legújabb döntéseiről beszámolt. Hosz- .szabb vita után a további eljárás irányelveit elfogadták Binovcc aielnök és Chalupa, valamint Král nemzetgyűlési képviselőknek az életképes maradékbirtokok létesítésére vonatkozó javaslatait további eljárás céljából az elnökséghez tették át. íóváhagyóan tudomásul vették a Fiala dr. miniszteri tanácsos előadásában készült pótlást, mely a lefoglalt birtokok eladására vonatkozó irányelvekről szól. Azonkívül elintézték a folyó ügyeket.

— (A bányamunkások Franciaországért)

Az Országos Középponti Munkahivatal a következők közlésére kért fel bennünket: Az utóbbi napokban ismételten az a hír jelent meg a lapokban, hogy munkásokat toboroznak Franciaországba azzal a céllal, hogy « sztrájkoló német bányamunkások helyébe a Rulir-vidékre vigyék őket A Mvatal ezzei szemben kijelenti, hogy a már 1922. év őszen a hivatal részéről kezdeményezett és az első pillanattól kezdve a szövetséges bányamunkás szervezetek tudtával történt toborzás a később keletkezett ruhrvidéki helyzettel semmi összefüggésben nincsen.

— (Felfedeztek egy uj elemet). Kopenhágából jelentik: Az itteni egyetem természettantanára, Bohr Niefs, akit még csak nemrégen tüntettek ki a fizikai Nobel-dijjal, egy magyar és holland tudóssal együtt uj fémelemet fedezett fel. amcU az elemek sorában a 72-ik és amelyet „hafmitmmak44 neveztek el. A magyar tudós Hevessy György tanár, a holland tudós pedig Coster dr.. akik az uj elém feltalálására irányuló kísérletekben támogatták Bohrt. Az uj elem nem található szabadon, hanem a kőszén csekélyebb értékű rétegeiben fordul elő és közel áll a cirkónium nevű elemhez.

(Az ásvány- és gyó.gy£orráskat védő fürdötörvény.) A „Pravo Lidii" közlése szerint az ásvány- és gyógyforrásokat védő törvény legközelebb elkészül. A forrásoknak a bányaüzemvállalatokhoz való viszonyét az uj törvény nem változtatja meg. A törvény alapelvei nagyjából a következők: Egyes

ásvány- és gyógyforrásokat a közmunka- ügyi- és igazságügyi minisztériumok egyetértő intézkedésére általánosan közhasznúvá lehet nyilvánítani és védelmükre védőzónát létesíteni, amelynek kiterjedése idővel megváltoztatható. Ezen a zónán belül előzetes hatósági engedély nélkül nem szabad íöld- turó, mélyítő, vagy földalatti munkákat végezni. Ugyanez áll a föld kiemelésére, kőbányák, vizmentesitő- és locsoló berendezésekre nézve is, amelyeket hatóságilag el tehet tiltani, ha feltehető, hogy az ilyen munkák a forrás minőségét, bőségét és tartóságát veszélyeztetik. A forrás tulajdonosa köteles a védőzónán belül a forrás lekötésére alkalmas munkálatok elvégzésére és a talaj- tulajdonosokat esetlegesen kártalanítani. Vita esetén választott bíróság dönt. Ha egy ilyen forrást nem használnak föl. közegészségügyi célra, a közmünkaugyl minisztérium a forrásnak és a kihasználására szolgáló valamennyi berendezésnek az állam részére való kisajátítását rendeli ei, a tulajdonos részére meszabott határidőn a kifogáson megszüntetésére vonatkozóan nem intézkedik. Köteles a forrás tulajdonosa időről-időre saiát költségén a forrás viznyomását, bőségét és Összetételét vizsgálat tárgyává tenni vagy egyébként is’ intézkedni arról, amiről később fognak rendeletieket kibocsátani es köteles végfii megfigyeléseinek eredményét a felügyelőhivalahai közölni.

— (Bezárták a premontrei főgimnáziumot Nagyváradon^. A Prágai Magyar Hírlap már jelentette, hogy a nagyváradi premontrei rend főgimnáziumát bezárják azért, mert állítólag kiderüli volna, hogy az intézet igazgatósága valamely irredenta-mozgalomban ré$zt vett. Tegnap azután rneg is érkezett a miniszter rendelete, amelynek alapján a nagyváradi rendőrprefektus értesítette az igazgatóságot, hogy a főgimnáziumban előadások többé nem tarthatók s az igazgatóság ezt az intézet kapuján kifüggeszteni tartozik. A tankerületi főigazgató a bezárásról úgy nyilatkozott egy nagyváradi újságíró előtt, hogy a rendelet indokolása szerint a bezárásra a főgimnázium vezetőinek négy év óta folytatott hazafiatlan s az állam érdekeit sértő működése adott okot, továbbá az körülmény, hogy premontreiek a felettes tanügyi hatóságok rendelkezéseit nem tartották be. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az iskola nélkül maradt, ötszáz diákkal, a főigazgató válasza az volt, hogy a főgimnázium zsidó hallhatói felvehetők az izraelita líceumba. A többi tanulók elhelyezésére nézve még nem történt intézkedés. Ajánlja a szülőknek, hogy menjenek küldöttségbe a miniszterhez és kérjék meg, he V’fes'Bcn Nagyváradot) egy állami középiskolát. Azt hiszem, — mondotta a főigazgató — a miniszter a kérést teljesíteni fogja, annál is inkább, mert értesülésem szerint a főgimnázium bezárása végleges. A Nagyváradi Napló január 19-iki számát, mely részletesen foglalkozik a főgimnázium bezárásával, clkoboziéÉij

— (A községi választói jog megváltoztatása).

Amint a „Socialistická Budoucnost14 jelenti, már elkészült a községi választói jog részben való megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslat, amelyet már előterjesztették a minisztertanácsnak. de a minisztertanács még nem döntött róla.

— (Az uj vadászati törvény). Az uj egységes vadászati törvényre vonatkozó javaslat, amelyről a P. M. H. is megemlékezett már és amely különböző előzetes törvényhozói javaslatok figyelembevételével kerül a nemzetgyűlés elé, a Prá- ','0 Lidu jelentése szerint a következő fontosabb határozatokat foglalja magában: Atapelvszerüen a vadászati jog a tulajdonjogon alapul. A vadászati jogot a politikai járási igazgatási hatóság ellenőrzése mellett csak a községi hivatal adhatja bérbe. A vadászterület határai össze fognak esni a községi határokkal. A kiméleti időket az egyes nemeknél két héttől egy hónapig terjedően meg fogják hosszabbítani. A vadászati idény csak augusztus 15-én fog kezdődni, (az alábbi törvény szerint augusztus 1-én). A nagy vad elejtése, tekintet nélkül kiméleti idejére, egész éven át lesz megengedve. Vadászterületén az elejtés joga csak a vadászterület birtokosát illeti meg. Ezekkel az intézkedésekkel a nagyvad által okozott mezei károkat akarják megakadályozni. A zártterületi jog (115 hektárig terjedő vadász- terület) a lakosság szükségleteihez fog alkalmazkodni.

— (Európa transzkontinentális íávbeszélö- összeköttetéseL) A Times jelentése szerint előkészületeiket tesznek egy nemzetközi konferencia egybehivására, amelyen 'Európának telefonvezetékekkel yaló összeköttetését fogják megvitatni. Híre jár, 'hogy -ezeket ia törekvéseket a , brit po-sfcamhiisztérium melegen pártolja és támogatja. A terv szerint lehetséges volna például, hogy a Dow,rang Street külügyminisztere vagy külügyi államtitkára, avagy a londoni City valamelyik bankára vagy vállalkozója abba a helyzetbe jutnának, hogy félórán belül összeköttetést kapjanak Berlinnel, Beccsel, Rómává! vagy Madriddal. Manapság London és az említett fővárosok között nincsen távbeszélő-összeköttetés és ott, ahol az összeköttetés közbüleső államások utján lehetséges, rendszerint igen lassú és megbízhatatlan szokott lenni. Eddig a következő összekötő központok vannak: Londoni Franciaország, Belgium. Holland és Svájc számára. Paris: Angol ország, Belgium, Holland. Svájc, Németország és Olaszország számára. Brüsszel: Augolország, Franciaország, Hollandia. Németország és Luxemburg számára. Milánó: Frmiciaország,. Svájc és Németország számára. Kópén,hága Norvégiával. Svédországgal és Németországgal tud távbeszélőn érintkezni, Stockholm pedig Dánjával, Norvégiával és Mémetoszaggal és Krisztiánra Svédországgal. Dániával-és Németországgal. De a-z itt említett országok közül égy sem tud telefonon beszélni Ausztriával, Csehszlovákjával. Spanyolországgal és Portugáliával. A konferenciának tárgya tehát az, hogy tervet állapítsanak meg Nagybritanniá- nak. Franciaországnak, Belgiumnak. Németországnak. Olaszországnak, HoDvndiáraak. Dániának, Norvégiának. Svédországnak. Spanyolországnak és Portugáliának egymás között való távbeszélő-érintkezésére nézve, melyet egy későbbi időpontban a többi európai államokra is kiterjesztenének.

— (Halállal büntetik az éleliniszeresémpésze- tet). Varsóból jelentik: A lengyel közélelmezési biztos kezdeményezésére legközelebb törvényjavaslatot fognak beterjeszteni a szeunnek az élelmiszer-csempészet büntetésének felemeléséről. A ja\raslat szerint súlyosabb esetekben halálbüntetést fognak alkalmazni.

— (Melíéklépcsö-ujságlrás). Nehogy az olvasó hamarjában arra gondoljon, hogy valami honi-lapot akarunk méltatni, itt, mindjárt az elején eláruljuk, hogy Franciaország sajtóját érinti a dolog. A „Matin“ közlése szerint Parisban legközelebb lapot indítanak a szervezett háztartási alkalmazottak és alkalmazott nők. A lap kifejezően ezt a címei választotta: „IJEsclier de service44 (Melléklépcső). Parisnak 27.000 főnyi a mindkét nembeli cselédsége. Ezekből csak hatezren vannak szervezve az „Union Libre“-ban. A „Melléklépcső14 elsősorban ezeknek a szervezete háztartási alkalmazottaknak lesz az orgánuma. A párisi háztartási alkalmazottak sorsa is csak cselédsors. A francia főváros háziasszonyai retteghetnek hát a „Melléklépcső" nyilvánosságától. Stockholm a cselédség mai paradicsoma. Ott a törvény minden háztartási alkalmazott számára külön szobát, még pedig tiszta, világos és füthető szobát ir elö azon az emeleten, amelyen a cseléd gazdája lakik. A cseléd csak este 8. illetve 20 óráig köteles dolgozni és heti két kimenő-, illetve fogadó-napja van. Parisban sokkal rosz- szabb a háztartási alkalmazottak helyzete. Ott a cselédség a padlásszobákban lakik, az ötödik vagy hatodik emeleten cs hetenként csak egy kimenőnapja van. Ezeket a sérelmeket ezentúl a .Melléklépcső" hasábjain fogiák pertraktálni. A lapnak valószínűen lesz külföldi rovata is. mert a mai külpolitika „melléklépcsös" irányának bizonyára visszhangja támad a „Melléklépcső44 te- kervényes birodalmában is De legérdekesebbnek Ígérkezik a „Melléklépcső14 vonal alatti rovata a sok idillikus szuterén história megörökítésére.

xx (Mautner Frigyes dr.) ügyvéd, törvény- széki hites magyar tolmács, Prága I., M-ikuláSka tfida 28. Telefon 46—08 Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és csfh tiyelvra és megfordítva.

Csütörtök, január 25.

SZÍNHÁZ ÉS ZENE

U) Carmen. (Bizet Georges operája a prágai ívemet színházban. Szövegét írták Meilhac R. és Balévy L.) Január 23. A mai Canmen-előadás drámai és zenei megindult-ságának hatása alatt: nem osztom bécsi színi referensünk minapi megállapítását, hogy ,a jó előadásra .aludni kell egyet és csak másnap írjunk róluk. A legtökéletesebb előadásnak ,is vannak részletszépségei, amelyek elhalványulnak másnapig. Olyanok, mint a dohányfüst illata: frissen élvezetes, másnapra fanyar izii... A Carmen-szöveg színekben bővelkedő, mozgalmas meséje remekművű '^ereiét adja Bizet meleg, délszaki muzsikájának. Ez a muzsika a szerelmes susogás lágyságától a’ ro-. bajszeni viharosságig minden raottvumváltozatot mesteri egységbe foglal. Sokan ismerik a partitúrát és ezért a közvéleményben könnyű operának számit Carmen. De hiszen a nagyközönség napnap mellett megy el a monumentalitások egész sora mellett, anélkül, hogy észrevenné... A mai. Carmen zenei magasságaiba csak a két női főszereplő: Forrai Giga és Müller Mária tudtak felemelkedni. Forrai Carmenje la' legfinnyásabb ,,zene-emberek41 -nek (azoknak is, akik csak a partitúrát. nézik) eseményt fog jelenteni. A cigány- jellem, cigányihüség és cigányszerelem abszolút biztossága .alakitója' forrai. Hanggal, meleg, fémes csengésű nemes hanggal is bőven látta el az alakítását. Azonkívül pedig elragadóan szép Carmen volt, akit a közönség jelenetről-jelenetre újból megcsodált. Müller Mária (Micaelá) ragyogó énektudásának és átszellemült alakításának osztatlanul hódolt a közönség és a harmadik felvonás buaíelenetében viharos tapssal fizetett az élvezetért. Schwarz József Escamillója szimpatikus, festői torreádor volt és a hangja is erős, színes. Timii is W. Don Joséja már nehezen illeszkedett a különben jó együtteshez. A vendég- énekes •kvalitásait Glin találóan állapította meg.' Don Joséja s's kesernyés akcentusokkal tűzdelte tele a legszebb szerelmi jeleneteket. Sterneck Berthold, Ludwig Haris, Láber Louís. Rüdiger Kari, Hart Ada és Kall ina Mária .a meüékszere- pekben igen dicséretes alakításokat nyújtottak. ■ Kissé szegényesen hatott a kitűnő Zamera Mizzi piccolo-bailetje, de azért kedvesebb volt a Rödl Máriával adott táncduettje. Kienzl Adolf zenei vezetését külön fejezetben kellene méltatni. A közönségnek ismét egy végtelenül hangulatos estje volt, de inkább a „magasabb régiókéban, mert a drága' jegyek miatt lent bizony sok volt az üres hely. (érád)

(*) Expressionista előadás Berlinben. Berlin, egész színházvilága s a mozi is expressionista lázban ég. Csak ennek az uj művészi iránynak ■ v.au keletje Most- sziurehozták Góbinean grófnak, a -francia diplomatának egy jelenetét, melyet az olasz renaissance-ról irt és sohase szánt színpadra. Berlinben van egy Gobineau-társaság, az rendezte az előadást. A Savonaroláról szóló pár- . beszédről van szó, mely csupa elvontság, de az ötletes rendezés, a szülészek újszerű játéka a színpadon érdekessé, szemléletessé vált minden különlegessógével is. A szereplő személyek furcsa, tündöklő, kubista ruhákban jelennek meg a nézők előtt, úgy mozognak az épület oszlopcsarnoka alatt. Azaz nem is mozognak, többnyire csak mereven állnak szabályos négyszöget alkotnak. Lodovicusnak, a mórnak a fején egy kerék van. A ruháik szabása mind kubista. Egy-egy személy alig számit, csak az együttes, .a színházt kellékek, a nehéz, mértanian pontos fegyverek, a ruhák kuggyja, mely olyan merev, mintha fa lenne benne, a peckes gallérok és a horgonyszerii kardok VI. Sándor olyan, mint egy rettenetes bonc, csupa vörös és arany, valószerütleniien nyurga és nagy a trónusán, hasa kiduzzad. Ünnepélyességét ennek a pocakos báIránynak csak az zavarja meg, hogy a szinész néha különösen fintorog, ami rossz szándékát jelzi. Vili. Károlyról szóló jelenetben a franciákat támadják. — Le a franciákkal! — kiáltanak a firenzeiek. Csodálatos azonban, hogy a berliniek nem visszhangozzák: a német közönség erre a szenvedelmes föl- kiáltásra nem fog tüzet. Nyugodtan ül az egész nézőtér a zártszékeken és bámulja a rendezés finomságát. Ha majd arra kerül a sor, akkor cselekszik. De most színházban van. A politikai érzések más lapra tartoznak. Kubisták a ruhák, de expressionista az előadás módja. Például mikor Savom.rola prédikál, -a tömeg érzését azzal fejezi ki, hogy fajét lehajtja és fölemeli, aszerint, hogy a nagy íkönnondatai mint esnek vagy emelkednek s aztán, mikor Firenze közeli pusztulását jósolja, gerince megtörik, mindenki a földig görnyed. Az is jellegzetesen expressionista’. hogy a színes négyes, ötös sorban állnak, a nők a karjukat egymásra teszik, hogy kifejezzék ezzel az önkívületet, melyet a pap szavai gerjesztettek' benniük. A jelenetek különböző sziliekkel fejezik ki a tömeg érzését, fehérrel, vörösarannyal, vagy szürke szimfóniával. A díszletek tervezője a Kék madár-kabaré orosz művésze: Ccliiev, kit a berliniek valósággal ünnepelnek.

(*) Herczeg Ferenc befejezte a Siroceot. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: hogy Herczeg Ferenc befejezte legújabb darabját a Siroceot és benyújtotta a Vigszinháznak.

(*) Rita Costa Prágában. Rita Costa Spanyolországból visszatérve a prágai Alhambrábau lép most föl. Eredeti spanyol kosztilmjéi mellett rendkívül docens és stílusos táncai emelik a variét észám ók színvonala fölé. A táncosnőnek, akt magyar származású, estéröl-estére hatalmas sikere van. Februáriban Szloveszkóba indul turnéra a művésznő.