Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-25 / 19. (172.) szám
Csütörtök, Január 25. MM**®!* cax igiazfi csiB^eS w£fi®m&mp «■ fr«mcí&SftK'4»B. Prága, január 24. A „Vess. Ztg.“-hoz és a „Tfcme$“-hoz in rézéit levelek közüt való az a két írás. melyeket legutóbb két angol közgazdász küldött az említett szerkesztőségekhez, hogy az angol-francia viszonyról végre már az angol közönség véleményét is megismertessék a német nyilvánossággal. Az egyiket Fáik Oswald T. londoni vállalkozó intézte Comliillíból a Titues-hoz, amelyben ezeket mondja: A franciák ruhrvidéki szerepléséről irt vezércikkükkel nagyjában egyetértek, de erősen kételkedem benne, hogy az a megállapításuk, hogy Anglia és Franciaország között a jóakarat továbbra is fönntartható, pontos körülirása-e az itteni többség magatartásának. Tagja voltam 19l9-ben a brítt pénzügyi bizottságnak Parisban és azóta figyelemmel kísértem a jóvátételi kérdések alakulását. A különböző politikai nézetek képviselőivel való gyakori érintkezésem révén arra az eredményre jutottam, hogy Franciaországhoz és Németországhoz való viszonyainkról a legtöbben magánbeszélgetéseik során olyan véleményeket nyilvánítanak, amelyek nagyon is különböznek azoktól, amelyeket a nyilvánosság előtt hirdetnek és hogy Angol- ország sokkal kisebb barátsággal viselkedik Franciaországgal szemben, mint amilyenre a nyilvánosság előtt tartott beszédekből és újságainkból következtetni lehetne. Nekem úgy tűnik, hogy ez a hamis beállítás és az angol közvéleménynek ebből eredő félreismerése sokkal járultak hozzá annak a saj- nálatraméltó helyzetnek megteremtéséhez, amelyben ez idő szerint vagyunk. Levelemnek az a célja, hogy felhívjam önöket a britt nézeteknek szabadabb szárnyalást! megállapítására, mint amilyen mai vezetőcikkükben megnyilvánul. Remélem, hogy a franciák ebből arra a meggyőződésre .jutnak, hogy semlegességünk nem is olyan tuluagy és hogy van egy pont, amelyen túl nem fogjuk elviselni az ő jelenlegi politikájukat. Személyes véleményem Franciaországgal szemben sokkal kevésbé barátságos, mint a többségünké, de mert mások is osztják azt, talán nem lesz haszon nélkül való, ha véleményemet eriiigy összefoglalom: 1. Hiszem, hogy Franciaország riem biztosíthatja magát azáltal, hogy határait "•'Németország felé kiterjeszti, vagy azzal,- ha gyöngíti Németországot, és hogy idő 'múltán elkerülhetetlenül Németország lesz az erősebb hatalom, miért is Franciaország biztonsága azon alapul, hogy azoknak jóakaratát és támogatását megőrzi magának, akik ez idő szerint szembefordulnának egy néiiiet támadással. 2. Hiszem, hogy a világra, mint egészre sokkal fontosabb, hogy egy fejlődő erős Németországa legyen, mint hogy biztosítsa Franciaországnak azt, amiről azt hiszi ez az ország, hogy jussa van hozzá akár jóvátételek, akár pedig az ellenségtől való félelem alól való fölszabadulás alakjában. 3. Hiszem, hogy Franciaország, ha most nem éri balsiker, annyira megy majd, hogy Európa végül is ellentálló- vagy pótháborúba keveredik, melyben az igazságosság Franciaország ellenségeinek szövetségesévé iesz. 4. Végső következtetésem pedig ez: legfőbb ideje, hogy fölhagyjunk joakaraíu semlegességünkkel, hogy Németországot, Európát és végül saját magunkat megvédjük Franciaországgal szemben, mert az most az ellenség. Ennek a levélnek kapcsán egy másik tekintélyes közgazdász: M a c 1 c o d Donald ezeket írja a V o s s. Z t g.-nak: Személy szerint a versáillesi szerződés aláírása óta a nyilvánosság előtt mindig azt az álláspontot képviseltem, hogy Anglia igen nagyon gyöngének mutatkozott amikor ilyen okiratot aláirt és hogy meg fogja bánni ezt A franciáknak pénzügyi és kereskedelmi kérdésekben való értelmetlensége notórikus. A franciák nem üzletemberek és parasztjaikon túl nincsen érzékük az angolok és németek megfeszített gyáripari tevékenysége iránt. Történelmi tény, hogy a franciák és angolok sohasem tudtak tartósan egyetérteni, A mostani úgynevezett antant megcsúfolása volt az egyetértésnek és már kezdettől fogva tettetés. Teljesen attól függ ez az egyetértés, hogy mennyivel hajlandók az angolok zsebükből a francia mohóságot lecsil- lapitaui. Nézetem szerint a németek illő választ találnak majd a francia betörésre. Ha én német volnék, úgy felelnék a francia betörésre és bíríokrablásra, hogy a német -gyárosok, akiket időnkint kirekesztettek üzleteikből, j fektessenek több pénzt hajókba, vegyenek hajókat, egyre több hajókat, hogy szenet hozhassanak Angliából. Ne merészeljen Francia- ország a nyílt tengeren hozzányúlni egy német hajóhoz! Anglia józan közvéleménye, beleértve kormányunkét is, egyáltalában nem tartja alkalmasnak Franciaországnak Németországba való bevonulását arra, hogy bármily jóvátételi összegeket szerezzen akár készpénzben, akár más alakban. Szerencsétlenségünkre kormányunk hivatalos politikája, a jóakarata semlegesség, sokak véleménye szerint reménytelenül gyönge politika és nem méltó arra, hogy a britt tekintélyt a szárazföldi országokban megőrizze. Kormányunknak az a politikája, hogy a Ruhrvidékre való betörés ellen még formailag sem tiltakozott. sajnálatosan gyönge politika és a valóságban beleegyezést jelent. Mindezt egyes-egyedül Bonar Law gyönge jellemének tulajdonítom, aki csak mint a konzervatív párt feje szerepel és úgy fizikai, mint szellemi értelemben véve egyáltalán alkalmatlan rá, hogy Európa újjáépítési problémáját, mint azt Lloyd George tette, belátásos és előrelátó módon irányítsa. ■©©Í35KI ö Ö©Ö©© ® ©Ö fi Q 6 ® FölaüasztolfáK ifolinszhff raMógtfHcosf. Prága, január 24. (Saját tudósítónktól.) A prágai büntető- törvényszék szűk udvarán ma reggel akasztottak. A cseh-szlovák köztársaság fönnállása óta ez a második akasztás. A kötél általi halálra Ítélt bűnös Kolinsky József volt, aki János nevű testvérével a múlt év nyarán meggyilkolta s kirabolta a Prága melletti Branikbah lakó Ledecky-családot. A prágai esküdíbiróság múlt év június 8-án Kolinskyt kötél általi.halálra Ítélte. Kolinsky kegyelemért folyamodott, kegyelmi kérvénye azonban el lett utasítva. Tegnap délelőtt fölkereste a törvényszék elnöke Kolinskyt cellájában és közölte vele, hogy taz Ítéletet ma reggel nyolc órakor fogják végrehajtani. A halálraítélt nyugodtan fogadta a hint. Megérdemlem a halált — mondotta — s magamat nem sajnálom, csak az édesanyám után iái a szivem, — azután zőkbgíd kezdett s"arra'kérte az elnököt, hogy anyjától és testvérétől búcsút’ vehessen. Az elnök eleget tett a halál faltéit kérésének és röviddel ezután megjelent a börtönben Kolinsky öreg édesanyja s találkozott szerencsétlen fiával. Forrón csókolták meg egymást — az életben utoljára. Kolinsky kérte az édesanyját, hogy bocsásson meg neki. Este a siralomházba vitték az elitéltet. Mikor utolsó kívánsága iránt érdeklődtök, cigarettát kért. Amikor azt kérdezték, mit kíván vacsorára, azt mondta, hogy egy kis darab sajtot és magyar szalámit adjanak neki, hogy jobban essen a cigaretta. Az éjszakát Kolinsky nyugodtan töltötte. Igen sokat dohányzóit és több csésze kávéi ivott meg. A törvényszék kis udvarán háromne- gyednyolc órakor jelent meg Wohlschlager Lipót hóhér két pribékjével. Az udvarra körülbelül kétszáz néző kapott bebocsátást. Nyolc óra előtt öt perccel megjelent' Vondra- cek dr. törvényszéki elnök a törvényszék szenátusának tagjaival. Pont nyolc órakor megnyílt a fogház kis ajtaja és kilépett Kolinsky Proháska lelkész kíséretében. Börtön- örök haladtak mellette. Sápadtan, cigarettázva nézett körül az udvaron s azután odalépett. az elnök elé és búcsút vett tőle. Arra kérte, hogy köszönje meg a köztársaság elnökének azt. hegy öccsének megkegyelmezett. — Az ítélet, amit végrehajtanak rajtam, igazságos — niondotta —. gyilkoltam, nem érdemiek mást — Azután kifejezte ama kívánságát, hogy a köztársaság elnöke még hosszú időn keresztül teljes egészségben éljen a köztársaság javára. Ezután a bitóíához kísérték Kolinskyt, ahol cigarettával a szájában állott s a legnagyobb önuralmat mutatta akkor is, amikor -a hóhér megkötözte kezét és lábát. A hő"1 ér gyorsan végzett. Nyolc óra négy perckor a törvényszéki orvos mégfogta a kivégzett kezét, hogy az érverés megszüntet konstatálja. Hét perc múlva a halál bekövetkezett NAPIHIREK Elsejéig az előfizetést :: meg kell újítanom:: Akár marom, akár • atenv mmrdemiap elém pattan a farsang. Beleütődik szürke életembe s bár a frakkom két esztendős gyűrődéssel álmo- íi8c ilyenkor valahol, - hogy volt... hol nem volt..., a far,?atagos prágai farsang nem jelenti számára a csipkerózsika ébredését. Nem élek a farsangban és nem keresem öi Ö tolakszik hozzám. Egyszer, mikor megyek az utcán s egy hangos, maskarás autó szalad el mellettem, melyen mosolyogva veri a gongot egy iiiiivésznek öltözött reklám-fiú, másszor, mikor este íehérharisnyás lábak tipegnek a havas kövezeten, százszor, mikor belenézek a tarka kirakatok farsangi kaleidoszkópjába. Szeretem nézni a kirakatokat. Néha od-afurakodom az asszonyseregbe, mely körülállja a piros arcúra festett, mosolygó viaszbabákkal megrakott kirakatot s ilyenkor nézem a selymeket, melyek omlanak és puhák lehetnek, finomak, mint egy lánykéz és könnyűek, mint egy elkacagott sóhajtás a semmibe a semmiért. Néha megállók egy csillogó ablak - előtt, ahol nappal is ég a villany, ahol ragyog és a gyöngyök úgy gömbölyűdnek, mint a kövér könnycsepp vagy az őszi eső bugybarékja a csatakos viz felületén. Néha a cukrászda előtt álldogálok és azon gondolkodom, mennyi édességet kotyvasztanak össze a keserű száiizü .emberek - és.--.asszonyok, szá- mSrav ..... Ma egy virágosboit kirakata, volt a stációm. Ez a kirakat -is teli volt a farsangra emlékeztető holmikkal. Apró ko-szoruk, lazán összehozott tüzérek voltak az üveg mögött, amelyeket a frissen ondotált leányfejre -erősítenék föl, szalaggal díszített csokrok, amelyeket szerelmes gavallérok küldenek el ideges vonásokkal megírt névjegyet csúsztatva oda a simrnsíparkiérnék és sok-sok cserépből kinőtt virág, csupa szín. tavaszi melegség és hangulat. Nézem a jácintok apró csüinge- löit és eszembe jut, hogy nekem ... nekünk is volt jácintunk.. „ nézem a büszke tulipánt, a haragosan vöröset és a lágyan fehérlöt, azután észre- veszem, hogy az egyik jácinton kecsesen, finoman ott libeg egy tátoít szárnyú lepke. Egy barnás, vö’-ös petyekkel díszített lepke. Selyemből csinált lepke. Haragszom és megyek tovább. Haragszom, mert szívtelenség és érzéstelenség kell althoz, hogy a szív- és érzéswáfküli ember megcsalja' a szívvel és érzéssel kiviritott jácintot. Megcsalja, mikor lepkét lop a szil-mára. csinált, festett lepkét, amelynek nem kell méz és nem keli csók, nem kel! virágszer elem és bóditó illat. Vájjon mit gondol rólunk, emberekről a megcsalt virág? ... _____ X,-. Benes a külügyi helyzetről. Benes dr. külügyminiszter a képviselőház tizes bizottsága előtt expozét tartott a külügyi helyzetről. Ugyancsak ismertette a külügyi helyzetet a szenátus koalíciós pártjainak képviselői előtt is. A legközelebbi napokban, valószínűen kedden, Benes a képviselőház külügyi bizottságában fog részletes jelentést tenni a külső politika állapotáról. _ (A prágai meieorologiai intézet jelentése.) Idö jóslás: Változó időjárás várható, szelekkel. $ — (Kinevezések.) A hivatalos lap csütörtöki száma, hogy az Igazságügyminiszter Ja'drn'rcka Viktor dr.-t késmárki közjegyzőneík nevezte ki. Rólih László dr. késmárki közjegyzőt a szepes- szembati itéásbiróság vezetőiévé nevezte ki. — (A Habsburg-ékszerek kereskedőinek pőre). Lausanneból jelentik: A svájci szövetséges törvényszék, amely a legfőbb törvénykezési hatóság Svájcban, ma elutasította a Bienefekl testvérek párisi és madridi ékszerkereskedő-cégnek a berni törvényszék ítélete ellen beadott feleb- bezését. A pör-ben a Habsburg-család ékszereinek eladásáról volt szó. Egy frankfurti ékszerkereskedő, Sonntheiiner, ,,Perlesco“ cim alatt társaságot alapított acélból, hogy az osztrák korona-ékszereket hárommillió svájci frank értékben Károly volt császár vagyoni gondnokától, Steiner bárótól értékesítés végett átvegye. A haszon elosztása kérdésében a kereskedők között peres ügy támadt. A berni törvényszék bizonyítékok hiányában beszüntette az ügyet és mindkét felet a költségek viselésében marasztalta el. — (Tizenhét letartóztatás a Fővárosi Színház ellen való merénylet miatt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Fővárosi Színház ellen elkövetett merénylet minit tizenhét egyént tartóztattak le és szállító'ísa be az ügyészség fogházába. Az elfogottak legtöbbje soroksári sváb fin, de var. közöttük néhány egyetemi hallgató és középiskola: tanuló is. További fogvatar fásukról ma délután dönt :< vizsgálóbíró. — (Szlovenszlióí iskolák államosítása.) A kormány lapjai közük azt a tudósítást, hogy Szlovenszkó egyes középiskoláit rövidesen államosítani fogják. Az egyik ilyen iskola a rimaszombati protestáns főgimnázium, amely állam szubvencióban fog részesülni. A másik az érsekujvári katolikus gimnázium, arneiy szintén állami kezelésbe kerül. — (A dobsinai FeíöS-ünneplés botra* nya.) Dobsináról jelenti tudósítónk, hogy ? Dobsinán tervezett Petőfi-ünnepséggcl kapcsolatban nagy botrányhullám kavarodotí fel s az eset most fölebbezés alatt van. A dobsinai j magyarság szintén meg akarta ünnepelni Fejj tőíi születésének századik évfordulóját. Miután azonban a helyi hatóság ezt nem et*> gedte volna meg, a dobsinai kisgazda-, fold- míves- és kisiparospárt politikai gyűlést jelentett he, hogy majd ennek keretében emlékezik meg a Peíöfi-évfordulóról is. A város vezetősége ebbe sem egyezett bele s n kérést azzal utasította el, hogy az ünneplés a magyar nemzeti eszme kidonrboritása réven a város lakosságánál az egyensúlyt felbontaná. A párt megbízottai erre Pácéit rozs- nyói főszolgabíróhoz fordultak, aki arra oktatta ki őket, hogy jelentsék be nyíltan a' Petőfi-ünfiepet s ö azt a helyi hatóság végzésével szemben is engedélyezni fogja. A megbízottak igy is cselekedtek és nagy meglepetéssel és megbotránkozással vették később tudomásul, hogy a föszolgabiró a kioktatás és határozott ígéret ellenére jóváhagyta a helyi hatóság végzését. A kigazda- párt titkára erre újból az első tevhez, a politikai gyűléshez kért engedélyt s bár a főszolgabírónak ezt nem volt jogában megragadni, mégis megtagadta. Pácéit Vince föszolgabiró viselkedése értehtő nagy megbotránkozást idézett elő Dobsinán s a gyűlés ügye most felebbezés alatt van a harmadfokú hatóságnál. A dobsinai magyarság most kivánósíap várja a végleges döntést s azt, hogy felsőbb helyen miképpen ítélik meg a föszolgabiró viselkedését.- c- -(Leégett ar párád! üveggyár.)- Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A . Miskolc melletti Párádon levő üveggyár, amely M agyat- ország legnagyobb iparvállalatai közé tartozik, tegnap éjjel kigyulladt és teljesen leégett. A tűz keletkezésének okát még nem állapították mez. A kár jelenőik eny. Újabb jelentések szerint az üveggyár nem égett le teljesen és a lőrék erősen túlzottak. Mindössze a kemencék fölötti tető gyuladt k:i és pusztult el. A raktár és mellékhelyiségekben nem esett kár. Valószínűen a gázfejlesztőből kipattant szikra okozta a tüzet. A kár negyvenöt millió korona. —- (Stodola Kornél a francia köztársaság elnökénél.) Párisi távirat jelenti: Miileraiía elnök külön kihallgatáson fogadta StodoVi Kornél dr. nemzetgyűlési képviselőt, a pozsonyi kereseekdelrni kamara és minfcaváSM' elnökét. Stodola Kornél, mint azt már megírtuk, azért van most Parisban, hogy a Nemzetközi keresked. kamara ülésein részt vegyen. A köztársasági elnökkel való, félóráig tartó, igen szívélyes beszélgetés során valamennyi Franciaországot ás Cseh-Szlovákiáfí érdeklő kérdést érintették. Stodola képviselő megállapította, hogy a francia köztársaság elnöke teljesen tájékozódva van Középeu- rópa helyeztéről és az ezen a területen lévő államokat érintő valamennyi politikai és gazdasági kérdésről. A cseh távirati iroda megjegyzése szerint Mi’llerand elnök élénk érdeklődéssel kíséri a cseh-szlovák köztársaság kedvező fejlődését. — (Elítélték Kutkafalvy rágalmazóját.) Budapesti szerkesztéségünk jelenti telefonon: A budapesti bűn te tő tő r v én y s zék Maíyasovszky István ügyvédet, aki egy a 8 órai Újság részére adott interjúban Kutkafalvy Miklósról azt állította, hogy kormánybiztosi minőségében visszaéléseket követett el, tizenkétezer leoroua összbiin tetősre, Stettner Tamás hírlapírót, az interjú íróját pedig rágalmazásért ötezer korona pénzbüntetésre ítélte. — (Uj görög miniszterek.) Párisból jelentik: A Havas-ügynökség jelentése szerint Mlssiot fellebbezési bírósági tanácsost igazságügymJaisz- térré és Papandrecut belügyminiszterré nevezték ki. M&vro Mrohaele átvette a hadügyminisztérium vezetését és Bonatas ezredes lett a minisztertanács elnöke. — (Óriási szerencsétlenség egy berlini házépítésnél.) Berlini szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma délelőtt a Mosse-féle ház, amelyre egy hatodik emeletet akartaik huzni. összeomlott. A mentők nyomban kivonultak Emez ítélet ellen fölebbeztek a IBienefeld-testvé- rek a. szövetségi törvényszékhez, amely a feleb- a helyszínre. A romok alól eddig tiz holttestet ■bezést elutasította .és az egész ügye* Károly volt császárral szemben elkövetett hallatlan csalásnak minősítette. húztak ki. Azt hiszik, hogy a szerencsétlenségnek még igen sok áldozata van, A sebesültek száma igen nagy.
