Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-24 / 18. (171.) szám
Európa Kolumbusza, (g.) Prága, január 23. A Ceské Síovoban az ekmiit héten ko-! moly írás jelent, meg' Rád? volt tanár tollá-1 ból. A cikk — melye; annak idején ismertet- j tünk — kifogásolja a cseh-szlovák hivatalos külpolitika irányvonalait s megállapítja, hogy a francia politikának s az annak ösvényéin baladó külpolitikának alapvető hibája, hogy nincs Európa számára vezető gondolata, A ■cikk túlélte a napilapok cikkeinek huszon- négyórás tfezavirágéCetét, mert a cikk megjelenése óta tapétán maradt a kérdés és hozzászólott Hrusovsky képviselő, aki szükségesnek tartotta konstatálni, hogy a vezető gondolatot Európa számára Anglia és Németország sem találta fölA lap vasárnapi számában megjelent végre a Kolumbusz, a koalíció vizein evező politikai felfedező: Hobzsa A. dr. egyetemi tanár, aki Rád! kollégájának aggodalmait a sovém látószög szűk perspektíváján keresztül játszi könnyedséggel oszlatja el. Kifejti, hogy Európát hibásan, fogják fel azok, akik Európában csak a ziláltságot és lelmnyat’ást látják. Elismeri, hogy Európában politikai és gazdasági káosz uralkodik, ■ de ennek oka a világháborúban keresendő s ez a káosz csak átmeneti természetű, A történelemből világosan lehet arra következtetni, hogy ez a káosz el fog tűrni á a konszolidálódni fognak. A hátterű.-némcsák rombolt — mondja Hobzsa —, de teremtett is. Teremtett uj államokat, melyek uj erőt jelentenek Európában, mert azokat aránylag fiatal nemzetek irányítják, akik a fiatalság határozottságával résizt akarnak venni Európa jövőjében. A háború eredményéként Európa középpontja valamivel eltolódott nyugatról keletre. Ennek megállapítása után kijelenti, hogy Cseh-Szlovákia meleg érzelmekkel viseltetik Franciaország irányában, de szimpátiát táplál Angliával és Amerikával szemben is. A szimpátiák osztogatásánál Olaszországról teljesen megfeledkezett a bölcs professzor. Hobzsa tanár feltalálta az európai politika vezető gondolatát, azt a hatalmas világítótornyot, mely eligazít a kontinensre szakadt ködben, azt a mágnest, mely után igazodva eljutunk a konszolidáció mesebeli birodalmába. s ez a prúicipium a háború által teremtett fiatal erők hegemóniájában s az európai központ eltolódása folytán a prágai igék követésében található fel. Ez a gondolat vonul végig a cikken, ezt a merész és a komoly politika szemüvegén keresztül nézve kirívónak ralíüö- sithető állítást igyekszik megokolni a cikkíró. Nem lenne érdemes ezzel az állítással foglalkozni, ha nem látnánk pozitív jeleit annak, hogy a cseh-szlovák állam hivatalos külpolitikája — ha nem is kimondottan —; de főbb vonásaiban erre az elvre van felépítve- A gondolatnak a nagy-szláv politika képezi a hátsó rugóját. Az a feltevés, hogy eljön egyszer az idő, mikor az orosz birodalom visszanyeri politikai súlyát és jelentőségét, mikor erre a súlyra és potenciára építeni lehet s mikor ennek segítségével kézbe lehet kaparintani az európai politika diktátumát. Erre az időre készíti elő a talajt a Benes külpolitikája, erre az időre akarja az Oroszországon kívül elszórt szlávok politikáját faktorrá erősíteni, hogy a centrális fekvés s a nyugati kultúra hangoztatásával Prágába koncentrálhassa a szláv tömegek hatóerejét és politikai kulminációját. És addig, amíg ez az álom valóra válik, dominálni és vezetni a középeurópai politikát, a nyugati győztesekkel szemben nélkülözhetetlen bástyaként feltűnni, azok hatalmi szavát önmaga számára lekötve, a fiatal erők könnyű lankadását és esetleges köny- nyelmii kisiklását megakadályozni igyekszik. Ez a cél magyarázza meg Benes mai viselkedését is. A nyugati forró kása körül való keringés mellett igyekszik a középeurópai konszolidációi destruáló erőket be- magyarázmi az európai vezető hatalmasságnak. megrendezett határincidenseket íuiat fel veszedelemmé saját hír szolgálata és a magyar emigráció sajtószeraiyese segítségével hogy egyrészt elhiheíővé tegye politikájának európai szükségszerűségét, másrészt össze- forrassza a kis antant divergáló erőit s mindezek tetejébe kibújjon ama kötelezettség, alól, hogy a németek elleni szankciós akciókban aktivitásra kényszerifhessék.- ■ Ez a gondolat vezeti Ben est és ennek a gondolacn>aík gailüveri csizmákkal megtett távigyafoglását végzi Hobzsa dr.. mikor a háborúból kinőtt, jobban mondva kiihahozott uj államok hegemóniájában keresi Európa konszolidációjának elásott kincsét. Mi, akik nem dicsekedhetünk a határozottsággal bíró fiatal nemzetekhez való tartozással, mi, akiket egy széttépett öreg nemzetből szakítottak te, kissé higgadtabban és dfogiulatlanabbirl nézzük Európát. M:i nem akarunk, vezetni és ■ nem akarunk felfedezni- Erezzük- hogy azt' ai; politikai irányvonalat, mely az állomok egyensúlyának az imperializmus kivetésével való megrajzolásán adódik, széttépték és nem tudják összeforrasztani s ezért igazat adunk Rád! doktornak, aki nem látja a békének ezt a zálogát Poinoaré kezében. 3SSHBHSHR8SBHaHB«8asa«ü92S!ffiefflSB9i83@ffiB«BKHÍftHBISfflGI!9lffiB0!? a«SBa*?!ÍB«»aa A IrancMh elzórláh a Rahrrldéhel a httlrilACtól Sztrájk a StiniaesmüvekaéL Cimo nyilatkozott. Prága, január 23. A ruhrvidéki bányamunkások sztrájkja a francia sajtó szerint rendkívül , kritikussá •tette a helyzetet. Általános az, a vélemény hogy a sztrájk nem munkásmozgalom ered-, ménye, de a német kormány által megrendezett politikai sakkhuzás. A Temps azt követeli tehát, hogy Franciaország tiltsa meg a német'kormánynak, hogy a megszállott tervi- lettel eríntkezhessék. Általánosan azt hiszik Párisban, hogy a sztrájk nem fog sókáig tartani. Pertinax az Echo de Parisabn azt az elvet hirdeti, hogy Ruhr-vidék lakóit az elé az alternatíva elé kell • állítani, hogy; vagy dolgoznak, vagy pedig nem kapnák ennivalót. A francia politikának ez a kijelentése mindenesetre jellemző koeficiense. De még ennél is jellemzőbb és a franciak céljaira élesen rávilágító az a vezércikk, a mely a Temps tegnapi számában jelent meg és amely azt követeli, hogy a Ruhr-vidéket végleg szakítsák el Németországtól. A Temps most már nyíltan kijelenti, hogy a megszállásra nemcsak pénzügyi és gazdasági, de politikai és katonai szempontból is szükség van, A Liberté arról tud, hogy a katonai megszállást ki fogják szélesíteni. Ezzel akar válaszolni a francia politika a német munkásság magatartására. A német munkások ugyanis a tegnapi napon elmentek a bányába, de tartózkodtak minden munkától. A Petit Párisién értesülése szerint a munkásszinői- kátus elhatározta, hogy február 1-én általános sztrájkot rendez a vasutakon, bányákban és a postahivataloknál. A Maiin arról értesül, hogy Günster vidékén a német hadsereg csapatokat von össze. A londoni Daily Mail értesülése szerint Ludendorf, Hermes, pénzügyminiszter és Simons volt miniszter Günsterben tanácskozásokat folytatnak a bánya- és fémmunkások szakszervezeteivel. A mai német lapok egyértelmüleg azt a jelentést közlrk Essenből, hogy a Ruhr-vidéK egész lakossága ellenállása a „betolakodók*4 ellen óráról-órára. növekszik. A Vorwárts szerint egyetlen bánya sem dolgozik, amelynek vezetőjét letartóztatták. A Mainzöa szállított' bányaigazgatók külön zárkában vannak elzárva. A franciák semmiféle érintkezést nem engednek velük föntartani. A megszállott terület közlekedés ügye rohamosan halad az. összeomlás felé. Több vasúti vonal teljesen el vau torlaszolva. A Berliner Tageblatt szerint Brützner düsseldorfi kormánybiztos tegnap kijelentette Denvignes tábornok előtt, hogy amerikiai kereskedők közlése szerint Amerika beszünteti a Ruhr- vidékre irányuló szállításokat, mert annak a veszélynek van kitéve, hogy a leszállított árukat á francia katonaság lefoglalja. Kijelentette, hogy a szállítási eszközök hiánya és a vasúti közlekedés megakadása folytán az élelmiszerek elosztása lehetetlenné vált, úgy hogy a lakosság kenyérellátásában á legnagyobb fennakadás várható. A Vorwárts esseni munkatársa a Ruhr- vidéket megszálló francia katonaság számat 250.000-re becsüli. A Berliner Tageblatt jelenti Essenből. hogy tegnap odaérkezett Guillaume bánya- igazgató, a közmunkaügyi minisztérium megbízottja és Tannery pénzügyminiszteri igazgató s tárgyalást folytattak a mérnökbizottsággal. . A Berliner Tageblatt' frankfurti Mentese szerint a franciák tegnap lefoglalták a wiesbadeni városi erdőket. A városi tanács és képviselőtestület ünnepélyesen tiltakozna ez'.ellen és .kijelentették, hogy a franciák eme lépésére’ megfelelően fognak válaszolni. A wiesbadeni kormány tisztviselői tiltakoztak von Reeden 'kormányelnökhelyettes kiutasítása ellen s kijelentették, hogy minden olyan intézkedései szemben ellenállást fognak tanúsítani, amely a birodalmi és országos kor- mánv megállapítása szerint jogtalan. Mai jelentéseink: . Újabb rendszabályok Páns, január 23. Á Petit Párisién úgy tudja, hogy a tegnapi miniszteri tanácskozáson fontos határozatokat hoztak s hogy rövid időn foeiii! a Ruhryidéken újabb rendszabályokra kerül a sor. Á Eaéme^ moratoimm Paris, január 22. (Havas.) A Temps értesülése szerint a Németországnak adandó moratóriumra vonatkozó francia terv következő föltételeket tartalmazza: 1923 és 24. évben köteles Németország 2 és fél milliárd aranymárkát részben készpénzben, részben természetbeni szállításokban fizetni. Németországnak egyúttal arra kellene köteleznie magát, hogy pénzügyeit rendezni fogja. A német nagyiparnak kellene a márka stabilizációjához szükséges eszközöket — körülbelül félmilliárd aranymárkát — előteremtenie. Ezért a nagyipar járadékcimleteket kapna a német kormánytól, amelyeknél azonban a békeszerződésből eredő kötelezettségek rangsorban megelőznék a járadékszolgáltatást. A német pénzügyek szanálását az állami járadékok megkönnyitenék, amelyek a jelenlegi különböző kötelezettségek helyébe lépnének. A német tulajdonból egyelőre 20 százalékos vagyonadót szednének be, azon kívül az állami monopóliumokat és gyári üzemeket bérbe kellene adni. Bérbe kellene adni egyidejűén a kincstári szénbányákat, az állami erdőket és az állami sóbányákat. A német birodalom bevételét és kiadásait szigorú ellenőrzés alá vennék. Ezt az ellenőrzést a már ismert zálogprogram egészítené ki. A Havas-Ügynökség’ porhintése Düsseldorf, január 22. (Havas.) A Rulj^- vidék ipari központjainak legnagyobb részében az általános sztrájk jelszava hatástalan maradt. A vasúti forgalom rendesen bonyolódik te. A dortmundl pályaudvar szt/ájkoló | alkalmazottai és a gelserikirchei állami bá- : nyák munkásai fölvették a munkát Az egész • bányavidék termelésében semmi változás (sem fordult elő. Csak egyes helyeken mutat- | kozik a vasúti szerelvényekben torlódás. i Nyugtalanságról sehonnan sem érkezik jelett- j tés. (Francia politika szócsövének ez a jelen* j tése nyilvánvalóan tendenciózus és semmi- i képpen som egyeztethető össze a Ruhrvidék* | röl érkező egyéb jelentésekkel A szerk.) Paris, január 22. A Havas-ügynökség jelenti: A Manchester Guardian tudósítója arról ad hirt, hogy a Ruhrvidékről egyetlen fonna szén sem érkezett Franciaországba cs megjegyzi, hogy német hivatalnokok Opla- denben, az angol zónában, Belgiumba irányított szénszállítmányokat föltartóztattak. Francia körökben erről semmit sem tudnak. Tény az, hogy a német vámhivatalnokok utasítást kaptak, hogy a rekvirált szén szállítását Franciaország és Belgium felé akadályozzák meg, de ezek kísérleteit meghiúsították. Másrészt a szénnek és kokszu k legnagyobb része viziuton szállittatik Franciaországba és nem a vasút segítségével. V^gül megjegyzi a Hava* ügynökség, hogy a szövetséges bizottság határozatait szótöbbséggel hozták s a szavazásnál az angol képviselő tartózkodott. Teljesen való szülötten tehát, hogv anzol katonák a német hivatalno- kpk ellenállását elősegítsék. A Sfénnes-bánvák^an sserff eloVosíí'sflV ' T" Essen, ianuár 22. (Wolff.) Mivel a'finnes-bányák munkásainak' és' tisztviselőinek küldöttségét, akik ' vezér5g«zgahonik letartóztatása ellen tiltakozni akartek a düsseldorfi vezénylő tábornok a kormánybiztos többszöri kérése dacára nem volt hajlandó fogadni, a hivatalnokok, munkások és alk almazottak kedden reggel sztráikbs téptek. DortmimdbaT? d©'Voznak a vasutasok Dortmund, január 22. (Wolff.) Az itteni főpályaudvaron a főpolgármester elnöklésével tanácskozás folyt a vasúti hivatalnokok és a megszálló hatóság között A tanácskozás eredményeként azzal a föltétellel, hogy semmi erőszakosság nem történik, a vasúti forgalmat este fiz órakor ismét megkezdték. Degoutte sem tárgyal a munkásokkal Mainz, jaiiuár 22. (Wolff.) A Thyssen- müvek munkásai és hivatalokai, továbbá az esseni kőszénbánya részvénytársaság és a König Wilhelm esseni bányatársaság alkalmazottai küldöttséget küldtek Degoutíe tábornokhoz, amely tiltakozott az igazgatók letartóztatása ellen és azonnali szabadonbo.csá- tásukat követelte. Mivel Degoutte tábornok nem volt jelen, Semaire vezérkari főnök fogadta a küldöttséget, amely irásbelileg és szóbelileg kijelentette, hogy a kérés nemtel- jesitése esetén a bekövetkező eseményekért minden felelősség a megszálló hatóságokat illeti. A vezérkari főnök kijelentette a küldöttség előtt, hogy Degoutte Düsseldorfban van, nem lehet vele beszélni. Amikor a küldöttség aziránt érdeklődött, nem lehetne-e Degoutte- val e tárgyban tanácskozni, a vezérkari főnök ridegen ezt mondotta: „Degoutte tábornok megtette intézkedéseit, ezeken semmit sem lehet‘-változtatni.** (A táviratok folytatása a Negyedik oldalon.) l@o csen-sii. koronáért fizettek ma, január 23-án: Zürichbenf^iy314.85 svájci frankot Budapesten 7400.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 55261.— német márkát J íf'jf ip-f ^ Hl WK9>> jEwf 1 -mwy. »»- ■" 'riSVK<*ií> JÜlŐllsetésí íirilk b«sl* én külföldön y§fwf2 xT##? / Jp ^ jjjjjif jgl M Ém Jw? Jgjjp ]fij| J&fr J&f pAnská-ulico 40* I. Telefon: 3034Ó Petfineka ulice. 5. az* I. enielei — Sürgönyeim: Hírlap, Prttha. — a cs mmmmm smtmeim tiiemm partost poiitmot oapuaptn » SzIovenszkÓJ. szerkesztő: # Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGAUÍ OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
