Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-21 / 16. (169.) szám
Vasárnap, január Zt, A megokolás A bíróság mindkét vádlott büntetésébe beszámítja a vizsgálati fogságot és pedig: Schwabenak 1922 szeptember 19-től az ítélet- kihirdetés napjáig; Baeran dívnak pedig 1922 március 28-tól április 12-ig és 1922 október 29-től az ítélet kihirdetésének napjáig. Mind a ketten elvesztették választójogukat. Baeran dr.-nál súlyosbító körülménynek vette a bíróság, hogy előre megfontolt szándékkal cselekedett és hogy nagy károkat és veszélyeket okozott az államnak, továbbá, hogy tettét nem lehetett könnyen megakadályozni, .mert a mentelmi jog védte. Baeran dr. vétett a polgári törvények ellen, de megsértette képviselői fogadalmát is. Enyhítő körülménynek ismerte el a bíróság büntetlen előéletét s a büzbomba-afférban, a tett elkövetésekor, nagy íölindulását. Mivel a súlyosbító körülmények Baeran dr.-nál nagyobbak, mint az enyhítők, a bíróság Baeran dr.-t megfosztja nj'ugdijától, doktorátusától és képviselői mandátumától. Schwabenál súlyosbító körülménynek vette a bíróság azt, hogy előre megfontolt szándékkal követte el tettét, amelyből óriási károk és veszélyek keletkeztek. Enyhítő körülménynek vették büntetlen előéletét, beismerő vallomását és hogy vallomásával egy másik bűnösnek a kiszolgáltatását elősegi- reíte. A védők semmiség! panaszt jelentettek be. A védők semmiségi panaszt és fölfolya- modást jelentettek be, az ügyész pedig azért folyamodott föl, mert az ítéletbe Baeran dr.- aak az 1922 március 28-tól április l2-ig tartott vizsgálati fogságát is beszámították. Mindkét vádlott nyugodtan fogadta az ítéletet. A közönség körében sokan súlyosnak, sokan pedig tulenyhének találták az ítéletet Baeranné búcsúzik a férjétől. Baeran felesége, aki az egész tárgyalás alatt a teremben volt, visszafojtott könnyekkel lépett férjéhez, hogy búcsút- vegyen tőle. Homlokon és szájon csókolta a férjét s hangosan azt a megjegyzést tette: „Mégis mi vagyunk a győzök, Alajos; csodálkoztam volna azon, ha téged nem ítéltek volna el!“ Baeran dr. szívesen viszonozta a csőkokat. Baeranné Schwabetól is elbúcsúzott, mind a kettőnek egy-egy narancsot adott. Ezután a tömeg sorfala között a fogházörök elvitték az elítélteket. A törvényszék épülete előtt óriási tömeg várta az ítélet kihirdetését. (k. m.) TakmerA robléféiRatias Massán. Kassa, január 20. (Kassai tudósítónk telefon jelentése.) Tegnap este vakmerő és szenzációs rablótámadás történt Kassán, amelynél eddig ismeretlen tettesek Hegyi Bertalant, a kassal Lics- kó-bankház pénztárosát rabolták ki. Hegyi este hét órakor, a bank bezárása után, nagyobb összegű pénzt vett magához és azt aktatáskájába helyezte el. Hét óra után néhány perccel érkezett Petöfi-tér 11. ssjáoi alatt levő lakására. Felment a lépcsőn. -Mikor az első emeletre ért, egy sovány, magas, magyarul beszélő, intelligens kinézésű fiatalember lépett hozzá és megkérdezte, hogy hol lakik Rubes dr. városi tiszti főorvos. Hegyi válaszolt a kérdésre. Eközben egy másik fiata1 ember, akinél: Hegyi háttal fordulva állott, egy vas doronggal fejbeütötte a in.it sem sejtő pénztárost- Hegyi a hatalmas ütés következtében elveszítette eszméletét és lteguru.lt a lépcsőkön. A két rabló litánia sietett és a kapu alatt kirántotta hóna alól aktatáskáját, amelyben harmincezer korona készpénz, igen sok s nagyértékü érték- papin és idegen valuta volt. A rablás által okozott kár fölül van a százezer koronán. A zajra és Hegyi segély-kiáltásaira figyelmes lett. a házban lakó Licsikó bankár is, aki revolverrel a kezében. sietett ki, hogy inegtiézze, mi történt. Ekkorra azonban a tettesék már kereket oldottak. Az óriási hóvihar leple alatt, amely a környéken az ösz- szcs lámpákat kio'totta, sikerült elmenekültök. A rendőrség erélyes nyomozást indított és állítólag már a tettesek nyomában is van. A háborús felelősség- kérdése. Prága, január 19. A nagy- és kisantant még mindig a legnagyobb konoksággal ragaszkodik ahhoz a történelmet megíiamisitó tételhez, hogy a világháború fölidézésében a németek és szövetségeseik a bűnösök s éppen ezért büntetésként kellett a békeföltételeket rájuk szabni. Most értékes vallomást tesz M. E. Dur- ham neves angol iró és hírlapi ró a legkomolyabb angol külügyi folyöratban, a Foreign Aííaires legutóbbi számában arról, hogy a világháborút egyenesen Szerbia és Montenegró provokálta orosz biztatásra. Durham a balkáni háborúban került Szerbiába és két évet töltött a Balkánon, hogy a keleti kérdést tanulmányozza, melyről nagyobb összefoglaló munkája is jelent meg. A Foreign Aííaires-ben most megjelent cikkéből közöljük a következő jellemző részt: — A délszláv országok népei máj a háború kitörése előtt jóval nyíltan beszéltek arról a nagy' háborúról, melyet Oroszország az osztrák-magyar monarchia ellen fog indítani. Beismerték, hogy Oroszország elfogadható ürügy nélkül nem kezdheti meg a háborút és hogy a monarchiát úgyszólván erőszakkal fogja a háborúba belerángatni. Jugu- riev, egy orosz tiszt, aki a montenegrói hadsereg kiképzésével volt megbízva, már 1912- ben mondta nekem, hogy Oroszország teljes energiával készül a háborúra és az előkészületeket két év alatt fejezi be. A bekövetkező események felől annyira tisztában voltam, hogy kiadómnak, Arnoldnak, aki egyik be végzett könyvemnek kiadását 1914 tavaszáról októberre akarta halasztani, azt feleltem, hogy ez lehetetlen, mert addig a közeli Keleten minden alaposan meg fog változni. A Balkánon oly kevéssé titkolóztak terveikre vonatkozólag, hogy a montenegróiak már 39l3-ban azt mesélték nekem: „Minden elő van készítve; mi Szerajevó ellen vonulunk, a szerbek Bécs ellen. Az oroszok velünk vannak és mindent elveszünk, amit akarunk. Boszniában fogjuk megkezdeni.1* — Ugyanezen év júniusában Ohridában egy szerb tiszt azzal büszkélkedett előttem, hogy már minden készen van arra, hogy a szerbek az Adriát újra birtokukba keríthessék. Egyik . ÜSzkübberT lakó barátom azt mondta, hogy. a szerb tisztek egyáltalában semmi egyébről nem beszélnek, mint a monarchia ellen bekövetkezendő háborúról. Teljesen biztos voltam benne, hogy a háborúnak rnég 1914 vége előtt ki kell törni. Mikor Ferenc' Ferdinánd trónörököst meggyilkolták, rögtön tudtam, mit jelent az a kifejezés: „Boszniában fogjuk elkezdeni!“ De arra nem voltam elkészülve, hogy Anglia a gyilkosoknak fog segíteni. Ha ezekben a napokban Ausztria-Magyarország mellé álltunk volna, nem tört volna ki a háború. Angliában nem igen tudnak arról a körülményről, hogy a monarchia a gyilkosság után egy hónapig várt, mielőtt Szerbiának hadat üzent volna és hogy ez alatt a hónap alatt a szerb kormány a legcsekélyebb kísérletet sem tette a gyilkosok nyomozására, még letartóztatásokat sem eszközölt s midőn a belgrádi osztrák- magyar követ a gyilkosság után két nappal érdeklődött, hogy milyen rendszabályokhoz nyúlt a rendőrség, Qruics szerb külügyi államtitkár azt felelte, hogy a rendőrség egyáltalában nem is foglalkozott ezzel az üggyel. Az is általában ismeretes, hogy közvetlen a békekötés után szerb hivatalnokok nyílegyenesen Becsbe siettek s ott a legnagyobb energiával követelték azoknak a törvényszéki iratoknak kiszolgáltatását, melyek a gyilkosok ellen vezetett törvényszéki tárgyalásokra vonatkoztak. Vagyis siettek, hogy a szerb háborús felelősségre vonatkozó bizonyítékokat még idejében megsemmisítsék. Hogyha ezekben a legkisebb igazságtalanságot, a legcsekélyebb alaki hibát fölfedezték volna, rötön kikürtölték volna a nagyvilágba. Vájjon ezekről az angol vallomásokról vesz-e tudomást az angol külügyi hivatal? megszólal most a „régi*1 Scotus Viator és nyílt levelet ir „Drága Barátom4' megszólítással Hlmkához. Levelének bevezetésében örömének ad kifejezést, hogy Hlinka kiszakította miagát abból a hibás pozícióból., amelybe, jehlicskia a • forradalom után áii- t tóttá. Meghallotta, hogy- a közelmúltban a ! Hlmka-párt kifejezést adott almaik a kívánságárnak, hogy uj ' Björasont vagy Scotus Viatort találjon s ebből arra következtet, hogy a régi Scotus Viiiatort ügyük számára jelenték tel ennék tartják. Kijelenti, hogy tényleg igaz az, hogy ma nincs abban a helyzetiben, hogy a szlovák néppárt fölhívását szimpátiával és segítésre készen fogadja- Nem akar beleavatkozni a szíovenszkói pártharcokba, de csodálkozásának és megbotránkozásának ad kifejezést, hogy akad valaki, aki sdovknak nevezi magát és aki angol lapokban oly ferdítéseket jelentet meg, hogy a Svehla-kabinetnék nincs egyetlenegy szlovák tagja sem s hogy a kabinetet csak cseh pártok támogatják. Még nagyobb volt a megbotránkozása, amikor Tuka dr. formálisan letagadta azt, hogy a Manchester Guardian-nal érintkezik. Mivel neki bizonyságát varrnak arról, hogy a Manchester Guardian cikkét Tuka irta, kéri Hiúik áh hogy vizsgálja meg ezt az ügyet és hozza nyilvánosságra a vizsgálat eredményét. Igen meg lenne elégedve, ha arról kapna értesítést, hogy hamisításról van szó és hogy a zsolnai memorandum nem a Hlmka-párt munkája, hanem ama magyar propaganda müve, amely most Angliában lázasan dolgozik. Reméli, hogy Hlínkának semmi része sincs a memorandum megszerkesztésében. Biztosítja Hlinkát arról, hogy a jövőben is hajlandó a szlovákok törekvéseit támogatni. Scotus Via tornak ezt a levelét közli a Slo- vak is és megjegyzi, hogy a levélre Hlinfca fog választ adni. Ismét fellángol a keleti háború. Scotus Viator levelet irt Hl inkának. A Sí-o vakban cikkek jelentek meg, amelyekben az autonómista szlovák közhangulat uj Scotus Viator után áhítozik. Ezekre a cikkekre Róma, január 19. A ruhrvidéka helyzet erősen nyugtalanítja az olasz közvéleményt. A hivatalos lapok, a Giornale di Roma és Nuovo Paese nyíltan bevallja, hogy a francia akciónak katonai jellege van, hogy a valósághű annexiót jelent. A Giornale di Rónia attól fél, hogy a franciák Berlinig és Hamburgig fognak előnyomulni. A hiúságukban megsértett franciák megketfőzik most fenyegetőzéseiket és represszáliáikat — írja a lap. —- Különösen kellemetlen jelenség, hogy r a franciák a magánvagyon és magánszemélyek ellen is tesznek Intézkedést Ezek oly jelenségek, amelyek csak háborúban fordulnak elő és még ott is vita tárgyát képezhetik. Attól fél a lap, hogy i francia megáíafkodottság és a német makacsság általános katasztrófához fognak vezetni A helyzet annál inkább is aggasztó, mert Európában és a közel keleten fölíángoiások észlelhetők. A legfőbb ideje annak, hogy Anglia és Olaszország beleszó’janak s hogy Mussolini kiegyenlítési kísérletei eredménnyel járjanak. Az egyetlen lap, mely tartózkodik minden kommentártól, a franciabarát Messag- gero. A Giornale di Italia déli kiadása megállapítja, hogy Franciaország eljárása az egész .világ megütközését váltja ki. Francia- ország ma zsákutcába jutott — írja a lap —, amelyből egyetlen kivezető ut, csapatainak visszavonása. — Az Epoca megállapitja, hogy Franciaország ígérete ellenére a gazdasági akcióból katonai akciót csinál. Francia- ország mindenáron magához akarja ragadni Európa hatalmát A Mondo arról tud, hogy Poincaré pressziót gyakorol a kisantaníra és Lengyelországra. A legyőzőt lek között áll Oroszország. Egész Európa ismét a vad szenvedély boszorkánykatlanjába került A Tribuna sajnálja, hogy Poincaré nem követte Mussolini tanácsát, mert Mussolini határozottan arra kérte Poincaréí, hogy az akciót a katonaság mellőzésével hajtsa végre. Egészen logikus az, hogy Olaszország nem érzi magát szolidárisnak Poincaré akciójával. Az Idea Nazzionale rendkívül izgatottan ir és arra ösztönzi a kormányt, hogy sürgősen lépjen föl úgy Londonban, mint Parisban.— A Corriere déllé Sera londoni tudósítója a londoni hangulatról ad számot Azt írja, hogy Londonban úgy fogiák föl a helyzetet, mint egy nagy ugrást a sötétbe s általános az a vélemény, hogy a: megszállás ki- terjesztése a francia politika csődjét jelenti. Paris, január 20. (Bécsi szerkesztőségünk teleíonjelentése.) Kormánykörökben aggodalmat keltenek a íráclai üadikészülő- désrő! szóló híresztelések. Azt jelenük, hogy a görögök a mudaniai szerződés ellenére megszállották a Marié,a jobbpartját A görög vezérkar lázasan tevékenykedik, hogy muníciót szerezzen. Egy helyen ösz- szeiitközés történt a görög és török előőrsök között. Áz amnesztia kérdése Lausanne. január 19. Az amnesztia-kérdés niég mindig függőben van. A törökök tudvalévőén 150 személyt kizárnak az amnesztiából, de szavatosságot vállaltak azért, hogy ezeket az embereket nem fogják halálra ítélni. Ami Franciaországot illeti, ez az állam az amnesztiának a gyarmatokon való végrehajtását elutasította. Anglia viszont az amnesztiát valamennyi egypíoiniaikra és indiaikra ki akarja terjeszteni abban, az esetben, ha a vádlott vagy már elitéit személyek a török-üggyel vannak összeköttetésben. Az egyptomi és indiai hazafiakat azonban, akik saját ügyükért harcoltak, nem fogiák kegyelemben részesíteni. Ebben az esetben Zaglul pasának sem fognak megkegyelmezni, mivel az ő ügye nem áll összefüggésben Törökországgal Az indiai szabadságmozgalom vezetőiről még nem lehetett dönteni, mert ezek mint indiai nacionalisták léptek föl, de egyúttal Törökország híveinek is mondották magukat. A jövő hét mozgalmas lesz Latsaiméban Lausanne, január 20. A Havas-ügynökség beszámol a konferencia helyzetéről és kijelenti, hogy a jövő hét rendkívül mozgalmas lesz. Hétfőtől kezdve megkezdődik a konferencia erőteljes munkája és mára béke- szerződés szövege-fölött fog .folyni a vita. A második mternacionálé és a megszállás Amsterdam, január 19. A Ruhrvidék megszállásával kapcsolatos nemzetközi helyzet következtében a nemzetközi szakszervezeti szövetség a második internationalét és a bécsi szociáldemokrata pártszövetséget -január 26-ára közös gyűlésre hívta egybe. Csicserin tárgyal a szerb követtel Lausanne, január 19.' Csicserin hosszasabb megbeszélést folytatott a berni szerb követtel. Meghiúsultak az angol-törők tárgyalások Lausanne, január 20. (Havas.) Lord Garzon írásban közölte Ismét pasával, hogy a Mossul-kérdésre vonatkozó angol-török tárgyalások meghiúsultak. A konferencia ebben az ügyben kedden fog nyilatkozni és valószínűen azt fogja indítványozni, hogy a Mos- sul-kérdést halasszák el a békeszerződés aláírásáig. Félmillió dinár Alexandrov fejére. Belgrád, január 19. A bolgár bandák betörése következtében a határt megerősítették. A kormány Alexandrov fejére 250.000 dinárt tűzött ki. 8 millió vörös katona áll készen. Berlin, január IS. A Dni moszkvai jelentése szerint a szovjet-kongresszus katonai delegátusai előtt kijelentette Trockij, hogy szükség esetén Oroszország 8 millió vörös katonát képes hadba küldeni. Kijelentette, hogy Szovjet-Oroszország nem fogja cserbenhagyni a vele szemben barátságos államokat. Belgrád demarsot küld Szófiába. Belgrád, január 19.. A jugoszláv kormány a bolgár bandák betörései következtében demarsot készül intézni a szófiai kormányhoz. Nagy tüntetések lesznek Bécsben. Bécs, január 20. (Bécsi szereksztősé- giink telefonjelentése.) Holnap tüntetés készül Bécsben. A nemzeti szocialisták és az antiszemitaszövétség holnap délelőtt tiz órára népgyülést hivott össze. A kommunisták a Votio-templom előtt tartanak gyűlést. A város- hanguláta rendkívül izgatott, összeütközésektől tartanak,---------------------jj $ &fm€Í&rincfi€4£P János Udvaros tereit, NoTízámki-írsekíjvir ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmányú kolbászáruit ./flapMuo 1850-benn- Jfíivémmtea anonnuf ftflld árjeíyaéftet. (7el«/dvusáni: lOO. l -----------------------------—----------r~7"~rgsr-n------rí—Tnarag.?™, i j .."ü—t~~ jjn Q[T' yjTTTjFTy^ n~Ti i m rriinmíimrrii»iTiri^^
