Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-03 / 1. szám

Szerda, január 3, ü^rtauii3:iíirtl>ift.vjBBrawnnMl|Waw«WBMMB!a»w«<MDBCIUMMB>>MBIiMi A Havas-ügynökség értesülése szerint mgeri kérdést csupán Londonban, Anglia, .anciaország képviselői fogják megbeszélni, na Curzon lord Lausanneből már visszatéri. A francia munkásság tiltakozik a szankciók ellen Paris, január 2. (Wolf.) Franciaország szocialista pártja a munkásszövetséggel egyetértésben felhívásban tiltakozik a Né­metországgal szemben életb elé p te te hdő kényszerrendszabályok ellen. A felhívás többek között a következőket mondja: Min­dem jel arra mutat, hogy a francia kormány a „zálogok és biztosítékok” kifejezésével ja­vasolni fogja a legfőbb tanácsnak, hogy te­gye kezét a rnhrvidéki ipari medencére s ad­jon felhatalmazást a Rajna balprtjánk erő­sebb megszállására. Jogos a félelem, hogy a francia kormány, ha a szövetségesekkel megegyezni nem tud, a már előkészített ak­ciót egymaga fogja keresztülvinni. Híven a Hágai világkongresszuson elvállalt köteles­ségünkhöz, a brutalitás és önkény e megnyi­latkozásával szembeszegezzük a munkásság felháborodott tiltakozását. Mind a két szer­vezet a népszövetség döntését követeli. A Ruhr-vidéki bányászok is tiltakoznak Bochum, január 2. A Ruhr-vidék bánya­munkásainak konferenciája elhatározta, hogy a tuhnunkaszerződést a bányamunkások rossz táplálkozási viszonyai miatt február 28-án felmondja. Ruhr-vidék megszállásának kér­désében a konferencia oly határozatot foga­dott el, amely nyomatékosan tiltakozik a francia (kormány által sejtetett rendszabályok ellen. ■BSBBBBBBaBSBBEBBBBBBBBBBIHBSBBBSS A len honkorűáftinr Prága, január 2. Az orosz állam testéből elvált, most már szuverén balti állam a nemzeti kisebbségek­kel való bánásmód tekintetében mintaképül szolgálhatna más államoknak . is. Lettország a vallási kisebbségek védelmét illetően is a legmesszebbmenő jóakaratot tanúsítja, amint azt az Acta Apostolicae Sedis 1922. évsolya- mának 577—581 lapjain közölt s a lett köz­társaság é-s a Szentszék közt kötött (konkor­dátum bizonyltja. Ezt a konkordátumot az elmúlt év május 30-án kötötték Rómában. A Szentszéket Qasparri bibomok, a lett köz­társaságot pedig Mierovics A. Zigfrides kép­viselte. A konkordátum a ratifikálás után 1922 november 3-án lépett életbe. A szerző­dést egyelőre három évre kötötték, de hall­gatagon évről évre meghosszabbítható. Különösen figyelemreméltók a konkor­dátum alább felsorolt cikkei. A katolikus egyház feljogosittatik arra, hogy saját felekezeti iskolákat alapíthasson és azokat fönntarthassa. A lett kormány kö­telezi magát arra, hogy ezeknek az iskolák­nak felekezi jellegét elismeri, viszont az egy­ház a maga részéről kötelezi magát arra, hogy alkalmazkodik a magániskolára vonat­kozó valamennyi törvényhez, amelyek a melyek a kormány eme kötelezettségének megfelelnek. (X. cikk.) A lett köztársaság nem fog a rigai érsek ellenőrzése alatt működő lettországi kato­likus egyesületek tevékenysége elé akadá­lyokat gördíteni. Ezek az egyesületek ugyanazokkal a jogokkal fognak hinni, mint az állam által elismert egyesületek. (XIII. cakk.) Ha egyházi férfiakat világi bíróságok előtt vádolják, a lett büntetőtör vényikönyv­Prága, január 2. Mint minden esztendőben, úgy a mos­tani évforduló alakalmából is a sajtóban az államférfiak és politikusok számos nyilatko­zata és cikke jelent meg. Masaryk a német-orosz viszonyról. A cseh-szlovák köztársaság elnöke a Prager Presse újévi számának engedte át közlés végett följegyzéseit, a német biroda­lomnak és az orosz szovjethez való viszo­nyáról. Masaryk elnök rámutat arra, hogy Németország a háború alatt azon volt, hogy Oroszországot megnyerje. (Proto.povor tit­kos tárgyalása von Ludassal 1916-ban.) Mi­vel a boisevikiek a német marxizmus iskolá­jában nőttek fel, közelebb állottak Németor­szághoz, mint az antanthoz. Trockij azonban a háború kitörésekor röpiraíot irt a központi hatalmaik ellen. 1918 februárjában (a berszt- iiíovsztoi béke tárgyalások alatt) azt a ja­vaslatot tette, hogy Angliát és Franciaorszá­got meg kell nyerni az orosz hadsereg újjá­építésének. Ezt a javaslatot Lenin is helye­selte. Az elnök nem ismeri a javaslat szöve­gét, de tudomása van arról, hogy Sadoult Lenin és Trockij fölszólították arra, hogy az antant-missziókkal a tisztek átengedéséről tárgyaljon. A bresztlitovszki békét a bok.evi- kok csak egy szavazattöbbséggel fogadták el. Trockij a szavazáson nem vett részt. Le­nin az elfogadás mellett volt. Trockij 1918 márciusában, miikor a bukaresti béke aláírá­sa után Berthelot francia tábornok harminc tisztjével elhagyta Romániát, tárgyalásokba' kezdett vele, amelyek segítségnyújtását cé­lozták. Noha nemcsak Franciaország, de Anglia és Olaszország sem idegenkedett a tervektől, Noulens, a vologdai francia követ elentállásán meghiúsultak. Az elnök előtt nem ismeretes, hogy Lenin milyen állást fog­lalt e tervekhez. A cseh légionáriusoknak a németek ellen való bachmacsi csatájában & bolsevükiek is resztvettek, de nem állapít­ható meg, hogy ukrán, vagy nagyorosz boi- sevikiekről volt-e sző és hogy a bolsevikiek mily célokat követtek. A világválság oka a bizonytalanság, j Benes külügyminiszter is a kormány j prágai német lapuban irt irévi cikket a vi-, iágválságról és annak politikai, gazdasági, j ben meghatározott bűncselekményekért, _ c röl az érseket vagy megbízottját kellő idő­ben értesíteni fogják és az érsek, vagy meg­bízottja a bírósági tárgyalásokon résztvehet. (XVIII. cikkí.) I A szabadságvesztésre jogerősen elitéit egyházi férfiak büntetésüket egy kolostor­ban fogják letölteni. Egyébként a bűnösnek mondott egyházi férsiak úgy töltik le a bün­tetésüket, mint a többi elítéltek, ha az érsek egyházi méltóságuktól megfosztotta őket. (XIX. cikk.) szociális és etikai okairól. A válság legfonto­sabb politikai okát a bizonytalanságban, a viszonyok állandóságának hiányában és a bizalmatlanságban látja. Ezt az állapotot fő­ként négy fontos kérdés idézi elő. Az orosz kérdés közvetlen megoldására a külügymi­niszter szerint nem lehet gondolni. Németor­szágnak Franciországhoz való viszonya — a második probléma — hatalmas az európai politikában. A Rajna balpartjának és a Saar- vidéknek megszállása arra mutat, hogy a probléma megoldása a politikai kérdések egész sorozatáról való hosszadalmas tárgya­lását követeli. A keleti kérdést a lausannei konferencia a legjobb akarat mellett sem lesz képes a föld színéről eltüntetni. A balkáni és előázsiai eseméyek a nyugtalanságot és bizonytalanságot a jövőben i-s táplálni fog­ják. Benes szerint lélektani szempontból nagy szerepet játszanak a mai világválság­ban a békeszerződéseik is, mert mindaddig, míg a békeszerződéscK, különösen azok te­rületi záradékainak megváltoztatására irá­nyuló törekvések véget nem érnek, nem le­het szó arról, hogy Európa megnyugodjék. Az ujesztendö a választások éve. Kaffka Brúnó német képviselő a Bohe- mááfoam abbeli nézetének adi kifejezést, hogy a Csehországban ez év folyamfán megejten­dő községi választások eredménye maga után fogja vonni a nemzetgyűlési választá­sok kiírását is. ügy véli. ohgy a kormány ez alkalommal nem fog ahhoz az eszközhöz niyufini, hogy a községi képviselőtestületi mandátumokat megliosszabbritea. Nem azért, mintha tisztehette! viseltetnék a demokrácia elvei iránt, hanem egyszerűen azért, mert egyes kormánypártok az időközi választá­sok eredményei után abban a reményben ringatják miagukat, hogy a választások kiüá- ; tásiaft rájuk nézve kedvezőek. Kafka szerint — Szlovénnak ót ól eltekintve — a községi választ ások eredménye nagyjában az lesz, hegy a szock.tVjsta pártok a polgári pártok­kal szemben sok szavazatot fognak elveszi- í térni. Úgy a németek, mint a cs.efhelk oldalán | számo'mf kell a* 'xresizténiyszooMTsok térfog- | líalásávaL A cseh szociáldemokraták a kom- I mrr listáikkal szemben fognak számos szava- ; zatot elveszíteni. Szjovewszkóban a kor- i mányim szlovákok nagy veszteségeket íog­KBBBBBHBBBBB.139KBISBSSiSS@BSlEIBS£!SÜ£S2aBBnBBBBBflBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB A poiiiiBfoi Ilién. Politikusok nyilatkozatai és cikkei. NIMRÓD Pali és Sári. Nylik a pitvairajtó. Erős férfihang befe- kíálít a hajnali csöndbe: — Pali, Sári! A félszer alatt: az ebólakból kiperdül két borzasszőrü, görbelábu tacskó; nyiffant- va, csaholva végigrohanak az udvaron. A pitvarban majd fölforditjáfc a zöld- kabátos férfit tomboló örömmel körülötte perdülnek, a mellére pattannak, mintha ver­senyeznének, hogy melyikök csókolja meg előbb a deresedő szakáiét. És mert több­szöri kísérlet dacára sem sikerül vállalkozá­suk, legalább a ráncos kezén végighuzzák sima nyelvüket. Az a kéz pedig szeretettel megcirógatja az eleven ördögöket és a mély hang meg­hitten szól hozzá jók: — Kutyuskáim, fölkeltetek már? Az öreg uir megnyomja a kilincsei, a görbelábuak a szobába rohannak. Valaki az utjukba került: — Hajrá! A megrémült cirmos az ágy alá mene­kül, a bestelellkek nagy hűhóval utána- A vad hajsza a szobában kering, a macska aszta’on, székeken keresztül az ágyra pat­tan, teste kékét görbül és diadalmasan a tanácstalanul megtorpant borzasok felé köpköd. ^ — Holló — gondolja Sári —, innen is kikerülsz! Az ágyra. perdül, a dunyha csücskét |^R<kupja, Pali segítségére siet és a takaró IL csúszva a föld felé siklik. A cirmos vesztét érzi, kétségbe esetten prüszköl, az ágyban •azonban megszóltál egy álmos női hang: — Ne te ne! Még engemet is kárán tarnak a vad sárkányok! Az öreg ur a szemével hamiskásan hu- nyorgat, elfordul, hogy feltörő nevetésé* szakáidba fojtsa, a fegyverfogashoz lép és a füzérláncot leveszi A csőrre neme a görbelábuak abba­hagyják az ostromot, a fogásihoz rohannak. • miami más van ma készítőben! A férfi leemeli a hátizsákot, a székre teszi, a táskából töltényeket vesz ki, a va- dúsraszéík is a hátizsákhoz társul. Pali sokatmondóan Sárira kacsint: — A miénk ma a határ! És miig az öreg ur az óléskiamairáfonn tesz-vesz, a két görbéiábu a szék mellé csücsül, rímes a földkerekségnek az a cir­mosa. aki innen most elcsialja őket. Mikor a férfi utrakészen visszatér és a füzér láncot kezébe veszi, a nyitott szíjba mind a kettő egyszerre teszi bele a fejét, holott csak egynek van ott helye. A fogas­ról aztán lekanyaritja fegyverét, sapkáját fülére húzza és az ajtó felé indul. Sári a küszöbről a doromboló cirmosra még sokatmondóan visiszaplsiliasnt: — Füstére folytatjuk! Mikor az első habfehér hópelyhek az ólmos, nehéz fellliőkárpitból vándorútra kel- i ek és az éjszaka titokzatos sötétsége alatt szakadatlanul a földre szállnak, reggel g szűzfehér, puha takaró fedi a természet gyűrött arcát. Az ?vállán szem elnézi a végtelennek látszó fehér színfoltot, a niimród szive el­lenben . megdobban, mint a küls diáké, miikor az első könyvet kapja. Mert ime: itt az ö fehér, Írott könyve! Igaz, b-etüik nincsenek rajba, de van sok bot-üiremiés, apró jelecslke, visszamaradt ér­dektelen nyom, ezek a vadászember titok­zatos jelképei és ezekből mindent meg tud 'ejteni, ami az éi>siztak!3 sötétségének leple alatt történt. A borókás hegyoldaliról zsinóregvenes . ar,b vezet ki a szántásra. Tojásdiaid. hosz- szuívái nyomok: mintha valaki csak egy lá­bon jav volna itt! A fonál egyenesen az árva bokorhoz fiúit, amely hóboritottan ott didereg a szélső barázda szegélyén. Akii éjjel itt kullogott, lábait óvatosam egymás elé és a már taposott csapásba rakta, hogy minél kevesebb zajjal, könnye­dén közelítse meg a gyanútlan áldozatot. Ez a vörös ur nyoma! A cserje mellől apró, borsónagyságu, páros betüremlések vezetnek a barázdába. Egy gyanútlan egeret a kíváncsiság a fehér világba csalt, hisz ő Syet még nem lá­tott, mert a föld eddig mindig zöld vagy barma volt. Az egyenes nyom a barázdában meg­szakad, amott megnégyszereződik, a havon picinyke vércsepp elárulja, hogy a róka­koma hatalmas szökkenéssel rápattant a kiváncsi kis cimcogóra. A megszakadt fonál ismét kiegyemese- drk és a barázda hosszaiban tovább fut. A szántás végén egyre fogy a csapások közötti távolság, az urfi itt nagyon aprózta mák szenvedni mind a szlovák néppárt, .mind a kommunisták javára. A községi vá­lasztásoknak ez az eredménye nagyjában meg fog ismétlődni a nemzetgyűlésen is. A koalíció legnagyobb pártja, a cseh szociál­demokrata párt, kénytelen lesz felvetni azt a kérdésit, hogy továbbra is közreműködhet-e a mai konstelláció fen tartásában, mivel be­folyása lényegesen meg fog csökkenni. De ■ha a szociáldemokrata párt nem mondmrá fel a koalíciót, még akkor is a koalíció nem lennie képes arra, hogy kormánytöbbséget afckitson- Arra fognak ugyanis törekedni, hogy a koalíciót fentartsák. A cseh iparos- pártot bizonyosan meg is fogják nyerni en­nek a törekvésnek. Tovább is fognak menni és igyekezni fognak arra, hogy a szlovák néppártot újra megnyerjék a koalíciónak. Kafka úgy véli, hogy teljes határozottsággal nem lehet állítani azt, hogy ez a terv eleve meghiúsult, mivel a beavatott a szlovák nép­pártnak aiz utolsó ülésszakban tanúsított űrödén buzgalma ebemére ingadozásokat vehetett észre a pártban. Igyekezni fognak arra is, hogy a kotnmumiiistia pártot fogják be a kormány szekerébe, mivel a cseh kommu­nisták szükség esetén egészen jó nacionalis­ták és Smerá.1 vezetése alatt az opportuniz­mus tói sem áfeimak távol. Azonban, ha egy íyeú kombináció meg is valósulna, ez a leg­eltérőbb elemek koanbinációja volna, minden egységesítő idea nélkül, úgy hogy csrk Iát- SEÓifcgos élete lehet. A cseh egységesítő pár­tok érzik az istenek alkonyát. Pártállásuk szerint különbözőiképpen készülnek a jövőre. Vagy óvatosan kapcsolatot akarnak létesí­teni egyes német csoportokkal, amelyeket elvi engedmények nélkül az uj többség szá­mára meg akarnak nyerni, vagy pedig a diktatúrára készülnek. Cseh-német kor­mánykoalíció azonban Kafka szerint lehetet­lenség mindaddig, amíg a cseh-szlovák nem­zeti áitom eszméjét végképpen fel nem ad­ták. Az olasz fascizmust szerinte nem min­denütt lehet megvalósifami. Az uj választá­sok tehát minákink sokkal nagyobb jelentő­séggel bimnk, mint egy konszolidált állam­ban. Itt úgy árts nincsen szó a kormányhata­lom változásáról, mert a koalíció válsága az álltam alkotmányának a válsága is. A köztársasági elnök üdvözlés Prága, január 2. Tegnap délelőtt meg­jelentek a várban a diplomáciai kar tagjai, hogy az újév alkalmával szerencsekivána- taikat tolmácsolják. A köztársasági elnök Haibrman és Benes miniszterek, valamint Sárnál kancellár jelenlétében fogadta eket a kis kihadgatásá teremben. A diplomáciai kar doyenje, Micara pápai mmcitus üdvözlő be­szédet mondott. Az üdvöző beszédre Masa­ryk elnök válaszolt és a többi között ezeket mondotta: „Újból biztosítom Önöket, hogy mi mindnyájan Indatábán vagyunk a háború utáni idők komolyságának és minden rendel­kezésünkre á’Tó erőnkkel arra fogunk töre­kedni, hogy a békének biztosi • 'oa és vala­mennyi nemzet gazdasági és kulturális rene­szánsza érdiekében megsziílárditsdk a n«m­cvmamMHMDBMiaiiiniil ■ ■miami ■ ■ " m léptefcpés bozontos farkával végigseperte a havat. A nyom két kiálló göröngy mellett meg­szűnik: e helyt ugrásra készen össze kupo­rodott. Nini: két ölnyiire amott előtte egy tá- riyéroagyságu, fekete folt! Egy fogolycsalád didergő fiai itt dugták össze fejeiket, hogy az uj jövevény, a tél hidege elfen melegítsék meggémberedetí tagjaikat. A tolit előtt egy méternyire ismét ott a megnégyszerezett nyom. Az ugrás rövid volt ás a haramia az el- rebbeuő pecsenyék után legfeljebb a szája szélét nyalhatta! A kudarc után talán megelégelte a szán­táson való bandukol ást, az egyenes nyom oldalt tér az erdő felé. Ott, a száraz árok szegélyén, egy ujabbi jeMp! Egymás mellett két nagyobb, mögötte egyenes vonalban két kisebb csapa szabá­lyos térközökben a csdipkerózsabokorhoz vezet. A feháncsolt kéreg elárulja, hogy egy tapsdifü&es inségPafottal kielégítette korgó gyomrát. A nyoma innen megnyulk, az egyenes fonál is szökésszerüen megnégyszereződik: a vörös ur rajtaütött a hosszufülesen, a vad hajszóiban megkettözött nyom az erdőbe ve­zet és szétágazik. A támadás nem sikerült! Az ugrifüles ez egyszer ravaszabb volt, az erdőben oldalt pattant és a sarjfák sűrű­jében megmentette veszélyben forgott irhá­ját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom