Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-12 / 138. szám

Kedd, december 12, 3 A francia sajfd elítéli a pozsonyi katolikus koiigre szu’ betiltását, ' Páris, december 10. A francia katolikus sajtó, nevezetesen a Figaro, a Croix. az Éclair, a Lfbre Farok behatóan foglalkozik a pozsonyi katolikus nagygyűlés betiltásával. A kongresszust tud­valévőén december 3-ára tervezték. Vezér­szónokok leitek volna Szüllö Géza, aki az egyház és az állam jelenlegi viszonyáról, Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselő, aki a katolikus egyházvagyon kezdéséről és rend elete léséről és Chladrk Ágoston, aki a felekezeti katolikus iskolák ügyéről beszéd volna. A gyűlést Veni Sacti előzte volna meg, a gyűlés végeztével pedig a főpászto­rok jelenlétében Te Pcumot akarták tartani és egyházi áldást osztottak volna ki. A gyű­lésre meghívták a püspöki kart is, részvé­telüket megígérték Blaha, Kmetyko és Vojta- sák püspökök is és hogy a katolicizmus a maga lojalitását igazolja, üdvözölni akarták a pápát és a cseh-szlovák köztársaság fej*' A francia lapok furcsának találták, heg. a Svehla-kormány, bár a kisebbségi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződés Csehországot is kötelezi és bár Benes a kül­földet és a népszövetséget úgy tájékoztatta, hogy a felekezeíek szabad működését meg­engedi, a szlovenszkói katolikusok maniíesz- tációiát mégis megtiltotta. Az egyik rámutat a-rra, hogy a Svehla- kormány olyan egyházpolitikai törvényeket akar élotbeíéptetni, amelyek egyenlők a vaMsok megsemmisítésével. A cseh parla­ment házszabályai lehetővé teszik, hogy még a legnagyobb fontosságú törvényt is egyszerűen napirendre tűzik, megállapítják, hogy hány óráig tarthat a tárgyalás, az idő j leteltével a vitát b&rekesztik és Így bár­milyen törvényjavasltat törvénnyé válhat. Az egyházpolitikai törvényeket a Svehla-kor­mány a legradikálisabb módon akarja meg­valósítani. Az egyházi vagyont mindenütt államosítaná akarják, a felekezeti iskolákat el akarják törölni, ki akarják mondani a templomok és rituálék egyenlőségét, vagyis megengedik azt, hogy minden templom min­den felekezet részére istentisztelet tartása céljából helyiségül szolgáljon. A temetőket felekezetnéíkülivé akarják tenni és minden egyházi jellegű egyesületet fel akarnak osz­latni. A francia katolikus sajtó a legéleseb­ben elítéli ezeket a radikális terveket. | a célra, amelynek törvényességét ünnepélyesen j megtagadta az ogész ellenzék. Az uj alkotmány j semmiképp sem elégíti ki a pártokat A gyula- ! fehérvári 1°1S. év! chartát már megsértette Ava- • rescu, amikor feloszlatta az erdélyi kormányzó- j tanácsot. Erdély nem akarja magát alávetni olyan j chartának, amelyet a liberális párt a gyutaiehér- i vári alapokmány teljes fél rététől ével , alkotott meg. ■RSKijeair&BMBr iiiiiiiiiiiihiiiii — Becsületbeli kötelességemnek érzem, — írja Scotns Vlator — hogy tiltakozzam olyan kötelezettségek megsértése ellen, amelyek min- 1 den nemzetre érvényesek és amelyeket Romá- 1 nla a maga felvilágosodottságának bizonyságául egész Európa színe előtt vállalt. Kötelességem- ! nek érzem tiltakozni az ellen a módszer ellen is, amellyel a magyar és a szász kisebbségeket megfosztották attól, hogy Bukarestben saját j parlamenti képviseletünk legyen. BBBBBBBBBBnBBBBBBBBBBBBKSBBBBBB A marienbadi titkos szerződés. Egy megcáfolt hir asjabb megerősítése. — A titkos szerződést Lengyel- ország nem irta alá. — Egy érdekes jegyzőkönyv. Berlin, december 11. ; (Saját tudósítónk jelentése). A Vossische Zei- I tung szeptember 16-iki számában — amint annak­idején Jelentettem — a kisantant államai és Len­gyelország között állitóan kötött titkos szerződés szövegét közölte és azt irta róla, hogy a marien­badi határozatok függelékének kell tekinteni. A berlini lap szerint a titkos szerződés hét cikkből áll cs a töbhl között az alábbi rendelkezéseket 1 tartalmazza: 1. A szerződő felek kötelezik magu­kat arra, hogy Közép- és Keleteurópában meg- védelmezik a status quót 2. , A szerződő felek egyik vagy másik idegen hatalom fenyegetését ng ytekintik, mintha valamennyien fenyegetett helyzetbe kerültek volna. 3. Mindegyik szerződő fél, ha érdekeinek védelmére egy külső hatalom­nál közbelépne, kötelezve van erről a lépésről szövetségeseit is értesíteni. 4. Bármelyik szerző­dő fél jogos követeléseit valamennyi szövetséges támogatni fogja. 5. Háború esetén a szövetsége­sek minden rendelkezésükre álló erővel támo- ! gatni fogják egymást. 6 A szerződő felek vezér- j karai a szerződés végrehajtására legalkalmasabb- j úgy tekintik, mintha valamennyien fenyegetett j érintkezésbe fognak egymással lepni. Ezt a tií- ! kos szerződést a kisantant államok megcáfolják. — Most a Telcgraphen-Union „kezeskedve ■ a megbízhatóságról és hitelességről", ugyanezt a szerződést hozza nyilvánosságra és az általa közölt szöveg csak jelentéktelen stiláris elléré- j seket mutat a Vossische Zeitung által köbölt szöveggel szemben. E kőnyom a tns jelentései I szerint Lengyelország nem vett részt e meg- j egyezés megkötésében, hanem csak Cseh-Szlo- ! vákla. Jugoszlávia és Románia. A Tclegrapben Union azonkívül egy jegy- i zőkönyvet is hoz nyilvánosságra, amelyet állt- tóan 1922 augusztus 3!-én — tehát a titkos | szerződés aláírásának napján — Írtak alá a kis- ! antant hatalmak megbízottal és Marutowlcz, a ! jelenlegi lengyel államfő, Lengyelország akkori | diplomáciai megbízottá és államának külügyml- ! nisztere. Ebben a jegyzőkönyvben azokról az I intézkedésekről van szó, amelyeket a kisantant ! államai foganatosítanának abban az esetben, ha j Lengyelországnak egy támadás ellenében aktív < segítségre volna szüksége. Lengyelországnak ■ ellenben a jegyőkönyv azt a jogot biztosítja, j hogy a kisantant valamelyik államát lenyegető támadás esetén válasszon a közös védelmi frontba való bekapcsolódás vagy pedig a jó­akarat!! semlegesség között A jegyzőkönyv megállapítja, hogy a lengyel külügyminiszter közölte aggályait, amelyek neki nem engedhe­tik meg azt, hogy a jegyzőkönyvben foglalt ja­vaslatnak elfogadását állama fejének ajánlja. Ezzel szemben hajlandónak nyilatkozóit arra, hogy tovább tárgyaljon arról, „hogy olyan szö­vegezést találjanak, amely az eredeti javaslat­nak alapvető gondolatait és gyakorlati céljait a szerződő felek mindegyikére nézve el-ogad- ható formában megvalósítsa". A jegyzőkönyv tehát semmiféle pozitív megállapodást nem tar­talmaz, hanem ellenkezőleg, annak ideiglenes, meghiúsulásáról tanúskodik. Kíváncsian várjuk a cseh-szlovák külügymi- j nisztérium nyilatkozatait e nagyjelentőségűnek I látszó közlésről. A Baeran ügy fötárgyaSisának prológusa* A katonai bíróság fotárgyalása a katonai vádlottak ügyében* — A tar. gyalás első napja. Scotns VJator védőből vádlő lett. Seton Wat- son (Scofus Vfator). nemrégiben a gyulafehér­vári koronázásról irt lelplező cikkét most újabb követi s ebben ismerteti a románok jogfosztó kisebbségi politikáját. A Timcsban Sefon Watson élénken tiltakozik az ellen, hogy a román kor­mány a nemzet kívánsága ellenére uj alkotmányt igyekszik fcóresztülerősaakolni. Rámutat arra, hogy az országiban milyen éles bel viszályok dúl­nak, amelyek a koronázási ünnepélyt is kudarcba fullasztották. Lehetetlen helyzet, — írja — hogy egyetlen párt, amely, a legsúlyosabb választási visszaéléseknek és törvénytelenségeknek köszö'ni többséget, most ilyen elsőrangú fontossággal bíró- rendszabályokat akar keresztülhajtani a parla­mentben, szembehelyezkedve valamennyi többi párttal és semmibe véve valamennyi «j terület közvéleményét. Bratianunak ez a kísérlete annál súlyosabb, mert oíyan kamarát használt fel erre — A tábla azon módon van, ahogyan ta- va?y novemberben, a mi esténket követő reg­gelen a szobalány rendbehozta ős betette a fiókomba, — Akkor ön ismét ki fog kapni tőlem! — BagateH!... A fontos az, hogy jói érezzük magunkat!... Hanem most, amíg ón a figurákat feláHitom, beszéljen miamit a norvégjai útjáról!... Mondja csak, mi az a fjord? — A fjord? ... Hát az egy olyan izé ... egy fjord! — Magam is így gondoltam ... Hanem nézze csak, ez vaiami különös!... Most, ahogy a skatulyát felnyitom, látom, hogy tizenhat paraszt helyett tizenhét van és hogy a tizenhetedik olyan különös csokoládébarna sziliül... És nézze csak, a fehér királyné mi­lyen lángvörössé változott, a fekete kirá-y meg egészen megsárgult, mintha valamitől nagyon megijedt volna ... Csak a fehér király néz most is olyan bambán és egykedvűen, mint azelőtt!... De ugyan mi okozhatta eze­ket a változásokat? — Ha fontoskodni akarnék, azt monda­nám, hogy az ön kaméleon-elmélete iníiciálta őket, így azonban inkább azt hiszem, hogy a kisfia járt rá a fiókjára és ő csinálta valaho­gyan ezeket a változásokat... Akármint van is, magánügy az egész!... Ezt a kis csoko- ládészinü tizenhetediket egyszerűen eldobjuk és aztán kezdhetjük a játékot! _Weil!... Én kezdemí... Vezércsel! Pr ága, december 11. A prágai hadosztálybiróság ma délelőtt 9 órakor kezdte meg a kémkedéssel vádolt Movakowsky György hadnagy. W u r m János törzskapitány és Wolff Gusztáv ka­pitány bünpörének tárgyalását. Á tárgyalást W r b a d.r. hadbíró-alezre­des vezeti. A vádlottak által vallott ügyvé­dek: S t e i n dr. és G o 11 e r dr. lemondtak a védelemről, mivel a biróság az iratok átta­nulmányozására nem nyújtott elegendő időt nekik. A védelmet kirendelt katonai védők látják el. Csupán Wolff Gusztávot képviseli Kohn polgári ügyvéd. A tárgyalás prológusa a Baeran-ügy bí­rósági tárgyalásának és ezért politikai körök­ben is nagyon érdeklődnek iránta. A vádlot­tak egyike, Wurm kapitány, nemrég a német agrárius képviselők klubjának volt a titkára, majd a nemzetvédelmi minisztérium politikai osztályába került, amelynek parlamenti refe­rense volt. Az 5 hatáskörébe tartozott azok­nak az ügyeknek az elintézése, amelyekben a német képviselők interveniáltak. A tárgyalás cseh nyelven folyik. Wurm János is kitünően beszéli a cseh nyelvet. A vád. A negyvenoldafcus vádirat fölolvasása másfél órát veti igénybe. Az államügyészség azzal vádolja Wrurm kapitányt, hogy a ta­valyi mozgósításkor be nem vonultak név­jegyzékét Philipp .Tarosláv volt főhadnagy­nak adta át, aki azt és egyéb fontos katonai okmányokat részben a lengyel kormányhoz, részben pedig Baeran képviselőhöz juttrtta. A vádirat szerint Wolff kapitány Philippnek titkos katonai mozgósítási terveket és paran­csokat is átadott. A fővádlott Nowakowsky hadnagy Schwebe Károly egyetemi hallgató­nak kiadta a mozgósítási tervek és parancsok eredeti példányait, amelyeket Schwabe le- fényképeztetésük után Baeran képviselőnek, ez pedig B:«jmóczy prágai magvar követség: titkárnak adott át. Soukup vezérkari őrnagy igazolta, hogy a fényképek és másolatok a briinni katonai parancsnokságon fekvő ere­deti mozgósítási tervekkel teljesen megegyez­nek. A vádinat bizonyíték gyanánt Nowa­kowsky beismerését sorolja föl. amely szerint a vádlott az iratokat tényleg lemásolta és át­adta Schwabénák, aki körülbelül 8—10 OfK) ko­ronát kapott értük Baeran tó!, amely összegen Schwabe a vádlottal megosztozkodott. Wurm kihallgatása. Á vádirat felolvasása után kihallgatták Wurm kapitányt. Kihallgatásának elején tiltako­zott az ellen, hogy őt hivatalból kirendelt védő képviselje és ezért kérte a tárgyalás elnapolását. Az ügyész replikája után a biróság elutasította Wurm kérelmét Ezután Wurm előadta, hogy a mozgósítási tervezetet a nemzetvédelmi miniszter titkárától kérte kölcsönbe, hogy átadja Philipp volt fő­hadnagynak, aki neki régi jó bajtársa és akinek hálával tartozik azért, mert többször kisegítette - őt anyagi zavaraiban. Tudta róla, hogy inonar- cliista érze'mü. Philipptől 3000 koronát kapott, de csakis kölesönképpen. A be nem vonult hadkö­telesek jegyzékét azért juttatta e! Baeranhoz is, hogy Baeran parlamenti interpelláció formájában megcáfolja a kormány állítását, hogy- a német hadkötelesek nem vonultak be. A nemzetvédelmi minisztérium egyes titkos parancsai, valamint a pozsonyi, ungvári és briinni hadosztályparancs- j nokságok titkos parancsai, amelyeket a házkuta­tásnál a lakásán találtak, a vádlott előadása sze­rint ismeretlen módon kerültek hozzá. A második vádlott. Azután Wolít Gusztávot hallgatták ki. Beis­merő vallomást tett Kezdetben azt hitte, hogy Philipp Ausztria számára akarja megszerezni eze­ket az iratokat Később megtudta, hogy a prágai lengyel követségnek fogják átadni őket. Az ira­tokat részben személyesen adta át a követségen, részben pedig levélben küldte el Philippnek. Az iratokért egyszer 500. másodszor 2000 koronái kapott A fövádlott beismerő vallomása. Nowakowsky azt vallotta, hogy 1921 elején jött Prágába, hogy a kiviteli akadémi­ára beiratkozzék. Itt megismerkedett Schwabe Károllyal, akivel bizalmas barát­ságra lépett. A brünni katonai parancsnok­ság titkos iratait Schwabena'k küldte meg, a mit könyen megtehetett, mert Podfoajeczky tábornok segédtisztje volt. Tudta, hogy az iratok Baeranhoz kerülnek, de sejtelme sem volt arról, hogy milyen célból. Augusztusban amikor Németországból visszatérve Prá­gában időzött, részt vett egy bizalmas meg­beszélésen. amelyen a prágai magyar követ­ség több tiszt viselője is ott volt. A résztve­vők nevét nem tudja megnevezni. Schwabe- tól 4500 koronát kapott az iratokért. A bűn­jelekben ráismer azokra az okmányokra, amelyeknek lefényképezett eredetijét ő adta át Schwabenak. Mostani vallomása és ré­gebbi vallomása is azért tének el egymás­tól, mert akkor még nem tudott Schwabe le­tartóztatásáról és azért többet vállait ma­gára, hogy Schwabet megmentse. A koronatanú. Ezután Hauzviz vezérkari alezredest haüga< ták ki, aki koronatanúja az egész ügynek. Az ez­redes úgy Jött rá a kémkedésre, hogy mikor Baeran interpellációját elolvasta, visszaemléke­zett arra, hogy lengyel és osztrák lapokban már ugyanezeket az adatokat olvasta a be nem vonult katonák pontos statisztikájáról. Föltevése szerint mindennek egy forrásból kellett származn a. A későbbi vizsgálat során azután Soukup őrnagy megállapitotta, hogy Wolff katonai iratokat jutta­tott Philipp kezébe. A vezérkarnak bizalmi em­berei ekkor érintkezésbe léptek Philippel. aki fel­tárta előttük, hogy az adatok Wurmtól származ­nak. Wurm kapitány ennek a bizalmi embernek * megnevezését kérte és tagadta, hogy a titkos pa­rancsokai ö adta át. Hauzviz alezredes kijelen­tette, hogy őt a hivatali titoktartás kötelessége meggátolja abban, hogy ezt megnevezze. Zárt tárgyalás. Hauzviz őrnagy ezután zárt tárgyaláson No wakovszkyról adta elő vallomását Lapzáráskor a zárt ülés tart. íb. m.) Á lausannei konferencia munkálatai nem haladtak előre. Lausanne, deoemiber 10. Az albizottsá­gok üléseiben a törökök kevés engedékeny­séget mutattak. Az ottomám adósság felosztá­sának kérdésében nemcsak ahhoz ragaszkod­tak, hogy a részesedésben a BaiIkén-államok is résztvegyenek. de kívánták azt is, hogy az összes volt török területekre háruljon az adósságok viselése. Ezzel szemben az antant az 1914. évi területi állapotot: tekinti irány­adónak. A kapituláció kérdésében a törökök számos ellenvetést hoztak föl, úgy hogy a konferencia munkálatai tulajdonképpen sem­miben sem haladtak előre. Csicserin a?, ántánt ellen. Lausanne, december 10. Csicserin török újságírók előtt kijelentette, hogy a szövetsé­gesek fáradozásai arra irányulnak, hogy meg­fosszák a törököket győzelmük gyümölcsei­től. Franciaország feláldozta a törökökkel szemben folytatott politikáját, hogy Anglia a jóváitételi kérdésben előzékenységei tanúsít­son. Törökország csak akkor lehet erős, ha Oroszország becsületes barátságára támasz­kodik. Törökországnak megerősített tenger­parttal keli bírnia, hadsereggel és tengeri haderővel kell rende’keznie. hogy minden tá­madással szemben védekezhessék. Ha a tö­rök delegáció kitartott volna, mindent étért volna, amit akart. Eredménytelen tárgyalás a katonai szakértők kozott Lausanne, december 11. (Havas.) A tö­rök és a szövetséges katonai szakértők teg­nap hat órán keresztül tárgyalták a tenger- szorosok leszerélésének kérdését, anélkül, hogy eredményre jutottak volna. Mégis meg- áHapiiható, hogy a szövetségesek javaslatai és a török álláspont között nincs áthidal!hatat­lan különbség. A katonai szak-értők ülésén Isméd pasa is résztvett és nagy engedékeny­séget tanúsított A legnagyobb nehézséget két pont okozza, egyrészt a Márványtenger kérdése, melyben a törökök megerősített ki­kötővel akarna kbinii, másrészt az a követe­lés, hogy engedtessék meg Törökországnak, hogy a Oahipoli-félszigeten helyőrséget tart­son. Csicserin hosszabban tárgyalt Isméd pa­sával és e tárgyaláson resztvettek török és orosz szakértők is. A tegnapi ülés eredménye az, hogy a Dárdánel te-kérdéssel foglalkozó bizottság, amely hétfőn fiit volna össze, ta­nácskozásait pár nappal elhalasztotta. Felszerelik a görög hadsereget. Páris, december 11. A New Yofk Héráid athéni jelentése szerint a tizennégytagn forra­dalmi bizottság a hadsereg reorganizálása végett a frontra utazott Noha az állam kasszája teljesen üres, a bizottság reméli, hogy több divíziót is­mét háborús készenlétbe tud helyezni. Narutowicz Lengyelország elnöke. Prága, december ll. Szombaton folyt le a heves és küzdelmes elnökválasztás Varsó­ban. Ötszöri szavazás után a baloldaliak je­löltje: Narutowicz került ki győztesen a vá­lasztásból. Narutowicz győzelmét a Vitos- párt szavazatai döntötték el. Az uj elnök ün­neplés eskütétele ma volt. — Benes német lapja hosszabb cikkben foglalkozik a válasz­tással és ama reményének ad kifejezést, hogy az uj ebiök politikája kitart a kisantant mel­lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom