Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-12 / 138. szám

DJ anrutüirciiieiet Kaggaroraágon­A kormány enyhíti a résdtorvény javaslatot? ^RÁGArJfaóMÍiTfmMP Kedd, december 12. lc«»B'm^Eis0xó uf «sw*itt«£S2Eiter4esr&$áteI©í«í i»®cséi 3cft. Budapest, december 1L (Budapesti szerkesztőségünk teleionjeleníése.) A Prágai Magyar Hírlap budapesti szerkesztője az igazságügyminisztériumból azt a hiteles értesí­tést kapta, hogy a kormányzó, illetve a kormány karácsonyra újabb amnesztiarendeletet szándékszik kibocsátani Az igazságügyminisztériumban most dolgoznak a rendeletén, amely rövidesen, de legkésőbb karácsony előtt néhány nappal meg is jelenik, úgy, hogy mindazok, akik az amnesztiában részesülnek, a karácsonyi ünnepeket már a fogházon kívül tölthetik. Az amnesztia nagyobbrészt olyanokra fog vonatkozni, akiket politikai bűn­tettekért ítéltek el. Az amnesztiarendeletröi á közelebbi részletek még hiányoznak. A fog­házakban már megkezdték azoknak a foglyoknak az összeírását, akiket az aifinesztiaren- del&t értelmében szabadon fognak bocsátani Újabb értesülésünk szerint az amnesztia általánosabb jellegű lesz, mint az előbbiek voltak. Az amnesztiarendelet alapgondolata a megbocsájtás mindama politikai bűnökkel szemben, amelyek hosszabb szabadságvesztéssel nem járnak. Az amnesztia ki fog terjedni a tavalyi októberi Károiy-puccs alkalmával vád alá he­lyezett politikusokra is. Az igazságügy minisztériumban érdeklődésünkre a részletekről megtagadták a fölvilágositást. tóm, hogy ezekre a vádakra reflektáljak és hogy a nagyközönséget felvilágosítsam, hogy nincsen minden úgy, mint azt az interpelláló ur állította. Az interpelláló ur támadása a gyógyszerészek ellen irányult. Nem tudom mi a fizetése ma egy suszterinasnak, de azt tudom, hogy egy gyógyszerészsegédnek ma nagyobb fizetése van, mint egy kúriai bíró­nak. Ez okozza a gyógyszerdrágaságot. Emellett a gyógyszerészsegédeknek igen ké­nyelmes beosztásuk van, csak hat órát dol­goznak naponta és mégis 20—22 ezer korona havi fizetést kapnak. Ma mérgezések fordul­nak elő, akkor a méreg sohasem származik a gyógyszerészektől. Benárd vádjai nevet­ségesek és kicsinyesek. A magyarországi gyógyszerész egyesület nevében kérem a nemzetgyűlést, hogy indítson vizsgálatot a vádak ügyében. A Ház azután harmadszori olvasásban elfogadta a soproni népszavazás évfordulójá­nak megünnepléséről szóló törvényjavasla­tot, majd áttértek a közadók kezeléséről szó­ló törvényjavaslat további vitájára. A fölszólalók apróbb módosításokat kö­veteltek. Strausz István: A foud. varnagyi bíró­ság eltörlését kívánta, mert nézete szerint erre semmi szükség nincs. K á J 3 a y Tibor pénzügyminiszter: Nyomban válaszol a fölszólalásra s kijelenti, hogy a főudvarnagyi bíróság a törvény ér­telmében áll fönn és folytatja működését. Felügyeletet gyakorol a királyi javak fölött, így fölügyei a királyi palotára, a gödöllői kastélyra, a királyi szol lökre és egyéb ki­rályi javakra. Szavazás előtt kiderült, ho’gy a Ház ha- tárojatképtelen. Az elnök az ülést hosszabb időre fölfüggesztette. Az ellenzék nem mond le a vitáról.] Budapest, december 11. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése). Az indemnitási javas­latot holnap kezdi tárgyalni a Ház. A javaslat benyújtásával egyidejűén minden valószínűség szerint a kormánypárt részéről indítványt nyúj­tanak be, amelyben a nyolcórás ülések behozá­sát fogják kérni. Ellenzéki oldalról határozottan megcáfolják azt a hirt, mintha az ellenzék a kor­mánnyal paktumot kötött volna, mely szerint bi­zonyos engedmények fejében az ellenzék nem provokálna vitát az indemnitás tárgyalásánál Ellenzéki politikusok kijelentették, hogy az in­demnitás tárgyalásánál a legélesebb harcot foly­tatják a kormány ellen és csupán az esetben haj­landók a vitát mérsékelni, ha a kormány a rend­törvényjavaslatot visszavonja. Hir szerint a kor­mány nem is zárkózik el bizonyos méltányosnak tatáit követelések teljesítése elől és módosításo­kat fog eszközölni a javaslaton annál is inkább, mert az egységes pártnak több tagja is elégület- len a javaslattal. Ez az elégüietlenség azonban ; egyelőre még akut veszedelmet nem rejt m?.gá- | bán és csupán abban az esetben robban ki, ha a kormány szigorúan ragaszkodik a rendtörvónyin- vaslat változatlan elfogadásához és ridegen el­zárkózik minden módositás ellen. Ulain miatt kilépett egy egységes- pásti képviselő a pártból. Budapest, december 11. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése). Ulain Ferenc holnap terjeszti a nemzetgyűlés elé azokat a bizonyíté­kokat, melyek arra vonatkoznak, hogy a Rassay- j párt összeköttetésben állott Benes cseh-szlovák J külügyminiszterrel és hogy tőle pénzt fogadott el ! A képviselők nagy Izgalommal tekintenek az ' ülés elé. Janek Károly egységespártj képviselőt ] aki a nemzetgyűlésen, amikor az ellenzék a Rassay-ügyben vizsgálóbizottság kiküldését kér­te, a kormány ellen szavazott, felszólít fák arra, hogy lépjen ki az egységespártból. Janek kije­lentette, hogy a fölhívásnak e!eg:t tesz és írás­ban bejelenti az egységcspárt vezetőségének, hogy nem tekinti magát a párt tagénak. Ellen­zéki lapok arról tudnak, hogy abban az esetben, ha Ulain nem tudná vádjait bebizonyítani és ha nem mondana !e mandátumáról, több egységes­párti képviselő elhatározta, hogy kilép a pártból. Nincs közeledés a keresztény ellenzék és a kormány kőzott. Budapest, december 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Belitska Sán­dor honvédelmi miniszternek a keresztény ellenzék klubjában tett látogatásával kapcso­latban Haller István újságíróknak a követ­kező nyilatkozatot tette: — A megbeszélésen kizáróan katonai kérdések kerültek megvitatásra. Belitska programszerűen végigjárja a pártköröket, hogy a tárcájába tartozó kérdésekről tájékoz­tassa a képviselőket. A honvédelmi minisz­terrel való megbeszélések nincsenek közvet­len összefüggésben az indemnitással, de any- nyiban mégis összefügg azzal, hogy az in­demnitás során minden kérdésről, igy a ka­tonai kérdésekről is lehet beszélni. Úgy' lát­szik, Belitska jobbnak látta, hogy a tárcájá­hoz tartozó dolgokról előre informáljon ben­nünket. Azt azonban határozottan kijelenthe­tem, hogy nem fele! meg a valóságnak az a komb'nác'ó, mintha a tanácskozások varrni be^p^li ikai természetű akc’óva! vagy meg­mozdulással lennének összefüggésben. Apponyi a magyar 'ővététeVdl. Ha íóvátéfe1t Ítéli Pzetiií, Magyarországból második Ausztria lesz. Bnd"pes*, december 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Apponyi Al­bert gróf a Pester Lloyd tegnapi számában vezércikket irt a magyar jóvátételi kérdésről amelyben in többi között a következőket álla­pította meg: — Ha Magyarországnak jóvátételt kell fizetnie, akkor bekövetkezik az ország teljes gazdasági összeomlása. Az eredmény pedig az fenne, hogy Magyar- országból egy második Ausztriát csinál­nának. De mit nyerne az egész dologgal a világ? A kísérletezésnél tovább úgy sem jutna. Fő­ként, Olaszországhoz intézem a kérdést, amely elsősorban van érdekelve ebben a kér­désben, mert a magyar jóvátétel legnagyobb része neki volna szánva. Nem akarok Olasz­ország nagylelkűségére apellálni, dacára an­nak a meleg és bizonyára őszinte kölcsönös rokonszenvnyilatkozatoknak, amelyek leg­utóbb is megnyilvánultak. Naivitás volna pénzügyekben érzelmi momentumokra apel­lálni. A jóvátételi kérdés megoldása tisztára érdckpolitikára alapulhat. — Olaszországnak közvetlen érdeke, hogy Magyarország erős és minden tekin­tetben akcióképes legyen. Ilyen Magyaror­szág nyomása nélkül a kikötönélküli és ad­riai aspirációkkal rendelkező Jugoszlávia és Olaszország aligha élne meg békésen egy­más mellett. — Nem akarok beszélni tényleges kon­fliktusról, csak a békés megoldás szükségét hangoztatom. — Itt nem kevesebbről van szó, mint Magyarország teljes megsemmisítéséről. A kisaníant céljainak ez talán megfelelne. Azért mondom, hogy talán, mert örvende­tes szimpíomának tartom, hogy ott is jobb belátást kezdenek mutatni Magyarország iránt Ámde Olaszország részére Magyar- ország kitörlése a politikai faktorok sorá­ból súlyos problémát jelentene. Apponyi végül reményét fejezi ki, hogy a jóvátételi katasztrófa az érdekelt államfér­fiak bölcs belátásával elkerülhetővé válik. A háború előtti adósságok felosztása nagy idegességet keltett Budapesten. Budapest, december 11. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése). A párisi jóvátételi bi­zottságnak az a döntése, amellyel a volt monar­chia háboruelőtti adósságait fölosztotta, noha a részletek még nem ismeretesek, budapesti köz- gazdasági és politikai körökben nagy elégületlen- séget keltett. Különösen azt kifogásolják, hogy a négy százalékos aranyjáradékok ötven százalé­kát Magyarországnak kell magára vállalnia. Ez elviselhetetlen terheket ró az országra, mert csak kamat fejében évenként tizenkét milliárd koronát kell fizetnie. A jóvátételi bizottságnak az a dön­tése is nagy idegességet kelt, hogy a közös adós­ságok felét is Magyarország fizeti, jólle­het a közös adósságok címletéből Magyarorszá­gon igen kevés volt, mig Ausztriában és Csehor­szágban eme adósságok címleteiből tömegek van­nak magánosok kezében is. így Ausztria és Cseh­ország abban a kedvező helyzetben van, hogy saját állampolgáraival szemben más alapra he- Uezkedhetik, mint a külfölddel szemben. dönti? E gyönyörű épület volt mártírjaink vérével épített szabadságvárunk, autonó­miánk, amely most a porban hever. Még nincs Eperjesen vésztörvényszék, még nem uszunk a gályákkal, de már afelé tartunk. Papjaink, tanítóink elűzéséből, isko­láink szabadságának elkobzásából nem egy ■Ízelítőt kaptunk ... ily helyzetben ösztön- szerüleg megérzi a lélek az ősök rajta ismét­lődő csapásait. És a lelkek csakúgy zokog­nak, csakúgy fel-f elsírnak a gályarabok szent zsolozsmájában. Figyeljétek meg, milyen di­vatossá vá'llt ez a régi dal. Ahol magyar pro­testánsok összegyűlnek, ez ének szárnyain száll a lelkűik a magasságos Istenhez, aki lát­ja a titkon és nyiltan hullatott könnyeket. A gályajrabok éneke nem a csüggedő, de az Istenhez folyamodó, a benne bizó lélek éneke ... Csak forduljatok minél gyakrabban e dal felé, minit a hervadt virág a nap felé. Mig ezt teszitek, mig kebletekben az igazsá­gos Istent ápoljátok: ez azt jelenti, hogy van bennetek élni, hit, erő és akarat. Törvényben biztosított szabadságunk védelmében meg ne inogjunk, hogy mi is méltók legyünk utódaink hálájára. &e£guj«iÍBl» január 15-én uj konferencia kezdődik. gondon, december 11. (Havas.) Előrelát­hatólag a konferencia csak az általános kér­dések föirányvonailait fogja megállapítani, mig a részletek megtárgyalása végett egy uj konferencia lesz egybehiva, amely január 15-én veszi kezdetét. Az esetben, ha a szö­vetségközi adósságok kérdésében egyezség jön létre, az ujaibb konferenciára a szövetség­közi adósságok kérdésében érdekelt kis- antant államai is meg lesznek hiva. Mussolini lázas aktivitást fejt ki. Páris, december 11. A Matinnek jelentik Londonból, hogy Mussolini a német C-bonok és a szövetségközi adósságok törlése érdeké­ben egyideiüen fog javaslatot tenni. A Petit Párisién arról értesül, hogy Mussolini azt ajánlotta Poínoarémak, hogy foglalják le Né­metországban az állami bányákat és erdőket. Poincaré köszönettel vette ezt a javaslatot és utalt arra, hogy aiz augusztusban körvo- nalozott zálogok hosszabb moratórium ese­tén nem kielégítők. Á Le Journal tudósítója előtt Mussolini kijelentette, hogy Londonban könnyű lesz a megegyezést étrehozni s hogy a brüsszeli konferenciára csak egyes részlet­kérdések megbeszélése marad. A góiyaraftoh éneke. Irta Péter Mihály. Gálszécs, december 11. Az a gálya, mely ott úszott egykor a nápolyi vizeiken, a rajta ülő protestáns pa­pokkal együtt — régen elporladt. De az az ének, -mely a protestantizmus eme mártírjai­nak ajkairól ég felé szállt, sohasem ment fe­ledésbe. A református ősi kollégiumok diákjai e dal mellett el-elmerengtek a hitvallók nagy emlékein. Istenem! kiáltottunk fel a dal végeztével, milyen szörnyű idő is volt a tizenhetedik szá­zad utolsó fele a magyarságra nézve. Min­denáron meg akarták ölni és hogy ezt meg­tehessék, a magyar protestantizmust is meg akarták semmisíteni. Ezért elszedték a templomait, az iskoláit, elűzték a papjait, a tanítóit. Gondolták, ha elmémül a szó a temp­lomi és iskolai katedráikon, mihamar vége a magyarságnak. Akik pedig tiltakozó szavu­kat az erőszak eme tombolása ellen felemel­ték, kik szilárdan megálltak, mint egykor ama római katona, mikor a Vezúv kitört és a láva patakokban ömlött, azokat — vegyesen egy­házi és világi embereket — a császári felség ■elleni lázadás ciimie alatt részint lemészárol­ták Eperjes piacán, részint börtönökbe veret­ték, részint gályákra küldték. Borzasztó volt az a gályarabság! A meztelenre vetkez­tetett prédikátorokat az evezőpadoklhoz kö­tözték, ha lankadt karjuk a lapátot emelni már nem bírta, az embertelen ŐTÖk a mezte­lenre vetköztetett hitvalló és szabadsághősö­ket sósvizibe áztatott korbácsokkal verték félholtra. És ők ott a gályákon, majd a ned­ves börtönök fenekén meg nem rendültek, sőt szivükből egy szép dal fakadt ki, melyet, mint a meggyötört, de Istenben rendületlenül bizó lélek gyönyörű zsolozsmáját, a protes­táns hűség mindmáig kegyelettel őrizgette és mind dallamának szépsége miatt, mind a múltnak édesbus reminiszcenciájaképpen, mind az elődök emlékének megbecsülése gyanánt fe'l-felzendült olykor-olykor a hívők ajkain. Gondolta-e a kollégiumokban nevelődött diákság, vagy a hivök serege, hogy ami egy­kor reminiszcencia volt, az valaha élő való­sággá válik? Gondolták-e, hogy ez az ének a saját szenvedő énjük bús énekévé válik egykor? Hittük-e valaha, hogy végzetünk vak számumja mi rájtunk is végigpaskol és szabadságunk gyönyörű épületét romba­MAPI—ÍREK — (A prágai metcorologiaí Intézet jelentése.) Idöjóslás: Változó, melegebb Időjárás várható. # — (Német képviselők Szepesben.) Sze- pesmegye, lakossága, amint a Prágai Ma­gyar Hírlap már részletesen megírta, nagy tiltakozó gyűlést rendezett Lőcsén az ősi vármegye megszüntetése ellen. A Lidové Noviny pozsonyi tudósitója ezzel kapcsolat­ban azt Írja, hogy a sezpesi németek és ma­gyarok azért tiltakoznak a vármegye meg­szüntetése ellen, mert Szepesmegye megma­radása legalább külsőleg a régi Magyaror­szágra emlékeztet s nem akarják azt, hogy a szlovákokban felébredjen az a tudat, hogy Szlovenszkóu élnek, hanem még mindég Budapest egyik tartományában. Heiler és Windirseh, a német-iagráriuspárt képviselői e héten öt agitációs gyűlést rendeztek a Szepesben s ott a földadóról, az adópolitiká­ról s a szervezkedésről fognak beszélni. — (Bíróválasztás a Szepességben.) Poprád- lól táviratozzák: Poprádon szombaton délelőtt tartották meg a blróválasztást. Bi-ó lett idősb. Brézel Sándor, (Deutsche Partéi), első albiró Ja- naasch Adolf (szlovák agrárpárt), második albiró Soltész György (szociáldemokrata). — Szepes- váraiján hasonlóképpen szombaton tartották meg a blróválasztást. Városbiró lett Kosiík Károly (ke­resztényszociális). első albiró Szakz Frigyes (ke- resztényszocía'Hsta), második albiró Bednarik András (szociáldemokrata). — Szepesbélán szin­tén szombaton volt a választás. Városi biró lett Róth Frigyes (Zipser Deustche Partéi), első al­biró Tokán Pál (szociáldemokrata), másod;k albiró Kotsch János (Zipser Deutsche Partéi). A cseh­szlovákok Vavercsákot jelölték bírónak. Miután azonban jelöltjük csak két szavazatot kapót*, ki­vonultak a teremből. — (Budapesten e’fogott aradi beriv-ök > Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az aradi Komlós testvérek bankház megszö­kött betörőit a budapesti rendőrség Menv- hért és Tallai személyében elfogta A kihall­gatás alkalmával kiderült, hogy budapesti tartózkodásuk alatt számos kasszafurást kö­vettek el. 41 Prága, december 11. A magyar politikai élet tengelye a rend.ö • vény javaslat körül forog. Ettől függ ugyani hogy a kormánynak sikerül az indemnitást m-éj ennek az évnek lejárta előtt törvénybe iktatni vagy pedig, hogy bekövetkezik az ex-lex-álla- pót. Ma a parlament folyosóin híre já.t, hogy a kormány nem is akarja 1 etárgyaltatni a javas­latot és hogy azt csupán azért nyújtotta be, hogy a kivételes hatalmat továbbra is érvényben tart­hassa. A nemzetgyűlés a hét minden napján és valószínűen a jövő hét közepéig is ülést tart. Az­után megkezdődik a háromhetes karácsonyi szünet. Az a mozgalom, amely egy ellenzéki polgári pártszövetség megalakítását célozza és amely szövetségnek Apponyi Albert grófot akarták élére állítani, teljesen meghiúsultnak tekinthető. Azokat a képviselőket ugyanis, akikből ezt a szövetséget össze akarták állítani, különösen a királykérdésben, oly nagy világnézeti különbség választja el egymástól, hogy a pártalakitó moz­galomnak eleve utiát szegi. A magyar politikai élet aktuális eseményei­ről budapesti tudósítónk alábbi telefonjelentései számolnak be: Csendes ülés a magyar parlamentben. Budapest, december 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet- gyűlés mai ülését délelőtt fél tizenegykor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Beje­lentette, hogy Gaál Endre napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt Gaál Endre: Nem voltam itt a nemzet­gyűlés legutóbbi ülésén, mikor Bénárd Ágos­ton képviselőtársam a népjóléti miniszter­hez interpellációt intézett, amelyben a gyógyszerészeket a legsúlyosabb vádakkal illette. Én, mint a magyarországi gyógysze- részegyesület elnöke, kötelességemnek tar-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom