Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-02 / 131. szám
Szombat. december 2. 3 f ül€b!@l—Losoncig. Beszélgetések a vonatban. (Saj. tud.) Losonc, november 30. Éppen a füleki vár alatt robog el a gyors. Nem tudnám megmondani, mi az oka, a tervbevett vasúti tarifa szabalyozása-e vagy az árleszállitási akció eddigi sikere — tény az, hogy az eddig túlontúl megfcömött gyorsban ma már könnyűszerrel helyet kaphat a boldog utazó. A nagy utazási láz lassanként, úgy látszik, alábbhagy és nincs kizárva, hogy a kormány egyik titkos hátsó gondolata a nagy megyék megalakításakor épp ide irányult és ezt akarta megakadályozni; igy majd, ha a nagyzsuparendszer be lesz vezetve, egy rongyos utlevéli>gyben napokat üihet az ember a vonaton. ~J Épp erről folyik a beszéd. — Mi lesz ennek az értelme? — kérdezi űz egyik utas. — Hát hogy vonatra kell ülni és napokig utazgatni, mig egy utlevéliigyet meg tudunk indítani. — De igy legalább pénzt szerez a vasút. — És mi tapasztalatokat — Hogy-hogy? — Az elintézetlen útlevelekről — utazás közben. Van benne valami. Mert azt én sem hiszem, hogy könyebben menne a dolog Zólyomban, mint eddig Rimaszombatban ment. — Losoncon a legjobb vásárolni —• szól valaki. — Ugyan. Ott se megy fényesen az árleszállítás. Egy cipő még ma is belekerül legalább ketíőszáz koronába. — Dehogy kerül kettőbe! — De bizony kerül! — Hát én már csak tudom: láttam a kirakatban: 199 korona... Egyszáz... kilencvenkilenc ... , Ez azonban nem tartja vissza a gömörie- ket;, ők bizony csak szorgalmasan eljárnak Losoncra, mert ott olcsóbb a portéka. A budapest—vrutkyi gyors. Épp az Ipoly-hidnál megyünk, mikor erre terelődik a beszélgetés. A határ... Somoskő.., Budapest... a gyors ... — Ruttka és Budapest között gyors fog közlekedni — Az jó lesz. Legalább egy Órával hamarább fogunk Pestre érni — örül neki valaki. — Drága lesz még nekünk az az óra! — Már mért lenne drága? — Az egész vonalat — szckolban kell fizetni. 1 ‘ • Erre mindenki kiszámítja magában, menynyit veszít rajta. — De legalább éíkezökocsi csak lesz? — Lesz. Erre megint mindenki elgondolkozik, mert azért nem rossz doíog az az étkezőkocsi, de tudni kéne, lehet-e a határon túl magyar étlap szerint enni és magyar pénzben fizetni. — Az lehet... — szól valaki. — Hogy is kéne ezt kijátszani? — kérdik nevetve. — Hogy? Én tudom. Zólyomban leülsz és rendelsz. Losoncig eszel. Füleken pedig rendelsz egy feketét... — No, és? Hát hol van itt a kijátszás? — És fizetni... — Azt mondod, majd Tarján után — fizetek. Az utasok közt mindig vannak, akik hasznot akarnak húzni a társaságból és kiiníor- máltatják magukat. — No és mi lesz a gyors neve? Budapest —Ruttka vagy Pest—Vrutky? — Nem. Az mternacionáfis vonat lesz: Vrutky—Budapest. A kommunista. Az Ipoly mindenütt kiöntött. Azóta megfagyott és a losonci gyerekek Korcsolyázni járnak a kiöntésekre. A vonatból már látni őket is, a várost is. Mindjárt Losoncra érünk. Kimegyek a folyosóra. A hármaskocsi vá- laszajtaja persze nyitva van. Ebben a' demo- kráciás világban igy jön be a harmadik osztály levegője a második osztályú levegőbe és akárcsak ha példát mutatna, szép testvériesen összeöleikeznek, összekeverednek. Szép ez, ez a demokrácia. Odaát nagy vita van. Amint később kiveszem, egy kommunista magyaráz az utasoknak. (Nem is volna szép, ha Fülek—Losonc között nem emlékeznék meg róluk, hisz itt olyan — sokan vannak.) — Hazugság! — kiáltja a lelkes marxista. — Én csak lassan értem meg, hogy a keresztény felfogás ellen beszél és hogy nagy dar- winista lehet, sőt, mint kitűnik, zoológus is. — Hazugság! Csak az egoizmus igaz. Én nem is tagadom. Én is az vagyok. Hazudik, aki nem azt mondja. Mi mind csak a. létért harcolunk, mint az állatok. yjtf(%uMA<Wűi7fiRrÁp Egy öreg paraszt a pipája mellől rávak- kant: — Állatok? Affenét! — Igenis, állatok! Mi csak abban különbözünk az állatoktól, hogy magasabb szervi lények vagyunk. — És az értelem? — kérdezi egy fiatal ember. — Az a majmoknak is van!-r- Gyerünk, komám, Losonc. Tényleg megérkeztünk. Még mikor a lépcsőn állok, hallom a kommunistái, ahogy a leszállók után ordítja: — Igenis... Az ember is állat... Csakhogy egy más „resztor“-ba tartozik! A vonat aztán továbbment a „resztoru-ba tartozó kommunistával és én elhatároztam, hogy megnézem a losonci olcsóságot meg a kirakatot, ahol a 199 koronás cipőt mondták. Erről majd legközelebb. — Igaz! Még elfelejtettem megmondani, hogy azt is hallottam a vonatban, hogy le fog esni a cseh koronás mert a márka is leesett, meg az osztrák korona is, meg még a magyar pénz is. Meg a hó is. Lám, mennyit tapasztal az ember egy félórás utón. — D — H Jóvátétel! kérdés a magyar belpolitika előterében A kormány nem enged a jóvátétel! kérdésben elfoglalt álláspontjából. * Az egységes párt megegyezést keres az ellenzékkel.- /■ Prága, december 1, A jávátételi kérdés nyomult hirtelen és szemmel látható átmenet nélkül a magyar belpolitika előterébe. Eckhardt Tibor nemzet- gyűlési képviselőnek az egységes párt tegnapi ülésén elmondott kérése és az azt követő egységespárti határozat izgalomba hozta és mozgalmassá tette az utóbbi napokban föltűnően csöndessé vált belpolitikai életet. Izgalommal elegyített kíváncsisággal várják a kezdő lépést, ami még a mai nap folyamán meg fog történni Az ellenzéki vezérekkel hír szerint maga Bethlen István gróf miniszterelnök fog tanácskozni és az egységes párton megvannak győződve arról, hogy a vállalkozás sikerre vezet. Az ellenzékkel való megegyezés keresése az arany középút politikájának kezedétét jelenti. A miniszterelnök a politikai ellentéteket nem akarja kiélesi- teni, másrészről pedig az indemnitáöi javaslat nyugodt le tárgyalását is biztosítani szeretné. A békés megegyezés érdekében a miniszterelnök még többre határozta el magát. A választások alkalmával erősen exponált főispánokat ki óhajtja cserélni, hogy ezzel is le- tompitsa az ellenzéknek előre beígért heves támadásait. Egységes párti körökben arról is beszélnek, hogy a miniszterelnöknek sikerült leszerelni Gömbös Gyulának az ellenzéki pártszövetség ellen indított akcióját. A ma- ,gyar belpolitikai helyzet mindenesetre a tisztulás képét mutatja és úgy látszik, ez a tisztulási folyamat egysonba állítja a politikusokat .... ^ V* A tisztességtelen versenylói szóló törvényjavaslat a Ház előtt. Budapest, december í. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését, meglehetősen üres padsorok előtt háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Sczitovszky Béla elnök. Bejelentette, hogy Meskó Zoltán képviselő napirend előtt való felszólalásra kért és kapott engedélyt. Meskő Zoltán: Tegnap este azzal a jóleső érzéssel feküdtem le, hogy mint a keresztény irányzat harcosa és többszörös családapa jól fogok aludni. Reggel meglepődve olvastam a lapokban, hogy liberálissá változtam és közeledem a liberális blokkhoz. Tiltakozom a sajtónak eme beállítása ellen, mivel mindig kitartottam keresztény elveim mellett. Nagy Ernő: Nem szégyen liberálisnak lenni. Meskó: Nem szégyen, de nőm szoktam változtatni elveimet és meg akarom őrizni meggyőződésemet. Az egységes pártból is azért léptem ki, mert az egyesülés által a kisgazdapárt elveszítette eredeti jellegét. A 48-as kisgazdapártnak vagyok tagja s maradok is. Horváth Zoltán::: Meddig ? {Dérült- ség a Házban.) Azután harmadszori olvasásban elfogadták az Akadémia megsegítéséről és a vármegyei alkalmazottak státusáról szóló törvény- javaslatot. Bethlen István gróf miniszterelnök: Beterjeszti a soproni népszavazás erekének megünnepléséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatot a Ház az illetékes bizottsághoz utalta. A Ház ezután a tisztességtelen versenyről szóló íörvégyjavaslat tárgyalására tért át. A javaslatot Erődy-Harrach T>radar egységes párti képviselő, a javaslat előadója ismertette. A javaslatihoz elsőnek Hegedűs György szólt hozzá. Hegedűs György: A dekadencia nemcsak a kereskedelem terén érvényesül, hanem a nemzeti életben is. Tiltakozom a bankoknak ama eljárása ellen, hogy a kisiparnak csak negyven-ötven százalék kamat elenében adnak kölcsönt. Ezután felolvas egy régi zsidó iratot, amely szerint a zsidóknak a vallás megtiltja az áruhalmozást és azt a vallás elleni cselekedetnek minősíti. Majd igy folytatja beszédét: Nem ártana, ha ma is őgye- lemíbe vennék a zsidók ezt az írást és ha a nemzet érdekeit nem is veszik figyelembe, legalább saját vallásuk parancsait tartsák be. Az ország csak Mátyás király alatt vob egységes. A mai Csonka-Magyarországon a magyarok vannak döntő túlsúlyban és csak meg kell szervezni ezt a magyarságot, hogy hatalmát érvényesítse a betódult idegen fajjal szemben. A javaslatot, mivel nem képviseli a keresztény magyarság érdekeit, nem fogadom el. • > •!«-* U í \i Perlaky György: Védelmébe veszi a kereskedelmet és a javaslatot megszavazza. Lers Vilmos báró: Furcsának találom, hogy Magyaroszágon a lakosságnak csupán három százaléka kereskedő, holott Hollandiában tizenhét százaléka a lakosságnak kereskedelemmel foglalkozik. Ahol a kereskedelem nagy és virágzó, ott maga a kereskedelem el tudja tartani az államot. Ezután polemizál Hegedűssel, majd kijelenti, hogy a trianoni békeszerződés tette tönkre Magyar- ország kereskedelmét. A szerződés megnehezítette a magyar borexportot is. A trianoni békeszerződésnek éppen a kereskedelmi pontjai a legkönnyebben megsebezhető!?. Felszólítom a külügyminisztert, hogy lásson hozzá a munkához és mentse meg azt ami megmenthető. Beszéde végén védelmébe vette a nagybankokat Friedrich István: Lersse! polemizál. Lers túlságosan védelmébe vette a nagybankokat — mondotta — pedig egyáltalában nem az ország érdekében dolgoznak. Le kívánom szögezni, hogy kisikaros csak negyven-ötven százalék kamat ellenében tud hazad bankoktól kölcsönt kapni Elfogadták a javaslatot, Azután Valkő kereskedelmi miniszter tartott beszédet. Védelmébe vette a kereskedelmet Beismeri hogy vannak a kereskedelemnek kinövései, de ez minden államban úgy van. Az országnak a kereskedelemre és az iparra nagy szüksége van. A Ház a törvényjavaslatot nagy többséggel általánosságban, majd részleteiben is elfogadta. A legközelebbi ülés kedden lesz. A magyar jóvátételt kérdés a nemzetgyűlés elé kerül. Az egységes párt értekezlete. — A földbirtokreform sürgős végrehajtása. Budapest, december 1. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes párt tegnap este értekezletet tartott. Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő fölvetette azt az indítványt, nem volna-e helyes, ha a kormány a parlament elé terjesztené a jóvátétel! tárgyalásra vonatkozó adatokat, hogy ezzel az ország közvéleménye körében észlelhető nyugtalanságot eltüntesse, illetve az alapnélküli és izgalomra okot adó hírekkel szemben a valóságot megismertesse. Elhatározták, hogy az egységes párt ebben az ügyben érintkezést keres a többi pártokkal és mihelyt úgy találja, hogy a kérdés megérett arra, hogy a nyilvánosság elé kerüljön, akkor a külügy-, kereskedelmi és pénzügyminiszter az összes adatokat a Ház elé terjeszti. Szóbakerült a földbirtokreform kérdése is. Szemére vetették Szijj Bálintnak és több egységespárti képviselőnek, hogy az ellenzéki politikát folytató és Szakács Andor s Meskó Zoltán vezetése alatt álló blokkba belépett. Szijj Bálint kijelentette, hogy nem azért irta alá az ivet mintha ezzel az egységes párt eüen akart volna agitálni, hanem azért, mert a földbirtokreform sürgős végrehajtását az ország egyik legfontosabb kérdésének tartja. A blokknak az volt a célja, hogy a földbirtokreform kérdését előbbrevigye. A párífegyelem ellen nem véthetett mert a földbirtokreform sürgetését célzó blokk éppen olyan az egységes párton kívül álló alakulat volt mint annak ideién a fajvédelmi szövetség. Az egységes párt elhatározta, hogy a földbirtokreform sürgős végrehajtása érdekében külön osztályt létesít, mert a reform végrehajtásának késedelmessége az országban nagy nyugtalanságot idéz elő. Ennek az osztálynak az lesz a köteles- jsége, hogy a kormányt a földbirtokreform I sürgős végrehajtására késztesse. Az értekezlet végén Kaas ívor báró szemrehányást tett a képviselőknek, hogy; nem járnak el rendesen a Ház üléseire és ezzel a kormányt néha a legkellemetlenebb helyzetbe hozzák. így tegnap is oly csekély számban voltak a nemzetgyűlésen az egységespárti képviselők, hogy a nagyszámban megjelent ellenzékiek csaknem leszavazták a kormányt. Az egységespárti képviselőknek lelkiismereti kötelességévé tette, hogy a Ház üléseire szorgalmasabban járjanak el. A kormány lemond, de nem fizet jóvátételt. Budapest, december 1. (Saját tudósitónk tel efon jelentése.) A Nemzeti Újság megbízható forrásból arról értesül, hegy a kormány elhatározta, hogy minden tekintetben ellenáll a jóvátétel fizetésére vonatkozó antantkivánságoknak. A kormány szilárdan kitart amellett, hogy Magyarország jelenleg? ■helyzetében nem képes jóvátételt fizetni. Abban az esetben, ha az antant mégis ragaszkodna a lehetetten jóvátétel! követelések teljesítéséhez, a kormány inkább lemond, semhogy az országot a jj jóvátétel fizetésével teljes gazdasági csődbe kergesse. Ezzel kapcsolatban budapesti antantmissziók köréből nyert információim alapján közölhetem, hogy az itteni antantképviselők véleménye szerint az antant mindaddig, mig a német jóvátétel ügye nincsen rendezve, nem valószínű, hogy a magyar jóvátétel kérdését napirendre hozná. Az ellenzék ürömmel üdvözli az egységes párt akcióját. Budapest, december í. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A magyar belpolitikai élet az egységes párt tegnapi értekezletének hatása alatt áll. Különösen nagy figyelemmel kisérik Eckhardt Tibornak azt a javaslatát., hogy a jóvátétel! kérdést terjesszék a nemzetgyűlés elé. A kormánypárt tegnapi értekezletén elhatározták, hogy ebben a kérdésben együttes akciót beszélnek meg az ellenzéki pártokkal. Az előkészületek ugyan még nem történtek meg s a kormánypárt részéről még nem érkezett fölhívás az ellenzékhez. Az ellenzék a kormánypárt tervét nagy rokon- szenvvel fogadta, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdése előtt a kormány kellő fölvilágosiíással szolgáljon. Friedrich István a keresztény ellenzék álláspontját a kormánypárt mozgalmáról igy körvonalazta: — Örömmel üdvözlöm a mozgalmat.- 1919 óta az első okos és bátor föllépés volna, ha a kormány az ország érdekében az ellenzékkel együtt hajlandó volna e fontos kérdést megtárgyalni. Érdeklődéssel várjuk a külügyi bizottság összehívását. Csodálatosnak tartom, hogy ez mai napig nem történt meg s csodálkozom azon, hogy a kormány még mindig nem tartotta szükségesnek a külügyminiszteri tárca betöltését, mert Bánffy Miklós grófot betegsége miatt nem lehet ténsdeges külügyminiszternek tekinteni. Rassay Károly szintén örömmel üdvözli a tervet, azonban hangoztatja, hogy érdemleges tárgyalásról csupán abban az esetben lehet szó, ha a kormány előzőleg közli az ellenzékkel a jóvátételt kérdésre vonatkozó Összes adatokat és az eddigi tárgyalások eredményét is. A szociáldemokrata párt álláspontjáról. Farkas István nemzetgyűlési képviselő nyilatkozott. Kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt ebben a kérdésben hajlandó együttműködni a kormánnyal és hajlandó hozzájárulni ahhoz is, hogy a nemzetgyűlésen együttesen tiltakozzon a kormánnyal és az egységes párttal a jóvátétel! követelések teljesítése ellen. F.hhez azonban az szükséges, hogy a kormány részletes fölvilágositással szolgáljon a jóvátételi kérdés jelenlegi álláséi róL
