Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-02 / 131. szám

Szombat, december 2. Anglia fSottatuntetést tervez Görögország ellen. Prága, december 1. Athénben a forradalmi állapotok tovább ártanak. A zavaros légkörben a király sem Irzi jól magát s ama kívánságának adott ki­fejezést, hogy szeretné országát elhagyni. A tormány azonban gondosan őrizteti a telje­len tehetetlen görög királyt. Római hírek sze­rint Anglia flottatüntetést tervez Görögország íllen. j A pápa interveniál. Róma, november 30. A pápa megbízta Ifiaglioni nunciust, hogy Lausanneban Venize- os görög delegátusnál interveniáljon György rirály és András herceg érdekében. Lloyd George háborúra tüzelte Görögországot. Paris, december 1. (Havas.) A Le Maiin ma tozzé teszi azokat a titkos okmányokat, áme­neket 1920-ban a görög külügyminisztériumhoz íz angol kormány intézett s amelyekből kivilág- ik, hogy Lloyd George több ízben arra ösztö- iözte Görögországot, hogy kezdje meg a kis- izslal hadjáratot. s, A keleitráci&i felkelés Párls, november 30. Kelettráciában a íöl- celők a helyzet urai. A fölkelők fölszedték ÍJrinápoly közelében a vasútvonalat s ennek következtében a keleti expressz kisiklott Nyugattráciáhan rosszabbodik a helyzet. London, dec. 1. A Times jelenti Konstanti- láipolyból, hogy török híradások szerint Nyu- rat-Tráciában egyre rosszabbodik a helyzet. A ölkelők elfoglalták volna Gümürdjina várost s nintegy ötezren vannak. Hz athéni diplomaták szolidaritása i Róma, december 1. A Giornale d' Italia jfelenti Athénből, hogy az ottani diplomáciai cár az eltávozó angol követtel szolidaritást r áll alt s ezt akként demonstrálta, hogy a tövetet elutazásakor kikisérte a pályaudvar­ra. Rómában a kivégzett miniszterekért ün­nepi rekviemet tartottak. Számos előkelő személyiség visszaadta a görög kitüntetése­cet. Az örmény forradalalom. Konstantinápoly, december 1. (Havas.) Refet pasa főhadiszállása hírül adja, hogy az ármány forradalmárokkal szemben minden ellenintézkedést megtett Az olasz kormány anncktálm akarja Fiúmét. Gioliíü feltűnést keltő nyilatkozna. Róma, november 30. Mussolini a szenátus legutóbbi ülésén neszámolt a Poincaréval és Curzonnal foly­tatott megbeszé'ésének eredményéről. Fél­órás megbeszéléstől — mondotta — nem lehet sokat várni, azonban kijelentette a francia és angol államférfiak előtt is, hogy az olasz kormány sem kalandos, sem le­mondó politikát nem követ. Egyezményünk a béke — mondotta Mussolini —, azonban ha kényszerhelyzetbe kerülnénk, úgy fegyverhez nyúlunk. Mussolini diplomatikus kijelentéseivel szemben azonban Giolitti volt olasz minisz­terelnök és a Facta-kormány volt fiumei ki­küldöttje a fiumei kérdésről feltűnő nyilat­kozatot tett, amelyben többek között a kö­vetkezőket mondotta: Fiúménak vagy olasznak vagy jugo- szlávnak kell lennie. Elháríthatatlan erők azonban arra indítják a kormányt, hogy Fiúmét annektálja, mert nem lehet állandóan kompromisszumokkal dol­gozni. Giolitti nyilatkozatát élénk kommentá­rokkal kisérik. Mussolini a kivándorlási ___ politikáról. Ró ma, december 1. A tegnapi miniszter- tanács lefolyásáról a Stefani-iigynökség eze­ket jelenti: Mussolini beszámolójában ki­jelentette, hogy Dodekanosz kérdése nem képezi a lausannei tanácskozások tárgyát. jóvátételek ügyében kinyilatkoztatta, hogy ez a kérdés a londoni összejövetelen tisztáztatik. Ezt a kérdést nemcsak azért kell határozottsággal megvizsgálni, mert a moratórium december 31-én lejár, de azért js, mert a szituációk megkövetelik a világos És tiszta megoldást. Vé^iil a kivándorlási politika irányelveit ismertette és utalt arra, hogy Sao Paolo brazíliai állammal tárgyalá­sok folynak húszezer munkás elhelyezése céljából Bizalmas washingtoni értesülések szerint Harding azzal a felhívással fog a kongresszushoz fordulni, hogy módosítsa a bevándorlási törvényt akképpen, kogy a kvalifikált munkások beengedtessenek. Mus­solini reméli, hogy az olasz kivándorlók kontingensét százezerre fölemelik. Paraná délbraziliai államban kétszázezer hektár földet fordítanak olasz telepítésekre. MussoÜmí beszámolt a külpolitikáról. Róma, december 1. (Havas.) A tegnapi minisztertanácsban Mussolini a külpolitikai kérdésekről beszélt s jelentést tett lausannei utazásáról. Többek között kijelentette, hogy a jóvátételi kérdést alaposan meg kell vizs­gálni, mert a jelen’egi helyzet biztos meg­oldást követel. Az athéni eseményekkel kap­csolatban kijelentette, hogy az olasz követ mindent elkövetett Athénben, hogy a halá­los Ítéletek végrehajtását megakadályozza. November 4-én interveniált Politisnél Ki­jelentette, hogy az athéni események hírére utasítást adott az olasz követnek s megtil­totta neki, hogy az uj kormányt elismerje s felhívta, hogy legyen elkészülve arra, hogy esetleg visszahívják. Pasics bukik. Belgrád, november 30. Az ellenzék heve* agf- tációja következtében Pas-ics elhatározta lemon­dását. Valószínűnek tartják, hogy a lemond ássa! kapcsolatban a szkupstlna feloszlatására Is sor kerül. Egyes kombinációk arról tutinak, hogy Pasics bukása irtán az ellenző Jó pártok képvise­lőiből alakul uj kormány. Az uj egyptomi kormány. • Kairó, november 30. Az uj kormány meg­alakult Nessin pasa lett a miniszterelnök és Mnhmoud Fa-kry pasa a külügyminiszter. S!3B&BfflBBanE!SSB3BB!ffiB!B33BBBBB3!B©WS!ffl M flnállA maMííMmMl Ddeösegéíuzö páiztórak Pozsony, november 30­(Sh.) A munkásbetegsegélyezés ügyét erede­tileg az 1907. évi 19. t c. szabályozta — és ez a törvény, bár Szlovenszkóra nézve az 1888. évi 33. sz. osztrák törvény egyes rendelkezéseit is kiterjesztették — még ma is az itt érvényes jog­nak törzsét alkotja. Az 1919. évi 268. sz. törvény a biztosítás kötelezettségét kiterjesztette a mező- és erdőgazdasági munkásságra és a házi cselé­dekre is. Ez a rendelkezés később Szlovenszkóra nézve is hatályos lett A Cseh- Morvaországban érvénvben levő 1888. évi osztrák törvény 12. §-át közben annyi­ban módosították, hogy kimondották, ha egy be- tegsegélyző pénztárban több mint 1000 mező- és erdőgazdasági biztosított van, avagy, ha ilyenek­ből az illető közigazgatási járás betegsegélyzö pénztáraiban több mint 2000 van biztosítva, ezek részére mindkét érdekelt csoport kérelmére ön­álló betegsegélyzö pénztárt állítanak fel. Ennek a rendelkezésnek hatályát azonban mindezideig Szlovenszkóra nem terjesztették ki, bár ennek rendeleti utón való foganatosítására az 1920. évi 689. sz. törvény a kormányt felhatalmazta. Szlovenszkón tehát az a helyzet, hogy a me­ző- és erdőgazdasági munkások és házicselédek a kerületi munkásbetegsegélyző pénztár tagjai- Hogy ez úgy a munkaadóra, mint a munkásra nézve mennyire sérelmes, elég csak a szembeszö- kőbb visszásságokra rámutatni: 1. A mező- és erdőgazdasági munkásság be­tegségi veszélymomentumal sokkal kisebbek, mini az ipari munkásságé s Így a mezőgazdasági mun­kások az ipariak nagyobb kockázatát is fizetik. 2. Betegség esetén a mezőgazdasági munkás a mai berendezések mellett egyáltalán nem része­sül olyan orvosi- és gyógykezelésben, mint az ipartelepeken koncentrált ipari munkásság. 3- A kerületi pénztárakat az ipari munkásság majorizálja, a mezőgazdasági munkásság különle­ges érdekei ott kifejezésre nem juthatnak. 4. A kerületi pénztárakban a mezőgazdasági munkaadók képviselve egyáltalán nincsenek. 5. A járulékok a kerületi pénztárban maga­sabbak, mint az önálló mezőgazdasági pénztárak­ban. Hogy a kerületi pénztárral szemben a mező- gazdasági pénztár milyen hatalmas előnyöket je- elnt, arra az égeri mezőgazdasági munkáspénz­tár 1921. évi működéséről néhány adatot említünk fel: A pénztárt mindössze három tisztviselő ve­zeti; a pénztár 3200 tag és 630.000 korona össze- bevétele mellett az igazgatási költségek csupán 75.000 koronát, vagyis 11 százalékot tettek ki,. i míg a kerületi pénztárak állítólag 50, sőt 60 szá­zalékos költségszámlával dolgoznak. A hetijáru- ; lékok már tavaly mintegy 4—7.7 százalékkal ala­csonyabbak voltak, mint a kerületi pénztáraknál. A tagoknak szabad orvosválasztási joguk van. A dijakat a munkaadók előlegképpen fizetik be az előző év előírásai alapján; a pénztár csak egy­szer, az év végén számol le, ami a pénznélküli kezelést rendkívül elősegíti. Az égeri pénztár kerek 200.000 koronát taka­rított meg, vagyis az összbevétel 32 százalékát. Ez arra enged következtetni, hogy a pénztár már a folyó évben jelentékenyen le fogja szállítani a dijat, a szolgáltatásokat megjavíthatja és megfe­lelő összeget a tartalékalapra is fordíthat. Mily módon kellene az önálló mezőgazdasági pénztárakat Szlovenszkón is megszervezni? Szükséges volna az 1920. évi 6S9. sz. felhatal­mazási törvény értelmében a Cseh- és Morvaor­szágban érvényben levő biztosítási törvény em­lített 12. §-ának hatályát rendeleti utón Szloven- szkó és Ruszinszkó területére is kiterjeszteni. 11a ily módon a törvényes alap a pénztárak felállításához meg lesz, az egyes közigazgatási járásokban 2000 biztosított mező- és erdőgazda­sági munkás aláírása lesz gyűjtendő, akik kötele­zik magukat, hogy az uj pénztárba belépnek A népjóléti minisztériumhoz benyújtott kérvényben a javaslattevők kötelezik magukat a törvényben megállapított szolgáltatásokra. A pénztár anyagi eszközeit pedig a munkaadók előlegképpen bo­csátják rendelkezésre. A pénztárak felállítása természetszerűen a szlovenszkói mezőgazdasági egyesületek és ér­dekképviseletek kebelében volna a legelőnyöseb­ben keresztülvihető. Az önálló szervezkedés a népjóléti törvény- hozás szempontjából is fontos. Köztudomású ugyanis, hogy az ipari munkás­ság, mely a kerületi pénztárakat magának sajá­tította ki, ezeket a legmesszebbmenő módon ki­építeni akarja. A kerületi pénztárakat a baleset- rokkantság-, aggkori-, özvegyi- és nyugdíjbiztosí­tással is ki akarják bővíteni. Távol áll természe­tesen mindekitől, hogy a szociális biztosítás ilyen ideális kiterjesztése ellen állást foglaljon, azonban épp oly természetes, hogy állást kell foglalni a? ellen, hogy a népjóléti igazgatásnak ilyen nagyje­lentőségű intézményét már előre egy szociális ré­teg foglalja le önmagának, az áldozatokat viselő érdekeltek teljes kizárásával. Az önálló mezőgazdasági pénztárakat tehát haladék nélkül meg kell teremteni. Ezt a kérdést a Pozsonyban október 31-én megtartott gazdakongresszus is behatóan tár­gyalta és ez ügyben sürgős beadvánnyal fordult a kormányhoz. A mozgalom mindszélesebb körö­ket vonz és a kisgazdák szervezetei is csatlakoz­nak hozzá, miként ezt a pozsonymegyei „Hospo- dárska a lesnícka jednota“ november 26-án ho­zott határozata bizonyítja, melyben a Jednota a kisgazdák érdekében is a legsürgősebben köve-t teli az önálló mezőgazdasági pénztárak felálllását. Erősen hisszük, hogy Hodzsa miniszter nem zárkózhat el a szlovenszkói mezőgadasági egye­temes akciója elől, mely komi munkaadók és mun­kások, kis- és nagygazdák, valamint bérlők kar­öltve csoportosulnak. QBHBBSSESffiilBfflHBBBBBBBESBBnBSBHBBB & német partement! szövetség felbomlásához. Prága, december 1. A belpolitikai helyzet középpontjában még ma is az az uj helyzet áll, amelyet a német parlamenti szövetségnek felbomlása teremtett. Az úgynevezett munkaközösség pártjai: a demokrata párt, a keresztényszo- ciális párt és a német gazdák szövetsége sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a szö­vetség felbomlott. A német nemzeti párt pe­dig hosszas magyarázó kommünikét bocsá­tott ki, amelyben kifejti, hogy miért robban­totta fel a szövetséget. A kommüniké szerint erre főképpen Zuleger szenátor nemrégen Saatzban tartott beszéde adott okot. Zuleger azt mondta, hogy az agráriuspárt ismételten és őszintén kereste a csehekkel való meg­egyezést, ami nagyon megszégyenítő, sőt megbecstelenítő, mert ismét kosarat kaptak, mégis a párt újból Kanosszát akar járni és főként a cseh parasztsághoz és a cseh iparo­sokhoz óhajt fordulni. A német nemzeti párt ezt a fölfogást helyteleníti, mert benne a nép jogainak önkéntes feladását látja és attól gyakorlati eredményt sem vár. A cseh nemzeti koalíció köreiben külön­féleképpen Ítélik meg a helyzetet. Az agrá­riuspárti Venkov szerint a döntő tényező az, hogy a németek föladják-e háborús mentali­tásukat. A Národni Listy, a nemzeti demo­kraták szócsöve azt mondja, hogy a német parlamenti szövetség felbomlása a németek belső ügye, amely nem teremtett uj helyze­tet, mert .a munkaközösség tagjai sajnálják a szövetség felbomlását, a demokraták pedig élesebb taktikát követeltek. A mérsékeltebb Tribuna úgy véli, hogy nem tisztán a néme­tek belső ügyéről van szó, hanem egy lépés­ről, amelyet a koalíciónak és a kormánynak is meg kell fontolnia. A Cas felfogása abban foglalható össze, hogy a helyzet egészen más akkor, ha egy pozitív ellenzékről van szó, mint akkor, ha egy negatív ellenzékkel kell tárgyalni, mert az előbbi esetben tár­gyilagosan meg kell bírálni az ellenzéki ja­vaslatokat. WAP1H1REK------------■ inn rí iib Le vél (amit a tengerpartra küldök.) —, december 1-én. — Megmondtam. — Te nevettél. — De, ugy-e, most már elhiszed? — Igen? — A te tengerparti lelked nehezen fog most engem megérteni, mert nagyon távolszakadt fák­ból kinőtt virág a lelkünk, a Tied és az enyém De ma Tinálatok is olyan furcsán rosszra fordult a világ, hogy a Te német józanságod még egy évvel ezelőtt el sem bírta volna képzelni, mint ahogy nem hiitted el, hogy mikor megjön a tél, írni fogok Neked. — Igazad volt — Ki gondolt volr ősz megindulásakor téli emlékezésre. % — Kinek Jutott volna eszébe közöttetek, hog> tényleg olvasni fognak rólatok, csitri, kis német leányokról, akik szerettétek a mesét, a sétákat és a drága csokoládét .... A Haide virított és én megírtam, miről beszélgettünk, mert volt benne valami különös. ' Utána még egy ígéretet tettem. Hogy meghívlak Téged farsangra. — Erről akarok most Veled okosan beszélni, józanon, amilyen a Ti természetetek, akik hozzá vagytok szokva a tengerről télire behúzódó köd­höz, ami a szárazföldre menekül novemberre és áprilisig el se mozdul onnan. — Arról meséltem akkor a vörösvirágu Haide nyílásában, hogy egy szép farsangi magyar mulatságon el fogjuk táncolna a csárdást utána hintón megyünk haza és én elmegyek cigányozni ...reggel felé aztán éjjeli zenét kapsz, — egy­szóval kiélvezed a mi magyar farsangunk min­den szépségét, a tokajit, a csárdást, a cigányt, a szánkát és az éijeli zen^t, elgvö’n örködö! n ma­gyar népviselet csillogó szépségében, a spines prusüikokbari a P'-oc n -t-’ Ha hosszú pántlikákat e’/iszel majd emlőkbe Húgai­nak, mint én hoztam e! a iJiucient-Kneipek .iu- moros emlékéül egy becses kulőr-bandot, meg­hallgatod a mentés leventék sarkantyú-pengését és mindent... — Hogy csillogott a szemed ... — Hogy vágyódtál... — Igaz-e, kicsi tengerparti leány? ... Tudom, hogy elmondtad az iskolában- mert a kis Káthe — a szomszédból — egyszer elszólta magát nekem, hogy igaz-e az, hogy Ne­ked is lesz „magyar maskarád", mert ö nein hi­szi el, hogy ott mindenki maskara-ruhákban jár­jon, meg hogy én csak bolondozok és ez nem igaz, ő azt jobban tudja. — Hogy irigyelhettek Téged za osztálytárs- nőid, büszke, kicsi Hilda. ...Bocsáss meg, hogy ezt a levelet megírom Neked. El fogsz szomorodni. Sirni fogsz. Hát csak rövid leszek. — Ne gyere, Hilda. Látod, nem tudom folytatni. Ne gyere. Elég, ha csak ennyit irok, úgy si sirni fogsz. De mégis... megírom, mert igy ajzt hinnéd, becsaptalak, hazudtam. Pedig nem úgy van. De itt olyan rossz lett a világ, kicsi Hilda, hogy Te ezt elképzelni sem tudod. Itt a gazdag emberek szegények lettek, a szegények koldusok, a nagyon szegények pedig éh én-halnak. Tokajit se iszunk már, nincsen elég pénzünk. A cigány se játszik mindig magyar nótát... verklisnótákat is játszik már és soha­sem látott arcok vigyorognak feléje ... nem esik ez jól... ... Meg a ruhákkal is, Hilda... baj van, mert ha Te kimennél az utcára benne, becsukná­nak egy piszkos lyukba, valamiért azt sem sza­bad, — meg farsang se lesz itt ezidén... nem lesz legényfogó pántlikák lengetése, sáros, fotó­zott csizmákat találnál a sarkantyupengés helyett, amik csak az utcasárban szutyognak, az embe­rek hangtalanok lettek ... némábbak ... még ke­serűbbek... és kérvényezni kell az éjjeli zené­ért... ...Ha úgy elképzelem, hogy ezt találnád itten a sok színes, kislányos ábránd után, ezt a való Ságot, még jobban sárnál, Hilda. — Ne gyere... És bocsásd meg, hogy igy van, mert én nem fogom tudni soha megbocsátani. ...Szeress azért minket továbbra is. Mi ránk, magyarokra, nagyon ráférne ez ma... egy kis szeretet... idegenből is... Isten Veled! N. B. Kathenek ne mondd el, mit Írtam. Ki­nevetne Téged és az nekem — fájna. Inkább mondd neki azt, hogy meghalt valakim, azé^t sajnálsz. így legalább nem fogsz hazudni sem: meghalt valakim: egy álom Wallentinyi Dezső. — (A prágai meteorologlal Intézet Jelentése.) Időlóstás: Továbbra Is felhős, borult, valakivel meíegebb Időjárás várható nyugati szelekkel. * — Bencs visszérkezett Prágába. Benes Ede dr. külügyminiszter ma reggel visszaérkezett Prágába. — (Nlttl kapja a Nóbel-békediiat.) Ber­linből jelenti tudósítónk: A római Secclo közli, hogy a rbéke Nóbel-diját Nitti voit mi­niszterelnöknek ítélik oda. & ! ■ \ Prágai újdonságok | j i * Dícle ükSrőJí | í if BRIONI IS 1 g Aj 3 Prága II, Nekázanka 11 ® 5 IS AMERiHAN-DAR | __

Next

/
Oldalképek
Tartalom