Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-02 / 131. szám
Szombat, december 2. Anglia fSottatuntetést tervez Görögország ellen. Prága, december 1. Athénben a forradalmi állapotok tovább ártanak. A zavaros légkörben a király sem Irzi jól magát s ama kívánságának adott kifejezést, hogy szeretné országát elhagyni. A tormány azonban gondosan őrizteti a teljelen tehetetlen görög királyt. Római hírek szerint Anglia flottatüntetést tervez Görögország íllen. j A pápa interveniál. Róma, november 30. A pápa megbízta Ifiaglioni nunciust, hogy Lausanneban Venize- os görög delegátusnál interveniáljon György rirály és András herceg érdekében. Lloyd George háborúra tüzelte Görögországot. Paris, december 1. (Havas.) A Le Maiin ma tozzé teszi azokat a titkos okmányokat, ámeneket 1920-ban a görög külügyminisztériumhoz íz angol kormány intézett s amelyekből kivilág- ik, hogy Lloyd George több ízben arra ösztö- iözte Görögországot, hogy kezdje meg a kis- izslal hadjáratot. s, A keleitráci&i felkelés Párls, november 30. Kelettráciában a íöl- celők a helyzet urai. A fölkelők fölszedték ÍJrinápoly közelében a vasútvonalat s ennek következtében a keleti expressz kisiklott Nyugattráciáhan rosszabbodik a helyzet. London, dec. 1. A Times jelenti Konstanti- láipolyból, hogy török híradások szerint Nyu- rat-Tráciában egyre rosszabbodik a helyzet. A ölkelők elfoglalták volna Gümürdjina várost s nintegy ötezren vannak. Hz athéni diplomaták szolidaritása i Róma, december 1. A Giornale d' Italia jfelenti Athénből, hogy az ottani diplomáciai cár az eltávozó angol követtel szolidaritást r áll alt s ezt akként demonstrálta, hogy a tövetet elutazásakor kikisérte a pályaudvarra. Rómában a kivégzett miniszterekért ünnepi rekviemet tartottak. Számos előkelő személyiség visszaadta a görög kitüntetésecet. Az örmény forradalalom. Konstantinápoly, december 1. (Havas.) Refet pasa főhadiszállása hírül adja, hogy az ármány forradalmárokkal szemben minden ellenintézkedést megtett Az olasz kormány anncktálm akarja Fiúmét. Gioliíü feltűnést keltő nyilatkozna. Róma, november 30. Mussolini a szenátus legutóbbi ülésén neszámolt a Poincaréval és Curzonnal folytatott megbeszé'ésének eredményéről. Félórás megbeszéléstől — mondotta — nem lehet sokat várni, azonban kijelentette a francia és angol államférfiak előtt is, hogy az olasz kormány sem kalandos, sem lemondó politikát nem követ. Egyezményünk a béke — mondotta Mussolini —, azonban ha kényszerhelyzetbe kerülnénk, úgy fegyverhez nyúlunk. Mussolini diplomatikus kijelentéseivel szemben azonban Giolitti volt olasz miniszterelnök és a Facta-kormány volt fiumei kiküldöttje a fiumei kérdésről feltűnő nyilatkozatot tett, amelyben többek között a következőket mondotta: Fiúménak vagy olasznak vagy jugo- szlávnak kell lennie. Elháríthatatlan erők azonban arra indítják a kormányt, hogy Fiúmét annektálja, mert nem lehet állandóan kompromisszumokkal dolgozni. Giolitti nyilatkozatát élénk kommentárokkal kisérik. Mussolini a kivándorlási ___ politikáról. Ró ma, december 1. A tegnapi miniszter- tanács lefolyásáról a Stefani-iigynökség ezeket jelenti: Mussolini beszámolójában kijelentette, hogy Dodekanosz kérdése nem képezi a lausannei tanácskozások tárgyát. jóvátételek ügyében kinyilatkoztatta, hogy ez a kérdés a londoni összejövetelen tisztáztatik. Ezt a kérdést nemcsak azért kell határozottsággal megvizsgálni, mert a moratórium december 31-én lejár, de azért js, mert a szituációk megkövetelik a világos És tiszta megoldást. Vé^iil a kivándorlási politika irányelveit ismertette és utalt arra, hogy Sao Paolo brazíliai állammal tárgyalások folynak húszezer munkás elhelyezése céljából Bizalmas washingtoni értesülések szerint Harding azzal a felhívással fog a kongresszushoz fordulni, hogy módosítsa a bevándorlási törvényt akképpen, kogy a kvalifikált munkások beengedtessenek. Mussolini reméli, hogy az olasz kivándorlók kontingensét százezerre fölemelik. Paraná délbraziliai államban kétszázezer hektár földet fordítanak olasz telepítésekre. MussoÜmí beszámolt a külpolitikáról. Róma, december 1. (Havas.) A tegnapi minisztertanácsban Mussolini a külpolitikai kérdésekről beszélt s jelentést tett lausannei utazásáról. Többek között kijelentette, hogy a jóvátételi kérdést alaposan meg kell vizsgálni, mert a jelen’egi helyzet biztos megoldást követel. Az athéni eseményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy az olasz követ mindent elkövetett Athénben, hogy a halálos Ítéletek végrehajtását megakadályozza. November 4-én interveniált Politisnél Kijelentette, hogy az athéni események hírére utasítást adott az olasz követnek s megtiltotta neki, hogy az uj kormányt elismerje s felhívta, hogy legyen elkészülve arra, hogy esetleg visszahívják. Pasics bukik. Belgrád, november 30. Az ellenzék heve* agf- tációja következtében Pas-ics elhatározta lemondását. Valószínűnek tartják, hogy a lemond ássa! kapcsolatban a szkupstlna feloszlatására Is sor kerül. Egyes kombinációk arról tutinak, hogy Pasics bukása irtán az ellenző Jó pártok képviselőiből alakul uj kormány. Az uj egyptomi kormány. • Kairó, november 30. Az uj kormány megalakult Nessin pasa lett a miniszterelnök és Mnhmoud Fa-kry pasa a külügyminiszter. S!3B&BfflBBanE!SSB3BB!ffiB!B33BBBBB3!B©WS!ffl M flnállA maMííMmMl Ddeösegéíuzö páiztórak Pozsony, november 30(Sh.) A munkásbetegsegélyezés ügyét eredetileg az 1907. évi 19. t c. szabályozta — és ez a törvény, bár Szlovenszkóra nézve az 1888. évi 33. sz. osztrák törvény egyes rendelkezéseit is kiterjesztették — még ma is az itt érvényes jognak törzsét alkotja. Az 1919. évi 268. sz. törvény a biztosítás kötelezettségét kiterjesztette a mező- és erdőgazdasági munkásságra és a házi cselédekre is. Ez a rendelkezés később Szlovenszkóra nézve is hatályos lett A Cseh- Morvaországban érvénvben levő 1888. évi osztrák törvény 12. §-át közben annyiban módosították, hogy kimondották, ha egy be- tegsegélyző pénztárban több mint 1000 mező- és erdőgazdasági biztosított van, avagy, ha ilyenekből az illető közigazgatási járás betegsegélyzö pénztáraiban több mint 2000 van biztosítva, ezek részére mindkét érdekelt csoport kérelmére önálló betegsegélyzö pénztárt állítanak fel. Ennek a rendelkezésnek hatályát azonban mindezideig Szlovenszkóra nem terjesztették ki, bár ennek rendeleti utón való foganatosítására az 1920. évi 689. sz. törvény a kormányt felhatalmazta. Szlovenszkón tehát az a helyzet, hogy a mező- és erdőgazdasági munkások és házicselédek a kerületi munkásbetegsegélyző pénztár tagjai- Hogy ez úgy a munkaadóra, mint a munkásra nézve mennyire sérelmes, elég csak a szembeszö- kőbb visszásságokra rámutatni: 1. A mező- és erdőgazdasági munkásság betegségi veszélymomentumal sokkal kisebbek, mini az ipari munkásságé s Így a mezőgazdasági munkások az ipariak nagyobb kockázatát is fizetik. 2. Betegség esetén a mezőgazdasági munkás a mai berendezések mellett egyáltalán nem részesül olyan orvosi- és gyógykezelésben, mint az ipartelepeken koncentrált ipari munkásság. 3- A kerületi pénztárakat az ipari munkásság majorizálja, a mezőgazdasági munkásság különleges érdekei ott kifejezésre nem juthatnak. 4. A kerületi pénztárakban a mezőgazdasági munkaadók képviselve egyáltalán nincsenek. 5. A járulékok a kerületi pénztárban magasabbak, mint az önálló mezőgazdasági pénztárakban. Hogy a kerületi pénztárral szemben a mező- gazdasági pénztár milyen hatalmas előnyöket je- elnt, arra az égeri mezőgazdasági munkáspénztár 1921. évi működéséről néhány adatot említünk fel: A pénztárt mindössze három tisztviselő vezeti; a pénztár 3200 tag és 630.000 korona össze- bevétele mellett az igazgatási költségek csupán 75.000 koronát, vagyis 11 százalékot tettek ki,. i míg a kerületi pénztárak állítólag 50, sőt 60 százalékos költségszámlával dolgoznak. A hetijáru- ; lékok már tavaly mintegy 4—7.7 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a kerületi pénztáraknál. A tagoknak szabad orvosválasztási joguk van. A dijakat a munkaadók előlegképpen fizetik be az előző év előírásai alapján; a pénztár csak egyszer, az év végén számol le, ami a pénznélküli kezelést rendkívül elősegíti. Az égeri pénztár kerek 200.000 koronát takarított meg, vagyis az összbevétel 32 százalékát. Ez arra enged következtetni, hogy a pénztár már a folyó évben jelentékenyen le fogja szállítani a dijat, a szolgáltatásokat megjavíthatja és megfelelő összeget a tartalékalapra is fordíthat. Mily módon kellene az önálló mezőgazdasági pénztárakat Szlovenszkón is megszervezni? Szükséges volna az 1920. évi 6S9. sz. felhatalmazási törvény értelmében a Cseh- és Morvaországban érvényben levő biztosítási törvény említett 12. §-ának hatályát rendeleti utón Szloven- szkó és Ruszinszkó területére is kiterjeszteni. 11a ily módon a törvényes alap a pénztárak felállításához meg lesz, az egyes közigazgatási járásokban 2000 biztosított mező- és erdőgazdasági munkás aláírása lesz gyűjtendő, akik kötelezik magukat, hogy az uj pénztárba belépnek A népjóléti minisztériumhoz benyújtott kérvényben a javaslattevők kötelezik magukat a törvényben megállapított szolgáltatásokra. A pénztár anyagi eszközeit pedig a munkaadók előlegképpen bocsátják rendelkezésre. A pénztárak felállítása természetszerűen a szlovenszkói mezőgazdasági egyesületek és érdekképviseletek kebelében volna a legelőnyösebben keresztülvihető. Az önálló szervezkedés a népjóléti törvény- hozás szempontjából is fontos. Köztudomású ugyanis, hogy az ipari munkásság, mely a kerületi pénztárakat magának sajátította ki, ezeket a legmesszebbmenő módon kiépíteni akarja. A kerületi pénztárakat a baleset- rokkantság-, aggkori-, özvegyi- és nyugdíjbiztosítással is ki akarják bővíteni. Távol áll természetesen mindekitől, hogy a szociális biztosítás ilyen ideális kiterjesztése ellen állást foglaljon, azonban épp oly természetes, hogy állást kell foglalni a? ellen, hogy a népjóléti igazgatásnak ilyen nagyjelentőségű intézményét már előre egy szociális réteg foglalja le önmagának, az áldozatokat viselő érdekeltek teljes kizárásával. Az önálló mezőgazdasági pénztárakat tehát haladék nélkül meg kell teremteni. Ezt a kérdést a Pozsonyban október 31-én megtartott gazdakongresszus is behatóan tárgyalta és ez ügyben sürgős beadvánnyal fordult a kormányhoz. A mozgalom mindszélesebb köröket vonz és a kisgazdák szervezetei is csatlakoznak hozzá, miként ezt a pozsonymegyei „Hospo- dárska a lesnícka jednota“ november 26-án hozott határozata bizonyítja, melyben a Jednota a kisgazdák érdekében is a legsürgősebben köve-t teli az önálló mezőgazdasági pénztárak felálllását. Erősen hisszük, hogy Hodzsa miniszter nem zárkózhat el a szlovenszkói mezőgadasági egyetemes akciója elől, mely komi munkaadók és munkások, kis- és nagygazdák, valamint bérlők karöltve csoportosulnak. QBHBBSSESffiilBfflHBBBBBBBESBBnBSBHBBB & német partement! szövetség felbomlásához. Prága, december 1. A belpolitikai helyzet középpontjában még ma is az az uj helyzet áll, amelyet a német parlamenti szövetségnek felbomlása teremtett. Az úgynevezett munkaközösség pártjai: a demokrata párt, a keresztényszo- ciális párt és a német gazdák szövetsége sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a szövetség felbomlott. A német nemzeti párt pedig hosszas magyarázó kommünikét bocsátott ki, amelyben kifejti, hogy miért robbantotta fel a szövetséget. A kommüniké szerint erre főképpen Zuleger szenátor nemrégen Saatzban tartott beszéde adott okot. Zuleger azt mondta, hogy az agráriuspárt ismételten és őszintén kereste a csehekkel való megegyezést, ami nagyon megszégyenítő, sőt megbecstelenítő, mert ismét kosarat kaptak, mégis a párt újból Kanosszát akar járni és főként a cseh parasztsághoz és a cseh iparosokhoz óhajt fordulni. A német nemzeti párt ezt a fölfogást helyteleníti, mert benne a nép jogainak önkéntes feladását látja és attól gyakorlati eredményt sem vár. A cseh nemzeti koalíció köreiben különféleképpen Ítélik meg a helyzetet. Az agráriuspárti Venkov szerint a döntő tényező az, hogy a németek föladják-e háborús mentalitásukat. A Národni Listy, a nemzeti demokraták szócsöve azt mondja, hogy a német parlamenti szövetség felbomlása a németek belső ügye, amely nem teremtett uj helyzetet, mert .a munkaközösség tagjai sajnálják a szövetség felbomlását, a demokraták pedig élesebb taktikát követeltek. A mérsékeltebb Tribuna úgy véli, hogy nem tisztán a németek belső ügyéről van szó, hanem egy lépésről, amelyet a koalíciónak és a kormánynak is meg kell fontolnia. A Cas felfogása abban foglalható össze, hogy a helyzet egészen más akkor, ha egy pozitív ellenzékről van szó, mint akkor, ha egy negatív ellenzékkel kell tárgyalni, mert az előbbi esetben tárgyilagosan meg kell bírálni az ellenzéki javaslatokat. WAP1H1REK------------■ inn rí iib Le vél (amit a tengerpartra küldök.) —, december 1-én. — Megmondtam. — Te nevettél. — De, ugy-e, most már elhiszed? — Igen? — A te tengerparti lelked nehezen fog most engem megérteni, mert nagyon távolszakadt fákból kinőtt virág a lelkünk, a Tied és az enyém De ma Tinálatok is olyan furcsán rosszra fordult a világ, hogy a Te német józanságod még egy évvel ezelőtt el sem bírta volna képzelni, mint ahogy nem hiitted el, hogy mikor megjön a tél, írni fogok Neked. — Igazad volt — Ki gondolt volr ősz megindulásakor téli emlékezésre. % — Kinek Jutott volna eszébe közöttetek, hog> tényleg olvasni fognak rólatok, csitri, kis német leányokról, akik szerettétek a mesét, a sétákat és a drága csokoládét .... A Haide virított és én megírtam, miről beszélgettünk, mert volt benne valami különös. ' Utána még egy ígéretet tettem. Hogy meghívlak Téged farsangra. — Erről akarok most Veled okosan beszélni, józanon, amilyen a Ti természetetek, akik hozzá vagytok szokva a tengerről télire behúzódó ködhöz, ami a szárazföldre menekül novemberre és áprilisig el se mozdul onnan. — Arról meséltem akkor a vörösvirágu Haide nyílásában, hogy egy szép farsangi magyar mulatságon el fogjuk táncolna a csárdást utána hintón megyünk haza és én elmegyek cigányozni ...reggel felé aztán éjjeli zenét kapsz, — egyszóval kiélvezed a mi magyar farsangunk minden szépségét, a tokajit, a csárdást, a cigányt, a szánkát és az éijeli zen^t, elgvö’n örködö! n magyar népviselet csillogó szépségében, a spines prusüikokbari a P'-oc n -t-’ Ha hosszú pántlikákat e’/iszel majd emlőkbe Húgainak, mint én hoztam e! a iJiucient-Kneipek .iu- moros emlékéül egy becses kulőr-bandot, meghallgatod a mentés leventék sarkantyú-pengését és mindent... — Hogy csillogott a szemed ... — Hogy vágyódtál... — Igaz-e, kicsi tengerparti leány? ... Tudom, hogy elmondtad az iskolában- mert a kis Káthe — a szomszédból — egyszer elszólta magát nekem, hogy igaz-e az, hogy Neked is lesz „magyar maskarád", mert ö nein hiszi el, hogy ott mindenki maskara-ruhákban járjon, meg hogy én csak bolondozok és ez nem igaz, ő azt jobban tudja. — Hogy irigyelhettek Téged za osztálytárs- nőid, büszke, kicsi Hilda. ...Bocsáss meg, hogy ezt a levelet megírom Neked. El fogsz szomorodni. Sirni fogsz. Hát csak rövid leszek. — Ne gyere, Hilda. Látod, nem tudom folytatni. Ne gyere. Elég, ha csak ennyit irok, úgy si sirni fogsz. De mégis... megírom, mert igy ajzt hinnéd, becsaptalak, hazudtam. Pedig nem úgy van. De itt olyan rossz lett a világ, kicsi Hilda, hogy Te ezt elképzelni sem tudod. Itt a gazdag emberek szegények lettek, a szegények koldusok, a nagyon szegények pedig éh én-halnak. Tokajit se iszunk már, nincsen elég pénzünk. A cigány se játszik mindig magyar nótát... verklisnótákat is játszik már és sohasem látott arcok vigyorognak feléje ... nem esik ez jól... ... Meg a ruhákkal is, Hilda... baj van, mert ha Te kimennél az utcára benne, becsuknának egy piszkos lyukba, valamiért azt sem szabad, — meg farsang se lesz itt ezidén... nem lesz legényfogó pántlikák lengetése, sáros, fotózott csizmákat találnál a sarkantyupengés helyett, amik csak az utcasárban szutyognak, az emberek hangtalanok lettek ... némábbak ... még keserűbbek... és kérvényezni kell az éjjeli zenéért... ...Ha úgy elképzelem, hogy ezt találnád itten a sok színes, kislányos ábránd után, ezt a való Ságot, még jobban sárnál, Hilda. — Ne gyere... És bocsásd meg, hogy igy van, mert én nem fogom tudni soha megbocsátani. ...Szeress azért minket továbbra is. Mi ránk, magyarokra, nagyon ráférne ez ma... egy kis szeretet... idegenből is... Isten Veled! N. B. Kathenek ne mondd el, mit Írtam. Kinevetne Téged és az nekem — fájna. Inkább mondd neki azt, hogy meghalt valakim, azé^t sajnálsz. így legalább nem fogsz hazudni sem: meghalt valakim: egy álom Wallentinyi Dezső. — (A prágai meteorologlal Intézet Jelentése.) Időlóstás: Továbbra Is felhős, borult, valakivel meíegebb Időjárás várható nyugati szelekkel. * — Bencs visszérkezett Prágába. Benes Ede dr. külügyminiszter ma reggel visszaérkezett Prágába. — (Nlttl kapja a Nóbel-békediiat.) Berlinből jelenti tudósítónk: A római Secclo közli, hogy a rbéke Nóbel-diját Nitti voit miniszterelnöknek ítélik oda. & ! ■ \ Prágai újdonságok | j i * Dícle ükSrőJí | í if BRIONI IS 1 g Aj 3 Prága II, Nekázanka 11 ® 5 IS AMERiHAN-DAR | __