Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-02 / 131. szám
sainkban és meghitt falvainkban éli a sivár magyar jelent és munkálja a magyar nemzeti kisebbség türhetőbb sorsát. A döntést az a most folyó részvényaláirási akció fogja meghozni, amelyet a magyarság legjobbjai indítottak meg. Poiracearé bukásáról beszélnek Párisbau. Prága, december 1. A brüsszeli konferenciát megelőző miniszterelnöki tanácskozás a mai hirek szerint ! december 9-én lesz Londonban. Valószínű, hogy a tanácskozáson a belga és olasz miniszterelnök is részt vesz. A londoni tanácskozás kilátásai általában kedvezőtlenek. Francia politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a tanácskozás eredménytelensége esetén Poincaré visszalép és Loucheurnak alkalmat ad arra, hogy uj alapokon oldja meg a jóvátételi problémát. Hogy Anglia nem fog szó nélkül parírozni Poincaré jóvátételi terveinek, erre rámutat a Daily Chronicle cikke, amely világosan kijelenti, hogy Poincaré terveinek tényleges végrehajtása, a Ruihr-vidék- nek katonai megszállása, az angol közvéleményben oly hatást váltana ki, amely föltétlenül összetépné a London és Páris között fönnálló szövetségei. Az angol alsóházban tegnap Bonar Lawhoz ismét kérdést intéztek arra nézve, miképen viselkednék Anglia, hf*. Franciaország a Rajna-vidéknek Németor- >• ágtól való eJszakitását keresztül vinné A miniszterelnök a kérdésre azt válaszolta, hogy az egészen hipotétikus s ezért nem tud pozitiv feleletet adni. A Berliner Tagblatt kölni jelentése szerint a rajnavidéki szociáldemokraták azzal a kéréssel fordultak León Blum francia képviselőhöz és Macdonald angol munkásvezetőhöz, hogy érvényesítsék befolyásukat a franFélévi munka után. (fi.) Prága, december 1. Engedtessék meg nekünk, hogy e helyen, amelyben a nemzetek, a társadalom és az emberiség nagy kérdéseivel szoktunk máskor foglalkozni, ma magunkról: a Prágai Magyar Hírlapról Írjunk. Sohasem szerettünk magunkról beszélni, csak akkor tettük, amikor elleneink támadásai már oly mértéket öltöttek, hogy lehetetlen volt a riposzt elől kitérni. Ez egyszer azonban nem a védekezés ösztöne nyomja kezünkbe a tollat, hanem a hála érzése mindazok iránt, akik megértettek bennünket, a törekvéseinket, az akarásunkat s az eszméinket A szlovenszkői és ruszinszkói magyarság akarata hívta életre a lapunkat Nekünk ez a kollektív akarat volt a törvényünk, a kánonunk, a zsinórmértékünk, amely meghatározta az irányunkat és amely megszabta a magunktartását. Valamennyi magyarért vagyunk, aki itt él a köztársaságban és csak egy ellenünk van: az a rendszer, amely jogtalanná, szegénnyé és koldussá akarja tenni a véreinket Ettől a vezérgondolattól nem tértünk el soha egy tapodtat sem. Akkor, amikor éppen egy félesztendővel ezelőtt lapunkat nagy útjára bocsátottuk, tisztában voltunk vele, hogy sorsa attól függ, hogy meg tud-e maradni azon a vonalon, amelyet a magyar nemzet sorsát alakító különféle erőtényezők eredője mey • i jelöl, azaz képes-e arra, hogy a magyarság különböző pártjainak, osztályainak és feleke- zetcinek törekvéseiből mindenkor megragadja azt, ami mindnyájunkban közös. Hat hónap munkája után — úgy hisszük — megállapítjuk, hogy senki sem vetheti a szemünkre, hogy mi ezt az irányt cserbenhagytuk. Ennek az állításunknak igazolására elég hivatkoznunk arra a szeretetre, amely- lyel a lapunkat odalenn, odahaza várják, a ragaszkodásra, amely olvasóink leveleiből felénk árad és olvasóink táborára, amely nap- ról-napra növekszik. A szlovenszkői és ruszinszkói magyarság lehetővé tette, hogy egy félesztendő megpróbáltatásaival meg tudtunk birkózni, sőt azon túl egyre tovább haladtunk a fejlődés utján. A magyarságnak további döntésétől függ, hogy a Prágai Magyar Hirlap félesztendős fönnállása után képes lesz-e hivatását mindaddig teljesíteni, amig szükség lesz reája. ítéletét a magyarság most hozza meg. Most folyik a részvényjegyzési akció, amelynek sikerén múlik, hogy az egyetemes magyarság országos lapja tovább is folytathatja-e nemzetvédelmi hivatását. Nógrád-, Gömör-, Hont- és Zólyommegyék, valamint Kassa város magyarsága, amikor tömegesen jegyezte a most alakuló vállalat részvényeit, kinyilvánította a laphoz való bizalmát. Nem kételkedünk benne, hogy a Szlovenszkó és Ruszinszkó egyéb területein élő magyarság sem fogja megvonni a laptól a bizalmat, amelyet teljes erejével igyekezett kiérdemelni. Egy félesztendő óta itt állunk az első csatasorban. Egy félesztendő után meg nem fogyott hittel, meg nem tört reménnyel és ki nem hülő szeretettel szolgáljuk a magyarságot. Oly férfiak állanak mellettünk, akiket a nemzet választott vezéreivé és olyan gárda segit bennünket, amelyben a magyarság legjobb írói, művészei és tudósai csoportosulnak. E vezérek támogatásának és e gárda fáradhatatlanságának köszönhető, hogy a Prágai Magyar Hirlap messze túl ez ország határain nevet, súlyt és megbecsültetést szerzett magának. Az elmúlt félesztendő megfeszített munkája — úgy érezzük — nem volt egészen hiábavaló. Ez az érzés önt belénk uj erőt, amikor általlépjük az első félesztendőt, a legnehezebbet egy lap életében. Es ez az érzés éleszti bennünk a hitet, hogy a magyarságnak szüksége van a munkánkra. Ezt persze nem mi döntjük el, ezt az a millió magyar fogja eldönteni, aki odalenn, a mi kedves várociák rajnai tervével szemben. A rajnavidéki munkásság erőteljes akciót folytat a francia politika ellen s reméli, hogy a francia és angol munkásság szimpátiáját megnyeri. Mai jelentéseink: Heves jelenet Poincaré és Millerand között. Berlin, november 30. A Berliner Tage- blattnak jelentik Párisból: A belga miniszterelnök bejelentette a londoni konferencián való részvételét. Mussolini válasza eddig nem érkezett meg. A londoni konferencia nagyban hasonlít a legfelsőbb tanács üléséhez. Francia politikai körökben erős a pesz- szimizmus a konferenciával szemben. Ezt növeli az a régen elrejtett ellentét, amely a köztársasági elnök és Poincaré között fönnáll s amely rövidesen kirobbanhat. A szombat esti tárgyalásoknál az Elyséeben Millerand és Pohicaré között heves összeütközések voltak. A jóvátételi válság Franciaország kedvezőtlen pénzügyi helyzete folytán nemcsak külpolitikai kérdés, de kihatással van a belpolitikára is. Ha a londoni tárgya’ások eredménytelnek lesznek, úgy Millerand Poinca- réval szemben Louchert fogja a francia politika előterébe állítani. Prága, december 1. A lausannei konferenciáról szóló hirek arra mutatnak, hogy a konferencia munkálatai rendkívül lassan és nehézkesen folynak. A cseh-szlovák sajtóiroda közzétette Benes- nek egy nyilatkozatát, amely szerint Benes a konferencián részt vevő hatalmaknak azt a tanácsot adta, hogy igyekezzenek mielőbb befejezni a konferenciát, hogy a keleti kérdés elintézése után minden figyelmüket a legnagyobb probléma: a jóvátétel megoldása felé fordíthassák. Ez a figyelmeztetés rendkívül naiv és hiábavaló tanács, mert az antantnak nincs egyéb vágya, mint hogy tűhegyen a lausannei tanácskozásokon s nem rajta múlik az, hogy nap-nap mellett fölmerülnek oly kérdések, melyek a konferencia munkáját megakasztják. Jelenleg az orosz delegáció viselkedése képezi akadályát a gyors és zavartalan munkának. Az antant jegyzéke nyomán az orosz delegáció arra az álláspontra helyezkedik, hogy részt vesz a tengerszorosok kérdésének tárgyalásában s a békeszerződésnek e kérdésre vonatkozó részét alá fogia Írni, de egyúttal rámutat a veszedelemre is, artety az antantot fenyegeti az esetben, ha Oroszországot arra kényszereik, hogy a békeszerződés egyéb részét ne ismerje el. Az oroszok valószínűleg jegyzék formájában fogják ezt az álláspontjukat a konferenciával közölni. A konferencia területi és katonai bizottsága mára összehívott ülését az oroszok kérésére hétfőre halasztották el. A konferenciáról a következő híreket vettük: Az orosz delegáció válaszol az antantjegyzékre. Lausanne, november 30. (Havas.) A konferencia mai napjáról a következő hivatalos kommünikét adták ki: A gazdasági és pénzügyi bizottság által létesített albizottságok Politizálj magyar, ha tudsz. Irta Fekete Nagy Béla. Kolozsvár, november- 30. A Prágai Magyar Hirlap az összes sajtóorgánumok között az egyetlen, amely az utódállamok magyarságának sorsát minden vonalon egyaránt figyelemmel kiséri és történelmi hűséggel regisztrálja. Az egyes uj államalakulatok területén a P. M. H. kimerítő közlései dacár-a is meg- magyarázhatlannak tartják, hogy Romániában, hol a magyarság a maga közel két-, milliós számával a legtekintélyesebb kisebbség, a politikai életben, kiváltként a parlamentáris küzdelemben oly kevés hatással vesz részt. Szükségesnek látjuk e jelenség tárgyilagos magyarázatát adni a külföld érdeklődőinek s politikai tényezőinek tájékoztatására. Az októberi forradalom kormányzati fejetlensége idején a magyarországi román nemzeti komité elérkezettnek látta a régvárt alkalmat arra, hogy évtizedes aspirációi mellett manifesztálhasson. A nemzeti önrendelkezési jog jelszavával 1918 december 1-re összehívta' Gyulafehérvárra a román nemzetgyűlést. Az akkor hozott közismert határozatában Erdély minden népének a törvényhozó testületekben és az ország kormányzatában — úgy a megyékben, mint a községekben — az általános, közvetlen, egyenlő és titkos választójog alapján — az őket alkotó egyének számaránya szerint — mindkét nemre nézve a 21. életévtől kezdve képviseleti jogot ígért. Az egy év múlva Párisban 1919 december 9-én létrejött „Külön Egyezmény" a nemzeti kisebbségeknek szintén biztosította a polgári és politikai jogok gyakorlásának teljes egyenjogúságát Szögezzük itt még le, hogy a magyar békefeltételek 1920 január 15-én kerültek nyilvánosságra és 1920 junius 4-én Írattak alá, ratifikációjuk pedig csak 1920 november 29-án történt. Ezeket mind megelőzően a román lakosság védőszárnyai alatt működő nagyszebeni kormányhatóság, a Consiliu Diri- gent, 1919 julius 19-én és augusztus 17-én kiadott rendeletéivel sietett intézkedni a választások előkészítéséről. Zárt ajtók mögött, titkon összeállittatta az erdélyi választók névjegyzékét A rendelet 11. szakaszának pontja a megválasztásra való méltatlanságról beszélt és ezzel ajtót nyitott arra, hogy a vezető magyar intelligencia megfosztassék politikai jogaitól. A rendelet többi pontjairól ne is beszéljünk. Csupán ama ténymegállapításra szorítkozzunk, hogy e forradalmi, soha el nem ismert kormányzói hatalom rendelkezései alapján készültek el a választói névjegyzékek, amelyekből a magyarság választójogosultjai százezerszámra hagyattak ki. De mit törődtek ezzel, a román Consiliu Dirigent házi használatára készült ösz- szeirással az erdélyi magyarok akkor, 1919 júliusában, augusztusában, amikor még jogszerideg a magyar impérium alá tartoztak. Az 1919 november 29-re összehívott román parlamenti választásokon a magyarság egyáltalán nem vett részt — még ama kevesek sem szavaztak, akiket hellyel-kőzzel beírtak a választási névjegyzékbe. A Consiliu Dirigent választójogi rendeletét a következő Avarescu-kormány is : JÉ Prága, szombat, 1922 december 2. A Szlovenszkői es RnszInszkOl Szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkői szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Boán áll a korona? Dec. 1-én fizettek 1ÖG cseh-szlovák koronáért: Zürichben 16.90 svájci frankot Berlinben 24488.— német márkát Budapesten 7400.— magyar koronát Bécsben 224700.-— osztrák koronát A keleti ihálcekonfereiacia iSmoi iMuaggiitatcR. megkezdték munkájukat. Venizelosznak hosszabb beszélgetése volt Cursonnal. Az orosz delegáció tegnap válaszolt szóbelileg a konferencia vezértitkárságának a szövetségesek jegyzékére. .Mivel a tengerszorosok kérdése valószinüen csak hétfőn kerül tárgyalás alá, a második bizottság holnap a kapitulációk ügyét fogja tárgyalni. A kisebbségi kérdés és a menekültek ügye. Lansaníie, december 1. Nansen dr. a népszövetség megbízottja ‘ részt vesz a kisebbségi kérdés és a menekültek segélyezése tárgyában meginduló tárgyalásokon. Ezekre valószínűleg pénteken vagy szombaton kerül a sor. Bolgár jegyzékek ■ a konferenciához. Szófia, november 30. A bolgár kormány megbízta a lausannei delegáció vezetőjét, Stambolinszkyt, hogy nyújtson át jegyzéket .a konferenciához, amelyben a tráciai menekültek repatriálását sürgeti. Ezeknek a száma Bulgáriáiban mégha adja a kétszázezret. Egy másik jegyzékben arra kérik a konferenciát, hogy a nyug.attráciai bolgár lakosságot vegyék védelembe, mert ezeket a görögök kivándorlásra akarják kényszeríteni, hogy a kisázsiai menekülteket ott elhelyezhessék. Venizelos nem mond le. Páris, december I. A Petit Párisién lausannei tudósitója jelenti, hogy Venizelos nem gondol arra, hogy lemondjon a görög delegáció vezetéséről s kijelentette előtte, hogy elfogadta ugyan azt a felhívást, hogy a görög érdekeket a külföldön képviselje, de határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó a politikai életbe visszatérni. Éppen ezért pillanatnyilag nem foglalhat állást az országban történő eseményekkel kapcsolatban.
