Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-02 / 131. szám
Z^iá(íATMA(ímn7fiRTAP Szombat, december 2. fenntartotta 1920 április 3-án kiadott rendeletével és a választói névjegyzékek kijavítása nélkül hajtatta végre az uj választásokat >~ Még jobban rátetézett erre a Bratianu- ftormány, mely az idei márciusban ugyanezzel a választólistával szavaztatott. Tehát a mai román parlamentet a békeokmány ratifikálása után másfél évvel és a párisi „Külön Egyezmény** kelte után harmadfél évvel, tehát teljes békében, egy forradalmi, kivételes rendelkezéssel, titkon, ellenőrzés nélkül, célzatosan összeállított választójegyzék alapján választották meg. > A minden irányban guzsbakötött, jogaitól megfosztott, százszor .megpofozott, ezerszer megfélemlített magyarság fájdalmának s szenvedéseinek alig mert hangot adni. Az erdélyi magyar sajtó egy egy bátortalan tiltakozására s letompiíott panaszszavára az volt az Avarescu-kormány cinikus válasza: „Tessék a magyarságnak a politikai aktivitás terére lépni, akkor szóba állunk veíe.“ A Braíianu-kabinetnek is ez volt az álláspontja. Nos, a magyarság a tavaszi választásokkor megkisérletíe az előre látottan lehetetlent is. Résztvett a választásokon. És si- •került a választásokon két szenátort és egy képviselőt a pótválasztásokon pedig egy szenátort és két képviselőt bejuttatnia a román törvényhozásba'. Ne feledjük, hogy Romániában közel kétmillió magyar éi. A törvény szerint minden ötvenezer lakosra és harmincezret meghaladó töredékre egy képviselő, minden százezer lakosra és hatvanezret meghaladó töredékre pedig egy szenátor esik. Közel tiegyven képviselőt és húsz szenátort kellett volna tehát az erdélyi magyarságnak a törvényhozásba küldenie. És küldött hatvan helyett: hatot. Az erdélyi riiagyarságot az a perfidia, hogy a kormánytényezők ugratják a politikai aktivitásban való részvételre, és mikor jobb meggyőződése ellenére belemegy a küzdelembe, akkor szemérmetlenül elgáncsolják, a végsőkig elkeserítette, t; Ez a keserűség tört ki belőle az uj, egységes Magyar Párt kolozsvári alakuló gyűlésén, ahol Sándor József országgyűlési képviselő adott annak hangot. Határozati javaslatot terjesztett elő, melyben kimondta a Magyar Párt, hogy minden erejével küzdeni fog a mostani, ad hoc készült és idejét múlt, ■a jogegyenlőséggel is ellenkező rendelet mielőbbi igazságos és méltányos megváltozta- 'fásáért, a választói névjegyzékeknek évente való összeállittatásáért és a választások iga- szólásánál a független bírói eljárás behozatallá érdekében. A guzsibakötött erdélyi magyarság politikai aktivitásának ez az első lépése. Le kell rázni a bilincseket annak a karjáról, akit párviadalra hívunk. Kultureurópai fogalmak [Szerint a békóbaverten való erőszaktétel [nem küzdelem. Nem lovagias, nem férfias — ísőt még csak nem is tisztességes dolog. ttedvciöííeiuöl ítélik meg a m&gifsr—cseh szlovák ünusatEentalad tárgyalási Budapest, december 1. (Saját tudósítónk felefonjelentése.) A cseh-szlovák kormány megbízottai megérkeztek Budapestre és megkezdték a tanácskozásokat a magyar-csehszlovák árucsere-forgalomra vonatkozó egyezményről. Az uj szerződést a már megkötött kereskedelmi szerződésbe illesztik bele. Az árucsereforgalmi szerződés csak ideiglenes időtartamra fog szólni és igen szűk keretek között mozog, mert Magyarországnak figyelembe kell vennie a belföldi ipar érdekeit, viszont cseh-szlovák részről valutáris nézőpontból Ítélik meg a helyzetet és azért igen óvatosan kezelik a kérdést. Beavatott gazdasági körök nem nagyon optimisztiku- san ítélik meg a tárgyalás várható eredményét. Mindazonáltal valószínű, hogy mind a két kormány legmesszebbmenő jóakaratának és kedvezményének sikerülni fog olyan megállapodást létesítenie, amely mindkét fél érdekeit kielégíti íw«2eire*rK<í3p ís«E«8 mt ea l<o.js<ot &ú"i3 tét4»wái.sc& ismn'eTr*&síí«firaeft. jnr £e<* tösMÉ* fv&ígvj trs (Pvétfóemü \$tijí*sk 3l£ivA magyar snszögaztógi kamaráit és a mezőgazdasági munkásság. Irta: Gesztelyi Nagy László dr. Kecskemét, november 30. Az 1920. évi XVIII. törvénycikk alapján létesített mezőgazdasági kamarák feladata, hogy a magyar mezőgazdasági népesség egyetemes érdekeinek a védelmét, a magyar mezőgazdaság minden irányú előbbrevitelét, fejlesztését szolgálják, előmozdítsák. Eddig ugyanis nem volt olyau érdekképviseleti szerv Magyarországon, amely a kis-, középes nagygazdát a mezőgazdasági cseléddel és munkással egy szervezetben, közös munkára összehozta volna. A mezőgazdasági kamarákról szóló törvény szerint a községi mezőgazdasági bizottsági tagok választására jogosult minden 24 évet betöltött férfi, ha magyar állampolgár és a mezőgazdaságban állandóan alkalmazva van, akár mint gazdasági cseléd, akár mint gazdasági munkás, ha legalább három év óta lakik a község területén. A választottakon kívül hivatalból tagjai a kamaráknak az egy vármegye területére kiterjedő mezőgazdasági munkásegyletek egy elnöke és egy vezető tisztviselője. A mezőgazdasági kamarák a mezőgazdasági munkásegyletekkel szükség szerint összeköttetésbe lépnek és a gazdatársadalom, valamint a gazdasági munkások további közérdekű szervezkedését elősegítik. A fenti elvek érvényesülnek az Országos Mezőgazdasági Kamara felépítésénél is, ahová minden kerületi kamara tiz rendes és 15 póttagot választ. A Mezőgazdasági Kamarák részt kívánnak venni minden olyan társadalmi vagy hatósági kezdeményezésben, amely a mező- gazdasági munkásságot valamilyen vonatkozásban érinti. A földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztályával is megvan a mezőgazdasági kamaráknak az állandó ösz- szeköítetésük. Ez az osztály most dolgozik a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslaton, amely a mezőgazdasági munkabérek tekintetében egyes vidékeken mutatkozó aránytalanság megszüntetését célozza. A földmunkások bére ugyanis ezidőszerint az ország több vidékén tetemesen alatta marad az általános munkabéreknek. Az ország több részéről érkeztek pina- szók a földmivelésügyi miniszterhez arról is, hogy egyes mezőgazdasági munkaadók, kihasználva a feles munkakinálatot, a munkabéreket a létminimum aíá nyomják. A törvénytervezet értelmében minden közigazgatási járásban meg kell szervezni a munka- bérmegállapitó bizottságokat. A minimális készpénzbéreket — amely független a természetben kapott járandóságtól — munkanemre, helyre, időre való tekintettel idöközönkiní felülvizsgálják. A megállapított bérek mindenkor kötelezők lesznek. Ha bármelyik fél azonban magára nézve sérelmesnek tartaná a bizottság határozatát, felebbezhet az ellen a földmivelésügyi miniszterhez. * A D u n a-T iszaközi Mezőgazdasági Kamara tanulmányozza a Kamara területén a munkanélküliséget és a munkáshiányt. Személyes kiszállásokkal, adatgyűjtéssel igyekszik megállapítani, hogy van-e valóban és milyen mérvben munka- nélküliség és hogyan lehetne a kenyér nélkül maradt mezőgazdasági munkásság téli megélhetését biztosítani. Ez ügyben a Magyar Gazdaszövetséggel karöltve dolgozott a Kamara s az eddig szerzett adatok alapján a következők állapíthatók meg: A kisbirtokosok nagyrésze idegen munkások nélkül igyekszik elvégezni egész évi mezőgazdasági munkáját. Ennek oka egyrészt az, hogy a munkások természetbeni fizetést kérnek, ami szerintük igen sokra megy. Ezenkívül a munkások nagyrésze rosszindulatú, követelődző s munkateljesítményük messze mögötte marad a réginek. A munkások mellőzésének káros hatása annyiban mutatkozik, hogy az egyes kisgazdák nem tudnak a szükséges munkaerő hiányában a sokszor nagyon is időhöz kötött munkával rendes időben elkészülni. Érezhető még ennek a hatása abból a szempontból is, hogy oly munkák végzésénél, ahol egyébként férfimunkaerőre volna szükség, női vagy gyermekmunkát alkalmaz a kisgazda, ami a munka jó elvégzésére lényeges befolyással van. Sok helyen valóban a kereset hiánya miatti nélkülözések olyan cselekményekre ragadták a munkásságot, amelyek a társadalmi rendet és békét megbontják. * A munkanélküliség szempontjából a munkások két kategóriája különböztethető meg: 1. amelyik nem'akar dolgozni (mert ilyenek is vannak); 2. amelyik nem kap munkát A földmunkások nagyrésze békében külföldre vagy a most megszállott területekre ment munkáért azonban ma ezek is a mezőgazdasági munkanélküliek számát növelik. Most nézzük meg, mint fest a valóságban az ország több helyén a munkanélküliség. A mező h egyesi ménesbirtok igazgatója a környékén levő falvakban több Ízben kidoboltatta, hogy cukorrépaszedéshez munkásokat keres, az évi szakmányo- soknak megállapított igen jó bér mellett. Egyetlenegy munkás sem jelentkezett. Ezzel szentben tény az, hogy az uradalom cselédasszonyainak nagyrésze állandóan a küszöbön ül semmit ne mdolgozva, s a kom- menciós kukoricaföld termését 49 kg. kukoricáéit idegeneknek adja betakarításra. Csongrád megyében száz négyszögöl cukorrépa kiszedéséért 120 koronát ígértek, ami egy kát. holdnál közel húszezer koronát tesz ki és jelentkező nem akadt. E vidéken egyébként a napszám ára kukoricatörésnél 800 korona naponként élelemmel, vagy 20 kg. kukorica. Szentesen egyik birtokos nyitott homokbányájából annak partjára homokot akart kihányatni. A munkás köbméterenként 600 koronáért akarta vállalni, ami naponként kb. 6000 koronát jelent. Nagyszámú munkást keresett a közelmúltban a Hortobágyi haltenyésztő, a Nagylaki kendergyár, továbbá Berbida község s bár ez utóbbi napi 400 koronát s hetenként 7 kiló kenyeret 45 koronás, másfél kiló szalonnát 220 koronás kilónkénti árban kínált személyenkint, kevés jelentkező akadt. Kalocsáról jött jelentés szerint, szüretre számos szőlősgazda nem kapott munkást, a családtagok maguk végzik a szedést és a préselést, napszámost a városban alig lehet kapni. A dunavölgyi csatorna építésére is csak gyéren jelentkeznek munkások. A csepeli kikötő építéséhez sem tudnak elég munkást szerezni. A munkások nagy része ma könnyebb utón akarja megélhetését biztosítani és inkább nem megy munkára, ha az általa kívánt, vagy a szakszervezet által részére előirt ősz- szeget nem fieztik meg neki. Sürgősen elrendelendők volnának a régóta követelt és fölötte szükséges útjavítási és útépítési munkálatok, csatornák javitása, tisz titása. újak építése, mint közmunkák. Az it végzett munkák teljesítéséért azután az ál lám, vagy a városok (községek) az inségak ció folytán begyült természetbeni adomá nyokból fizetnék a munkabéreknek legalábl is egy részét. De keresztül lehetne vinni az is, hogy a nagyobb birtokosok és munkaadók is természetben fizetnék a munkaszolgáltaid-* soknak egyik jelentősebb részét. A Dunavölgy lecsapolási munkálatainál nagyon sok földmunkás nyerhet elhelyezést. Nem lehetne e itten megfontolás tárgyává tenni azt, hogy azok a fö’dmunkások, akik e lecsapolási munkálatoknál dolgoznak, a viztö? megtisztított területből egy-egy részt kapnának örök tulajdonul munkabérük egy része fejében? Ez a földtulajdonosokkal volna természetesen elintézendő. Igaz.hogy ezek alig használható területek lesznek, de belterjes műveléssel, azt hisszük, ezek rövid idő alatt termővé volnának tehetők. A Mezőgazdasági Kamarák nemcsak a törvény alapján, de a társadalmi béke, a helyes szociális fölfogás s a nemzeti szempontok megóvása érdekében is minden módot és alkalmat megragadnak arra, hogy a mezőgazdasági munkásság helyzetén javítsanak. Ma természetesen nem lehet minden igényt tökéletesen kielégíteni. Mindnyájunknak várni, tűrni és szenvedni kötelességünk a jobb jövőért. X enuiMíMiiscg a szenátus alísísi. Prága, december I. A szenátus mai első ülésén első olvasásban elfogadták azt a javaslatot, amely a szlo- venszkói és ruszinszkói takarékpénztárak és fiókintézeteik segélyeiről szól. Azután azt a törvényjavaslatot vették elő, amely a munkanélküliek segélyére vonatkozik. Jakubka előadó kifejtette, hogy az 1922. évre előirányzott hetvenöt millió korona nem mutatkozott elegendőnek, mert az év első felében is hatvanöt millió koronát fordítottak munkanélküli segélyekre. Ezért száz millió korona ideiglenes hitelre van szükség. Szükség van továbbá az 1921 szeptember 12-én 322. szám alatt kelt törvény kiegészítésére is. Ilyen értelemben beszélt H a v 1 e n a, a költségvetési bizottság előadója is. Ldnek német szociáldemokrata szenátor abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kért hitel nem lesz elegendő. A heti munkabérveszteség körülbelül harminc millió koronát tesz ki. A kormánynak ezért munkaaikaLmat kellene teremtenie. A koalíciónak törődnie kell a nem cseh munkások érdekeivel is. J i 1 e k szenátor a munkanélküliség okát a német iparosoknak az állam elleni harcában látta, mivel üzemük szünetel, noha erre nincsen ok. Kovalik dr. szlovák néppárti kijelentette, hogy klubja a javaslat mellett fog szavazni, de ezzel nem tekinti elintézettnek a munkanélküliség kérdését. Követelte a szlo- venszkói munkásság arányos segélyezését és kifogásolta, hogy a szlovenszkői ipar el van hanyagolva. Az ipar és a kereskedelem különösen a Kassa-Oderbergi vasút magas díjtételei miatt szenved, amely az állomásról egy háromnegvedkilométernyire fekvő gyárba való szállításért háromszáz koronát számit. A válságból az egyedüli kiút az. hogy a szállítási díjszabást leszállítsák, éppen úgy a szénadót és más adókat. Matuscsák kommunista szenátor kijelentté, hogy a munkásság nem alamizsnát kér, de munkát. Kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésbe hadgyakorlatokra ötvenkét millió koronát fordítanak és követelte, hogy ezt az összeget, középületek építésére fordítsák. S t ais z t n 1 csch-szociáldemokrata szenátor kijelen te te, hogy a munkanélküliek segélye a társadalom egyik legégetőbb kérdése. Azt hangoztatta, hogy a deflációt fokozatosan kell keresztülvezetni, hogy a tarifákat és adókat leszállítsák és az uzsoraszerü bamkkaimatlá'bat mérsékeljék. Az előadók zárszavai után a törvényt változatlanul elfogadták. Az első ülés befejezése után öt perccel megnyitották a szenátus második ülését, a melyben az 1923. évi költségvetést a költségvetési bizottsághoz utasították azzal, hogy tiz napon belül terjessze be jelentését. A legközelebbi ülés december 12.-én lesz. Napirenden szerepel az az indítvány hogy, rövidített eljárásban tárgyalják a költség- vetést. A szenátus munkarendje. A szenátus ülését megelőzőleg az elnökség, majd a klubelnökök tartottak értekezletet, ahol a költségvetés általános vitájának tartamát eoy napban, a költségvetés részletes vitáját pedig három napban állapították meg. Rágalmak a jugoszláviai magyar párt ellen. Szabadka, december 1. A Belgrádban megjelenő Vreme közli az olasz fasoisták és a külföldi horvát komité között történt megállapodást, mely szerint a szövetkezésben résztvesz az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Friedrich vezetése alatt álló fascista párt és a jugoszláviai Országos Magyar Párt Ezenkívül közli Frank Ivó dr.-nak a horvát komité elnökének kisérő levelét, amely a konvenció eredeti olasz példányát és annak magyar fordítását megküldi az Ébredő Magyarok Egyesületének. A kísérőlevél említést tesz a jugoszláviai Magyar Párt bizalmas körleveléről, amit a konvenció megkötésénél alapul fogadtak el a jugoszláv Magyar Párt közreműködésére nézve. A jugoszláviai Magyar Párt elnöksége tegnap este rendkívüli ülést tartott s a legerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy kalandorok bűnös módon visszaéltek a párt nevével s kijelentette, j hogy az okmányokban foglalt megállapítások nem I felelnek meg a valóságnak. Részvénytőke 8,0(0.000 Kfi. — Tartaléktőke 1,500.000 Ké, — Igazgatóság: Prága, Marianskn 2. ez. Vezérképviselet: Bratialava, Sturova ni. (Baross Gábor-n ) 0 az. Főügy nökségek: Koéice Hlavna ni., Lnénnoe. Fomarno, Leviee. Ipolske 8aLi, Munkaéevo, Beregsa*, -Rirnavskn Sobotn és ezenkívül képviseletek Slovensko és Pod- karpatska Eus összes nagyobb helységeiben, Continciíafc biztosító rt. Prága G02 a Fontiére általános biztosító intézet. Dadapest cscásztováhiaí Htotiia az elemi ágazatokra zoaalkozélaá A társaság foglalkozik a következő üzletágazatokkal: tűz, jég, baleset, szavatosság (bezárólag autoszavatosság és antórongálás), betörés, iivegbiztositás, szállítmány- és értékbiztositás. a lég,jutányosabb és legkedvezőbb feltételekkel. Minden helységben k r estetnek ügynökök vagy agilis üzletszerzők méltányos feltételek mellett. Jelentkezni a bra- tislavai vezérképviseletünknél lehet.
