Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-14 / 140. szám

Csütörtök, december 14. 3 A kisebbségek védelméről tárgyalt a iausannei konferencia. Páris, december 13. (Hav2S.) Lau-san- nei hivatalos közlés szerint az első bizott­ság a kisebbségek védelmének kérdésével foglalkozott. Curzon az összes kérdéseket felölelő beszédet mondott s kijelentette, hegy szerződésileg kell gondoskodni a Tö­rökországban lévő keresztény kisebbségek és a Görögországban lévő mohamedán ki­sebbségek védőiméről. Javasolja a követ­kezőket: 1. általános amnesztia úgy Török­országban, mint Görögországban mindama cselekményekre, amelyeket az utolsó khenc esztendőben követtek el; 2. a kereszté­nyeknek, törököknek és mohamedánoknak mentesítése Nyugattráciában a katonai szol­gálat alól egy bizonyos taxa lefizetése ei ■is­tiében; 3. a keresztények és mohamedánok vallási szabadságának biztosítása; 4. a ki­sebbségi védelmet ellenőrző intézmények megszervezése Konstantinápolyban és a gö­rög városokban, ha lehetséges, a népszö­vetség által. Barrére csatlakozott Curzon javaslatához s felsorolta amaz okokat, me­lyek Franciaországnak politikai tradíciói folytán a kisebbségek védelmét magának Törökországnak érdekében szükségessé te­szik. Garroni a hatalmak hű-marti tás ára apel­lált, amely megkívánja a kisebbségek vé­delmét. Isméd pasa történelmi visszapillan­tást vetett arra, hogy a kisebbségi kérdés az idegen hatalmak állandó beavatkozása folytán mérgesedett el s hogy ez a kérdés íe’jesen elesik akkor, hogyha a török és gö­rög lakosság kicserélését határozzák el. A többi külföldi bizonyára mind jó török pol­gár lenne, mert a török törvények és a kormány liberális politikája teljes biztonsá­got nyújtanak neki. Curzon és Venizelos eme gondolatmenet e’len foglaltak állást. Chilid amerikai delegátus felolvasta az ame­rikai kormánynak e kérdésben elfoglalt ál­láspontját. A szerb delegátus állást fog’alt Isméd pasával szemben és csatlakozott Curzon javaslataihoz. Isméd pasa kijelen­tette. hogy Törökország hajlandó a görög lakosságot Konstantinápolyban meghagyni, fönntartja magának azt a jogot, hegy Curzon expozéjára később válaszoljon. Curzon erre fölkérte Isméd pasát, hogy több delegáció kívánságának megfelelően szerdán délelőtt tizenegy óráig adjon vá­laszt. Az ülésről szerzett benyomás igen jó és általános az a remény, hogy megegyezés fog létrejönni. A törökök tudatában vannak annak, hogy mily helyzetet teremtene Kon­stantin ápo'yban a görögök tömeges kiutasí­tása, mert hiszen jóformán az összes pékek, szabók, cipészek és más iparosok a görögök közül kerültek ki. Lausanne, december 13. (Havas.) A tö­rökök kijelentették, hogy hajlandók a kon­stantinápolyi görögök kiutasításától el­tekinteni, ha nem veszik tekintetbe a kö­vetkezőkre nézve ennek alkalmazását: L A görögkeleti patriarchátus; 2. azok a görögök, akik nem török alattvalók; 3. azok a görögök, akik török alattva'ók bár, de nem születtek Konstantinápolyban; 4. ama görög társaságok, amelyek három éven át Törökországgal szemben ellenséges maga­tartást tanúsítottak. Ismét pasa nem szerencsés „történelmi professzor.* Lausanne, december 13. A kisebbségek kér­désében folyó bizottsági tárgyalásról kiegészitő- leg a következőket jelentik: Az Isméd pasa ré­szérői leadott nyilatkozat nemcsak Cursoti, de a többi delegátusokat is csalódásba ejtette. A be­széd hangja és formája mindenkit meglepett. Miután Curson a kérdés történelmi fejlődéséről áttekintést adott és konkrét javaslatokat tett, Is­méd pasa egy hosszú, előre elkészített nyilatko­zatot olvasott fel, amely különféle szerzők mü­veiből vett idézetekkel Igyekezett bizonyítani azt, hogy a törökországi kisebbségek szerencsét­len helyzetéért a nagyhatalmak felelősek, akik beleavatkoztak ebbe a kérdésbe. Azt igyekezett bizonyítani, hogy Törökország engedékeny volt a kisebbségekkel szemben s hogy az úgynevezett török barbárság merően kitalált mese. Éppen ezért Törökország visszautasítja már előre is az idegen hatalmak ingerencláiát és szembehe'yez- kedik a népszövetség közvetítő tevékenységével. Mikor Isméd befejezte beszédét, Curson állott fel és nem titkolta el csalódását és meglepetését Értésére adta Ismédnek, hogy senki sem vonja kétségbe hadvezérl és diplomáciai képességeit és szolgálatait, de mint történe'mi professzornak nincs szerencséje és arra kérte őt, hogy a ki­sebbségi problémához igyekezzék a humanitás és az egyemoguság szellemétől áthatva közeledni C h i 1 d az amerikai Egyesült Államok nevé­ben emlékeztette a konferenciát arra, hogv Ame­rika már hetvenötmillió dollárt adott a kö^el ke­leti menekültek segélyezésére s hogy Törökor­szágnak, amely arra törekszik, hogy független hatalom legyen, meg kell értenie azt, hogy min­den lakosának biztonságát garantáln’a kell. Is­méd pasa láthatólag zavarban volt és ismételten krelentetíe, hogy Törökországot nem terheltet’ felelősség s megígérte, hogy Curson fejtegeté­seire szerdán fog részletesen vá'aszolni. Törökország 12000 katonát tarthat Konstantinápolyban. Páris, december 13. .(Havas.) A Má'ten jelenti Lausanneboí, hogy a tengerszorosok kérdnésében intézkedő bizotság megengedte, hogy Törökország Ko n-s ta r, tfjnáipoly bssn tizenkétezer emberből, álló helyőrséget tatrí­hasson. Egyúttal megengedik azt is, hogy ott badíhajóbázíssa! bírjon s hogy a Márvány- tenger partját ágyúikkal erősítse meg, ame­lyeknek kalibere azonban nem lehet na­gyobb tizenöt centiméternél. Refet pasa Trácia koímányzója less. London, december 13. (Reuter.) Refet pasa Konstantinápolyt véglegesen elhagyja és Trácia kormányzója lesz. Konstantiná­poly kormányzójául Adnan bejt nevezik tol. 3l5iaSBi**S3ai!gaSB!!lSÍ5gEaaB8»HS»aSaaSSH3«*S*aS8*B»«a®!BW«OJrBMB*B**S#»HS ítélet előtt a brünni kémkedési pör Prága, december 13. (Saját tudósítónktól.) A bríinni kémke­dési ügy tegnap estig tartó folytatólagos tárgyalásán abizonyítási eljárást nagyjában befejezték, amennyiben az összes jegyző­könyveket és tanúvallomásokat felolvasták. A mai tárgyalás. Ma reggel fél 10 órakor nyitotta meg az elnök a tárgyalást. A bíróság azoknak a ka­tonai iratoknak a felolvasására tért át, a melyek a vádlottak előéletére és katonai szerepére vonatkoznak. Wurm a hadosztálybüróság beállításában. Wurm százados fanatikus német náció- j nalista és monarchista, a háború alatt a cse­hekkel igen rosszul bánt. A cseh katonákat csak „cseh kutyáknak11 nevezte és folyton azzal fenyegette őket, hogy agyon’öveti. Általában minden igyekezetével azon volt, hogy a cseh katonáknak kellemetlenséget okozzon és hogy őket kínozza. Abiciózus katona volt, könnyen haragra lobbanó, mindamellett jó családapa. Teljesen vagyon­talan. Nowakovszky jellemzése. Novakovszky hadnagy a forradalom után tagja volt a csehországi német katonai alakulatnak. Összeköttetésben állott régi ezredtársaival. Még a köztársaság megala­kulása után is tagja volt az osztrák hadse­reg tartalékának és onan fizetést is kapott. Könnyelműen élt, sokszor mulatott és igen szerette a nőket. Sok pénzt költött 'el. Egy 'ízben egy Kai ab nevű barátja tizenkétezer koronát bízott rá, amelyet valutaspekuláció folytán elveszett. Vagyona nincs. Wolff szőüd ember volt, Wolrr százados tiszteséges életet élt, igen takarékos természetű volt, kávéházba is csak ritkán járt. Vőlegény és teljesen va­gyontalan. A megszökött fővádlót:, A jelentés szerint az összes vádlottak között a legtékozlóbb a megszökött és kö­rözött Phflipp főhadnagy volt Rendkívül i könnyelműen élt, igen sok pénzt költött el ! és különleges passziói voltak. Nagy lakást tartott és mindig növendégeket fogadott Baerannét nem engedik a tárgyalásra. Az elnök ezután tíz perc szünetet rendelt el. A folyosón a főtárgyalással kapcsolatos eseményekről beszélnek. így azt mondják, hogy Schwabe menyasszonya, Recklebe Róza, aki ebben az ügyben egy ideig le volt tartóztatva, majd szabadlábra helyezték, Né­metországba szökött Beszélgetnek a Morva­országban és Sziléziában állítólag fölfedezett kémkedési ügyről is. Némelyek arról vélnek tudni, hogy a nyomozás szálai Recklebe Ró­zához és Baeran képviselőhöz vezetnek és hogy ebben az ügyben Ausztria, Magyaror­szág, Németország és Lengyelország van ér­dekelve. Egyesek szerint a Baeran-iigy fő­tárgyalását még karácsony előtt, legkésőbb azonban karácsony és újév között fogják j megtartani. Baeran felesége kétszer is meg- I jelent a hadbiróság épületében és mint hall- J gaíó részt akart venni a főtárgyaláson. Az őrök azonban azzal a megokolással, hogy asszony nem vehet részt hadosztálybirósági tárgyaláson, nem engedték be a főtárgyalási terembe. Schwabe Baeran szerepéről. Szünet után az orvosszakértők és a fényképszakértők adták elő véleményüket. Az orvosszakértők kijelentették, hogy Wolff és Nowakowsky teljesen egészségesek, Wurm azonban súlyos idegbajban szenved és elődjei is idegbajban haltak el. Ezután Schwabe joghallgatónak, a kém­kedési tigy fővádlottjának vallomását olvas­ták föl. Az egyik jegyzőkönyv szerint Schwabe azt mondja, hogy önként jelentke­zett a rendőrségen, mert már mindenki be­szélt az ügyről és ezért ajánlatosabbnak tar­totta, hogy önként jelentkezzék. Akkor^ azt mondta, hogy idealizmusból és nemzeti érzés­ből kémkedett idegen államok javára. Nowa­kowsky val 1920-ban ismerkedett meg, irato­kat először 1921-ben kapott tőle. Ezek a cseh-szlovák csapatoknak elhelyezését árul­ták el Morvaországban és Sziléziában. Te­kintettel arra, hogy ebben az időben Cseh- Szlovákia csak Magyarországgal volt rossz viszonyban, fölkereste a prágai magyar kö­vetséget, mivel azt gondolta, hogy Magyar- országnak érdeke, hogy értesüljön az itteni katonai helyzetről. A többi jegyzőkönyv szerint Baeran kép­viselő a prágai német házban fölszólitotta a német diákokat, hogy behatóbban foglalkoz­zanak a kémkedéssel. Ez adott neki impul­zust arra, hogy Nowakowskyval összejöjjön és tőle titkos iratokat és terveket csaljon ki. A Nowakowskytól kapott iratokat eleinte Baerannak adta át. Később Baeran az irato­kat nem akarta átvenni tőle és azt válaszolta neki, hogy vigye él azokat a prágai magyar követséghez. Bajmóczyt, a prágai magyar követség titkárát, nem Baeran, hanem más­valaki mutatta be neki, ennek nevét azonban nem árulja el. A prágai magyar követségen négy-ötször fordult meg. Bajmóczy egy Ízben pénzt adott neki, mikor másodszor kellett volna pénzt kapnia, akkor azt rhondták, hogy Baeran utján fogják neki a pénzt elküldeni. A magyar követségtől összesen 8—10.000 koro­nát kapott, amely összegnek egy harmadát Nowakowskynak adta. Lapzáráskor a tárgyalás tart. ítélethoza­tal holnapra vagy holnaputánra várható. Az Uain-RassflQ flgif fotöDb foglalkoztatja a magyar nemzetgyűlést Prága, december 13. A magyar politikai élet előterében még mindig a Rassay-Ulajn-ügy hullámai álla­nak. A tegnapi izgalmas nemzetgyűlési ülés után, ma reggel nyilaikéizatáradai jelent meg a budapesti lapokban, aminek követ­kezménye egy újabb viharos parlamenti ülés lett. A magyar eseményekről budapesti szerkesztőségünk ezeket jelenti: Nyilatkozatáradat. Budapest, december 13. (Budapesti szerkesz­tőségünk teleíonjelentése). Az Ulain-Rassay-ügy áll a politikai érdeklődés előterében. A nemzet­gyűlés tegnapi ülése után, amikor Ulain sajnál­kozását fejezte ki a történtek fölött, a nyilatko­zatoknak egész áradata indult meg. A miniszterelnök. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelen­tette, hogy ezt az ügyet a nemzetgyűlés tegnapi ülésével lezártnak tekinti A kormány mindent tisztázott, így tehát nincsenek olyan részletek, amelyek még tisztázásra szorulnának. Egyebet nem mondhat Ulain is nyilatkozott. Ulain Ferenc így nyilatkozott újságírók előtt: — Meggondolatlanul elsiettem a dolgot. Tem­peramentumos ember vagyok és ez a magyará­zata annak, hogy a múltkori közbeszólás kisza­ladt a számon. Most már látom, hogy az infor­málóm nem volt egészen megbízható ember. — A dolog igy történt: Rassay annak ideién több napot Bécsben töltött. — Budapesten azt mondta, hogy München­be utazik, de kiderült, hogy nem ís járt Bajor­országban, hanem az egész idő alatt Bécsben tartózkodott, Rassay tegnap azt mondotta, hogy csak Lovászyva! és Garamival találkozott. Ak­ták vannak a kezünkben, hogy másokkal is tár­gyalt. A miniszterelnök is értesült a tárgyalás­ról, valamint arról, hogy valakinek liberális agitáciőra cseh pénzt fizettek. — Akkor még nem tudtuk, hogy’ melyik párt kapott pénzt. Rassay neve sem szerepelj az ügy­ben. csak annyit közöltek bizalmasan, hogy a ma­gyarországi liberálisok kaptak pénzt, a esetiektől. Megindult a kutatás a nyugta után. Egy kü földi ur vállalkozott arra, hogy megszerzi a nyugtát. Az illető teljesen szavahihető, úriember volt, senkisetn kételkedhetett rbban, hogy a dologban valami megbicsaklás történt. — Ma sem kételkedik senki, de lehetséges, hogy az illető külföldi ur, aki többször megfor­dult Budapesten, a szökevények hálójába ke­rült és azok körében prezentálták neki a nyug­tát — Bizonyára jó üzletet akartak vele csinálni, így került a nyugta fényképmásclata a minisz­terelnökhöz és hozzánk. Valószínű, hogy Rassay is onnan kapta meg. Az egyik aláírás alatt egy másik elmosódott aláírás látható. Véleményem szerint ez lényeges momentum. Eszemágában sincs, hogy lemondjak a mandátumról — fejezte be nyilatkozatát — Annyit megtettem, hogy ki­léptem az egységes pártból, hogy volt pártbeli képviselőtársaim ne feszélyezzék magukat A liberális lapok arról Írnak, hogy Ulain rö­videsen visszalép az egységes pártba. Hegymeghy-Kiss interpellál. A nemzetgyűlés mai ülésén Hegymeghy-Kiss Pál az interpellációk során fölszó’al. Újságírók­nak kijelentette, hogy megkérdezi, minő nyo­mozószervek nyomoztak ebben az ügyben és mi­lyen eljárást indítanak azok ellen, akik hamis bi­zonyítékokat gyártanak. Viharos ülés. Budapest december 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés imái ülését délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Bála elnök. Fölolvasta az inter- pellációs könyvet, amelyben több interpelláció volt bejegyezve és bejelentette, hogy az inter­pellációk meghallgatására a Ház délután félket­tőkor tér át. A napirend szerint következett a biztosítás, intézetek állami fölügyeletéről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Az első szónak Beck Lajos: Évtizedek óta törekszenek arra, hogy a biztosítási intézetek állami föl ügyeié tét tör­vénybe iktassák. Ez igen. fontos állami érdek és végtelenül sajnálom, hogy a javaslat nem egy szerves törvény keretében intézi el ezt az ügyet.. Az elnök ekkor öt perc szünetet rendel el, amely után Káííay Tibor pénzügyminiszter a következőket jelenti ki: Az arany kifizetési rendszerre a javas­latban nem lehetett kitérni, mert akkor az adó­kat is úgy kellene kezelnünk. A magánkapifcaliz- mus több hasznot biztosit és ezért nem lehet tel­jesen állami intézménnyé tenni a biztosítást. Rassay Károly (személyes kérdésben szólal föl): Azt az ügyet, amely már egy hét óta fog­lalkoztatja a közvéleményt, tegnapi nyilatkoza­tommal el intézettnek gondoltam. Ma reggel azon­ban azt vettem észre, hogy Ulain képviselő ur a reggeli lapokban gvanusitó nyilatkozatokat he­lyezett el ellenem. Ki kel! jelentenem, hogy Ulain képviselő urat tegnap már szinte megsajnáltam... Ula'u (ezekre a szavakra a terem közeoére siet, karbafonja kezeit és farkasszemet néz Ras- sayva!): Kár engem megsajnálni! Erre óriási zaj tört ki, az ellenzéki képviselők főkig ráfiak padjaikból és Ulain felé sietrek. Hir­telen fölugrik Gömbös Gyula és valamit Ulam fülébe súg. Huszár Károly is odasiet és karon- fogja Utalni azzal a céllal, hogy kivezesse a te­remből. Gömbös ekkor félrevonja Huszárt és az elnöki emelvény ab te heves gesztusokkal ma­gyarázni kezd valamit. Huszár Károly (fennhangon kiáltja): Mint a nemzetgyűlés aielnökének kötelességem a Ház ní­vóját megvédeni. Csak azt lehet terrorizálni, ak! fél. Az ellenzék megtapsolja Huszár Károlyt. Az elnök: Tekintettel az izgatott hangulatosa Őt perc szünetet rendel el. A képppviselők azonban dacára a szünetnek ne mtávoznak a teremből. Az ellenzékiek izgatot­tan szaladgálnak a teremben, ír.ig az egységes- pártiak nyugodta ülnek padjaikban. Eközben megjelenik Bethlen István gróf miniszterelnök a teremben, egy pillanat alatt informál tat} a magát a helyzetről, majd féirevonia Gömböst és Hu­szárt s tárgyalni kezd velük. Ellenzék (föl'kiáltások): Pártértekezlet! Rakovszky István: Három ember terrorizálja az országot Az izgalom egyre nő. A folyosókon a kép­viselők csoportokba verődve tárgyalják .az ese­ményeket. Benn a teremben Huszár Károly és Gömbös között újabb heves jelenetek játszódnák le. A miniszterelnök elhagyja a termet, majd Huszár Károlyt magához hivatja és vele a miniszterelnöki szobában hosszasabban tárgyal. Mikor Huszár elhagyta a miniszterelnök szobáját, kijelentette, hogy a kormányelnöknek fölajánlotta, hogy le­im nd a Ház alelnöki méltóságáról. A miniszter- elnök azután Gömbös Gyulát hivatta magához és vele is hosszabb ideig tárgyait. Gömbös visszatért és szótlanul padjába ült. Az elnök mintegy félóra múlva nyitotta meg újra az ülést,

Next

/
Oldalképek
Tartalom