Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-07 / 135. szám

3 Csütörtök, december 7. Z/Y&&lJU(WW7frMAP ▼ Az Országos Központi nuelszővelifezet mekftáése az összeomlás éta. Budapest, december 5. A Magyarország mai határait megálla­pító trianoni békeszerződés az Országos Központi Hitelszövetkezet által összetartott hitelszövetkezeti hálózatot is súlyosan érintet­te. Már magábanvévc az, liogy a történelmi Magyarország területén egymással szerves összefüggésben levő 2418 szövetkezet közül csak 856 maradt magyar impérium alatt, sú­lyos veszteség. Ehhez járul még az, hogy az elcsatolt területek szövetkezetei és a köz­pontjuk közötti viszony véglegesen mind a inai napig nincsen még rendezve. A forradalmak után, az alkotmányosság helyreállítását követő időkben a szövetkeze­ti gondolat iránt több megértést tanúsító közszeilemrcek tulajdonítható, hogy a hitel­szövetkezeti szervezet nem mutat visz- szafejlödést, sőt nagí-obb lendületet vett. Mig az összeomláskor azoknak a községek­nek az arányszáma, amelyekre a hitelszö­vetkezetek működése kiterjedt, az összes helyiségek 56 százalékát, 1920 végén már 63 százalékát teszi ki. Ha ugyanezt a számí­tást a szövetkezeti tagok, illetve azok csa­ládtagjaira Is kiterjesztjük, úgy azt találjuk, hogy 1916-ban a szövetkezetek által beháló­zott községek felnőtt lakosságának 30 száza-1 léka, 1920-ban pedig 36 százaléka tartozott, közvetlenül, vagy pedig a családfő közvetí­tésével valamely szövetkezet tagjai közé. A hitelszövetkezti hálózat munkája két kategóriára oszlik, a szoros értelemben vett pénzügyire és egyéb gazdasági természe­tűre. Az összeomláskor 1,116.000 üzletrész volt szövetkezeti tagok birtokában, kereken 56 millió korona értékben, ennek éppen a fele jut az elszakított területekre, ma azonban már ott tartunk, hogy a jegyzett üzletrészek értéke meghaladja a 75 milliót. A hitelszövetkezeti hálózat erősen meg­csonkított szervezetével is nagy szerepet tölt be az ország hitelében. Az összeomlás óta az egyes szövetkezetek 622 millió koro­nát folyósítottak kői csőriképpen, még pedig 1919- ben 46 milliót, 1920-ban 191 milliót. 1921-ben 382 milliót. Mig 1916-ban egy-egy kölcsön összege átlag 704 korona volt, úgy ez az összeg 1920- ban már 10.287 korona, ami a pénz el­értéktelenedését illusztrálja. A kölcsön fel­használási módjára nézve jellemző, hogy az 1920-ban kihelyezett 191 milliónak 57 száza­lékát, vagyis 110 milliót kisgazdák vették igénybe, amelyből 48 milliót ingatlan vásár­lására (építkezésekre) fordítottak. A ma­gyarországi hitel és fogyasztási szövetkezeti mozgalom közelíti kapcsolatot jellemzi, hegy az említett évben 12 milliónyi kölcsönt vet­tek igénybe a Hangya szövetkezetek a hi­telszövetkezetektől. A pénzügyi működést kiegészíti még a betétgyűjtési tevékenység is. Az összes betétek száma 1916-ban >?, régi Magyarország területén 201 millió volt. 1920- ban pedig a megkisebbitett területen 373 mil­lió. Ez az Összeg, éppenséggel nem lekícsiny- lendő eredményt jelent. A változott gazdasági viszonyok szük­ségessé teszik azt, hogy a hitelszövetkeze­tek munkakörüket bővítsék. Az 192Q:XXX. t.-c. is számol azzal, hogy a gazdasági kon­junktúrák révén kevesebb hiteligénnyel fel­lépő gazdatársadalom hitelszövetkezetei át­alakulhassanak a falu bankjaivá és ily módon kapcsolódjanak bele a gazdasági életbe. En­nek megnyilvánulását találjuk azokban a különböző kisebb vállalkozásokban, a melyeknek gyökere a helybeli szövetkezet (gabonaraktár, gőz csépi és szervezése stb.). De a belső kereteken túlnövő, országos feladatokból is kiveszik részüket a hitelszö­vetkezeteik:. így az 1920. évi pénzlebélyegzés, továbbá az ellátatlanok szükségletének fede­zésére szolgáló, u. n. adógabona gyűjtését keli megemlíteni, amidőn a Hangya szövet­kezetekkel együtt a beszolgáltatott gabona- mennyiségnek mintegy felerésze a hitelszö­vetkezetek réven gyűlt egybe. Legújabban pedig, a devizarendelet kibocsátása óta 15 szövetkezet foglalkozik valutaüzletek lebo­nyolításával, mint a Központnál; albizomá- nyosai. Ennél a munkánál a mai országha­tár mentén levő hitelszövetkezetek fejtenek ki szép tevékenységet (pl. Komárom vidé- > kén). A falun is mutatkozó lakásínség cnyhi-! tése érdekében meginduló kislakás-épiíő j akció is a szövetkezetek bevonásával fog lebonyolító dni, úgyszintén értékes tevé­kenységet fejtenek ki a szövetkezetek a földblrtokreform végrehajtásánál. Mintegy 40 ezer lioldra tehető annak a földterületnek a nagysága, amely a szövetkezetek sereié­ben alakult fölcfbéríő csoportok révén jutott a földet igénylő kisbirtokosok mivelése alá. Jellemző a hitelszövetkezeti élet újabb fejlődésére, bőgj- annak súlypontja kezd a városok körébe áttevődni, aminek eredmé­nyeképpen megalakult az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében az egyetemi hallgatók, gyógyszerészek, doliánykisárus-ok, sőt a gyári munkások hitelszövetkezete is. Külön említést érdemel a külföldi munkára megalakult művész-szövetkezet, élén Doh- nányi Ernővel, melynek célja nemcsak a ta­gok hiteligényeinek kielégítése, hanem hang­versenyek rendezése is. Annak a tudatában, hogy a gazdasági tevékenységen felül a szövetkezeteknek egyéb feladatai is vannak, a vezetők igye­keznek a szövetkezeteket a felmerülő kultu- ! ralis és emberbaráti célok megvalósításának szolgálatába állítani: különösen népszerű előadások rendezése által. A szövetkezeti jó­tékonyság terén pedig már is mutatkoznak szép eredmények, amilyen a Hangya köz­pontnak és az Országos Központi Hitelszö­vetkezetnek Budapesten együttesen ala­pított Erzsébet kórháza, mely első sorban az arra rászoruló szövetkezeti tagok részére fog segítséget nyújtani. Végül megemelitjük még, hogy a szövet­kezetek érdekében teljesített munkát a kelyi szövetkezetek vezetői nagyon alacsony, in­kább csak névleges tiszteletdijért végzik. (B. Gy.) Pasin a pénzügyi retoraröl. Prága, december 6. A szenátus költségvetési bizottságának mai ülésén isméi fölszólalt Rasin és a többi között az alábbiakat fejtette ki —- A kormány az adóreformmal fog­lalkozik. Munkáját azonban megnehezíti, hogy nincs pontos adóstaíísztika. A re­formnál az a eé! érvényesül, hogy a nem­'3BB£9i8iü3!ISBB«aa3BBBB!aK3IBBIgl9BeBMR£l zetgazdaságot csak annyira terheljék meg, amennyire szükség van. Az adókat nem lehet leszállítani az állami kiadások csók- j kentése előtt. A pénzügyi reformot nem le- \ hét máról-holnapra megoldani. A reform- j ról tájékozhatni fogják a nyilvánosságot és t ki fogják kérni a gazdasági kamarák véle-! menyét. A vámtarifa föliilvizsgálata is fo- lyamatban van. A pénzügyi vámoknál az! állam nemcsak fiskálisérdekekre, hanem! a termelés érdekeire is tekintette! van. A ; kávóváninál a belföldi cigória és édeskávé- termeiésí védelmezi. A kakaót viszont az­ért nem terhelik vámmal, hogy ennek bel­földi földolgozását lehetővé tegyék. A vámtarifa leszállításában folytatott agLá- eió odavezetett, hogy az Angliával és Franciaországgal folytatott tárgyalások megszakadtak. Ezt a kérdést sem lehet: máról-holnapra megoldani. Az angol iparvédelem. London, december 6. Az Alsó Ház teg­nap elutasította a liberálisok javaslatát az iparvédelmi intézkedések föloldására nézve. Az elutasítás 269 szavazattal történt 207 szavazattal szemben. A munkáspárt és kö­rülbelül húsz nemzeti liberális képviselő tá­mogatták az Asquith-Iiberálisokait, a többi nemzeti liberális azonban tartózkodott a sza­vazástól. A lefolytatott vitában fölszólalt Wedgewood is, aki kijelentette, hogy a je­lenlegi helyzet legjobb orvossága a vámso­rompók ledöntése, az ipar fejlesztése és a szabacfikereskedeleim megteremtése a világ minden nemzete között. Asquiííh az iparvé­delmi törvényeket teljes badarságnak minő­sítette, amelyek a kereskedelmi életet meg­akasztják. A törvényt úgy a pénzügyi, mint a kereskedelmi világ elítéli. Készülnek a miniszterelnökök a londoni tanácskozásra. Prága, december 6. Az angol kormány értesítést kapott az olasz és belga miniszterelnöktől, amely közli, hogy ezek részívesznek a londoni tanácsko­záson, mely e hét végén vagy a jövő hét ele­jén megkezdődik. Párisi lapjelentések szerint a francia kormány a következő pontokra nézve akar megegyezést létrehozni a brfisz- szeü konferencia sima lefolyásának biztosítá­sa végett: í. A német adósságok Összegének végleges megállapítása; 2. a fizetési módoza­tok; 3. a fizetéseknek szétosztása a szövet­ségesek között; 4. a kölcsönös szövetségköz;} adósságok fikvidációja; 5. a német pénzügyi helyzet íaípraáJlitása a szövetségesek ellen­őrzése mellett: 6. nemzetközi kölcsön meg­szerzése; 7. rendszabályok arra az esetre, ha Németország nem tesz eleget kötelezett­ségének. Ez a program bizonyítéka annak, hogy a londoni tanácskozás és a brüsszeli konferen­cia a jóvátételt kérdésnek egész komplexu­mát le akarja tárgyalni. A konferencia jelen­tősége tehát túllő az eddigi s a kérdések részleteivel foglalkozó konferenciákon s en­nek figyelembevétele mellett megérthető az, hogy Harwey, Amerika londoni követe, teg­nap akként nyilatkozott, hogy a miniszter­elnökök londoni találkozása a legfontosabb és legjelentősebb találkozás 1918 óta. Ki­jelentette Harwey, hogy ettől a tanácskozás­tól milliók sorsa és jóléte függ. Ha ez a kon­ferencia nem a civilizáció érdekében fog munkát végezni, akkor Európát az össze­omlástól semmi sem mentheti meg. Ha a mi­niszterelnökök nem fogják tudni megoldani a súlyos kérdéseket, akkor nem lehet ered­ményt várai a brüsszeli konferenciától, ahol alárendelt személyiségek viszik majd a sze­repet. így nyilatkozott Amerikának Londonban lévő képviselője arról a tanácskozásról, amely a következő napokban megkezdődik. Az európai közvélemény érzi azt, amit az amerikai követ iát, érzi. hogy a londoni ta­lálkozástó! függ az, hogy nehéz sorsa még nehezebb lesz-e, vagy elkövetkezik az euró­pai politikának az a konszolidációja, amely mellett a törhető és élhető élet feltételei meg­találhatók. Mai távirataink és telefonjei-cnréseink ezeket adják hírül a lendoni tanácskozás és a brüsszeli konferencia előkészületeiről: Belga minisztertanács a jóvátételről. Berlin, december 6. (Berlini szerkesztő­ségünk telefon elen tése.) A mai Berliner Tagé blatt brüsszeli jelentést hoz, amely sze­rint tegnap a belga minisztertanács a jóvá­tétel kérdéssel foglalkozott és az Etoile Beíge szerint olyértelmii határozatot hozott, hogy Németország számára csak biztos ga­ranciák ellenében hajlandó moratóriumot en­gedélyezni. A lap közlése szerűit az esetben, ha nem sikerül a kérdést megoldani és Fran­ciaország a Ruihr-vidék megszállását viszi keresztül, Belgium javasolni fogja, hogy a megszállást az antant közösen végezze. December 18-án kezdődik a brüsszeli konferencia. London, december 6. (Saját tudósítónk­tól.) Pokioarét és a francia delegációt pénte­ken várják Londonba. Ugyanakkor érkezik a belga miniszterelnök is. Mussolinit Ámeglío, a jóvátétel! bizottság olasz tagja és szakértők fogják elkísérni Londonba. Az angolok részé­ről Bonar Law és Balíour vesznek részt a tanácskozáson. A londoni tanácskozás tarta­mát nem lehet előre megállapítani, de nem valószínű az, hogy a brüsszeli kon­ferencia 15-én megkezdhető lesz. Általá­nos az a nézet, hogy a konferencia csak 18-án fog megkezdődni. Romániát, Gö­rögországot és Portugáliát meghívják Brüsszelbe. A londoni tanácskozás pro­gramja tárgyában még nem egyeztek meg a szövetségesek. Az orosz szerződést leveszik a kép­viselőházi holnapi napirendjéről. A „20. Rijen“ jelenti, hogy a Szovjetoroszországgaí kötött szerződés tárgyalását a nemzetgyűlés napi­rendjéről le fogják venni, mivel a koalíció három pártja: a nemzeti demokrata, az agrá- j rius- és a néppárt a szerződés ratifikálásé- j nak elfogadása ellen foglal állásit, A „Národni Demokrácie“ jelentése szerint a koalíciós pártok tanácskoznak a javaslat visszavond- [ sáról. A cseh polgári pártok frontváltozásának' .az előzménye az, hogy a képviselőház kül­ügyi bizottságának legutolsó ülésén Kreibich kommunista képviselő az orosz szerződés ratifikálásáról szóló javaslat tárgyalásánál azt javasolta, hogy'' a kormány ismerje el jo­gilag is Szovjeoroszországot. Hrusovszky, a iaavslat előadója, Kreibich rezoluciójának oly módosítását ajánlotta, hogy a moszkvai kor­mányt ne azonnal, hanem csak alkalmas pil­lanatban és megfelelő tárgyalások után is­merjék el. Ezt a határozati javaslatot elfo­gadták, az utolsó napokban azonban a nem­zeti szocialisták kifogásolták ezt a rezoluciót és a többi párt is érezte, hogy olyan dolog­hoz nyúltak, amely még nem érett meg. Ar­ról tanácskoztak tehát, hogy miképpen le­hetne keresztülvinni, hogy az előadó a rezo- Iució elfogadását ellenezze, a többségi pártok pedig azt elvessék. A tanácskozásokra kell visszavezetni, hogy a javaslatot tegnap nem tárgyalták, noha ott szerepelt a napirenden. A koalíció tizes bizottsága végül is úgy dön­tött, hogy a dolgot a minisztertanácsra bíz­zák. Úgy hiszik, hogy a minisztertanács a avaslatot vissza fogja vonni. Négy (iiiliothozaf. Prága, december 5. A szenátus költségvetési bizottságának tegnapi ülésén több miniszter és az állami földhivatal elnöke tett fontos nyilatkozatot. Ezeknek a nyilatkozatoknak a leglényege­sebb részeit az alábbiakban foglaljuk össze: A földreform. V i s k o v s k y, a földbirtokhivatal el­nöke, megállapította, hogy ezidén 85.739 hektárt adtak a földigénylök tulajdonába vagy bérletébe. A kártalanítási bank létesí­tése a takarékpénztárak és a jelzálogbankok ellentállása miatt nem sikerült. Az igénylők­nek ötszázalékos kamatért fognak hiteleket adni. A mezőgazdasági járási előlegpénztá­rak és a cseh takarékpénztárak szövetsége az igénylőknek hat-hétszázalékos hiteleket fog biztosítani, még pedig Szlóvenszkóban és Ruszinszkóban is. A telepítési alap szabá­lyait most terjesztették a minisztertanács elé. Ebből a lakó- és gazdasági épületek létesíté­sére fognak kölcsönöket adni. Ily módon le­hetségessé válik a telepítési akció. A földbir- tokhivaíal az alkalmazottakról főképpen föld juttatása által fog gondoskodni. Készpénz- kártalanitást csak nőtlen vagy nagyon fiatal, vagy pedig öreg egyéneknek fognak adni. A vatikáni követség. Benes nyilatkozatában főképpen a kül­ügyi szolgálatra tért ki, majd a következő­ket mondotta: A vatikáni követség megszüntetése te­kintetében meg kell jegyezni, hogy ezt a kérdést különféle szempontból lehet meg­ítélni. Mi a vatikáni követséget azért létesí­tettük, mivel az államnak javára szolgál. Mivel mi kötelezettségünket a Vatikánnal és a katolikus egyházzal szemben teljesítjük, hiba volna részünkről, ha jogainkat nem akarnék velük szemben is gyakorolni. Ezek a jogok jelentősek és jóval fölülhaladják ai vatikáni követség költségeit. Az állam érde­kében áll. hogy képviselve legyen a Vati- kánnál. A mlíicia. U d r z s a 1 nemzetvédelmi miniszter a milícia kérdésével foglalkozott és ezt mon­dotta, hogy a kormány a külföldre szakértő­ket küldött akik azzal a szomorú jelentéssel tértek vissza, hogy a milícia nem gazdaságos, mert drágább, mint az állandó hadsereg. Ki­jelentette, hogy nehéz a milíciát egy olyan államban bevezetni, ahol még mindig igen erősek azok az elemek, akik nem akarják el­ismerni az államot és hazájukat ennek hatá­rain kívül keresik. Azt hangoztatta, hogy az államnak minden évben nagyszámú lovat kell vásárolnia, mivel a hadsereg lovai Szlo- venszkón és Ruszinszkóban megfelelő .helyi­ségek hiánya miatt sokat szenvednek. Zólyom nagy megye székhelye és a községi választások, Maíypetr belügyminiszter úgy nyilat­kozott, hogy a megyei beosztásnál nem a helyi érdekeket, hanem az egész járás ér­dekeit kell tekintetbe venni. Ezért kell Zó­lyomnak Besztercebányával szemben a megyeszékhely kérdésében előnyt adni. A végleges rendezésre a nemzetgyűlésnek lényeges befolyása lesz. A belügyminisz­térium arra törekszik, hogy a köztársaság politikai, gazdasági és szociális viszonyai ellen tudakozódjék. Ami a bekebelezett te­rületeken a községi és parlamenti válasz­tásokat illeti, ezek végrehajtása elé semmi akadályt nem fognak gördíteni. A bekebe­lezett területeken és a köztársaság egyéb részeiben az állandó választási névjegy­zékekről szóló törvényt még nem hajtot­ták végre s számos esetben még nem dön­töttek az állampolgárságról. Franciaország hajlandó 1923-ra moratóriumot adui Róma, dec. 6. A Monda értesülése szerint a francia szakértők progrsmmja nem zárkózik e! mereven az 1923. évi moratórium el fii, de újabb garanciákhoz akarja ezt kötni. A szakértők a kölcsön biztosítékául a német ipar kezességét és a vámbevételeket követelik. A lipcsei Ítélet Lipcse, december 6. (Wolff). A lipcsei pörben kihirdették az Ítéletet. Oehlschlágert tízévi és egyhavi fogházra, ífisstert tízévi fogházra ítélték­Az amerikai kongresszus, üzenete, Washington, december 6. A kongresszus rendkívüli ülésszakát tegnap délben bere­kesztették. Tiz perccel később kezdetét vet­te a rendes ülésszak, amely valószínűleg március 4-lg fog tartani. 3fl!í«é r* sraesrra Wtx&tj a tfcáábav­WBÍI&ew «a

Next

/
Oldalképek
Tartalom