Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-06 / 134. szám
■ ‘/‘RJGMAijXftAK/iWMP____________________________ ______________ _______Szerda, december 6.-9 C sicsergő inlednt ad. A Prágai Magyar Hírlap berlini szerkesztőségétől. Berlin, december eleién. Berlini szerkesztőségünk telefonja este félhét után lázasan cseng: „Cslcserln György ur. az orosz szovjetköztársaság külügyi népbiztosa hét órakor fogadja a sajtó képviselőit*4. A hirt azonnal továbbítom Fodor Lászlónak, aki félóra múlva ceruzával és vázlatkönyvvel felfegyverkezetten érkezik az „Unter den Linden“-en pompázó orosz követségi palota elé. A portás gondosan megvizsgálja igazolványainkat, majd sietségünket látva, mosolyogva mondja, hogy ráérünk. A többiek is csak most gyülekeznek. így is van. Bent a követségi palota káprázatos fényűzéssel berendezett fogadótermében, mindössze öt-hat berlini szerkesztő diskurál egymással. Hangjuk kissé gúnyosan csendül meg, mikor a nagyhatalmú népbiztos személyi biztonsága megvédésének érdekében tett óvintézkedési rendszabályokról beszélnek. Emez óvintézkedések közé tartozik az is, hogy a berlini szerkesztőségeket és a külföldi sajtó képviselőit háromnegyed hétkor értesítik egy hét órára kitűzött fogadtatásról. A terem lassan megtelik a külföldi lapok egymásután érkező berlini munkatársaival. Hirtelen megnyílik a szárnyas ajtó és belép Fodor László rajza a P. M. H. részére. Csicserin. Egyszerű utcai ruha van rajta. Kerek koponyájára ritkuló hajfürtök simulnak. Örökösen pislogó, nyugtalan szemei előtt aranykeretü pápaszem terpeszkedik. Meghajol és beszél. Beszél, még pedig: angolul. Hangja színtelen, csak egyes mondatokat hangsúlyoz különös éllel: „Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Törökbirodalom ne gátoltassék szuverén jogainak gyakorlásában.. .** úgy a népszövetségnek, mint az államok egyéb kombinációjának a tengerszorosok kérdésébe való mlndenemü beleszólása jogtalan.** „A népek önrendelkezési jogával kapcsolatban óva Inti a nagyhatalmakat, hogy Törökország belügyeibe avatkozzanak. Minden be- avatkozás Törökország szívós ellenállását provokálná.** Hevesen gesztikulál és minden gesztusát ideges rángás kiséri. Beszéde befejeztével sietve távozik. Este von Maltzan külügyminiszteri tanácsos tea-estélyén vett részt, ahol Rosenberg külügyminiszter és Cuno államkancellár is jelen volt. T. L. Utazás icltöiiSriicü. Miért nem várja meg a vicinális a gyorsat? — A feledi áliomísiőnök önkényes intézkedései. — Utasok nélkül indítja el a vonatot. Rimaszombat, december 4. (Saját tudósítónktól). Manapság alig van olyan vidéke a cseh-szlovák köztársaság déli területeinek, ahol nap-nap után ne követnének el a hivatalos alkalmazottak kisebb-nagyobb sérelmeket, amelyek a közönség magyar része ellen irányulnak s amelyeknek erősen az a látszatuk van, hogy tudatosan és rosszindulatúan a magyar lakossággal való kellemetlenkedésből fakadnak- így például errefelé mindenki tudja, hogy az utazás nem nagy gyönyörűség. De mégis szüksége van a szegény halandónak arra, hogy a méregdrága vasutat is igénybe vegye. De joggal elvárhatná, hogy a horribilis adóból fizetett állami alkalmazottak, akiknek különben szabályszerűen is tudtukra van adva, hogy ők vannak az utasokért és nem az utasok értük, tekintettel legyenek az utasokra is. Jellemző a délgömöri állapotok szomorúságára a következő eset, amely november 30-án Feled csatlakozó állomáson történt, a Prága— Ruttka és Pozsony—Rutt'ka—pelsőczi gyors utasaival. Köztudomású dolog, hogy ezzel a gyorssal jár a gomöri és rimavölgyi magyarság uj cen- trumiaiba és a távforgalom tisztára ezzel a gyorssal bonyolódik le. Ebből a célból Feleden a 44— 22. számú személyvonatot állították be azzal az egyedüli feladattal, hogy a gyorsvonat utasait a feled—rimaszombati vonalon továbbítsa. A 44— 22. számú vicinálisnak Rimaszombatból semmilyen csatlakozása nincsen, csak a gyorsvonathoz való csatlakozást kellene betaitunia. A gyors a jelzett napon némi késessel érkezett be Feledre, ami egy félórát sem tett ki. megtömve Rimaszombatba igyekvő magyar utasokkal, akik mintegy százan lehetted Az utasok legnagyobb csodálkozására a vicinális nem volt az állomáson. —. Még nincs is itt a vonat! — mondták az utasok és nyugodtan bementek a váróterembe. Egyszerre azonban kiderült, hogy a vonat két perccel a gyors érkezése előtt elindult s a legközelebbi vonat két és félóra múlva jön be. Az utasok természetesen felzudultak és szidalmazták az állomásfőnököt, aki minden elfogadható ok nélkül ilyen kellemetlen meglepetéseket szerez az utazó közönségnek. — Telefonáljunk autóért!. — mondja valaki, mert Rimaszombatból a tizenkét kilométeres utat az autó néhány perc alatt teszi meg s az utasok már szívesen megfizetnék a drága viteldijat is, hogy a fagyos estében ne kelljen az elhanyagolt állomásépületben fázniok. Bemennek a főnökhöz, de a főnök megtagadja a kérést, hogy autóért telefonáljon. Az utasok elkeseredése egyre emelkedik. — Bemegyek a félelmes főnökhöz. Egy nyápic legényke, óriási vörös csákóval a fején és kissé idegesen veszi tudomásul, hogy akad valaki az utasok között, akinek kénytelenkelletlen felvilágosítást kell adnia. — Igaz az, hogy két perccel a gyors érkezése előtt indította el a vonatot?, — Igen. — Miért nem várhatta meg a gyorsvonatot? Annak csak ez az egy feladata van? — Mert a szabályszerű idő után egy percet sem várhatok! — és előkaparász egy könyvet, amelyben állítólag erre valami rendelkezés volna. (Nem tudom, mi igaz ebből, mert a vonat Szombatnál nem megy tovább s így még órás várakozás sem volna rendzavaró a vonalon, ahol különben is alig van forgalom. — És igaz, hogy utas nélkül indította el? — Hát persze, hogy utas nélkül. Honnan vettem volna utasokat, ha a gyors nem jött be? A feledi cézár nem is tagadja rossz szándé- kát. — És kérem — mondom engesztelőén — nem lehetne telefonálni Szombatba? — Nem kérem. — És miért nem? — Rossz a telefonom! A beszélgetés be is volna fejezve és a tudósítás is; beszélt a főnök minden helyett Olaszország íelRarifja a spaai egueznténgt Berlin, december 5. (Berlini szerkesztőségünk tclcfonjeleritése). A Börsenzeitung jelenti Páris- ból, hogy a jóváíételi bizottságtól nyert információ és Bonar Law környezetéből kiszivárgott hírek szerint az angolok a szombati londoni tanácskozásnál a jóvátételi kérdésre nézve kész programot fognak előterjeszteni. Megvárják azonban Poincaré javaslatait. A többi miniszterelnök a nemzetközi kölcsönre vonatkozó javaslatokat fogja beterjeszteni. Olaszország képviselője követelni fogja, hogy a spaái egyezmény, amely a német fizetések szétosztására vonatkozik és amely Franciaországnak 52 százalékot juttat, megváltoztattassák. Az Olaszországra eső rész jelentős felemelését fogják követelni. ■ Minden jel arra vall, hogy a spaái határozatok megváltoztatása nagy nehézségeket fog okozni, esetleg kétségessé teheti a jóvátételi kérdés megoldásának lehetőségét. BEEBnaSE3S;ae£H3EBSi5SagE?3£!?gE®8W®B!a3IBB«BB5;B!3a2WfflBaHS5«E2SIIHHraL'BS!ffl»BBnHffiBBSO Baferjesztették a költségvetést a magifar nemzetgyűlésen. Budapest, december 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Sczi- tovszky Béla elnök. Bejelentette, hogy Friedrich István képviselő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Hegedűs György (személyes kérdésben szólal föl): A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén beszédemben azt mondottam, hogy tisztességtelen verseny az is, ha az orvos betegét valamelyik meghatározott gyógyszertárba küldi. Ekkor Éhm Kálmán képviselő közbeszólt és felém kiáltott, hogy ez nem igaz. Mikor én megjegyeztem, hogy ez az állításom csak a zsidó orvosokra vonatkozik, Éhm megnyugodott. Nem tudom, hogy Éhm képviselőtársam részére mi megnyugtató van abban, ha én azt mondom, hogy csak a zsidó orvosok tesznek igy, amikor ő szabadkőmives volt Egyúttal kérdem, igaz-e, hogy Éhm ellen tiszti orvos korában éppen ilyen cselekmény miatt indítottak vizsgálatot. Éhm Kálmán (személyes kérdésben szólal föl): Igaz az, hogy ellenem emiatt vizsgálatot inidi'tottak, de annaik során semmi diszkval fikálót nem tudtak rámbizonyitani. Igaz az is, hogy szabadkőműves voltam. Indítsanak ellenem vizsgálatot és ha legkisebb hazafiatlanságot rám tudják bizonyítani, altkor én levonom a konzekvenciákat. Azután a tisztességtelen versenyről szóló javaslat további tárgyalását folytatták. A törvény- javaslatot a Ház apróbb módosításokkal nagy szótöbbséggel elfogadta. Majd áttértek a szesz adóra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. Az első fölszólaló Saly Dezső szociáldemokrata képviselő volt. Saly: Szomorú dolognak tartom, hogy az állam a szeszadóból és a szeszfogyasrtás növeléséből akarja jövedelmét fokozni. Az az összeg, amely ezen a címen gyarapítja az állampénztárt, nagyobbrészt úgyis elfogy adminisztratív kiadásokra. Határozati javaslatot terjeszt elő. hogy az országos vásárokon, vasár- és ünnepnapokon, valamint a választások alatt ne adjanak, illetve ne mérjenek ki szeszes italt enki részére. Nánossy Andor a szesztermelés mennyiségéről kér fölvilágositást a kormánytól. Botrány Friedrich interpellációja közben. A délutáni ülésen Friedrich mondotta el sürgős interpellációját, hogy Magyarország miért nincs képviselve a lausannei konferencián. A jóvátételi kérdésben az az ország álláspontja, hogy nem fizetünk. Az egész Ház felállva kiáltja: Miből fizessünk. az ország háromnegyedrészét elrabolták. Friedrich részleteket olvas fel Lukács János egyetemi tanár könyvéből. Mikor odaér, hogy „... itt (Romániában) a törvényeket mindenki lábbal tiporja... Prózrfy (kö^bekiált): Magyarországról beszél. Óriási zai tört ki. — Ki kell dobni! Rendre! — kiáltozták felé'c. Gömbös (a padot veri és Drózdy felé kiált): Kövesse meg a Házat. Az elnök: Rendreutasdia Drózdvt, mert a magyar nemzetet sértő kifejezéssel illette. Bethlen miniszterelnök válaszolt Friedrich interpellációjára. Magyarország azért nem vett részt a lausannei konferencián, mert nem kapott meghívást. Magvarország nem ióts^bat’a a nagyhatalom szerepét, mert ez sokkal rosszabb volna, mintha semmit sem tennénk. A Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. Az ülés vége három órakor. Kállay benyújtotta az mdenmitási javaslatot. Budapest, december 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonielentése.) Kállay Tibor pénzügyminiszter ina délelőtt benyújtotta az indem- n’tási javaslatot. A javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyeknél törvényhozási intézkedésre volna szükség. A javaslatban a miniszter hat havi felhatalmazást kér. A javaslat meg- okolása elmondja, hogy 'az 1922-23. évi állami költségvetési előirányzatot a miniszter alkotmányos tárgyalás végett még az 1922-iik évben elő szándékszik terjeszteni és reméli, hogy az előirányzás rövidesen törvényerőre emelkedik. A magyar jóvátétel ügye. Budapest, december 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Korányi Frigyes báró tegnap este Parisból Budapestre érkezett és a jóvátételi tárgyalások eredményéről jelentést tett a kormánynak. A magyar jóvátétel végleges rendezését reiidikivül megnehezíti az a körülmény, hogy a jóvátételi bizottság a franciák sürgetésére előbb a német jóvátételt igyekszik rendezni, amit a németországi viszonyok napról- napra bonyolultabbá tesznek. Magyarországgal szemben a jóvátételi bizottság tagjai körében ugyan némi engedmény tapasztalható, azonban Korányi munkáját rendkívül megnehezíti az, hogy bizonyos oldalról (kisantant) az ország fizetőképességét jóval kedvezőbben tüntetik fe. a valóságnál. A jóvátételi kérdésbeit való döntést tavaszra várják. A németekkel szemben a franciák álláspontja nagyon kevéssé enyhül, mert a franciák kilencven milliárdot invesztáltak a visszafoglak tartományokba és ennek az összegnek a megtérítését Németországtól várták. A németek azonban a márka leromlása miatt ezeket a feltételeket nem teljesíthetik. Korányi Frigyes báró a Magyar Hírlap munkatársa előtt a jóvátételi kérdésről igy nyilatkozott: — A bizottság mindenekelőtt Magyarország teherviselési képességétől kíván tiszta képet alkotni. Érdeklődnek a költségvetésről, kereskedelmi és íizetési mérlegünkről, adatokat kérnek az ipari ágazatokról. Érdeklődésük kiterjed az élelmiszerek, közszükségleti és ipari cikkek árainak alakulására, sőt a munkabérekre is. Száraz, meg nem cáfolható adatokkal válaszolhatunk a kérdésekre és a bizonyos kívülről érvényesülni törekvő ellenáramlatokkal is megcáfolhatatlan adatokat szegezünk szembe. Remélem, hogy a pénzügyi és gazdasági helyzetünk objektív megismerése befolyással lesz a magyar jóvátételi helyzet mikénti eldöntésére. A jóvátételi bizottságnak a magyar kérdéssel foglalkozó osztályai a gazdasági kérdéseken tu! a magyar élet minden megnyilvánulását éber figyelemmel kisérik. Ha egyes felelőtlenül szónokló urak sejtenék, hogy felelősségérzés nélküli beszédük mekkora károkat okozhat, akkor bizonyára jobban meggondolnák magukat, mielőtt beszélnének. A jóvátételi kérdésben való döntés csak három hónap múlva várható. Elutaztak az olasz vendégek. Olasz-magyar kereskedelmi szerződés készül. Budapest, december 5. - (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). Az olasz vendégek tegnap este elutaztak Budapestről. Vittorio Fres- co, az olasz küldöttség elnöke az újságíróknak ezt mondotta: — A búcsú pillanatában a legmélyebb meghatottság vesz erőt rajtam. Most érzem csak igazán azt a testvéri szeretetet, amelyet mi olaszok a. magyarokkal szemben érzünk. Ne csüggedjenek, dolgozzanak és hlgyjenek Magyarország eljövendő nagyságában. Nem sajnálom a magyar népet, mert Ilyen nemes, nagyrahlvatott népet nem szabad sajnálni. Én megértem a magyar lelkét és bízom fényes jövőjében. Wil'I .Torta, a Cicolo ügyvezető titkára bu- csuzásnál hangoztatta, hogy ezentúl az olaszok még energikusabban törekszenek minden akadályt eltávolítani a magyar-olasz kereskedelmi forgalom megteremtésének utjából. Főcéljuk Magyar- ország bekapcsolása a tengeri kereskedelembe. A trieszti Lloyd-társaságnak hatvan óriási kereskedelmi hajója van. Ha Magyarországot sikerül közvetlenül belekapcsolni ebbe a hatalmas hálózatba, akkor a magyar ipái és kereskedelem termékei nemcsak az Adriamenti államokban, hanem Egyiptomban, Indiában és a legtávolabbi Keleten is piacra találnak. Mértékadó magyar forrásból közük a sajtóval, hogy az olaszok budapesti utazásának messzemenő praktikus eredményei lesznek. Mindenekelőtt az olasz-magyar kereskedelmi szerződést kötik meg. Francia közigazgatást terveznek a Rajnavidéken. Berlin, december 5. (Berlini szerkesztőségünk telefonije'©intése.) Jól informált diplomáciai forrásból azt jelentik, hogy a legutóbbi elyséei tanácskozás ama módszerek és eszközök vizsgálatával foglalkozott, amelyeket alkalmazni akarnak annak érdekében, hogy Németországot fizetésre szorítsák. A tanácskozás határozatait a francia miimszter- bainács már jóváhagyta. Ezek a határozatok fogják alapját képezni a brüsszeli konferenciának. Elsősorban is elhatározták azt, hogy Tirard rajnavidéki francia főbiztos intézkedéseket fog kapni arra nézve, hogy 48 órán belül a megszáFott területről az összes német hivatalnokokat eltávolítsa és az antant tisztviselőivel pótolhassa. Az esetben, ha Anglia és Olaszország nem hajlandó résztvenni ebben az akcióban, kizárólag francia hivatalnokok kerülnek a megszál'ctt területekre, A Ruhr-v’dék megszállása csak akkor következik be, ha a brüsszeli konferencia nem hozza meg a kivánt eredményt. Poincaré nem készít javaslatot a londoni megbeszélésre. Paris, december 5. (Havas.) Francia politikai körökben úgy tudják, hogy a londoni tárgyalásnak nem lesz nemzetközi konferencia jellege, hanem azon csak az egységes eljárás megállapítása végett a brüsszeli konferenciával kapcsolatos álláspontot fogják leszögezni. Ebből a szempontból nem valószínű, hogy Poincaré a jóváíételi fizetésekre nézve kido’gozott tervet, vagy részletes javaslatot vinne magával Londonba. A brüsszeli konferencia, amelyen a kisantant á'íamai is képviselve lesznek, teljesen bizalmas lesz. A belga kormány nem azonosítja magát Pomcaréval. London, december 5. A lapok jelentése szerint Bonar Law és társai e hét legnagyobb részét a jóvátételi kérdés tanulmányozásának szentelik. Az Evening Standard úgy tudja, hogy Franciaország és Belgium miniszterelnökei között lefolyt levélváltás azt eredményezte, hogy a belga kormány világosan kinyilvánította, hogy ama francia tervvel, amely Németország ellen Irányul egy Franciaországot ki nem elégítő moratórium engedélyezése esetére, nem azonosítja magát. Londoni politikai körökben attól tartanak, hogy a miniszterelnökök konferenciája előtt rendkívüli kényes helyzet fog elö- állani. Úgy gondolják, hogy a londoni tanácskozások a ióvátételi kérdést meghaladó tárgyat fognak felölelni. Továbbá jól értesült helyen arról is tudnak, hogy a német jóvátétel és a szövetségközi adósságok ügyében követendő egységes po- íjikaérclckében egészen uj utat fognak megkísérelni. Bonar Law nem tud semmit. London, december 5. (Saját tudósítónktól.) Az alsóház tegnapi ülésének végén Kenmworthy azt a kérdést intézte a miniszterelnökhöz, van-e tudomása arról, hogy a francia kormány tervet dolgozott ki a Ruhr- vidék megszállására és francia közigazgatás bevezetésére vonatkozóan. Bonar Law kijelentette, hogy erről nincs információja. Egy képviselő azt a kérdést intézte a miniszter- elnökhöz, hogy a kormány megkötöttnek érzi-e magát Lloyd George ama kijelentése által, hogy Anglia a Ruhr-vidék katonai megszállásában nem vesz részt. Bonar Law kijelentette. hogy nincs tudomása arró1, hogy Lloyd George vagy kormányának valamelyik tagja ily kijelenfést tett volnai
