Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-06 / 134. szám

■ ‘/‘RJGMAijXftAK/iWMP____________________________ ______________ _______Szerda, december 6.-9 C sicsergő inlednt ad. A Prágai Magyar Hírlap berlini szerkesztőségétől. Berlin, december eleién. Berlini szerkesztőségünk telefonja este félhét után lázasan cseng: „Cslcserln György ur. az orosz szovjetköztársaság külügyi népbiztosa hét órakor fogadja a sajtó képviselőit*4. A hirt azon­nal továbbítom Fodor Lászlónak, aki félóra múlva ceruzával és vázlatkönyvvel felfegyverkezetten érkezik az „Unter den Linden“-en pompázó orosz követségi palota elé. A portás gondosan megvizs­gálja igazolványainkat, majd sietségünket látva, mosolyogva mondja, hogy ráérünk. A többiek is csak most gyülekeznek. így is van. Bent a követségi palota kápráza­tos fényűzéssel berendezett fogadótermében, mindössze öt-hat berlini szerkesztő diskurál egy­mással. Hangjuk kissé gúnyosan csendül meg, mikor a nagyhatalmú népbiztos személyi bizton­sága megvédésének érdekében tett óvintézkedési rendszabályokról beszélnek. Emez óvintézkedé­sek közé tartozik az is, hogy a berlini szerkesz­tőségeket és a külföldi sajtó képviselőit háromne­gyed hétkor értesítik egy hét órára kitűzött fo­gadtatásról. A terem lassan megtelik a külföldi lapok egymásután érkező berlini munkatársaival. Hirtelen megnyílik a szárnyas ajtó és belép Fodor László rajza a P. M. H. részére. Csicserin. Egyszerű utcai ruha van rajta. Kerek koponyájára ritkuló hajfürtök simulnak. Örökö­sen pislogó, nyugtalan szemei előtt aranykeretü pápaszem terpeszkedik. Meghajol és beszél. Be­szél, még pedig: angolul. Hangja színtelen, csak egyes mondatokat hangsúlyoz különös éllel: „Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Törökbirodalom ne gátoltassék szuverén jo­gainak gyakorlásában.. .** úgy a népszövetségnek, mint az álla­mok egyéb kombinációjának a tengerszorosok kérdésébe való mlndenemü beleszólása jogta­lan.** „A népek önrendelkezési jogával kapcso­latban óva Inti a nagyhatalmakat, hogy Török­ország belügyeibe avatkozzanak. Minden be- avatkozás Törökország szívós ellenállását pro­vokálná.** Hevesen gesztikulál és minden gesztusát ide­ges rángás kiséri. Beszéde befejeztével sietve távozik. Este von Maltzan külügyminiszteri ta­nácsos tea-estélyén vett részt, ahol Rosenberg külügyminiszter és Cuno államkancellár is je­len volt. T. L. Utazás icltöiiSriicü. Miért nem várja meg a vicinális a gyorsat? — A feledi áliomísiőnök önkényes intézke­dései. — Utasok nélkül indítja el a vonatot. Rimaszombat, december 4. (Saját tudósítónktól). Manapság alig van olyan vidéke a cseh-szlovák köztársaság déli te­rületeinek, ahol nap-nap után ne követnének el a hivatalos alkalmazottak kisebb-nagyobb sérel­meket, amelyek a közönség magyar része ellen irányulnak s amelyeknek erősen az a látszatuk van, hogy tudatosan és rosszindulatúan a magyar lakossággal való kellemetlenkedésből fakadnak- így például errefelé mindenki tudja, hogy az utazás nem nagy gyönyörűség. De mégis szük­sége van a szegény halandónak arra, hogy a méregdrága vasutat is igénybe vegye. De joggal elvárhatná, hogy a horribilis adóból fizetett ál­lami alkalmazottak, akiknek különben szabály­szerűen is tudtukra van adva, hogy ők vannak az utasokért és nem az utasok értük, tekintettel legyenek az utasokra is. Jellemző a délgömöri állapotok szomorúsá­gára a következő eset, amely november 30-án Feled csatlakozó állomáson történt, a Prága— Ruttka és Pozsony—Rutt'ka—pelsőczi gyors uta­saival. Köztudomású dolog, hogy ezzel a gyorssal jár a gomöri és rimavölgyi magyarság uj cen- trumiaiba és a távforgalom tisztára ezzel a gyors­sal bonyolódik le. Ebből a célból Feleden a 44— 22. számú személyvonatot állították be azzal az egyedüli feladattal, hogy a gyorsvonat utasait a feled—rimaszombati vonalon továbbítsa. A 44— 22. számú vicinálisnak Rimaszombatból semmi­lyen csatlakozása nincsen, csak a gyorsvonathoz való csatlakozást kellene betaitunia. A gyors a jelzett napon némi késessel érkezett be Feledre, ami egy félórát sem tett ki. megtöm­ve Rimaszombatba igyekvő magyar utasokkal, akik mintegy százan lehetted Az utasok legna­gyobb csodálkozására a vicinális nem volt az ál­lomáson. —. Még nincs is itt a vonat! — mondták az utasok és nyugodtan bementek a váróterembe. Egyszerre azonban kiderült, hogy a vonat két perccel a gyors érkezése előtt elindult s a legközelebbi vonat két és félóra múlva jön be. Az utasok természetesen felzudultak és szi­dalmazták az állomásfőnököt, aki minden elfogad­ható ok nélkül ilyen kellemetlen meglepetéseket szerez az utazó közönségnek. — Telefonáljunk autóért!. — mondja valaki, mert Rimaszombatból a tizenkét kilométeres utat az autó néhány perc alatt teszi meg s az utasok már szívesen megfizetnék a drága viteldijat is, hogy a fagyos estében ne kelljen az elhanyagolt állomásépületben fázniok. Bemennek a főnökhöz, de a főnök megtagadja a kérést, hogy autóért telefonáljon. Az utasok elkeseredése egyre emelkedik. — Bemegyek a félelmes főnökhöz. Egy nyápic legényke, óriási vörös csákóval a fején és kissé idegesen veszi tudomásul, hogy akad valaki az utasok között, akinek kénytelen­kelletlen felvilágosítást kell adnia. — Igaz az, hogy két perccel a gyors érke­zése előtt indította el a vonatot?, — Igen. — Miért nem várhatta meg a gyorsvonatot? Annak csak ez az egy feladata van? — Mert a szabályszerű idő után egy percet sem várhatok! — és előkaparász egy könyvet, amelyben állítólag erre valami rendelkezés volna. (Nem tudom, mi igaz ebből, mert a vonat Szom­batnál nem megy tovább s így még órás várako­zás sem volna rendzavaró a vonalon, ahol kü­lönben is alig van forgalom. — És igaz, hogy utas nélkül indította el? — Hát persze, hogy utas nélkül. Honnan vet­tem volna utasokat, ha a gyors nem jött be? A feledi cézár nem is tagadja rossz szándé- kát. — És kérem — mondom engesztelőén — nem lehetne telefonálni Szombatba? — Nem kérem. — És miért nem? — Rossz a telefonom! A beszélgetés be is volna fejezve és a tu­dósítás is; beszélt a főnök minden helyett Olaszország íelRarifja a spaai egueznténgt Berlin, december 5. (Berlini szerkesztőségünk tclcfonjeleritése). A Börsenzeitung jelenti Páris- ból, hogy a jóváíételi bizottságtól nyert informá­ció és Bonar Law környezetéből kiszivárgott hí­rek szerint az angolok a szombati londoni ta­nácskozásnál a jóvátételi kérdésre nézve kész programot fognak előterjeszteni. Megvárják azonban Poincaré javaslatait. A többi miniszter­elnök a nemzetközi kölcsönre vonatkozó javasla­tokat fogja beterjeszteni. Olaszország képviselője követelni fogja, hogy a spaái egyezmény, amely a német fize­tések szétosztására vonatkozik és amely Franciaországnak 52 százalékot juttat, megvál­toztattassák. Az Olaszországra eső rész jelen­tős felemelését fogják követelni. ■ Minden jel arra vall, hogy a spaái határo­zatok megváltoztatása nagy nehézségeket fog okozni, esetleg kétségessé teheti a jóvátételi kér­dés megoldásának lehetőségét. BEEBnaSE3S;ae£H3EBSi5SagE?3£!?gE®8W®B!a3IBB«BB5;B!3a2WfflBaHS5«E2SIIHHraL'BS!ffl»BBnHffiBBSO Baferjesztették a költségvetést a magifar nemzetgyűlésen. Budapest, december 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Sczi- tovszky Béla elnök. Bejelentette, hogy Friedrich István képviselő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Hegedűs György (személyes kérdésben szó­lal föl): A nemzetgyűlés legutóbbi ülésén beszé­demben azt mondottam, hogy tisztességtelen ver­seny az is, ha az orvos betegét valamelyik meg­határozott gyógyszertárba küldi. Ekkor Éhm Kálmán képviselő közbeszólt és felém kiáltott, hogy ez nem igaz. Mikor én megjegyeztem, hogy ez az állításom csak a zsidó orvosokra vonat­kozik, Éhm megnyugodott. Nem tudom, hogy Éhm képviselőtársam részére mi megnyugtató van ab­ban, ha én azt mondom, hogy csak a zsidó or­vosok tesznek igy, amikor ő szabadkőmives volt Egyúttal kérdem, igaz-e, hogy Éhm ellen tiszti orvos korában éppen ilyen cselekmény miatt indítottak vizsgálatot. Éhm Kálmán (személyes kérdésben szólal föl): Igaz az, hogy ellenem emiatt vizsgálatot inidi'tottak, de annaik során semmi diszkval fikálót nem tudtak rámbizonyitani. Igaz az is, hogy sza­badkőműves voltam. Indítsanak ellenem vizsgá­latot és ha legkisebb hazafiatlanságot rám tudják bizonyítani, altkor én levonom a konzekven­ciákat. Azután a tisztességtelen versenyről szóló ja­vaslat további tárgyalását folytatták. A törvény- javaslatot a Ház apróbb módosításokkal nagy szótöbbséggel elfogadta. Majd áttértek a szesz adóra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. Az első fölszólaló Saly Dezső szociáldemokrata képviselő volt. Saly: Szomorú dolognak tartom, hogy az állam a szeszadóból és a szeszfogyasrtás növe­léséből akarja jövedelmét fokozni. Az az összeg, amely ezen a címen gyarapítja az állampénztárt, nagyobbrészt úgyis elfogy adminisztratív kiadá­sokra. Határozati javaslatot terjeszt elő. hogy az országos vásárokon, vasár- és ünnepnapokon, va­lamint a választások alatt ne adjanak, illetve ne mérjenek ki szeszes italt enki részére. Nánossy Andor a szesztermelés mennyiségé­ről kér fölvilágositást a kormánytól. Botrány Friedrich interpellációja közben. A délutáni ülésen Friedrich mondotta el sür­gős interpellációját, hogy Magyarország miért nincs képviselve a lausannei konferencián. A jó­vátételi kérdésben az az ország álláspontja, hogy nem fizetünk. Az egész Ház felállva kiáltja: Miből fizes­sünk. az ország háromnegyedrészét elrabolták. Friedrich részleteket olvas fel Lukács János egyetemi tanár könyvéből. Mikor odaér, hogy „... itt (Romániában) a törvényeket mindenki lábbal tiporja... Prózrfy (kö^bekiált): Magyarországról beszél. Óriási zai tört ki. — Ki kell dobni! Rendre! — kiáltozták felé'c. Gömbös (a padot veri és Drózdy felé kiált): Kövesse meg a Házat. Az elnök: Rendreutasdia Drózdvt, mert a magyar nemzetet sértő kifejezéssel illette. Bethlen miniszterelnök válaszolt Friedrich in­terpellációjára. Magyarország azért nem vett részt a lausannei konferencián, mert nem kapott meghívást. Magvarország nem ióts^bat’a a nagy­hatalom szerepét, mert ez sokkal rosszabb volna, mintha semmit sem tennénk. A Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. Az ülés vége három órakor. Kállay benyújtotta az mdenmitási javaslatot. Budapest, december 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonielentése.) Kállay Tibor pénz­ügyminiszter ina délelőtt benyújtotta az indem- n’tási javaslatot. A javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyeknél törvényhozási in­tézkedésre volna szükség. A javaslatban a minisz­ter hat havi felhatalmazást kér. A javaslat meg- okolása elmondja, hogy 'az 1922-23. évi állami költségvetési előirányzatot a miniszter alkotmá­nyos tárgyalás végett még az 1922-iik évben elő szándékszik terjeszteni és reméli, hogy az elő­irányzás rövidesen törvényerőre emelkedik. A magyar jóvátétel ügye. Budapest, december 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Korányi Frigyes báró tegnap este Parisból Budapestre érkezett és a jóvátételi tárgyalások eredményéről jelentést tett a kormánynak. A magyar jóvátétel végleges rendezését reiidikivül megnehezíti az a körül­mény, hogy a jóvátételi bizottság a franciák sürgetésére előbb a német jóvátételt igyekszik rendezni, amit a németországi viszonyok napról- napra bonyolultabbá tesznek. Magyarországgal szemben a jóvátételi bizottság tagjai körében ugyan némi engedmény tapasztalható, azonban Korányi munkáját rendkívül megnehezíti az, hogy bizonyos oldalról (kisantant) az ország fizetőképességét jóval kedvezőbben tüntetik fe. a valóságnál. A jóvátételi kérdésbeit való dön­tést tavaszra várják. A németekkel szemben a franciák álláspontja nagyon kevéssé enyhül, mert a franciák kilencven milliárdot invesztál­tak a visszafoglak tartományokba és ennek az összegnek a megtérítését Németországtól várták. A németek azonban a márka leromlása miatt ezeket a feltételeket nem teljesíthetik. Korányi Frigyes báró a Magyar Hírlap mun­katársa előtt a jóvátételi kérdésről igy nyilatko­zott: — A bizottság mindenekelőtt Magyarország teherviselési képességétől kíván tiszta képet al­kotni. Érdeklődnek a költségvetésről, kereske­delmi és íizetési mérlegünkről, adatokat kérnek az ipari ágazatokról. Érdeklődésük kiterjed az élelmiszerek, közszükségleti és ipari cikkek árai­nak alakulására, sőt a munkabérekre is. Száraz, meg nem cáfolható adatokkal válaszolhatunk a kérdésekre és a bizonyos kívülről érvényesülni törekvő ellenáramlatokkal is megcáfolhatatlan adatokat szegezünk szembe. Remélem, hogy a pénzügyi és gazdasági helyzetünk objektív meg­ismerése befolyással lesz a magyar jóvátételi helyzet mikénti eldöntésére. A jóvátételi bizott­ságnak a magyar kérdéssel foglalkozó osztályai a gazdasági kérdéseken tu! a magyar élet min­den megnyilvánulását éber figyelemmel kisérik. Ha egyes felelőtlenül szónokló urak sej­tenék, hogy felelősségérzés nélküli beszédük mekkora károkat okozhat, akkor bizonyára jobban meggondolnák magukat, mielőtt beszél­nének. A jóvátételi kérdésben való döntés csak há­rom hónap múlva várható. Elutaztak az olasz vendégek. Olasz-magyar kereskedelmi szerződés készül. Budapest, december 5. - (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése). Az olasz vendégek tegnap este elutaztak Budapestről. Vittorio Fres- co, az olasz küldöttség elnöke az újságíróknak ezt mondotta: — A búcsú pillanatában a legmélyebb meghatottság vesz erőt rajtam. Most érzem csak igazán azt a testvéri szeretetet, amelyet mi olaszok a. magyarokkal szemben érzünk. Ne csüggedjenek, dolgozzanak és hlgyjenek Ma­gyarország eljövendő nagyságában. Nem saj­nálom a magyar népet, mert Ilyen nemes, nagyrahlvatott népet nem szabad sajnálni. Én megértem a magyar lelkét és bízom fényes jö­vőjében. Wil'I .Torta, a Cicolo ügyvezető titkára bu- csuzásnál hangoztatta, hogy ezentúl az olaszok még energikusabban törekszenek minden akadályt eltávolítani a magyar-olasz kereskedelmi forga­lom megteremtésének utjából. Főcéljuk Magyar- ország bekapcsolása a tengeri kereskedelembe. A trieszti Lloyd-társaságnak hatvan óriási ke­reskedelmi hajója van. Ha Magyarországot si­kerül közvetlenül belekapcsolni ebbe a hatalmas hálózatba, akkor a magyar ipái és kereskedelem termékei nemcsak az Adriamenti államokban, hanem Egyiptomban, Indiában és a legtávolabbi Keleten is piacra találnak. Mértékadó magyar forrásból közük a saj­tóval, hogy az olaszok budapesti utazásának messzemenő praktikus eredményei lesznek. Mindenekelőtt az olasz-magyar kereskedelmi szerződést kötik meg. Francia közigazgatást terveznek a Rajnavidéken. Berlin, december 5. (Berlini szerkesztő­ségünk telefonije'©intése.) Jól informált diplo­máciai forrásból azt jelentik, hogy a leg­utóbbi elyséei tanácskozás ama módszerek és eszközök vizsgálatával foglalkozott, ame­lyeket alkalmazni akarnak annak érdekében, hogy Németországot fizetésre szorítsák. A tanácskozás határozatait a francia miimszter- bainács már jóváhagyta. Ezek a határozatok fogják alapját képezni a brüsszeli konferen­ciának. Elsősorban is elhatározták azt, hogy Tirard rajnavidéki francia főbiztos in­tézkedéseket fog kapni arra nézve, hogy 48 órán belül a megszáFott területről az összes német hivatalnokokat eltávolítsa és az antant tisztviselőivel pótolhassa. Az esetben, ha Anglia és Olaszország nem hajlandó résztvenni ebben az akcióban, kizárólag francia hivatalnokok kerülnek a megszál'ctt területekre, A Ruhr-v’dék megszállása csak akkor következik be, ha a brüsszeli konferencia nem hozza meg a kivánt eredményt. Poincaré nem készít javaslatot a londoni megbeszélésre. Paris, december 5. (Havas.) Francia po­litikai körökben úgy tudják, hogy a londoni tárgyalásnak nem lesz nemzetközi konferen­cia jellege, hanem azon csak az egységes el­járás megállapítása végett a brüsszeli kon­ferenciával kapcsolatos álláspontot fogják le­szögezni. Ebből a szempontból nem valószínű, hogy Poincaré a jóvá­íételi fizetésekre nézve kido’gozott ter­vet, vagy részletes javaslatot vinne ma­gával Londonba. A brüsszeli konferencia, amelyen a kisantant á'íamai is képvisel­ve lesznek, teljesen bizalmas lesz. A belga kormány nem azonosítja magát Pomcaréval. London, december 5. A lapok jelentése sze­rint Bonar Law és társai e hét legnagyobb részét a jóvátételi kérdés tanulmányozásának szentelik. Az Evening Standard úgy tudja, hogy Franciaor­szág és Belgium miniszterelnökei között lefolyt levélváltás azt eredményezte, hogy a belga kormány világosan kinyilvánította, hogy ama francia tervvel, amely Németország ellen Irányul egy Franciaországot ki nem elé­gítő moratórium engedélyezése esetére, nem azonosítja magát. Londoni politikai körökben attól tartanak, hogy a miniszterelnökök konfe­renciája előtt rendkívüli kényes helyzet fog elö- állani. Úgy gondolják, hogy a londoni tanácskozások a ióvátételi kérdést meghaladó tárgyat fognak felölelni. Továbbá jól értesült helyen arról is tudnak, hogy a német jóvátétel és a szövetség­közi adósságok ügyében követendő egységes po- íjikaérclckében egészen uj utat fognak megkísé­relni. Bonar Law nem tud semmit. London, december 5. (Saját tudósítónk­tól.) Az alsóház tegnapi ülésének végén Kenmworthy azt a kérdést intézte a minisz­terelnökhöz, van-e tudomása arról, hogy a francia kormány tervet dolgozott ki a Ruhr- vidék megszállására és francia közigazgatás bevezetésére vonatkozóan. Bonar Law kije­lentette, hogy erről nincs információja. Egy képviselő azt a kérdést intézte a miniszter- elnökhöz, hogy a kormány megkötöttnek érzi-e magát Lloyd George ama kijelentése által, hogy Anglia a Ruhr-vidék katonai meg­szállásában nem vesz részt. Bonar Law ki­jelentette. hogy nincs tudomása arró1, hogy Lloyd George vagy kormányának valamelyik tagja ily kijelenfést tett volnai

Next

/
Oldalképek
Tartalom