Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-06 / 134. szám
Az ellenzék parlamenti sikertelensége. Irta: Körmendy-Ékes Lajos dr„ nemzetgyűlési képviselő. Prága, december 5. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete a cseh-szlovák köztársaságban immár három év óta sikertelen szélmalomharcot folytat, mert nem képes feltartóztatni az egymást követő kormányokat abban a céltudatos munkában, amely a nemzeti kisebbségek jogainak rendszeres kijátszására és azoknak úgy kulturális, mint gazdasági téren való elnyomására irányul. Valóban elmondhatjuk, hogy az ellenzéki tehetetlenégnek iskolapéldáját nyújtjuk, mint hogy egy országban, ahol az elnyomottak és elégedetlenek túlnyomó többségben vannak, a kormány olyan fesztelenül és olyan gyorsan — szinte akadályok nélkül — keresztülhajthassa minden akaratát, ez majdnem példa nélkül való. Igaz, hogy a cseh-szlovák demokrácia házszabályai mellett komoly parlamenti küzdelemről szó sem lehet, mert az elnökség diktatórikus hatalma percekre szorítja a felszólalás jogát és ezzel nevetséges formasággá sülyeszti le a nemzetgyűlés tárgyalásait, de éppen mert ez igy van, lehetne és kellene megtalálnunk, bevezetnünk és módszeresen alkalmaznunk az ellenzéki ellenállásnak olyan módszerét, amely a parlamentarizmus itt intézményesitett kigúnyolására a méltó felelet volna. Az ilyen — rendszeresen alkalmazva— feltétlenül hatályos módszerhez azonban csak akkor lehetne nyúlni, ha az ellenzéki pártok félretennék az őket egymástól elválasztó világnézeti és osztályfkülönbségeket valamint a részletkérdésekben való véleményeltéréseket ás végrevalahára tudatára ébrednének annak, hogy éppen a legfontosabb, a legéletbevágóbb kérdések azok, a melyekben mindannyian egyet akarhatunk, hogy vannak olyan közös céljaink, amelyeknek kiküzdése nélkül minden egyéb törekvésünk amúgy is hiábavaló. Nem nevetséges „lovaglás-e az elveken*4, mikor a magyar szocialista-, vagy kommunista párt tagjai nem vesznek részt a magyar iskolagyüléseken, vagy a német szociáldemokraták nem lépnek közös frontba a többi német pártokkal csak azért, mert nem akarják a „polgári pártokkal való együttműködés ódiumát" magukra venni, holott egy, a szervezett munkásság részéről való impozáns megmozdulás, támogatva a polgári osztály rokonszenvétől, máról holnapra célhoz vihetne bennünket? Nem a gyakorlati érzék teljes hiányára vall-e, hogy egy felekezeti magyar iskola érdekében a magyar szocialista nem mozdul meg, mert neki felekezeti iskola elvi okokból nem kell? Addig, amig lehet válogatni, hogy az a magyar iskola állami legyen-e, vagy felekezeti, tisztelettel meghallok az elvi okok előtt, de ebben a köztársaságban, ahol létünkre törnek, meg kell siratnia a magyar szocialistának egy halálra Ítélt íelekezti iskolát is, mert ezzel egy magyarnyelvű iskolával lett kevesebb. Amikor látva az erőviszonyokat, úgy is nyilvánvaló, hogy egy-egy kisebb párt amúgy sem képes a maga programjából bármit is megvalósítani, nem bün-e fajunk, nemzetünk, nyelvünk, kultúránk és gazdasági érdekeink ellen, ha kicsinyes pártszempontok akadályoznak meg bennünket abban, hogy összefogjunk a többi ellenzéki pártokkal a valamennyiünkre nézve egyformán fontos olyan célok megvalósítására és olyan érdekek megvédelmezésére, amelyek az összes elnyomottakra nézve egyformán életkérdések? Nincs-e itt a legfőbb ideje, hogy féli?' (tegyünk minden teóriát, félretóljunk minden elméleti válaszfalat és csupán csak azt nézzük, amiben egyet akarhatunk? A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok közös bizottságában egyesült ellenzék megmutatta a helyes utat, amelyen az ellenzéki politikának haladnia kell, de természetesen nem volt, nem lehetett elég ereje ahhoz, hogy a kisebbségi érdekeket hatályosan megvédelmezze, mert a cseh centralista politikának mindig sikerült kijátszani ellene a szlovák demokrata és kommunista pártban tömörített munkásságot, sőt eleinte a szlovák néppártot is. Ezen közben a cseh sovinizmustól fűtött centralista kormányok cinikus vakmerőséggel gázoltak bele legszentebb jogainkba s ma ott tartunk, hogy Szlovenszkó és Rusz- kakrajna egy-egy gyarmat módjára lesü- Iyesztve, évszázados önkormányzati intéz- nyerből kiforgatva és gazdaságilag lerongyolva tehetetlenül állanak szemben az önkényuralommal. Azok, akik tegnap jöttek Szlovenszkóba, ipso facto gyakorolhatják állampolgári jogaikat, de az őslakossághoz tartozóknak Pon- ciustól Pilátusig kell szaladgálni, amig illetőségi bizonyitváuyhoz juthatnak és ezren és tízezren vannak, akik azt egyáltalában nem tudják megszerezni, mert teljesíthetetlen feltételekkel találják magukat szemben. És vájjon a magyar kultúrintézményeket —. törvények és békeszerződések ellenére — merte volna-e a cseh centralizmus, máról-holnapra kiirtani, ha azok védelmére odaállt volna a szervezett munkásság is? A magyar köztisztviselők és nyugdíjasok szájából merte volna-e kivenni a kormány az utolsó falatot, ha antiszociális intézkedéseiben a magyar szervezett munkásság vétójával találkozott volna? Politikailag nagyobb hibát még sokaséin követett el párt, mint a szlovenszkói és ruszinszkói szociáldemokraták akkor, amidőn beálltak a kormányttámogató többség soraiba és tolták a kormány szekerét, amely legázolta összes kisebbségi jogainkat. De mindezt nem rekriminációként írom, hanem azért, hogy térjünk már egyszer észhez, lássuk be hogy a politikában a teória mit- sem ér s az együttműködés utjábanáFó úgynevezett „elvi akadályokat" a pokolba kell csapni, mert amig az ellenzék ilyen kicsinyes elvi aggályokon rágódik, addig a kormány félretolva békeszerződést és törvényt, jogot és erkölcsöt, nyílegyenesen halad a maga utján, azon az utón,* amely minket a romlásba visz. Bizony el kell ismernünk, hogy a cseh centralista politika, bár soha el nem érhető irreális célok érdekében, de ami a taktikát illeti sokkal több gyakorlati érzékkel dolgozik, Ügyesen kihasználják az ellentéteket. Ezek értik a módját, hogy különbséget tegyenek teória és gyakorlat között. Lám a külföld felé elzengiik az itteni demokráciáról szóló szép danáikat, de itthon aztán úgy gondolják, hogy a teljhatalmú rendőrigazgató mégis többet ér, mint a városi önkormányzat, a k-tie^ez^ demokratikusabb dolog, mint a tisztviselők választás, és a pittsburgi szerződésben kikötött autonómiánál (az ő szempontjukból) többet ér a nagyzsupa. Vájjon nem a demokrácia diadala-Cj hogy Kassa, Pozsony (pardon Kosice és Bra- tislava) közönsége ezentúl nem egy-egy polgármestert választanak, hanem mindegyik ötöt? Az persze mellékes dolog, hogy az öt megválasztott közül majd az lesz polgár- mester, akit a kormány kinevez. Az is a demokrácia lényegéhez tartozik, hogy a közönség által választott városi tanács helyett ezentúl majd kinevezett állami tisztviselő intézik az „önkormányzati" ügyeket. Ha az ellenzéki parlamenti munkát nem tudjuk kiemelni eddigi tehetetlenségéből és nem tudjuk az elnyomottak közös frontját megcsinálni, akkor sokkal többet ér, hogy ha az erők elaprőzásával iáró parlament! küzdelemnek eddig alkalmazott módszereivel felhagyunk és egész tevékenységeiket az otthoni munkára, a nép fölvilágositására, politikai szintjének emelésére és ellenálló erejének megszervezésére fordítjuk, vagyis ha erőinket ott, azon a térn vetjük latba, ahol az eddigi munka is bőven meghozta a maga gyümölcseit. Szlovenszkó és Ruszkakrajna népe ma az ellenzék mögött áll. Ez letagadhatatlan tény, amelyet a kormány is elismer azzal, hogy a községi és Ruszkakrajnában sem a községi, Prága, december 5. Tegnapi számunkban utaltunk arra, hogy a lausannei konferencia kritikus hetéhez érkeztünk. Ezt a megállapítást igazolták a hétfői események, mert úgy látszik a konferencia krízise máris bekövetkezett. A területi bizottság tegnapi ülésén heves összeütközésre került a sor Isméd pasa és Garzon között s az ülést elnapolták anélkül, hogy a legközelebbi ülés napját megállapították volna. Általános az a nézet, hogy a lausannei konferenciát csak egy hajszál választja el a teljes ösz- szeomlástól. Az ülés folyamán "Csieserin vitte a főszerepet. Kijelentette, hogy a törököknek a Dardanellákban való teljes szuverénitása feltétlenül biztosítandó. Curzon válaszolt Csicserin Felszólaláséra s a törökökhöz azt a kérdést intézte, vájjon sziabad nép-e a török, vagy vazallusa az orosznak. Isméd pasa válaszában visszautasította a fenyegetéseket s kijelentette, hogy a török álláspont legközelebb áll az orosz fölfogáshoz. Curzon kérdésére az volt a felelete, hogy vannak a konferencián más államok is, amelyek idegen hát mögé bújnak. Az ülés végén ismét heves jelenet volt Curzon, Isméd és Csicserin között. Curzon fölhívta a törököket, hogy ismertessék programjukat, mire Isméd kijelentette, hogy a törökök előbb a többi hatalmak programját akarják ismerni. Csicserin támogatta Isméd fölszólalását. Curzon ismételte, hogy az nem mehet igy tovább, hogy a törökök mindig azt jelentik ki, hogy az álláspontjukat csak a vita végén fogják megvilágítani. Általában szeretné tudni, mondotta Curzon, hogy Csicserin ur, aki Oroszországot, Ukrajnát, Georgiát s úgy látszik Törökországot is képviseli, talán Anglia képviseletében is szerepel-e. Csicserin erre a kérdésre igy válaszolt: — Igen, mert a mi mai követelésünk egészen 1918-ig Anglia követelése is volt. A tegnapi napot ez a viharos és izgalmas ülés töltötte ki, a konferencia egyéb eseményeiről ezek a táviratok adnak számot: Az ántánt már a katonai szakértőkkel tárgyal. Lausanne, december 4. Ma este Curzon, Barrére és Garroni a tengerszorosak kérdésében tanácskozást folytattak. A törökök amaz álláspontjukat, hogy nem hajlandók nézetüket a bizottság előtt a szövetséges hatalmak állásfoglalása előtt kifejteni, azszal indokolták meg, hogy a Dardanellák és a Boszporusz felett Törökország a szuverén ur és így jogosan várhatja azt, hogy előbb a szövetséges hatalmak javaslatai terjesztessenek elő és ö csak azután szövegezi meg álláspontját. Általános az a vélemény, hogy a konferencia igen kritikus stádiumba jutott, amelyet csak a szövetségesek szoros összetartása és Jóindulata hidalhat át Ma este Franciaország, Anglia és Olaszország megbízottai tanácskoztak és ismét megállapították a három hatalom szolidaritását. Curzon konstatálta, hogy az orosz delegáció a törökökkel sokkal szorosabb kapcsolatot tart fenn, mint ahogy gondolták és sem a parlamenti, sem a szojmi választásokat nem meri kiírni. Lehet azonban, hogy a német Parlamen- tarisoher Verband szétesése — amelyről a kormány sajtója olyan nagy gaudiummal ir — az ellnzéki parlamenti küzdelemnek csak pillanatnyi sikertelenségét jelenti és a valójában annak a tisztulási folyamatnak első fázisa, amely az egészséges és elszánt ellenzéki frontnak magában a parlamentben való létrejöttét fogja eredményezni. kijelentette, hogy francia és olasz kollegájával egy nézeten van. Holnap reggel újabb tanácskozás lesz, amelyen a katonai és tengerészeti szakértők is részt fognak venni. A szövetségesek szakértői elé Curzon fog javaslatokat terjeszteni. A szövetségesek részéről elvárják azt, hogy ha az oroszok nem is, de lega’ább a törökök tudatára ébrednek annak a felelősségnek, melyet vlselniök kell, hogyha a ‘konferencia tárgyalásai meghiúsulnak. A;'vas-ügynökség tudósítója arról értesül, hogy a török delegáció a tengerszoros kérdésében kevésbé hajthatatlan magatartást fog tanúsítani, mint az orosz. Őrzik Venizelost. London, december 5. (Szikra.) Lausam- neból jelentik, hogy a svájci rendőrség rnesz- szemenő óvintézkedéseket tett Venizelosz védelme érdekében, mert az utóbbi napokban számos fnyegiető levelet kapott. A rendőrség Veniztelosz autójáról a görög zászlót eltávolította. Az autót motorkerékpáros rend- őrasztagolk kisérik. Poincaré Lausasméba hívta Feliét. Konstantinápoly, december 5. Pellé tábornok konstantinápolyi francia főbiztos táviratot kapott Poiíicarétól, mely arra hívja föl, hogy azonnal utazzon Ltausanneba a konferenciára. A görög király nincs internálva. London, december 5. (Bécsi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Reuter-iroda jelenti Athénből, hagy az a hir, mely szerint a görög királyt palotájában internálva tartják, nem felel meg a valóságnak. Mekkába megy a volt szultán. London, december 5. (Bécsi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Moming Post jelenti Kairóból, hogy a volt török szultán elfogadta Husseyn király meghívását és ezért a legközelebbi napokban Mekkába megy. Benes nem tárgyalt Oroszországról. A külügyminisztérium hivatalosan közli, hogy Benes dr. legutóbbi útja alkalmával Szovjet- Oroszországról és az orosz kérdésről senkivel és semmiféle formában sem folytatott tárgyalást. Míg áll á korona? Dec, 5-én fizettek 100 cseh-szloyák koronáért: Zürichben 16.80 svájci frankot Berlinben 26234.— német márkát Budapesten 7400.— magyar koronát Bécsben —osztrák koronát ■■■■■■■■■■■aaHasagssBEBHHSQnnMnBaHnnnBBEZBsaHesBf bebbbbbhbbbbb A kelefi békekonferencia a váls&si feftfponiffsn. fik I. évfolyam. 134. szám. jj|F Prága, szerda, 1922 december 6. oBMMHHp jéjjÉjr JSm m t m.. — oiMnuirm^ MpnMa |MigmMk. hlőfizPtési árak bel- és külföldöm? l\b%ATjZf O tMA \jswr, ss *T| - Sürgönyeim: Hírlap. Praha. _ , ,... A SziotcnszkAl és Ruszinszkói Szövetkezed ellenzéki Pártok politikai napilapja ozlovenszkoi szerkesztő. ^ Felelős szerkesztő!
