Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-01 / 130. szám

Péntek, december t. ^fiá(WMA(W^7finrAP MÜ« csakugyan bekövetkezik, úgy azt a iavorinai kérdés fogja közvetlenül előidézni. A Javo- rina sorsát egyes cseh pártok aggasztónak mondják. A Narodny Listy (Kramar lapja) és a Cas (Benes szócsöve) között lefolyt polé­miából azt a taimisá$r^ lehet levonni, hogy Benes már beletörődött e terület elvesztésé­be. Erre látszik mutatni a Cas njai megjegy­zése: „A nagyhatalmak nemcsak Cseh-Szlo- vákiával, de Lengyelországgal, Romániával és Jugoszláviával szemben is egyformán ba­rátságos magatartást tanúsítanak. A lengye­lek azt vetik a franciák szemére, hogy a tescheni kérdésben a má javunkra döntöttek, elvárják tehát, hogy a Javorina-ügybeu a lengyelek javára döntsenek.4* Benes a belpolitikai porondon barát és támogatás nélkül maradt, aminek egyik okát az 5 szenvtelen egyéniségében keresik. Azt a híresztelést, hogy Benes külön pártot igyekszik alakítani, Englis erélyesen megcá­folta. Ebből a híresztelésből is azonban arra kel! következtetnünk, hogy már is érzi izolá­ciójának hátrányait A politiliai hclijict A tegnap est* szavazás. — A német polgári pártok szövetsége felbomlott ~ Benes állása megrendült? Prága, november 30. (A kormánypártok tegnap este megsza­vazták az 1923. évi költségvetést. A szava­zás aktusát ez alkalommal is az ellenzéki fel­háborodás moraja kisérte, amely gyakran hatalmas lármává dagadt. A németek sorai­ban az asztalok osapflcogásának monoton ze­néjét kisérte a szavazógép működését és egy pár összetört asztal roncsai teljessé tették azt a képet amely a prágai par’amenfben minden nagyobb viharnál kibontakozni szo­kott. Az obstrukció módszereibe a német polgáriak vittek bele egy kis újítást: újságo­kat olvastak fel és hangosan beszélgettek egymással. A parlamenti botrányok megszo­kott velejárója, az ellenzék kivonulása sem maradt el. Először a német szociáldemokra­ták vonultak ki. akflk ez alkalommal mintegy az elelnzék avant gardeja volt. Példáju­kat később követték a német polgáriak, maid a szlovák néppártiak és végül a kommunis­ták. Az ülés végén a csehek tehát egyedül maradtak. Számúikra, akik eléggé ismerjük a cseh-szlovák többség módszereit, nem lehe­tett meglepetés, hogy a cseh koalíció rendre elutasította az ellenzéki módosító indítvá­nyokat és az sem tepetr meg. hogy az ellen­zéki határozati javaslatok közül csupán ket­tőt fogadtak el. A jövő évi költségvetés tehát a nemzeti kisebbségek kívánságaira egyál­talában nincsen tekintettel és hü marad ah­hoz a módszerez, amelyet nemrégiben Benes lapia jelölt meg a koalíció feladatául: a nem­zeti kisebbségekkel szembeni a rideg status quo kíméletlen fen tartásához. A tegnapi este második igen fontos ese­ménye az, hogy a német pártok parlamenti szövetsége, az úgynevezett Deuíscher Pár* lamenfarisclier Verband feloszlott. Azok az ellentétek, amelyek egyfelől a német nem­zeti párt és a nemzeti szocialisták, roásfclő1 pedig a kereszíényszociálisok, agráriusok é" demokraták között fenállotíak, nem kerülhet­ték e! a szemlélő figyelmét. Ez év nyarán a két csoport külön is szervezkedett. Lcögman és Jung csoportja, az úgynevezett Imrei kö­zösségben egyesült, míg Krepek, Rőhr és Kaffka pártjai az úgynevezett rmmkaközös- séget alkották meg. A parlamenti szövetsége ben ez a két csoport állott egymással szem­ben. Az ellentét szükségképpen a szövetség felbomlásához vezetett, ami tegnap este be is következett, amikor először a Lodgemanu vezérlete alatt álló nemzeti párt, majd a Jung-Kirsch-féle nemzed szocialista párt ki­lépett a szövet-égből. Az eseniénype'K jelen­tősége fölként ab au reílik, hogy a prágai par­lament legnagyobb ellenzéki csoportia atom­jaira hullott szét. Az eddigi egységes, bár nem mindig egészséges taktikai vezetést csak fogyatékosán íog:a pótolni az az uj rendszer, hogy az öt párt elnökei időről-idő­re meg fogják tanácskozni a politikai helyze­tet. Mivel tegnap a kereszíényszociálisok egy része is támogatta azt az indítványt, hogy az egyetemeken úgy a tanárok, mint a Prága, november 30. A magyar nemzetgyűlésnek tegnap déí- j után az interpellációk elhangzása közben iz- i galmas napja volt. Vázsonyi Vilmos a mis- j kolci Reggeli Hírlap betiltása ügyében inté- ' zett kérdést a kormányihoz. Nagy Ernő a be- j regi közállapotokról mondott el három inter- jpellációt, Fábián a forgalmi adó visszássá- | gairól beszélt, azután Bogya János képviselő 1 kérte, hogy interpellációjának elmondására j adjanak neki halasztást. Ruppert tiltakozott j ez ellen és uialt arra, hogy Bogya interpellá­cióját még március 21-én jegyezte be s azóta már számtalanszor elmondhatta volna. Bogya olyan ember, hogy őt gyöngéden keli kezelni, kéri a nemzetgyűlés elnökét, hogy hivatalból vizsgáltassa meg Bogya elmeállapotát. Az el­nök rendrouíasitotta Ruppertet, majd Bogya személyes kérdésben fölszólalva kijelentette, hogy interpellációjára azért kért halasztást, mert gyűjti az adatokat Ruppert ellen. A leg­nagyobb vihar Hébeit szociáldemokrata kép­viselő interpellációja közben robbant ki, aki az internáló-tábor föloszlatását követelte. Kijelentette, hogy a kocka fordulhat és akik most a nemzetgyűlés termében ülnek, nem­sokára az internáló-táborba kerülhetnek. Óriási zaj támadt, a képviselők zajosan tilta­koztak liébelt kijelentése ellen. Az elnök rendreutasítása után Hébeit tovább folytatta, beszédét és kijelentette, hogy ő a kommünt is tiszteletben tartotta. Erre újabb óriási zaj tört ki és a képviselők kórusban kiáltoztak feléje, hogy ne dicsőítse a kommünt. Az elnök is figyelmeztette, hogy ilyen kifejezésektől tartózkodjék. Iiébclt végül kijelentette, hogy ha az internáló-tábort nem oszlatják föl, ak­kor segítségért a külföld közvéleményéhez dőlt, hogy ezelőtt huszonkét esztendővel ült sohasem látott, játékosan és fontoskodva igy utoljára. Akkor — emlékezett — divat volt, hogy tollat szúrjanak a padba és azt pi- cegtessék. A kis toll rezegni kezdett akkor, halkan búgott, mint egy liliputi sziréna, vagy mint egy megsebzett dongólégy. Nem tudta, hogy* jutott odáig, de egyszer csak azt vette észre, hogy a mellényzsebébe nyúl, kivesz onnét egy fényes uj írótokat, beszúrja a padba (mint akkor) és picegtetni kezdi. Züm­mögött a toll, Flórián gyönyörködött a zené­ben, nem vette észre, hogy a tanító már a harmadik uj betűt magyarázza. A teremben vagy húszán lehettek, ki öregebb, ki fiatalabb, félszeg fészkelődéssel hallgattak, néha jegyeztek az irkába. Flórián az ablakra nézett és arra gondolt, hogy ha majd csöngetnek, vészén egy zsemlyét, meg egy pár vrisfit, maradt még hat krajcárja, tegnap kricceltek, akkor nyert egy hatost, abból vett sárkánynak vaió spárgát négy krajcárért. Azután egyszerre — megfoghatatlan for­dulatokra képes az emberi elme eszébe jutott, hogy holnap megint az íróasztalánál fog ülni és várni fogja: hupn-csnuusz-hupp- csuusz. Megrázkódott, a tollat kirántotta a pádból, zsebredugta, két kezét illedelmesen a padra tette, szép szabályosan egymás mellé és figyelni kezdett ő is, mint a többi. Vacsora után, amikor a felesége leszedte az asztalt, Csuka Flórián előszedte az uj könyvet, kitette az asztalra maga elé és nézte és lapozgatott benne. Papirost vett elő, az uj szavakat próbálgatta, amilyeneket még rakta egymás mellé. A kisfia szemben Ült jrele, aki már harmadik gimnázista volt és fölényes gőggel nézte az apja erőlködését, aki inég csak a betűknél tarott. Mennyivel tovább jutott már ő a tudományokban!... Csuka Flórián odahívta a feleségét — Nézd csak. asszony, igy Írják a csö-t, látod ... így rneg a sö-t... Felesége a vállára hajolt, a papirost nézte, a kis betűket nézte, ahogy ott íeketél- lettek a fehéren, a nézése összefolyt, elmo­sódott, az ismeretlen apró betűk, mint a lánc­szemek, összefutottak a szemében. Azután a Csuka Flórián kopaszodó, deres fejére né­zett és illeíödött, szánó szeretettel simogatta végig. Csuka Flórián szeme az ábécés könyvre tévedt és mintha egy nagy mulasztása ro­hanta volna meg, a könyv után kapott, kinyi­totta az első oldalon, komótosan véggsimi- totta a lapját és lassan, óvatosan, kerek ele- mista-betükkel irta a levél alsó sarkába: „Csuka Flórián-é“. A kisfia nézte, figyelte az apja kezemozgásáí és amikor az Írás elké­szült. kezébe vette a könyvet, vizsgálgatta az elkészült írást. Egyszerre csak diadalma­san főikacagott: ~ Haha, papa kihagyott valamit... nem jó ... nem jó ... Csuka Flórián közelebb hajolt a fiához, a gyerek pedig folytatta: — ... mert minden mondatnak vége van, az pedig, hogy: „Csuka Flórián-é“, az egy mondat, az után pont kell... haha... a papa elfelejtett pontot tenni... A gyerek boldog buzgalommal kapta föl a heverő tollat, Csuka Flórián pedig elborult szemmel, fájó, csöndes, jóleső alázattal nézte, ahogy* a fia erélyes kis ponttal zárta le az apró ismeretien betűk fekete láncát „.*> ; fordul. Denunciáns, hazaárulő, spicli! — kiál- . toztak Hébeit felé, akit az elnök harmadszoi . is rendreutasitott. Az izgalom csak nehezen . csillapult le. Kisebb jelentőségű interpellációk . | elhangzása után az elnök az ülést berekesz- . j tette. . 5 A mai ülésen elfogadták az Akadémia , \ megsegítéséről szóló javaslatot és szétosz- , í íották a képviselők között a népjóléti minisz- I temek uj lakástörvénytervezetét Ellenzéki körökben izgalommal tárgyal­ják Gömbösnek azt az állítólagos akcióját, amelyet az ellenzéki pártszövetség ellen indí­tott. Kormánypárti körökben erről az akció­ról semmit sem tudnak. Az ellenzék türelmet­lenül várja az indemnitási javaslat benyújtá­sát, amelynek tárgyalásánál éles támadásban akarja részesíteni a kormányt. Az indemni­tási javaslat benyújtása, terv szerint, a jövő ; héten fog megtörténni. A kormány el van íőkéJve, hogy az üres vitáknak elejét veszd és ha nem is léptetik életbe a szigorított ház­szabályokat, mindenesetre igyekezni fognak a vitát minél szőkébb keretek közé szoriíani. Vita a magyar nemzetgyűlésen az Akadémia körűi. Budapest, november 30. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése.) A magyar nemzet- gyűlés mai ülésén az elnök bejelentette, hogy Bogya János képviselő nem tartja meg sürgős interpellációját, amelyben aziránt akart kérdést intézni a kormányhoz, hogy miért nem indítottak Ruppert Rezső ellen bűnvádi eljárást, jóllehet a kommün bukása után Devecseren huszonegy zsidót meggyil­koltatott A mai ülésen tovább folytatták az Akadémia segítéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Szakács Andor kifejti, hogy a tör­vényjavaslatban megállapított segélyössze­get igen csekélynek tartja. Majd Ferenc csá­szár korát ismertette, amikor tudvalévőén az Akadémiát megalapították. S transz István: Mindig hatalmasabb volt az ország a Habsburgok alatt Szakács Andor: Kifogásolja, hogy a magyar arisztokrácia sohasem vett olyan részt & tudomány istápolásában, mint azt anyagi helyzete megengedte volna. Azután azt kifogásolja, hogy az Akadémia nem volt független intézmény. J á n o s s y Zoltán őrömmel fogadja a javaslatot, azonban követeli a támogatásra szánt Összeg fölemelését. A javaslat tizenkét­millió korona, segélyt állapit meg a Tudomá­nyos Akadémiának, ennek kétszeresét kell kifizetni. Beszéde további során kifogásolja, hogy az Akadémia politizál és a különféle politikai árnyalatokat szolgálja. Klebelsberg Kunó gróf kultusz- miniszter kifejti, hogy Jánossy indítványát nem fogadhatja el, mert az állami büdzsé helyzete ezt nem engedi meg. Elnök ezután a törvényjavaslatot sza­vazásra bocsátja és a Ház nagy szótöbbség­gel az eredeti javaslatot fogadja el. Farkas Tibor személyes kérdésben szólal föl. Elmondja-, hogy a Budapesti Hir­lap mai számában támadás jelent meg ellene, hogy nem mondott igazat amikor azt állí­totta, hogy ® belügyminiszter Pest vár­megye március 20-án tartott közgyűlésén a közigazgatási reformról úgy nyilatkozott, hogy ő (t. i. a belügyminiszter) a közigazga­tási reformjavaslatot nem kívánja a nemzet- : gyűléssel letárgyaltat™, hanem csak az or-u A jóvátétel! bizottság legalább terve. Páris, november 30. A jóvátételt bizott­ság a brüsszeli konferencia, elé egy tervet ké­szít a márka stabilizálására nézve. A terv sze­rint m akció alapját képezné egy tizmilliárd aranyfrank értékű kölcsön, amelynek kéthar­mada- az antantállamok kincstáraiba folyna be. Bár még nem bizonyos az, hogy Mussolini és Tbeunís részt vesznek-e a londoni miniszterel­nöki megbeszélésen, a ma reggeli lapok úgy tudják, hogy a megbeszélés a jövő hét folyamán meg lesz tartva, Olaszország nem hisz abban, hogy katonai szankciókra kerül a sor. Róma, november 30. A Trrbtma foglalkozik Olaszország álláspontjával a Jóvátétel! kérdésben s kijelenti, hogy a Rnhr-vidék megszállásával való fenyegetés nyomatéke® kényszerítő eszköz Németországgal szemben, anélkül, hogy kivite­lére sor kerülne, mert az összes katonai szánk* clók eddig eredménytelenek maradtak. A szövetségeseknek egységes álláspontot keit elfogtónlok s meg kell ál lapítani ok Németország fizetés? képességét s eim&k arányában kell a fize­téseket behajtani. ^ Anglia és Oroszország. London, november 30. Az angol Alsó Házban Bonar Law Wedgewood kérdésére kijelentette, hogy Anglia a szovjet-kormányt a következő fel­tételek mellett hajlandó elismerni: Az adóssá­gok elismerése, ,a magántulajdon helyreállítása vagy megfelelő kompenzáció és a politikai pro­paganda megszüntetése. Clynes megkérdezte erre, hogy mivel ezek a föltételek már a hágai konferencia alkalmával le lettek fektetve, érke­zett-e az orosz kormánytól ezekre válasz. Bonar. Law kijelentette, hogy nem emlékszik arra, hogy válasz érkezett volna. Az amerikai csapatok a Rajnánál maradnak. London, november 30. A Times jelentése szerint a Rajna vidékén levő megszálló ame­rikai csapatokat fontos politikai okokból nem szállítják el. — diákok tekintetéten a numerus clausust ve­zessék be, a munkaközösség egysége is ve- szélyeztetínek látszik. A parlament folyosóm az utóbbi napok­ban egyre sűrűbben korpoitálják azt a hirt, hogy Benes állása megrendült. Vannak olya­nok is, akik indán vélik, hogy Benes a nép­szövetség főtitkári állását fogja átvenni és Sir Drumong helyébe kerül, akinek három évi mandátuma a közel jövőben lejár. Ha úgy áll a dolog, amint a hiresztelők állítják, úgy Benes esetleges távozásával küJ- és bel­politikai okai vannak. A külpolitikai okok egyike az Oroszországgal és Ukrajnával kö­tött gazdasági szerződés (ez egyébként a jö­vő héten kerül a képviselőház elé) a máso­dik a jávorinál kérdés, a harmadik pedig a. balkáni események alakulása, amely egy­könnyen odvezethet, hogy a kisantantban Jugoszlávia, veszi át a - vezető szeredet. Ezekkel a külpolitikai okokkal áll összefüg­gésbe az a belpolitikai ok, hogy Kramar és pártja főként az orosz szerződés miatt elér­kezettnek látják az időt arra, hogy Benest megbuktassák. Amennyiben Benes távozása nsagy&r nemzetgyűlés eifogidla az Akadémia megsegítéséről szóié Javaslatot Tárgyalják Fáy indítványát. — Gombos akcióra készül az ellenzéki szövetség ellen? i szággyüléssel és a főrendiházzal. Eredeti- állítását fönntartja. ; Rakovszky belügyminiszter: Részt > vett azon az ülésen, de ezeket a kijelentése­■ két legföljebb magánbeszélgetés során te- r hette meg. Az elnök ezután szünetet rendelt el • J majd szünet után tárgyalás alá vették Fáy- Tibornak azt a javaslatát, hogy a közigazga- 1 tási tisztviselők választását a törvény letár­• gyalásáig, illetve annak életbelépéséig, !eg­- később azonban 1923-ig függesszék föl. i Szilágyi Lajos: Olyan javaslatot. . amely a vármegyék tisztviselői karát telje i sen a belügyminiszter kényekedvére szol gáltatja ki, nem fogadhat el. Szóváteszi ez : után a biharmegyel állapotokat. Október ■ 2-án két súlyos vádat emelt a biharmegyei alispán ellen a belügyminiszternél. A belűgy • miniszter a vizsgálatot nem rendelte el és bár azóta köze! két hónap telt el, nem javi­1 tott a biharmegyei közigazgatási állapoto­■ kon és az alispán még ma is hivatalában ül Rakovszky Iván belügyminiszter Nyomban válaszol a főlszólalásra és kije lenti, hogy annak idején megkérte Szilág:* képviselőt, hogy várjon a vizsgálat lefolyta fásával addig, amíg Biharban megtörténik a főfspánváltozás. Ez most van folyamatban és a Szilágyi képviselő által emelt vádak ügyében is megindult a vizsgálat Szilágyi Lajos: A belügyminiszter válaszát nem fogadja el és kijelenti, hogy ilyen körülmények között kénytelen lesz minden apró-cseprő közigazgatási ügyet a nemzetgyűlés elé hozni, Rothenstein Mór szociáldemokrata: Tiltakozik a közigazgatási választások el­halasztása miatt. Rakovszky belügyminiszter: Minden képviselőnek jogában áll a javaslat tárgyalá­sa során újabb javaslatokkal előállania. Nem tagadja, hogy a kormány előzetesen tudo­mással birt Fáy képviselő javaslatáról. G y ő r f f y Imre szociáldemokrata: Ja­vasolja, hogy a közigazgatási bizottsági vá­lasztásokat három hónapon belül ejtsék meg, mert a belügyminiszter ígérete dacára a kép­viselők már hozzá vannak ahhoz szokva, hogy a kormány mindenféle törvényterveze­teket beígér, azután kiderül hogy egyikből sem lesz semmi R a s s a 3r Károlyt Csatlakozik Öyörtfy indítványához. Szilágyi Lajos: Szintén csatlakozik az indítványhoz és kéri a belügyminiszteri hogy jelentse ki azt, hogy elismeri a nemzet- gyűlés kompetenciáját a törvényjavaslat tárgyalását illetően. A nemzetgyűlés Fáy Gyufa; Indítványát elfogadta és valamennyi ellenzéki javaslatot visszautasította. Ezután folytatták a reform- javaslat további tárgyalását és a huszadik pontig jutottak el Az elnök az ülést délután két órakor rekesztette be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom