Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-01 / 130. szám

4 SfyÁGjirJ/lAGvwTfmmi* Péntek, december 1. Hegel MmlMM páneh harca a tetconaéfr Köroi. Prága, november 30. A cseh agráriusok és nemzeti demokraták fSzött a vagyonadó és vagyonszaporulati-adó fiódositása körül támadott ellentét kezd mindiob- 9an kiéleződni. Nap-nap mellett egyre ólesebb- sangu cikkek jelennek meg az agrárius Venkov ; a nemzeti demokratikus Národni Listy és Na- rodni Demokracie hasábjain. A Národni Listy ál- andóan azt veti az agráriusok szemére, hogy: soha képviselőik minden módosító javaslat nélkül Megszavazzák a kormány összes adó javaslatait, lelyi szervezeteik pedig még a kommunistákká] * szövetkeznek ezeknek az adótörvényeknek a Megváltoztatására. A Venkov ezzel szemben utal arra, hogy a fíárodni Listy és Národni Demokracie annak ebe­sére, hogy a nemzeti demokrata képviselők egy része szintén hangoztatja a vagyon- és vagyon- :zaporulati-adó módosításának szükségességét, íz agráriusok körében ez ügyben indított moz­galmat mindenképpen diszkreditálni igyekszik, kii­ratkozik Kramár legutóbbi beszédére, amelyben ilismerte, hogy békés, nyugodt időben is csak ki­vételes esetekben alkothat a nemzetgyűlés min­ién tekintetben tökéletes törvényeket Már pe- lig kétségtelen — írja a Venkov — hogy éppen i vagyonadó és vagyonszaporulatl-adóról szóló törvénynél tűnik ki legjobban, hogy a túlzott, orradalmi lázban alkották. Amikor tehát a Ná­rodni Listy arra az álláspontra helyezkedik, hogy íz egyszer elfogadott törvényjavaslatok megvál- cztathatatlanok, klgunyolja a demokrácia, a par- amentarizmus és haladás eszméjét. Annak idején losszas megfontolások után csupán azért hatá­rozta el az agrárius párt az emlitett javaslat el­fogadását, hogy meg lehessen adóztatni a nagy láborus nyereségeket s ezzel a valuta javulását ilőmozditani. A valóságban azonban a törvény lem a hadimiíliomosokat sújtotta, hanem a dol­gozó népet, úgy hogy vagyonadót bátran vér­idónak lehetne nevezni. Mivel tehát megválto­zott az az alap s azok a feltételek, amelyekhez e (örvény kötve volt, azt föltétlenül módosítani kell. M eperlesi r&aszíóher fiiét ül® levele Képviselőiéhez. Eperjes, november 29. Eperjesi tudósítónk jelenti, hogy az ottani választókerület valamennyi pártja, nevezetesen: az Eperjesi Kereskedők Testü­lte, a Néppárt, a Cs. szoc. dem. párt, a Kereszt, szoc. párt, Cs. összakszervezetek titkársága, az Egyesült zsidópárt, a Föld-mí­vesek és kisgazdák körtársasági pártja, a Cseh-szloválkiai kommunista párt és az Eper­jesi ipartestület nyílt levelet intéztek a vá­lasztókerület nemzetgyűlési képviselőihez és szenátoraihoz, melyben a gazdasági válságot ecsetelve, többek között a következőket kö­vetelik: „Hogy a munkanélküliség megszűnjön, dolgozni szerető és akaró népünk és mun­kásaink kenyérhez jussanak, hogy iparunk és kereskedelmünk megint magához térhes­sen, követeljék Prágában az 1923-ik évi költ­ségvetésbe való felvételét az Eperjes—kap: —varranói vasútvonal kiépítésének. A prá­gai kormány messze van és nem ismeri, vagy nem akarja ismerni legégetőbb kérdé­seinket. Mondják meg ott, hogy a vasút nemcsak Sáros és Zemplén érdeke, de érde­ke egész Szlovenszikónak és az egész köz­társaságnak. Ez a vasútvonal kelet felé Nagymihályon át Urgvárra és tovább Ki­rályházára, nyugat felé MargiJfalva, vagy a Branyiszkón át Lőcse—Poprádra, meghosz- szabbitva Szlovenszkó legelső vasúti ütőeré­vé lenne. Ez az egyetlen elképzelhető és ke­reskedelemi, közigazgatási, stratégiai, kultu­rális és egyéb szempontok tekintetbe vételé­vel mielőbb megvalósítandó vasútvonal, a mely mellett minden más vasútvonal jelen­tőség tekintetében eltörpül. Ez a vonal első­rangú állami közérdek, a következő okokból is: 1. Keletszlovenszikó és Ruszmszkó tény­leges gazdasági és kulturális ősszeforradását eredményezné Nyugatszloveszkóval és Cseh­országgal. 2. Stratégiai szükségszerűség, mert Ke- letszlovenszkó közepét szeli át. holott a mai keletszlovenszikói vasúthálózat háború ese­tén katasztrofális helyzetet teremthet. 3. Hatalmas oly területeket hozna bele ez országos és vele a világforgalomba, me­lyeknek gazdag és munkaszerető népe, nyertcnményei és kulturális szükségletei vannak. 4. A kassa-oderbergi vasút hernádvöl- gyi szakaszán a második vágány kérdése, mely egyre égetőbb, automatikus megoldást nyerne. Követeljék, képviselő és szená+or urak e vasútvonal felvételét a költségvetésbe és az előmunkálatok rögtöni megkezdését. Mondják meg továbbá, hogy Szlovenszkó minden városában lakásínség van s hogy ízen segíteni kell és lehoi is. Hogy például Eperjesen milliókat érő befejezetlenül maradt épülettömbök pusztulnak naponta és vele a város és az államvagyon, holott aránylag csekély anyagi eszközök segélyével az épü­letek lakhatóvá tehetők és egyszerre száz számra szabadulnának fel a lakások. Mond­ják meg az iletékes prágai köröknek, hogy ha hivatalnokokat száz számra zúdítanak re­ánk, akkor elemi kötelességünk lakásról is gondoskodni. Hogy ezt annál inkább elvár­juk és követeljük, mert a gazdasági krízis tetőpontját érte el, mert uj lakások építése a helyzeten javítana és a csehországiaknál ötvenszer nagyobb községi pótadókat is könnyebben fizethetnénk. Kérdezzék meg továbbá Prágában azt, hogy mért sújtanak bennünket hallatlanul ‘BBBBBBBBBBBaBSBaBBEBSBESBBflBBBEBl magas vasúti tarifákkal. Mondják meg és kö­veteljék ezen égető kérdéseink megoldását havonta, hetente és naponta! Mondják meg, hogy választóik élni akarnak és ha köteles­ségeiket teljesítik, jogokat is akarnak. Mondják meg. ha az Eperjes—varamtól vasút a legközelebbi 3—4 év programjában nincs is benne, azt vegyék bele és rendeljék el a zelőmiunkálatokat. És ha, Képviselő és Szenátor Urak, sü­ket fülekre találnának odafönn, akkor éljenek azzal a hatalmas erkölcsi súllyal biró lépés­sel, hogy emeljék fel igazi népképviselői sza­vukat ország és világ előtt.*4 Koggan történt a görög eimlnlszterek kivégzése. Berlin, november 30. A Berliner Tage- blatt jelenti Párisiből: Az Intresigeauí jelen­tése szerint az elitéit miniszterek bátran néztek szembe a halállal. Kivégzésük előtt megkérdezték őket, nem kivánják-e utolsó akaratukat nyilvánítani, de a kérdésre nem adtak választ. Gunaris éppen fölgyógyult lá­zas betegségéből és csak egy lépcsőt kellett lejönnie, hogv eljusson ahhoz a falhoz, ahol felállították az elitélteket. Mindnyájan jól voltak fölöl tőzve és igen sápadtak voltak. Baltazzi selyem zsebkendőjével megtörölte a monokliját és föltette a szemére. Stratos kesernyés mosollyal nézett a katonákra, a kik a vezényszót várták. Azután a kivégzési hellyel szemben levő házra függesztette te­kintetét. Ott lakik ugyanis fiatal felesége s neki szánta utolsó gondolatait. György ki­rály, aki a lövéseket palotájában hallotta, mélyen meg volt rendülve. Tudta, hogy en­nek országára nézve keserű következmé­nyei lesznek. A francia lapok terjedelmesen foglalkoznak az athéni kivégzéssel. A Temps arról ir, hogy az angol és francia korm'tiy rmndent elkövetett, hogy megakadályozza az athéni véres ité'ebet. De mert a görög kor­mány tudtára adta a francia kormánvnak, hogy az idegen beavatkozás az ítélet végre­hajtását csak siettetheti, az angol beavatkozásnak tulajdonítható az, hegy a katasztrófa ilyen gyorsan követ­kezett be. A lap azt irja, hogy mivel Franciaország mindent elkövetett, hogy Gunarist és társait megmentse, nincsen semmi oka anak, hogy Franciaország visszahívja Athénben lévő kö­vetét. A Journal des Debats üdvözli az Íté­letet és annak azonnali végrehajtását és azt Írja, hogy azok a rossz szellemek, akik rémuralmuk alatt számos embert megöl­lek, be öréseket követtek el, most Igazsá­gosan bűnhődtek meg. Ezek a miniszterek könnyelműség, hiúság és gyávaság foly­tán ezer és ezer görög katonának az éle­tét vetek el és az emberek millióit tették hajléktalanokká. Azt kérdezi a lap, vajjo protestált volna az ellen Fraciaország, ha Európa haditörvényszéke II. Vilmos csá­szárt halálra Ítélte volna és segitársait ki­végezte volna. Franciaország legyen őszinte önmagával szemben és ne tegyen a görögöknek szemrehányásokat oly eljárá- rásért, amelyet Franciaország, ha siker nélkül Is, szintén kíván. Nem a görög kormány a hibás. London, november 30. Bonar Law kije­lentette az angol Alsó Házban Weedgwood kérdésére, hogy nincs tudomása arról, hegy egy görög exmíniszter kivégzése előtt kije­lentette volna, hogy a görög kormány a gö­rög külügyminisztertől, vagy más angol mi­nisztertől föíbátoritást kapott. Közölte ezen­kívül, hogy az angol követ utasítást kapott arról, hogy utazzék el Athénből. Az athéni eseményeket csak azzal lehet igazolni, hogy nem a kormány cselekedetéről, hanem a forradalmi bizottság határozatáról van szó London, november 30. (Szikra.) A volt görög miniszterek kivégzésénél harmincöt katona vett részt. A kivégzettek haláluk előtt fölvették a halotti szentségeket. A holt­testeket átadták hozzátarozóiknak. Ssejizitiés irodalmi lelet a berlini magyar intézetbe*!. Egy régi magyar nyelvemlék. Berlin, november 29. Régi magyar irodalmunkat még mindig a múlt homálya födi. A „Halotti Beszéd“-nek, a „Königsbergi töredékének, a „Gyulafehér­vári Glosszák“-nak csak a nyelvtudomány számára van jelentőségük, de nem adnak hirt arról, vájjon a kódexek kora előtt, vagyis a XIII. és XIV. században, folyt-e a magyar kolostorokban igazi költészet, mely megter­mékenyült a regősök világi dalaitól. Mindaz, amit a magyar irodalom történetírás errői a korról tud, merő hipotézis, melynek Toldy Ferenc által fölépített légvárait a modern iro­dalmi kutatás mind erősebben döngeti. Most végre előkerült régi kolostori iro- damunknak egy nagybecsű emléke, amely hivatva lesz a homályra fényt deríteni. G r a g g e r Róbert, a berlini egyetem ma­gyar tanára, egy régi latin prédikációs kó­dexben magyar szövegre akadt, melyről már az első vizsgálat után kitűnt, hogy vers. Gragger a leletet bemutatta a Berlini Mngyar Intézet gyűlésén r.h ' "v örömmel és lel­kesedéssel vették 1 és melegen ün­nepelték a fölfedez. •. A latin kódex a XIV. és XV. század .urdulóján, valamelyik stájer kolostorban Íródhatott és az iró-barát a magyar confrater számára két hasábot üresen hagyott, ahová az aztán nagy szere­tettel jegyezte be a megható hangú Mária- éneket. Érdekes, hogy ez a lap a kódex lég használtabb része, az írás egészen elmosó­dott, úgy, hogy nagy fáradsággal járt a ki- bettizése. A kolostorban a századok folya­mán bizonnyal több magvar barát is megfor­dult, aki innen merített áhítatot. Az emlék a Mária-siralmak, a középkor kedvelt műfajá­nak körébe tartozik. Mária szájába adja ke­servét isteni fiának kinzatása és halála fö­lött és fájdalmára megható szavakat talál. Nyelve rendkívül régies, a „Halotti Besréd“- korabeli sző- és nyelvtani alakokkal találko­zunk. ami arra enged következtetni, hogy eredete sokkal régibb korra mutat vissza, mint a bejegyzés valószínű keltezése. Korai volna még e legújabb magyar nyelvemlék jelentőségéről Írni. Értékelése, nyilvánosságra hozása a fölfedező tudósra vár. Ámde amig a Königsbergi Töredékek­ből csak egyes részletek maradtak fenn, mig a Gyulafehérvári Glosszákról még mindig vi­tás, hogy egyáltalán vers-e, itt kétségtelen, hogy verssel, a legrégibb magyar verssel ál­lunk szemben. Ritmusa tisztán cseng ki a so­rokból és a beíró barát az egyes verssorok végét vonással vagy ponttal jelzi ami bizo­nyítja, hogy tudatosan irt verset. Váltakozó számú ütemekből áll, íőképen 4—3-as ütemű magyar versből. Szemelvényül álljon itt a vers befejező öt sora: Kegugetbuk fiomnok ne lég kegul.m mogomnok ovog halai kvnaal anyath ezes fiaal egembelu ullyetuk. Valószínű olvasása Gragger szerint: Kegyögyetök fiamnak ne légy kegyölm magamnak avagy halai kinnváál anyát eszes fiáal egyembelö öllyetök. E nyelvemlék tehát nemcsak a magyar nyelvtudománynak fog gazdag anyagot szol­gáltatni uiabb, eredményes kutatásokra, ha­nem a régi magarar költészetnek is jelenté­keny gazdagodását jelenti. így szóródtak el évezredes kultúránk emlékei a világ minden részébe és talán soha sem volt fontosabb összégvüitésük. mint ma, amikor fiatal kultú­rájú népek még azt is el akariák tőlünk vi­tatni, hogy a mi művelődésünk hosszú száza­dos múltra tekinthet vissza. Farkas Gyula dr. Mussolini teljhatalma. Róma, november 30. A szenátus 170 sza­vazattal 26 szavazat ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a kormánynak 1923 december 3l->ig teljhatalmat biztosit. Jugoszlávia és Oroszország között uj tárgyalás lesz. Milánó, november 30. A Popolo dTtalia jelenti: A parlamentet január 15. vagy 16-ára összehívják, hogy letárgyalja a választási re­formot, a santa-margaretai egyezményt rati­fikálja és a rapallói szerződést jóváhagyja. Mussolininak határozott szándéka az Adria- kérdésben Jugoszláviával kötött szerződése­ket nyilvánosságra hozni és ezeket a szerző­déseket jóváhagyásuk után teljes egészükben keresztül fogja vinni még akkor is, ha a nem­zeti aspirációkat nem elégítik ki. Meglehet azonban az, hogy tekin'e44el az uj balkáni helyzetre, Jugoszláviával uj tárgyalásokra kerül a sor. Ezeknél a tárgyalásoknál Fiume és Zára kérdésében jelentős javulás lenne elérhető. Csícserin Berlinben. A kisantant a nagyantant visszhangja. Berlin, november 30. Csicserin ideérk zett és este tovább utazik Lausann^ba. It megbeszéléseket folytat Cunóval, Rosenberg külügyminiszterrel és Wirth dr.-ral. A lau- sannei konferencián részt vevő államok poli­tikájáról igy nyilatkozott: Anglia meg akarja óvni világbirodalmi jellegét és ezért ragasz­kodik a tengerszorosok ellenőrzési jogához. Franciaország középtengeri politikája Anglia ellen irányul, de Poincaré pillanatnyilag ka­pitulált Cursonnal szemben. Az olasz politika az uj ismeretlen tényező a külpolitikában. Olaszország merészen lép föl, de ismeretle­nek azok a célok, amelyek után törekszik. A kisantant csak visszhangja a nagyantantnak. Törökország elkeseredetten küzd elemi jo­gaiért, szuverén állam akar maradni s ezért ragaszkodik a tengerszorosokhoz. Az orosz delegáció támogatni fogja a török követelé­seket. k -------­An gol mm'sztertauács a görög kivégzésről és a munkanélküliségről. London, november 29. Bonar Law elnök­lése alatt ma ülést tartott az angol kormány, amelyben a görög miniszterek kivégzése folytán előállott helyzetet beszélték meg. Itteni politikai körökben úgy tudják, hogv a tegnapi minisztertanács a munkanélküliség kérdésével is foglalkozott s hogy a miniszíer- elnök az alsóházban ma nyilatkozni fog erről a kérdésről. IBBBBBBBBBBaSBBBBBBBBBBBBBBBSSSB ÜU& Pl 88 111 15II — (A prágai meteorologlal Intézet jelentése:) Időjóslás: valamivel jobb, de azért továbbra is borult Időjárás várható. A rendőrség betiltotta a pozsonyi katoli­kus gyűlést. Ismeretes, hogy a szlovenszkói Katolikus lakosság december 3-ára Po­zsonyba katolikus nagygyűlést hivott egybe. A gyűlést azonban nem lehet megtartani, mert a rendőrség a gyűlést tegnap megoko- Iás nélkül betiltotta. A betiltáson nem cso­dálkozunk. A félhivatalos Ceskoslovenska Republika különben tegnapi számában éles tá­madást intézett a kongresszus rendezői ellen. Azt állította a félhivatalos, hogy a gyűlést a magyar irredentisták rendezik abból a cél­ból, hogy a Magyarországhoz való visszacsa­tolás érdekében agitáljanak. A lap végül óva intette a szlovákokat attól, hogy a kongresz- szuson részt vegyenek. A félhivatalos táma­dása — mondanunk sem kell — alaptalan vá­daskodásnál egyébnek nem tekinthető. Csak a védnökök névsorát kell elolvasnunk és lát­juk, hogy a jólértesült félhivatalos — rendes szokása szerint — a nemzeti gvíilölködés magvát akarja elhinteni a vallási élet terén. Ott vannak a magyar védnökök között Blaha Marián besztercebányai, Vojtassák János szepesi. Kmetyko Károly nvitrai megyéspüs­pök stb. Fzekre az egyházfőkre eddig igazán nem lehet azt állítani, hogy a Magyarország­hoz való visszacsatolás mellett agitálnak. A pozsonyi rendőrség eljárásán — mint föntebb is említettük — nem csodálkozunk A rendőr­ség nem saját inici? ti vajából tiltotta be a gyűlési. Prága utasítására történt. A kor­mány, amelyet az oktalan félelem fúriái gyö­törnek, folyton rémeket lát és abban is irre­dentizmust szimatol ha a magvar, német vagy szlovák hivő magvarul, németül vagy szlovákul imádja istenét.- Erre mutat, hogv egy gyűlést, amelyet nem politikai célzattal hivtak egybe s amelyen Szlovenszkó katoli­kusai akartak *vallási megbeszélést tartani, minden ok nélkül betilt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom