Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-30 / 152. szám

Szombat, december 3b. 5 román társszer vezetek kivételes szerepet és jelentőséget biztosítottak. Az erdélyi magyar újságírás a nagy nemzeti katasztrófia után nemcsak hogy nem veszített szán vonalából és jelentőségéből, sőt előre nem látott virágzásnak indult és a mai erdélyi miagyar szellemi élet legmegbizha- tóbb el élharcosa. Bons!a«fflaBaaaHBajBW»arsiiii»H0anBBn«wn! Harding hosszú fizetési határidőt ajánS. Washington, december 29. (Havas.) Har­ding elnök Lodge szenátornak küldött levelé­ben kijelentette, hogy mindaddig nem lehet szó újabb leszerelési tárgyalásokról, mig az e kérdésben leginkább érdekelt államokban nem adják tanujelét az együttműködésre va­ló hajlandóságuknak. Lodge a szenátusban kijelentette, hogy a Harding elnök által meg­kezdett uj tárgyalásokat nem jelöleheti meg kezdett uj tárgyalásokat nem jelölheti meg szüntetéséről, azonban Harding elnök hajlan­dó a tőiké és a kamatok amortizálására a le­hető leghosszabb határidőt ajánlani. Védik a köztársaságot Lengyelországban. Varsó, december 28. A lapok jelentései sze­rint az igazságügyminisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki a köztársaság védelmére. Ostromállapot Kairóban. Becs, december 29. (Bécsi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Londonból érkezett 'hír szerint az angol miniszterelnök Robson tanár meggyilkolása miatt erélyes hangú ■jegyzéket intézett a kairói kormányhoz és kártérítést követelt. A. kormányzó válasz­jegyzékében tudatta, hogy Kairóban az iz­gatott hangulat miatt továbbra is fönn kell tartani az ostromállapotot. A városban angol lovascsapatoik cirkálnak. A görög hadsereg újból fenyegeti Tráciát. Róma, december 28. (Havas.) Itteni hi­vatalos körökben oly hírek keringnek, me­lyek szerint az athéni katonai körök jogosan tartanak attól, hogy az újjászervezett görög hadsereg ismét megkísérli a Tráciába való ■benyomulást. Görögország mozgósít? Bécs, december 29. (Bécsi szerkesztő­ségünk teléfonjeíentése.) Rómából érkező je­lentések szerint olasz diplomáciai körökben az a hír terjedt el, hogy Görögország elren­delte a mozgósítást. A törökök eme hírek hatása alatt Demir-Hissar környékén körül­belül harmincezer főnyi hadsereget vontak össze Pelngalos tábornok vezetése alatt. A ■mozgósításról szóló híreket jugoszláv diplo­máciai körökben is igen izgatottan fogadták és számolnak azzal, hogy Görögország egész hadseregét mozgósítja. Mussolini tervei. Róma, december 29. (Stefani.) Mussolini mi­niszterelnök a minisztertanácsban kifejtette, hogy a belpolitikai helyzet egyre javul s hogy szilárd szándéka a fascista-komimunista összeütközések­nek véget vetni. E célból elrendelte, hogy Olasz­ország valamennyi rendőrsége szombattól va­sárnap éjszakáig állandó készenlétben legyen s az esetleges összeütközéseket akadályozza meg. Kifejtette az önkéntes milicia irányvonalait, ame­lyet a fascista-tábor válogatott elemeiből fognak megalakítani. A minisztertanács elfogadta a mili­cia megalakítását célzó javaslatot. Mussolini a továbbiakban bejelentette, hogy a parlamentet február első napjaiban összehívja és beteijeszti a népet érdeklő nagy problémákat, mindenekelőtt a santa-margeritai szerződést, amelyet végre is akar hajtani, miután a jelenlegi helyzet O'asz- országra csupán ártalmas. A parlament ratifikáld fogja a washingtoni megegyezést és a már meg­kötött vagy megkötendő kereskedelmi szerződé­seket. A külpolitikát illetően Mussolini a legna­gyobb jelentőséget a nehézségekkel küzködő lau- sannei konferenciának s a párisi megbeszélések­nek tulajdonítja. Kifejtette, hogy a nemzetközi diplomáciai legutóbbi incidense — a német fa- szállitások kérdésében — nyíltan megmutatja az angol és francia' szempont között fennál’ó e’len- tétet. A kormánynak szándékában van má-c:us végén elbocsátani a királyi gárdákat, amelyek helyett hetvenötezer főből álló catabinieri had­testet állítanak föl Fascista milícia O^assorsz^flfbau Róma, december 29 (Havas). Hivatalosan te­letik, hogy a miisztertanács önkéntes Ls^sta-mi- l.'cia megalakítása s valamennyi nem fascista katonai alakulat leszerelése melPtt döntött. Egyesitik az olasz kincstári és a pénz’i^ym'uisztérkimot, Róma, december 29. A minisztertanács b H- egyezett abba. hogy a kincstári mimszté-inmot és pénzügym'n’sztériumot erryb'n'vasszák. Az Uj minisztériumot Stefani fogja vezetni. iAPIHIRCK December j 30 L_______i Elsejéig az előfizetést :: meg kell újítanom:: Uj regftiuíinh. A Prágai Magyar Hírlap uj regénye az Ar€H*B«if€<el®«5lis Szerzője Nyirö József, akit a mi ma­gyar olvasó közönségünk még alig ismer, de aki Erdélyben mint a ma­gyar irodalom uj, sokat Ígérő tehet­sége szerepel. írásai rendkívül nép­szerűek. A székely vér nagy ereje lüktet abban, amit megír s már első dolgaival is mint kész, kiforrott iró lépett erdélyi közönsége elé, amely minden sorát érdeklődéssel várja és minden újabb írása után még foko­zottabb érdeklődéssel várakozik. Nyirő József regényével kedves órá­kat szerzünk a Prágai Magyar Hírlap olvasóinak. * Nyirő József. Prága, december 29. Ezt a nevet a Prágai Magyar Hírlap olvasói sorában ezer közül egy ha ismeri. Ámde rövi­desen megfogják ismerni mindenfelé.- ahol ma­gyarul olvasnak és magyarul éreznek. Nyirö József a székely nép gyermeke. Nem­csak a származása, a szava zengése székely, hanem a gondolkozása, a meglátása, az egész lelki világa is az. Minden izében érdekes és ere­deti. Kispap volt, mikor a kék reverendát felcse­rélte a csukaszürkével, ezt meg a moinárszürke habitussal. Ez akkor történt, mikor a világ ösz- szeomlott. A fiatal Nyirő ott a messze székely hegyek alján beleszeretett egy szegény tanitó szépséges leányába, Bedő Iiuskába. A kék-szemű kislányt hitestársává tette és elindult vele. Neki az életnek. Ment, ment, mendegélt, -amig egy olyan faluba ért, ahol nem volt se atyafi, se is­merős, ahol az emberek még csak meg sem ér­tették a magyar szót. — Ez lesz jó hely nekünk. — mondotta Nyirő József, — itt építsünk háztüzhelyet. Megállották. Nyirő József molnár lett. Ott hallgatta a malom kerekeinek kattogását egész nap a lisztes molnár. És amit mellette egész nap elgondolt, azt estére kelve a nagy falusi csönd­ben szépen leirogatta. A kispapból, a -iatal katonából, az ifjú mol­nárból im, így lett uj iró. Abból, amit irt, mutatót küldött a kolozsvári Napikéi etv-ueik. A többi magától adódott. Nyirő Józsefet fel­fedezték, addig s addig, hogy becsalogatták Ko­lozsvárra. ahol ma öt tartják a magyar szép próza legnagyobb, legdrágább, legszebb ígéreté­nek. Minden írása tele van erős egyénisége le­nyűgöző bájával, a léleklátó-szem szépséges meglátásaival és olyan hasonlatokkal, amilvene- ket még magyar iró nem álmodott meg, amilye­neket még nem olvastunk. Mondanivalójához nyelvezete kincses házából mindig megtalálja a legi'löbb szavakat, — melyeken mégé"zik fajának ősi patinája és a székely erdők csodás illata. Ha egy sorát elolvassuk, látjuk már, a sze­münk előtt áll. hogv aki azt irta, nem kezdő, kí­sérletező, tapogatózó valaki hanem a sti-usbsli készség tehetségével felvértezetten beérkezett iró, A magvar kötetlen bestéd Adyja. Mai számunkban egy n^gvobh lélekzetü el­beszélésének Vö-Jégéi kezdtük meg, de olvasóink azután is gv-k-abbm fognak a hasábokon nevé­vel ^-utukozni. fáséban gvönvö"kódni. Erdély! szerkesztőségűriJc bírja a Nvirő szives Ígéretét erre. A székelv embez- pedig állja a szavát. (fnb.) — (A prágai meteorológiai intézet jelentése). Ift-uáslá*5* Ar Iriőorjísban változás nem várható. * — (Leszállítják a postatarifát.) A postaügyi minisztériumban általános postatarifa-leszdllitáson dolgoznak. A leszámítás valószínűen csak a ta­vasz folyamán történik meg. — (A rozsnyói zsupánl kirendeltség veze­tője.) Obercian János dr. volt alsókubini zsupáni tanácsost a tátraaljai megye rozsnyói kirendelt­ség főnökéül nevezték ki. A rozsnyói zsupáni ki­rendeltség alá tartozik a rozsnyói, tornaaljai és bánrévei járás. — (Eltemették Weisz íManfrédot.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti, hogy Weisz Manfrédot óriási részvét mellett tegnap temették el An- drássy-úti villájából. A végtisztességen megjelent József főherceg is a fiával. A kormányt Valko kereskedelemügyi miniszter, a miniszterelnököt Bárcczy István államtitkár, a belügyminisztéri­umot Nádossy országos főkapitány képviselte. A temetési menetben a csepeli munkások kétezer­ötszáz tagú küldöttsége is részt vett A temetési szertartást, amely délben kezdődött, Hevesi fő­rabbi végezte, az énekkart pedig Lazarus főkán­tor vezette. Lazarus búcsú éneke után Korbuly Géza, a csepeli gyár igazgatója búcsúztatta a ha­lottat. Fenyő Miksa a gyárosok országos s ö- vetsége nevében mondott beszédet, majd az Er- zsébet-szanatórium vezető főorvosa beszélt Az­után az ébenfa-koporsót a halott hozzátartozói a gyászkocsira tették és az óriási temetési menet elindult a temető felé A temetőben a családi sír­boltnál a főrabbi mondott még imát A gyász- szertartás idején minden gyárban félóráig szüne­telt a munka. — („Ruszinok, ne olvassatok magyar új­ságot!"...) Megírtok, hogy Kamánszky dir., a ruszin föidimlveisipárt elnöke, a kassai bitró- ságmál küjeiemíieiíiüe, hogy ő csakis ruszinul hajlandó tárgyalni. A Cas ungvári szlovák tudósítója hosszabb cikkben foglalkozik Ka- minszky dr. követelés ével s rendes szokás szerint újból felihajsznállja az alkalmat arra, hogy a magyarokon üssön. A cikkíró Ka- mirtszky határozott fellépését jogosnak tartja s ruszin nemzeti szempontból becsü- ilésre méltónak is. De — s itt az összes ru­szinokhoz szól — a ruszin nyelveit odahaza, a családban, az utcán és társaságban, szóval mindenütt érvényesíteni keik Kaminszky a bíróság ellőtt . olyan erélyesen követelte a ruszin nyelv használatát s odahaza közel­álló emberei egymás között csak magyarul beszélnek, magyar újság okát olvasnak s a Kárpáti Futárral együtt magyar érdekeket szolgálnak. Külsőleg céltudatosan úgy tünte­tik fel a dolgot, mintha cseh-szlovák részről volna leginkább veszélyeztetve a ruszinok joga. A kormány részéről mindent elkövet­ték, hogy a ruszin nyelv érvényesükön. A kormány elrendelte, hogy az oda kihelye­zett h'íVjaitalinokok íiandiják meg a rustzin nyeilivet;, a kisériet azonban ' szomorú ered­ménnyel végződött. Munkácson a városi hi­vatalnokok közül, csak ketten tették le siker­rel a. vizsgát. Ez a ruszin nyelv nagyfokú meiílözése. Az utcán nem hallani ruszin szót. csak magyairt Az ungvári szemimámm nö­vendékei egymás között csak n-ngyarui be­szélnek. A cikkíró azzá*1 fejezi be cikkét, hogy a ruszin intelligencia száműzze lakásá­ból a magyar szót, ne olvasson magyar új­ságot, hanem támogassa a ruszin sajtót s külidije ruszin iskolába gyermekeit. — (Még nem emelik a cukor árát.) Az utóbbi időben egyes szakkörökben híre járt, hogy ja­nuár elsejével a cukor árát kilogrammonként 40 fillérrel felemelik. Megbízható helyről úgy érte- sünlünk, hogy ez nem fele! meg a valóságnak. A cukor árának felemeléséről csak januárban fog­nak tárgyalni. — (Eljegyzés.) Zoltán Ágnest Budapestről el­jegyezte Szász Rezső, Szász Ágoston dr. szepes- szomhati orvos fia, Szepesszombaton. — (Helyreigazítás). Fölkértek az alábbi so­rok közlésébe: A P. M. H. 1922. évi december hó 22-án megjel :it 147-iki számában „A rozsnyói járásbíróságnál eltűntek a magyar pörök** cimü közlemény többek között az én személyemmel is foglalkozik s azt állítja, hogy velem csak az ál­lam nyelvén lehet beszélni. A közleménynek ezen állítása nem fedi a tényeket, mert úgy a veze­tésem alatt álló törvényszék, mint pedig én, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatko­zó törvényes rendelkezéseket minden tekintetben betartjuk. Tyrnauer dr. rozsnyói ügyvédnek semmi oka sem lehet arra, hogy vélt sérelmeinek or­voslása végett a köztársaság elnökéhez forduljon, mert a panaszában felhozottak tekintetében 1°22 november 21-én, Prés. 2966—17—22. szám alatt intézkedtem s ezt vele személyesen is közöltem. A folyó évi rendes hivatalvizsgálat alatt megál­lapítottam a rozsnyói járásbíróságnál a fel nem dolgozott magyarnyelvű beadványok számát s felettes felügyeleti hatóságomnál egy, a magyar nyelvet értő biró kirendelése iránt tettem javas­latot s ezt a tényt még annak idején a rozsnyói ügyvédi kar képviseletében Kathona László dr. ügyvéddel közőUem is. Rimaszombat, december 23. Cseh István, törvényszéki elnök. — (Buzatandii a budapesti egyetemen). Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A .,8 Órai Ujság“ értesülése szerint az egyetemi ta­nács a kultuszminiszterhez javaslatot fog terjesz­teni, amelyben a tandijak fizetésének uj megálla­pítását kérik. A felterjesztésben arra kér: az egyetemi tanács a minisztert, hogy a fé'évi tan­dijat egy métermázsa búzára emelje föl, amely­nek árát az augusztus és december közötti tőzs­deár szerint állapítják meg. A köztiszviselők gyermekei félévenként ezer korona tandijat fi­zetnek. _ (Az állami tisztviselők tiltakozó gyűlése Prágában.) A „Német állami tisztviselők, tanítók és vasutasok szövetsége*1 tegnap este nagy tilta­kozó gyűlést tartott a Deutsches Haus-ban, hogy az állami tisztviselők fizetésleszállitásáról szóló, legutóbb mindkét törvényhozói házban elfoga­dott törvényekkel szemben állást foglaljanak. A rendkívül élénk lefolyású nagygyűlés, melyen Stehr főtörvényszéki biró elnökölt és amelyen a szí enszkói és ruszinszkói német tisztviselők érdekében is felszólaltaik, a következő határozati javaslatot fogadta el egyhangúlag: 1. A Szövet­ség megütközését fejezi ki amiatt, hogy a kor­mány az uj törvényt beterjesztette, anélkül, hogy az igazi demokrácia elvei szerint meghallgatta volna az érdekelt tisztviselőket Az állami tiszt­viselők túlnyomó többsége egyesületekben van megszervezve, amelyek nem támaszkodnék egy politikai pártra sem. Nem lehet tehát mérvadó a kormány által errenézrve oly szervezetektől be­kért vélemény, amelyek a politikai pártok vala­melyikéhez tartozna. A fizetésrendező uj tör­vény formáját nem lehet véglegesnek tekinteni és ragaszkodnak egy oly modern fizetési rendszer­hez, mely figyelembe veszi az egyes kategóriá­kat és az állami tisztviselőket előképzettség, munkateljesítmény és szociális szempontok sze­rint mérlegelt javadalmazásban részesíti. 2. A Szövetség sajnálatát fejezi ki afölött, hogy az uj törvény az adott Ígéretek ellenére nem javit az uj és régi nyugdíjasoknak szomorú és az álla­mot megszégyenítő sorsán és ezt a kérdést vég­legesen nem rendezte. 3. A Szövetség a tisztvi­selői és alkalmazotti kamarák haladéktalan fel­állítását és az állami tisztviselők, tanítók és vas­utasok önálló intézet alakjában való betegsegély- zését követeli, valamint az igazolási akció mi­előbb való végreihaitásóit. 4. A Szövetség a tiszt­viselők áthelyezéséről szóló törvényben olyan intézkedést lát, melynek szigora és éle min­denekelőtt a német nemzetiségű állami alkalma­zottak, tanítók és vasutasok ellen irányul. A Szö­vetség óvást emel ez ellen, hogy ezt a törvényt az ál'aimi alkalmazottak ama részének elnyomá­sára felhasználják, amelyet a német mén számá­val, gazdasági erejével és kulturális fejlettségé­vel egváltalában arányban nem álló számban az állam vezetésére és igazgatására bocsát rendel­kezésre és amelynek szorgalmában, megbízható­ságában és az állam uliáépilésére irányuló jó­akaratában — a gyanúsítások ellenére — az igaz­ságosan gondolkodók és helyesen megfigyelők nem is kételkedhetnek. 5. A Szövetség tiltakozik ellene, hogy az állami alkalmazottak, tanitók és vasutasok funkcionáriusait az a’kalmazottak jo­gainak vívott küzdelmükben való részvételért ül­dözzék és ezeknek számára az állam alkotmány­jogi törvényei értelmiében teljes védelmet követel. — (A szellemi együttműködés nemzetközi bizottságának ülése.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A szellemi együttműködés bi­zottságának az egyetemekkel foglalkozó alosz- tálj^a tavasszal tartja Párisban első ülését. Az ülésre a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók országos szövetsége is meghívót kap. A magyar szövetség elő fogja terjeszteni a diákcserék nem­zetközi megszervezésére vonatkozó javaslatait. — (Tárgyalás a debreceni vallásgyalázási ügyben.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az ismeretes debreceni Löblovics-féle vallásgyalá­zási ügyben, amely tudvalévőén a magyar nem­zetgyűlést is foglalkoztatta és amely országos fölháborodást keltett, a debreceni ügyészség be­fejezte a nyomozást Az ügyészség Löblovicsot vád alá helyezte. A főtárgyalást január első nap­jaira tűzték ki a debreceni törvényszék előtt. — (Hazatér a montenegrói dinasztia.) Bel- grádból jelentik, hogy Miiéna volt montenegrói kirányné, aki éveken át Olaszországban tartóz­kodik, visszatér Jugoszláviába, sőt már a na­pokban Belgrádba érkezik. A volt kirányné ha­zatérésének nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert ezzel a volt montenegrói dinasztia dezavuálná a külfö’dön élő montenegrói emigránsok munká­ját. Hir szerint Miiéna királyné tárgyalni fog a kormánnyal a volt montenegrói dinasztia pénz­ügyi helyzetének szabályozásáról és az egész királyi család hazaköltözéséről. — (Miért késnek a táviratok kézbesítésével?) A Slovák jelenti, hogy Pozsonyban rendszeresen későn kézbesítik ki a táviratokat. A Slovák tu­dósítói arra kérték a szerkesztőséget, hogy ér- deklödiön a pozsonyi igazgatóságnál a késedelem oka felől. A Slovák ezt szükségtelennek tartja, mert van egy Írása amely mindent megmagya­ráz. Vilis postafőnök nemrégen egy kis lapot osz­tatott szét a hivatalnokok közt, amelynek követ­kező a tartalma: Mindenkinek tudomására! Az utóbbi időben gyakran jön panasz, hogy Po­zsonyban miég azokat a sürgönyöket is későn kézbesítik, amelyek másfélórával előbb érkeztek be. Hogy ez a jövőben elő ne forduljon, a be­érkezett sürgönyökre husz-harminc perccel előre kell az időt jelezni. Ebből megérti most már mindenki, hogy miért késik a kézbesítés Po­zsonyban. — (Az ideális betörő.) Hogy ilyen is van, erről az a betörés tanúskodik, amelyet e na­pokban Mahrisch-Ostrauban elkövettek. A be­törő L. műépítész villájába az ablakon át beha­tolt, keresztül-kasul kutatta a szekrényeket és mindent szerte-széjjel dobált csak azért, — hogy a villatulajdonos szép feleségének fényképét el­rabolja. Hát ilyen az ideális betörő. — (Gyornormérgezéshen halt meg Rózsa La­jos). Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Ma reggel megérkezett Budapestre az a távirat, amely Rózsa Lajos, a kiváló magyar baritonista halálhírét erősítette meg. A táviratot az Angol-Magyar Bank egyik igazgatóm kapta. Rózsa Lajos gvomnrmérgezésben halt meg. Az elhunyt művészt Newyorkba szállították és ott temetik el. I I | 1 ! I I I I I I* r;

Next

/
Oldalképek
Tartalom