Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-29 / 151. szám

Ic! iücifclficié. I ' ' Prága, december 23. Szlovenszkó és Ruszinszkó gazdasági élctéré I élesen rávilágít a hozzánk eljuitvtott következő K két interpelláció: Az egyiket a Hangya termelő-, értókesitő- E és fogyasztási szövetkezet a Magyar Gazdas ö- I vétség szövetkezeti központja, budapesti be- | jegyzett cég szlovenszkói vagyonára elrendelt I zárgondnokság megszüntetése tárgyában Szent- I Ivány József nemzetgyűlési képviselő a szlo- I vák teljhaitalmu miniszterhez intézte. így szól: 1919 november 6-án Szlovenszkó akkori telj- [ öatalmu minisztere rendelkezésére a Hangya [ szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség szövet- I kezeti központja, budapesti bejegyzett cégnek Szlovenszkó területén fekvő ingó és ingatlan va- [ gyón át hatósági zár alá helyeztél'. E rendelkezés I a magyar kir minisztérium 1916. évi 2900. M. É. I sz. rendeletére van alapítva, mely az ellenséges államok lakosainak belföldön található vagyo­nára vonatkozó kivételes intézkedésekről szó! s ame^niek 9. szakasza értelmében „a hatóság megtorlásképpen gondnoki kezelés alá helyez­heti a belföldön működő oly vállalatokat, ame­lyeknek vezetése vagy felügyelete az ellenséges külföldről történik*1. Eltekintve attól, hogy ez a rendelkezés a nemzetközi jog szempontjából sem jogos, mert olyan időben történt, amikor még Szlovenszkó a magyar állam területéből kihasítva és a cseh­szlovák köztársaság területébe hatályos nemzet­közi szerződés által bekebelezve nem volt, más­felől Magyarország és a cseh-szlovák köztársa­ság egymással hadi állapotban nem álltak s így •a kérdéses rendeletet alkalmazni nem lehetett. Beleütközik az 1921 julims 26-án hatálybalépett, a cseh-szlovák törv. és rend. tárában 1922 március 2-án kihirdetett 102, sz. törvénybe fog­lalt, trianoni békeszerződés 250. cikkébe Is, mely kimondja, hogy a magyar állampolgárok­nak, vagy a magyar állampolgárok által ellen­őrzött társaságoknak a volt Osztrák-Magyar mo­narchia területén fekvő javai, jogai és érdekel nem esnek lefoglalás, vagy felszámolás alá s ezek íirínd ily rendszabálytól, vagy kisajátításra, kényszerkezelésre, vagy zár alá vételre vonat­kozóan 1918 november 3-tól a békeszerződés életbelépéséig foganatosított bármily más rend­szabálytól mentesen az arra jogosultaknak visz- szaadandók abban az állpotban, melyben ezek az említett rendszabályok alkalmazása előtt voltak. Bár a béükeszerződés hatályba1 épte óta máT másfél esztendő telt el és ennek folytán a nem­zetközi megállapodásnak és törvinyes rendelke­zésnek érvényt szerezni és a Hangya vagyonát az elrendelt hatósági zár alól feloldani a kor- niányihatóság kötelessége lett volna, a hatósági zár még mindig fennáll s a nevezett szövetke­zett a vagyona felett való szabad rendelkezést még mindig nem kapta vissza. Nem hagyhatjuk 'zó nélkül azokat a töbS sérelmeket sem, melyek a Hangya szlovenszkói Vagyonát a zárgrmdnoksági kezelésből érik s a melyek közevetve a szlovenszkói szövetkezetek legnagyobb részét is érintik annál a tagságból származó viszonynál fogva, amelyben számos szlovenszkó! szövetkezet a Hangyával mint köz­ponttal volt s amely mind a mai napig csupán a tételes törvény által 8 csupán papíron szüntet­hetett meg. De annak folytán Is, hogy a Központi Szövetkezet (Ustredne Druzstvo) az 1919 ápri­lis 15-én kelt 210. gy. sz. törvényben előirt el­számolási kötelezettségének mind a mai napig eleget nem tett. Ezek: hogy a Hangya szlovenszkói, nagyszom­bati kirendeltsége működésének beszüntetése alkalmával a zárgondnokság által átvett és kényszereladáson értékesített áruk a beren­dezési tárgyak leltár szerinti értéke 1,900.108 korona 16 fillért a zárgondnokság által jegyzö­A kis Ella meg a Nagymogul. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Szegedi István. A Nagymogul miatt nem kell megijedni, azért nem következik itten valami excentri­kus történet, csak amolyan pesti. Pesti a kis Ellától, aki a Nagydiófa-utcában született és tízéves korában még nem látta a Dunát. De tizenhétesztendős idejében már volt a Margitszigeten. A bátyja játszott ott egy futballmeccsen és kivitte magával a kis El­lát Nagy szem-eket meresztett akkor, hogy ez itt mind Pest, ez a szörnyű messzeség és hogy -a villanyos a Ráikóczi-utról ilyen távo­lokba visz. Sohasem hitte volna, hogy ez is van a világon, a Margitsziget. Hát persze, a Vi-da Manci beszélt a szigetről tavaly, hogy az milyen szép, de hát a Vi-da Manci olyan hencegő m-eg hazudó, a ki-s Ella bizonyosra vette, hogy a Vida Manci csak úgy kitalálta a Margitszigetet külön az ö bosszantására. És most itt ül a tribünön a kis Ella, elég jó helyet szerzett neki a bátyja, itt ül ezen a csuda vasárnapi szigeten és szembe a par­lament látszik meg a sok nagy házak, amik egészen másformák, mint a Nagydiófa-utcá­ban. Mintha csupa templom volnának annyi­ra különböznek a házak és minden olyan ünnepélyes és szép, hogy a kis Ella sirva fakadna, ha nem sz égy élné magát A kis ^ila szivdobogv-a ébred arra* hogy a Rákó- to-z:~ulon túl micsoda szörnyű nagy város bö*^* könyvbe* vállait kötelezettsége ellenére . a me jelölt p ■nr.intézetnőf nem deponáltalak, hogy a zsolnai ár urak tárában a zárgond­nok sg az Ustredne Drtizsívo kirendeltség nek adott clyet, anélkül, hogy évek óta bármiféle bérmegállapításról szó esett volna, hogy a Hangya tulajdonát képező. Iparvá­gánnyal ellátott 4193 négyzet öl kiterjedésű pozsonyi telkének bérbeadását a zárgondnok­ság azzal az indokolással, hogy ezt a telkei az Ustredne Druzsívonak adja bérbe, megtiltotta s ez kihaszná’atíanul hever, ami éveitldut leg­alább 6(H>0 cs. kor. veszteséget jelent a Han­gyára nézve, hogy a zárgondnokság a Hangyának a prágai Bohétnia-banknál fennáló 301.000 cs. kor. tartozását ismételt felszől tásra ki nem fizette s így a banknál tetemes kamatveszte­ség merült fel. Ezek alapján tisztelettel kérdezzük a Mi­niszter Urat: 1. Hajlandó-e a trianoni békeszerződés 205. cikke rendelkezéseinek megfelelően a Hangya termelő-, értékesítő- és fogjraszíási szövetkezet a Magyar Gazdaszövetség budapesti bejegyzett cég szlovenszkói vagyonára elrendelt zárgond­nokságot haladéktalanul megszüntetni? 2. Hajlandó-e a Központi Szövetkezet (Ust­r-ende Druzstvo) az 1919. évi 210. gy. sz. tör­vényben foglalt elszámolási kötelezettségiének sürgős teljesítésére utasítani. 3. Hajlandó-e a zárgondnokság ellen a va­gyonkezelést illetően vizsgá-latott indítani és annak eredményéhez -képest a zárgondnokságot. felelősségre vonni? A másak interpellációt az ungvári rendőrigaz­gatóságnak a kereskedelmi- és iparügyekbe való jogtalan beavatkozása miatt Füssy Kálmán kép­viselő és társai intézték a belügy- és a kereske­delmi miniszterekhez a következő ügyben: Weinberger Wolf ungvári bejegyzett cégnek 1894 óta van Ungváron petróleum- és gyümölcs­kereskedése. 1900-ban építtetett egy petróleum- raktárt, melynek építését és üzembevételét a vá­rosi tanács jóváhagyta. Weinberger Wolf 1922 ok­tóber 21-ig zavartalanul vezette üzletét, amikor Is az ungvári rendőrigazgatóság a következő ha­tározatot küldte Weinbergernek: „Az ufhorodi rendőrigazgatóságtól. 16538-ai 22. szám. Uzhorod 1922 október 21-én. • Wein­berger Adolf kereskedő urnák, Uzhorod, Korja- tevic-tér 19. szám. Miután a Minaj-utcán, vala­mint a Korjatevic-tér 19. szám alatt levő égő- és robbanóanyagok iölhalmozása közbiztonsági szempontból veszélyes, valamint tekintettel ar­ra, hogy ahhoz sem ipari, sem rendőrhatósági engedélye nincs, elrendelem, hogy ezen rende­let kézhezvételétől számított 48 órán belül az összes veszélyes anyagokat távolítsa el. Ezen rendelet be nem tartása esetén a veszélyes anyagok az Ön költségén eltávolíttatnak, a büntető eljárás egyidejű megindításával. Ezen rendelet ellen felebbezésnek hely nem adatik. Rendőrigazgató: Huber, s. k. Meg kell jegyezni, hogy a kérdéses raktár­ban van ugyan égő anyag, mely azonban csak akkor ég, ha lámpába öntik, robbanó anyag azon­ban nincs a raktárhelyiségekben. Hogy a sza­bályszerűen raktározott petróleum nem tűzveszé­lyes és nem robban, azt igazolja a „8699—22. sz. alatt kelt" Ustav pro zvelebováni Zivnosti bizo­nyítványa, melyet Weinbergernek saját kérésére adtak ki. A határozatnak az a része, hogy Weinber­gernek sem „ipari, sem rendőrhatósági engedélye nincs", valótlan, mert ó bárkinek és bármikor kész felmutatni ezt az igazolványt. „A rendelet ellen felebbezésnek hely' nem adatik**. Ez a befejezés azt bizonyítja, hogy csak Ruszinszkóbau lehetséges, hogy egy ember lété­ről a rendőrigazgató döntsön végérvényesen oly ügyben, melyhez semmi köze nincsen. A szigorú hanga záradék ellenére Weinberger mégis feleb- bezést adott be a belügyminisztériumhoz s beje­lentette az esetet a kereskedelmi minisztérium­nak is. A belügyminisztérium a felebbezésnek helyt adott s 91276—22. V. 42. sz. alatt október 30-án táviratban utasította az ungvári rendőr­igazgatót, hogy rendeletét azonnal vonja vissza. A rendőrigazgató a miniszter távirati utasítását a mai napig nem hajtotta végre, de megtette azt, hogy négy hordó benzint időközben elszállittatott a raktárból a „saját felelősségére**, mely eljárást másutt legalább is hivatalos hatalommal való visszaélésnek minőstenék. A rendörigazgató ugyan sak figyelmen kívül hagyta a be’ügymi- nisztériumnak ujabb távirati sürgető intézkedését is. Ezek után kérdem a Bel- és Kereskedelem­ügyi Miniszter Urakat: Prága, december 28. Úgy Játszik, hogy a jóvátételi bizottság következetesen végre akarja hajtani azit a politikát, amelynek örökösen ismétlődő jel­szava a „Németország önhibájából okozott mulasztása" s amelynek végső célja, hogy Franciaország számára megszerezze a „pro­duktív zálogokat". Poincaré oly büntető rendszabályokat helyez kilátásba, amelyek részben a Rajna-jobbparti német erdőik és bányák maradiék nélkül való kizsákmányolá­sát célozzák, részben bizonyítékai elvadult imperializmusuk, hatalmi tébolyuk ujabb ki­törésének. A Havas-ügynökség tendenciózus jelentései elemére is Anglia és Oroszország álláspontja e kérdésekben még bizonytalan és Poincaré bizonyára meg fogja gondolni a dolgot, mielőtt kenyértörésre kerülne a sor. Németország kötelezettségei Páris, december 27. (Havas.) A jóváté­teli bizottság Németország kötelezettségének elmulasztása ügyében kiadott jelentésében hivatkozik a március 21-én a szövetséges kormányokhoz intézett átiratára, amelyben meg vannak állapítva azok a dologi teljesí­tések, amelyeknek Németország az 1922-ik év vége előtt meg kell. hogy feleljen. Ha a szállításokat — igy szól az átirat — a né­met kormány, vagy szerveinek ellenállása, avagy a jóvátételi bizottság által előirt el­járás megszegése miatt nem teljesítették, Németországtól az év végén a hiányzó telje­sítéseket pótló egyenértékű készpénzfizetést fognak követelni. Nincs szó szándékos mulasztásról Berlin, december 28. Szemben a Páriából ér­kezett jelentésekkel, melyek szerint a jóvátételi bizottság határozatában Németország szándékos mulasztásáról van szó, itteni hivatalos körökben az a felfogás tartja magát, hogy a jóvátételi bi­zottság ma érkezett jegyzékében nincsen szó szándékos mulasztásról, wanem csak a varseil’esi zerződés 17. szakasza értelmében vett nem*tel* lejtésről. A hivatalos körök nézete tehát az, hogy ebből a mulasztásból nem vonhatják le azokat a következtetéseket, amelyek a szándékos mulasz­tás megállapításával volnának kapcs Hatosak. Franciaország e szerint csak a készpenzteljesi­1. Hajlandók-e tudomást szerezni az ung­vári rendőrigazgaitó beavatkozásáról? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter ur ren­deletéinek érvényt szerezni az ungvári rendőrigazgatóval szemben? 3. Hajlandó-e miniszter ur a rendör­igazgató törvényellenes eljárásából Wein- bergerre háramló anyagi károkat megtéri- teni? 4. Mi módon gondolják orvosolni a mi­niszter urak az általános ipari és kereske­delmi pangást, ha a szabadkereskedelem le­rontását elsősorban az állami hatóságok mozdítják elő sttlyos adókat fizető, régi, 30—35 éves, szolid cégek lehetetlenné tevése által? tés pótkövetelésére jogosult az elmaiadt dologi szolgáltatások fejében. Ujabb szankciók Németország ellen Páris, december 28. Az Agence Havas arról tud, hogy a német birodalomnak a fa- szálíliitások tekintetében elkövetett mulasztá­sától függetlenül és tekintet nélkül az ezzel összefüggő szankcióktól, Poincaré minisz­terelnök a január másodikén összeülő párisi konferenciának egy másik ügyet is elő fog terjeszteni, azaz Németországnak azt a vo­nakodását, hogy Franciaországnak mü- trágyatermékeket szállítson, amelyekre Franciaország a jóvátétel címén igényt tart. Az Agence Havas megcáfolja azt az ér­tesülést, hogy Poincaré a mütrágyaszáiiitá- sofc és az esetleges német jóvátételi javas­latok miatt Berlinbe jegyzéket küldött volna. Zár alá veszik a Raj na vidék fakészletét Páris, december 28. A Newyork Héráid párisi kiadása közli, hogy Poincaré azt fogja indítvá­nyozni a szövetségeseknek, hogy a Wiesbaden mellett elterülő erdőségeket termeljék ki. hogy azoknak hozamából Németország hiányos faszál- litásait kielégítsék. Ezt az erdőt abban az eset- j ben, ha Németország nem tudná egyedül kiter- j melni, francia katonák vagy angol munkások fog­ják kivágni, akiket erre a célra mozgósítani fog- I nak. De ezt megelőzően zár alá vészük a Rajna- vidék fakészleteit. Bradbury Londonban van London, december 27, Bradbury, a jóvá­tételi bizottság brit delegáltja Londonba ér­kezett, hogy az angol kormánynak a jóváté­teli bizottság tegnapi határozatáról jelentést tegyen. A belga külügyminiszter a moratórium ellen Brüsszel, december 27. A január elején Párásban tartandó konferenciára való tekin­tettel Jaspar külügyminiszter a szenátusban kijelentette, hogy lehetetlen Németországnak biztositéknélkiili egyszerű moratóriumot .adni. A belga kormány ehhez nem fog hoz­zájárulni. A garanciák tekintetében legyen a szenátus bizalommal hozzá és a miniszter­IBB9aaniB3flBIBIBlBBINIIHIHaillNIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIinn A petrol taiiácsitiozásolf el«§i*észiilei©i. A Rákóczi-ut a kis Ella addigi életében a világvége. Az Akácfa-utcában, majdnem a Rákóczí-ut sarkán, Madame Bertánál tanulta a kis Ella a kalaposinálás művészetét. Ahogy délben (kifordul a boltajtón, a közeli sarokról kiszélesedik ia Rákóczi-ut. Van úgy, tavaszi veröfényes déleken, hogy a kis Ella sokért nem adná, ha Madame Bertától (kijövet ki­szaladhatna a Rákóczi-útra, de hát azt nem lehet. A kis Ellát nagyon háziasán nevelik, otthon pontosan számon tartják: tizenkét órakor jön ki a boltból, öt percig tart az ut. öt perccel tizenkettő irtán otthon kell lennie. A kis Ella nem is a büntetéstől fél, amikor nem megy ki a Rákóczi-útra- El sem tudja képzelni, hogy ezt megtehetné. Nem, a kis Ella nem világlátott hölgy, őzt nem lehetne ráfogni. A nagyvilágban való jártasság sokkal nagyobb mértékben tulajdonsága a Nagymoguinak, aki minded­dig az excentricitás veszedelmével fenyegeti ezt a történetet. Pedig szó sincs ilyesmiről, a Nagvmogul is igazi pesti, közgazdasági életünk egyik kiválósága, aki sok pénzéért vagv nagy hatalmáért — ki tudná e kettőt elválasztani? — kapta hízelgő barátaitól ezt a díszítő e’nevezést. Kinek volna lelki ereje szembehelyez­kedni a hízelgők karával? Maradjunk meg e névnél és figyeljük, miit mivel ő Kiválósága a díszpáholyban, ame'y a kis Ella tribün - helyéhez elég közel van. A Nagymoguinak méltóztatik nehéz szemhéjait megmozdítani és azok alól für­késző pillantást vetni a kis Ella karcsú és elveszett alakjára. A kis Ella még nem tudja — honnan is tudhatná, hiszen Pestből még csak most tamilja a Margitszigetet —, pedig úgy van, hogy csekély sorsa összekapcsoló­dott a NagymogulévaL Szerelem? A Nagymogu.1 bizonnyal an­nak gondolja, ami e Hű zott lelkében a kis Ella láttára megmozdul. Szerelem? Isten­kém, ezerféle mindent jelent e szó. Szere­lem? Hia a Nagymoguinak tetszik úgy akar­ni, ám legyen szerelem az is, ami a közgaz­daságunk egén ragyogó csillagot e pillanat­ban elhomályosítja. Elvégre, a Nagymogul megpillantotta a kis Ellát és a Nagymogul nyugtalan. A Nagymc-gulnak kell a kis Ella épp úgy, mint ahogy kell neki az osztriga, kaviár, autó, páholy az Operában, e’nöki ál­lás a bankban, doktor-titkár, egyiptomi ciga­retta: ezer kis és nagy dolog, ami az életet nagymoguHvá és igy elviselhetővé teszi­Ismeretien nővel megismerkedni: csak vidéki jogászok és fővárosi rőfössegédek számára probléma. A Nagymogulnál ez vég­telenül egyszerű. Int a titkárjának, a titkár ismeri a kis Ella bátyját hírből, félidőben le­megy az öltözőbe és hamarosan jelenti: — A kis Ella Nagy diófa-utca 95. szám alatt lakik. Madame Bertánál masam ód az Mkácfia-utcában. Teljesen vagyontalan. A Nagy mogul csendesen bólint: — Holnap délután öt órára, a gellért­hegyi villába, ötvenezerig elmehet. Az ötvenezertől nem kell megdöbenni. A történet naplóinkban játszik. Hogy a titkár mit csinál, mit nem, aizt J csak ö tudja- Elvégre azért titkár, hogy ne kösse az orrunkra. A titkárnak rengeteg is­merőse van; többek közt egy tisztes öreg hölgy, pont a Nagydiófa-utcában. A tisztes öreg hölgy beállít este nyolckor a kis EI- láékhoz. A kis Ella mamája keservesen sir, hogy a szegény embert még az ág is húzza, de a negyvenötezer korona, amit az öreg hölgy lelkesítve tud meglobogtatni a sze­gény kedves mama lelki szemei előtt se- hogysem akar feljebb menni. Végül is, a kedves mama megadja magát a könyörtelen sorsnak. A kis Ella élete valóban szédületes len­dületet vesz. Tízéves korában még nem lát­ta a Dunát, tizenhatesztendős volt, hogy a Margitszigetet megpil’antóttá, akkor ült har­madszor életében villanyoson. És íme, má­ról hónapra autóba kerül, valódi autóba, nem amolyan taxisba, amilyenről a hazudós Vida Manci beszélt, hogy azok a Kigyó-téren állanak és akárki beleülhet, akinek rengeteg sok pénze van — négyszáz korona! — de a kis Ella igazi autón ül, olyanon, amelyik valakié. Ám a kis Ella nem tudja hogy kié. A kis Ellának általában nem tetszett ez az egész rendetlenség. A kedves mama azt mondta: Ella, ma délután nem mégy be a boltba, hanem beülsz egy autóba, amelyik érted jön és kimégy Budára- Tudod, át a Dunán. Ott majd sok pénzt kapsz, azt mind beleteszed ebbe a tárcába — nagy, avitt bőr tárcát adott neki a kedves mama — és hazahozod. De úgy vigyázz a pénzre, mint az életedre. r JL. Péntek, december 29.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom