Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-29 / 151. szám

Péntek, december 29. 3 elnökhöz. A szövetséges kormányok vezetői közül egyik sem akart erről a kérdésről nyíl­tan szint vallani. Hivatali kötelességét szegné meg, ha nem volna ugyanolyan titoktartó. Nagy súlyt helyez rá, hogy a Parisban teendő intézkedések a szövetséges hitelezők között való megegyezés alapján történjenek. A párisi konferencia kedvezőbb atmoszférá­ban fog lefolyni és reméli, hogy sikerülni fog egy olyan rendezést elérni, amely a szö­vetségközi antantot és Németország vala­mennyi hitelezőjét kielégíti, illetve bizto­sítja. Belga miniszterek Parisban Páris, december 28. Az Agence Havas jelenti Brüsszelből: A Soir közli, hogy TU^unis és Jaspar belga miniszter január el- swjen Parisba utaznak, hogy a konferencián résztvegyenek. Angol készülődés London, december 28. (Havas.) Brad- bury tegnap Bemar Law minis zterelnöknek és Sir Uoyd Gr ©aminek, a kereskedelmi hivatal elnökének fölviMgositásofcat adott a jóvátétel! bizottság döntésével előállott helyzetről. A brit kormány nem készít eflö közős tervet a párisi konferencia részére, hanem csupán egyes jelentéseken dolgozik, ame­lyek az egyes kérdésekben a brit nézetekről számolnak be és amely kérdéseket Párisban tárgyalni fogják. Bradbury a szankciók alkalmazása ellen Páris, december 26. (Havas.) A Le Petit Párisién jelenti Londonból: Bradbury a kincstári hivatal egyik szakértőjével való beszélgetése közben kijelentette, hogy né­zete szerint Németországnak a fa szállítások dolgában elkövetett mulasztása megdönthe- tetlenüá megállapítható, de ez a mulasztás nem elégséges ama, hogy a megállapított szankciók érvényesítését igazolni lehessen. Vita az aj leszerelési konferencia korul az amerikai szenátusban* Washington, december 27. A szenátus­iján Lodge szenátor fölszólalt Borah határo­zati javaslata ellen, mely tudvalévőén arra szólítja iöl Harding elnököt, hogy uj leszere­lési konferenciát hívjon össze Washingtonba. Lodge kijelentette, hogy a többi hatalmak magatartását mérlegelve, fölöslegesnek lát­szik most a szárazföldi fegyverkezés korlá­tozását szorgalmazni. A szónok követeli, hogy az Egyesült Államok számos légi jár­müvet és könnyű cirkálót építsen. Borah szenátor kijelentette, hogy a hatalmak kö­zött háborúra kerül a sor, hai az Egyesült Államok gazdaságilag nem támogatják Euró­pát. Ebben a háborúban az Egyesült Álla­mok nem maradhatnának tétlenek és bizo­nyára belekeverednének a konfliktusba. Franciaország segíti Ausztriát. Páris, december 27. (Havas.) A kamara külügyi bizottsága az osztrák külföldi köl­csön garanciájára vonatkozó tervezetei el­fogadta. Délután nem bemenni a boltba — ez még nem volt a kis Ella életében. Belül tu­lajdonképpen fel volt háborodva, az pedig egyenesen megrenditően hatott rá, hogy ez a fölfordulás éppen a kedves mama paran­csára megy végbe. A kedves mama vdt e pontos és rendes családiban a pontosság és a rend végső őre s egyben szimbóluma. Ám a kis Ellát nagyon háziasán nevelték és szó nélkül engedelmeskedett. Mikor viisz- szajött az autóval, a nagy bőrtárca dagadt a sok pénztől és Ella vigyázott rá, mint az életére. Ahogy hazaért, rögtön leszámolta a kedves mamának az asztalra; negyvenöt- ezer korona volt az, nem hiányzott belőle egy huszfilléres sem. A kedves mama megdicsérte Ellát — ez is először történt meg vele életében — és igy szólt hozzá: — Ella, te szegény lány vagy és hűsé­gesen hazahoztad a pénzt. Te tisztességes lány vagy, Ella, ós én büszke vagyok rád! Ella boldogan feküdt le, de az álom a sóiét szobában is sokáig kerülte a szemét- Csupa érthetetlen dolog történt ma vele. Az autó, ki Budára, délután nem bemenni a boltba, a rengeteg sok pénz, amit a kövér bácsi adott. És milyen szemtelen volt a kö­vér bácsi. Ella felkacagott az ágyban. Mi­lyen szemtelen volt! De minek Is adta azt a borzasztó sok pénzt? Negyvenötezer koro­na! Negyvenötezer korona! Miért?.., így aludt el. Müvedéi a magira? kormány és a kernfsfény ellenzék között kusan visszautasították Vandervelde szere­plését. Vass miniszter a hazafias zsidókról Budapest, december 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Vass József dr. népjóléti miniszter a zalaszentgróti vá­lasztókerületben körúton van. A központban választói előtt beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy a magyar erőket egyesí­teni kell. Meg kell azonban becsülni a nem­katolikus és nemkeresztény, de becsületes munkás magyar embert is. Magyarországon a zsidóság nem veheti ki a kereszténység kezéből a hatalmat, azonban az a zsidóság, amely kiveti magából az ország és a ma­gyar nép ellen dolgozó elemeket és amely a kereszténység mellé állva iparkodik hasz­nára lenni az országnak, megérdemli, hogy megbecsülésben és védelemben részesüljön. Nem kapnak amnesztiát a legitimisták Budapest, december 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap jelen­tettem, hogy politikai körökből nyert infor­mációim szerint a kormányzó, illetve a kor­mány a legitimista politikusok bünpörében még újév előtt pertörlést rendel el. Az Új­ság ma kormányhoz közelálló körökből arról értesül, hogy a pertörlés kérdése egyelőre időszerű. A politikai körök kibékülését január közepére jósolják. A lap informátora rámutatott arra, hogy minden politikai eseménynek a jóvátétel körül kell csoporto­sulnia. összefogásra és az erők egyesítésére van szükség és miután a királypör éppen a belső front egységének megszilárdítását akadályozza, az aktualitások sorából ki kell küszöbölni. Seipei budapesti útja nem marad el Budapest, december 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Azokkai a híresztelésekkel szemben, hogy Seipei osztrák kancellár a prágai kormány befo­gásának hatása alatt föladta budapesti útját, jól értesüli osztrák helyről azt jelentik, hogy Seipei kancellár minden ellenkező híresztelés dacára is rövidesen Budapestre érkezik és tárgyal Bethlen István gróf magyar minisz­terelnökkel. A kancellár január másodika és hatodika között érkezik meg Budapestre és két napig marad a magyar fővárosban. Seipei kancellár egyébbként egy a napokban Gráz- ban tartandó gyűlésen fog nyilatkozni buda­pesti útjáról. Dúca a Román-magyar közeledésről Bécs, december 27. (Bécsi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Dúca román kül­ügyminiszter egy a lausannei konferenciáról szóló interjújában kijelentette, hogy valószí­nűnek tartja, hogy a tengerszorosok kérdé­sét Romániára nézve kedvezően oldják meg. Remény van arra, hogy Románia, Bulgária és Magyarország között mihamar lehetsé­gessé válik a barátságos közeledés, ami an­nak a barátságos politikának köszönhető, melyet Románia üz Magyarországgal szem­ben, noha Magyarországon napról-napra to­vábbéled az irredenta-mozgalom. Budapest, december 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A belpoli­tikai élet a telies csöndcssóg képét mutatja. A képviselők legnagyobb része kerületében tartózkodik, vagy pedig szabadságon van. A kormány tagjai közül is csak igen kevesen tartózkodnak Budapesten. De nemcsak a kor­mánypárti, hanem az ellenzéki klubbok termei is üresen állanak. Egyedül a szocialdemo- kraía-képviselők között észlelhető némi mozgolódás. A szociáldemokrata párt ugyanis most tartotta meg kilenc év óta első országos nagygyűlését, amelyen idegen kiküldöttek is resztvettek. A szociáldemokraták egyben nagyon készülődnek a nemzetgyűlés januári ülésszakará. A kormány ellen igen heves támadásokat akarnak indítani, mivel most már bizonyosravált, hogy a kormány a rendtörvényt nem ejti el és a kormányzópárt is ragaszkodik a javaslat törvénybeiktatásá­hoz. Rakovszky Iván belügyminiszter ugyan hajlandó a javaslat eredet szövegen némi változtatásokat eszközölni, ezek azonban a szociáldemokraták szerint olyan kis jelen­tőségűek lesznek, hogy a javaslat súlyos rendelkezéseit egyáltalában nem változtatják meg Az ellenzéki többi pártok is heves harcra készülnek, ennek azonban korántsem lesz olyan jelentősége, mint hitték, mert a keresz­tény ellenzék tagjai vezérükkel Andrássy Gyula gróffal együtt nem zárkóznak el az elől, hogy némi közeledést mutassanak aj kormány felé. A keresztény ellenzek ugyan nem helyesli a rendtörvényt, ellene is fog szavazni, politikai körökben azonban arról beszélnek, hogy a kormánynak a legélesebb ütközőpontokat rövidesen sikerül elsimítani. Az erről szóló hireket mindenesetre fenntar­tással kell fogadni, illetékes helyen azonban nemtartják kizártnak, hogy a keresztény ellenzék és a kormány között még január hónapban sikerülni fog valamelyes megálla­podást létesíteni, amelynek föeredménye az lesz, hogy a keresztény ellenzék meg fogja szüntetni a kormány ellen intézett heves támadásait. ­Polgári ellenzéki blokk alakul Budapest, december 28. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Szilágyi Lajos párton- j kívüli legitimista ellenzéki képviselő még a ; nemzetgyűlés összeillése idején fölvetette annak a tervét, hogy a nemzetgyűlés mindama ellen­zéki tagjai, akik polgári programmal kerültek be a nemzetgyűlésibe, polgári ellenzéki pártszövet­ségbe törmörüljenek. A terv annak idején nem valósulhatott meg. A nemzetgyűlés ellenzéki tag­jainak nagy része ugyanis az ellenzéki pártszö­vetségbe tömörült Tekintettel azonban arra, hogy ebben a szövetségiben a szociáldemokraták vannak túlsúlyban, a szövetségnek igen sok nemzeti és polgári alapon álló tagja elégedetlen a szövetség működésével. Az eiégületlenséget még fokozza az a körülmény, hogy az ellenzéki pártszövetség éppen a kebelén belül uralkodó nagy világnézeti különbségek miatt eddig úgy­szólván semmi eredményt sem tudott fölmutat­ni. A pártszövetség keresztény politikus tagjai, élükön Rakovszky Istvánnal, már csak névleg tagjai a szövetségnek, üléseire nem járnak el és hír szerint rövidesen formális kilépésüket is be­iden tik. Az ellenzéki pártszövetség mihamar várható fölbomlásává! egyidejűén újból előtér­be nyomult a polgári ellenzéki szövetség megala­kításának kérdése. Szilágyi Lajos képviselő erre vonatkozóan már folytatja is a tárgyalásokat és szeretné, ha a szövetség elnökéül Apponyi Albert grófot tudná megnyerni. Apponyi — beavatott körök véleménye szerint — most már a vezér ség elvállalása tekintetében nem helyezkedik olyan merev elutasító álláspontra, mint tette azt né­hány héttel ezelőtt, amikor — mint ismeretes — szóba került a polgári ellenzéki szövetségi blokk megalakításának kérdése. Abban az esetben, ha Apponyi tényleg elvállalná a vezérséget, akkor a kormánynak még rgen sok gondot okozhat a blokk. Friedrich István, aki most készül Rómába és Angörába utazni, szintén hajlandó pár th ive ivei együtt támogatni a blokkot. Politikai támadások Vandervelde ellen Budapest, december 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vander­velde belga szocialista vezérnek a magyar- országi szociáldemokrata párt kongresszusán való szereplése budapesti politikai körökben nagy felháborodást kelteti A nemzetgyügés összeülése után szóváteszik, hogy Vander­velde beszédében ukázszerüen követelte a magyar kormánytól, hogy az internáltakat és vörös izgatókat bocsássa szabadon. Politikai körökben az is kinos megdöbbenést keltett, hogy a kongresszuson éltették a népköztár­saságot és a bécsi emigránsokat. A keresz­ténypárt vezérei az Uj Nemzedék mai szá­mában sorra lenjdlatkoztak és igen energi­kusan visszautasították Vandervelde szerep­lését. Srarnek páter — az ügyes generális. A Tribün a érdekesen jellemzi Srarnek minisz­tert. A pártfegyelem fenntartásában Svehla mellett eddig Srameknek volt a legnagyobb szerencséje. Monsignore Srarnek taktikai művészetét a legfényesebben azzal lehet megvilágítani, hogy öt semmi sem hozza ki a sodrából. Nyugodtan tűrte Hlinkáék kilépését a cseh néppártból s kulissza-mögötti támadá­saival el tudta érni azt, hogy Hlinkáék egye­dül maradtak. Az ügyes generális ugyancsak nem hlagyta kihasználatlanul Vrabec eltávolo­dását a szlovák néppárttól s nem lobbant ha­ragra akkor, amikor a Slovák támadta, de még akkor sem, amikor a cseh klerikálisok lapja, a Cech állást foglalt ellene. Srarnek ge­nerális az áilóbarc stratégiai mestere. Saját ereiét sürü ködbe borítja, az ellenséges erő­ket azonban élesen megvilágítja. Ezzel eléri azt, hogy a többi pártok és lapok is az ő ér­dekeiért harcolnak. A Sramek-féle „kiéhezte- tésl politika“ első eredménye máris látható: a Cech már csak a papok kis csoportja és né­hány amerikai előfizető részére jelenik meg. Másik eredménye a szlovák néppárt gyakori ideges tanácskozásai. Srarnek látja ezeket az ellentéteket és gyengeségeket s mindezek el­lenére még hajlandóságot sem mutat a ki­egyezésre. de azt sem állítja, hogy valamikor nem fog kiegyezni A szlovák agrárius és szociáldemokrata párt a nemzeti demokrata párt szlovenszkói alakulásával Kapcsolatban sokat foglalkozik a szlovák néppárttal s azt állítja, hogy „a szlovák politika Hl inka nélkül lehetetlen". Ezek a pártok egy harmadik utat találtaik, amelyen a német és magyar fegy­vertársak kizárásával HÜnkáékkal együtt ha­ladhatnának. A Tribarna nem hiszi, hogy arz a férfiú, akivel Srarnek kiegyezik, Hlinkta lesz. Inkább olyan ember lesz, aki a szlovák nép­párt túlkapásaiban nem vett olyannyira részt s bizonyos, hogy Hiúnk áriak Szlovenszkón rövid időn belül vetélytársai is lesznek. Bu- day dr. mélyen gondolkodik akkor, amikor kijelenti: „Szomorú, hogy útjaink, a szlovák néppárt és nemzeti párt utjai annyira eltávo- lódfcak egymástól. Közeledésre kell töreked­nünk, nem pedig még mélyebb szakadékot törni egymás között." A Tribuna azzal fejezi be cikkét, hogy Srarnek taktikájának és Mlin- ka egyenetlenségének gyümölcse szépeai érik. A munkanélküliség Angliában is a legfontosabb kérdés. London, december 28. A munkanélküli­ség kérdése a jövő évben valószínűen a leg­fontosabb kérdések egyike lesz. A szakszer­vezeti kongresszus vezetősége azt indítvá­nyozta, hogy tizennégy napon belül tartsa­nak összejövetelt Bonar Law-val, hogy en­nek a kérdésnek a megítélését megvitassák. A munkanélküliek vezetői tüntetésekre ké­szülnek Londonban és a vidéken, amelyeket ;anuár 7-én fognak rendezni abból a célból, hogy a parlament összehívását kierősza­kolják. Stinnes gazdasági imperializmusa. Berlin, december 28. A Berliner Tageblattnak jelentik Rómából: Az a jelentés, hogy Stinnes a magyar Lipták-gyár vállalatában részesedni fog. a „Messagero“-nak alkalmat adott arra, hogy Németország ellen heves támadást intézzen. Az olasz lap szerint Németország terveivel nemcsak hogy előkészíti Ausztria, Magyarország, a Bal­kán. Oroszország és Olaszország uj gazdasági meghódítását, hanem politikai Középeurópát is akar megalakítani, ami abból is kitetszik, hogy a gyáripar és a bankok még mndig a katonaság és a politikusok élén haladnak. Musoilmi kihallgatásai. Róma, december 28. Mussolini minisz­terelnök tegnap fogadta Pataleone tanárt, akt, visszatérve Ausztriából, jelentést tett Ausztria viszonyairól. Pataleone ezután Ste- fáni kincstári miniszterrel értekezett. — A miniszterelnök tegnap Della Toreíta londoni olasz követet és Salvago Raggit, Olaszor­szágnak a jóvátételi bizottságban való kép­viselőjét is fogadta. Musoilmi Spanyolországba utazik. Róma, december 27. A spanyol lapok ama jelentéséhez, hogy Mussolini miniszter- elnök rövidesen Madridba utazik, a Tribuna megjegyzi, nem lehetetlen, hogy Mussolini a párisi konferencia után valóban ellátogat Madridba. Katonai behívások Olaszországban. Róma, december 28. (Havas.) Félhivata­losan jelentik, hogy Mussolini és Dias gene- ralisszimus nem határozták el a katonai szol­gálatnak tizennyolc hónapra való kiterjesz­tését. — Hivatalos jelentés szerint az 1903. évi korosztálynak március 15-ére szóló be­hívását közhírré tették. Kötelező vallásoktatás Olaszországban Bécs, december 28. (Bécsi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Rómából érkező hí­rek szerint az olasz kultuszkormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az összes isko­lákba bevezeti a kötelező vallásoktatást. A montenegrói királyné haza akar utazni. Bécs, december 28. (Bécsi szerkesztősé­günk telefonjelentése. Belgrádból érkező je­lentések szerint Milena királynő kérést inté­zett a jugoszláv kormányhoz, amelyben azt kérte, hogy engedjék meg neki, hogy rövid időre visszatérjen Montenegróba, ahol apa­názsának kérdését akarja elintézni. A volt montenegrói királynő, aki tudvalévőén az olasz királynak az anyósa, most Olaszor­szágban él. Elkobozták a volt szultán vagyonát. Bécs, december 28. (Bécsi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Konstantinápolyból érkező hírek szerint az angórai kormány el­rendelte a volt szultán összes javainak el­kobzását és állami vagyonnak való nyilvá­nítását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom