Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-24 / 149. szám
16 szégyenitő nyomorúságot! Nem az javítja a valutát, ha a papírpénz forgalmát erőszakkal korlátozzuk,, hanem az. ha a forgalomba hozott papírpénzt nem fordítjuk improduktív célokra. Minden munka tőtót termel és ha a munkát lehetővé tesszük, úgy tőkéinket gyarapítjuk. Ellenben a túlhajtott deflációs politika a munkát és azzal a termelést is lehetetlenné teszi, amint ez nálunk be is következett. A munkané!külíségrö!. A munkanélküliség fokozódása ugyan kihatással van a munkabérekre, de ezt az eredményt kétessé teszi az elmaradt termelés haszna, az adóalanyok elvesztése és az a káros hatás, melyet a gazdasági életben maga után von minden egyes rázkódtatás. Az importliszt vételárának leszorítása nem biztosított a köznek annyi előnyt, a munkabérekben nem hozott annyi javulást, mint amennyit elérhettünk volna enélkiil a munkanélküli segélyezések beszüntetésével A munkanélküliek segélyezése nem ellenszolgáltatásnélküli járulékok alakjában, hanem munkaalkalom nyújtásában kell, hogy megnyilatkozzon. Nálunk megfordítva van: elvonjuk a munkaalkalmat és biztosítjuk a munkanélküliség exisztenciáját. Ugyanakkor, midőn az állam gazdasági politikája a valutáját külföldön javítani és ezzel a kenyér árát leszorítani igyekezett, a belföldön a munkanélküli segélyekkel és súlyos adókkal megdrágította a termelést és akadályozta a valuta belső vásárlóerejének emelkedését oly mérvben, hogy ennek magával kellett hoznia a mai általános gazdasági válságot. Hiába hangsúlyoztad Rasin és sok más ál- lamférfiu, hogy a válság enyhülni kezd. Ez nem igaz és én csak akkor hiszek benne, na valóban belátták már az eddigi gazdasági politika tarthatatlanságát, mert ez volna az első lépés a válság leküzdésére. — Nemzetközi szövetkezeti áruforgalom. Berlinből jelentik: Az Esganbem megtartott nemzetközi szövetkezeti összejövetelen szó- bakerülttek a szövetkezetek által lebonyolított nemetközi áruforgalom statisztikai adatai. Az érdekes kimutatás tizennégy államinak forgami statisztikáját közli, amelyek között első helyn az angol szövetkezetek szerepelnek 11.2 millió font sterling, utolsó helyen pedig a lengyelek 15 ezer font sterling értékű áruval, Németország is fél millió fontot mutat ki, ami tekintettel a mosani valutárís ■viszonyaira, nagyon szép teljesítmény. Az áruk közöt leginkább vannak az élelmiszerek képviselve, a búza, cukor stb.„ sorrend tekintetében jóval később jönnek a gyarmat- árk, texilárulk, a legutolsó helyet pedig a kemikáliák foglalják el. — Francia Szövetkezeti Bank. PárJsból jelentik: A francia szövetkezeti bank, amelyet a szövetkezetek 13 millió frank alaptőkével alapítottak júniusban, julius elsején az ott elhelyezett letétek, illetve folyószámlák egyenlege 55 millió frankot tett ki, október 31-én pedig már 63 milliót A bank működési körének állandó fejlesztése lebeg az alapítók szemei előtt így legújabban egy tudakozódó irodának a megszervezése van tervbe véve. A franciaországi szövetkezetek fejlődési lehetőséigét mindenesetre nagyban előmozdítja e szépen fejlődő pénzintézetük. — A dollár és a nagyértékü valuták. A devizapiac legutóbbi eseményeiről az Amsterdami Heydt-Krestenbank a következőket Írja: A nemzetközi devizapiacon a legutóbbi időben jelentős események játszódtak le. különösen ami a dollár és a legjelentékenyebb európai nemesvaluták közötti viszonyra vonatkozik. A svéd korona elérte a dollárral való aranyparitást, sőt már túl is haladta azt. Az angol font dlszázsiója az amerikai pénzzel szemben olyannyira csökkent, hogy a paritás visszaállítása mostan elérhető közelségbe jutott. A hollandi pénz e hónap közepén, már hosszú idő óta először, érte el a dollárral a teljes aranyiarltásit amennyiben a dollár árfolyama 1920 késő őszén 3.37-re emelkedett és 1922 elején még 2.75 holt forint volt. t. (Megengedik a magyar bor bevitelét Svájcba.) Zürichből jelentik: A kereskedelmi departement a magyar bor behozatalához elvben hozzájárult és kötelező ígéretet tett a svájci cégek által esciről-esetre beadandó behozatali kérelmek kedvező elintézésére. Ezzel a magyar részről hosszú idő óta napirenden lévő kérdés kedvez megoldást ért el. — A novemberi kivitel Az Állami Sta- tisztkai hivatal ma tette közzé a novemberi kivitel eredményét, mely az októberinél kedvezőbb. Kivittek 7,031.924 q-t és 155.731 darabot. Ez év első 11 hónapiában a kivitel mennyisége 85,578 030 q a múlt év ugyanez idejének 87,900.832 q-val szemben, A kiviteli országokat tekintve, első helyen áll Németország. azután Ausztria, Lengyelország, Magyarország és igy tovább. Mennyiségre nézve a legnagyobb kivitel megint a tüzelőanyagokból volt, melyek a teljes kivitelnek csaknem felét teszik. — A Itsztárak uíabb emelkedése Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A gabonapiac áremelése már észrevehetővé válik a lisztptacon is. A malom onccnlráció három nap leforgása alatt kétszer emelte az árakat. A sza- badforgaiomben 15—16 koronával olcsóbban lehet árut kapni, mint a malomkoncentrác’ónál, azonban a piacnak a malomkoncentráció az irányadó. Az uj árak a következőképpen alakulnak: Nullásliszt 173—178, főzőüszt 168—173, egyes kenyérliszt 163—168, kettes 138—143, hármas 114— 119 magyar korona kilogramonként zsákban budapesti paritásban. A malmok a k'vitel élénkítése végett az Ülct'k^k les^á’litását kérték, de a '-Hiány elvetette a kérelmet, sót a külfő’di gabonából őrölt liszt kivlte'ét szintén a kiviteli illeték megfizetéséhez akarja kötni. — A bank választmány ülése. Hivatalosan közük: A pénzügymkieszíeriurn bankvá- lasztmánya a pénzügyminiszter elnöklete alatt december 21-én ülést tartott. A november 15-től december 15-ig terjedő jelentés kapcsán a választmány megállapította, hogy a közönségben a Morva-Sziléziai Bank bukása miatt keletkezett nyugtalanság megszűnt és az intézeteknek betétállománya ismét emelkedett. A devizátapiacról szóló jelentésnél szóba kerültek a bankválasztmámy december 19-iki rendkívüli ülésén hozott határozatok és megelégedéssel megállapították, hogy a tett intézkedések nyomán a devizapiac lecsillapodott. A külföldi fizetőeszközök árfolyama lénygesen csökkent az utóbbi napokban és a Bankbivaital devizakészlete újabban nem csppant meg, mert a külföldi fizetőeszközökben való legitim szükségletet az exportvaluia fokozottabb bevételeiből fedezték. Végül megerősítették a és elintézték a személyi ügyeket. — A külföldiek koronaszámláia Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Á Magyar Devizaközpont 1922 november 15-iki érvénynyel visszavonta azt a rendeletét, mely szerint egy külföldinek minden további nélkül meg van engedve a magyar koronában való betét- és számlajóváírás. Ennek folytán olyan tranzakciók is, mint egyik belföldi számláról a másikra való átvitelhez, a Devizaközpont engedélye szükséges. A november 15-ike után külföldi javára magyar koronában beérkezett bevételeket, — hogyha az engedélyt megadják — általában szabad külföldi korona számlán fogják jóváírni. A devlzaközpont hozzájárult ahhoz, hogy belföld! koronaszámlára szóló koronaköveteléseket, amelyek a Magyarországba bevitt áruk vagy egyéb teljesítmények ellenértékűi szolgálnak — ezt a körülményt megfelelő okmánnyal Igazolni kell — esetenként a lehetőség szerint rövid időn belül külföld} koronaértékre fogják átváltoztatni. Szelvények és kisorsolt értékpapírok ellenértékét továbbra is külföldi koronaszámlára lehet jóváírni, hasonlóképpen meg van engedve 20.000 magyar koronának vagy ennek ellenértékét meg nem haladó összegeknek befizetése is. — Többszáz milliós alaptóTíeemelések. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A berlini magánbankok egyik újabb, de rövid idő alatt meglehetős pozícióra emelkedett intézete, az Alfréd Fester & Co., részvény-betéti társaság, legközelebb 600 millióval 700 millió márkára emeli föl az alaptőkéjét. A régi vezetőségből négyen kilépnek és Kurzinsky bankár belép a cégbe. A Fesíer-bankot 1921 novemberében alapították 50 millió márka alaptőkével, amelyet ez év áprilisában 100 millióra fölemeltek. — A Bank für Landwirtschaft A.-G., melynek 150 millió márka az alaptőkéje, ezt 850 millió márkával egy milliárd márkára emeli föl. — A német teherfuvar-illeték újabb emelése. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A teheráru szállítási diját január elsején 70 százalékkal, az állatok fuvardíját 60 százalékkal emelik fel. — Iparkamarai közlések. A bolgár perniki bányák részére szükséges öntött vaskemencék szállítására árlejtést hirdetnek. — A bolgár perniki bányák részére szükséges cement szállítására árlejtést hirdetnek. — A bolgár postafőigazgatóság távirdaoszlopok szállítására árlejtést hirdet — A bolgár vasúti igazgat óság sinaljzatok, csavarok szállítására árlejtést hirdet. Részletes felvilágosítással szolgál a Kassai Iparkamara. — A széngazdaság szabaddátéíele. A legközelebbi napokban kortrj nyrendelet fog megjelenni a széngazdálkodás szabályozásáról. Eszerint a széngazdálkodást teljesen szabaddá fogják tenni. A fogyasztó szükségletét egyenesen a bányatulajdonostól vagy a szén kereskedő tő! szerezheti be. A valóságban már megvolt a szabad- gazdálkodás, azonban a bányatulajdonosok kötelesek voltak a szénkötéseket a szénfelügyelő, ségeknek és a szánosztálynak bejelenteni. A hatóságok kötelezhettök a bányaválla'kozókat, hogy a szenet annak száll'tsák, akinek azt a hivataloktól kiutalták. Ettől a formalitástól eltekintve a legmagasabb árig minden szabad lesz. Ezek az intézkedések január 1-én lépnek életbe, •'mikor megszűnik az e-dd'gi rendelet érvényes- sége. — Szállítások. Az államvasutak prágai Igazgatósága pályázatot hirdet 300 000 kg. rézte-mék szállítására. Felvilágosítást ad a nevezett igazgatóság. A posta-ügyi nvnlszterium pályázatot hirdet postatfsztvise'ők részére mintázott egyenruhaszövet szállítására. FelvFágositást ad a miniszter hím. A rózsahegyi 5-!k hegyiezred elad kb. 2800 kg. régi ágy-anyagot. Köze'ebbi részetek az ezred gazdasági hivatalánál tudhatók meg. MitíféliiWí&Iüii flzeaelefc Ratgebcr. t. Január 31-lg a határt köteles átlépni, Magyarországon tartózkodhatik az útlevél érvényességének tartamáig. 2. Erre határozott választ adni nem tudunk. — 14936. sz. előfizető. A cimváltozát előjegyeztük. — Péchy Elemér. Könyvrendelését 9-én küldtük el. — 13105. sz. előfizető. 1. Ha szlovenszkói, nem. 2. Tgen. 3. Erre a kérdésre nem válaszolhatunk többet, csak annyit, hogy több mint bármely más magyar lapnak. — K. M. Január 31-én. MüIIiÉdsr*) Fiigye hu ezt etem a kereskedőket, iparosokat, takarékpénztáriakat és más érdekelteket, hogy nevemre semminemű árut, sem készpénzt, még Írásbeli meghatalmazásomra sem, hitelbe kiadni ne tessenak. Kiváló tisztelettel Pavel Möjzita Körmöcbánya, Arany-utca hsz. 451. *) E rovatiban közöltekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. StatfíffracSí®!1 Jí&hsots aatóílcs Uűvaros Ferenc, Noféiámkg Érsckojíar ajánlja mélyen leszállított áron saját gyártmánya kolbászáruit Jtiagj-it'Axtif! JiivAnatva a*4»nnai árjcówséftcf. (felefonsxAm: lOO. Vasárnap, december 24 «IS$24»aiV — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Kosáryné Réz Lola. (Folytatás.) (24) — Jól van, Berci. Kibékülünk. — Na azért! — bólintott Berci és nyújtotta a kezét. —- Különben is, láthatod má$ hogy megkomolyodtam. XIV. Az öreg Novodeczikynének nem állt el ugyan a szava a rémülettől és nem is a rabló-história ártott meg neki, de napról- napra, hétröl-hétre gyöngébb és szeliöebb lett szegény. Egy este azt mondta Szekeres Ábris: — Gyerekek, én ma este itt alszom. Fáradt vagyok. Nem akarta megmondani nekik, hogy nem akarja egyedül hagyni őket ezen az éjszakán. És másnap meghalt az öreg Novodecz- kyné csöndesen, békés szívvel. Pedig, akik ismerték és nem szerették, azt jósolták, hegy legalább is zivatar lesz akkor. De nem. Szép, szelíd, derült idő volt, lassú hópelyhek hulldogálta-k a koporsóra, amint lefelé vitték a hegyen. A föld is megszikkadt és befagyott kissé, hogy ne legyen baj a hosszú utón a temetéssel. Valami Anna néni jött el hozzájuk egy hétre és Szekeres Ábris a lelkére beszélt, hogy legalább még egy hétig maradjon. Addigra talán megnyugosznak kicsit Linka és Minka és összecsomagolják a holmijukat is. Aztán pedig eljönnek hozzá. Anna néni még egy hétig maradt, összecsomagolta, ami őt illette meg — (egyszer kölcsön adtam egy zsákot Karolinának, talán ez az, — ő tartozott nekem, szegény, régóta öt kiló fehér liszttel, azt most leméregetem) —, azután fogta magát és elutazott. Linka és Minka ott maradtak egyedül. Szekeres Ábris meg Berci estefelé találomra beállítottak és ott találták őket, sir- dogálva, fekete ruhájukban, a nagyanyjuk üres karosszéke mellett. Lassan lecsönde- sedtek. De mikor Szekeres azt mondta, hogy még ma este elviszi őket, Linka megint csak megrázta a fejét. — Nem lehet, Ábris bácsi. — Te, Linka — fogta meg a kezét Szekeres —, megmondod-e hát végre, miért nem akarsz eljönni hozzám? — Nem mondom meg, Ábris bácsi. Úgy beszélt, mint az anyja. Szekeres türelmesen bánt vele, magyarázgatni kezdett mindenfélét és Linka azt mondta végre: — Jól van, Ábris bácsi. Holnap eljövök. — Igazán? Kezet adott reá. Szekeres ott maradt. Bercivel rendeltetett másnapra kocsit, ő egy pillanatra sem ment ki a házból. Ott ült a konyhában is, mig a vacsora készült és mondta Linkának: — Olyan sápadt vagy. Vigyázz magadra, Linka. Minka úgyis férjhez megy már, ki legyen aztán az én leányom? Linka elfordult és nem szólt semmit. A kis szobában megvetették Szekeresnek az ágyat. Linka vitte be a párnát. Mikor aztán Szekeres bement, Linka óvatosan-halkan ráfordította a zárra a kulcsot. Minka hivta már. El akarta neki mondani, hogy Berci miket mondott, miket tervezettek együtt. Linka csak hallgatta, hallgatta, az ágy szélén ülve. — Hát te nem vetközödsz? — kérdezte Minka. — Majb Ievetközodöm. Te csak aludj. Minka lefeküdt. — Elolthatom a gyertyát? — kérdezte Linka. — El. Sötét lett. És a sötétben ott ült Linka tovább az ágván. Meg se mozdult. Nagy, kerek szemekkel bámult maga elé. És félt. Félt nagyon. Nem is tudta pontosan, mától Látta a nagyanyját halottén feküdni a ravatalon a szoba közepén és most egvszerre emlékezett az aola ravatalára is... és valami letakart hordágyra, amit lent, a városbn látott réges- régen, egv pillanatra, az ablakból De mégsem ezektől a dolgoktól félt... nem tudta pontosan, mitől. (Folyt, köv.) Kiadja: Ffachbartb Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitung?-Aktlen-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. szombaton, december 23 -án: Berlin. Devizáik. Prága ..... 219 45 Milánó ................. 354.11 Ai rmtcrdnrn . . 2743 1? London 32119 51 Bitenosz Airesz . .261373 New York , . . . 690TS8 Brüsszel .... 453 B2 Paris ...... 525 ,,0 Ivristinnta . . . 1296 75 Zürich................. 132418 Aotienhága . . 1426 42 Madrid................. 1037.75 St ockholm • • 185335 Bées .... • . . 0,100HHsinsrförs . . . 164 56 Bndapest . , , . . —.— A zürichi ű©visaárí©lFamoK Zárlat XII23 XII22 100 esehsz! korona . 16.10 15 75 svájci frank ICO magyar korona. 0.225 0 225 „ „ 100 nemet márka . . 0.076 0 08 „ „ lOT) hollandi forint . 210 00 210 75 „ „ l dollár ....................... 5.275 5 29 „ „ i főni sterling . . . 24,50 '*4 53 „ n iOT) francia frank. . 39.15 29 35 » „ IfJQ olasz Ura . ... 27 00 595 „ „ Kin beles frank. . . 3590 '600 „ „ im dán korona ... 109 00 109 00 w „ 100 svéd korona . . 142 (>0 142 00 „ w 101 norvég korona . 100.50 100 00 „ „ 100 spanyol peseta . ?3 1Ö 6310 w „ 100 Bnen Air nesö. 19900 19900 „ „ 100 jugoszláv dinár. —— 5 60 „ „ 100 bolgár leva ... — — 3 80 „ , 101 osztrák koiona . 0.0C75 0 0075 0 » U10 leturyai márka . 0.0275 0.0275 „ „ 100 román lei .... 300 3 C0 „ „ !■—■■au■■ ■inni i in in—MwiPMura—a— GO0OCOQOCDOOOOOOOOOOOGOGOOOOOOOOG O Ű x Szlovenszkó és Ruszinszkó § 5 egyedüli technikai üzleti § 0 szaklapja a | 1 ta- nd Wisaipr ] § közli az összes kiírásokat, szállításokat teljes G 6 szövegben, pályázatokat, magánépitkezési, gé- G 5 pészeti, elektrotechnikai és faipari vállalkozó- g O kát érdeklő híreket Adásvételi apróhirdetése- G x két hirdetők és előfizetők részére ingyen közöl S
