Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-24 / 149. szám

B-TJ Vasárnap. december 10. — (Miért mosolygot; Benes?) A prágai ujságkiállitáson Benes külügyminiszter is résztvett és az ott fölfeketetett emlékköny­vekbe, mint a többi notabMitás, ő is beirt egy- egy jelmondatot. Abban a bokszban, amely­ben a cirikbetüs orosz lapok voltak, szintén emlékkönyv várta az előkelőségeket. Benes ezeket a szavakat irta bele; „A sajtónak mindig szüksége van a szabadságra" és je­lentőséggel teljesen mosolygott. A cseh új­ságírók sokáig törték a fejüket, mit is jelen­tett Benes mosolya, amelyről rövidesen any- nyit írtak, mint akár az egyptomá szíinksz, vagy az isteni Gioconda bűbájos arckifeje­zéséről. Végre valaki azt hitte, hogy megta­lálta a megoldást. Benes azért mosolygott, mert jelmondatával alapos borsot tort a szovjetek orra alá. A moszkvai elvtársak a sajtó szabadságát — köztudomás szerint — pont úgy értelmezik, mint anno ducimnál Kun Bélá'ék, azaz csak hithü kommunista lapok megjelenését engedik meg. Nekünk ez a megoldás kezdettől fogva nem tetszett. Be­nes, a ravasz diplomata csak nem lesz oly tapintatlan, hogy egy idegen hatalmat akár csak virágnyelven is megsértsen. Ö minisz­tersége inkább azért mosolygott a bajusza alatt, mert arra gondolt, hogy milyen szépek is a jelmondatok és milyen csúnya a valóság, amely egy csöppet sem törődik a gyönyörű jeligékkel. A kontraszt a cseh-szlovák köz­társaság külügyminiszterének jelmondata és a cseh-szlovák államügyészségek gyakorlata között valóban oly nagy, hogy a kontraszton az is, aki nem miniszter, legalább fanyarul nevetni lesz kénytelen. — (Eljegyzések.) Ménese Bözsi, Tiszaujlak és Kúrián Denri, Akn-aszlatlna jegyesek. Minden külön értesítés helyeti. — Leehniszky István okleveles közgazdász eljegyezte Bcsz>kár Mici­két. Beszkár Géza nyugalmazott állam vasúti fel­ügyelő leányát Doibsinún (Minden külön értesítés helyett.) — (Két iníerpe’iáció magyar tisztviselők mellőzése ügyében.) A Szlovenszkóban és Ruszinszkóban hivataloskodó magyar köz- tisztviselőknek nyelvtanfolyamokat kell huil- gatniok, őszülő leijei vizsgákat kell tenniök s egyéb mindenféle szigoriíést kell eltűrniük, hogy állásukat megtarthassák és családjuk kenyerét biztosíthassák. Sok az olyan eset, hogy amikor minden föltételnek eleget tet­tek, akkor is mellőzésben van részük. Ilyen két esetben intézett most interpellációt a jól Jmivelésügyi miniszterhez F ü s s y Kál­mán nemzetgyűlési képviselő. Fgv szbven- szkói kulturfőmérnököt a felsőbb hatóságok minden föltételének kielégítése után is csak ibeiglenes minőségben alkalmaznak és egy állami vizmester a másik köztisztviselő, aki ugyancsak minden felsőbb követelésnek ele­get tett s végleges kinevezését még sem tudja elérni. — (A hatvanéves hivatalnoknak nyugalomba kell vonulnia). A prágai közigazgatási bíróság elvi jelentőségű döntést hozott, amely szer nt az a tisztviselő, aki hatvanadik életévét betöltötte és teljes nyugdíjra szerzett igényjogosuitságot, sem­miféle jogigényt nem támaszthat arra nézve, hogy továbbra is aktív szolgálatban maradhasson. Az aktív szolgálatban való meghagyás teljesen a ha­tóság belátásától függ s az ezirányu kérelem el­utasítását a hatóságok nem kötelesek indokolni. — (Nagy Peíőíi ünnepség Ce grádbcn.) Belgrádból jelenti tudósítónk, hogy a bel­grádi Nemzeti Színház Petőfi Sándor szüle­tésének századik évfordulóját, a Comc’bie Francaise és a legtöbb európai színház min­tájára, ünnepélyes külsőségek között fogja megünnepelni. A félhivatalos Tribüné, amely ezt a hirt közli, ez alkalomból Petőfi arcké­pét is hozza és egy hasábos cikkben mél­tatja Petőfi költészetét. A cikk egy vonalba állitja Petőfit a világirodalom legnagyobb- jaival, megállapítja, hegy rövid élete alatt a legzseniálisabb müveket alkotta és hogy költészete nagy befolyással volt a szerb köl­tészetre. A Tribuna cikke, amelyet Bosko Tokin irt, bő szemelvényekben a következő: Még vitatkoznak arról, hogy 1822 december 31-én vagy 1823 január 1-én született-e? Fz azonban nem fontos. Fő az, hrgy Petőfi szü­letett és nagy költő volt. Keveset élt, mint Byron, Schelby, mint Puskin, Merne, mint a tizenkilencedik század nagy titulusai mind. Keveset élt, de hozzájuk hasonlóan zseniá­lis müveket alkotott! és mint mindannyiuk- nak, neki is érdekes élete volt, tele esemé­nyekkel. baiokkal és harcokkal. Az életra:z- adatok közlése után elmondja a cikk, hogy Petőfi szláv eredetével magyarnak érczte magát és mint magyar érezte és szerette ez emberiséget. — (Nagy tűzvész volt Nagyszalontán.) Nagyváradról jelentik, hogy Nagyszalontán kedden este nagy tűzvész volt, melynek Er­dély legnagyobb mümalma, a Toldi-félc ma­lom áldozatul esett. A tűzoltóság és a lakos­ság minden erővel azon igyekezett, hogy a vasúti állomást és a gimnázium épületét megmentse és ez sikerült is. — (Hazamentek a kiradírozott magya­rok.) Karácsonykor mindenki otthon akar lenni s ha íéilábon is vonszolódik, de hazavonszolódik s együtt van az övéivel. Miirt a háborúban az, egyes ütközetek után összeseregienek a meg maradottak és számbaveszik őket, úgy az élet küzdel­mében, az esztendő végén, Karácsonykor is önkéntelenül adódik a seregszemle ... A karácsonyi asztal körül fokozottan tűn­nek fel a rések. Azoknak a helyei, akik az esztendő csatáiban elestek. A zidei sereg­szemlénél talán négyszázezerrel is keve­sebbnek kellene lennünk, sz’ovenszkói és ruszinszkói magyaroknak. A tavalyi nép- számlálás csatájában körülbelül ennyi ma­gyart raclróztak ki az állam népei közül, mert így kívánta ezt az az isko'apo’itika és az egyéb politika. Hivatalosan nagyon megcsappant a számunk és hivatalosain sokkal, nagyon sokkal kevesebbnek kelle­ne lennünk a magyar karácsonyfák alatt, mint tavaly. De a arácsooyna való készü­lődés visszaadja ma a hiányzókat: is. Az ünnepek előtt mindenütt takarítanak, tisz­togatnak s így a statiszi'kai hivaal szobáit is elérte a nagytakarítás napja. A radír- morzsává változott sok magyarnak is fel- virratít. Meg csavarodott a mesebeli va- rázsgyürü és ismét magyarok lehetnek. Ha valaki karácsonyi álomképeit akarna csinálni az esetről, bizonyosan úgy kép­zelné el, hogy a sok radinnioirzsa föl kere­kedett a hivatali szobák padlóiról, belepett asztalairól s megindult a statisztika fő­vezetője elé. Körülrajzoíta az ágyát, mint a mesebeli kismar.ók s még a paplanjára, vánkosára is fölkerültek, tömött sorokba fejlődtek... Azután előállt — mondjuk — egy tagbaszakadt tintaradirgirmmis mor­zsa, amely egy nyakasán, határozottan, nem ceruzával, de titával bejegyzett ma­gyar ember vonásait szívta fei magába $ így szólt: — Tisztelt igazgató ur, államunk né­peit számbavevö igazgató ur! A szolgák bejöttek a szobáinkba, ahol bokamagas­ságban senyvedtünk és seprővel akarnak bennünket kitakarítani. Már csak ezt ne tegyék, elmegyünk mi magunktól is. Hi­szen idáig sem szívesen leledzcitünk eb­ben a kitör ült, ebben a radirrr.orzsás álla­potban... És így szónokol tovább a tag­baszakadt magyar és az igazgató ur dör­zsöli az álomképen a szemét. Eliogja őt is a karácsonyi hangulat és kegyesen megengedi a nagy bazamenést. Bizonyo­san azt gondolja magában, hogy most már úgyis megjelent a hivatalos statisz­tika, most már akármennyién lehetnek a magyarok otthon. Meg aztán itt a tél, az adófizetés csendes ideje... A következő népszámlálásnál úgyis visszakerülnek a morzsák. Talán ugyanannyian, talán töb­ben. Karácsony van, szünet van, minisz­terek, zsupánok ünnepelnek és szünetel­nek. Ma nincs különbségtevés és ma min­denki otthon lehet. — (Mennyibe kerül a csendőrség az államnak?) Megírtuk már, hogy a köztársa­ság csendörscge óriási pénzbe kerül. Az el- ’enzéki pártok képviselői a költségvetési javaslat vitája alkalmával élesen bírálták a kormányt emiatt. De ma már cseh oldalról is sokalják a kiadást s okát abban látják, hogy túlsók a tiszt a cscndörségnél- A Ceske Slovo is foglalkozik ezzel a kérdés­sel s a többi között ezt írja: „Az 1923. év költségvetésében a következő tételek sze­repelnek: Csendőrség 225.210.912 korona, külön a ruszinszkói csemdörség 18,251.973 korona, vagyis összesen 243 462.885 koroná­ba kerül a csendőrség. Fz bizony „nagyon drága intézmény44, ahogy ezt annak ideién Cerny dr. belügyminiszter kocában mondta. S ennek főoka az. hogy a csendörségné] túl­sók a tiszt. A háború előtt Csehországban csak ötven csendőrtiszt volt, ma van két­száz. A régi Ausztriában csak egy csendőr- tábornok volt, ma pedig csupán Csehország­ban v?n öt. Egy csehországi városban öt csendörtiszt van s a legénység száma sem több. Je’KMileg egy tiszt esik 13 csendőrre.4* — (Az áruló tetii.) Morvaországban, Drnopol községben az elmúlt héten meggyü­kbe ták és kiraboltak egy öreg asszonyt. A kegyetlen gyilkosságot az ágyban fekvő öreg asszonyon hajtották végre s a bűnügyi nyomozás során felfedezték az öreg asszony ágyában több vörös töt üt. Az élelmes detek­tívek mint bünje.et lefoglalták a kis férge­ket és ennek alapján indították meg a to­vábbi nyomozást. Sikerült is megtalálni azt a fejet, amelyben az elhullatott vörös tetiik- nek társai nyüzsögtek s eme bizonyítékok alapján letartóztatták He rí inger ottani bé­rest. A gyanúsított a bizonyítékok súlya alatt bevallotta tettét. — (Fizetésemelést kérnek a román honatyák). Bukarestből jelentik: A szenátorok és képviselők között mozgalom indult meg, melynek célja, hogy a kormány napidijaikat emelje fel. A parlament tagjainak száz lei napidijuk van, de panaszkod­nak, hogy a mai drága viszonyok mellett ebből nem tudnak megélni. Hir szerint a kormány hal­landó a napidiiat kétszázötven leire felemelni. Egyes parlamenti tagok azonban azt kivánják, hogy azt háromszáz leire emeljék. — (A keresztényszociáiis pár fisemeret- terjesztö előadásai Eperjesen.) Az eperjes* keresztényszcoiáiis párt helcnkint érdekes ismerctterjiesztő i öadásokat rendez tagjai részére. Az előadások november 19-én kez­dődtek meg. Eddig Páter Orlovszky Ottó, Dtadej Gyula, Laczkó János, Rovó Gyula is­mertetett időszerű kérdéseket. A pánt de­cember 17-én délután öüvem szegény gyer­meket ruházott fel télre. A szétosztást szío- váknyelvii szinielőadás előzte meg, a vegén pedig Dobránszky János elnök tartott felol­vasást a keresztény ember karácsonyáról. — („Érettségiznek4* a magyar íanárok.) Belgráhból jelentik: A közoktatásügyi mi­nis,zíérium megállapította a magyar tanárok szcrbnyclvü, úgynevezett ^érettségi vizsgá­jának4* az idejét. A vizsgát Újvidéken tart­ják a következő sorrendben: december 28- án írásbeli vizsgálat a szerb nyelvből, 29- én és 30-án szóbeli vizsgálat a szerb- horvát nyelvből s a szerb-horvát-szlovén irodalomból, történelem-, földrajz- s az isko­lai törvényekből és igazgatásból. A gya­korlati vizsgát ugyancsak Újvidéken tartják meg január első napjaiban. — (Kínai klub.) Berlini tudósítónk írja: A berlini kínul diákkolonía az utolsó napok folya­min a rendőri krónikáiban kétszer hallatott ma­gáról. Néhány nappal ezelőtt íőöelőtte magát egy fiatal kínai, állítólag, mert szerelmes volt egy nőmet lányba. Most pedig egy más k kínai ifjú­nak nagyon kellemetlen szerelmi kalandja akadt: a pásztorórán odaveszett a nyakkendőtűje és az aranyórája. Az ilyen epizódok mád:nesetre a fajok meglepő összetalálkozásáról szólnak. Ha az ember megfordul Berlin japánt és kínai csapata között, meghitten beszélget a távol kelet sárga bőrű tisztjeivel, tudósaival vagy diákjaival, akik itt egészen európai módra viselkednek, mulat­nak és szeretkeznek, úgy alaposan kiábrándul abból a miszticizmusból, amit Lafeadio Hearn rajongó japánországi tanulmányai vagy a „Taí- fun“ modorában írott müvek lelkűkben ébresz­tettek. Színháziban, mulatóhelyeken és a forgal­masabb utcákon lépten-nyomon megakad a te­kintetünk a sárga faj képviselőin, akik itt alapo­san teleszivják magukat európai kultúrával, — ki tudja, nem-e vesztünkre? Nippon vagy Konfuc’us utódai olykor-olykor szükségét érzik annak, hogy a nekik nyújtott vendégszeretetei v’szonoz- zák. így jutottam Cliiang Yne ur, a berlini kjnai követség igen kedves, művelt, tetőtől-tálpfg. euró­pai gentlemanre emlékeztető titkárjának kalau­zolása mellett a kínai klubba. Megvallom, k’ssé csalódtam. Kínai berendezésre, a kínai élet meg­annyi intimitására számítottam és itt négy tá­gas, németes ízléssel berendezett teremben euró- pla recept szerint folyt minden. Még a társalgás nyelve fs nagyrészt német volt rnel ennek a már több éve abpitotf - társaskörnek főcélja, hogy az itt tartózkodó k'noi diákok a német nyelvben tökéletesítsék rrirrnikat. nemkülönben az orvosi és technikai tudományokban, me’y cél s'/olgihfában tekintélyes tudományos könyvtár­án. A könyvek sorában mindenesetre találkozunk néhány díszes kötésű, sok tarka jeltől ékes kínai miivel is. A klubnak vagy ötszáz diáktagia van, k'k Németországban nagyrészt Berlinben foly­tatják tanulmányaikat. Köztük vagy harmincán van nők jelen. Néhányan sakkoznak, mások olva­sásba merülnek vagy vitatkoznak Derék veze­tőm pá-olgó teával vendégel meg és alfg győzi a feleletet szapora kérdésemre az uj Kina pro­blémáiról. Mozgolódás támad- egy kmai hölgy lép be, európai kosztümjében kissé félszeg be­nyomást keltve. Megtudom, hogy Berlinben kö- rü’be’ül húsz k'mi nő tartózkodik. Nagy részük férjét kísérte ide. de van köztük néhány k*snsz- szony is. aki önállóan kelt útra, hogy itt egye­temi előadásokat hallgasson. A nők emancipá­ciója — úgy látszik — Kínában is nagyid haladt. E, — (örült egy kávéházban), órlásj izgalmat keltett tegnap a prágai Representationshaus ha­talmas kávéházában egy őrült, ember, aki bezúzta a kávéház óriási ablaküvegét, azután megtámadta a kávéházban levő egyik vendéget és agyba-főbe verte. A dühöngő őrültet slkerüH ártalmatlanná tenni és az elmegyógyintézetbe szállították. — (A munkanélküliek nyomora Bécsben). Bécsi szerkesztőségünk jelenti, hogy bécsi fém­munkások üzemtanács tagjai tegnap ülést tartot­tak a gazdasági válság és a munkanélküliség kérdésében. Becsben ezidőszerint 18.700 munka- nélküli van, akik kétségbeesetten néznek a tél . és a kilátástalan jövő felé. — (Jogsegélyszerzödések Németország és Cseh-Szlovákia közt). Berlinből táviratozzék: A birodalmi tanács hozzájárult a cseh-szlovák köz­társasággal kötendő kiadatási szerződésre vo­| natkozó törvényjavaslathoz. A szerződés a kiada- : tást kölcsönösségi alapon rendezné. Általában ki- I adatásoknak a szerződés szerint akkor lesz he- i lye, ha olyan bűntettekről és vétségekről van szó, amelyeket mindkét állam törvényei szabadság­vesztéssel büntetnek. A polgári jogsegélyre vo­natkozó törvényjavaslat tervezetét is elfogadták. A két állam alattvalói eszerint teljesen egyenlőek a biróságok előtt. •— (Nemzeti függetlenség bírói eljá'ás utján), A Manchester Guardian érdekes hirt kö cl. A Wilson és Colby-féle washingtoni ügyvédi iroda, amely Wilson volt elrök és államtitkára, Colöy tulajdona, ügyfeléül vállalta a keletgaliciai tarto­mányt. A Egyesült Államokban lakó több mint egymillió ukrán ugyanis kész nagyobb anyagi ál­dozatot hozni, hogy hazájának meiv*t!.erezze az ön­rendelkezési jogot. Az ügy vitJévei Wilson ügyvédi Irodáját azért bízták meg, mert a híres tizennégy pont szerzője leghivatottabb prókátora lehet az ily módon szerzendő állami független­ségnek, xx (Orvosi hír). Dr. Deutschberger Jenő, szomspccir.Usía, Losoncon), a budapesti egyetem I. sz. szemklinikájának (Grósz tanár) v. orvosa karácsonyi szabadságáról január elsején tér vissza és ezentúl mindennap (vasárnap délelőtt is) végzi rendelését Nagybég-utca 6. sz. (Lo- ' sonc, a gimnáziummal szemben). xx Kassa tejelláíása. Még rrrlndannylau em­lékszünk azokra a tejmizériákra, amelyeket a háború alatt és a háború utáni esztendőkben kel- j lett végigszenvednünk. A tejhiány, nrnt tudjuk, óriási méreteket öltött, annyira, hogy még a ku­tak vize sem tudta — holott ugyancsak nem kí­méltek — a hiányt pótolni. Kassán, mint érte­sülünk, a Keletszlovenszkói Gazdák Szövetkeze­tének segítségével egy csapásra sikerült a tej­ellátás kérdését megoldani. A szövetkezel, mi­helyt átvette a központi tejcsarnoknak és a sajtgyárnak a vezetését, első sorban több száz tdicnet importált és azokat a környéki gazdák­nál helyezte cl. Amikor a tcjh'ányt ezzel a csá­szármetszéssel sikerült megszüntetne, az inté­zet arra foktette a fősulyt, hogy a köz-ion ti tej- csarnokából forgalomba hozott tej kivétel nélkül és minden esetben kifogástalan teljes tej legyen. Ennek az elvnek rigorózus és következetes ke­resztülvitelével elérte a szövetkezet azt, hogy a teicsaniok teje fogalommá vált Kassán. Kii’o- nősen népszerűvé vált Kassán az az intézkedése a szövetkezetnek, amellyel a sterilizált tejnek házhoz va'ó szántását vezette be. De nemcsak tejet szállít a gazdák tel csarnoka, hanem a kü­lönféle tejtermékek (tejszínhab, savanyu tejfel, yoghourt, t&avaj stb.) előállítására Is súlyt he­lyez, sőt a közönséggel szemben való előzékeny­ségében annyira ment ez az intézet, hogy újab­ban a kóser tej szállítását is bevezette üzemébe é-s Így a fogyasztóközönség minden réterét ki­szabadította a tejhamisitók és tejuzsorások kar­mai közül. xx (Fnrgách József dr. fogorvos, rendel Vi- nohrady, Tiborska uTice 62. szám, 9—l-!g és 3—6-ig. Telefon: 82—79/11. — (A mindenről gondoskodó természetnek) bá­mulatos gyógyereje érvényesül a Schmldthauer- féle igmándi keserüvízben, mely a leghivatottabb természetszerű és ártalmatlan gyógvitóia az em­beri szervezet beisö bajainak, ugym’nt- székre­kedés és abból eredő étvágyhiány, gyomo-fel- favódás, aranyér és vérbőségnél eddig semmiféle művileg készült szerek által utó nem ért gyógy­hatású. nvnt ivókúra hosszabb használatra, clkö- véredes. szlvcihájasodás és azz.a' járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganatnál sfh. xx (Rhcmr.a, fog- és fejfájás. Izomfájdalmak és híüés ellen az „\LPA*‘-mentho!sósborszesz s legjobb. xx Fogorvos dr. Mikule, Hybernská ul. 24.. a pályaudvarnál. Művészi fogas szájpad­lás nélkül is. x% Gyenge férfiaknak 10 Ké bekü'díse elle­nében bérmentve küldöm szcnzác’ós találmányo­mat ismertető könyvemet. Cimr „Patent 808" CIul-KoloTSvár (Románja) 1. számit postaPók. xx (Mautncr Frigyes dr) ügyvéd, törvény- széki hites magyar tolmács. Prága f, MikuláSka trida 28. Telefon 46—08 Vállal fordításokat a ma­gyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor­dítva. Részvénytőke .3,0'0.0 >0 Ke. — Tartaléktőke 1,000.000 Kö, — igazgatósáé: T’rárn, Marianska 2. sz. Vezérképviselet: Hrntislnvn, Stnrova ni. (Baross (íáhor-u ) 9 sz. Főügynöksétrek: KoSfce Tllavnn ni.. Luéenec, Komnrrio. Levico, Tpolske Sal.i, Munknöcvo, Beregsns, Itimavska Sobota ég ezenkívül képviseletek ^Slovensko és Pod- karpateka Rus összes nagyobb helységeiben. CMiicsfaic biztosító it. Prága «02 i rendére általános biztosító intézet Budapest cschszlováKiai utórtfa az elemi ágazatokra wonaíhazdSaij A társaság foglalknzik a következő iizlotáira- zatokkal: tfiz. jég. baleset, szavatosság (bezá­rólag mitosznvntosság és ontó rongál is), betörés, üvegbj/.tositás. szállítmány, és értékbiztositás. a 'eg.intányosnbb és legkedv»zőbb feltételekkel! Minden holvsiccrben k? rostetnek ütviíö- kiik viiffr nSfili* üzletszerzők méltányos Feltételek mellett. Jelentkezni a brn- tislavai vezérképviseletünknél lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom