Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-24 / 149. szám
Karácsony. (fi.) Prága, december 23. A szeretet ünnepének káprázatos csillogása, a zöld fenyő gyercsácskáinak tümdéri fénye, a gyermekek boldog ujjongása, a felnőttek csendes öröme és a családi otthon (meghitt bensősége egy estére mindnyájunkat kiragad a lázasan rohanó és szüntelen robotoló hétköznapi élet zsibvásáréból és elvisz & gyermekálmok ragyogó birodalmába. Egy estére Ismét gyermekek vagyunk. Sarunkról lerázzuk az ut porát és alázatosan belépünk a szeretet templomába. Imád- feágos lelkűnkkel átöleljük a családot, amelyhez tartozunk, átöleljük mindazokat, akik kedvesek nekünk, átöleljük az osztáüyostá?- teitnat, a fajtánkat és a nemzetünket és átöleljük az egész emberiséget, annak kicsinyét és nagyját egyaránt, ilyenkor érezzük a legjobban, hogy az énünk csak parányi elektron az emberiség nagy társadalmában lelkünk csak végtelenül csekély erőforrás fe gens humana energiatengerében. Az egyén és az összeség lelki egybeoS- ^adásának az estélye ez. Mint ahogy a betlehemi kisded is azért jő4t e világra, hogy a 'rabszolgatartó 0r\.± római« ársadá- >niban &z egyén szabadságát^ hirdesse^ de ugyanakkor a felebarát! szeretet isteni igéjével a fel- Szabadnit egyéntől szolidaritást követeljen m egyetemes emberiség érdekében. A mikrokozmosz belekapcsolódása a mákrokoz- moszba: egyéni érzéseinek beletorkolása Embertársaink érzésvilágának tengerébe^ a közösen érzett öröm halleiujája és a mindenkit elárasztó szeretet glóriája, ez az ami oly bűvös varázzsal övezi körül karácsony ünnepét. Mintha az egész esztendőben csak erre az estére készülnénk! Mintha a iizenkéthö- napos robot, az állandó hajsza, csak örökös advent, örökös karácsonyvárás lenne, hogy 'egy pár órára megtaláljuk önmagunkat, megtaláljuk a kedveseinket és megtaláljuk azt, ami minden emberrel összeköt! Mintha ez az este a boldogság jdképe lenne! Maeterlinck egy szimbolikus karácsonyi regéjében két kicsi szegény gyermek: Tyl- tyl és Mytyl fantasztikus utakon, tekervé- nyes ösvényeken egy csodálatos kék madarat kerget. Hajszolják szüntelen, kerge,tiK szakadatlan és végre megfogják. Csak ekkor látják, hogy a kék madár, amelyet a szemük az imént még oly csodálatosnak látott, éppen olyan közönséges, egyszerű madár, mint minden más, amelyet eddigelé ismertek. A belgák nagy költője e mesében az ember egyik legnagyobb tragikumát ragadja meg. Az ember is egyre hajszolja, folyton kerget: a boldogság kék madarát és amikor elérni vélte a có.ját, kiábrándulva veszi észre, hogy amit oly végtelenül szépnek és elérhetetlenül magasnak tartott, a valóságban nem különb, mint amit már eddig is megélt. Karácsony ünnepét régóta várjuk. Szeretettel készültünk rá és a boldog órák harmóniáját reméltük tőle. Nagy gondjamkban, mindennapos bajainkban egy pillanatra meg akarunk pihenni. Szép karácsonyt, fehér karácsonyt kívánunk magunknak. Örömet akaLapunk mai száma 36 oldal runk szerezni a kicsinyeknek és megelégedetteknek akarjuk látni a nagyokat. Azt kívánjuk a velünk érző embereknek, hogy karácsonykor feledjék el a gondot, temessék el a bánatot, amely az utolsó hónapok súlyos gazdasági megpróbáltatásai közben a lelkűkre nehezedett. Azt kívánjuk nekik, hogy Őröm honoljon családi körükben. Az ünneplésbe ne elegyüljön a kiábrándulás érzése, mint a mesében Tyltyl és Mytyl örömébe. Ez az ünnep ne legyen fekete karácsony! üiaeMaaBEraiiaflanaaBtHBBHBiiaHffiSHKa Bomt Lat szilveszterkor parisba utazik Prága, december 23. A karácsonyi hangulat békére int, de a béke Messiása nem akar megszületni a vén Európa számára. Az európai békének egyik legerősebb kerékkötője, a francia telhetellen- ség és imperializmus a jóvátétel rögeszméjéhez ragaszkodva áll a béke útjában s a legutóbbi események arra mutatnak, hogy a karácsony után bekövetkező párisi tárgyalások sem fogják előbbre vinni a jóvátétel kátyúba jutott szekerét A párisi konferencia előkészületei serényen folynak s Bonar Law már december 31-én Parisba utazik, hogy Poincaréva! előzetes tárgyalások során keresse a megegyezést. Hogy a párisi konferencia végleges megoldást és egy békés élet alapjait vesse meg, azt erősen kétségbe kell vonnunk, mert Poincaré szenátusi beszédében is mereven ragaszkodott a szigorú zálogokhoz s ezzel szemben Anglia álláspontja a szankciók kérdésében ma sem változott. ■' Az a kombináció, ami az utóbb# napok- { bán fölszinre került s amely arról tudott, hogy Amerika kormánya az európai gazdasági kérdések megoldásában részt akar venni, ma odazsugorodott össze, hogy egy angol lap közlése szerint Amerika, Anglia és Németország hajlandó egy bizottságot választani, amely a kiegyenlítést és a megegyezést lenne hivatva előmozdítani. A nem sok reménnyel biztató jóvátétel! kérdésről a kővetkező mai értesüléseink számolnak be: A jővátételi bizottság: és a természetbeni Ígéretek Páris, december 23. A jővátételi bizottság ma délután a természetbeni szállítások kérdésével foglalkozott. A március 21-SkS moratórium éheimében Németország ez év folyamán köteles volna Franciaország részére 950 millió, más államok részére 500 millió értékű természetbeni szállításokat szolgáltatni. A bizottság vizsgálat tárgyává tette, hogy Németország kötelezettségének mily mértékben tett eleget. Mussolini és a párisi konferencia Milánó, december 23. Hivatalos jelenté* szerint Mussolini a párisi konferenciára csak az esetben megy el, ha Anglia, Franciaország és Olaszország a jővátételi kérdés alapvető elveiben a konferencia előtt megegyezik. A karácsony sem hozta mag a lausairaneS békét Prága, december 23, Egy pár nappal ezelőtt Lord Gurson azzal az ígérettel igyekezett megnyugtatni a közhangulatot, hogy a lausaimei konferencia karácsonyi ajándékképpen magadja Európának a keleti békét. Ez az ígéret, csak ígéret maradt, a bégétől úgy látszik messze járnak még azok a diplomaták, akik hosszú hetek óta ülnek a lausannei tárgyaló asztalnál. A tegnapi nap folyamán ismét folytak tanácskozások a szövetséges delegátusok és ismét pasa között. A tanácskozás során Iz- met pasa kijelentette, hogy a törökök a nép- szövetség intervenciójára alapozott biztosítékokat nem tartják elegendőknek. A béke- szerződést aláíró hatalmakkal külön megegyezéseket akarnak kötni a tengerszoros- kérdésben. A szövetségesek azt válaszolták a törököknek, hogy hajlandók követeléseiket megfontolás tárgyává tenni, ha a töröltök beleegyeznek abba, hogy a tengerszorosok bizottsága a tengerszorosok katonailag leszerelendő zónájának ellenőrzésével is meg- bizatik. A francia delegátus ma Párisba utazik s otthon tölti az ünnepeket. Az ünnepek alatt tehát úgy látszik csend és pihenés lesz Laussauebajn. A törökök tétlenségre kárhoztatják a konferenciát Lausanne, decmeber 23. (Havas.) Antantkörökben azt remélték, hogy a karácsonyi héten ama fontos kérdések, amelyek eddig megoldatlanok maradtak, megegyezés utján tisztázódni fognak. Rgylátszik, ez a reménykedés hiábavaló volt. Három nappal ezelőtt a tengerszorosok kérdésében egészen közelfekvő volt a végleges megoldás. A szerdai ülés után, amelyen a törökök oly hirtelen változtatták meg álláspontjukat, azt hitték, hogy kisebb megerőltetéssel sikerülni fog az egyetértést létrehozni. Az oroszok kizárásával magánbeszélgetést folytattok a hatalmak képviselői Ismét pasával, de Ismét pasa a mai napig hajthatatlan maradt. A törökök álláspontja az összes vitás kérdésekben változatlan és az antant hiába Igyekszik Ismét pasát meggyőzni, vagy közvetítő megoldást keresni. Ismét pasa nem szűnik meg újabb és ulabb e!envetéseket tenni. A szövetségesek úgy a tengerszorosok kérdésében, mint a többi más kérdésben a törökök részéről túlságos aggodalmakat tapasztalnak a nemzeti függetlenséggel szemben és a szuverénitásról oly fogalommal találkoznak, amely a modern népek nemzetközi értelmezésében ismeretlen. Ezek a szavak: „konvenció*1 és „kölcsönösség*4 sehogy sem tetszenek a török megbízottaknak. (A Az egyik török delegátus kije’entette egy antanídelcgátus előtt, aki a törököket arra hívta föl, hogy adjanak engedékenységükkel a keresztény kisebbségeknek karácsonyi ajándékot, hegy őnáluk eddig nem volt szokásban karácsonyi ajándékot osztogatni. Ezek a tények és valóságok arra indítják a konferencia figyelőiét, hogy a törökök eljárásának indító okait keresse. A törökök tétlenségre kárhoztatják a konferenciát, és ezzel szemben a Lausanneban tartózkodó Gsicserin várja a pillanatot, amikor & színre léphessen. A megváltás, (p.) Besztercebánya, december hó. Immár ötödször ünnepli a világ karácsonyt azóta, hogy 1918 november 11-én kihirdették az általános fegyverszünetet és megszűnt minden harctéren a fegyverzaj. Azóta, hogy p reklamálták a békét, ugyanolyan hosszú idő telt el, mint ameddig a borzalmas világháború tartott. Elég hosszú idő ahhoz, hogy fölállítsuk már a mérleget és felvessük a kérdést, vájjon valóra váltak-e azok a várakozások, amelyeket az emberiség a háború végétől, a béke bekövetkezésétől várt és amit Ígértek azok, akik a háborút megnyervén, a békénél diktáltak és a békeszerződés-eket teljesen akaratuk szerint csinálták meg? Azt ígérték és az emberiség azt várta, hogy a háborúnak igazán vége, hogy eljött a béke és a békével mindaz, amit az emberi- • ség a-ddiig a béke fogalmába belefoglalt. Hirdették és mi vártuk, hogy a béke nyomán eltűnnek a háború gonosz indulatai és diadalmaskodik az emberiség testvéri-sülösének gondolata. Fogadkozfeak, hogy a népek, nemzetek egyenlőek lesznek, kicsinyek és nagyok ugyanazokkal a jogokkal fognak birni a szabadságra, a kultúrára, a fejlődésre. A lefolyt idő nem volt a béke korszaka. Európa minden részében fel-fellángolt egy- egy újabb háború és alig volt egy pillanat, hogy ágyuk dördülése és haldoklók hörgése ne cáfolta volna meg azt a bahitet, hogy immár nincs háború és"\a .béke uralkodik. Oroszországban egymást követték a£~éríeífc forradalmak és az ellenforradalom nyomán támadt háborúk után a szovjeturalomnak véres büntetőexpediciója. Lengyelország háborúban volt Oroszországgal. A görögök és törökök éveken át folytatták a háborút, amíg végre a görög haderő s állami rend teljesen összeomlott és mo-st a kétségbeesett, mérges illúzióktól telitett álmából felocsúdott nép minden rendét és erkölcsöt félredobva, a vad anarchiába csapott át. Angi árnak saját országában kellett saját állampolgáraival szemben véres háborút folytatnia és amikor véget vélt vetni a háborúnak azzal, hogy saját állampolgárait külön hadviselőiéinek ismerve el, ve’ük békét kötött, a háborút és a lázongásokat még ezzel sem tudta megszüntetni, mert az ir szigeten szakadatlanul tovább tart a belháboru. De úgyszólván Európa minden része ismételten is ha-rcok szintere volt. Németországban többször kellett a hatalomnak gépfegyverekkel és ágyukkal felvonulnia, hogy a saját polgárai által szított lázongásokat iecsende- sitse. Poroszszilézfa területén Lengyelország katonai operációkkal pótolta és korrigálta a békeszerződéssel kapott határait. Csehszlovákia területe is harcok szintere volt amikor a magyar tanácsköztársaság seregei száguldottak végig Szlovenszkó területén. Magyarországot a belforrongások után. amikor lefegyverzetten állott az egész ország. Románia hadserege özönJötte és pusztította végig. Be'ső forrongások és azoknak fegyverrel való leverése tölti meg a lefolyt négy esztendő alatt Jugoszlávia történetét is. Az állam és annak törvényes eszközei nem elég erősek a rend és biztonság fenntartására. Az állami kormányzatot egyes helyeken különböző titkos szervezetek, szaHogy áll a Korona? Dec.23-áo fizettek 100 cseh-szlovák koronáért; Zürichben 16.10 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Berlinben 21945.— német márkát Bécsben —osztrák koronát Ara 2 Ki, jRfey Mr JytB JmoS MMHP BQnm Llőflíctéeí Arak bel* és külföldön: a 11SiSSíii \es^y w jfc7 mMJL usí'tr-ss&f jav — Sürírönycira: Hírlap, Praha. — A szIO¥€E!$zhóS és Rusilnszkál Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: ií Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. T Prága, vasárnap, 1922 december 24.
