Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-21 / 146. szám
Európa és Amerika. (g.) Prága, december 20. Abban az útvesztőben, mely a jóvátétel! probléma körül szövődött s amelyben célt- vesztve bolyonganak az antant politikai tekintélyed, az utóbbi napokban sokan világosságot vélnek fölfedezni. Sokan kézlegyintéssel intézik el azt az eseményt, hogy a miniszterelnökök londoni értekezletének elnevezett tizenharmadik konferencia megbukott, hogy Bonar Law azóta lefektette az angol kormány jóvátételi programját s hogy Poin- caré egy időleges bizalom szavazatának cse- nevész babérlevelét fűzhette föl diadalainak emlékét megőrizni hivatott koszorújába. Ez mind epizód — mondják az optimizmus he- roldjai —, a helyzet súlypontja ma Amerika kezébe került és Amerika meg fogja oldani azt a kérdést, melybe már beletörött egy pár államférfiu koponyája s amely körül oly vehemenciával vívja Poincaré a maga szálma- lomharcát. Amerika fölhagy az izoláltság politikájával, Amerika belénkavatkozik, Amerika segít és nem nézi többé tétlenül, hogy Európa továbbra is könnyelműen folyassa a vérét és az összeomlás meredekjén vánszorogjon, Harden tervez, Morgan végez, Hl ghes ezt mondta, a New-York Héráid igy ir... hangoztatják az optimizmus szitakötői, ez k a mindig rövidéletü, könnyüszárnyü s a hírek között játszva csapongó politikai pillangók. Ha a sok híradás özönén át nézzük a politikai helyzetet, akkor erős szkepszis ébred föl a korai reménykedésekkel szemben s ha nem is hisszük el, hogy a Washingtonból iderepülő hírek mind egy ügyes börzemanőver trükkjei, mégis úgy kell látnunk, hogy bizonyos erőszakolt és tendenciózus szándékok váltották ki ezeket a híradásokat. Mert föltűnő és tartózkodásra intő jelenségek mutatkoznak az Amerikából érkező táviratokban. Azt vehetjük észre, hogy Amerika készül valamire, még helyesebben: hogy Amerika hajlandó valamire ... hajlandó belevinni szavát és talán pozitív cselekedeteit is az európai politikába, ha — és ez a „ha“ rontja le a reménykedésünket — Európa biztosítékokat tud nyújtani, ha Európa maga teszi meg az első lépést a helyzet tisztulása felé. És ez az első lépés az a pont, amelyiken megbukik Amerika minden készsége, mert Amerika fölfogása szerint ez nem lehet más, mint a jóvátételi összegek reális megállapítása, a francia expanziós törekvések leszerelése s a német márka stabilizálási biztosítékainak megteremtése. És ha igy fölboncoljuk a momentán politikai helyzetet, akkor az utóbbi napok hangos hírei ezzé a valósággá zsugorodnak össze: Európa oldja meg először a jóvátétel problémáját s azután hajlandó Amerika pénzt és jó tanácsot adni. Mert az Amerika részéről fölállított föltételek megoldása magának a jóvátételi kérdésnek megfejtését jelentené, hiszen hia reálisan állapítják meg a jóvátételi összeget, ha Franciaország lemond ruhros álmairól s ha a német márka alátámasztására megtalálják a kellő módozatot, akkor Önmagától likvidálódni kezd az egész jóvátételi tehertétel. A politika hidegen látó és a hangulatokat leoperáló szeme tehát indokolatlannak tartja az optimisztikus megnyilatkozásokat s a hírek eredetét és kiindulási okát nem annyira az amerikai politika lelkiismeretfölébredésé- ben, Amerika segítő szándékában és akaratában keresi, de, ismerve a busines elvéhez nőtt dolláremberek praktikusságait, reális tér felé tekint. És ha arra tekint, megtalálja. Megtalálja Amerika egyéb belső politikai jelenségében s rájön arra, hogy Amerikának és különösen az amerikai kormánynak érdeke fűződik ahhoz, hogy Európa felé közeledjék, hogy az európai kérdéseket közelebb hozza magához még akkor is, mikor bizonyosan tudhatja, hogy reális alapon két szót is lehessen beszélni ott, ahol Poincarék viszik a vezetőszót és játszók a főszerepet. Amerika taktikából lanszirozza ezeket a híreket. Az amerikai politikai pártéletben ugyanis egy uj faktor tűnt föl. Megalakult a farmerek pártja, mely a következő elnökválasztásnál számbavehető tényező lehet s igy ajánlatos ennek a pártnak a támogatását Harding számára már most biztosítani. Erre a célra nagyszerű korteseszköz az Európához való közeledés szándéka. A farmerek, mint az amerikai föld termelői, kétségbeesetten érzik azt, hogy Európa gazdaságilag kiesett a világforgalomból s nem képes az amerikai gabonát megvásárolni. Az amerikai földművelésnek pedig nincs más exportpiaca, mint Európa s természetes gazdasági következmény az, hogy mennél jobban omlik össze az európai gazdasági élet, annál több gabona rothad meg az amerikai farmer nyakán. Hardingnak tehát meg kell tennie ezt a lépést és el kell hárítania annak ódiumát, hogy ő az oka annak, hogy Európa gazdasági élete a halállal viaskodik. Meg kell ezt tennie, mert az amerikai pártpolitika érdeke igy kívánja, mert a pozíciójának megerősítéséhez szükséges ez, ezért és nem másért. Nem nagylelkűségből, nem könyörületesség- ből, nem a civilizáció és az embermilliók iránti morális kötelezettségből, nem... ezekkel a fogalmakkal a politika amerikai értelmezésénél sem találkozunk. BBBBBBnnnflBfflfflfflBllBBBnnifflHBiHBBBBaBBBBBBHnBBBBBin«lBBBBlBBBfflBBBB8BBBBiBBgBnBBBBHBnBBffl0BnaBBniBBBBBnBniBn lljobb éjszakai botrány a Mpfiselőháibaii Hat összetört pad. — Papirhegyek. — Pardon, félreértés történt. — A támadás középpontja Rasin volt. — Megkezdődött a karácsonyi szünet. Prága, december 20. A képviselőház elnöksége tegnap a késő esti órákban úgy határozott, hogy az eredeti tervektől eltérően, a képviselők legkésőbb ma reggel karácsonjn szabadságra mennek. Megszokott jelenség már a prágai Rudolfi- numban, hogy. valahányszor a Ház utolsó ülését tartja valamely hosszabb szünet előtt, a botrány nem maradhat el. így történt ez most is. Kitörésére egész váratlanul az építkezési javaslat egy meglehetősen jelentél'Télén szakasza adott okot. Nem is az ügy érdeméről volt szó, hanem a cseh koalíció és főképp Rasin csökönyösségéről, amely a képviselőház plénumában mindig megakadályozza valamely bizottság által már elfogadott javaslat megszavazását. Ez a makacsság vezetett azokra a jelenetekre, amelyeknek ma éjszaka voltunk a tanúi és amelyek méltó fejezetét alkotják a prágai parlament „cronique scandaleuse“-ének. A viharnak csak az elnöknek az a kijelentése vetett véget, hogy tévedés történt. Ezt a kijelentést persze nem kell komolyan venni, mivel csak egy kompromisszumnak az eredménye. A botrány — mint mondottuk — váratlanul tört ki, mivel a munkásbetegsegélye- zési javaslat elfogadása után már senki sem gondolt arra, hogy a Házban még valamilyen bonyodalom támadhatna. Az az ellentét, amely a munkásbetegsegélyezési javaslat körül a koalícióban tegnap keletkezett, régi jó szokás szerint, elsimult. Svehla ráparancsolt a szociáldemokratákra, hogy a bizottságban követett eljárásukat dezavuálják és egyezzenek bele abba, hogy a törvényt nem december, hanem csak junius végéig hosszabbítsák meg. A szociáldemokraták a látszat kedvéért egy ideig makrancoskodtak, de végül is térdet hajtottak Svehla ukáza előtt. A palotaforradalom csöndes elintézést nyert és egy pillanatra a békesség angyala szállott a kará- csonytváró Házba. Ez kifejezésre jutott abban is, hogy a javaslatot — amely oly kemény diónak látszott — a német polgáriak is elfogadták. A treuga dei azonban csak pillanatokig tartott, mert közvetlenül utána kitört a vihar: padok dűltek össze recsegve, árkusok repültek a minszterek felé és izgalom vált úrrá az éjszakai munkában megfeszült idegeken. Katonai beszállásolások. A katonai elszállásolások megtérítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál a hadügyi bizottságok előadója, Novák, nem volt jelen, amiért is a bizottság elnökének, Spatny képviselőnek kellett az előadói tisztséget vállalnia. Uhl német szociáldemokrata: A törvény olyan rendelkezéseket tart fönn, amelyek ötven esztendővel ezelőtt jöttek létre. Ezután a javaslatot elfogadták. Uhl határozati javaslatát elvetették. Mivel a Ház időközben határozatképessé vált, elfogadták az adók elévülési ideiének meghosszabbításáról és a katonai előfogia- tokért járó megtérítésekről szóló törvényjavaslatot is, amelyek szavazását el kellett halasztani A gyámság és gondnokság uj rendje. A javaslat, amelyet a szenátus már elfogadott, lényegében arra vonatkozik, hogy az osztrák rendszert Szlovenszkóra és Ruszin- szkóra is kiterjesztik. Határozatképtelenség miatt a szavazást el kellett halasztani. Hasonlóképpen el kellett halasztani a légi hajózásra vonatkozó egyezményről is a szavazás t. A repatriálási kölcsön. Ezután a foglyok repatriálására igénybe vett külföldi kölcsönökről szóló javaslat került szóba. Dyk (nemzeti demokrata) előadó: Az Oroszországból repatriált 86.092 egyén közül 18.219 a cseh-szlovák köztársaság állampolgára volt. A 413.700 font sterlingre rugó repatriálási kölcsönből a cseh-szlovák köztársaságra 87.539 font sterling esik. Az érdé-, kelt államok kölcsönkötvényeket adtak ki, a cseh-szlovák köztársaság azonban ezeket nem tudta aláírni, mivel a szükséges törvény hiányzott. Matousek, a költségvetési bizottság előadója: Javasolja a javaslat elfogadását. Jockl (német szociáldemokrata): A javaslat nem nyújt áttekintést arról, hogy vannak-e még hadifoglyok a külföldön és azt a látszatot kelti, hogy Ukrajna kivételével minden más államból hazaszállították már a hadifoglyokat. Követelte, hogy a kormány diplomáciai utón ejtse meg a szükséges nyomozásokat. Kifogásolta a hazatérőkkel való bánásmódot. A Ház határozatképtelensége miatt szavazni nem lehetett. A tisztviselők áthelyezése. D u b i c k y előadó szerint a javaslat az egyik resszortból a másikba való áthelyezést célozzia. A törvény 1924 végéig lesz érvényben és elsősorban tekintettel lesz az önkéntes ajánlkozásokra. Szünet. Az ülést erre egy félórára fölfüggesztették. Eközben a képviselőház elnöksége tartott ülést és úgy határozott, hogy a képviselőház karácsonyelőtti ülésszakát még a mai ülésen befejezi. Az ülés megnyitása után K a i b 1 (német nemzeti) kijelenti, hogy a törvény veszélyes eszköz lesz a kormány kezében, mivel nem a szolgálat érdekeit fogják szem előtt tartani, hanem tisztán nemzeti szempontokat. Haken (kommunista): A javaslat a tisztviselők szabadsága elleni támadás, akiket a magas bürokrácia kényére-kedvére szolgáltatnak ki. A javaslat tág teret nyit a politikai meggyőződés üldözésére. P a t z e 1 (német nemzeti szocialista): Helyteleníti, hogy a legfontosabb javaslatokat nem okolják meg a miniszterek. A tisztviselőnek joga van ahhoz, hogy védelemben részesüljön önkényes támadások ellen. Ezt a védelmet azonban a javaslat nem biztosítja, mivel a célja az, hogy az ellenzéki magatartást követő tisztviselőkkel szabadon rendelkezhessenek. Qrüntzner (német szociáldemokrata): Mivel a szolgálati pragmatika is lehetővé teszi a tisztviselők áthelyezését egy resszor- ton belül, voltaképpen fölösleges a javaslat. Célja azonban az, hogy a német tisztviselők politikai üldözését lehetővé tegye, ami annál is inkább lehetséges, mivel a német lakosság nem ellenőrizheti a bürokráciát. A Szlovenszkóba átheiyezet cseh tisztviselők képesítése. Kubis (szlovák néppárti): A szlovák néppárt a köztársaság keletkezése óta mindig állást foglalt az ellen, hogy pártpolitikai okokból uj hivatalokat létesítsenek és hogy ilyen okokból töltsenek be hivatalokat. Ez az eljárás ma termi meg a gyümölcseit Az állam kénytelen különböző szolgálati állomásokat biztosítani olyanok számára, akiknek ehhez nincs képzettségük. A néppárt meg van győződve arról, hogy a javaslatot a szlovák hivatalnokok sérelmére fogják végrehajtani és hogy a cseh hivatalnokok hegemóniája a szlovákok fölött továbbra is megmarad. A köztársaság és a konszolidáció érdekében állana, hogy a kormány csak olyan helyekre küldene ki cseh hivatalnokokat, ahol szlovákok nincsenek, mivel a szlovák nép a fölszabadított hazában kenyeret és megélhetést nem tud találni. Ezért azt indítványozza, hogy a szlovák tisztviselőket hagyják meg a helyeiken, ha azonban áthelyeznék őket, úgy csakis saját kérelmükre történjék ez és mindig csak Szlovenszkóban. Szükségesnek tartja, hogy a Szlovenszkóba kihelyezett tisztviselők képesítését fölülvizsgálják. Mivel pártja a kormány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fogadhatja el. Vihar a néppártban. Kubis beszéde közben a szlovák néppártiak és a szlovák szociáldemokraták között heves szóváltásra került a sor, főképp akkor, amikor a szónok a cseh képviselők hiányos képesítéséről beszélt. A lárma Kubis beszéde után is tovább tartott, úgy, hogy a következő szónok, Brodecky alig tudott szóhoz jutni. Torna sek elnök többször megrázta a csengőt, de nem tudta a lármát lecsöndesiteni. ismételt figyelmeztetés után az elnök rendreutasitotta Juriga Nándor képviselőt. Brodecky (cseh szakszervezeti szocialista): Mihelyt a törvényt életbe fogják Hogu áll o korona? Dec,20-án fizettek íöö cseh-szlovák koronáért: Zürichben 15,975 svájci frankot Budapesten —magyar koronát Berlinben 20149.— német márkát Bécsben 209700.— osztrák koronát ÚÖFlÁCÍTll I- évfolyam. 146. ran. Áf Prága, csütörtök, 1922 december 21. M MA**-- .......... . _ - Jm' M ____ - — Előfizetési árak bel- és külföldön: J/ Ul7}f2WtFFTTFF?TA>7* O Für wlf §1$| $ wwk m\ jwB' í§« JíW W0 JBtv já&y MSp pánská-ulice 4U. I. Telefon: 30349. W JK7 1JFL MMM %MS — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A Szlovenszköl és Puszlnszköi szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkői szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELIÉRT GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
