Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-21 / 146. szám

yfyJ&r. íür,V,w7/rni#P ■■ >-«Moe.■ ,.;iv>,ar^utttiíupvwwmm*,,-.*•zMxaxsarMxzMvziatss:. -rvnac«rw léptetni, egy csomó hivatalfőnök azonnal i meg fogja ragadni az alkalmat arra, hogy j olyan hivatalnokokat, akik nekik személye- j sen nem felelnek meg, eltávolítsák. Talán nem is annyira politikai, vagy nemzeti szem­pontokat fognak szem előtt tartani, hanem inkább alacsony személyes motívumokat. Nincs elnapolás. Az előadók zárszava után elvetették a kommunistáknak azt az indítványát, hogy az ülést elnapolják. A javaslatot eredeti szöve­gezésében elfogadták. Az ellenzéki módosító javaslatokat' elvetették. Erre elfogadták azo­kat a javaslatokat is. amelyeket előbb hatá­rozatképtelenség miatt nem lehetett szavazás alá bocsáani, nevezetesen a gyámság és gondnokság rendezéséről, a repatriálás! köl­csönről és a légi hajózásról szóló javasla­tokat. Az orovosok fizeíésénk leszállítása. Majd az egészségügy állami rendezésé­ről szóló javaslat került sorra. Roszipaíné előadó: Beterjeszti az egészségügyi bizottság jelentését. A javaslat a községi- és körorvosok fizetésének eddigi minimumát tizezr koronáról háromezer hat­száz koronára leszállítja. Remes, a köfségvetési bizottság elő­adója a javaslatot elfogadásra ajánlja. Malá (kommunista): A cseh koalíció a ■tisztviselők után most az orvosokat veszi elő. A javaslatnak az a következménye lesz. hogy az orvosok nagyobb gondot fognak fór diitarn a magánprakszisra és el fogják ha­nyagolni a szegény nép kezelését. Kaílina (német nemzeti): Az orvosok illetményeit „rasáinázátó“ fogják. Évenként annyi lesz a létminimumuk, mint amennyit Rasin egy negyedóra alatt megkeres. A szel­lemi munkások elleni bűntetteket ez a javas­lat tetézi Feierfeíl Vencel (német keresztény- szocialista): Követeli, hogy a képviselőhöz napirendre térjen e Javaslat mellett, mert arcuksapánsfc jelent az orvosi hivatás szá­mára. Heeger (német szociáldemokrata): A kormány az egészségügy terén takarékos­kor kkgtokább, noha Vstrensky volt égész- ségügyi miniszter kijekutette, hogy a köz- egészségügy azért olyan rossz, mert az or­vosokat rosszul fizetik. Pastyrik (cseh iparospárti): Ha a kormány az egészségügyet rendezni akarja, akkor ne vásároljon luxusszállókat a Csor- bai-tavon, vagy nráshdyütt, hanem létesít­sen kórházakat Ruszinszkólban. A cseh ipa­rospárt a javaslat ellen fog szavazni. Az előadók zárszavai után elvetették Hoütsdher dr. német szociáldemokrata kép­viselő indítványát és a javaslatot elfogadták. E javaslat megszavazása után lépett be a terembe Smerál, akit a kommunisták lelke­sen üdvözöltek. Smerál ugyanis most tért vissza Moszkvából, Nehéz cfió. Azután a ownikásbetegsegétlyzésekrőí szóló szóló törvény érvényének meghosszabbítás vonatkozó javaslat került napirendre. Ez az a javaslat, amely körül a cseh koalíció köré­ben tegnap oly nagy bonyodalmak keletkez­tek. A cseh koalíciós pártok végrehajtó bi­zottsága az agráriusok követelésére úgy ha­tározót, hogy a szociáflbizottság javaslata ellenére a törvény érvényét nem 1923 de­cember 31-ig, hanem csali 1923 junius végé­ig fogja meghosszabbítani úgy, amint azt a kormány javasolta. A koalíciós pártok hatá­rozata miatt az eredetileg kijelölt előadó, Laube cseh nemzeti szocialista képviselő nem vállalta az előadói tisztséget, hanem azt Csűrik cseh néppárti vette át. Csűrik előadó: Beterjeszti a szociál­politikai bizottság jelentését. Javasolja, hogy a Ház a javaslatot a szociálpolitikai bizott­ság szövegezésében fogadja el, esetleg azon­ban módosításokat eszközöljön rajta. K u t s e r a (kommunista): Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a kormány leg­később január havában nyújtsa be a nemzet- gyűlésnek a szociális biztosításról szóló ja­vaslatot és ezzel tegye lehetővé a mirnkás- betegsegélyző pénztárak újjászervezését, valamint a biztositó intézetekbe való válasz­tásokat. Schubert (német agrárius): Panaszt emel a kormány eljárása ellen, hogy rosszul bánik a német gazdákkal. A német gazdáik bizalma a térvény iránt csökken, mivel a kormány maga sem tartja ezt tiszteletben. Pártja nevében követeli, hogy a kormány még a szociális biztosításról szóló javaslat tanácskozása előtt rendezze a mezőgazda­sági betegsegélyző pénztárakat. A német gazdák szövetsége a javaslat mellett fog szavazni, de csak azért, mert tekintettel van a mezőgazdaság érdekeid, de nem azért, mintha bizalommal viseltetnék a kormány Iránt. Be u tel (német szociáldemokrata): Po­lemizál Schubert beszédével. A mezőgazda­sági munkásbetegsegélyző pénztárakban csupán annak eszközét látja, hogy a munká­sokat megfosszák önrendelkezési joguktól. A törvénynek csak hat'hónapra való meghosz- szabbitása azt a gyanút kelti, hogy a ku­lisszáik mögött megint valami vásár folyik. A rövid határidő nyugtalanságot kelt az ér­dekeltekben. Számos módosító javaslatot nyújt be. (A szónok beszéde közben a német szociáldemokraták és a német agráriusok között ismételt szóváltásra került a sor.) Matzmer (német nemzeti): Az a tör­vény, amely a mező- és erdőgazdasági mun- kásbetegsegélyző pénztárak fölállítását le­hetővé tette, enyhítette azt az anomáliát, hogy a mezőgazdasági és a városi ipari mun­kások ugyanazok alá a betegsegélyzőpénz- tárak alá tartozzanak. Az eredmény azon­ban csak látszólagos volt, mivel a mező- gazdasági betegsegélyző pénztárakat bizo­nyos körök kevésbé szociális intéz­ménynek fékintették, mint inkább a politi­kai hatalom egyik eszközének. (Eilentmondá- dások a német szociáldemokratáknál.) Ezek­nek a köröknek sikerült megakadályozni újabb mezőgazdasági pénztárak létesítését. (Zajos tiltakozás a német szociáldemokra­ták között.) Elfogadásra ajánlja Feieríeil dr.- nak azt az indítványát, hogy engedjék meg a mezőgazdasági munkásbetegsegélyző pénz­tárak létesítését. Bejelenti, hogy pártja a ja­vaslat mellett fog szavazni. Juriga Nándor (szlovák néppárti): Tiltakozik a munkásak és munkaadók érde­keit súlyosan érintő javaslat méltatlan tár­gyalása ellen. Burával alenök: a szónokot a nem parlamentáris kifejezésért rendreutasitja (?). Juriga: A szlovenszkói mumkásbefeg- segélyző pénztárak kizsákmányolják a szlo- venszkól munkásokat, a betegsegélyzési Ille­tékeket önkényesen vetik ki, a munkásbeteg- segélyző pénztárakba való választásokat Szlovemszkón még mai napig sem hajtották végre. A betegsegélyzési járulékok hallat­lanul magasak, a pénztárak igazgatóit és al­igazgatói szociáldemokraták, akik egyúttal képviselők és szenátorok is. Követeli a vá­lasztások kiírását. A munkaadóknak semmi más joguk nincsen, mint a fizetés. Bejelen­ti, hogy pártja a javaslat elen fog szavazni. (Helyeslés a szlovák néppártiaknál.) A javaslatot ezután elfogadták, a bizott­ság szövegezésében azzal a módosítással, amelyet a cseh koalíciós pártok elnökei: As- tei, Sztanek, Szlavicsek, Noszek és Lukav- sky ajánlottak, azaz, hogy a törvény hatá­lyát csak 1923 junius 30-ig hosszabitották meg. Elfogadták a cseh koalíciós pártok el­nökei által benyújtott ama rezolucióját, hogy a kormány bocsássa ki a betegsegélyző pénztárakba való választás módjáról a vég­rehajtási rendeletét, továbbá elfogadták Sztanek, Csűrik és Laube ama rezein dóját, hogy a kormány minél előbb nyújtsa be a szociális biztosításról szóló javaslatot. Az ellenzéki módosító és határozati javaslato­kat kivétel nélkül elvetették. Vihar előtt Erre az építkezésekről szóló javaslatot tárgyalták. D u b i c k y, a szociálpolitikai bizottság- előadója megállapítja, hogy az építkezési mozgalom előmozdításáról szóló törvény nem elégített ki minden várakozást. A tör­vény ugyanis módot nyújtott kölcsönintéze­tek létesítésére, azonban a pénzintézetek nem tettek eleget kötelességeiknek. Az 1919. és 1920. években az állam 7207 ház (18-055 lakás) építésénél egy milliárd korona érték­ben vállalt kezességet, az 1921. és 1922. évek­ben 7168 ház (14.741 lakás) építésénél pedig egy és negyedmilliárd korona értékben. Az építési sorsjegyek jövedelme eddig csak 74 millió korona. A pénzügyi kormány azzal szá­mol, hogy a januári húzás 20 millió korona jövedelmet fog hozni. B i n o v e c, a költségvetési bizottság előadója: Polemizál Dubioky előadóval és ki­jelenti, hogy kevés pénzintézettől eltekintve, a bankok nem teljesítették kötelességüket. Lan gr, a szociálpolitikai bizottság elő­adója előterjesztette azt a javaslatot, amely­ben a kormány az 1921 március 3-áin kelt tör­vény érvényének meghosszabbítását ajánlja. Ez a javaslat az ujo-nnan épített épületek tu­lajdonosainak nyújtandó adókönnyítésekről szól Hausmann (német szociáldemokrata): Indítványozza, hogy a Javaslatnak a döntő- biróságokról szóló második fejezetét töröl­jék. Indítványát ugyan a szociálpolitikai bi­zottságban már elvetették, 5 azonban a plé- num elé terjeszti. Az előadók zárszavai után reggel fél I három órakor a Ház megkezdte a szava­zást. A szavazás igen bonyolult volt, mivel \ a törvény több mint hetven szakaszból áll.! A 14. szakasznál elfogadták ííeeger német szociáldemokrata egy módosító javaslatát. A 62. szakaszhoz Hausmann német szociál­demokrata képviselő egy módosító javas­latot terjesztett elő, amely az építkezési anyagok árának megállapítására vonatko­zott. Az elnök a szakaszt szavazás alá bo­csátotta. A cseh többségi pártok tagjai ke­züket felemelték annak jeléül, hogy a ja­vaslatot eredeti szövegében fogadják el. Erre a német szociáldemokraták padsorai­ban irtózatos felháborodás támadt. Az elnök még ki sem hirdette a szavazás eredményét, mikor a szociáldemokraták vezérei: Cech, Cermák és Hoíitscher kép­viselők fölugrottak a padsoraikból és az elnöki emelvény felé rohantak. Példájukat csakhamar követték a kommunisták és a i német polgáriak is. A prágai képv’selőház - bán már megszokott jelenetek egész soro­zata játszódott le azután. Az ellenzéki kép-1 viselők aktatáskáikkal és kezeikkel a pa­dokat verték, úgy hogy hat padnak csak a , roncsai maradtak meg. Az irtózatos lármá­ban egy szót sem lehetett hallani. Radda, Burlan és Beutel képviselők padjai a szó szoros értelmében összetörtek. Az ellenzéki képviselők összegyűltek a miniszteri szé­kek e’ött és a mimszterek felé a parlamenti nyomtatványok egész tömegét dobálták. Különösen Rasin padját támadták meg. A német szociáldemokraták szemére vetették a pénzügvmin’sztemek, hogy ő dirigálja a koalíciót és nőm enged’, hogy a képvlse’ő- ház plénuma elfogadjon egy módosító javas­latot. amelyet a bizottság már Jóváhagyott. A koaMcló látszólag ttieg’epődött az el’en- zék váratlan támadásán. Rasin irónikus ne­vetéssel nézte a leudiatatlan jeleneteket és ujjaival idegesen dobolt a padján. A többi miniszter is a helvén maradt. A kavarodás több mint egy fél óráig tartott. A minisz­terek padsorait Valósággal elárasztották papiroskötegekkel, ^melyek szinte eltakar­ták őket. Az illés utáfyi a szolgák hat papír­kosárra va’ó paplrogí vittek ki. Az elnök a kedélyeket nem tudta lecsillapítani Nem maradt számára más hátra, mint hogy az ülést reggel negyed négy órakor felfüg­gessze. Az ülés felfüggesztése után Toma- sek elnök a német szociáldemokraták ve­zetőihez, Cech és Cermák képviselőkhöz ment, akikkel hosszasabban tárgyalt A tárgyalás eredményeként a német szociál­demokraták vezérei és a miniszterek el­hagyták a tárgyalótermet és a kormány számára fönfartott parlamenti helységekbe vonultak vissza. A folyosókon lázasan tár­gyalták az eseményeket. A német szociáldemokraták tárgyalása a miniszterekkel harmadfél óráig tartott A tanácskozások során kompromisszum jött létre. A kompromisszum értelmében reggel öt óra harmincöt perckor ismét megkezdő­dött az ülés. Tonnások elnök bejelentette, hogy Hausmann javaslata körül félreértés keletkezett. Ugyanis a német szociáldemo­krata képviselők németül benyújtott javas- tatát rosszul fordították le, aminek az lett a következménye, hogy a cseh koalíciós pár­tok a javaslatot elvetették. Megállapította azt is, hogy a vihar előtt az elnök nem enuncfálta még a szavazás eredményét, üjból szavazás alá fogja tehát bocsátani Hausmann javaslatát, amelynek helyes cseh fordítását fö’clvasta. Szemére vetette egyes képvise'öknek, hogy olyan tettekre ragadtatták el magukat, amelyek nem mél­tók hozzájuk. Erre szavazás alá bocsátotta Hausmann javaslatát, amelyet elfogadtak. Elfogadták a bizottság határozati javasla­tát is, valamint Mlcsoch és társai rezolu- cióját, amely az eljárás gyorsítását, a ban­kok támogatását, az iparosok építkezései­nek előmozdítását, a házak és száMóknak a közhivatalok részére szükséges rekvirálá- sok alól va’ó mentesítését követeli. Az építkezési javaslatot ezzel első olva­sásban elfogadták. Erre második olvasásban elfogadták a munkanélküliek segélyéről és a hadmentes­ség i díjról szóló javaslatokat. Boldog ünnepeket! Tomasek elnök ezután boldog karácsonyi ünnepeket kívánt a képviselőknek, amely kí­vánságát az ellenzék irónikus kacajjal fogad­ta. Az ülés reggel negyed hétkor véget ért. Szemle a hadszíntéren. Ma délelőtt bizottság szállt ki a kép­viselőiházban, hogy megbecsülje a károkat, amelyeket az éjszakai botrány okozott. Hír szerint az összerombolt padokat azokkal a képviselőkkel akarják megfizettetni, akik a padokat összetörték. A jugoszláv diplomáéi. (Saját tudósítónktól.) Beigrád, december közepe. Az a sajtóhadjárat, melyet a belgrádi kül­ügyminisztérium két félhivatalosa, a Tribuna és a Politika a jugoszláv királyság quviriná'Lj követe ellen folytat, ismét felhívta a figyelmet a jugo­szláv diplomáciára. A világháború előtti Szerbiának nem volt ön­álló külpolitikája: teljesen orosz járszalagon járt. Éppen ezért n^n Is fektetett nagyobb súlyt diplo­matái kiképzésére. Vezető diplomáciai állásokra többnyire exmiaiszbereket nevezett ki, alantasabb állásokra néhány befolyásos belgrádi család ifjú sarjait. Ha valaki tűrhetően beszélt franciául, valamelyes iskolázottsága volt és nem rakta a kést a szájába: kvalifikálva volt diplomáciai szol­gálatra. Francia vezetés alatt. Oroszország bukásával a délszláv diplomácia francia vezetés alá került. Az uj jugoszláv király­ság megalakulásával elérkezett volna az ideje annak, hogy a délszláv diplomácia önállósítsa magát. Tagadhatatlan, hogy több külügyminiszter jóindulatú lépéseket is tett ez irányban, de eddig vajmi csekély eredményei. A díiplomataképzés. Szabályozták a diplomata-képzést: a francia nyelv tudásán és a Jogvégzettségen kívül a je­löltektől egy külön vizsga letételét kívánják, melynek főtárgyai az újkori történelem és a nem­zetközi jog. Ez év nyarán már volt is ilyen dip­lomata-vizsga. 28-tan jelentkeztek rá, közülük 19-et bocsátottak vizsgára, de 9-en visszaléptek, 2-en megbuktak, úgy hogy csak 8-an állották meg a helyüket. Ez persze nem volt elég az üresedésben álló negyven állás betöltésére, ami­nek az volt a következménye, hogy kvalifikáció nélküli, protekciós belgrádi ifjakat is kineveztek. Különben is sokat levon a vizsga komolyságából az, hogy1, a vizsgáztatók is részben Icviliíikáció nélküliek voltak. ’Az uj idők tehát egyelőre alig változtattak valamit a jugoszláv diplomácia összetételén. Az egyes követségek összeállítása ma is a régi keleti indolenciával történik s élénk világot vet a Jugoszláv diplomáciára az a kép, melyet a jugoszláv lapok közlései alapján ebben foglalha­tunk össze: A diplomaták stiklijei. Jugoszláv lapok állapították meg, hogy Ivá- novics Milutin berni követ teljesen léha ember, aká feléje sem néz hivatalának, de Pasicsnak unokaöccse; Nikolics Miomtr párisi sajtóattasét a francia hatóságok csalás miatt letartóztatták; viszont Popovics Sztaniszlav párisi követségi titkárra egy'' házassági ígérettel elcsábított nő lö­völdözött a nyílt utcán; PcHvánovics bécsi sajtó­attaséval modortalansága miatt az osztrák újság­írók nem voltak hajlandók szóba állni s tudat­lansága miatt képtelen volt a bécsi követ szá­mára sajtójelentéseket készíteni, úgy*, hogy ezeket egy Petrovics nevű kétes exisztenci-a, aki mint osztrák kém Belgrádban jogérvényesen el van ítélve, csinálta meg albérletben; Ditmtrijevics Milánról, az uj kairói főkonzulról kiderült, hogv pályáját mint osztrák kém kezdte meg, majd plá­gium ujtán doktorátust szerzett, azután az am; rikai délszlávok pénzeinek el sikkasztás a miatt e: csapták a külügyi szolgálatból, hová mostan er fontos pozícióba visszavették. A berlini köve ! ségnek hat titkára van, a wiesbadeni jóvátét bizottságnak harminc délszláv alkalmazottja, v szent a varsói követség három emberből (a ke vet, egy titkár s egy altiszt) áll, akik összese két szállodai szobában laknak és hivataloskor! nak. A gráci fő-konzul délszláv alkalmazottak hiánya miatt nyugalmazott osztrák honos hiva­talnokokat foglalkoztat. Elmozdítanak két követet. Jelenleg két délszláv követ áll elmozdítás előtt. Az egyik a prágai követ, akiről a belgrádi Movoszti megírta, hogy'' panamái miatt kell el­mennie, míg a zágrábi Szlobodna Tribuna szerint ellenkezőleg azért kell távoznia, mert nem járt Pasics fiának, Rádénak, kezére különféle prágai közgazdasági tevékenységében s végül a sza­rajevói muzulmán Pravda szerint azért bukott meg, mert a csehországi szerb pracoszláv misz- sziót nem támogatta elég odaadással térítési pro­pagandájában. Alighanem mind a három ok igaz lesz. Voszják, a szlovén földmivesnárt vezére volt s a vidovdáni kormány megszavazása fejé­ben kötötte ki magának a prágai követséget. Tá­vozása vagy megmaradása attól függ, ki lesz az uj miniszterelnök és bent lesz-e az uj kormány­koalícióban a kis szlovén földmivesnárt, mely eddig tagjaira nézve oly lukrativ módon tudta kamatoztatni a centrálizmus támogatását A másik távozóban lévő követ Antcnyevics, a quirináli meghatalmazott miniszter. A Politiká­nak három vádpontja van cliene: 1. hogy a ma­gyar királyság idején közölte az olasz kormány*- nyal azokat a rendszabályokat, melyekhez Bel- grád egy magyar betörés esetén nyúlni akar, holott c közlésnek nem volt kormánya részéről felhatalmazva; 2. hogy az olasz fascizmus ura- Vmraju'ása p’őtt állandóm olyan jelenté'ekt't kül­dött Belgrádba, mintha az egész fascista-mozgo- lom komolytalan volna; 3. hogv ugyanakkor, mi­kor körbtrirvmdsiti volt hogy Zanella Zágrábban tartózkodik, Zanella Rómába érkezését jelentett1' s valami ál-Zanelíával tárgyalásokat is kezdett. így fest ma a Jugoszláv diplomácia. Hföiért nem SMxgB# mést « fáfto- ninJÜVon. mitUnr itt a áelyed? Csütörtök, december 21. 2 ___ Mitför «n !»®Ér«Ias*B®.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom