Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-20 / 145. szám
A ledőlt bálvány. (E.) Prága, december 19. Amikor augusztus 29-én 19.70-nel zárult a cseh korona zürichi árfolyama, a magánforgalom önkény te len ijedtséggel 19.90-re javította föl a hivatalos kurzust. Komoly pénzügyi emberek pedig 25 frankra becsülték a cseh 100 koronás belső értékét — zürichi relációban. Az utódállamok pénzügyi köreiben bálvánnyá magasztosult a cseh korona. Ez a bálvány Zürich tegnapi 15.10-es jegyzésével váratlanul ledőlt. A cseh korona hatalmas árfolyamhanyatflása élesen kidomborodik a tegnapi tőzsde devizaárfolyamaiban, amelyek a koronának átlagban csupán 12.50-es zürichi paritásnak felelnek meg. 19.90-től 12.50-ig: ez jelzi a cseh korona hanyatlásának meredek lejtőjét. Ilyen bukásra nem voltak elkészülve. A cseh valutabálvány hamisnak bizonyult; de a reális figyelőt nem lepte meg a tegnapi napon hivatalosan b korrigált fantasztikus és a gazdaság i élettel össze nem függő cseh korona árfolyam-bálvány le dőlése. A cseh koronáról tegnap hivatalosan is kkterülf, hogy álarcban járt. A külföldön elért VtébHése, bármennyire is igyekeztek annak természetes látszatát kelteni, — hamis volt, Kár volt a cseh-szlovák k.. .”'áuy- aak erre a látszatáríolyamra épitenf pénzügyi programját. Az a felülről ianszirozott olcsóbbodás! folyamat, melyet jó előre esz- komptáltak a legkisebb teherbírással küzdő társadalmi réteggel, a munkássággal és a tisztviselőkkel, csak nem akaTt komolyan testet ölteni A drágaság — néhány mező- gazdasági terménytől eltekintve — egyáltalában nem enyhült számbavehető módon. í A közszükségleti és ruházati cikkek általa-; nos árwivója a tavalyihoz képest alig változott. A cseh korona külföldi értékbecslése tehát nem volt igaz, árfolyama Zürichben egy pillanatig sem lehetett más, mint látszat- árfolya/n. A kormány pénzügyi tanácsadója, Rasin dr., spekulációra vezeti vissza a cseh korona hanyatlásának okait. Uj devizarendelettel, a bankkamatláb felemelésével és egyéb szigorú intézkedésekkel útjába akar állni az árfolyam további zuhanásának. A valutaárfolyamok nem igazodnak a mesterséges beavatkozáshoz. Ezt Rasin dr., Plavsics és a többi divatos pénzügyi diktátor máT megtanulhatta volna. De talán más tanulságra is juthatnak a cseh-szlovák kormánykörök. Be kell, hogy lássák, hogy a könnyed kézlegyintéssel elintézett válság, még nem múlt el. Hiába hangoztatták az ellenkezőjét. Sőt: még egy ennél súlyosabb válság árnyékai kísértenek. A cseh korona hirtelen magasbatörése a csehszlovák gyáripar válságát okozta; egy erős gazdasági rétegét, amely már-már megbirkózni látszott a magasárfolyamu korona veszélyeivel. De a korona tegnapi hanyatlása sokkal mélyebbreható következményekkel járhat, mert lefelé fog válságot előidézni: a kisemberek megélhetési válságát. Ami nem azt jelenti, hogy a válságok, akár fölfelé, akár lefelé hatnak romboló erőik, nem egyforma veszélyei a gazdasági fejlődésnek. Minél különfélébbek e válságok okai és megnyilvánulásai, annál károsabbak egy fiatal államélet alakulására, mert nyugtalanságot, bizonytalanságot honositanak meg, mely megöloje minden termelésnek, kerékkötője minden vállalkozásnak és elíojtója a kereskedelem szabad mozgásának. De van a cseh korona-bálvány ledöntésének külpolitikai jelentősége is. Meg kell, hogy tanulják a világ minden országának finánchadvezérei, hogy a pénzügyek frontjait nem lehet térképekről -igazgatni Valameddig az európai országok gazdasági bénulása egy nagy átfogó gazdaságpolitika természetes törvényei szerint meg nem szűnik, addig egy ország pénzügyei sem nyugodhatnak szilárd alapokon. A cseh-szlovák gazdasági politika pedig mindaddig, amíg vissza nem tér az egyre nyugat felé tájékozódó, kezdettől elhibázott, természetellenes utirágyából, még számos csalódásra számíthat. $egit*e Amerika Európán? Prága, december 19. A jóvátétel! kérdés ma is ama hírek hatása alatt áll, amelyek Amerikából érkeznek és arról szólanák, hogy Amerika nem nézi tétlenül többé az Európában dúló gazdasági háborút, de az emberi civilizáció és a gazdasági béke érdekében akar szolgálatot tenni akkor, mikor részt kíván venni a jóvátétel! probléma megoldásában. Az angol lapok rendkívül tartózkodóan imák az amerikai tervekről s bár elismerik azt, hogy Amerika részéről nagyobb érdeklődés mutatkozik áz európai gazdasági kérdések iránt, de hangsúlyozzák, hogy Amerika segitőakcióját oly föltételekhez köti, ámeneknek teljesítése még igen messze esik. Ilyen föltételek a márka stabilizálása, a jóvátétel! Összeg leszállítása és messzemenő biztosítékok. Az angol közvélemény akkép van informálva, | hogy Amerika mindaddig nem hajlandó por - j tiv lépéseket tenni, amíg Franciaország > > j metországgal meg nem egyezik s ' \ Washington előtt neíil telsz teljesén Víí^dt'. hogy Németország milyen intézkedésekkel akarja a márka stabilizálását keresztülvinni. Amig az angol lapok kevés optimizmus-! sál és határozott rezerváltsággal Írnak erről; a kérdésről, addig a párisi Petit Párisién ar- 1 ról tud, hogy a washingtoni kormány élénken keresi a lehetőséget arra, hogy belenyúljon a jóvátételi kérdés szabályozásába. Amerikának nincs praktikus terve, de a beavatkozás három lehetőségét mérlegelik Washingtonban. Ezek között az első egy gazdasági konferenciának összehívása, a második a | márka stabilizálása érdekében nyújtandó kölcsön és a harmadik a jóvátételi fizetéseknek semleges döníőbiróság által való meghatározása. A legnagyobb nehézséget a hadiadósságok kérdése képezi, A hadiadósságok elengedése vagy leszállítása nem a kormánytól, hanem az amerikai kongresszustól függ. A kongresszus azonban nem mutat hajlandóságot, hogy lemondjon Amerika követeléseiről. A gazdasági kongresszus, amely erről a kérdésről tárgyalna, kénytelen lenne a szövetségközi adósságok kérdését kikapcsolni s ez a körülmény rendkívül nehézzé teszi a gazdasági konferenciára vonatkozó terv megvalósítását. A második terv, amely a Németországnak adandó kölcsönre vonatkozik, nem a kormány terve, hanem egy bankkonzorciumé, amely a kormány jóváhagyása mellett nyújtana kölcsönt. A kölcsönösszeg nagyságára nézve nincsenek még biztos adatok s egyes információk szerint másfél millió dollárról van szó. Pénzügyi körökben ennél magasabb összegről is tudnak. Ez a kölcsön- terv lényeges föltételekhez van kötve és pedig: a német kötelezettségek leszállítása, a jóvátételi bizottság lemondása a német tulajdonra vonatkozó prioritások egy részéről és a szankcióktól való eltekintés. A harmadik terv, amely a döntőbiróság létesítésére vonatkozik, pozitivebb formában kezd kialakulni s a kormány erre nézve az utóbbi napokban számos tanácskozást tartott, többek között a német követtel és Mor- gannal is. A döntőbíróságba Amerika részéről Elihu Root és Morgan kerülnének. Állítólag Amerika e tekintetben már érintkezést keresett az európai kormányokkal is, de erre nézve semmi pozitív adat nem szivárgott ki s csak a következő hírekből vonható következtetés: Skinner londoni amerikai követ, aki különösen a német pénzügyi kérdésekben szakértő, Amerikába érkezett és Hardinggal tanácskozásokat folytatott. Wiedtfeld dr. német követ New-Yorkban a Morgan-bank képviselőjével folytatott tanácskozást. A szenátus újólag tárgyalta a leszerelési kérdést és King szenátor javasolta, hogy hívjanak össze egy uj világkonferenciát, amelyen a leszerelés kérdését a pénzügyi és gazdasági problémákkal egybekötve tárgyalnák. Ezekben foglalható össze a jóvátételi kérdés körül mutatkozó amerikai akció mai helyzetképe, amelyet alábbi távirataink egészítenek ki. Amerika terve: borzemanöver Berlin, december 19. (Bethűi szerkesztőségünk teleionjelenfése.) A Berliner Tagé- blatt jelenti, hogy az angol lapok, amelyek a múlt hetekben optimizmussal Írtak az amerikai kormány európai terűéiről, az utóbbi napokban teljesen tartózkodók. Egyes lapok attól tartanak, hogy az egész Mr csak börze- manőver. A Times washingtoni tudósítója utána járt amerikai politikai körökben a dolgoknak és arra az eredményre jutott, hogy Amerika nem hajlandó a szövetségközi adósságok kérdését a jóvátétel kérdésével egybekapcsolni s hogy az amerikai politikusok erős irányváltozást várnak az európai hatalmak politikájától. Amerika a német pénzügyi politika ellen New-York, december 19. (Saját jelentésünk berlini szerkesztőségünkön át.) A Wallerstreetjoumal azt írja, hogy Amerikában egyetlen ember sem található, aki hajlandó lenne egy Németországnak nyújtandó kölcsönt jegyezni és pedig azért, mert a német pénzügyek igen rossz kezekben vannak. Hibáztatják, hogy a német pénzemberek üzleteiket Németországon kívül bonyolítják le. Januárban összeül a népszövetségi tanács Géni, december 19. (Saját tudósítónktól.) A népszövetségi tanács januárban összeül és határozni fog afelett, vájjon össze3iávják-e a népszövetségi nagygyűlést, amely hivatva van tárgyalni Törökországnak és Írországnak a népszövetségbe való felvételét. Poincaré nem tud az amerikai tervekről Paris, december 19. Poincaré tegnap este kijelentette az amerikai sajtó képviselői előtt, hogy Franciaország nem fogadhat el oly tervet, amely a Rajnavidék közeli kiürítésével van kapcsolatban. Franciaország nem halandó belemenni a békeszerződés megváltoztatásába, a békeszerződés pedig 15 évi megszállást helyez kilátásba- Az amerikai beavatkozásról szóló híreket a francia sajtó a német lapokból veszi s Poincaré hivatalosan nem tud arról, hogy az amerikai kormány pozitív tervekkel foglalkozna. Komoly akadályok a párisi konferencia előtt London, december 19. (Saját tudósítónktól). Az antant-miniszterelnökök értekezletét komoly akadályok fenyegetik. Mussolini kijelentette, hogy csak az esetben megy Párlsba, ha biztosítást kap arra nézve, hogy elfogadják Londonban előterjesztett terveit. A fürdőjavaslatot januárban tárgyalja a Ház. Értesülésünk szerint a képviselőház már január havában fogja tárgyalni az egészségügyi minisztériumnak a fürdőkre vonatkozó rendkívül sérelmes javaslatát. Akadályok a keleti békekötése lőtt. Prága, december 19. A lausannei konferencia tegnapi napján úgy a kisebbségi, mint a tengerszoroskérdésben a törökök heves tiltakozást jelentettek be. A tengerszoroskérdésben Isméd pasa oly követelésekkel állt elő, amelyek kétségessé teszik a békés megegyezést A tengerszorosok ügyével foglalkozó bizottság tegnap délután négy órakor ült össze s ezen az ülésen Isméd pasa kijelentette, hogy a török delegáció csak abban az esetben járulhat hozzá a tengerszorosok leszereléséhez, ha a török védelmi eszközök korlátozására semmiféle intézkedés nem történik. Követelte, hogy a Márványteugert a tengerszorosok fogalma alól kapcsolják teljesen ki, hogy a leszerelt zónákon kívül ne korlátozzák a törököknek a Márványtengeren ama jogukat, hogy ott védelmi eszközökről gondoskodhassanak s hogy Samo- thrake, Imbros és Tenezos szigetek ne kerüljenek idegen szuverenitás alá s hogy Lemnos szigete ne lehessen görög flotta- állomás. Ezek a követelések, amelyekhez Gsicserin hozzáfűzte, hogy az antant javaslta az orosz érdekeket nem elégíti ki. rendkívül megnehezítették a kérdés elintézését, | úgy hogy Gurzon kénytelen volt arra az ■ álláspontra helyezkedni, hogy a követelé- j sekre csak kedden reggel fog választ adni s j igy a bizottság ülését kedd reggelig elnapol- j ták. Ugyancsak éles ellentétek fejlődtek ki a kisebbségi kérdéssel foglalkozó bizottságban, amelyben a török delegáció ellen javaslatot terjesztett be. A íausannei konferenciáról a mai napon a következő táviratokat kaptuk: Morgan nyilatkozik New-York, december 18. (Szikra.) A Morgan-társaság a következőket közli: Wiedtfeld dr. német követ szombaton fölkereste Morgant és aziránt érdeklődött, hogy miképpen lehetne Németország számára egy úgynevezett nemzetközi kölcsönt biztosítani. Morgan válaszában utalt a Balkán-bizottság júniusi üléseire és kijelentette, hogy álláspontja ugyanaz, mint akkor volt. Közölte a követtel, hogy az általános helyzet szempontjából nagyon kívánatos volna a kölcsön biztosítása, de ez mindaddig nem vihető keresztül. amíg a jóvátétel kérdése nem szabályoztatok. Ás oroszok keverik a kártyát Lausanne, december 19. Meglepetést keltett | itt a törökök és az oroszok két ellenjavaslatának l egyidejű átadása, mely éppen abban a pillanat- j bán történt, amikor a meghívó hatalmak azt hi- ; hették, hogy már nincs a konferenciának egyéb tennivalója, mint a szövetségesek javaslata mellett vagy ellen nyilatkozni. A törökök nyilván politikai célokat tartanak szem előtt; a törők és az orosz ellenjavaslatok szövegének összehasonlítása után ez nem lehet kétséges. A törökök az utolsó pillanatban meg akarták könnyíteni az oroszoknak az általános egyezmény aláírását és ellenjavaslatukban egy vagy két olyan cikket vettek föl, amelynek az volt a rendeltetése, hogy az oroszok öntetszésének hizelegjen. Ego.'’ ilyen cikkben van az a követelés, hegy a hadihajóknak összes száma, amely békében a lobogókra való tekintet nélkül keresztül fog haladni a Feketetengeren, nem haladhatja meg a legjelentékenyebb Fekete-tengeri állam hadihajóinak számát Ezzel szemben a szövetségesek azt indítványozták, Boái áll a Korona? Bee, 19-én fizettek 100 csefi-sziovák koronáért: Zürichben 15.05 svájci frankot Budapesten 6400.— magyar koronát Berlinben 20847.— német márkát Bécsben —.— osztrák korinát A szlomiszüól és Rsaszinszkól Szövetkezeit tssenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkői szerkesztő: %. a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALiI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
