Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-30 / 129. szám

Csütörtök, november 30. 3 Nyomor és megalázás. Ahová néz az ember, szegénységet, nyomort, szégyent és megalázást Iát Pedig a büszke né­metek szivében .minden nyomornál és bánatnál jobban ég a megalázottság keserű érzése. A nyo­mor sziveítépo Berlinben. Úri családok asztalára nem jut egy félfont hús még vasárnap sem Az iskolákban csupa rosszul táplált gyermek gör­nyed, mert szüleik a közel kétszáz márkás ható­sági tej árát nem képesek kifizetni. A nyomor következményeképpen ezernyi ékszerbe,váltó üz­let létesült Mind hangzatos cégérrel csábítja ma­gához az értéktárgyaitól megválni kényszerülő j német középosztály tagjaft. Láttam olyan „NA- TIONALE EINKAUFSSTELLE“-t is, ahol az aj­tóra akasztott táblán öles betűkkel áll: toló táncra. Az idegen egy-kettőre belemelegszik a kez­detben szokatlan környezetbe s a végén — fizet Fizet soha nem látott borokért Fizeti a hölgyek soha nem evett vacsoráit és soha nem létezett adósságait A korán keló, dolgos németek már munkába sietnek, midőn még mámoros fejjel, de már meg­csappant pénztárcával autóba veti magát az ide­áén. Ez még a jobbik eset mert sokszor fordul A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja Fodor László rajzaival. Berlin, november 28. Németország egét sötét felhők borítják. Ma még csend és rend honol a hatalmas birodalom minden részén, csak itt-ott kerekedik egy kis for­gószél, amely a közelgő zivatar kitörését sejteti. Ezt a vihart várja ma mindenki. Várják, hogy le­vezesse a sötét felhőkben ülő feszültséget. Re­mélik, hogy fordulatot hoz. Egy fordulatot balra vagy jobbra, mert azt mindenki érzi, tudja: igy nem maradhat. Rosszabb sors már nem várhat a sokat próbált, szegény Németországra. készen hozza a francia pezsgőt, kedvelt szivar­ját, megszokott mérgét: a kokaint vagy morfin­Fényi és árngéh Berlinben. Amerikainak, angolnak és franciának az üz­lethelyiségbe belépni szigorúan tilos. mot Ópiumszivóknak külön terem áll rendelke- ' elő, hogy az alkoholtól vagy a méregtől kábult zésre. \ külföldit mindenéből kifosztva helyezik el a Tier­A naiv német közönség meg óvatosan becso­magolva hordja oda drága ereklyéit, nagyapák pecsétgyűrűit, nagyanyák finomművű zenélő­óráit, melyeknek többnyire csak aranyértékét fi­zeti ki a ravasz kalmár, hogy azután éppen az annyira gyűlölt amerikai, angol vagy francia ve­vőnek adja d a sokszor nagyértékü antikvitást Mert a dollár, a font és a frank az ur ma még Berlinben. Ma még a külföldieké itt minden. Az „Unter den Ltodén44 csodás ékszerei, a Leipziger I Strasse drága selymei, a Kurfürstendamm pazar mulatói mind a külföldi számára pompáznak, él­nek és virulnak. A belvárosban, a luxusüzletek negyedében ritkán üti meg német szó az ember fülét. A berlini talán ki sem Ismeri már magát a számára Idegenné vált utcákon. Feltétlenül szükséges bevásárlásai alkalmával is Berlin északi részébe, a proletárnegyedbe irányítja út­ját hogy- szükségleteit tűrhető áron szerezze be. Bérűn éjjel. Este, amikor számtalan fényreklám csábítja a mulatni vágyókéi már nagyon kevés berlini A tettel zongorista a ház többi lakóira való tekin- J garten egyik csendes padján, ahol ha eszmélet- halkan játsza a meghalni nem tudó j hez jut sem tudja, mi történt vele, csak homályo­van távol otthonától, de az egyórai záróra után ezeknek legtöbbje is siet hogy elérje az utolsó villamost Pedig az igazi éjjeli élet ilyenkor veszi csak kezdetét de ebben már kizáróan külföldiek vesznek részt. A belvárosi utcák sarkain disz­kréten súgják elsurranó emberek a bizalmat keltő Idegen fülébe: „Nachtlokal!44 s ha az kedvet kap, Shirnmy-t, melynek ütemeire blazirt, fáradt arcú j san emlékszik egy „Nachtlokal“-ra, ahová autón nők perdülnek pettyhüdt külsejüket meghazud- j vitték a Friedrichstrasséról. . . . akkor az úgynevezett n$chlepper44-ek egyike autóba ülteti, melyből egy rövidebb vagy hosz- szabb, de majdnem mindenkor k ö r-utazás után egy mellékutcai bérház előtt emelik ki, hogy an­nak egyik lakásában fényűzően berendezett éj­jeli mulatóba vigyék. Itt aztán mindent kaphat A legalább három nyelven beszélő pincér szolgálat­A Prágai Magyar Hírlap Hijerci!ién@pálijázatanok uiegSfoos$2ecal»I»iMft$cn. A Prágai Magyar Hírlap 100. szántában előfizetői számára nyeremény-pályázatot irt ki. A pályázatban eredeti feltételeink szerint részt vehetett minden előfizető, aki október 31-ig az alábbi szelvény kitöltésével egy uj — legalább negyedéves — előfizetőt szerez. Ezt a határidőt most a sztrájkra való tekintettel november 30-ig megho sszabbitottuk. A húzás december 15-én lesz, az eredményt karácsonyi számunkban fogjuk közölni. A pályázatnak negyven eredménye van, köz­tük négyheti Ingyen üdülés Pöstyénben; ingyen utazás Prágába, onnan repülőgépen Bécsbe és Budapestre; kétheti ingyenes tátrai üdülés; 10 napi ingyen gyógykezelés a pozsonyi Grand Sza­natóriumban, négy heti üdülés Trencsén-Teplicen* A többi nyeremény mind értékes tárgy s akik nem részesülnek a 40 nyereményben, azok kivétel nélkül értékes könyvajándókot kapnak. Vegyen részt minden előfizetőnk! A ItmmemdWS gzelwéaaa>; Az előfizető neve és száma: ........................................................ La khelye:-----------------------------------------------------------­Az uj előfizető aláírása:......................................_— -------— Az előfizetési tartam: % év, l/> ev 1 év.*) *) a nem kívánt törlendői Olvasható aláírást kérünk! A mindinkább néptelcnedő utcákon éjfélkor már csak autók robognak. Itt-oti felbukkan egy-egy hazafelé tartó párocska. A gavallér virstlive! kedveskedik hölgyének. Ezek már biztosan berliniek. Ternyei László. Magijai* Kaleitáárfem — 5 a Kormány szolgálatában jj Beregszász, november 23. (Saját tudósítónktól.) A napokban meg- ] jelent Ungváron egy naptár, tartalma, hangja : után ítélve, feltétlenül a kormány pénzén. |; Mélyen leszállított áron óhajtja megméte- j lyezni a magyar nép érintetlen magyar lel- I két, minden rafinériával felszerelve fog chez : a munkához. Már a cime isi Ruszinszkói ma­il gyár naptár, keresi a hasonlatos hangzási a | magyar kisgazdapárt kiadásában megjelenő | Ruszinszkói magyar gazdanaptár-rai. Csupán azért óhajtunk foglalkozni a nap­tárral. hogy figyelmeztessük a magyarságot: I ez a ponyva azért Íródott, hogy az Írott heti ] hatalmával férkőzzön a magyar szivekhez. I rnézédes, álnok szavakkal bontsa meg a | .magyar falu falanxát, mely ma még hatalmas [ egységben áll szemben a jogait megvonó kormányhatalommal. A megelégedettség, a | íespedés bacillusait igyekszik elpíántální, a f jogfeladás magvait elhinteni. Amellett, hogy !; raffinált a módszere, néhol otrombán egy- | iigyü, nem ősmeri a nép lelkét, hanem ke- jl gyeletsértő módon tárgyai egyes dolgokat. { Az egészből az viiáglik ki. hogy* itt is az a f kéz működött szolgai készséggel, amely ed- ■? dig is kész volt .Tudás-pénzért az itt élő ma­gyarság elleni aknamunkára: az u. n. „emi- ! gránsok“ keze. A legszomorubb azonban az. hogy akadt egy-két ruszinszkói „magyar44 lap, amely nem átallott dicsérő szót ejteni e gonosz fércmunka mellett: Néhány szemelvényt közlünk a naptár bóditó hazugságaiból: „A mi kedves Podkarpatszka Rusunk is ■ óriási lépéssel haladt előre a végleges kon- | szolidáció felé..(Bizony, konszolidáció az. ij amikor egy fizetett spicli besugására Ieg- ! utóbb is 22 tisztes magyar és rutén polgárt hurcoltak el otthonából, hogy harmadnap ud- S varias hajlongás közben eresszék szabadon.) | „... április 11.-én Podkarpatszka Rus­íj bán megszűnt a statárium s ezzel együtt ] életbe léptek a legszentebb polgári jogok, a | szabad gyülekezés, pártalakitás és szabad I lett a sajtó is.“ (Bizony, szabad a gyülekezés, e legszentebb polgári jog alapján kergette széjjel legutóbb is, november 19.-én, a nagy- szöllősi kisgazdagyülést az egyik kormány­lakáj.) ,,... ne panaszkodjunk!... A köztársa- ;i ság állapotai ha nem is ideálisak, de még II mindig sokkal jobbak, mint más országoké...*4 | (Bizony, tejjei-mézze! folyó ország ez, azért j vágta a szegény főldmives a nagyszőllősi |; adópribékek szemébe: „Tán bizony azt akar- í ják az urak, hogy mink is ügy nézzfink ki I mint az urak, amikor idejöttek?!" — és azért kerül többe átszámítva Is a vasúti jegy Királyházától Kassáig, mint Londontól Pá- risig.) „Beregszász, állami reálgimnázium, tani- | tási nyelv magyar, ruszin párhuzmaos osz­tályokkal.** (A szerkesztő elfelejtette, hogy a szinmagyar Beregszászban ruszin gimná­zium van, párhuzamos magyar osztályokkal, ahol ’a magyar tanárok kénytelenek jelenté­seiket csehül írni és a konferenciákon kötele­sek csehül — hallgatni mert beszélni nem tudnak.) És végre, hogy minden magyar boldog legyen, Ruszinszkó tiszti címtárába becsem­pésztek imitt-amott egy magyar írásmóddal Írott nevet, hogy lássa a magyar: Íme. saját fajtád ül a hivatalban, ne panaszkodj. Vájjon mit szólna Vaclav Coliak, ha meglátná, hogy a neve gyönyörű magyar Írásmóddal Csollák Lászlónak van beírva a sok Kvetoslav, Jaro- slav, Vaclav, Karéi közé? ,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom