Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)
1922-11-26 / 126. szám
volt, a ‘tudósítás végén azonban — mint a kisantant szócsöve — igyekszik elpalástolni a kisantant két legújabb csatlósának, Görögországnak és Bulgáriának ellentétes álláspontját annak megállapításával, hogy az ülés a legjobb hangulatban ért véget.) Német hadianyagszáliitás ff Főrök országnak. Paris, november 25. Az Ectaire azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy német cégek a legutóbbi török offenziva alkalmával 90 millió értékű hadianyagot szállítottak Törökországnak. A berlini lapok megcáfolják ezt a fürt. Csicserin holnap Lansanneba érkezik. Berlin, november 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Moszkvából érkező hírek szerint Csicserin személyesen vesz részt a fausannei konferencián. Helyettese Rakov- szky népbiztos lesz. A tizenhat tagból álló orosz delegáció holnap érkezik Lausan- neba. (T.) A brüsszeli konferencia napja jl még bizonytalan. London, november 25. Reuter jelenti, hogy illetékes helyen semmit sem tudnak arról, hogy a brüsszeli konferenciát megelőzőleg a szövetségesek tanácskozást tartanának. Az angol kormány értesülése szerint a konferencia napja még nincsen megállapítva. Miért nem vesz részt Morgan a brüsszeli konferencián. Berlin, november 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A francia lapok hírt adtak arról, hogy Morgan nem vesz részt a brüsszeli pénzügyi tanácskozáson. Ezzel szemben a Deutsche Ailgemeine Zeitung azt írja, hogy Morgan kifejezte hajlandóságát, hogy részt vesz a brüsszeli tanácskozáson, előbb azonban három kérdésben megegyezést akar létesíteni Poincaréval. 1. A márka stabilizálása. 2. A jóváíéíelj probléma végleges rendezése. 3. Ötévi moratórium Németországnak. Poincaré azonban kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet nem alkalmas arra, hogy e három pontról tárgyaljanak. Ezért nem vesz részt Morgan a konferencián. * ‘ (T.) Külpolitikái kérdések a magyar politika előterében. Összehívják a külügyi bizottságot. Bethlen védelmébe veszi a diplomáciai kart Kibővítik a kisantantot. Berlin, november 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése. A Deutsche Ailgemeine Zeitung jelenti Párisból: A Maiin belgrádi tudósítója előtt Nhicsics jugoszláv külügyminiszter kijelentette, hegy a kisantantot Lengyelországgal és Görögországgal bővítik ki. Ennek az a célja, hogy a közép- és keleteurópai helyzet stabilitását biztosítsák. Benes cseh-szlovák külügyminiszter biztosította Nincsicset támogatásáról. (T.) 3íe iét&wé&xz.. dtI3| tvnetfénü. f (fixesa ef&f ** Prága, november 25. A magyar ellenzék egy régóta nem bolygatott politikai kérdést akar napirendre hozni. Magyarország diplomáciájáról van szó, a mely az ellenzék szerint nem teljesiti olyképpen a hivatását, ahogy azt az ország ér dekei megkövetelnék. Az ellenzék a külügyi bizottság összehívását sürgeti. A mozgalom előterében Baros János képviselő áll, aki mögött azonban Ándrássy Gyula gróf, a keresztény ellenzék vezére vezeti a mozgalmat. Ándrássy nemrégiben egy interjújában külpolitikai aktivitást sürgetett. A mostani mozgalom ugyanezt célozza. A magyar belpolitikai élet egyébként még mindig csöndes, vagy talán még csöndé- sebb is, mint az utóbbi időben bármikor is volt. A Bethlen István gróf és Rassay Károly között lefolyt nyilatkozatcsata befejezettnek tekinthető és annak semmi komolyabb politikai következménj^e nem lesz. A nemzetgyűlés ma nem tartott ülést, A mai s a héffői napot a kormánypárti képviselők arra fordítják, hogy külpolitikai kérdéseikben tájékoztassák magukat, hogy elkészültén várhassák az ellenzék előreláthatóan heves támadását Kormánypárti körökben arról vélnek tudni, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök nem ellenzi a külpolitika? bizottság összeülését, sőt maga is nagyobb felszólalásra készül. Beszédében védelmébe veszi a diplomáciai kart. Az ellenzék mozgalmával felszínre került a külügyminiszter kinevezésének kérdése Is. Beavatott politikai körök arról tudnak, hogy rövidesen megjelenik a hivatalos lapban az a kormányzói kézirat, amely Bánffy Miklós gróf külügyminiszter felmentéséről és az uj külügyminiszter kinevezéséről intézkedik. Az uj külügyminisztert valószínűen Kánya Kálmán személyében nevezik ki, akinek a kormánypárt mandátumot is fog juttatni. ? A magyar ellenzék a külpolitika reorganizálásáért. Budapest, november 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az ellenzék körében mozgalom indult meg a külügyi bizottság összehívása érdekében. Az ellenzék szóvá akarja tenni a külpolitikai képviselet ügyét. A külügyminisztériumot most Kánya Kálmán meghatalmazott miniszter vezeti, a politikai felelősséget azonban a miniszterelnök vállalta magára. Ezért a támadás éle a miniszter- elnök ellen irányul. A mozgalmat a keresztény ellenzék indította meg. Csatlakoztak hozzá a szociáldemokratáik és a liberálisok is és már gyűjtik az aláírásokat a nemzetgyűlés külügyi bizottságának összehívására. Az ellenzéknek az a célja, hogy a külpolitikai képviselet reorganizálására birja rá a kormányt. A mozgalom céljáról Baross János nemzetgyűlési képviselő, aki egyik kezdeményezője a mozgalomnak, kijelentette, hogy tűrhetetlennek tartják az ellenzéki politikusok körében azt, hogy a kormány ma, amikor egész külpolitika az angórai kérdés körül forog, a turáni török testvérekkel való jogviszonyra nem helyez súlyt s Magyarországnak Angórában még mindig nincsen diplomáciai képviselete.-- A diplomácia tehetetlenségéért — folytatta Baross képviselő, a korményt okoljuk. A magyar diplomácia nem felel meg hivatásának. Ismeretes, hogy amikor az olasz király egy cercle alkalmával a római quirt- nali magyar követet, Nemes Antal grófot megkérdezte, hogy a trianoni békeszerződés mennyi területet szakított el Magyarországtól, a követ nem tudott válasz adni. Az olasz királynak arra a kérdésére, hogy mennyi és milyen népet veszített el Magyarország, csak természetes, hogy a gróf ur szintén nem tudott válaszolni. —, Ma már nem lehet olyan diplomáciát folytatni, fölképp nekünk, amely falkavadá- szatokban és társasvacsoráik rendezésében látja kimeríteni feladatát. Egész külpolitikánk a sivárság és vigasztalanság képét tárja elénk. Hogy ez a tehetetlen külpolitika menynyire megbosszulta magát, utalok a genfi népszövetségi konferenciára, amelynél a magyar diplomácia alapos kudarcot vallott. Ha- notaux francia delegátus a magyar panaszokkal szemben azt a kijelentést tette, hogy a kisantant államait nem szabad zavarni kisebbségi sérelmekkel, hanem időt kell engedni arra, hogy az egyes országok konszolidálódjanak. Erre a nyilatkozatra az éppen ott tartózkodó Bánffy Miklós gróf külügyminisz- tér egy szót sem válaszolt, annak dacára, hogy ez a nyilatkozat merőben ellentétben áll a békeszerződés rendelkezéseivel. Sajnálatos, hogy ez az ügy nem került tárgyalás alá a magyar sajtóban és a nemzetgyűlésen sem tetteik róla említést. Magyarországnak létérdeke, hogy diplomácai karát olyanokkal egészítse ki, akik tudják kötelességüket és alkik eredményes külpolitikát tudnak folytatni. Bethlen és Rassay nyilatkozatcsatája. Budapest, november 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök és Rassay Károly között a hódmezővásárhelyi beszámolóból kifolyóan valóságos nyilatkozatáradat Indult meg. Rassay csütörtök este az ellenzéki pártszövetség vacsoráján válaszolt a miniszterelnöknek, Bethlen miniszterelnök pedig tegnap este a 8 Órai Újság munkatársának a következő viszonválaszt adta: á./ — Vád hangzi ellenem, hogy tagja voltam a székely n, ,i tanácsnak. Ez igaz, de tudni kell azt isA Jy a székely nemzeti tanács olyan alakúiig oiyan nemzetvédelmi szerv volt .amely dalául a megtámadott és szorongatott érdéi* magyarság vitális érdekeinek megvédését tűzte ki céljául — ha keli. m ódén rendelkezésre álló eszközzel is — Károlyiék i szemben. — Valóban forradalmár voltam, de azokkal szemben, akik megcsinálták a íoradalmat és pusztulásba döntötték Magyarországot. Forradalmár voltam az októbristákkal szemben, mert megalakítottam a nemzeti egyesülés pártját. Károlyiék azzal honorálták véres for- radalmiságomat, hogy a minisztertanácson letárgyalták internálásomat A miniszterelnök ezután még kijelentette, hogy kötelességének érzi, hogy megvódel- mezze a betegen fekvő Teíeky Pál grófot is. aki sem Károlyit, sem az októbrizmust nem szolgálta, csak a nemzet ügyét, nemcsak itt, hanem a külföldön Is. Rassay Károly ma válaszolt a miniszterelnök viszonválaszára és ezeket jelentette ki: — A miniszterelnök ur elismeri, hogy tagja volt a székely nemzeti tanácsnak. Én csak figyelmeztetni akartam, ö is olyan pozícióban volt, amely szerint őt is októbristának lehet nevezni — 1919 augusztus 21.-én, mikor a Fried- rlch-kormány személyében polgári kormány volt uralmon, Bethlen gróf megegyezést dolgozott ki a polgári pártokkal, a szociáldemokratákkal és a szakszervezetek vezetőivel, hogy Friedrichék kezéből kivegyék a hatalmat. Ezt a tervezetet Bethlen terjesztette elő és a polgári pártok kötelezettséget vállaltak a szociáldemokrata párttal szemben, hogy az 1918 október 31.-ike után hozott törvények hatályukat veszítik, kivéve a november hó 16.-án hozott néptörvény, amely a köztársasági államforma kikiáltásáról és a főrendiház megszüntetéséről szói és amely mindaddig érvényben marad, mig az általános választójog alapján megválasztott országgyűlés nem Intézkedik a végleges államforma tekintetében. Bethlen gróf tehát e tervezetben az 1919. évi november hó 1 .-iki törvény alapján akarta az alkotmányos életet megindítani. Ez úgy látszik erős megyöződése volt, mert 1919 áprilisában memorandumot küldött a népszövetséghez, amelyben azt javasolta, hogy a régi parlamentet huszonnégy órára hívják össze és maid ez fog határozni az államforma kérdésébet?. A memorandum pontosan felsorolta, hogy \ ez a huszonnégy órára összeülő parlament mit fog határozni. A második pont úgy szól, hogy parlament utasítja a kormányt, hogy ideiglenesen vigye tovább az ügyeket a november 16,-ifci néptörvény alapján. 1 Kétséges a brüsszeli konferencia. Pária, november 24. Theumis és Jaspar csalódottan érkeztek vissz.? Brüsszelbe. Poincaré álláspontja és Morgah, fölfogása köIstenlátás.*) Dante paradicsomának utolsó éneke. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Babits Mihály fordítása. Tíz évvel ezelőtt jelent meg Dante-fordi- íásom első kötete és most van sajtó alatt az utolsó. Ez a rész, melyet itt közlök, a munka legvége. Dante meg’átja az Istent. Szent Bernát, Szűz Mária választott szentje, kéri ki számára ezt a nagy kegyelmet; s az ének fokozatosan emelkedik Bernát szárnyaló imájától a misztikus Látásig mely három körben a Szentháromságot, s benne s Krisztusban a mi, emberi, képünket rajzolja. Lehetne magyarázni a misztikus ének fényködbe burkolt szavait: de talán szebb így most magyarázat nélkül! Bernát, az atyai szent, Daniéval a nagy mennyei Rózsa közepén áll, melynek minden szirma egy üdvözölt lélek; — és Máriához szól: „óh szűz Anyánk, leánya ten Fiadnak, teremtményeknél nagyobb és szerényebb: ős célja az örök határozatnak: természetünket a te tiszta lényed megnemesité, úgy hogy a Teremtő teremtménnyé lett benned, s szent erényed méhedben felgyujtá a tisztelendő szerelmet, melynek örök melegébül c) A magyar irodalom nevezetes eseménye: Babits Mihály Bantc-forditása teljesen elkészült. A költő a napokban felezte be a harmadik rész, a Parádiósé műfordítását s ennek (Kifejező részletét közlés céljából minden más lapot megelőzők;;; a Prágai Magyar Hirlap rendelkezésére bocsátotta. a Béke e Virága volt kelendő. Te déli láng a Szeretet egébül vagy itt nekünk; és lenn az embereknek élő forrás, melytől reményük épül. Úrnő, minden kegyek tőled erednek! Aki né küled vágyik szent malasztra, szárny nélkül vágyik szállni az eretnek. S nemcsak könyörgő lel nálad vigaszra: jóságod gyakran azt a szenvedőnek kérés előtt megadja, nem halasztva. Jóság és nagyság benned egybenőnek, és irgalmasság, s ami csak erénye lehet teremtett lénynek, földi nőnek, lm e z, ki — bárha gyarió, gyenge lénye — a mjndenségnek mélyétől idáig látta a szellcméltet, s szemefénye - most még magasabb, uj látványra vágyik, kér uj erőért, fölhatolni, téged, kegyelemből az utolsó csodáig. S én, mert soha még vágyam Így nem égett magamért sem, küldöm imámat érte, kérvén, ne vesd meg e szegény igéket, s mely halandó voltából őt kisérte, oszlasd a felhőt szent imáddal szerte, hogy lássa a legfőbb Jót, mint remélte! S még arra kérlek, nagy Királynő, mert te mindent tehetsz: hogy ily látás után is maradjon épen magas vágyu lelke. Győzzön hatalmad emberi voltán is! Lásd. Beatrice érte mennyi szenttel könyörög — és velük az én imám Is!** Az égi szempár, melyet áldva kedvel az Ur, mutatta, hogy a Szüzanya az ájtatos imát hallgatja kedvvel. Onnan az Örök Fényre villana e drága Szempár, hova nincs teremtmény, ki tiszta szemmel bepillantana. S én, vágyam ős célját közeire sejtvén, illőn, amint a szemem föltekintett, égő kínját egyszerre elfelejtem. Bernát mosolygott és kezével intett, hogy nézzek fölfelé; de szomju lelkem magától is már intése szerint tett Mert szememben mind tisztább fénnyel telten a magában-egy Igaz sugarába ■mind jobban-jobban behatolni mertem. Innen kezdve látásomat hiába vágyom leírni: gyenge lesz az ember szava rá, és emlékezete kába. Mint akit elfog álomteli szender, s ébredve megmarad abenyomása, de másra emlékezni nem bír, nem mer: úgy tűnt ei az én lelkem látomása; valami édes megmaradt belőle máig; s ki merne emlékezni másra? Hó olvad így, ha nap süt a tetőre; s a Szibillának jósoló falombok igy szálltak szét a legkisebb szellőre, óh égi Fény, te kit a földi gondok s földi fogalmak soha föl nem érnek, tedd dicsővé a dalt, melyet ma mondok. Csillanj fel újra szellemem szemének, hogy látásomból egy szikrácska majdan jusson azoknak is, kik még nem élnek. Ha most malasztod könyörülve rajtam emléked e versekben visszazendül. győzelmed híre terjedend a dalban. Akkor az éles, élő fényözöntül ha elfordulok, zavarva legottan lelkem őrökre zavart lenne szentül. És én emlékszem, amint egyre jobban tekintetem a végtelen Erővel összekapcsolni birva bátorodtam. Óh dús Malaszt, az örök fény-kut,fővel szétolvadó látásban elvegyülni * megáldtál engem kegyelemmel, bővel. S láttam mélyében három-egybe gjyülni, szeretettel kapcsolva egy tömeggé mi Útiéira szerte szokott elegyülni-^ substanciátésaccidenset egTgyé és habitust, egy-fényuek, egy-v< ílónak lehelve, mondom, elemmé s eleggyé. Fgystemes tót nu'já: e csomónak hiszem hogy láttam; hiszem, mert ha [rooi fdonv tágabbra tártan őrülök a szónak. Egy perc mélyebben elaltatta gondom’, és Argó árnya, Neptun dőbbenése huszonöt századát legyőzte pontom. Lelkem ekként egészen belevésve merően és figyelve, mozdulatlan, a bámulásból izzótt tüzelésbe. , Olyanná lesz a lélek ama Napban J merülve el, hogy, bármi másba nézzen, « lehetetlen, hogy megnyugodjon abban. < Mert minden jó, mely vágyak tárgya lésze jn, benne gyűl; s ami rajta kivül elvét * minden célt, benne célba jut egészen. j Dalom ezentúl kurtán fogja tervét, | mert csak annyit emlékszem, mint a \ (gyermek? ki még az emlőn nedvesíti nyelvét. Nem hogy tán egynél több kép rajza termett benne, mert mindig egy marad az élő fény, melyet szemem oly égőn figyelt meg: hanem mert tőle mind érttebbre érő látásom ott látását úgy cserélte, mintha kép képet lenne megcserélő: a fénysürü mögé, a tiszta mélybe három kör árSdt, élesen kiválván, háromszin és egy átmérőjű térbe. ap november 26.
