Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-24 / 124. szám

Péntek, november 24.

nözéstől. Ezért csak olyan kiskorú személyeknek szabad résztvenniök a bírósági tárgyalásokon, akiknek főiskolai tanulmányai megkövetelik.. N i e s n e r német szociáldemokrata szenátor szerint nem ilyen javaslattal, hanem az ifjúság nevelésével kell biztosítani az ifjúság erkölcsi nevelését. 11 a v- 1 e n a cseh szociáldemokrata szenátor a javaslat ama kitételének módosítását kivánja, hogy rongyos ruháju emberek nem vehetnek részt a tárgyaláson. Az előadó kijelentette, hogy ez a kitétel nincs benn a javaslatban, hanem csak a megokolásban, mire a javaslatot elfogadták.

Azután az a törvényjavaslat került tárgyalásra, amely a határvidékeken a közigazgatási járások beosztását akarja megváltoztatni. Spiegel német demokrata szenátor szerint a cseh-szlovák köztársaságnak a •wilsorri elvek megtagadásából hátrányai is vannak. A játékot folytatták a határki:gazitó bizottságoknál. Úgy hiszi, hogy a szenátus és a képviselőház nem fogja euogadni e javaslatot. A javaslatot erre elfogadták.

A szenátus következő ülése november 29.-én lesz.

Pénteken ««! programot Cnno.

Prága, november 23. Az uj német birodalmi kancellár elfoglalta hivatalát s pénteken bemutatkozik a birodalmi gyűlésnek. A külügyminiszteri tárcát von Rosenberg dr„ a kopenhágai követ kapta. Német politikai körök úgy ítélik meg a helyzetet, hogy Cuno kabinetije igen rövid életű lesz. A szociáldemokraták részéről erősen hangsúlyozzák azt, hogy Németország oly gazdasági viszonyok közé kerül, amelyek között a szociáldemokrata párt nem hajlandó a kormányzás felelősségét viselni. Opportunitási szempontból tehát átadja helyét egy polgári kormánynak azzal a meggyőződéssel, hogy ez rövid időn belül lejária magát és ezzel a polgári politika teljes csődjét dokumentálja. Cuno helyzetet mindenesetre megnehezíti az a körülmény, hogy az államfő maga is szociáldemokrata s igy teljesen plauzibilis ama megállapítás, hogy Cuno csak addig állhat a német kormány élén, amíg a szociáldemokraták akarják, A német kormány pénteki bemutatkozása után ismét napirendre kerül majd. a jó- vátételi kérdés, amelyet a jóvátétel! bizottság a kormányválság Idején pihentetett. A Lokalanzeiger az uj birodalmi kancellárról megállapítja, hogy államférfiul qualitásokkal biró politikus, akinek a gazdasági kérdések iránt is komoly érzéke van. A Vossische Zeitung szerint a birodalmi gyűlést péntek délután két órára hívják egybe.

Bizalmi indítvány a holnapi birodalmi gyűlésen.

Berlin, november 23. (Saját tudósítónktól.) német polgári munkaközösség a birodalmi gyűlés holnapi ülése elé az uj kormánnyal szemben bizalmi indítványt akar terjeszteni. Azt remélik, hogy a szociáldemokraták tartózkodni fognak a szavazástól, mert az ántáarthoz intézett legutóbbi jegyzék készítésénél ők is részt vettek. A német nemzetiek valószínűen a bizalmi javaslat ellen fognak szavazni. A kommunisták bizalmatlansági indítványt terveznek.

„Ha szent volt — nem lehetett magyar.. Ha magyar tolt—nem lehetett szent..."

így áll ez szóról-szóra megírva a $lo- vensky Vychod egyik legutóbbi számában — Szent István királyról. Mielőtt méltó feleletet adnánk erre a lehetetlenül gyerekes kettős tagadásra, egy kicsit végigpillantunk a cseh-szlovák sajtó „apostoli" működésén.

Ez a sajtó ugyanúgy tesz, mint a gyönge akaratú anya, kinek minden erélye megtörik akaratos gyermekének makacsságán. Ha már nem segít a szidás, fenyítés, verés, előszedi az ijesztés fegyverét: „Csak légy

rossz, majd eljön a mumus és elvisz." Sza- kasztottan igy csinálják ezt a cseh-szlovák lapok is — az üdvét fölismerni nem akaró — szlovák néppel. Amikor az rúg s kapáló ázik, a sajtómama igy szól: „Ejnye, adta haszontalanja, ha nem lesz csönd, mindjárt jön a mumus — a magyar és bekap."

Egyidőre be is vált ez a mumus, ele végül is megjárták vele. Ugyanúgy, mint az a mama a gyerekével. Addig-addig ijesztgette a mumussal, mig a gyerek megszokta Szemébe nevetett a mamának: „Nosza, mama, hát hívd el azt a mumust." És a mama nem hívhatta el a mumust, mert hiszen az sehol sem volt található. A végén is szégyenben maradt.

így történt ez a Slovensky Vychoddal, meg az ikertestvéreivel is.

így kei! ennek lennie, mert egy idő óta a Slovensky Vychod és a többi cseh szlovák

Minthogy azonban mumusnak lennie keli, kitaláltak hát egy újabbat. „Halljátok-e, ti rakoncátlan szlovákok, ne kukoricázz-atok azokkal a pogány magyarokkal, mert megrontanak benneteket erkölcseitekben. Halljátok a nótáikat, csupa „rózsám", meg „szeretőm". Ilyen gonoszul szemérmetlenek azok a magyarok: hát még ahogy káromkodnak. Ilyen pogányok ezek. Éppen azért maradjatok csak művelünk — mi vagyunk az „igazi keresztények", mi nem vagyunk kulturátlan ázsiaiak. Mi a népek istenének kiválasztott nemzete vagyunk."

így áll ez megírva a.Slovensky Vychod- ban valami igaz keresztény amerikai szlovák pap tollából. És ez a legújabb mumus, amely- lyel a cseh-szlovákok ijesztgetik a szlovákokat. De nem is tiltakozunk ellene, mert annyira nevetséges. De hogy a magyar faj első — de nem egyetlen — szentjét bele merték vonni piszkos acsarkodásukba, vissza- íelelünk:

Szent volt, mert magyar volt.

Magyar volta tette szentté Öt.

m. k.

ügyben a tárgyalást. Szokatlan dolog ugyanis, hogy olyan ügyben, amelyben a bűncselekmények elkövetése óta több mint egy év telt el, még mindig nem tűzték ki a főtárgyalást Ha ez nem kerülhető el, akkor kivánatos, hogy minél előbb túlessünk rajta.

A királyi család vagyoni helyzetéről ezeket mondotta:

— A királyi család vagyoni ügyeinek rendezését rövidesen meg kel! oldani. Eddig ugyanis ebben a kérdésben vajmi kevés eredményt lehetett elérni. A királyi család magánvagyonának nagy része Cseh-Szlová- kia és Ausztria területén van és mindkét állam, a békeszerződések intenciói ellenére, rátette kezét erre a vagyonra, holott a béke- szerződések határozottan kimondják, hogy csakis a Habsburg-család vagyonát lehet lefoglalni, a királyi család egyes tagjainak vagyonát azonban nem.

Seipei tárgyalni fog Bethlennel.

Budapest, november 23. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök hivatalos értesítést kapott arról, hogy Seipei osztrák szövetségi kancellár. Grünberg dr. külügyminiszter kíséretében, a jövő héten egynapi tartózkodásra Budapestre érkezik. A régóta tervezett budapesti ut nemcsak udvariassági látogatás lesz, de po- ' litikai jelentősége is van. A találkozás alkalmával szóba kerülnek az Ausztria és Magyarország között fönnálló összes elintézetlen kérdések s ezek között a Nyugatmagyar- ország késedelmes átadása miatt követelt kárpótlás ügye is. Erről a kérdésről az osztrák kormány a legközelebbi napokban hivatalos közlési ad ki. Seipei Belgrádba is ellátogat.

Szilágyi parlamenti beszédének diplomáciai utóhangjjai.

Budapest, november 23. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) A román sajtóban néhány nap előtt napvilágot látott hivatalos közlemény szerint a magyar kormány a román külügyminiszter elétt Szilágyi Lajos képviselőnek a nemzetgyűlésen a gyulafehérvári koronázás ügyében elmondott beszéde miatt sajnálkozását fejezte ki. és kijelentette, hogy az azokban foglaltakkal nem azonosítja magát. A MTI. ezzel kapcsolatban a következő hivatalos közlést adta ki:

— Szilágyi képviselőnek a nemzetgyűlésen megtartott ismeretes beszéde után a román külügyminiszter jegyzéket küldött a magyar kormányhoz, amelyben fölvilágositást kért arra nézve, miképen lehetséges az, hogy a magyar kormány jelenlétében elhangzott beszédre a kormány semmiféle nyilatkozatot nem adott, holott a beszéd feltétlenül ellentétben van a. magyar kormány ama szándékával, hogy a két állam között fönállö jóviszony ápoltassák. Ziohy Rubidó gróf bukaresti magyar követ felkereste a román külügyminisztert és a magyar kormány megbízásából kijelentette előtte, hogy Szilágyi beszéde nem hozható összefüggésbe a kormánnyal, amely ezzel nem azonosítja magát és helyteleníti azt. Azonban rámutatott arra, hogy a román kormány intézkedései: a fogolykicserélés megakadályozása, az utlevélláttamozások megszüntetése, a kisebbségekkel való bánásmód és a koronázás alkalmával való kiutasítások akadályozták meg a jóviszony javulását és nagy elkeseredést szültek. A magyar kormány eme okok miatt nem reflektált Szilágyi beszédére. A románok írásban kérték a választ és követelték, hogy a követ a magyar kormány sajnálatát fejezze ki. A magyar kormány e kérésnek teljesítését megtagadta- A magyaT követet ezután fölkereste a román külügyminisztérium vezérigazgatója és kérte, hogy a tárgyalásokról a sajtónak adjanak jelentést. A magyar követ a helyzetet tisztázottnak látva, erre megadta az engedélyt. Ez a tiszta tényállás az ügyben, nem pedig a román sajtóban naoviilágot látott hírek.

Uf parlamenti blokk alakni.

Budapest, november 23. (Saját tudósítónk lelefonjelentése.) Tegnap délután a Szakács Andor és Meskó Zoltán vezetése alatt álló negyvennyolcas kisgazdapárt értekezletet tartott, amelyen azok a képviselők is resztvettek, akik a földbirtokreform sürgős megvalósítását kívánták. A jelenlevők — bár nem formálisan — megalakították a földbirtokreform sürgetését követelő parlamenti blokkot. A blokknak eddig tizennégy tagja van, közíüík Szijj Bálint és három kormány- párti képviselő. Azzal számítanak, hogy még több egységespárti képviselő belép a blokkba.

Készül a masvar-?utfoszláv kereskedelmi szerződés.

Budapest, november 23- (Saját tudósitónk te- lekvnieíeirfcése.) A belgrádi Politika jelenti: M-ilo- jevlcs budapesti szerb követ, ak' most Beigrád- ban £artózkod:k, a miniszterelnökségen tegnap tárgyalt a magyar—jugoszláv kereskedelmi szerződés megkötéséről. A közvetlen tárgyalások rövidesen megindulnak a két állam között Milo- I&vfcs belgrádi tanácskozása' már a kezdetet jelentik. A követ Budapesten tájékozódott és a i-'örvetlen tárgyalásokra előkészíti a talajt. Egyelőre ide’glenrs jeUegü egyezményről vau szó. • amelyet később végleges szerződés fog követni

Viharos ülés

a magyar nemzetgyűlésen.

Barla-Szabó támadása Vázsonyi Vilmos ellen. — Uj parlamenti blokk alakul.

Prága, november 23.

A nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésén az interpellációk során nagy botrány tőrt ki. Ruppert interpellációja közben, amikor a kormány egyes tagjait panamával vádolta, nagyatádi Szabó elhagyta a termet, Ra- kovszky belügyminiszter pedig állítólag azt mondotta Pikler szociáldemokrata képviselőnek, hogy „szemtelen fráter". A tegnapi botrány a mai nemzetgyűlési ülésen is szóba került. A magyar belpolitikában egyébként semmi különösebb esemény nem történik és a képviselők figyelme a nemzetgyűlés ülései felé fordul.

Vita a vármegyéről a magyar nemzetgyűlésen,

Budapest, november 23. (Saját tudósítónk tel efon jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését meglehetősen üres padsorok előtt nyitotta meg Sczitovsky Béla elnök. A képviselők oly kis számban voltak jelen, hogy az elnöknek is hosszabb ideig kellett a folyosón várakoznia, amíg annyi képviselő ösz- szegyült, hogy a Házat meg lehetett nyitni, folytatták a napirendi vita értelmében a városi és vármegyei tisztviselők fizeíésrendc- zósérő! és szolgálati pragmatikájáról szóló törvényjavaslat tárgyalását.

Elsőnek M o k c s a y Zoltán kormány- párti képviselő foglalkozott a törvényjavaslattal és kijelentette, hogy a mostani javaslat az eddigi választási rendszert a kinevezési rendszerrel akarja fölcserélni.

Rakovszky Iván belügyminiszter személyes kérdésben szólalt föl.

Rakovszky: A reggeli lapok azt Írták rólam, hogy tegnap a vita hevében Pikler képviselő felé azt kiáltottam, hogy „szemtelen fráter". Ez nem fele! meg a valóságnak. Tény az, hogy használtam jogos fölháboro- dásomban a „szemtelen" kifejezést, de ezt nem Pikler képviselőre, vagy pedig más képviselőre értettem.

G i e s s w e i n Sándor pártonkivüli képviselő beszélt ezután. A reformmal foglalkozva kijelentette, hogy a régi vármegyék hagyományát meg kell őrizni, de hol van a mai vármegye a régitől. Azok az urak, akik ott a reakció érdekében dolgoznak, nem pirulnak-e el, ha Deák, Kossuth és a többi nemzeti nagyságnak a faion függő képeit látják. A megyétől most is jönnek feliratok a kormányhoz, de csak arról szólnak, hogy ki kire szavazott. A vármegyében könyvekben van felfektetve, hogy ki kire adta le szavazatát és az ipar-, valamint trafik- és italméréii engedélyek kiadásánál ez a könyv döntő érvül szolgál. A javaslatot nem fogadja el.

Bar'a Szabó József személyes kérdésben jelentkezilí szólásra.

Barla Szabó: A tegnapi ülés folyamán a belügyminiszter Vázsonyira megjegyzést tett, amire én is közbekiáltottam, hogy Vázsonyi rokonait miniszter korában a városnál helyezte el. Állításaimat most érvekkel és bizonyítékokkal tudom megerősiteni. Vázsonyi Szécsi-Stern nevű rokonát orvosnak hozta be a városhoz.

Fábián Béla: Nem igaz, hazudik.

Szécsi-Stern nem Is rokona Vázsonyinak.

Elnök rendreutasitja Fábiánt.

Fábián: Becsületrabló.

óriási zaj tör ki, a szónok szavai a nagy lármában elvesznek. Az elnök csak többszöri csengetéssel tudja a rendet helyreállítani.

Barla Szabó: Még egy másik rokonát is elhelyezte a Szent István-kórházban.

Fábián: Huszonötévi rezsimből csak ennyit tudnak előszedni és ez is hazugság.

Barla Szabó: Nem fogadok el leckét Fábiántól.

Fábián: Vázsonyi ma is szegény ember maradt és nem gazdagodott meg mint mások a városházán. Felszólítom Barla Szabót, hogy odakint ismételje meg vádjait, hogy a független biróság elé lehessen állítani, amely majd gondoskodik róla, hogy rövidesen a Markó-utcába kerüljön.

Erre a kijelentésre óriási zaj tört ki. Az í egységespárti képviselők a padokat verik és karban kiáltoznak az elnök felé: Rendre! Rendre!

Az elnök őt percre felfüggeszti az ülést.

A következő szónok Kiss Menhyért, aki birá!ja a javaslatot, amely szerinte megszünteti a vármegyék jelentőségét. A javaslatot nem fogadja el.

Ö s t Ö r József kormánypárti képviselő védelmébe veszi a vármegyék tisztviselői karát, amelyről még a külföld is elismerte, hogy egyike a legkiválóbb tisztviselői karoknak, Nem kivánja a reformot. Maradjon csak meg a vármegye a régi tekintetes vármegyének, amint azt Mikszáth és Jókai megírta.

Az elnök ezután egy órakor az ülést felfüggesztette és folytatását délután három órára halasztotta. Délután Gaál Gaszton sürgős interpellációja kerül sorra a vagyonvá’t- ság kedvezményes végrehajtásáról szóló törvényjavaslat végrehajtási rendeletéről.

Szünet után Gaál Gaszton interpellált és Vázsonyi Vilmos személyes kérdésben szólalt föl. Kijelentette, hogy az az egyén, akiről délelőtt az ő nevével kapcsolatban a nemzetgyűlésen egy ur említést tett, neki politikai ellenfele és soha semmiféle szivességeí nem tett neki.

„Angliában a rágalmazót kidobják a parlamentből."

Utána Bethlen miniszterelnök beszélt:

— Nem voltam itt tegnap a nemzetgyűlésen és csak most tudok reagálni Ruppert képviselő beszédére. Ruppert olyanokat mondott, amelyek — ha nem tudja bizonyítani azokat — rágalmazások. Miniszterek egyéni becsületét támadta meg. Én nem kívánom a kritika jogát korlátozni, de amit Ruppert mondott, az már nem kritika. Meg akarom adni neki a módot arra, hogy vádjait

, bizonyítsa. Utalok arra, hogy Angliában a rá- Jgalmazó képviselőket kilökik a parlamentből.

óriási lárma tört ki. A kormánypárti képviselők Ruppert felé kiáltoztak:

— Ki kel! dobni!

Bethlen: Ha Ruppert nem tudja vádjait bizonyitani, akkor erkölcsi halott és le kell mondania mandátumáról.

Újabb óriási vihar. Bethlen az egységespárt nagy éljenzése közben elhagyja az üléstermet. Az elnök mérsékletre inti a képviselőket és berekeszti az ülést.

Graftz Gusztáv mérsékletre inti & legitimistákat.

Budapest, november 23. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Gratz Gusztáv, volt külügyminiszter, az ismert legitimista vezér, a királykérdésről és a vele összefüggésben levő mozgalomról igy nyilatkozott:

— Azt a legitimista propagandát, amelyet annyira veszedelmesnek tartanak, hogy külön törvénnyel akarnak védekezni ellene, a hétfői istentiszteleten kívül, amelyet még a szoc'álista Bécsben is megtartottak, sehol sem látom.

— A magam részéről a legitimizmus érdekében is örvendetesnek tartom, hogy azok az agresszív hangok, amelyek a ki- rálykérdéssel kapcsolatban a válasz ások alatt is elhangzottak, úgyszólván teljesen eltűntek. * —

—- Abban, hogy vannak olyanok, akik — mint magam is — azon az állásponton vannak, hogy a királykérdést majd annak idején az 1921. évi XLVI1. t.-c. hatályon kívül való helyezésével a régi magyar alkotmány értelmében kell megoldani, semmiféle veszedelmet nem tudok látni. IV. Károly halála óta különben sem tartjuk a királykérdést politikailag aktuálisnak.

A királypuccs tervezői ellen indított bűnvádi eljárásról ezt mondotta Gratz Gusztáv:

— A magam részéről kívánatosnak tartom, hogy minél előbb megtartsák ebben az

s