Prágai Magyar Hirlap, 1922. november (1. évfolyam, 119-129. szám)

1922-11-18 / 119. szám

Az angol választás. (g) Prága, november 17. Az európai politika a háború utáni s a békediktátumok által megteremtett problé­mák zavaros forgatagában zajlik. Nyugtalan és viharzó az európai politika élete, mint egy lázas beteg hánykolódása, mint egy megha- sonlott és fantomokat kergető lélek önvergő­dése s ez a nyugtalanság hol itt, hol amott csap föl s teszi mozgalmassá az európai köz­életet. Ennek a nyugalomnélküli, bizonytalan és változatossággal teljes helyzetnek egyik nagyjelentőségű fázisa játszódott le szerdán Angliában, ahol a háború utáni második par­lamenti választások folytak le. Az angol választások messze túlnőnek az angol belpolitika jelentőségén és erősen belejátszanak abba a kaotikus zűrzavarba, mely ma az európai politikát jelenti. A köd= beburkolózott Albion népe nemcsak saját po­litikájának sorsa fölött döntött, nemcsak Bo- nar Law kormánya fölött mondott Ítéletet, de az európai népek jövője és élete fölött is határozott. Az angol választások beleillesz­kednek abba a láncba, melynek első szemei a békekonferenciáig nyúlnak vissza s mely­nek vége vagy az európai béke és konszoli­dáció, vagy egy uj rettenetes háború lehet. Ezért kell különös figyelemmel fogad­nunk és szemlélnünk az angol választásról érkező híreket, melyek arról szólnak, hogy az angol nép abszolút többséget adott a Lloyd George elbukott pozícióját átvevő konzervatív kormánynak, hogy Lloyd George vacilláló politikája fölött megsemmi- sitő ítéletet mondott s hogy az angol mun­káspárt politikai pozícióját lényegesen és jelentősen megerősítette. Mert ez a három jelenség domborodik ki a szerdai választá­sok eredményéből s e három jelenségből von­hatók le ama következtetések, melyek az európai politikát közelről érdeklik. Bonar Law kormánya abszolút többsé3 get kapott. Ez a tény a francia politikához simulni igyekvő s az antant fenntartása mel­lett állástfoglaló politikának győzelmét je­lenti. Kétségtelen, hogy Bonar Law és Poin- caré között a politika részletkérdéseiben van­nak és lesznek ellentétek. Bizonyos, hogy a politikai események ütközőpontjaiban ezek az ellentétek idővel megdagadhatnak, kiélesed­hetnek és egyszer talán a két államférfiu po­litikája között a szakadás helyzetét teremt­hetik meg, de ma pozitívumként kell elfogad­nunk azt, hogy Bonar Law az összehangoló- dás utján akar haladni Poincaré mellett, hogy az opportunus politika kényelmes módszeré­hez alkalmazkodik, hogy a kontinens egyes kérdéseiben átengedi a francki politikának a vezető szerepet. A háborús mentalitásban megíoggant,- a győzelem diktálásában össze- kovácsolódott antant hegemónikus törekvé­sének további életét akarja biztosítani az az angol politika, amelyet a szerdai választások nagy részben igazoltak s amely ki akar tar­tani a békeszerződések szelleme és paragra­fusai mellett s a mát nem tartja alkalmasnak arra, hogy uj vizek felé irányítsa az európai politika hajóját. A szerdai választás a Lloyd George nyomása alól fölszabadult Curzon külpolitikája számára nyitotta meg a szabad cselekvések útját, ama külpolitika számára, melyről a francia publicisták szokatlan egy­értelműséggel állapítják meg, hogy az az angol-francia barátság uj aranykorát jelenti. Ez a külpolitika, mely a győzők elvakult politikájának folytatása, általános európai szempontból nem jelent lépést a konszolidá­ció kibontakozása felé, de mindenesetre nyíl­tabb és átlátszóbb, mint a Lloyd George ide- odaingadozó politikája volt, mely most tel­jes vereséget- szenvedett s amely a nagy energiát és politikai lendületet mutató Lloyd George számára kellemetlen csalódást hozott. Külső jelenségeiben úgy festett az angol választás, mintha Bonar Law és Lloyd George mérkőzése lett volna, a valóságban azonban nem a liberális és a konzervatív gondolkodás összecsapása volt a szerdai nap, de sokkal inkább a konzervatív párt és a munkáspárt heves küzdelme. Aki ismeri Ang­lia szociális viszonyait, aki tudja azt, hogy az angol munkásság a politikai jogoknak oly mértékét bírja már régen, amelyek fölösle­gessé tették a politikai jogokért való szocia­lista'szervezkedést, az nem várhatta a szer­dai választásoktól azt, hogy a Labour Party többséggel kerüljön ki az angol választási küzdelemből. Az előjelek az angol munkás­párt számára nem nyújtottak kedvező auspi- ciumot s igy hatalmas eredménynek kell te­kintenünk azt, hogy a Labour Party 130 mandátumot kapott az eddigi 76 mandátum­mal szemben és lényegesen megerősítette politikai pozícióját. Az angol választásoknak külpolitikai szempontból ez a legfontosabb eseménye. Biztos és pozitív jele annak, hogy Budapest, november 17. A régi magyar közigazgatás törzsén, amint az főképpen az 1886. évi törvényhozás talajából nőtt, mind az utódállamok, mind Magyarország területén uj ágak kezdenek kifejlődni. Cseh-Szlovákiában még a forra­dalmi nemzetgyűlés alkotta meg az uj köz- igazgatás rendszerének alapelveit. Magyar- ország fiatal, tetterős belügyminisztere pedig most dolgozik ama javaslatán, amely az or­szág közigazgatását, tehát az állam cselekvő szervezetét uj alapokra fektetni lesz hivatva. Érdekes volna az eltérő utakon haladó fej­lődést sine ira et stúdió összehasonlítani és belőle az önként kínálkozó tanulságokat le­vonni. Erre az összehasonlításra alkalmat nyújt az a felvilágosító magyarázat,. amelyet a készülő reformról Rakovszky Iván, Ma­gyarország beliigyeinek legfőbb intézője adott munkatársunknak. — A közigazgatási reform — mondotta a mi­niszter — előkészítés alatt áll és előreláthatóan a jövő év elején a törvényhozás elé fog jutni. Ez a javaslat a régi vármegyei tradíciók figyelembe­vétele mellett elsősorban a közigazgatás egysze­rűségét és a közigazgatási apparátus precíz mű­ködését van hivatva előmozdítani. Minden szak­ember tisztában van vele, hogy ezt a célt a tiszt­viselők kinevezésének rendszerére való áttérés nélkül elérni aligha tudjuk. A javaslat tehát oly irányban készül, hogy a szó szoros értelmében vett közigazgatási teendők ellátását — a városo­kat kivéve — kinevezett állami közegekre bíz­nék. Emellett azonban a legnagyobb súlyt fektet­jük úgy a városok, mint a vármegyék önkor­mányzatának mentői intenzivebb kiépítésére és azzal a tartalommal való kitöltésére, amely a vár­megyéknél eddig majdnem tökéletesen hiányzott. A városokat abban az irányban szándékozunk fejleszteni, hogy a városi gazdasági intézmények és üzemek létesítését megkönnyitjük. A várme­gyék tervezetem szerint egy önálló és csak vá­lasztott tagokból álló testületi szervet kapnának, amely úgy a közigazgatási bizottság, mint a vár­megyei közigazgatás szorosan vett önkormány­zati teendőinek intézésére volna hivatott. Azok a nagyközségek, amelyek lélekszámban és kultúrá­ban a normális községi típuson felülemelkednek, mezővárosi c*met kapnának és élükre kvalifiká­cióval bíró választott tisztviselők helyeztetnének. — A törvényjavaslat nemcsak arra igyek­szik, hogy az eddigi törvényeket kiegészítse és fejlesztő munkát végezzen, de kiterjedne a köz­igazgatás egész mezejére, úgy hogy a magyar adminisztráció kódexének lehet majd nevezni. KI fog terjeszkedni a közigazgatási bíráskodásra is s tisztviselői pragmatikára és fegyelmi jogra is. Egy középfokú közigazgatási bíróság formális felállítását is tervezem, amint ez a rendszer Né­metországban és Franciaországban is fennáll. A középfokú közigazgatási bíráskodás önkormány- <.ati elemekkel is k’egéti ülne, úgy hagy a laikus az angol közvéleményben gyökere és talaja van ama politikai gondolkodásmódnak, mely esztelenségnek tekinti a békeszerződések ke­gyetlenségeit, apiely a demokratikus életfel­fogás eszméi után indulva, az igazságos po­litikai életkialakulást keresi és helyre akarja állítani azt az egyensúlyt, amelyet Versail- lesben és Trianonban megbolygattak, amely nélkül pedig az európai élet hajója nyugodal­mas vizekre nem találhat Az angol munkás­párt kétségtelen győzelme az uj Európa felé haladó evolúciós folyamat egyik jelensége. Bennünket a gazdasági kérdések tekinteté­ben ellentétek választanak el a Labour Party programjától, külpolitikailag: azonban talál3 koznak gondolataink az angol munkáspárt fölfogásával s igy biztató momentumként könyveljük el ebből a szempontból a szerdai angol választásokat. közönség befolyása a közigazgatásban újabb ér­vényesülési teret találna. Ez elé a bíróság elé végső fokon tartoznának az egyszerűbb jogvitás közigazgatási ügyek. Fontosabb ügyekben azon­ban a határozat ellen továbbra is a legfelsőbb köz- dgc.rtí>‘Ps’ bírósághoz való föílebfoezősnek volna helye. Természetesen nem minden vármegyében lenre ilyen középfokú közigazgatási bíróság, ha­nem — amint tervezik — a táblai székhelyek lennének ezeknek a bíróságoknak is a székhelyéi. — Nagy gonddal dolgozzák ki a törvény- hatósági bizottságok és a község! kepviselő-tes- tületek megalakításának alapjául szolgáló válasz­tójogot. A törekvés az, hogy az önkormányzótól közelebb hozzuk a néphez, abban a nép legszéle­sebb rétegeit részesítsük, azonban úgy, hogy az intelligencia és megbízhatóság vezető szerepe kockára ne tétessék. A csonka vármegyéket nem szándékozom megszüntetni, de tekintettel arra. hogy sok ilyen vármegye önálló törvényhatósági adminisztráció vitelére nem elég erős, ezeknek a vármegyéknek j közigazgatását egy-p"" szomszédos vármegye közigazgatásával egyesíteni óhajtom, úgy hogy az !gv létesített törvényhatóságok''mint egyesült vár­megyék alkottassanak meg. (h. ö.) Kedvezően folynak a cseh-szlovák-magyar gazdasági tárgyalások. A magyar kormány kép­viselői visszatértek Budapestről Prágába és to­vább folytatják a cseh-szlovák kormány képvi­selőivel a gazdasági tárgyalásokat. Azokat a vi­tás pontokat, amelyek a magyar kiküldötteknek Budapestre való visszatérését tették szükségessé, sikerült elsimítani. A nosztrifikációs egyezséget már aláírták. A kereskedelmi szerződést előre­láthatóan szombaton Írják alá. A szerződés nagy vonásokban szabályozza a két ország kereske- delmti viszonyait. Pozsony nagymegye uj főszolgabiró- ságai.'i Pozsonyi tudósítónk jelenti: Bella Method dr., Pozsonymegye zsupánja, Brichta főjegyző kíséretében a napokban megtekin­tette a Pozsony nagymegyéhez csatolandó főszolgabiróságok székhelyeit. Az uj zsupa- berendezés értelmében több nyicsri és egy komárommegyei főszolgabiróságot csatoltak Pozsonymegyéhez. így a vágselyei, galgóci, pöstyéni, miavai, vágujhelyi, szenici és ho- licsi főszolgabiróságokat. Modor, Szt. György és Bazin városok elvesztik városi jellegüket és nagyközségekké lesznek. Az uj járási ke­rület székhelye Bazin. . Szlovenszkói küldöttség Srba miniszter­nél.) A cseh-szlovák szociáldemokrata-párt ,Szlo- venszkói képviseld tegnap küldöttséggel keres­ték föl Srba Antal közmunkaügyi minisztert, aki­vel a szlovenszkói kereskedelmi és ipari válság, valamint a munkanélküliség kérdéséről tárgyal­tak. A miniszter kijelentette, hagy a szlovenszkói válságról kellőképen tájékoztatta magát és hogy az állami beruházásoknak huszonhét százaléka Szlovenszkóra esik. Követelni fogja, hogy a pénz­ügyminisztérium mihamar bocsássa rendelkezé­sére az állami épitkezésekhez szükséges pénzt, hogy a munkanélküliséget megszüntethessék. A sztrájk után. Prága, november 17. A mai nappal véget ért az a konfliktus, amely a Prágai Magyar Hírlap előállítására szerződésileg kötelezett nyomdavállalat és annak szedömunkásai között, több mint há­rom héttd ezelőtt kitört. Örömmel vesszük kezünkbe a toliunkat, hogy lapunk holnapra újból beköszönthessen olvasóinkhoz, akik a hosszúra nyúlt, kényszerű szünet idején a ragaszkodás, a szeretet és az aggodalom annyi jóleső fanujelét szolgáltatták nekünk. A Prágai Magyar Hírlap tovább halad azon az utón, amelybe immár közel egy fél­éve belefogott. Ellenségeinknek alig titkolt káröröme tehát hiábavalónak bizonyult. Lépten-nyomon diszkreditálni akarták lapun­kat: a szlovenszkói és ruszinszkói szövetke­zett ellenzéki pártok szócsövét, mert tudták, hogy mindaddig, mig a P. M. H. kezéből ki nem csavarják a tollat, az keresztül fogja huzni nem egy számításukat, amely a köz­vélemény megtévesztését tűzte ki céljául. Nem riadtak vissza attól sem, hogy a lap holtahirét költsék. Ez azonban jó ómen volt, Régi babonája az újságíróknak, hogy az az ember, akinek idejekorán a halálát jósolják, sokáig fos élni. Kényszerű szünetünk idejében nem cá­folhattuk meg mindazokat a gyanúsításokat amely<£^-1 j&cvasoktaían jó- l.árntcvünk .all--: törtek, ‘önmagunk iránt való kötelességünk, hogy ezeket most a nyilvánosság előtt visz- szautasitsuk. A sztrájk alatt az volt az elvi fölfogá­sunk. hogy a nyomdavállalat s szedőmunká­sainak konfliktusába legföljebb, mini jóaka­rata békeközvetitők avatkozhatunk bele. Ezt az elvi álláspontunkat igazolta az a körül­mény, hogy a lapunkat előállító szedőket a nyomdavállaiat alkalmazta és nem mi. Ebből következik, hogy mi senkit el nem bocsá­tottunk és hogy a munkások bérének redu­kálását nem terveztük, mert hiszen mi a szedőmunkásokkal nem is állottunk olyan jogviszonyban, amely erre följogosított volna bennünket. Az igazságnak tartozunk annak kijelentésével, hogy maga a nyomda sem tett semmi olyat, ami megokolttá tette volna azt a föltevést, hogy a munkabéreket le akarja szállítani. Végül pedig nem felel meg a valóságnak az a híresztelés sem, hogy a sztrájkoló szedőket kiutasittattuk volna a cseh-szöovák köztársaság területéről. Elte­kintve attól, hogy bajosan lehet föltenni, hogy a kormány egy ellenzéki, lap kívánsá­gára határozná el magát ilyen lépésre, a va­lóság az, hogy a sztrájkolok egy része, mint magyar állampolgár önként távozott el Ma­gyarországra, ahonnan előreláthatóan rövid időn belül vissza is fog térni Határozottan vissza kell utasítanunk ajzt a kutmérgezö híresztelést is, hogy a lap alapitói a lap megszüntetésének gondolatá­val. foglalkoznának. Ezt állítani a legnagyobb dőreség volna, mert a lap alapítóinak szindi­kátusa csak pár héttel a sztrájk előtt alakult meg és fordult részvényjegyzési felhívásával a szlovenszkói és ruszinszkói magyarsághoz. A híresztelés mögött olyan szlovenszkói vál­lalatok kezét kell keresnünk, amelyeknek la­punk állandó fejlődése szálka volt szemük­ben. Ézsati keze mögött ráismertünk Jákob hangjára. A petárdák, amelyeket a P. M. H. ellen helyeztek el, nem robbantak föl. A Prágai Magyar Hírlap a mai nappal tovább folytatja a munkát, amelyre vállalkozott. Hogtf áll a Korona? Nov, 17-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáén: Zürichben 17.35 svájci frankói Berlinben —.— német márkát Budapesten 7700.00 magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát KtszfU a magyar Mügaigalús Mac. A vármegyei tisztviselők kinevezése. Középfokú közigazgatási bíráskodás. A csonka « vármegyék sorsa. Rakovszky Iván nyilatkozott a Prágai Magyar Hírlapo k. Prága, szombat, 1922 november 18. JF M j®' /■/. ’r _______ _______ ijJaT _____ . ......... Előfizetési árak bel- és külföldön: if ífí m Jw •# m M Jff ii J&F M& ÉM Mg Mg JT' Ha Mi pánská-ulioe 40. I. Telofou: S0349. W M7 il \M a MM M,MS a. <tfl7rrrii'ii'ifi— Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A szlovenszkói és Ruszinszkói szövetkezeti Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. *§■ ¥ i- »»■»•

Next

/
Oldalképek
Tartalom